Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2017. júl. 03.
A blogot jegyzi: bdk komment

Beregszászi magyar konzulátus - Ungvári magyar főkonzulátus

beregszászi magyar konzulátus kettős állampolgárság - ungvári főkonzulátus kettős állampolgárság időpontfoglalás - a Google szeszélye folytán ez a blog a fentebb említett kifejezésekkel a Top találatok közt szerepel a keresési eredménylistán, ezért segítséget kívánunk nyújtani azoknak, akik a konzulátusok honlapja helyett ide kattintanak akár a kettős állampolgárság ügyében, akár más konzuli szolgáltatást vagy a honosítással, állampolgárság megszerzésével kapcsolatos információt keresve. A nevezett intézmények weboldalának elérhetősége (KATT A NÉVRE!):

MAGYARORSZÁG KONZULÁTUSA - BEREGSZÁSZ

magyar konzulátus beregszasz - időpontfoglalás

MAGYARORSZÁG UNGVÁRI FŐKONZULÁTUSA

ungvari magyar főkonzulátus kettős allampolgárság

 

Kettős államolgárság

Tájékoztatásul: magyar állampolgárságért az egyszerűsített honosítási kérelem benyújtásával az a nem magyar állampolgár folyamodhat

  • akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,
    magyar nyelvtudását igazolja,
  • a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
  • honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
  • aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
  • aki öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született

Az egyszerűsített honosítási kérelemhez csatolandó iratok

A konzulátusok kérik, hogy a honosítási kérelemhez az alábbi dokumentumokat csatolják a magyar állampolgárságért folyamodók:

  • Születési anyakönyvi kivonat és családi állapotot igazoló okirat eredetiben vagy hiteles másolatban. Hitelesnek elfogadható pl. közjegyző által hitelesített másolat is.
  • Magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú kérelmezőnek magyar nyelven saját kézzel írt és aláírt önéletrajzot és 2 db igazolványképet, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is mellékelni kell.
  • A kiskorú gyermekről 2 db igazolványképet kell csatolni. Ha van magyarországi lakóhelye, a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is mellékelni kell.
  • A külföldön élő nagykorú kérelmezőnek magyar nyelven saját kézzel írt és aláírt önéletrajzot és 1 db igazolványképet, a 14. életévét betöltött kérelmezőnek 1 db igazolványképet kell csatolnia

- további információk az illetékes intézmények hivatalos honlapján szerezhetők be.

Annak oka, hogy a kárpátalja.blog.hu a beregszászi és ungvári magyar külképviseleteket érintő egyes kulcsszavakkal a Google első helyére került, blogunk erős optimalizáltsága (SEO, honlapoptimalizálás, keresőmarketing) mellett valószínűleg ennek a régi közleménynek volt döntő szerepe:

2011. január. 4.

A kettős állampolgárságról

Noha Ukrajnában sem az alkotmány, sem a hatályos törvénykezés sem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, tegnap Magyarország két kárpátaljai külképviseletén - Ungváron és Beregszászban - elkezdődött a visszahonosítási kérelmek fogadása.

Az ungvári főkonzulátuson december közepére meghaladta az 1700 főt az eljárás céljából időpontot kérők száma, s jelenleg már csak júliusra van szabad hely. Beregszászban karácsonyig több mint 1500-an foglaltak időpontot, de ott még áprilisra is akad hely. December végétől ugyanakkor a külképviseletek már senkinek, a helyi magyar sajtónak sem adnak ki információt. - Csak a külügyminisztérium sajtóosztálya nyilatkozhat a kettős állampolgársággal összefüggő bármilyen témában - így hárították el még a múlt év végén az egyetlen ukrajnai országos magyar lap, a Kárpáti Igaz Szó érdeklődését az ügyben. Kárpátalján az ungvári főkonzulátus korábbi ígéretével ellentétben végül egyetlenegy tájékoztatót sem tartottak az eljárás menetéről, s amíg a már említett lap nem közölte, hogy Ungváron és Beregszászban is lehet telefonon időpontot foglalni, csak alig páran jelentkeztek, utána viszont napok alatt több százan.

Tovább

Kárpátalja: autonómia. Orbán Viktor nyilatkozata

Miniszterelnökké választásának alkalmából Orbán Viktor többek között ezeket mondotta 2014. május 10-én

„A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában. Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben…”

A megszólalás élénk nemzetközi visszhangot keltett, Ukrajna bekérette Magyarország kijevi nagykövetét, a magyar ellenzék mellet lengyel kormányfő is negatívan nyilatkozott, főleg a rossz időzítést említve. Akadt, aki azt igyekezett bizonyítani hogy, hogy Orbán az autonómiát nem úgy értette, akadt, aki ezt az ukrán média felé próbálta kommunikálni.  

Hogy a homályosítás fölösleges és az autonómiát pontosan a szó jelentésének megfelelően és tudatosan épp ebben a pillanatban használta, azt Orbán Viktor az M1 Az Este című műsorában erősítette meg 2014. május 16-án:

„se stabil, se demokratikus nem lehet Ukrajna, ha nem adja meg az ott élő kisebbségeknek azt, ami őket megilleti: vagyis a kettős állampolgárságot, a kollektív, vagyis közösségi jogokat és az autonómiát”.

Szerinte ennek szükségessége látszik a többnemzetiségű nyugat-európai országok történelmi tapasztalatából is, így „ezt várjuk Ukrajnától” – szögezte le a miniszterelnök.

Mint mondta, az autonómiának számos lehetősége, intézményrendszere létezik, és Közép-Európában sem példa nélküli, hiszen ott van például a Vajdaság autonómiája.

„Majd a kárpátaljai magyarok meg fogják mondani, hogy az autonómia széles és színes világán belül melyik jogintézmény mellett törnek majd lándzsát.”

De bármyelyiket is választják, azt tudniuk kell, hogy a magyar állam teljes súllyal ott van az autonómiaigényük mögött – fejtette ki Orbán, aki azt is elmondta, miért tartja most, ebben a feszült helyzetben időszerűnek, hogy erről beszéljen.

„Most áll föl az új Ukrajna, most lesz az elnökválasztás, most születnek meg a legfőbb döntések, amik a következő időszakban meghatározzák Ukrajna helyzetét. Mikor kellene megmondanunk, hogy milyen elvárásaink vannak az új Ukrajnával szemben, ha nem akkor, amikor megalakul?”

