Gyógyturizmus a Kárpátok vadregényes tájain, Rónafüreden

A Kárpátaljára érkező turisták kedvelt célpontjai a tiszta levegőjű hegyekben, erdőkben létesített szanatóriumok, gyógyüdülők. A pihenni és gyógyulni vágyókat már az 1600-as évektől várja a Perecsenyi járásban található Rónafüred (Lumsori). Kárpátalján innen indult el újra, az üstben fürdés, a „csánozás” hagyománya, melyet már a 17. században alkalmaztak. Már akkor virágzott a vidéken a gyógyturizmus.

Az üstben fürdés nem magyar vagy helyi találmány, a japánok és a vikingek is előszeretettel művelték. A kárpátaljai Rónafüreden azért különleges ez a gyógyfürdőfajta, mert az Osztrák-Magyar monarchia idejéből ránk maradt lekvárfőző üstökben főhetnek a vendégek.

Maga a procedúra több betegség kezelésére is alkalmas: lumbágó, reuma, emellett javítja a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, jótékony hatással van a bőrre és általánosan javítja a közérzetet.

A "csánozás" terápia

Az üstben fürdés Rónafüreden a patak partján felállított üstökben történik. Szeparált faházakat állítottak fel, ahol öltöző és étkezőasztal is a vendégek rendelkezésére áll. Az üstben fürdés egész évben hasznos gyógykúra vagy érdekes szórakozás, de a szakemberek azt javasolják, hogy a téli hónapokat, a mínusz 10 fokos hidegben vegyünk ilyen fürdőket.

Az üst aljára köveket helyeznek, ezek óvják meg lábainkat a tűz közvetlen hőjétől. Minden fürdőzés előtt friss ásványvizet eresztenek az üstbe, amit a Kárpátok gyógynövényeivel tesznek még egészségesebbé. A fürdőzést plusz 40-50 fokos vízben kezdjük, a bátrabbak pedig a jéghideg patakvízben vehetnek kontrasztfürdőt.
Az üstben való fürdőzést kúrajelleggel ajánlják, naponta legalább egyszer, egy héten keresztül. Kérésre magnéziummal vagy kénnel dúsított ásványvízzel készítik el a gyógyfürdőt.

Kárpátalja hegyeiben, Rónafüreden csodálatos tájon pihenhetünk és gyógyulhatunk, sajnos az utak minősége és az egyre szaporodó irtások folyamatosan rombolják ezt a vidéket, elriasztva a turistákat.

H.Cs.

Ungváron találták ki az Etno-Wellness-t?

Ungvár egyik kuriózuma az óváros peremén található hotel. A magyar megnevezésével bajban vagyok, mivel többféle módon szerepel. A hotel weboldalán a magyar nyelvű ismertetőben Ungvárszkij Etno-wellness Hotel néven szerepel, az angol nyelvű  változat a Hotel Ungvarskiy Ethno-Wellness hotel, míg magyarul valójában Ungvári Hotel.

A hotel elődjét 1876-ban építette az Artogi házaspár egy korábban felfedezett ásványvízforrás mellé. Akkor az Ungvári Hotel az óváros kellemesen csendes helyén, a vadaspark és az Ung folyó mellet, az ungvári vár alatt fantasztikus élményt nyújthatott a kikapcsolódni vágyóknak. Az újjáépített Ungvárszkij Hotel a régi hagyományokat és miliőt szeretné visszahozni, amin sajnos sokat ront, hogy időközben egy ronda bútorgyár épült a hotel és a vár közé, nem messze pedig vízierőmű és villanytelep létesült az Ung folyón.

A hotel nevét a magyar Ungvár szó cirill betűs átírásával és az „i” ukrán nyelvű megfelelőjével, a -szkij melléknévképzővel alkották meg, így utalva a régi magyar örökségre.

Mi az Etno-wellnes?

A hotel a maga idejében egyedülálló Wellness központ volt (még ha ekkor ez a fogalom nem is létezett), ennek felélesztésével kísérleteztek a tulajdonosok. Az Etno-wellnes vagy népi, esetleg néprajzi wellnes lényege, hogy a wellness részleg hagyományosan, tájjellegűen van kialakítva. A hotelbe látogatók a kárpáti fürdő, a kelta fürdő, hucul fürdő, a Rutenian SPA, és az Ungvári fürdő szolgáltatásai közül választhatnak.

A hotel árai kedvezőnek mondhatóak, különösen a dizájn és a városközpont közelségét figyelembe véve. A hotel a közelben található skanzenre szeretne hasonlítani, ugyanakkor a legmodernebben van berendezve. Leginkább azoknak tudnám ajánlani, akik csendes, de kulturált helyen szeretnének pihenni, ahol az ukrán hagyományoknak is hódolhatnak anélkül, hogy a rendkívül rossz minőségű hegyi utakon végigdöcögnének.

