Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2008. sze. 01.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Takaréklángon

Boccaccio: Dekameron / Zsámbéki Színházi Bázis - Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház

Van némi pikantériája annak, hogy a Zsámbéki Színházi Bázis több év után ismét a Romtemplomnál tart előadást, miként annak is, hogy a híres műemlék melletti területen Boccaccio Dekameronjának egyes fejezetei kelnek életre. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.

Ám még mielőtt néhányan látatlanban is felháborodnának, provokációt gyanítanának, sietek leszögezni: a beregszászi színházzal közösen készített Dekameron teljesen ártalmatlan előadás. És sajnos meglehetősen érdektelen is.

Szűcs Nelli
Szűcs Nelli

A Dekameron színre állítása nem előzmények nélküli vállalkozás Vidnyánszky Attila és a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház pályáján; a Sólyompecsenye jó emlékezetű előadás – még ha képei nem is élnek igazán elevenen bennem. E mostani verzió voltaképpen kulturált, ízléses, legtöbb elemében meggyőző szakmai tudást mutató előadás, ami azonban kicsit sem ragad magával; sem a rekeszizmokat, sem az agysejteket, sem a könnyzacskókat nem mozgatja meg különösebben. Vidnyánszky megtartja a kerettörténet elemeit, de nem az egynapos királyság, hanem a pestis motívumának kedvéért, mely aztán újra és újra előkerül az előadásban a vidám történések ellenpontjaként. A megelevenedő novellák többségükben a mű közismert, eleven humorú, gátlástalan szélhámosokról, buta balekokról, kikapós asszonyokról szóló meséi, melyek közé két komoly, komor tónusú rész ékelődik: Ghismonda és Guiscardo tragikus szerelmének, illetve a sólyom feláldozásának története.

Trill Zsolt
Trill Zsolt

A megjelenítés a lehető legegyszerűbb: annak az erős vizuális koncepciónak, mely Vidnyánszky utóbbi rendezéseit jellemzi, nincs nyoma – ami természetes is. (Az viszont kevésbé természetes, hogy mind a koreográfia, mind a mindig hatásos, de túl sokat nyúzott Carmina Buranára támaszkodó zenei szerkesztés jóval ötlettelenebb a szokottnál.) A Dekameron színészközpontú előadás: a szereplők játsszák és narrálják, megélik és felmutatják a történetet, s még reflektálnak is rá. Ám a felhasznált játékötletek meglehetősen konvencionálisak, s így a stilizálás is a lehető leghagyományosabb úton halad. S nemcsak az eredetiség, az invenció, de az az elsöprő lendület is hiányzik az előadásból, mely a beregszászi produkciókat jellemezni szokta.

A színészek persze teszik a dolgukat: Trill Zsolt jó néhány figura bőrébe bújva csillogtatja ismét komikusi vénáját, magabiztosan poentíroz, ki-kikacsint a nézőtérre is, miközben soha nem lépi át a jó ízlés határait. Lényegében hasonló mondható Szűcs Nelli valamivel szűkebb spektrumon megjelenített nőalakjairól is, míg a többé-kevésbé háttérbe szoruló többi szereplő inkább egy-egy sajátos karaktert vagy színt igyekszik felvillantani. Ami elegendő ahhoz, hogy egy-egy jelenet élénkebb, színesebb legyen, lekösse a nézői figyelmet, ám kevés ahhoz, hogy az ismert történeteket sajátosan friss humorba pácolva, netán új, eredeti fénytörésben láthassuk. Így szükségképpen jobb-rosszabb (vagy inkább élénkebb-fásultabb) jelenetekre esik szét a játék, melynek leggyengébb eleme a keret lesz.