– érvelt a miniszterelnök.

Az egy ettől teljesen különböző vita, hogy Ukrajna területi szuverenitását megsértették, Oroszország akciót indított Ukrajna ellen. „Ebben az ügyben nekünk Ukrajnát kell támogatnunk” – jelentette ki Orbán Viktor 2014. május 16-án a magyar köztelevízióban.

 

Ruszin-magyar autonómia Kárpátalján?

ukrajna-etnikai-nyelvi-terkepe.pngMint ismeretes, az 1991-es népszavazáson Kárpátalja lakosságának döntő többsége nemcsak a független Ukrajna létrejöttét támogatta, hanem Kárpátalja autonóm státusát is. Az autonóm körzet létrehozásáról azonban azóta sem született döntés. Most, a az ukrajnai forradalmi átalakulások közepette, amikor a szélsőséges magyar politikai erők Kárpátaljának Magyarországhoz való visszacsatolását szorgalmazzák, a radikális ruszinok pedig egy önálló ruszin állam létrehozása mellett törnek lándzsát, a józanabbak az említett autonómia megvalósítását hozzák szóba. Ez szerepelt többek között abban a számos kárpátaljai civil és egyházi szervezet által kiadott nyilatkozatban is, amely Ukrajna keretein belül képzeli el a nemzeti kisebbségeknek, így a magyaroknak a politikai, kulturális, oktatási, nyelvi és egyéb igényeinek széleskörű kielégítését. Erre a megfogalmazott igényre utal és a ruszinok elképzeléseit is érinti az Oroszország hanga A magyaroké és a ruszinoké lesz Kárpátalja? c. cikkében:

Az Ukrajnában élő magyarok nemzeti autonómiát szeretnének Kárpátalján. Ugyancsak kérik a kijevi főhatóságokat, hogy megválaszthassák „saját” képviselőiket, akik a Verhovna Radában képviselnék az ukrajnai magyarokat.

Időközben a hivatalos Budapest továbbra is útlevelet ad a kárpátaljai magyaroknak, annak dacára is, hogy Ukrajnában nincs kettős állampolgárság. Martonyi János külügyminiszter a honfitársak és érdekeik teljes támogatásáról beszélt a napokban.

Kárpátalján a magyarok és a ruszinok nemzeti autonómiát sürgetnek. A jelenlegi ukrán hatóságoktól maximálisan távol tartják magukat. Már megvan az eljövendő autonómia elnevezése is, amely a magyar és a ruszin népek kárpátaljai regionális konföderációját ígéri. Az ukrajnai magyarok etnikai kisebbségnek számítanak, de a ruszinoknak még ilyen joguk sincs – mondja Genyisz Kirjuhin ukrán politológus.

Már több éve vannak problémák a ruszinokkal. Ez az egyedüli nemzeti kisebbség Ukrajnában, amelyet Kijev mindeddig nem ismert el. Elmondható, hogy a ruszinok és az ukránok közötti viszony soha nem volt egyszerű.

A magyar - ruszin autonómia mellett a kárpátaljai magyarok azt szeretnék, ha az ukrán parlamenti választásokon lenne „magyar” körzet. Vagyis magyar származású jelölt indulna a parlamenti mandátumért.

Budapest támogatja a honfitársak törekvését. Bayer Mihály, Magyarország kijevi nagykövete kijelentette, hogy az ukrajnai magyarok autonómiát szeretnének, maguk akarják irányítani dolgaikat. A nagykövet nem tagadta, hogy Kárpátalja magyar lakosai igényelhetik a magyar állampolgárságot, annak ellenére is, hogy Ukrajnában nincs elismerve a kettős állampolgárság.

Kijev projektje az „ukrán politikai nemzetről”, amely értelmében az ukrajnai állampolgársághoz hivatalosan is hozzátartozna az ukrán nemzetiség, megszüntetné Ukrajna etnikai sokféleségét.

Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/2014_04_23/A-magyaroke-es-a-ruszinoke-lesz-Karpatalja-5013/

Nem lehetnek köztisztviselők a kettős állampolgárok

Nem tölthetnek be közhivatali tisztséget a jövőben Ukrajnában olyan személyek, akik az ukrán mellett más állampolgársággal is rendelkeznek. A kettős állampolgárok kiszűrésére speciális bizottságot hoznak létre.

Vaszil Popadinec, a megyei közigazgatási főosztály vezetője az Ungvárról sugárzó Tisza-1 állami tévécsatorna adásában azt mondta, hogy az Ukrajnában folyó közigazgatási reform lezárulása után nem tölthetnek be közhivatali tisztséget Kárpátalján azok, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek, és a vezető beosztásban dolgozó köztisztviselőnek nem lehet közeli hozzátartozó a beosztottja.

Hozzátette: a közigazgatási reform már kezdetét vette 2011. december 9-én, amikor Viktor Janukovics elnök aláírta az új közigazgatási törvényt.

A tisztségviselő szerint a törvény száműzi az állami hivatalokból a "sógorságot-komaságot", hiszen a jövőben a főnök még az élettársát sem alkalmazhatja beosztottként. Igaz, ettől eltekintenek a falvakban és Kárpátalja hegyvidékén, ahol kevés a szakember – tette hozzá.

Közölte azt is, hogy speciális bizottságot hoznak létre, amelynek feladata a kettős állampolgársággal rendelkező köztisztviselők kiszűrése lesz.

Popadinec elmondta, hogy a jogszabály hatályba lépése után jelentős mértékben csökkentik a köztisztviselők számát. Ennek köszönhetően legalább kétezer hrivnyára (körülbelül 65 ezer forintra) emelik a közigazgatásban dolgozók fizetését, mivel eddig a hivatalnokok 80 százaléka mindössze havi ezerkétszáz hrivnyát keresett.

(MTI)


Titkos állampolgárok

A kettős állampolgárságot el nem ismerő ukrajnai törvények miatt a kárpátaljai visszahonosítottak valamennyien „titkos” magyar állampolgárok. /// A határon túli magyar szavazók nem Románia, Szlovákia, Szerbia vagy Ukrajna, hanem éppenséggel Magyarország számára jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot azzal, hogy anyaországukban szélsőséges politikai erőket juttathatnak hatalmi pozícióba.

