termék, szolgáltas és web ajánló

Tematikus PR-cikkek, online marketing szövegek, honlapajánlók. Hirdetés és reklám - árucikkek Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2010. feb. 08.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Az ukrajnai választások végeredménye

Az ukrajnai elnökválasztás második fordulójának - 2010. fenruár 7. -  eredménye:

Adatok feldolgozottsága: 100 %

Viktor Janukovics - 48.95 %

12 481 268 szavazat

 

Julia Timosenko -  45.47 %

11 593 340  szavazat

Az előző fordulóval ellentétben Kárpátalján ezúttal Timosenko kapott több szavazatot: Janukovics a voksok 41.55 %-át, míg Timosenkó 51.66 %-ukat szerezte meg. A választókerületenkénti bontásból az derül ki, hogy Janukovicsnak csupán a magyarok lakta, Beregszász központú 74. választókerületben, valamint a Munkács központú 70.-ben sikerült nyernie.

Az UMDSZ elégedett a beregszászi választókörzet választási eredményeivel
2010. február 8. 13:51

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) sikerként értékeli, hogy az általa támogatott ellenzéki elnökjelölt, Viktor Janukovics régiópárti vezető meggyőző fölénnyel nyert a magyar többségű beregszászi választási körzetben az ukrán elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. Gajdos István, az UMDSZ elnöke hétfőn az MTI-nek telefonon elmondta: Janukovicsot a Beregszász központú körzet vegyes lakosságú településein a szavazók több mint 60 százaléka támogatta, míg a színmagyar falvakban voksainak az aránya meghaladta a 80, sőt esetenként a 90 százalékot is, miközben ellenfele, Julija Timosenko miniszterelnök a szavazatok mintegy 30 százalékát szerezte meg.

Szerinte ez azt jelzi: a kárpátaljai magyarok bíznak abban, hogy az ukrán ellenzék vezére államfőként teljesíti majd azokat a vállalásait, amelyeket az UMDSZ-szel novemberben kötött választási megállapodásban tett.

Az UMDSZ elnöke kifejtette: reméli, hogy Janukovicsnak hetekkel az államfői tisztségbe történő beiktatását követően sikerül olyan helyzetet teremtenie, amely lehetővé teszi a nemzetiségeket sújtó korábbi rendeletek visszavonását.

A kisebbségi vezető azt is elmondta: zökkenőmentes kijevi hatalomváltásra számít, annál is inkább, mivel – mint fogalmazott – Timosenko többször hangoztatta az európai értékek iránti elkötelezettségét, s Viktor Juscsenko leköszönő elnök is jelezte, hogy készen áll a civilizált hatalomátadásra.

(MTI)

Címkék: politika, ukrajna

Az ukrajnai választások eredménye

A 2010-es ukrajnai elnökválasztás első fordulójának az eredménye:

100 %-os feldolgozottságnál a listát vezetik:

Viktor Janukovics ........ 35.32 %

Julija Timosenko ......... 25.05 %

- a korábbi prognózisoknak megfelelően ők vesznek részt az Ukrajna elnökének kilétét eldöntő második választási fordulóban február 7-én.

Viktor Juscsenko jelenlegi elnök az ötödik helyen szerepel 5,45 százalékkal.

Kárpátalján - ahol országos szinten a legkisebb volt a résztvételi arány - Janukovics szerezte a legtöbb szavazatot - 29.65 %-ot, míg Timosenko 26,23-t (ellentétben az összes többi nyugat-ukrajnai megyével, ahol Timosenko győzedelmeskedett).

Az ukrajnai választások eredménye és minden további részlete ezen az oldalon követhető nyomon:

http://www.cvk.gov.ua/vp2010/wp0011.html

 

A nacionalizmus megfertőzte Ukrajnát

A HVG.hu-n olvastuk:

Az ukrán–orosz viszály árt a magyaroknak


Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere 2008 nyarán levélben fejezte ki aggodalmát az ukrán külügyminiszternek a kárpátaljai magyarokat sújtó intézkedések miatt. Ohrizko megnyugtató szavai ellenére Jeszenszky kétségei növekedtek. A történtek fényében érthetően.
Egy illúzió vége címmel közölt cikket a Magyar Szemlében a kárpátaljai magyar kisebbség romló helyzetéről az egykori külügyminiszter, volt washingtoni nagykövet. Írása pesszimizmusán aligha enyhít, hogy alcímét kérdésben fogalmazta meg: Az ukrán nacionalizmus a magyarok ellen fordul? Ezt ugyanis az általa felsorakoztatott érvek, a romló folyamat állomásainak bemutatása alapján maga a szerző is tényként kezeli. És nem tehet mást az olvasó sem.