Jelenet az előadásból. Szkárossy Zsuzsa felvételei
Jelenet az előadásból. Szkárossy Zsuzsa felvételei

Mivel személyes mondandó, intellektuális-morális állásfoglalás nem csillan meg az egyes etűdökben, a pestisnek (vagyis annak, amit szimbolikusan képviselhet) nemigen van mivel kontrasztot képeznie. S árulkodó az is, hogy a legkevésbé sikerültnek éppen a két komolyabb jelenet hat; itt a színészi technika kevésbé tud csillogni, az erősebb emocionális hatáshoz pedig hiányzik az atmoszféra. E jelenetek elválnak ugyan a mókás etűdöktől, a reflexió is hiányzik belőlük, ám a néző nem tudja hová kapcsolni ezeket, s nem is igen tud mit kezdeni velük (jellemző, hogy az általam látott előadáson Ghismonda történetét eleinte bátortalan kacajok kísérték).

Így amolyan tisztesen előállított, visszafogottan elővezetett, különösebb emléket maga után nem hagyó előadásként emlékezhetünk a Dekameronra. Vidnyánszky Attila igen sokat dolgozott ezen a nyáron: ha jól számoltam, öt bemutatót rendezett. Nyilvánvalóan nem jutott mindre egyformán ereje: tudjuk be ennek a zsámbéki előadás fantáziátlanul rutinszerű lebonyolítását.

Szerző: Urbán Balázs

Forrás

Címkék: színház

Külhoni Művészeti Fesztivál

ART-MOZAIK

Külhoni Művészeti Fesztivál

2008. augusztus 29-30-31. Millenáris

Az Égtájak Iroda a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával 2008. augusztus 29-én, 30-án és 31-én a budapesti Millenárison külhoni művészeti fesztivált rendez.

A háromnapos program kapcsolódik a 2007-ben első alkalommal megvalósult Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiváljához. A Biennále egyik tanulsága ugyanis az volt, hogy a határon túli művészek magyarországi bemutatkozási lehetőségeit bővíteni kell, különösen a fiatal alkotók megismertetésére kell nagyobb gondot fordítani és a nemzetközi együttműködések kialakítását kell segíteni. E törekvések megvalósulásához igyekszik az ART-MOZAIK – Külhoni Művészeti Fesztivál hozzájárulni.

Augusztus utolsó hétvégéjén a Millenáris látogatói bepillantást nyerhetnek a környező országok pezsgő és sokszínű kulturális életébe – elsősorban magyar nemzetiségű amatőr és hivatásos alkotók fellépésein keresztül. A meghívott alkotók és alkotóközösségek pedig bemutathatják kreati­vi­tásukat, a sajátos, „határon túli” helyzetükre reflektáló művészetüket.

Az Égtájak Iroda szervezésében megvalósuló fesztivál célja, hogy olyan tehetséges művészekhez, művészeti együttesekhez hozza közelebb a budapesti közönséget, akik már ismertek és kedveltek Magyarországon is, illetve akik számára ez a fellépés hozhatja meg a kiugrási lehetőséget.

A helyszínek alapján a programok három csoportba rendezhetők:

Park

A parkban zajló produkciók döntő többsége a május folyamán közzétett felhívásra beérkezett ajánlatokból áll össze. Célunk külhoni amatőr művészeket és művészeti társulatokat bemutatni a budapesti közönségnek. Támogatni kívánjuk olyan tehetségek fellépését, akiknek – lehetőségek híján – nincs alkalmuk bemutatkozni saját régiójukon kívül. A legjobbaknak lehetőségük nyílik a 2009-es Biennálén fellépni.

A program elsősorban gyerek-, diák- és amatőr színtársulatokra (Tinikomédiások, Bóbita gyerek­szín­játszó csoport, Novus Ortus Diákszínpad, Bereknye Diákszínjátszó Csoport, Meseláda Bábcsoport, Szabadkai Színitanoda, a Beregszászi Színház Gyermekstúdiója, a Zentai Gimnázium Drámacsoportja stb.), valamint verséneklő együttesekre (Kelemenék, Kor-Zár stb.) épül, de természetesen hivatásos előadók, együttesek produkciói is láthatók lesznek (Agócs Gergely, Comorra Trió, Snaps Vocal Band, Fabatka együttes).