Balla D. Károly

Titkos állampolgárok

Hónapok óta igyekszem ellenállni a kísértésnek, hogy naplómban a Kárpátalján felélénkült magyarellenességről írjak. Már februárban szörnyülködhettem volna a vereckei honfoglalási emlékmű újbóli megrongálása miatt (egy szélsőséges párt vezetői éghető anyagot öntöttek rá, és felgyújtották), és folytathattam volna áprilisban, amikor az emlékmű újból az ukrán nacionalisták céltáblájává vált (ezúttal feliratokat és horogkereszteket festettek rá). De nem sokkal később Petőfi ungvári szobrát is megcsonkították: kardjának kiálló részét egyszerűen lefűrészelték egy hajnalon.

Nem akartam azonban ezekkel az esetekkel foglalkozni, és erre több jó okom is volt. Az első afféle ostoba babonás félelem: ha leírom, hogy szűkebb pátriámban soha eddig nem tapasztalt mértéket öltött a magyarellenesség, azzal mintegy be is teljesítem, változtathatatlanná teszem ezt a tényt, holott inkább kételkedni szeretnék a valódiságában. A másik ok, hogy a sajtót hetekig uralták a fentiekkel kapcsolatos híradások, nem gondoltam, hogy számukat nekem is szaporítanom kellene. Ellenállásom legnyomósabb harmadik oka azonban más természetű.

Ha írok az emlékművek rongálásáról, akkor, miközben mélyen elítélem a vandalizmust és a nacionalista indulatokat, aközben óhatatlanul a vélhető indítékokról is szólnom kellett volna, megemlítve például azt, hogy mindeközben az ukrán nyelvű sajtóban is megszaporodtak a szélsőséges hangok, újra és újra felhánytorgatják nemcsak „a magyarok történelmi bűneit” (pl. Kárpátalja 1939-es visszafoglalásának bizonyos eseményeit), hanem azokat a vádakat is megfogalmazzák, melyek szerint az itt élő magyarok nem tekintik hazájuknak Ukrajnát, nem tanulják meg rendesen az államnyelvet, voltaképp idegenek a lakóhelyükön, s ha valami bajuk van, Budapestre mennek panaszkodni. Állandó témája lett ezeknek a cikkeknek – kell-e mondanom – az Ukrajnában el nem ismert kettős állampolgárság is, amelyet a kárpátaljai ukránok jelentős rétegei sérelemként érnek meg, s a vehemensebbek persze azt is megfogalmazzák, hogy a magyarok, ha kell nekik egy idegen ország állampolgársága, „akkor menjenek oda lakni”.

Nos, éppen azért nem akartam mindezzel foglalkozni, mert a magyar vonatkozású »»a teljes cikk

 

Magyar választójog - határon túli szavazók

Kitekintő:

Hogyan kapjanak választójogot a határon túli magyarok?

Már az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésének idején felmerült, hogy az állampolgársággal együtt választójogot is nyernek majd a határon túli magyarok – hiszen „állampolgárság csak egy van”. Európa számos országban szavaz a határon túl élő állampolgár, és sok helyen a helyben lakástól is eltekint a gyakorlat, ugyanakkor az intézmény magyarországi jogkiterjesztése politikai, közjogi, gyakorlati és elvi kérdéseket is felvet. Mindezidáig azonban még nem vonták be az érintetteket a szavazati jog körüli gondolkodás, konzultáció folyamatába. Vitaindítónkkal és cikksorozatunkkal erre teszünk kísérletet. Kérdéseinkkel a határon túli magyarok érdekképviseleti és kulturális szervezeteit, szakértőit keressük meg, hogy körbejárhassuk a választójog kiterjesztésének legfontosabb területeit. Mondja el véleményét Ön is! >> tovább

Ukrajnában nem tiltott a kettős állampolgárság?

Ukrajna titkosszolgálati eszközökkel céltudatos provokációt folytat a visegrádi csoport országai ellen, amelyek Kijev érdekei mellett lobbiznak az Európai Unióban - jelentette ki az Unian hírügynökségnek a napokban adott interjújában Tarasz Csornovil parlamenti képviselő, a Legfelsőbb Tanács külügyi bizottságának elnökhelyettese, aki szerint a következő diplomáciai botrány Lengyelországgal robbanhat ki.

A honatya elmondta: tudomása szerint Lengyelország lesz a harmadik ország, amely ellen az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) provokációkat szervez. Szerinte eddig Magyarország és Csehország - mind a kettő a visegrádi négyek tagja - volt soron. Legvégül, negyedikként Szlovákiával várhatók diplomáciai problémák - emelte ki.

Csornovil rámutatott: "Az SZBU a kettős állampolgársággal rendelkező ukrajnai magyarok és magyar konzulátusok igen aktív üldözésébe kezdett", megjegyezve, hogy Ukrajnában nem tiltott a kettős állampolgárság, "az egyszerűen nincs elismerve" az országban.

A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az SZBU-nak semmilyen kifogása nincs az ukrán mellett második orosz, román, izraeli állampolgárság ellen, csak a magyart pécézte ki, ami igen komoly visszhangot váltott ki Magyarországon. Úgy vélte, a magyar parlamentben már azt fontolgatják, hogy érdemes-e erősen támogatni Ukrajnát.

Csornovil kifejtette: "A visegrádi négyek aktívan lobbiztak Európában Ukrajna érdekei mellett, azonban Csehország már visszalépett ettől, s Magyarországnak is szándékában áll, hogy ezt megtegye."

A honatya nehezményezte, hogy a kétoldalú ukrán-magyar kapcsolatok ápolásával magyar részről a külügyminiszter - szerinte gyakorlatilag az ország harmadik embere - foglalkozik, míg ukrán oldalról ez a külügyminiszter-helyettes reszortja. Mint mondta, ennek kapcsán már interpellált a parlamentben.

Csornovil azt mondta, meg van róla győződve, hogy az SZBU provokációi arra irányulnak, hogy a visegrádi négyek beszüntessék az Ukrajna érdekei melletti lobbizást. Szerinte ez mindenekelőtt az orosz vezetés érdeke.

