beregszászi magyar konzulátus kettős állampolgárság - ungvári főkonzulátus kettős állampolgárság időpontfoglalás - a Google szeszélye folytán ez a blog a fentebb említett kifejezésekkel a Top találatok közt szerepel a keresési eredménylistán, ezért segítséget kívánunk nyújtani azoknak, akik a konzulátusok honlapja helyett ide kattintanak akár a kettős állampolgárság ügyében, akár más konzuli szolgáltatást vagy a honosítással, állampolgárság megszerzésével kapcsolatos információt keresve. A nevezett intézmények weboldalának elérhetősége (KATT A NÉVRE!):

MAGYARORSZÁG KONZULÁTUSA - BEREGSZÁSZ

MAGYARORSZÁG UNGVÁRI FŐKONZULÁTUSA

Kettős államolgárság

Tájékoztatásul: magyar állampolgárságért az egyszerűsített honosítási kérelem benyújtásával az a nem magyar állampolgár folyamodhat

• akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,
  magyar nyelvtudását igazolja,
• a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
• honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
• aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
• aki öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született

Az egyszerűsített honosítási kérelemhez csatolandó iratok

A konzulátusok kérik, hogy a honosítási kérelemhez az alábbi dokumentumokat csatolják a magyar állampolgárságért folyamodók:

• Születési anyakönyvi kivonat és családi állapotot igazoló okirat eredetiben vagy hiteles másolatban. Hitelesnek elfogadható pl. közjegyző által hitelesített másolat is.
• Magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú kérelmezőnek magyar nyelven saját kézzel írt és aláírt önéletrajzot és 2 db igazolványképet, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is mellékelni kell.
• A kiskorú gyermekről 2 db igazolványképet kell csatolni. Ha van magyarországi lakóhelye, a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is mellékelni kell.
• A külföldön élő nagykorú kérelmezőnek magyar nyelven saját kézzel írt és aláírt önéletrajzot és 1 db igazolványképet, a 14. életévét betöltött kérelmezőnek 1 db igazolványképet kell csatolnia

- további információk az illetékes intézmények hivatalos honlapján szerezhetők be.

Annak oka, hogy a kárpátalja.blog.hu a beregszászi és ungvári magyar külképviseleteket érintő egyes kulcsszavakkal a Google első helyére került, blogunk erős optimalizáltsága (SEO, honlapoptimalizálás, keresőmarketing) mellett valószínűleg ennek a régi közleménynek volt döntő szerepe:

2011. január. 4.

A kettős állampolgárságról

Az ungvári főkonzulátuson december közepére meghaladta az 1700 főt az eljárás céljából időpontot kérők száma, s jelenleg már csak júliusra van szabad hely. Beregszászban karácsonyig több mint 1500-an foglaltak időpontot, de ott még áprilisra is akad hely. December végétől ugyanakkor a külképviseletek már senkinek, a helyi magyar sajtónak sem adnak ki információt. - Csak a külügyminisztérium sajtóosztálya nyilatkozhat a kettős állampolgársággal összefüggő bármilyen témában - így hárították el még a múlt év végén az egyetlen ukrajnai országos magyar lap, a Kárpáti Igaz Szó érdeklődését az ügyben. Kárpátalján az ungvári főkonzulátus korábbi ígéretével ellentétben végül egyetlenegy tájékoztatót sem tartottak az eljárás menetéről, s amíg a már említett lap nem közölte, hogy Ungváron és Beregszászban is lehet telefonon időpontot foglalni, csak alig páran jelentkeztek, utána viszont napok alatt több százan.

Végigfotózta a Google Kárpátalját, már indulhat is a virtuális túra.

A Google a nyáron kezdte meg a szükséges panorámaképek elkészítését, a fotók pedig mostantól elérhetőek a rendszerben. A virtuális túrán elindulók bebarangolhatják Kárpátalja nevezetességeit és eldugottabb helyeit is. Meglepő részletességgel készültek a felvételek, ezért olyan kis utcák is felkerültek, melyek nem válnak tájaink büszkeségévé.