Gyerekprogramok:

A nyár utolsó hétvégéjén a Millenárison megforduló családosok számára is tartalmas szórakozást szeretnénk nyújtani. Ezért az amatőr produkciók mellett – melyek jó része szintén ezt a korosztályt célozza – hivatásos együttesek produkciói is láthatók lesznek (Szabadkai Gyermekszínház, Rozsnyói Meseszínház, Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület, Árgyélus Színház, Korpás Éva stb.), továbbá a gyerekek székely­udvarhelyi és füleki kézművesek foglalkozásain is részt vehetnek.

 

Kiállítások, kültéri installációk:

Látható lesz Juhász R. József Egy lehetséges múlt című interaktív hanginstallációja – a kiállításhoz performansz, „koncert” is kapcsolódik. A kassai Rovás művészeti csoport A Nibelung gyűrűje című helyszínen készülő akciófestészeti alkotásában a zene és a festészet lényege találkozik. A Fogadó galériájának korlátján Henning János cigány tematikájú fotói kapnak helyet, a Pódiumon pedig Szilágyi Nándor szabadkai színész Fotó-Vers című kiállítása lesz megtekinthető.

 

Teátrum

A Teátrum adottságaiból adódóan esténként profi színházi produkcióknak biztosít helyszínt. A Komáromi Jókai Színház kisvárdai nagydíjas A bor című zenés falusi történetét mutatja be, a kisvárdai nagydíjas Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház legfrissebb bemutatóját, a Dekameront hozza el a Teátrumba, valamint a közönségcsalogató produkciók közül a Vajdasági Tanyaszínház Hegedűs a háztetőn című darabja lesz látható.

 

Fogadó

A fesztivál három napja alatt a Millenáris – Fogadó ad helyet az esti könnyűzenei koncerteknek. A bemutatkozó formációkra a nemzetközi felállás jellemző, tagjaik között vajdasági, felvidéki, erdélyi magyar zenészt éppúgy találunk, mint román, szlovák muzsikust. Bár a meghívott előadók zenei műfajukat tekintve széles palettán mozognak –többek között jazz, broken etno, rhythm&blues –, saját műfajukban komoly hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkeznek, s rendszeresen játszanak magyarországi, romániai, szlovákiai színpadokon.

A Fogadó részletes programja:

Augusztus 29.: Zuboly playz Jazz, Kistehén Tánczenekar

Augusztus 30.: Peter Lipa Quintet, Harcsa Veronika Quartet

Augusztus 31.: Slang, Ferenczi György és a Rackajam

 

A zenei programokat követően a közönség még élvezheti a vajdasági Góbi Rita magyar-finn koprodukcióban született Fehér fal – Inspirációk Rodinre című kortárstánc-előadását, valamint Szilágyi Nándor Fotó-Vers című kiállításához kapcsolódó performanszt.

 

További információ:

Goldschmied József programigazgató, Égtájak Iroda

1073 Budapest, Kertész utca 36. (Fészek Művészklub), levélcím: 1072 Budapest, Rákóczi út 20., telefon: +36 1 424 6900, fax: +36 1 424 6901, mobiltelefon: +36 30 9628 790, e-mail cím: info@egtajak.com, jgold@freemail.hu; www.egtajak.com


 

RÉSZLETES PROGRAM

Tovább

A beregszászi színház Zsámbékon

Zsámbékon vendégszerepel a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata. A romtemplomnál adják elő Boccaccio Dekameron című darabját csütörtöktől négy napon át. A Vidnyánszky Attila rendezte előadás egyúttal ízelítőt ad a kortárs magyar színjátszás új törekvéseiből is. A beregszászi teátrum Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű színházi intézménye. A 20 tagú szereplőgárda sokfelé jár a világban: legutóbb Svédországban, Finnországban és Ausztriában vendégszerepeltek. (MagyarRádió)

Címkék: kultúra, színház
süti beállítások módosítása