(Kitekintő)

Most nagyon átverték az Orbán-kormányt

 Medgyesi Ádám - Kitekintő, 2011.máj.31.:

Nemzetbiztonsági veszély Ukrajnában a kettős állampolgárság

Most nagyon átverték az Orbán-kormányt

 Az ukrán alkotmány csupán egyetlen állampolgárságot ismer el, és a hatályos törvény értelmében mindazok, akik egy másik ország állampolgárságáért folyamodnak, elveszítik ukrán útlevelüket. A kettős állampolgárság megléte mindemellett egyelőre (!) semmilyen adminisztratív vagy büntetőjogi szankciót nem von maga után. Mit mutat a gyakorlat és milyen a fogadtatás?

Hogyan rendelkezik az alkotmány?

Az alkotmány azon tétele, amely kimondja, hogy Ukrajnában egyes állampolgárság van, kizárja annak lehetőségét, hogy valamely régió, megye, például a Krím vagy Kárpátalja létrehozhassa külön saját állampolgársága intézményét, nem vonatkoztatható az állampolgárok kettős, illetve többes állampolgárságának tilalmául – mondta Tóth Mihály, jogtudós, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke a Kárpáti Igaz Szónak. Ugyanakkor további passzusok az ukrán állampolgárság felvételének feltételéül szabják más állam polgárságának megszüntetését, valamint az ukrán állampolgárság elvesztésének okaként tüntetik fel, ha felnőtt korú ukrán állampolgár saját akaratából, egyéni kérelem alapján felveszi egy más állam polgárságát.

A fenti ellentmondás fényében kérdéses, hogy megfosztható-e ukrán állampolgárságától az, aki felveszi a magyart. „Az állampolgárságról szóló törvény további kettősséget mutat: Alapelvként határozza meg Ukrajna állampolgárai számára más állam polgárságába való belépésének jogát, valamint az ukrán állampolgár állampolgárságtól való megfosztásának lehetetlenségét. Emellett azonban az állampolgárság elvesztését helyezi kilátásba azon ukrán állampolgárok számára, akik egyéni kérelem alapján felvették egy másik állam polgárságát. Ennek ellenére jelenleg nem létezik elfogadott eljárás az állampolgárságtól való megfosztásra, s ezért is fordulhatott elő, hogy a titkosszolgálat beavatkozik, s csorbul a jogállamiság Ukrajnában.

Ukrajna: kettős állampolgárság a gyakorlatban

Mint az köztudott, az ukrán titkosszolgálat rejtett kamerás felvételeket készített azokról, akik magyar állampolgári esküt tettek, s többeket idézés nélkül hívtak be kihallgatásra. Van tehát félnivaló, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ukrán törvények akár naponta változhatnak. Ezért, attól tartva – s ezek szerint jogosan –, hogy az ukrajnai magyar külképviseletekről kiszivároghatnak az adataik, egyre többen választják azt a megoldást, hogy Magyarországon nyújtják be kérelmeiket, és ott is kívánják letenni az állampolgársági esküt vagy fogadalmat.

Ukrajna, "Attention!"

Az eljárások ellen a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ) Viktor Janukovicshoz írt nyílt levélben tiltakozott. „Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat eljárása, amely a sztálini idők belügyes gyakorlatát idézi, Ukrajna magyar nemzetiségű állampolgárainak a megfélemlítésére, Kárpátalja egész magyar közösségének a megalázására irányul. Az ilyen cselekedetek rombolják Ukrajnának, mint jogállamnak a nemzetközi tekintélyét” – áll a levélben. Ezen túlmenően a KMKSZ felszólítja Viktor Janukovicsot, hogy az ukrán alkotmány legfőbb védelmezőjeként vessen gátat a törvénytelen cselekedeteknek, és intézkedjen azok kezdeményezőinek és végrehajtóinak a felelősségre vonásáról.

Megosztotta véleményét Jaroszlava Hartyányi is, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat elnöke is (egy személyben az Ukránok Európai Kongresszusának elnöke). Képtelenségnek nevezte, hogy miközben az ukrán parlament képviselőinek fele hármas, Krím lakosságának fele pedig kettős állampolgársággal rendelkezik, az SZBU a leggyengébb láncszemet képező magyarokat találja meg és hurcolja őket kihallgatásra.

Magyarország kormánya is azonnal reagált a történtekre. Nem pusztán az ukrán belső törvényeket, hanem a nemzetközi jogot is sérti az ukrán titkosszolgálat eljárása – nyilatkozta Németh Zsolt külügyi államtitkár a parlament nemzeti összetartozás bizottsága és külügyi bizottsága együttes zárt ülése után, utalva a bécsi konvencióra. „Magyarország nem tűri, hogy magyar embereket, ha igényeltek állampolgárságot, ha nem, atrocitások érjenek bárhol a Kárpát-medencében” - szögezte le, és hangsúlyozta: a történtekre magyarázatot és megfelelő jogorvoslatot is várnak az ukrán féltől.

Reakciók Ukrajnából

A külügyi államtitkár álláspontjára a 2000 című ukrán hetilap publicistája reagált, helyesnek ítélve az ukrán álláspontot a magyarok kettős állampolgárságának ügyében: "Az ugyanis, hogy Ukrajna nem küldött Magyarországnak hivatalos tiltakozó jegyzéket, és nem emelt kifogást az új magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatban – helyes módon magyar belügynek tekintve a kérdést –, egyáltalán nem jelenti azt, hogy Kijev meg fogja engedni Budapestnek a belügyeibe való beavatkozást. Még kevésbé fog megengedni hasonló hangnemet és szemtelen viselkedést ilyen magas hivatalos szintről".

A leghitelesebb ukrán álláspontot azonban mégis az ukrán külügyminisztérium szavai jelentik. Oleg Volosin, az ukrán külügyminisztérium tájékoztatáspolitikai ügyosztályának igazgatója közölte: „Semmilyen politikai veszélyt nem látunk Magyarország Ukrajna-politikájában. A magyarok arról biztosítanak bennünket, hogy az ukránok jelentéktelen része kap magyar állampolgárságot.” Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a második állampolgárság felvétele törvényt sért és ezért az ukrán állampolgárt, s nem az ukrán államot terheli a felelősség.  Kifejtette, hogy „a törvényeket nem az állampolgárságot adó konzulátus sérti meg, hanem azok az állampolgárok, akik felveszik a magyar állampolgárságot, de nem mondanak le az ukránról.”