A Vereckei hágón átkelve megcsodálhatjuk a táj mellett a zavargások idején épült bunkereket is. A Munkácsi vár autóval el nem érhető részeit is végigfotózták gyalogos kamerával. Most pedig következzen néhány érdekesebb kép a Google Street View-ről.

A Munkácsi Vár

Verecke híres útján

Egy jellemző kárpátaljai szerpentín

Összetákolt bunker Vereckén

Olyasmit is láthatunk, amire nem büszkék az ott lakók

További kellemes barangolást. Akad, aki innen indul.

zsinagóga - beregszász - kárpátalja - zsidóság - nagyzsinagóga - kárpátalja zsidósága - kép, fotó, képeslap, fénykép, vizuális örökség

Beregszász, Verbőczi (Werbőczy, Verbőczy) tér [később Kossuth Lajos tér], 1938. Szemben a beregszászi nagyzsinagóga épülete, jobbra a törvényszék. Korabeli képeslap. >>forrás

A beregszászi zsinagóga "átépítése" - valójában megsemmisítése - az 1960-as években

A XIX. sz. végén épült beregszászi nagyzsinagógát az 1960-as években az akkori városi főépítész, Homoki József tervei alapján építették át kultúrházzá (kultúrpalotává) a "szocialista konstruktivizmus" stílusában. A enteriőr és a külső megjelenés kialakítása Medveczky Miklós képzőművész nevéhez fűződik.

A Kárpátinfo.net cikkéből vett adatok és alább idézett leírás szerint a város egyik legszebb műemlékét 1969-ben alakítottak át kultúrházzá, csakúgy mint a mögötte a Széchenyi utcába 1912-ben épült szecessziós stílusú rituális fürdőt.

A zsinagóga középső négy oszloppal díszített rizalitjával, félköríves timpanonjával, díszes bejáratával, színes ólomüveggel berakott ablakaival Beregszász egyik legszebb épülete volt. A második világháború éveiben Hirsch Salamon volt a zsinagóga főrabbija, aki jeles hitszónok, egyértelműen magyar érzelmű ember hírében állt és megérdemelt tiszteletnek örvendett a városban.

Az 1944-ben elfogadott 6 163. számú belügyminiszteri rendelet értelmében Beregszászban is gettókba gyűjtötték a zsidókat, az egyiket a Vári téglagyárban, a másikat a Weisz-tanyán rendezték be. Körülbelül 10 ezer zsidót gyűjtöttek itt össze Beregszászból, Beregvégardóból, Beregkövesdről, Beregsurányból, Bilkéről, Dolháról, Haranglábról, Makkosjánosiból, Tarpáról, Vásárosnaményból. 1944. május 16. és 29. között négy transzportban deportálták őket, túlnyomórészt Auschwitzba, ahonnan sajnos nagyon kevesen kerültek vissza 1945-ben. A holokauszt áldozata lett Hirsch Salamon főrabbi is.

1945-ben ennek következtében jelentősen megcsappant a beregszászi zsidó hitközösség létszáma, lévén a hazatértek közül is sokan rövidesen elhagyták szülővárosukat. A város központjában álló nagyzsinagógát 1945 után a szovjet hatóságok kereskedelmi raktárnak rendezték be, az épületét teljesen tönkretették. Hasonló sorsra jutott a Zrínyi utcai kiszsinagóga is, amelyben egy katonai alakulat lőszerraktára volt (ez utóbbinak az elmúlt években folyik a felújítása).

2013. április 26-án Beregszászba látogatott Orbán Viktor. Jövetele a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola részére megítélt félmilliárd forintos magyarországi támogatás okán vált aktuálissá. A főiskolával megkötött megállapodás, a miniszterelnök megjelenése Kárpátalján és maga a támogatás sokak véleménye szerint a határon túli magyarság támogatása mellett közvetlen kampánycélokat szolgált.