Jeszenszky nem „érdektelen” krónikása a sanyarú történetnek, hiszen az 1991. december elsején függetlenségét elnyerő Ukrajnával kötött államközi szerződés (köznapi néven „alapszerződés”) egyik megalkotója és a parlamenti ratifikálás során (1993 tavaszán) beterjesztőként egyik harcos védelmezője volt a szélsőjobbos kritikusokkal szemben. A kezdet valóban reménykeltő volt. Az ukrán kisebbségi törvény példaértékű jogokat biztosított a nemzetiségeknek nemcsak a nyelvhasználat vagy az oktatás terén, de lehetővé tette saját nemzeti színeik kitűzését is a közintézményekre. A beregszászi városházán tehát az ukrán állami zászló mellett ott lenghetett a magyar nemzeti trikolór.

Azért már akkor sem volt minden tökéletes, hiába nyilvánította ki ugyanis autonómiaigényét a Beregszász környéki lakosság, az ukrán kormány, hivatkozva a Krímben és az ország felében élő tízmilliós orosz kisebbség szeparatista törekvéseire, végül is nem engedélyezte azt.

Már e korai fejlemény is bizonyította, hogy az ukrán–orosz viszony alapvetően meghatározza a kárpátaljai magyarok lehetőségeit. Márpedig e viszony párhuzamosan Moszkva megerősödésével és geopolitikai törekvéseivel, ha nem is monoton módon, de egyre romlik. A Putyin-adminisztráció és az ukrajnai orosz közösségek (hozzávetőlegesen a lakosság húsz százaléka) szoros szövetségben állnak a kijevi vezetéssel szemben, amelynek csak egyik – igaz, Európa számára is felfogható terepe – a gázvita.

Ebben a drámában a picinyke és erőtlen magyar kisebbségre csak mellékszerepet osztottak. A vértolulásos ukrán nacionalisták azért még így is figyelnek rá. Az Ukrán Néppárt és a Szvoboda indította el a propagandát a „magyar szeparatizmussal” szemben (lásd a vereckei honfoglalási emlékmű elleni akciókat), de ennél jóval súlyosabb, hogy a kijevi kormány „esélyegyenlőségre” hivatkozva 2008 májusa óta rendeletileg korlátozza a magyar oktatást.

Timosenkónak más tervei voltak
© MTI
Ez késztette Jeszenszkyt levele megírására. Ebben hivatkozott az európai kisebbségvédelmi egyezményekre és a két ország közötti „hagyományosan jó viszonyra”. Ohrizko külügyminiszter válaszában leszögezte ugyan, hogy nem szándékoznak a kisebbségek nyelvén folyó oktatást ukránra váltani, de az azóta történtek ennek ellentmondanak. 2009 novemberében például az oktatási tárca már nem rendelte meg a magyar tankönyveket, és a magyar zászlók is veszélybe kerültek.

Jeszenszky szerint a most vasárnapi ukrajnai elnökválasztás elvben esélyt kínál, mert kampánya során az egyik győzelemre esélyes jelölt, Viktor Janukovics is védelmébe vette a nemzetiségi jogokat, sőt azok kiterjesztését ígérte. De azt is tudjuk jól, más a kampány és más a kormányzás. Különösen Ukrajnában, ahol az elnök és a kormány között állandósult a hatásköri háborúskodás. Hiába állt ki például Viktor Juscsenko, a mostani államfő a kisebbségi jogok mellett, mert közben a Julia Timosenko – aki szintén esélyese a mostani választásnak – vezette kormánynak más tervei voltak.

„Úgy tűnik, a kisebbségellenes nacionalizmus megfertőzte Ukrajnát is” – jegyzi meg keserűen a cikk szerzője. Nagy kérdés, ebben a helyzetben milyen lehetőségei vannak Budapestnek, hogyan léphet fel eredményesen az ukrajnai magyarok érdekében. Már csak azért is kényes a helyzet, mert a kisebbségi kollektív jogokért küzdve az Európa Tanácsban többször éppen azzal a Moszkvával került egy platformra, amelynek – méltányolható és méltányolhatatlan – törekvéseit Kijev mindenképpen meg akarja akadályozni.