Ukrajnában is van azonban ellenpont, ugyanis az ellenzéki Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem (NU-NSZ) pártszövetség színeiben politizáló Hennagyij Moszkal, volt kárpátaljai kormányzó rámutatott, hogy a gyakorlatban már egyébként is létező dolog a kettős állampolgárság. A politikus az alkotmány vonatkozó passzusait a másik oldalról vizsgálta, hiszen több, mint kérdéses, hogy a más országokba emigrált ukrán állampolgárok teljesítve alkotmányban meghatározott kötelezettségüknek lemondtak ukrán állampolgárságukról. "Az Európai Unióba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Izraelbe és a világ más részeibe különböző okokból áttelepült honfitársaink milliói régen felvették ezen országok állampolgárságát, miközben nem mondtak le az ukránról" – mondta Moszkal a parlamentben.

A szókimondásáról is ismert politikus badarságnak nevezte a kettős állampolgárság tiltását, s szerinte elképzelhetetlen, hogy mindez azzal járhat, hogy más államok erőt alkalmazhatnak Ukrajna területén állampolgáraik védelme ürügyén, mint ahogyan azt sok radikális vélemény megfogalmazza. Kifejtette még, az ukrán külügyminisztérium adatai szerint 2007 és 2011 között az ukrán nagykövetség Moldovában közel hétezer személynek adott ukrán állampolgárságot. Ettől azonban senkinek a fejében nem fordult meg, hogy Ukrajna katonai akciót indíthat Moldova ellen állampolgárai védelmében, érvelt Moszkal. Hangsúlyozta azt is, hogy a kettős állampolgárság gyakorlata ma már Európa- és világszerte elfogadott – tette közzé a Kárpáti Igaz Szó.

Változhat-e a jelenlegi helyzet?

Hiába nem tekinti az ukrán külügy politikai kérdésnek a magyarok kettős állampolgárságát, az tisztán látszik, hogy nemzetbiztonsági veszélyként tekintenek az ügyre - írja az MTI. Titkosszolgálati forrásokból ugyanis azt lehet tudni, hogy az SZBU továbbra is ellenőrzése alatt tartja a kettős állampolgárság kérdését, mivel az a jövőben Ukrajna területi integritásával kapcsolatos problémává alakulhat.


Olvasd el ezt is:

"Nem voltak kínzások" - még szép...

Az ukrán titkosszolgálat törvényesen zaklat

2011. május 5., csütörtök 11:38

Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU szerint a hatályos törvények alapján hallgatják ki azokat a kárpátaljaiakat, akik magyar állampolgárságért folyamodnak. Ukrajnában tiltják a kettős állampolgárságot, de az ukrán állampolgárságtól csak hosszadalmas és bonyolult eljárásban tudják megfosztani a szabályt megsértőket.

Megfelel a hatályos ukrán törvényeknek és államérdekeknek az, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kihallgatja a kárpátaljai magyarokat a kettős állampolgárságról, nyilatkozta az amerikai pénzből működő, Prágából sugárzó Szabadság Rádió ukrán nyelvű adásának a titkosszolgálat szóvivője, Marina Osztapenko Kijevben. Osztapenko elismerte, hogy az SZBU "foglalkozik a helyzettel", de szerinte az eljárásuk "a hatályos ukrán törvényeken belül marad és Ukrajna államérdekeit szolgálja". "Nem voltak kínzások" - jelentette ki.

Ukrajnában nem engedélyezik a kettős állampolgárságot, ugyanakkor büntetése meglehetősen bonyodalmas, hosszú eljárásban lehet csak megfosztani valakit ukrán állampolgárságától.

A Szabadság Rádió megszólaltatta az ismert ukrán politikai elemzőt, Vitalij Balát is, aki rossz gyakorlatnak nevezte a kettős állampolgárság büntetését. Bala szerint az országnak inkább olyan gazdasági feltételek megteremtésére kéne törekednie, hogy a kettős állampolgárság ne jelentsen veszélyt. A kérdést pedig érzelemmentesen kéne kezelni, és el kéne felejteni, hogy a kettős állampolgárság veszélyezteti a nemzeti érdeket.

Az adásban az is elhangzott, hogy a szakértők sem tudják megbecsülni, hány ukrán állampolgár vette fel a magyar, orosz vagy román állampolgárságot, mert akiket a kérdés érint, azok rendszerint hallgatnak róla. Abban azonban egyetértenek, hogy mindegyik esetben ezres nagyságrendről lehet szó.

A tekintélyes kijevi Razumkov Intézet kutatása szerint az ukrán állampolgárok több mint 49 százaléka szeretné felvenni egy másik ország állampolgárságát, az ukrán megtartása mellett.

A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége kedden fordult levélben Viktor Janukovics elnökhöz, kérve, hogy az SZBU hagyjon fel az egyszerűsített honosításért folyamodó kárpátaljai magyarok zaklatásával. A titkosszolgálat emberei rendre felkeresték, és fenyegetésekkel írásos nyilatkozat megtételére kötelezték a magyar állampolgárságot felvevő kárpátaljaiakat. Az ügyben már Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese is tájékoztatást kért Ukrajnától.


Előzmény: Zaklatnánk, de nincs rá pénzünk

Zaklatnánk, de nincsen rá pénzünk

Ukrán nagykövet: meg kell vizsgálni,
tényleg zaklatták-e a kárpátaljai magyarokat

2011. május 04. 14:20
Jurij Muska budapesti ukrán nagykövet szerdán kijelentette: meg kell vizsgálni, honnan származik, és igaz-e az arról szóló információ, hogy az ukrán biztonsági szolgálat kárpátaljai magyarokat zaklatott. A nagykövet a független Ukrajna 20 éves fennállásának évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: nem tudja, milyen forrásból származnak ezek a hírek, és nincs információja arról, hogy azok megfelelnek-e a valóságnak.
 
Jelezte, túlzás az ukrán biztonsági szolgálatról (SZBU) feltételezni, hogy képes lenne több ezer embert zaklatni. Mint mondta, erre nincs se pénz, se ember.
 
