Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2019. már. 09.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Kárpátaljai szólások és közmondások

Vízzel és ivással kapcsolatos népi bölcsességek

karpataljai szolasok es kozmondasokMegjelent a Kárpátalján használt népi frazémákat bemutató kötet. A Horváth Katalin nyelvész, nyugalmazott egyetemi docens nevével fémjelzett kiadvány Kárpátaljai szólások és közmondások címmel látott napvilágot. A 2018-ban Ungváron kiadott mű az Ungvári Nemzeti Egyetem tanárainak és diákjainak gyűjtő- és összegző munkájára épül.

Mik azok a frazémák?

A kötetben olyan állandósult szókapcsolatokat mutatnak be, melyek szavainak jelentése nem külön-külön érvényesül, hanem az egész szókapcsolat hordoz többféle jelentést.

Használatukat (*frazémák szerk.) közvetlen környezetünktől sajátítjuk el, anyanyelvjárásunkban, ily módon jelentős mértékben járulnak hozzá világlátásunk alakulásához, árnyalják a világról alkotott fogalmainkat, befolyásolják értékítéletünket.

A megjelent könyvben szereplő szólásokat és közmondásokat a nemzeti egyetem magyar szakos hallgatói gyűjtötték össze a Nyelvjárási frazeológia c. szakkollégium keretein belül. A mű csak a kifejezetten Kárpátaljára jellemző frazémákat közli.

Vízzel kapcsolatos szólások és közmondások

A víz az emberi élet alapja, ezért értelemszerűen a népi életben, a népi bölcseletben is megjelenik. A kárpátaljai emberek életében fontos szerepet játszanak a folyók, ezért ezek is megjelennek a gyűjtött frazémák között.

Az egyik, talán legismertebb szólás Kárpátalján a következő: „Addig sok víz lefolyik a Tiszán” mely arra utal, hogy a várt esemény bekövetkeztéig sok minden történhet, az idők folyamán változnak a dolgok.

Tiszakeresztúron azt, hogy sehogyan sem tudja tisztára mosni magát, úgy mondják, hogy „A Tisza vize se mossa le róla".

Tiszába vizet – ez a mondás arra utal, hogy olyannak ad, akinek már amúgy is sok van, ezt Badalóban használják gyakran.

Az iszik igével kapcsolatos szólások

Igyunk, mert sose jutunk Csongorra!” – a Tiszakeresztúrra jellemző mondásban a Csongori alkoholelvonó intézetre utalnak kajánul.

Ihat rá/utána hideg vizet” – késő bánat, lemondhat valamiről.

Ökör iszik magában” – a Tiszasalamoni bölcsesség szerint az emberek társaságban fogyasztanak alkoholt.

A Kárpátaljai szólások és közmondások című könyv 2018-ban Ungváron jelent meg, 156 oldalon, magyar nyelven, 100 példányban. Összeállítója Horváth Katalin, Györke Magdolna és Hulpa Diána lektorálta.

Tovább

Ungvárszkij Etno-wellness Hotel

hotel ungvarszkijUngváron találták ki az Etno-Wellness-t?

Ungvár egyik kuriózuma az óváros peremén található hotel. A magyar megnevezésével bajban vagyok, mivel többféle módon szerepel. A hotel weboldalán a magyar nyelvű ismertetőben Ungvárszkij Etno-wellness Hotel néven szerepel, az angol nyelvű  változat a Hotel Ungvarskiy Ethno-Wellness hotel, míg magyarul valójában Ungvári Hotel.

A hotel elődjét 1876-ban építette az Artogi házaspár egy korábban felfedezett ásványvízforrás mellé. Akkor az Ungvári Hotel az óváros kellemesen csendes helyén, a vadaspark és az Ung folyó mellet, az ungvári vár alatt fantasztikus élményt nyújthatott a kikapcsolódni vágyóknak. Az újjáépített Ungvárszkij Hotel a régi hagyományokat és miliőt szeretné visszahozni, amin sajnos sokat ront, hogy időközben egy ronda bútorgyár épült a hotel és a vár közé, nem messze pedig vízierőmű és villanytelep létesült az Ung folyón.

A hotel nevét a magyar Ungvár szó cirill betűs átírásával és az „i” ukrán nyelvű megfelelőjével, a -szkij melléknévképzővel alkották meg, így utalva a régi magyar örökségre.

Mi az Etno-wellnes?

hotel ungvarszkij etno wellnessA hotel a maga idejében egyedülálló Wellness központ volt (még ha ekkor ez a fogalom nem is létezett), ennek felélesztésével kísérleteztek a tulajdonosok. Az Etno-wellnes vagy népi, esetleg néprajzi wellnes lényege, hogy a wellness részleg hagyományosan, tájjellegűen van kialakítva. A hotelbe látogatók a kárpáti fürdő, a kelta fürdő, hucul fürdő, a Rutenian SPA, és az Ungvári fürdő szolgáltatásai közül választhatnak.

A hotel árai kedvezőnek mondhatóak, különösen a dizájn és a városközpont közelségét figyelembe véve. A hotel a közelben található skanzenre szeretne hasonlítani, ugyanakkor a legmodernebben van berendezve. Leginkább azoknak tudnám ajánlani, akik csendes, de kulturált helyen szeretnének pihenni, ahol az ukrán hagyományoknak is hódolhatnak anélkül, hogy a rendkívül rossz minőségű hegyi utakon végigdöcögnének.

H. Cs,

Tovább

Ungvár és környéke - 1922

Ha csak egy szót fűzhetnék hozzá ehhez a páratlan dokumentumértékű, 93 esztendős filmhez, alighanem Balogh Edgár nem sokkal későbbi (1930-as) szociográfiai útirajzának a címéből venném ezt a kifejezést: Szegényország.

Ужгород та його околиці. 1922 рікЧеський фільм-хроніка. Основні сюжети стрічки: панорама набережної з Пішохідного мосту, Театральна площа, готель «Korona», жупанат, губерніум, резиденція єпископа, гімназія, замок, урочистості в Ужгороді з нагоди 4-ї річниці незалежности Чехословаччини, військовий парад, площа біля греко-католицького собору після Служби Божої, роздача благодійних обідів русинською громадою міста для знедолених, хресна хода вулицями міста, циганська чверть, типи хат на Підкарпатській Русі тощо.Виробництво: «A-B Praha» Джерело: NFA (Národní filmový archiv)

Szerző: Transcarpathian Heritage, 2015. február 6.
süti beállítások módosítása