Négy új magyar filmet mutatnak be Ungváron a most kezdődött Magyar Filmhét keretében az egyetemen.

Kortárs fiatal magyar rendezők filmjeit vetítik egy héten át, 2009. december 28. és 2010. január 3. között Ungváron, a Kárpátaljai Állami Egyetem konferenciatermében.

Az ungvári magyar főkonzulátus által szervezett filmhéten a kárpátaljai megyeszékhely mozikedvelő közönsége Fliegauf Benedek, Hajdu Szabolcs, Mundruczó Kornél, Gigor Attila és Pálfi György egy-egy alkotását tekintheti meg. A közép-európai idő szerint 16 órakor kezdődő előadásokra a belépés díjtalan – adta hírül kedden az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírportál.

- számol be a DunaTV

A vetítés naponta kijevi idő szerint 17 órától (16 h C.E.T) kezdődik. A sorra kerülő filmek és a vetítés ideje:

december 29 - Fehér tenyér
december 30 - Hukkle
január 2 - Tejút
január 2 - Delta

A filmeket eredeti magyar nyelven, ukrán felirattal vetítik!

Eredeti forrás

létminimum | ukrajna | jövedelem | Az eredeti cikkből megtudható, jelenleg Ukrajnában cirka 8 millió ember él a létminimum alatti jövedelemből. Семейная статистика: где деньги? 

Mire költik a pénzt a családi költségvetésekből? Hány ukrán állampolgárnak van a létminimumnál nagyobb jövedelme? Mennyire gyakori, hogy az ukrajnai családokban hiányoznak még a legalapvetőbb háztartási eszközök is? Ezekre a kérdésekre a Szejcsasz internetes hírújság próbált meg választ adni.

Az utóbbi tíz év során tavaly első ízben fordult elő, hogy az ország lakossága kevesebbet költött étkezésre az összes jövedelmének felénél. Míg 1999-ben még az összjövedelem 65,2%-át, 2003-ban 58,6%-át, 2008-ban már „csak” 48,9%-át fordították élelmezésre.

Az étkezés mellett ugyancsak kevesebbet költöttek alkoholos- és dohánytermékekre (2,2%), távközlési szolgáltatásokra (2,3%). Ugyanakkor az egészségügyi kiadások 2,5%-ról 2,7%-ra nőttek, míg közlekedésre fordított pénz 3,4-ről 4%-ra nőtt.

Háztartási cikkekre, elektromos berendezésekre és lakásfenntartásra az ukránok szerény jövedelmük mindössze 2,8%-át fordították. Ezek után nem kell azon csodálkozni, hogy cd-dvd lejátszó csak minden ötödik családnak van, fényképezőgép pedig minden harmadikban. Porszívóval csak a háztartások 74%-a, mosógéppel 84%-a rendelkezik. Minden 100 ukrajnai családra 107 színes tévékészülék jut, továbbá 106 hűtő- és fagyasztó szekrény.

Nem sajnálták viszont a pénzt az utóbbi években mobiltelefonok vásárlására, amit az is elősegített, hogy áruk évről évre csökkent. Míg 2004-ben százból csak 15 család rendelkezett mobiltelefonos készülékkel, egy évvel később 24, 2006-ban már 81 családnál volt mobil telefon. Tavaly pedig a száz családra jutó készülékek száma elérte a 149-et.

Baráth József, Kitekintő

Ukrajnában politikai hullámokat kavart Kárpátalja ruszin himnusza

• Előzmény: Egy ruszin vers lesz Kárpátalja hivatalos himnusza (<< itt hallgatható meg és olvasható el a himnusz)

Az ukrán nemzetbiztonsági hivatal (SZBU) büntetőeljárás kezdeményezését fontolgatja Kárpátalja megye kedden hivatalosan elfogadott ruszin himnusza ügyében.

Valentin Nalivajcsenko, az SZBU vezetője a kijevi 5-ös csatorna szerda este sugárzott adásában kijelentette, hogy az SZBU, amely a kárpátaljai ügyészséggel együtt nyomoz az ukrajnai megye himnuszával kapcsolatban, szükség esetén büntetőeljárást indít az ügyben. Hozzátette: a szeparatizmusra szólító felhívások és az állam területi egységét fenyegető törvényellenes cselekedetek nem elévülő bűncselekményeknek minősülnek. Következésképpen egyetlen képviseleti testület egyetlen képviselőjének sincs joga arra, hogy szeparatizmusra hívjon fel – fogalmazott Nalivajcsenko, megjegyezve, hogy úgy tudja, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) himnuszról szóló szavazása nem volt szabályos.