H. Cs,

Jó arcú középkorú donyecki férfi mondja a Rákóczi-pince előtt: a tokaji bor kedvéért akár a világ végére is elmenne, de a magyarországi gyógyfürdők vonzereje sokat csökkent az utóbbi években. Egyfelől magasak a belépti díjak, másfelől majdnem ugyanezt Kárpátalján is megtalálják a keletebbről érkezők. Igaz, a víz gyakran ugyanolyan gyógyerejű... No de a körülmények... A beregszászi termálvízű strandnál lepusztultabb posztszocialista létesítményt Ukrajna határaitól nyugatabbra azért nem igen találni. És mégis megtelik napról napra a medence, látszólag senkit nem zavar a málladozó beton, a rozsdás csövek, a higiénikusnak aligha mondható öltöző, ahol a zuhanyrózsából nemhogy meleg, de néha még hideg víz sem folyik. Nem folyik, mert ezt a város szolgáltatja. Még szerencse, hogy a medencébe a Földanya szolgáltatja a forró vízet.

A beregszászi Zakarpattya sportkomplexumot még 60-as évek Szovjetuniójában építették. Ilyen méretekre is kell számítani, benne egy 50 méteres medencével, melyben termál-gyógyvíz várja a fürdőzőket. A medencét egy gejzír tölti fel 1,5 km-es mélységből. A termálvíz szilícium-nitrogén-karbonát- és magas sótartalmú, így a legtöbb mikroorganizmust elpusztítja. A gejzír vize 50 fok, de a medencébe érve 33-ra hűl. Mind bőrbetegségek, mind mozgásszervi panaszok ellen jó gyógyír. Szintén Beregszászban, a Pacsirta Hotel szintén működtet egy termálfürdőt, sószobával – írja a karpat-tur.net.

Mostanában kezdték el felfedezni Kárpátalja gyógyvizeit igazán, igaz ez az ukránokra is és a magyarokra is. Ha a meglévő fürdőket korszerűen felújítanák és néhány újat is nyitnának, valószínűleg elszívná a jelenleg Magyarországra járó ukrán fürdőzőket, de a magyarokat is. Az árak közötti különbség és a környék szépsége, na és persze a nyelvi könnyebbség akkora vonzerő lehet, amivel még Budapest vagy Hévíz sem tudja felvenni a versenyt.

Kárpátaljai vélemények

A POSZTINFO.hu kérdésre több kárpátaljai úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen a turizmusban és azon belül a gyógyvízekben látják  Kárpátalja gazdasági fellendülésének egyetlen módját. A 24 éves ungvári Marija szerint Az Európai Unió tőszomszédságában, Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából és persze Magyarországról is özönlenének a turisták Kárpátaljára, ha a szükséges fejlesztések megtörténnének. A 32 éves munkácsi Iván szerint, aki maga is az idegenforgalomban tevékenykedik, legalább reklámra lenne szükség. “Olyan hirdetésekre gondolok, amik nem szokványosak. Egy jó YouTube-vírusvideó Kárpátaljáról, magyar nyelvű szereplőkkel például megfelelő módja lenne annak, hogy a magyarok fejéből kiverjük azt a képet, hogy a volt Szovjetunióban minden szakadt, dohos, rozsdás és betonból van.” Egy negyvenes éveiben járó beregszászi magyar nemzetiségű tanárnő pedig leginkább a schengeni határátlépés egyszerűsítését látná megoldásnak:  “Az világos, hogy az olykor órákig tartó várakozás és pepecselés a határon elriaszt mindenkit. Szerintem, aki EU-s útlevéllel jön ide azért, hogy itt költse el a pénzét, annak élből továbbot kellene inteni. Nyilvánvaló, hogy ezért cserébe ukrán útlevéllel rendelkezőkkel nem fognak ugyanígy bánni, de ez az arcvesztés megérné.” Külön kiemelte, hogy távolabbról repülővel is lehetne “hozatni” turistákat. hiszen Ungváron van egy erre alkalmas repülőtér, mégsem használják.

Kárpátalja szenvedélybetegségekben illetékes főorvosa szerint az ukrajnai megyében 100 ezerre tehető az alkoholfüggők száma.

Vaszil Krucsanica, a Kárpátalja megyei szenvedélybeteg-gondozó főorvosa keddi ungvári sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a régióban hivatalosan 19,5 ezer alkoholfüggő beteget tartanak nyilván. Úgy vélte azonban, hogy ez a szám nem fedi a valóságot, azt szerinte legalább öttel kell megszorozni a realitáshoz közelebb álló kép kialakításához – adta hírül a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.    