Nem lesz könnyű célhoz érni, s még erős támogatók mellett is nagy szerencse kell ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetében kedvező fordulat álljon be.

(Magyar Szemle, 2009/11–12)

zádori

Forrás

Politikai hullámokat kavart a ruszin himnusz

Ukrajnában politikai hullámokat kavart Kárpátalja ruszin himnusza


Az ukrán nemzetbiztonsági hivatal (SZBU) büntetőeljárás kezdeményezését fontolgatja Kárpátalja megye kedden hivatalosan elfogadott ruszin himnusza ügyében.

Valentin Nalivajcsenko, az SZBU vezetője a kijevi 5-ös csatorna szerda este sugárzott adásában kijelentette, hogy az SZBU, amely a kárpátaljai ügyészséggel együtt nyomoz az ukrajnai megye himnuszával kapcsolatban, szükség esetén büntetőeljárást indít az ügyben. Hozzátette: a szeparatizmusra szólító felhívások és az állam területi egységét fenyegető törvényellenes cselekedetek nem elévülő bűncselekményeknek minősülnek. Következésképpen egyetlen képviseleti testület egyetlen képviselőjének sincs joga arra, hogy szeparatizmusra hívjon fel – fogalmazott Nalivajcsenko, megjegyezve, hogy úgy tudja, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) himnuszról szóló szavazása nem volt szabályos.

Vjacseszlav Kirilenko, az Ukrajnáért párt képviselőcsoportjának vezetője szerdán a parlamentben arra szólította fel az ukrán állam és az SZBU vezetőit, hogy „értékeljék megfelelő módon” a Kárpátalja megyei tanácsnak „az ország politikai destabilizálására irányuló” döntését, amellyel (az egykori csehszlovák államon belüli) Podkarpatszka Rusz himnuszát fogadta el a megye hivatalos himnuszaként.

Borisz Taraszjuk, az Ukrán Népi Mozgalom (Ruh) párt elnöke Ukrajna legfőbb ügyészénél interpellált Kárpátalja „szeparatista” himnuszának az ügyében.

A szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezete december 28-ára a ruszin himnuszt elfogadó megyei tanácsi döntés visszavonását követelő tüntetést szervez Ungvárra, a megyei állami közigazgatási hivatal és tanács épülete elé. (MTI)

Egy ruszin vers lesz Kárpátalja hivatalos himnusza

Alekszandr Duhnovics eperjesi görög katolikus lelkész XIX. század közepén írt Kárpátaljai ruszinok című verse lett Kárpátalja hivatalos himnusza az ukrajnai megye tanácsának (közgyűlésének) kedden Ungváron elfogadott döntése alapján.
 

A ruszinok nemzettudatra ébresztésének legkiemelkedőbb alakjaként számon tartott Duhnovics verse már volt Kárpátalja hivatalos himnusza, amikor a terület a múlt század első felében, Podkarpatszka Rusz néven, Csehszlovákiához tartozott.

A kárpátaljai képviselőtestület tagjainak többsége vita nélkül, négy ellenszavazat mellett döntött a megye hivatalos himnuszának elfogadásáról, amellyel kapcsolatban a helyi állami közigazgatási hivatalhoz közel álló ungvári zakarpattya.net.ua hírportál azt írta, hogy a megyei tanács „a ruszin himnusszal a szeparatizmust hagyta jóvá”. Az orgánum szerint a kárpátaljai képviselők többsége korábban elvetette Vaszil Grendzsa-Donszkoj múlt századi kárpátaljai ukrán nacionalista költő hivatalos helyi himnusznak javasolt ukrán érzelmű költeményét.

A kárpátaljai himnuszról tartott szavazás előtt – tiltakozása jeléül – kivonult az ülésteremből a regnáló miniszterelnökről elnevezett párttömörülés, a Julija Tyimosenko Blokk frakciója. A hírportál szerint nem nehéz megjósolni, hogy a képviselőtestület „meggondolatlan” döntése a kárpátaljai „ukrán többség” igen éles bírálatát fogja kiváltani, vagyis tiltakozó nyilatkozatok özöne várható a politikai pártok, társadalmi szervezetek, sőt egyes helyi önkormányzatok részéről is a ruszin himnusz miatt.