Vjacseszlav Kirilenko, az Ukrajnáért párt képviselőcsoportjának vezetője szerdán a parlamentben arra szólította fel az ukrán állam és az SZBU vezetőit, hogy „értékeljék megfelelő módon” a Kárpátalja megyei tanácsnak „az ország politikai destabilizálására irányuló” döntését, amellyel (az egykori csehszlovák államon belüli) Podkarpatszka Rusz himnuszát fogadta el a megye hivatalos himnuszaként.

Borisz Taraszjuk, az Ukrán Népi Mozgalom (Ruh) párt elnöke Ukrajna legfőbb ügyészénél interpellált Kárpátalja „szeparatista” himnuszának az ügyében.

A szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezete december 28-ára a ruszin himnuszt elfogadó megyei tanácsi döntés visszavonását követelő tüntetést szervez Ungvárra, a megyei állami közigazgatási hivatal és tanács épülete elé. (MTI)

Alekszandr Duhnovics eperjesi görög katolikus lelkész XIX. század közepén írt Kárpátaljai ruszinok című verse lett Kárpátalja hivatalos himnusza az ukrajnai megye tanácsának (közgyűlésének) kedden Ungváron elfogadott döntése alapján.
 

A ruszinok nemzettudatra ébresztésének legkiemelkedőbb alakjaként számon tartott Duhnovics verse már volt Kárpátalja hivatalos himnusza, amikor a terület a múlt század első felében, Podkarpatszka Rusz néven, Csehszlovákiához tartozott.

A kárpátaljai képviselőtestület tagjainak többsége vita nélkül, négy ellenszavazat mellett döntött a megye hivatalos himnuszának elfogadásáról, amellyel kapcsolatban a helyi állami közigazgatási hivatalhoz közel álló ungvári zakarpattya.net.ua hírportál azt írta, hogy a megyei tanács „a ruszin himnusszal a szeparatizmust hagyta jóvá”. Az orgánum szerint a kárpátaljai képviselők többsége korábban elvetette Vaszil Grendzsa-Donszkoj múlt századi kárpátaljai ukrán nacionalista költő hivatalos helyi himnusznak javasolt ukrán érzelmű költeményét.

A kárpátaljai himnuszról tartott szavazás előtt – tiltakozása jeléül – kivonult az ülésteremből a regnáló miniszterelnökről elnevezett párttömörülés, a Julija Tyimosenko Blokk frakciója. A hírportál szerint nem nehéz megjósolni, hogy a képviselőtestület „meggondolatlan” döntése a kárpátaljai „ukrán többség” igen éles bírálatát fogja kiváltani, vagyis tiltakozó nyilatkozatok özöne várható a politikai pártok, társadalmi szervezetek, sőt egyes helyi önkormányzatok részéről is a ruszin himnusz miatt.

(MTI)

Hallgassa meg, olvassa el:  

Подкарпатские русины,
Оставте глубокий сон.
Народный голос зовет вас:
Не забудьте о своем!
Наш народ любимый
да будет свободный
От него да отдалится
неприятелей буря
да посетит справедливость
уж и русское племя!
Желание русских вождь:
Русский да живет народ!
Просим Бога Вышняго
да поддержит русскаго
и даст века лучшаго!

Ünnepélyes keretek közt avatták újra Kossuth Lajos magyarországi támogatással felújított szobrát szombaton a kárpátaljai Técsőn. Técső lakossága 1896-ban közadakozásból állított mellszobrot Kossuthnak. A kisváros központjában álló emlékmű sorrendben a hatodik a világ köztéri Kossuth-szobrai között. A szobor újraavatásán részt vett Bacskai József, a beregszászi magyar konzulátus főkonzulja, aki az MTI-nek telefonon elmondta, hogy a técsői Kossuth-emlékművet és a hozzá tartozó parkot a városrendezés keretében újította meg a helyi református egyházközség és a polgármesteri hivatal.