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerdán közölte: Magyarország érdeklődéssel várja az ukrán állam magyarázatát arra vonatkozóan, hogy az SZBU miért zaklatott Kárpátalján élő magyar nemzetiségű polgárokat. Felidézte, hogy az elmúlt napokban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtől és Ukrajnában élő magyar nemzetiségűektől jelzések érkeztek: az SZBU zaklatta őket a honosítással kapcsolatban, illetve azt firtatva, milyen a kapcsolatuk Magyarországgal, jártak-e az ottani magyar konzulátuson.
 
(MTI)
 
Előzmények:

Címeres papírban testet öltő illúzió

Kettős állampolgárság:
alaptalanok az ukrán aggodalmak

Mindazon kárpátaljai számára, akik Európán belüli szabad utazást, vízummentességet, magyarországi szociális és egészségügyi kedvezményeket reméltek az egyszerűsített eljárással történő honosítástól, csupán egy címeres papírban testet öltő illúzió marad a magyar állampolgárság – írta az ungvári Zakarpatszka Pravda című hetilap legfrissebb száma.

Teljesen logikus, amit a hivatalos Budapest állít, azaz hogy az állampolgársággal járó juttatások igénybevételéhez magyarországi lakóhellyel kell rendelkezni, és a magyar költségvetésbe kell az adót befizetni – mutat rá a magyar kettős állampolgársággal foglalkozó írásában Natalija Petervari, a lap főszerkesztője, a Prágából sugárzó Szabadság Rádió ungvári tudósítója.    

A kérdésről Magyarországon is tájékozódó cikkíró szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos ukrajnai félreértések abból származhattak, hogy az ukrán média nem kapott kimerítő tájékoztatást sem Budapesttől, sem pedig az ukrajnai magyar külképviseletektől. Ebből adódóan rengeteg alaptalan feltevés keletkezett az ügyet illetően – fogalmazott.

A szerző, utalva azokra az elmúlt hetekben megjelent kijevi politikusi nyilatkozatokra, amelyek Ukrajna vonatkozásában nemzetbiztonsági fenyegetést vizionáltak a kettős állampolgárság kapcsán, kifejtette: a politikusok aggodalmaskodása bizonyos fokig érthető, mivel Budapest nem kommentálta különösebben a magyar állampolgársági törvény módosítását. Nem csoda tehát – így a cikkíró –, hogy a kérdést előítéletek és pletykák hálója fonta be, amelynek kibogozása nehéz, de nem reménytelen feladat, ha az érdeklődő illetékes helyen, hozzáértő szakemberektől kér magyarázatot.

Petervari Budapesten Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárnál tájékozódott a kettős állampolgárság kérdésében. A magyar politikus vázolta a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvénymódosítás előzményeit, külön kiemelve a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvény elfogadását, s azt, hogy az Európai Unió elismeri minden tagországának a jogát saját kisebbségeinek a támogatására. Répás elmondta, hogy a mostani kormány is elsősorban ebből a megfontolásból kiindulva cselekedett, amikor célul tűzte ki a nemzet egyesítését, s módosította az állampolgársági törvényt is. Mint hangsúlyozta, ez a diszkrimináció megszüntetését célozta.

Petervari szerint csalódniuk kell azoknak a magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljaiaknak, akik arra számítottak, hogy ugyanolyan jogosítványokkal rendelkeznek majd a magyar állampolgárság birtokában, mint a Magyarországon élők. Ez közel nincs így – mutatott rá, idézve Répás Zsuzsannát, aki hangsúlyozta, hogy a magyar törvény nem ismer különböző kategóriájú állampolgárt, ám több olyan jogosítvány létezik, köztük a szociális és egészségügyi juttatások, amelyek nem az állampolgársághoz, hanem a lakóhelyhez kötődnek.

MTI. Forrás (<< a link már nem működik, töröltem)

______________

budapest-ungvár távolság hány km?

KGB-s hagyományok

Büntetnék a kettős állampolgárságot Ukrajnában

Az ukrán állampolgárok kettős állampolgársága elleni küzdelem érdekében meg kell változtatni az ukrán törvényeket – közölte Volodimir Rokickij, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyettes vezetője keddi kijevi sajtótájékoztatóján.

Rokickij kifejtette: jelenleg az SZBU nem reagál a kettős állampolgársággal kapcsolatos esetekre. Kormányhatározatra van szükség a kettős állampolgárságot illetően – tette hozzá, megjegyezve, hogy az SZBU tájékoztatást nyújt az ukrán kormánynak a román és magyar állampolgárság felvételéről – adta hírül az rbc.ua ukrán hírportál. Az SZBU helyettes vezetője azt is elmondta, hogy a szolgálat a kérdés kapcsán előterjesztést nyújt be a legfőbb ügyészségnek és az igazságügyi tárcának egyes törvények módosítása érdekében.

A hírportál szerint az ukrán alkotmány közvetlenül tiltja az ukrán állampolgárok kettős állampolgárságát, de eközben sem adminisztratív, sem büntetőjogi szankciót nem ír elő a kettős állampolgárság kapcsán. Az orgánum szakértői véleményekre utalva megjegyezte, hogy jelenleg több tízezer ukrán állampolgárnak a zsebében lapul más országok – a Krímben élőkében főként Oroszország, a kárpátaljai lakosokéban Magyarország és Románia – útlevele.

(MTI, Hírszerző)

Honosítás: Ukrajna bekeményíthet

Törvénybe iktatnák, hogy meg lehetne fosztani az ukrán állampolgárságuktól azokat, akik más ország állampolgárságát is felveszik.

Volodimir Litvin, az ukrán parlament elnöke azt kezdeményezi, hogy hozzanak létre munkacsoportot az állampolgárságot szabályozó jogszabályok tökéletesítését célozva, emellett szorgalmazza, hogy az államfő adjon ki rendeletet e csoport felállításáról.  A Legfelsőbb Tanács elnöke levélben tájékoztatta erről Viktor Janukovics államfőt és Mikola Azarov kormányfőt - olvasható az ukrán parlament hivatalos honlapján.

A törvényhozás vezetője megállapítja, hogy az utóbbi időben egyes közép-európai országok nemzeti törvényeiben olyan módosítások léptek hatályba, amelyek egyszerűbbé tették az állampolgárság azon személyek által történő felvételét, akik etnikailag ezen országokból származnak és határain kívül élnek.