Alább a Kitekintő összefoglalóját adjuk közre az eseményről és annak politikai kontextusáról.

Visszhangoktól terhes kárpátaljai látogatás

Kitekintő összeállítás - Zsár Virág

Orbán Viktor beregszászi látogatása meglehetősen ellentétes sajtóvisszhangokat váltott ki mind a kárpátaljai, mind a magyar sajtóban. A célirányos segítség több kérdést is felvet az aktuális politikai helyzetben. A Kitekintő most ezeket próbálta számba venni.

Amint arról korábban beszámoltunk, április 26-án Beregszászra látogatott Orbán Viktor. A látogatásra azt követően került sor, hogy az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának április 24-i ülésén 500 millió forint elkülönítéséről döntöttek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola részére. Az együttműködési megállapodás aláírásával összekötött ünnepségről egészen ellentétes sajtóvisszhangok láttak napvilágot.

,,A közös gyökerek erősítenek"

A Kárpátinfó és a Kárpátalja Lap üdvözölte a látogatást, és részletesen beszámolóval jelentkezett az eseményről. A magyar miniszterelnök beszédének lényegi részeit adták vissza a tudósítások, melyekben Orbán a kárpátaljai magyar közösség buzdítását és bátorítását célozta. Szavai szerint ugyanis a nyolc ország területén élő magyar nemzetnek dolgozik az idő, ,,a jövő a mi oldalunkon áll, a korszellem a mi vitorlánkat dagasztja, a mi hajónkat hajtja".

Orbán aláhúzta a jelenlegi kormány törekvését a határokon átnyúló nemzetegyesítés érdekében is: szerint ,,ennek fontos állomása a most létrejövő stratégiai megállapodás, mely reményeink szerint új lendületet adhat Kárpátalja magyar nyelvű felsőoktatásának". Kiemelte, hogy a nemrégiben elfogadott ukrán nyelvtörvénynek érvényt kell szerezni, a magyar közösségnek tehát élnie kell a lehetőséggel, hiszen egy nép kultúráját és saját gyökereit csak anyanyelve ápolásán és megtartásán keresztül tarthatja meg. Ehhez a magyar kormány igyekszik minden segítséget megadni a főiskolának és - bár explicite nem lett kimondva - a KMKSZ-nek.

Célirányos segítség

De vajon mennyire célzott ez a segítség? A Kárpáti Igaz Szó ugyanis arról számol be, hogy az ünnepségen csak a fentebb megnevezett kárpátaljai hírorgánumok, valamint a magyar sajtó néhány képviselője kapott meghívást. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) sajtóközleményben tiltakozását fejezte ki a Fidesz kiválasztáson alapuló nemzetpolitikája ellen. A Beregszász polgármesterét mindezidáig adó párt tömegdemonstráció szervezésénekgondolatával is eljátszott, végül azonban úgy döntött, hogy nem ad táptalajt az ukrán nacionalisták és egyéb ellenzéki erők magyarellenes kirohanásainak.

,Az idő a magyar nemzetnek dolgozik" (forrás: karpatalja.ma, Bojtár Gergely)

Beregszászon ugyanis június 2-án lesz polgármester-választás, hiszen Gajdos István, az UMDSZ elnöke bekerült az országos törvényhozásba és ezt követően - az ukrán törvényeknek megfelelően - le kellett mondania polgármesteri címéről. A kampány a napokban indul, a hangulat feszült: a magyarok már nincsenek többségben a városban, és noha a legutóbbi választást az UMDSZ elnökének sikerült megnyerni, pár százalékkal kerekedett felül ukrán ellenfelén.