(MTI)

Hallgassa meg, olvassa el:  

Подкарпатские русины,
Оставте глубокий сон.
Народный голос зовет вас:
Не забудьте о своем!
Наш народ любимый
да будет свободный
От него да отдалится
неприятелей буря
да посетит справедливость
уж и русское племя!
Желание русских вождь:
Русский да живет народ!
Просим Бога Вышняго
да поддержит русскаго
и даст века лучшаго!

Megrongálták a vereckei emlékművet

Súlyosan megrongálták Kárpátalján a vereckei honfoglalási emlékművet, amelyre horogkeresztet és nacionalista feliratokat is pingáltak. Az esetről vasárnap este értesítették kirándulók az ungvári magyar főkonzulátust.
 

A pusztításban leverték az emlékmű két alsó tömbjének kőburkolatát, megbontották a sarkait. Ugyancsak megrongálták az emlékjel fekete gránitból készült, kocka alakú oltárkövét, amelynek letörték a sarkait és részben az éleit.

tablet emlékmű

Fotó: MTI
Szinte a teljes felületet összefestették a garázdák


Az emlékmű északi oldalára a rongálók „Budapest, gyakorolj bűnbánatot Kárpát-Ukrajnáért!”, a nyugati oldalára pedig a „Dicsőség Ukrajnának!” feliratot mázolták fel kék-sárga ukrán nemzeti színekkel. Az emlékmű tömbjeire kék-sárga horogkereszteket pingáltak, az oltárkő keresztje mellé pedig az ukrán címert festették. Az emlékjel déli oldalára az „1939. III.15” feliratot, azaz Kárpátalja magyar királyi honvédség általi elfoglalásának dátumát írták.

A területileg illetékes volóci járási rendőrség helyszínen tartózkodó operatív nyomozócsoportjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy egyelőre nem tudták megállapítani, mikor történhetett az emlékműrongálás, és nyomokat sem sikerült rögzíteniük az éjszaka lehullott nagy mennyiségű hó miatt. {így működik ez a rendszer}

A Vereckei-hágón még az 1896-os Millenniumi év alkalmából állították fel a honfoglalás előtt tisztelgő Turul-emlékművet. Ez Trianon után a csehszlovák hatalmat még átvészelte, de a szovjetek 1994-ben elbontották. Az új emlékmű felállítása a rendszerváltás után merült fel, és 1996-ban kezdték a megépítését, de az ukrán nacionalisták miatt 12 évet csúszott a végleges átadása.

operációs rendszer
 
Fotó: bdk.blog - Az új emlékmű egy éve készült el, a régit a szovjet rendszer hatóságai távolították el a helyéről


Az emlékművet nem először gyalázták meg. Ukrán nacionalista fiatalok csoportja tavaly júniusban ukrán címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő márványtáblát szerelt fel a Vereckei-hágón felépült magyar honfoglalási emlékműre

A múlt év júliusában felavatott emlékmű megrongálása egybeesik azzal a kárpátaljai rendezvénysorozattal, amely napok óta zajlik Kárpát-Ukrajna önálló államként történt kikiáltásának 70. évfordulója alkalmából. A független állam egy napig létezett, míg a bevonuló magyar csapatok visszacsatolták a területet Magyarországhoz.

Tovább

Második ukrán front

Zsuppán András, Heti Válasz 8. évfolyam 35. szám, 2008.08.28:
 
Egyelőre nem sikerült áttörést elérni a kárpátaljai magyar iskolarendszert ért támadás ügyében. Az ukránosító rendeletet nem vonták vissza, de Sólyom László lobbizása nyomán felderengett némi remény. A magyarok zsebében egyetlen ütőkártya van: a grúz háború után mind sürgetőbb ukrán NATO-csatlakozás támogatása.

Beregszászon ünnepelte augusztus 20-át a magyar köztársasági elnök. A helyszínválasztás üzenetértékű; túl azon, hogy Sólyom László szívesen tölti a nemzeti ünnepeket a határon túli magyaroknál, Ukrajna idén különösen forró terep. Nyár elején hírt adtunk róla, hogy a kárpátaljai magyar iskolarendszert veszély fenyegeti: az új rendszerben csak emelt szintű ukrán nyelvi érettségivel lehet bejutni az egyetemekre, így a magyar szülők inkább a többségi nemzet nyelvén tanító iskolába íratják gyerekeiket (Heti Válasz, 2008. június 3.). Hároméves átmeneti idő után minden nemzetiségi iskolát kétnyelvűvé kell alakítani, és a fontosabb tantárgyakat ezután ukránul kell tanítani. A 2004-es narancsos forradalom óta tartó ukrán nemzetállamépítési láz valódi célpontja az országban élő tízmilliós orosz kisebbség, ám a kisebbségi oktatási rendszer elleni támadást az oroszokhoz képest kisszámú magyarság jobban megszenvedheti.