Volodimir Litvin megjegyzi, hogy  a törvények ezen módosításai bizonyos feszültséghez vezettek a régió országainak politikai kapcsolataiban, mivel - húzza alá a házelnök - „teljesen nyilvánvalóvá válik az a tendencia, hogy egy sor, Ukrajnával szomszédos ország alkalmazza az állampolgárság kiterjesztésének, a kettős állampolgárság felvétele ösztönzésének politikáját”.

Volodimir Litvin aláhúzza, hogy jogi szempontból Ukrajna Alkotmánya 4. cikkelye követelményeinek megsértését jelenti, az, hogy Ukrajnában bizonyos etnikai csoportoknak nemzeti alapon kapott második állampolgárságuk van. „Ugyanakkor az állampolgársági törvény nem tiltja meg közvetlenül az ukrán állampolgároknak más országok állampolgárságának felvételét, s nincs is semmiféle szankció előirányozva emiatt. Mi több, nincs benne mechanizmus sem, ami lehetővé tenné, hogy nyilvántartsák azon ukrán polgárokat, akik megkapták más országok állampolgárságát” - olvasható a levélben.

„Nyilvánvalóan szükség van arra, hogy törvényileg irányozzák elő azt a pontos és gyors procedúrát, amely szerint meg lehetne fosztani az ukrán állampolgárságtól amiatt, ha más ország állampolgárságát vette fel (valaki), elkülönítsék az ukrán állampolgárok és azok jogi státuszát, akik ukrán állampolgárként felvették egy másik ország állampolgárságát. Végeredményben pedig azoknak az ukrán állampolgároknak, akik fel szeretnék venni egy másik ország állampolgárságát, pontosan tudatában kell lenniük az ukrán állampolgárság jogi státuszának elveszítésével kapcsolatos szociális, gazdasági és jogi következményeivel” - véli a Legfelsőbb Tanács elnöke.

(forrás)

Buktató buktató hátán - Kedvezményes honosítás

Bármennyire is nagy az igyekezet, s bármennyire is nyilvánvaló a jó szándék a magyar kormány részéről, már most látszik, nem lesz könnyű dolguk azoknak a kárpátaljai magyaroknak, akik úgy döntöttek, hogy benyújtják a kedvezményes honosításhoz szükséges iratokat.

Mert vegyünk egy konkrét példát. Ha az illető elmúlt 50 éves, akkor a szülei már a cseh érában születtek, s nyilvánvaló, hogy a Csehszlovák Köztársaság által kiállított keresztlevéllel nem lehet igazolni a magyar felmenőket. (De hát hol is van már az a keresztlevél!) Azoknak sincs nagyobb szerencséjük, akiknek a szülei a visszacsatolást követően – tehát az 1938–1944 közötti időszakban – születtek. Mert az ő keresztlevelüket – ismét csak, csekély kivételtől eltekintve – a szovjet érában, annak rendje és módja szerint lecserélték. Ezeket az anyakönyveket pedig az ungvári levéltárban őrzik. Tapasztalatból tudom, hogy amint ez utóbbiról valaki tudomást szerez, legyint az egészre egy nagyot, hisz ebben a mégiscsak kényes helyzetben ilyen kéréssel senki sem fordul egy ukrajnai hivatalhoz. Az utóbbi 60-70 esztendő tapasztalata mutatja, hogy jó az elővigyázatosság.

A legegyszerűbbnek tűnik az a megoldás, ha fellapozzuk annak az egyházközségnek az anyakönyveit, amelyikben a nagyszülőket és a szülőket megkeresztelték. Ám mint nemrég kiderült, az egyházi anyakönyvi okiratokat évtizedekkel ezelőtt igen sok helyen elvették és a járási anyakönyvi hivatalokban helyezték el, ahonnan ezek a dokumentumok azóta Ungvárra kerültek. Tehát megint csak a megyei székváros levéltárának az ajtaján kell kopogtatni. Igazából azoknak van viszonylag könnyű dolguk, akiknek a szülei, nagyszülei valamelyik magyarországi településen látták meg a napvilágot még a háború előtt. Ők a helyi anyakönyvi hivataloknál valóban könnyűszerrel hozzájuthatnak a honosításhoz szükséges iratokhoz.

Az egyszerűsített honosítással kapcsolatos tájékoztatókban gyakran szerepel, hogy az édesapa vagy a nagyapa katonakönyve lehet az az alapdokumentum, amivel igazolhatjuk a magyar felmenőket. Persze előfordulhat, hogy a Kárpát-medence más régióiban ez használható megoldás, viszont tapasztalataink szerint Kárpátalján egyáltalán nem az. Magyar katonakönyv! Egy-egy ritka kivételtől eltekintve bizony nincs ilyen dokumentum a magyar családok hagyatékában. Gondoljunk bele, annak a könyvnek nem csupán a frontot, de a sztálini lágereket is meg kellett járnia. Gazdája ugyan miért ragaszkodott volna hozzá, hisz az ott már semmire sem volt jó, csak arra, hogy a fogva tartókat még inkább irritálja. A lágerekben ugyan szigorú nyilvántartást vezettek mindenkiről és mindenről, ám amikor végre valakit elengedtek, a különben semmit mondó elbocsátó „bumáskát” az itthoni hatóságnál le kellett adni. A későbbiek során hányan és hányan szembesültek azzal a problémával, hogy a szögesdrót mögött töltött éveket sehogysem tudták igazolni. Pedig jól jött volna a nyugdíj felszámolásánál.

Szóval a katonakönyv… Megtaláltam édesapám katonakönyvét, aki 1922-ben született, így valószínűleg ő és a vele egykorúak voltak az utolsók, akiket még behívtak magyar katonának. Ám ez a katonakönyv nem az a katonakönyv. Mert vörös fedelű, sarló kalapácsos. 1963-ban adták ki, benne a negyedik oldalon orosz nyelven a következő bejegyzés: „vengerszkaja armija”, s az, hogy a könyv tulajdonosa a 22-es gyalogezredben szolgált aknavetősként. Ugye furcsán néznének rám, ha ezt a katonakönyvet csatolnám a honosítási kérelemhez.