Ennek ellenére a két kárpátaljai magyar párt jelöltjei ismét külön indulnak. A Kárpátalja Ma hírportál találgatásai szerint a KMKSZ lehetséges jelöltjét a helyi magyar értelmiség támogatná - kampányához vélhetően a magyar kormány igyekezett hátszelet gyűjteni a miniszterelnök látogatásával. Ez még kevés a sikerhez, ugyanis a kárpátaljai hírportálok szerint a párt potenciális jelöltjének, Orosz Gézának nem szökik az egekbe a támogatottsága. Mivel megegyezésnek esélye sincs - legfeljebb az UMDSZ és a regnáló ukrán párt között -, csak remélhetik a beregszásziak, hogy nem kapnak ukrán polgármestert.

Az összefogás ezúttal is elmaradt: magyar jelöltek egymás ellenében indulnak az előrehozott polgármester-választáson, aminek akár az is lehet a következménye, hogy az ukrán jelöltek valamelyike lehetne a befutó. ..Bár az MTI híradásából az derül ki, hogy a legszorosabb verseny a két magyar politikai erő, „a kormánypárt támogatását is élvező magyar UMDSZ és a KMKSZ között bontakozhat ki”, holott a legtöbb ukrán párt szintén jelöltet állít a júniusi polgármester-választáson. Szerencsére ők sem fogtak össze... A hír így folytatódik:

Hivatalosan is elkezdődött Beregszászon az ukrán parlament által 2013. június 2-ra kitűzött polgármester-választás kampánya, amely kemény küzdelmet vetít előre a két nagy kárpátaljai magyar szervezet jelöltjei között. Az előre hozott polgármester-választást azért kellett kiírni Kárpátalja „legmagyarabb" városában, mert a tavaly őszi ukrán parlamenti választásokon mandátumot szerzett Gajdos István korábbi polgármesternek, egyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének – az ukrán törvények értelmében – le kellett mondania közhivatali tisztségéről.

A kárpátaljai ukrán média várakozása szerint kemény küzdelem várható a beregszászi választáson, amelyre a régióban képviselt legtöbb ukrán párt saját polgármesterjelöltet állít. Választási szakértők úgy vélik, akár tíz jelölt is ringbe szállhat a tisztség elnyeréséért. Legszorosabb verseny várhatóan a két ellenlábas magyar szervezet, az UMDSZ és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) polgármesterjelöltjei között bontakozik majd ki.

Az UMDSZ részéről induló Babják Zoltán, Beregszász első polgármester-helyettese sajtónyilatkozatában kifejtette: az új polgármesternek rendkívüli feladatokkal kell megbirkóznia, mivel jó esetben 2-2,5 éve lesz programjának megvalósítására. Mint mondta, ennek ellenére nagyon komolyan veszi a kampányt és programjának megvalósítását, hiszen nem csak az UMDSZ, hanem a vele szövetséges kormányzó Régiók Pártja (PR) is az ő jelölését támogatja. Választási programja fontos pontjának nevezte azoknak az embereknek az egymáshoz közelítését, akik fontos szerepet játszanak Beregszász társadalmi, kulturális és gazdasági életében. Hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén nem fogja megengedni semmilyen szélsőségeseknek a nemzetiségek közötti uszítás folytatását.

A KMKSZ jelöltje, Orosz Géza, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gazdasági rektorhelyettese a médiának azt mondta: választási programjában hangsúlyosan szerepel az ukrán nyelvtörvény alkalmazásának kiszélesítése, különös tekintettel a magyar anyanyelvű oktatásra. Úgy vélte, javítani kell a katasztrofális helyzetben lévő közműszféra működésén, mert – mint fogalmazott – Beregszászon kritikán aluli a vízellátás és az utak állapota. Szerinte javítani kell a város polgármesteri hivatalának tisztviselői állományán is, olyan szakemberek kinevezésével, akik képesek a megfelelő döntések meghozatalára. (MTI)