"A magyar közösség fennmaradását már rövid és középtávon is fenyegeti az iskolarendszert ért támadás. Ha nem sikerül megvédeni az intézményeket, a kárpátaljai magyarság jelentéktelen nemzetiségi folklórcsoporttá válik, aminek nincs jövője" - állítja lapunknak Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Az érettségiről szóló rendelet hatását a beregszászi II. Rákóczi Ferenc főiskola is megérezte. A kárpátaljai magyarság számára jelképes jelentőségű, Beregszász főterén álló iskolaépület anyaországi pénzen felújított szárnyát augusztus 20-án adták át, de az örömteli eseményre árnyékot vetett, hogy két tucat gyereket nem tudtak beiskolázni az ukrán nyelvi érettségin elért rossz eredményük miatt.

A magyar iskolában tanuló gyerekek komoly hátrányban vannak a vizsgán ukrán anyanyelvű társaikkal szemben. "Mintha egy úszóversenyen kezdő úszók mérnék össze tudásukat delfinekkel" - jellemzi a helyzetet Orosz Ildikó. Az iskolarendszer alsóbb szintjein is érezni a rendelet hatását, igaz, a helyzet településenként változó. Bótrágyon például a magyar falu 16 elsős diákja közül 11-en ukrán osztályban kezdik az iskolát szeptemberben, annak ellenére, hogy tízen magyar óvodába jártak. A szürtei középiskolában a magyar szülők jelentős része az ukrán osztályt választotta, ezért félő, hogy gyerekhiány miatt el sem indulhat idén a magyar osztály. A nagymuzsalyi középiskolában szintén felborult a többségi és a kisebbségi osztályok eddigi aránya.

"A kétnyelvű iskola a nyelvvesztés iskolája" - szögezte le Sólyom László Beregszászon, és arra kérte a magyar szülőket, ne engedjenek a nyomásnak, írassák továbbra is magyar intézménybe a gyerekeiket, és higgyenek abban, hogy lehetséges a nemzetiségi iskolarendszer megmentése. Nyár elején még úgy látszott, hogy az anyaország nem fogta fel a veszély súlyát, és tétlenül szemléli az eseményeket. A helyzet azóta valamicskét javult, elsősorban Sólyom fellépésének köszönhetően. Az elnök július elején kijevi látogatásán határozottan felvetette a problémát. Julija Timosenko ukrán miniszterelnök akkor kijelentette: talán kissé előresiettek az ukrán nyelv általánossá tételével, és megígérte, azon lesz, hogy fennmaradjon az önálló magyar iskolarendszer.

A szövevényes ukrán belpolitika viszonyait ismerők szerint a miniszterelnöki szándék kevés a sikerhez. Az oktatási miniszter, Ivan Vakarcsuk ugyanis Viktor Juscsenko ukrán elnök köréhez kötődik. Juscsenko néhány éve még Timosenko szövetségese volt, de a narancsos forradalom két vezére ma már állandó politikai harcban áll egymással. Az ukránosító rendelkezések a nacionalista nyu gat-ukrajnai szavazótábor mozgósítását szolgálják - Juscsenko ezen a téren rálicitálna a miniszterelnökre.

A Sólyom-látogatás után végre a magyar oktatási tárca is megmozdult. Bogyay Katalin szakállamtitkár júliusban tárgyalásokat kezdeményezett Vakarcsukkal. A mi niszter kilátásba helyezte, hogy augusztus végéig kidolgozzák a magyarokra vonatkozó különleges szabályokat. "Az iskolák ügye végre elmozdult a holtpontról. Egyelőre kérdéses, hogy az augusztus végére ígért megoldásból lesz-e valami, vagy az ukrán fél ismét a szőnyeg alá tudja söpörni a problémát. Ősszel mindenesetre újabb lehetőség kínálkozik a tárgyalásra, mert összeül az ukrán-magyar kisebbségi vegyesbizottság" - mondja Orosz Ildikó.