A reformátusok a beregszászi magyar konzulátus közbenjárásával sikeresen pályáztak a Külügyminisztériumnál, aminek köszönhetően 350 ezer forinttal tudtak hozzájárulni a rekonstrukciós munkálatok költségeihez. A fennmaradó részt a polgármesteri hivatal fedezte – tette hozzá, megjegyezve, hogy az átadási ünnepségen legmagasabb szinten képviseltette magát a técsői járás – a legnagyobb ukrajnai járás – állami közigazgatási hivatala is.

A két méter magas talapzaton lévő Kossuth-szobor egyike az azon kevés magyar emlékműveknek, amelyeket nem romboltak le Kárpátalja Csehszlovákiához, majd a Szovjetunióhoz történt csatolása után. A helyi legenda szerint a técsőiek 1944-ben úgy mentették meg a Kossuth-emlékművet, hogy szilvapálinkával leitatták a szobor lerombolására készülő szovjeteket. Később Váradi Sternberg János ungvári történészprofesszor járt közben a szovjet hatóságoknál azért, hogy kíméljék meg Kossuth Lajos szobrát.

MTI

Nagyszőlős a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének, Ugocsának volt a székhelye. Trianon után Csehszlovákia, 1938-ban pár hónapig az autonóm Kárpáti Ukrajna, majd a bécsi döntéssel újra Magyarország része lett. A második világháborút követően Szovjetunió, jelenleg pedig Ukrajna települése. A "tulajdonosváltások" megnehezítették az itt élők sorsát. A város életét, a nemzetiségek közötti viszonyokat gyermekkoruk és fiatal éveik felelevenítésével mutatják be a visszaemlékezők, akik ma már a világ különböző pontjain élnek. Megelevenedik a város élete az idilli 1920-as, 1930-as évektől a gyászos 1940-es évekig. Mindezt egy kötetben négy nyelven olvashatják: magyarul, angolul, héberül és ruszinul. A kötet régi képeslapok segítségével mutatja be Nagyszőlős és környékének korabeli arcát, hangulatát.

Nagyszőlős, a világ közepe

Rendhagyó kiadvány jelent meg a fenti címen a budapesti Aposztróf Kiadó gondozásában. Megálmodói egy kárpátaljai kisváros múltját, saját gyermekkorukat elevenítették fel visszaemlékezéseik és a Nagyszőlőst ábrázoló, a múlt század első feléből származó képeslapok segítségével.

"A huszadik század utolsó évtizedeiben nosztalgiahullám söpört végig a nyugati világ számos országán. A korra jellemző stabil gazdasági és politikai helyzet számos európai és észak-amerikai számára lehetővé tette, hogy kielégítse a múlttal kapcsolatos tudáséhségét, valamint szüleik és nagyszüleik generációinak mindennapi életére vonatkozó kíváncsiságát. A múltból visszamaradt leletek között ott vannak a képeslapok is. Az 1970-es években – különösen Európában – már egyre gyakrabban találkozhatunk a könyvesboltok polcain olyan kötetekkel, melyek képeslap-reprodukciókon keresztül mutattak be különböző városokat. Ezek a képeslapok általában a tizenkilencedik század végétől a második világháborúig terjedő időszakból származtak" – emlékeztet a kötethez írott előszavában Paul Robert Magocsi, a Torontói Egyetem professzora, a Ruszinok Világkongresszusának elnöke.

"Ez a kötet is – amely Jichak Livnat gyűjtőmunkáját dicséri – a "képeslaptörténelmet" gazdagítja. A könyv témája nem meglepő módon a gyűjtő szülővárosa, ahol Weisz Sándor néven fiatal éveit töltötte, amíg 1944-ben a magyarországi holokauszt történései kíméletlenül távozásra nem kényszerítették" – teszi hozzá az ismert ruszin tudós.