Tehát a fenti példákból is látszik, hogy a kárpátaljai magyarok egy részének nem lesz könnyű dolga, ha azt akarja bizonyítani, hogy magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkeznek. Mégiscsak az tűnik a legegyszerűbbnek, ha az egyházi iratok alapján próbáljuk bizonyítani jogosultságunkat. Ehhez viszont az kell, hogy az egyházi anyakönyvek több évtizedes hánykolódás után végre visszakerüljenek jogos tulajdonosukhoz. Ehhez valamennyi Kárpátalján működő történelmi egyháznak kérnie kell, hogy a szovjet érában tőlük jogosulatlanul elvett dokumentumokat visszakapják. Hogy ez túlságosan nehéz és bonyolult ügy lenne? A kicsinyhitűeket emlékeztetném arra, hogy lágert megjárt szüleink, nagyszüleink akkor, a ’80-as évek végén, nem féltek végigjárni a különböző hivatalokat és kérvényezni bezárt templomaik visszaadását. Igaz, hogy akkor már recsegett-ropogott a birodalom, de senki nem tudta, mi lesz, vagy hogyan végződik az egész. Akkor még nem tudhattuk magunk mögött a magyar állam támogatását sem. Tehát jó volna, ha a hamarosan összeülő ukrán–magyar vegyes bizottság – az ügy súlyára való tekintettel – a megtárgyalandó témák közé felvenné az egyházi dokumentumok visszaszolgáltatását.

Még így sem hárul el minden akadály azok elől, akik kérni szeretnék a kedvezményes honosítást. Romániában és a Vajdaságban sorra alakulnak a Demokrácia Központok. Ezek a kedvezményes honosítással kapcsolatos iratok rendszerezésében segítenek a hozzájuk fordulóknak. Látni kell, hogy egyházainknak az általuk remélhetően felvállalt plusz feladat elvégzéséhez támogatásra van szükségük. Demokrácia Központokat Kárpátalján a jelenlegi helyzetben nem célszerű létrehozni, ám az mindenképpen megfontolandó, hogy a magyar kormány a Beregszászon működő Kárpátaljai Református Múzeum és Levéltár az államtól visszakapott anyakönyvek rendezésére felvett munkatársak bérének kifizetését felvállalja. Ugyanezek a munkatársak adhatnák ki a hozzájuk forduló ügyfeleknek a szükséges igazolásokat. Hasonló segítséget kell nyújtani a római és a görög katolikus egyháznak. A fent leírt elképzelés ma még csak merész ábránd, ám ha teszünk érte, akkor valósággá válik.

A modern kor egyházai – a hívek lelki gondozásán túl – annyi más fontos feladatot felvállalnak! Gondoljunk csak a különböző karitatív tevékenységekre, öregotthonok, családi típusú gyermekotthonok létrehozására, üzemeltetésére. Joggal lehet tehát remélni, hogy nem zárkóznak el a fent vázolt teendők elvégzésétől sem. Ha ez megtörténik, az mindenképpen az egyházi vezetés és a hívek kapcsolatának erősítését szolgálja.

Kovács Elemér, Kárpátinfo

Magyarország hátsó szándéka

MTI-hír, amely az ua-reporter.com portál cikkét - Венгры Закарпатья: Украину следует воспринимать как вражескую крепость? - ismerteti:

Ungvári hírportál: Magyarország hátsó szándékkal támogatja külhoni kisebbségeit

Budapest nem számol azzal, hogy Ukrajnának nem tetszik a magyar állampolgárság könnyített megadása a határon túli magyaroknak; a kérdésben a magyar vezetés valószínűleg "a kutya ugat, a karaván halad" elvet követi – írta szerdán az ungvári ua-reporter.com internetes hírportál.

A magyar kettős állampolgárság lehetséges ukrajnai hatásáról közzétett cikkében a híroldal – az új magyar jogszabályt a helyi sajtó hasábjain rendszeresen bíráló – Jaroszlav Szvitlik munkácsi újságírót idézve megállapította: összességében úgy tűnik, az Ukrajna és Magyarország között jelenleg folyó aktív, s főként minőségi együttműködés mindkét fél számára előnyös. Kijev ugyanis azt reméli, hogy a 2011 első felében az Európai Unió elnöki tisztét betöltő Magyarország Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek lobbistájaként fog fellépni, miközben Budapest arra számít: ezért cserében az ukrán hatalom szemet huny afölött, hogy állampolgárainak tízezrei – az ukrán alaptörvény megsértésével – második állampolgárságot kapnak – véli a hírlapíró. Szerinte Magyarország abban is bízik, hogy Ukrajna nem fog reagálni a területét, mindenekelőtt Kárpátalját érintő magyar gazdasági, humanitárius és politikai befolyás növekedésére.

Az írás emlékeztet: van olyan feltételezés, amely szerint Budapest a magyar kisebbség felhasználásával igyekszik kiterjeszteni befolyását ukrán területekre, azaz Kárpátaljára. E szerint Magyarország nem csupán a Kárpátok Eurorégióban törekszik regionális vezető szerepre, hanem egész Közép-Európában. A "Nagy-Magyarország nemzeti projekt" keretében Budapest az egy tömbben élő külhoni magyar kisebbségek révén vonná befolyása alá Dél-Szlovákiát, Erdélyt, a Vajdaságot és Kárpátalját – olvasható a cikkben, amely szerint ezt a hosszú távra szóló forgatókönyvet Budapest a Kárpátalján élő magyar kisebbségnek nyújtott humanitárius támogatás és a vele folytatott ilyen jellegű együttműködés révén valósítaná meg. Ugyanakkor a valódi cél – áll az írásban – szeparatista hangulat szítása az ukrajnai magyarság körében, amely a jövőben elősegíthetné a távlati tervek kivitelezését, hiszen a magyar identitástudat magas szinten tartása a megfelelő feltételek mellett politikai tőkévé konvertálható.

Ezt a feltételezést erősíti a cikk szerint az is, hogy a határon túli magyarság idei támogatására előirányzott összegből az iskoláskorúak egyharmaddal többet kapnak, mint a felnőttek. Budapesten valószínűleg tudatában vannak annak, hogy egy ilyen nagyszabású politikai projekt nem valósítható meg 5–10 év alatt, ezért hosszabb távra terveznek, azt remélve, hogy ha eljön az ideje, akkor számíthatnak majd a magyar szellemben felnevelkedett határon túli magyarokra – olvasható egyebek mellett az ungvári hírportálon.

(forrás)

süti beállítások módosítása