Egyáltalán nem gondolom azt, hogy egy 13 éves kárpátaljai gyereknek Ukrajnát a hazájának kellene tekintenie. Ám azt még kevésbé tartom egészségesnek, ha „Az én hazám” témáját úgy rajzolja meg, amint ezt a nemrégiben szervezett gyermekrajz-pályázat egyik  beregszászi nyertese tette. Veszélyesnek és károsnak vélem, ha a szülők-oktatók ilyen szellemben nevelik a kárpátaljai magyar gyerekeket és súlyosan hibásnak tartom a zsűri döntését, hogy ezt a rajzot a díjazottak közé sorolta. A haza fogalma persze a kárpátaljai (és általában a külhoni) magyarok számára eléggé problematikus, de kellő realitásérzékkel, józan ítélőképességgel és némi  bölcsességgel jó válaszok is adhatók a valóban kényes kérdésekre.

Felelős magatartású szülőnek-oktatónak nem szabad elősegítenie azt, hogy a gondjaira bízott tizenéves hamis (és káros) illúziókba kapaszkodjon. Három pillérre támaszkodó olyan identitás kiépítésében kell aktívan közreműködnie, amelyben azonos hangsúlyt kap a szülőföld és annak hagyományai iránti szeretet, a lakó-ország realitásának az elfogadása és az erős, korszerű magyarságtudat. E három tényező, ha nehezen is, de összeegyeztethető. Ám ha ehelyett az eszmélő emberkét a felnőtt az irredentizmus eszméivel oltja be, azaz olyan nézetekkel, amelyek lehetetlenné teszik az egészséges és az adott léthelyzetben használható magyarságtudat kialakulását, akkor a lehető legnagyobb kárt okozza mind a szemléletét most kialakító serdülőnek, mind annak a közösségnek, amelynek frusztrált, beilleszkedni képtelen, hamis valóságképpel viaskodó tagjaként képtelen lesz értelmesen és hasznosan megélni kisebbségi helyzetét. A hamis történelmi nosztalgia üres illúzióin ringatózó torz magyarságtudat mindenütt zsákutcákba vezet, de Ukrajna vaskos valóságával ütközve sérülésen és kudarcon kívül mást nem eredményezhet. Miközben megszakad a szívem a beregszászi templom köré egy rég elveszett, lassan száz éve mélyre süllyedt ország határait rajzoló tizenháromévesért, aközben dühöt érzek azokkal a felnőttekkel szemben, akik a teljesen hamis hazakép kialakulásáért felelősek.

Jó arcú középkorú donyecki férfi mondja a Rákóczi-pince előtt: a tokaji bor kedvéért akár a világ végére is elmenne, de a magyarországi gyógyfürdők vonzereje sokat csökkent az utóbbi években. Egyfelől magasak a belépti díjak, másfelől majdnem ugyanezt Kárpátalján is megtalálják a keletebbről érkezők. Igaz, a víz gyakran ugyanolyan gyógyerejű... No de a körülmények... A beregszászi termálvízű strandnál lepusztultabb posztszocialista létesítményt Ukrajna határaitól nyugatabbra azért nem igen találni. És mégis megtelik napról napra a medence, látszólag senkit nem zavar a málladozó beton, a rozsdás csövek, a higiénikusnak aligha mondható öltöző, ahol a zuhanyrózsából nemhogy meleg, de néha még hideg víz sem folyik. Nem folyik, mert ezt a város szolgáltatja. Még szerencse, hogy a medencébe a Földanya szolgáltatja a forró vízet.

A beregszászi Zakarpattya sportkomplexumot még 60-as évek Szovjetuniójában építették. Ilyen méretekre is kell számítani, benne egy 50 méteres medencével, melyben termál-gyógyvíz várja a fürdőzőket. A medencét egy gejzír tölti fel 1,5 km-es mélységből. A termálvíz szilícium-nitrogén-karbonát- és magas sótartalmú, így a legtöbb mikroorganizmust elpusztítja. A gejzír vize 50 fok, de a medencébe érve 33-ra hűl. Mind bőrbetegségek, mind mozgásszervi panaszok ellen jó gyógyír. Szintén Beregszászban, a Pacsirta Hotel szintén működtet egy termálfürdőt, sószobával – írja a karpat-tur.net.