A képeslapok mellett a Nagy Milada által szerkesztett kötet tartalmazza az Izraelbe kitelepült Jichak Livnat és nővére, az Egyesült Államokban élő Hedy Pivko (szül. Weisz Hedvig), valamint barátaik – a ma Kanadában élő William Aykler (szül. Aykler Béla), az Izraelbe került Chaya Zelikovich (szül. Farkas Ilona), az ugyancsak Izraelben élő Irma Biedermann (szül. Holländer Irma), valamint az Egyesült Államokba vándorolt Judith Auerbacher, (szül. Rosner Judit) – visszaemlékezéseit szülővárosukról, méghozzá párhuzamosan négy nyelven: magyarul, angolul, ruszinul és héberül.

Nagyszőlősön "...évszázadokon keresztül együtt éltek magyarok, ruszinok, zsidók – írja bevezetőjében Jichak Livnat. – A különböző nyelvek és kultúrák jól megfértek egymás mellett és kiegészítették egymást. Mindenki megtartotta a saját szokásait és vallását, mégis jól tudtak együtt élni."

Nagyszőlős történetét – különös tekintettel lakossága nemzetiségi összetételének változásaira – dr. Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa foglalta össze rövid tanulmányában a kötet olvasói számára.

szcs

Kárpátinfo.net

A pusztításban leverték az emlékmű két alsó tömbjének kőburkolatát, megbontották a sarkait. Ugyancsak megrongálták az emlékjel fekete gránitból készült, kocka alakú oltárkövét, amelynek letörték a sarkait és részben az éleit.

Az emlékmű északi oldalára a rongálók „Budapest, gyakorolj bűnbánatot Kárpát-Ukrajnáért!”, a nyugati oldalára pedig a „Dicsőség Ukrajnának!” feliratot mázolták fel kék-sárga ukrán nemzeti színekkel. Az emlékmű tömbjeire kék-sárga horogkereszteket pingáltak, az oltárkő keresztje mellé pedig az ukrán címert festették. Az emlékjel déli oldalára az „1939. III.15” feliratot, azaz Kárpátalja magyar királyi honvédség általi elfoglalásának dátumát írták.

A területileg illetékes volóci járási rendőrség helyszínen tartózkodó operatív nyomozócsoportjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy egyelőre nem tudták megállapítani, mikor történhetett az emlékműrongálás, és nyomokat sem sikerült rögzíteniük az éjszaka lehullott nagy mennyiségű hó miatt. {így működik ez a rendszer}

A Vereckei-hágón még az 1896-os Millenniumi év alkalmából állították fel a honfoglalás előtt tisztelgő Turul-emlékművet. Ez Trianon után a csehszlovák hatalmat még átvészelte, de a szovjetek 1994-ben elbontották. Az új emlékmű felállítása a rendszerváltás után merült fel, és 1996-ban kezdték a megépítését, de az ukrán nacionalisták miatt 12 évet csúszott a végleges átadása.

 

Fotó: bdk.blog - Az új emlékmű egy éve készült el, a régit a szovjet rendszer hatóságai távolították el a helyéről

Az emlékművet nem először gyalázták meg. Ukrán nacionalista fiatalok csoportja tavaly júniusban ukrán címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő márványtáblát szerelt fel a Vereckei-hágón felépült magyar honfoglalási emlékműre

A múlt év júliusában felavatott emlékmű megrongálása egybeesik azzal a kárpátaljai rendezvénysorozattal, amely napok óta zajlik Kárpát-Ukrajna önálló államként történt kikiáltásának 70. évfordulója alkalmából. A független állam egy napig létezett, míg a bevonuló magyar csapatok visszacsatolták a területet Magyarországhoz.

A nevickei vár

A XIII. században épült, Európában is ritkaságszámba menő műemlék felújítását készségesen támogatnák különböző nemzetközi alapítványok. A viszonylagos épségben fennmaradt vár azonban jogilag nem létezik, mivel még a szovjet időszakban hivatalosan romnak nyilvánították, így nem szerepel sem Ungvár, sem a járás, sem pedig Kárpátalja megye leltárában. A gazdátlanság folytán nincs, akivel a restauráció támogatására hajlandó szervezetek szerződhetnének -

írta az ua-reporter.com címen elérhető ungvári hírportál.

A beszámoló szerint a középkori műemlék fenntartásához az állam semmivel nem járult hozzá, a vár eddig csak a fanatikus kutatók, önkéntesek és romantikus hajlamú turisták fáradozásainak köszönhetően nem omlott össze.