A kárpátaljai főorvos azt is közölte, hogy az 1,3 milliós Kárpátalján 250 kábítószerfüggőt tartanak hivatalosan nyilván. Hozzátette: a hivatalos statisztikai adatokban csak azok a betegek szerepelnek, akik az állami egészségügy vagy a rendvédelmi szervek látókörébe kerültek.    

Krucsanica kifejtette, hogy véleménye szerint az Ukrajnában hivatalosan nyilvántartott 900 ezer alkoholista mindössze a "jéghegy csúcsát" jelenti. Szerinte a statisztikai adatokat ebben az esetben is öttel kell beszorozni, hogy valós képet lehessen alkotni.

(MTI)

Baráth József Kárpátaljai figyelőjéből:

Megszabadul-e valaha Kárpátalja a Premixtől?

Hosszú évek kilátástalansága után végre elmozdulás történt Premix-ügyben: megkezdődött a veszélyes hulladék újracsomagolása és elszállítása – jelentette a kárpátaljai megyei állami közigazgatási hivatal információs és közösségi kapcsolatokért felelős főosztálya.

A Premix története egészen 1998-ig nyúlik vissza, amikor az Ozon magánvállalat megkezdte a sokat kárhoztatott vegyület importját Magyarországról. Az ukrán vámszolgálat laboratóriumi vizsgálata akkor olyan por alakú keverékként határozta meg a Premixet, amelyet bizonyos technológiai eljárásoknál alkalmaznak, s amely nem igényel pótlólagos környezetvédelmi vizsgálatot.

Azonban 2004 végétől a közvélemény tiltakozásának hatására, s mert a sajtó is foglalkozni kezdett az üggyel, olyan veszélyes vegyületként kezdték kezelni a Premixet, amely a környezetre és az emberek egészségére egyaránt ártalmas. Ennek nyomán 2005. március 30-án a Kárpátaljai Megyei Ügyészség bűnügyi eljárást indított az ügyben. Még ugyanazon év júniusában az államfő utasítására kormánybizottságot hoztak létre, amelynek ki kellett vizsgálnia az ügy valamennyi aspektusát.

Nem sokkal később a rendkívüli helyzetek minisztériumának szakemberei a nem megfelelően tárolt Premix egy részét, összesen mintegy 656 tonnát, 24 vasúti kocsiba pakolták Beregszász és Borzsova vasútállomásain. A Premix fennmaradó, nagyobbik részét, mintegy 847 tonnát viszont, amelyet szabad ég alatt őriztek Beregszászban, Nagybaktán és más településeken, speciális hordókba töltötték. Ám a kezdeti lelkesedés ezen a ponton elapadt, s a másfél ezer tonnányi veszélyes anyag azóta is a sorsára vár.

Az elmúlt négy év során azok a műanyag zsákok, amelyekben a vasúti kocsikba pakolt anyagot tárolták, jobbára tönkrementek, a vagonok igénybevételéért pedig immár több mint 20 millió hrivnyát követel az állami vasúttársaság, az Ukrzaliznyica. Vélhetően pénz hiányában a hordókban tárolt anyag őrzése sem volt éppen tökéletes, ezért előfordult, hogy ismeretlenek ellopták a hordókat a tárolóhelyről, előzőleg a földre szórva belőle a Premixet.

Nem sok eredménnyel járt az ügyben indított számos vizsgálat sem. Az azóta eltelt mintegy öt esztendő nem volt elegendő ahhoz, hogy megállapítsák, kit terhel felelősség azért, hogy ez a veszélyes anyag Kárpátaljára kerülhetett, s kinek kell vállalnia a Premix elszállításának és megsemmisítésének költségeit. A helyi önkormányzatok és hivatalok az évek során számtalanszor kérték a kormányt, hogy járuljon hozzá a probléma megoldásához, mivel az jelentősen meghaladja a helyhatóságok lehetőségeit, ám Kijevből ígéreteken kívül egyéb nem érkezett – egészen mostanáig.

A hivatalos közlés szerint most a miniszteri kabinet 5,1 millió hrivnyát utalt ki a környezetvédelmi minisztériumnak arra, hogy szabadítsa fel a Premixszel megrakott vasúti kocsikat, s készítse elő az anyagot a Lengyelországba történő elszállításra, ahol megsemmisítik azt. A Premix-mentesítés első fázisa a tervek szerint e héten ér véget, minek következtében Beregszász végre teljesen megszabadul ettől a veszélyes anyagtól.

Ugyanakkor szakértői becslések szerint a Kárpátalján tárolt Premix egészének elszállításához és megsemmisítéséhez még további 10-11 millió hrivnyára volna szükség - közli a Kárpátalja hetilap. Félő azonban, mutatnak rá helyi források, hogy a mostani első részlet átutalására csupán az elnökválasztási kampány miatt került sor, s amint lecsillapodnak a politikai indulatok, ismét a feledésbe merül a Premix, amely ki tudja, meddig szennyezi így még vidékünket.

Forrás