Az oroszlakta keleti országrész érdekeit képviselő Régiók Pártja, mely ebben az ügyben a magyarok természetes szövetségese, a rendelet miatt kezdeményezte Ivan Vakarcsuk felmentését. A nemzetiségi iskolák kétnyelvűsítése elleni tiltakozást 53 ukrán parlamenti képviselő írta alá. Egy honatya azzal is megvádolta Vakarcsukot, hogy nemzetközi egyezményeket felrúgó rendeletével veszélyezteti Ukrajna európai törekvéseit.

Az ötvenmilliós Ukrajna viselkedését természetesen nehéz befolyásolni. Ugyanakkor Magyarország NATO-tagállamként most kifejezetten erős pozícióban van, hiszen az ukránok mielőbb csatlakozni akarnak a nyugati katonai szövetséghez. A grúz háború után pedig az orosz fenyegetéssel még egy Ukrajna méretű országnak is számolnia kell. A NATO-csatlakozás legfőbb hívei ráadásul éppen az ukránosítást szorgalmazó nacionalista pártok.

Adódik a lehetőség, hogy az ügyben Magyarország összefogjon a szintén érintett Romániával, amely az észak-bukovinai román kisebbség iskoláit félti a rendelet hatásától. Ahhoz, hogy a különalku megszülethessen, nem elég Sólyom László egyszemélyes diplomáciai offenzívája - létező magyar külpolitikára is szükség volna.

Forrás

Címkék: oktatás, politika

Sólyom mély ütést adott Ukrajnában?

Kellemetlen utóérzést hagyott maga után Sólyom László magyar köztársasági elnök keddi beregszászi látogatása, amely csak néhány órás volt, de több mint elegendő ahhoz, hogy az ukrán "hazafiak piruljanak, a nacionalisták pedig bosszúságukban az ajkukba harapjanak" - írta a Zerkalo Nyegyeli című kijevi hetilap.

A szombaton megjelent lap szerint akár szemet is lehetne hunyni a fogadó fél olyan szervezési hibái fölött, mint amilyen az volt, hogy a magyar államfő beszéde előtt a magyar himnuszt kórus adta elő, míg az ukránt felvételről játszották. Mindazonáltal az ukrán vendéglátóknak elemi kötelességük lett volna tolmácsot biztosítani a szomszédos ország elnöke számára - emlékeztetett a hetilap.

A cikk szerint beregszászi beszédében Sólyom László legalább két figyelemreméltó kijelentést tett: mindenekelőtt elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az ukrajnai pártlistás választási rendszer következtében a magyar kisebbség képviselője nem juthat be a parlamentbe, illetve kétségét fejezte ki a kétnyelvű oktatásnak a kárpátaljai magyar iskolákban történő bevezetése kapcsán, mert szerinte az a magyarok asszimilációjához vezet.

A hetilap a magyar államfőnek leginkább azt a megállapítását nehezményezte, hogy az államnyelvet - amelyet a köztársasági elnök szerint is feltétlenül tanulni kell a magyar iskolákban - jobb lenne az idegen nyelv módszertana szerint oktatni.

"A szomszédos ország elnökének természetesen lehet saját véleménye Ukrajna választási rendszeréről és nyelvpolitikájáról, hasonló kijelentéseket tennie azonban - a diplomácia nyelvén fogalmazva is - nem egészen korrekt" - állapította meg az írás, amely szerint a magyarországi ukrán kisebbségnek közel nincsenek olyan jogai, mint a magyaroknak Ukrajnában, miközben a hatezresre fogyatkozott magyarországi ukránság asszimilációját az ukrán államférfiak egyáltalán nem emlegetik.

A cikk utalt arra, hogy Sólyom László az ukrán nyelv idegen nyelvként való magyar iskolai oktatásának kérdését már a múlt hónapban is felvetette a Viktor Juscsenko ukrán elnökkel folytatott kijevi tárgyalásain, ám az ukrán állam feje erre nem is reagált. A hallgatását magyar partnere talán egyetértése jeleként értelmezte - fogalmazott az írás.

"Ha hasonló kijelentések Magyarország valamelyik nyugati szomszédjának a területén hangoztak volna el, akkor a megfogalmazójuknak finoman, de határozottan azt tanácsolták volna, hogy ne avatkozzon más országok belügyeibe" - írta a többi között a kijevi hetilap. (MTI-Privát Bankár)


Eredeti cikk: За державу обидно... << a link már nem nyílik, törölve, 2016)

Más: Sólyom László ismert zöld nézeteiről, elszánt természetvédő. Mi a zöld marketing tartalma?