Olekszandr Dzembasz régész, a Nevickei Vár Társadalmi Egyesület elnöke elmondta, hogy a felújításához ajánlottak támogatást, de tulajdonos hiányában ezzel nem élhettek.

A megye illetékes hivatalnokai ugyanakkor azt állítják, hogy a nevickei vár hivatalosan is nemzeti építészeti emlék, amely állami védelem alatt áll. Ezt megerősítette

Szopkó Tamás, a Kárpátalja megyei művelődési főosztály vezető szakembere is, aki szerint Ukrajnában létezik a nemzeti kulturális örökség körébe tartozó létesítmények védelmének állami programja, de a megvalósítására a megye az utóbbi években egyetlen vasat sem kapott a központi költségvetésből.

A nevickei várnak autentikus az architektúrája, mert az eltelt századok során egyszer sem építették át. A helyi történészek az erődítés falain belül szeretnék visszaállítani a középkori miliőt, de ehhez legkevesebb másfél millió hrivnyára (kb. 45 millió Ft) lenne szükség. A vár lelkes rajongói saját erejükből igyekeznek megóvni a falakat a teljes leomlástól.

Forrás: Kultúra.hu

A várról a Wikupédiában

Képek: Nevicke, 2007 tavasza

Füst Milán verseinek ukrán fordításából összeállított kötetet jelentetett meg egy kárpátaljai kiadó Ungváron.

(MTI-Kultúra.hu)

Árpád-vonal, Kárpátalja, turizmus

Történelmi emlékhelyek Kárpátalján

Elsősorban magyar érdeklődőkre számítanak a kárpátaljai haditurizmus szervezői, akik központi programként a második világháború idején a magyar honvédség által kiépített Árpád-vonal és a hozzá kapcsolódó erődítésrendszerek megtekintését ajánlják.

A kárpátaljai haditurizmus programjának kidolgozásával az Ungvári Nemzeti Egyetem turisztikai tanszékének és a Kárpátaljai Idegenforgalmi Információs Központnak a munkatársai foglalkoznak. Reményeik szerint sok érdeklődőt vonzanak majd a szomszédos országokból, mindenekelőtt Magyarországról és Oroszországból a Kárpátok hegyei közt kiépített és nagyrészt épségben fennmaradt katonai védelmi vonalak - nyilatkozta Olekszandr Koval, az információs központ vezetője az ungvári Novini Zakarpattya hivatalos megyei lap legfrissebb számának.

Mint mondta, az ukrajnai megye területén hat erődítésrendszer található. Közülük legfontosabb az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített, több mint 600 km hosszú Árpád-vonal, amelynek a Keleti-Beszkidek és a Berecki-havasok között kellett volna feltartóztatnia a Vörös Hadsereg támadását. Ugyancsak második világháború idején épült ki a Hunyadi-vonal, a Szent László- és a Szent István-állások, míg a csehszlovák hadsereg 1919 és 1939 között két erődítésrendszert, a Masaryk- és a Benes-vonalakat létesítette Kárpátalja területén.

Koval szerint az Árpád-vonal már most is vonzza a magyar turistákat, akik közül sokan keresik fel a Velika Hrabivnica község határában található, 800 méter hosszú egykori lőállást. Mint mondta, az erődítésrendszer létesítményei könnyűszerrel megközelíthetők, neki négy óra alatt sikerült az Árpád-vonal 22 objektumát megtekintenie egy kirándulás során.

A magyar turisták számára érdekes vereckei honfoglalási emlékmű kapcsán Koval a többi között kifejtette: a Vereckei-hágóra, ahol a magyar katonák 1939-ben nem lőttek le ukrán ellenállókat, a magyarok akkor is jártak, amikor ott még nem volt emlékjel, és a jövőben is járnának. Akkor miért ne állhatna ott a magyar emlékmű, és miért ne lehetne ezt a hasznunkra fordítani - kérdezte a szakember, aki szerint a honfoglalási emlékmű kérdését konjunktúralovagok fújták fel.

(MTI- Origo)

Az eredeti cikk ukránul: Стежками опришків і оборонними лініями зможуть незабаром ходити гості Закарпаття - a link törölve, a cik már nem található