Mostanában kezdték el felfedezni Kárpátalja gyógyvizeit igazán, igaz ez az ukránokra is és a magyarokra is. Ha a meglévő fürdőket korszerűen felújítanák és néhány újat is nyitnának, valószínűleg elszívná a jelenleg Magyarországra járó ukrán fürdőzőket, de a magyarokat is. Az árak közötti különbség és a környék szépsége, na és persze a nyelvi könnyebbség akkora vonzerő lehet, amivel még Budapest vagy Hévíz sem tudja felvenni a versenyt.

Kárpátaljai vélemények

A POSZTINFO.hu kérdésre több kárpátaljai úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen a turizmusban és azon belül a gyógyvízekben látják  Kárpátalja gazdasági fellendülésének egyetlen módját. A 24 éves ungvári Marija szerint Az Európai Unió tőszomszédságában, Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából és persze Magyarországról is özönlenének a turisták Kárpátaljára, ha a szükséges fejlesztések megtörténnének. A 32 éves munkácsi Iván szerint, aki maga is az idegenforgalomban tevékenykedik, legalább reklámra lenne szükség. “Olyan hirdetésekre gondolok, amik nem szokványosak. Egy jó YouTube-vírusvideó Kárpátaljáról, magyar nyelvű szereplőkkel például megfelelő módja lenne annak, hogy a magyarok fejéből kiverjük azt a képet, hogy a volt Szovjetunióban minden szakadt, dohos, rozsdás és betonból van.” Egy negyvenes éveiben járó beregszászi magyar nemzetiségű tanárnő pedig leginkább a schengeni határátlépés egyszerűsítését látná megoldásnak:  “Az világos, hogy az olykor órákig tartó várakozás és pepecselés a határon elriaszt mindenkit. Szerintem, aki EU-s útlevéllel jön ide azért, hogy itt költse el a pénzét, annak élből továbbot kellene inteni. Nyilvánvaló, hogy ezért cserébe ukrán útlevéllel rendelkezőkkel nem fognak ugyanígy bánni, de ez az arcvesztés megérné.” Külön kiemelte, hogy távolabbról repülővel is lehetne “hozatni” turistákat. hiszen Ungváron van egy erre alkalmas repülőtér, mégsem használják.

A napokban lenne száz esztendős a feledhetetlen Drávai Gizella, sokunk Gizi nénije, a legendás beregszászi pedagógus (1911.05.07-1981.08.28). Nemzedékekkel szerettette meg az irodalmat, a nyelvet, ott bábáskodott sokunk írói indulásánál. Tényleges tanítványa ugyan nem lehettem, okításából mégis éveken át részesültem azokon a délutánokon-estéken, amelyeket Mozi (akkor Ivan Franko) utcai parasztbarokk házában tölthettem társaságában, könyvek, kéziratok, levelek, szobrok, festmények és hanglemezek között. Tovább...

Úgy tűnik, sikerült megoldani a beregszászi magyarok legégetőbb gondját.

Rovásírásos helynévtábla Beregszász határában

A rendezvényre szombaton került sor. A zord időjárás ellenére sokan részt vettek az első rovásírásos névtábla-avatón Beregszász Asztély felőli bejáratánál. Az ünnepségen többek között részt vett Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője, Sípos László, a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnöke, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke.

Az ünnepség a Himnusz éneklésével kezdődött, majd Gajdos István, Beregszász polgármestere osztotta meg a jelenlévőkkel a gondolatait. Ezt követően Kovács Béla adott hangot azon reményeinek, hogy ez a táblaállítás az első Kárpátalján, de remélhetőleg a magyarlakta falvak polgárai részéről továbbra is lesz igény ilyenre.    

Beregszász rovásírásos helységnévtábláját Gajdos István és Kovács Béla leplezte le.

Hegedűs Csilla

Forrás: KISzó