Címkék: politika, nyelv

Ukrajna magyar hazafiakat nevel

Ukrajna diplomáciailag teljesen kapitulált Magyarország és a "neki alárendelt" ukrajnai magyar szervezetek előtt a kisebbségi, különösen az anyanyelvű oktatási jogok biztosítása terén - írta Volodimir Fenics, az Ungvári Nemzeti Egyetem történelem karának dékánja az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírújságban.

A Sólyom László magyar államfő kárpátaljai látogatására időzített terjedelmes írásban a szerző élesen bírálta az ukrán-magyar kormányközi kisebbségi vegyes bizottság tavalyi, XIII. ülésén elfogadott jegyzőkönyv ajánlásait, amelyek a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatásának a javítására vonatkoznak.

Szerinte az ukrán diplomácia vereséget szenvedett az ukrán-magyar államközi kapcsolatokban, mivel a két állam kisebbségei számára biztosítandó jogok esetében nem lehet viszonosságról vagy paritásról beszélni, hiszen - így a cikkíró - a magyarosítás következtében Magyarországon mindössze hatezer ruszin-ukrán kisebbségi él, míg Ukrajnában a magyarok száma meghaladja a 150 ezret. Vagyis a kétoldalú kapcsolatok aszimmetriája következtében a két ország erőfeszítései tulajdonképpen egy kisebbség - a kárpátaljai magyarság - jogainak a biztosítására irányulnak - állította egyebek mellett Fenics.

A szerző véleménye szerint az ukrán állam azzal, hogy széles körű jogokat biztosít a kárpátaljai magyar kisebbségnek az anyanyelvű oktatás terén, és az ukránok rovására pozitív diszkriminációban részesíti a magyar iskolák végzőseit az ungvári egyetem egyes karaira való felvételi során, lényegében az ukrajnai magyaroknak nem az ukrán, hanem a magyar társadalomba való integrálódását segíti elő. Ukrajna a magyar történelem tantárgyként való oktatásának engedélyezésével a magyar iskolák diákjaiból nem ukrán, hanem magyar hazafiakat nevel - fogalmazott a cikkíró, aki egyúttal támadta az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) arra irányuló kezdeményezését, hogy az ungvári egyetemen az európai integrációs és magyar történelem szak mellett további magyar nyelvű részlegek nyíljanak.

Befejezésül a szerző nem kevesebbet állított, mint hogy az ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottság ukrán tagjai úgymond hanyag engedékenységükkel komoly kihívások elé állították Ukrajna nemzeti érdekeit. Fenics szerint ugyanis a vegyes bizottság "minden tekintetben megalázó és diszkriminatív" jegyzőkönyve határozatlan időre a magyar nemzeti kisebbség "használatába adta" az ukrán nemzeti érdekeket.

(MTI-Kárpátinfó)


A Kárpátalja Blog megtalálta az eredeti ukrán cikket:

КАПІТУЛЯЦІЯ – ПЕРЕД КИМ? "Несвоєчасні" роздуми про сучасні українсько-угорські відносини

Címkék: politika, közélet

Sólyom László Kárpátalján


(MTI-Stop:) Egy nemzetnek ahhoz, hogy fennmaradhasson, intézményekre van szüksége, teljes társadalmat kell képeznie, s különösen fontos ez azoknak a nemzetrészeknek az esetében, amelyek Magyarország határain kívülre kerültek - mondta Sólyom László Beregszászon, a Szent István-napi ünnepségen tartott ünnepi beszédében.

Az egynapos kárpátaljai látogatáson tartózkodó magyar államfő azt követően beszélt a beregszászi Szent Kereszt katolikus templom előtt álló Szent István-szobornál összegyűlt, több száz fős tömeg előtt, hogy a három történelmi egyház püspökeivel és vezetőivel együtt istentiszteleten vett részt. Beszédében a köztársasági elnök a többi között kiemelte: a határok változhatnak, a nemzet meg fog maradni, mert független a határoktól, amint azt az elmúlt nyolcvan év során több államalakulathoz tartozó Kárpátalja példája is mutatja. "Amíg magyarok akarunk maradni, legyünk bárhol, azok is fogunk maradni" - tette hozzá.

Sólyom László hangsúlyozta: a kisebbségek számára rendkívül fontos, hogy alkossanak intézményeket, és őrizzék meg a már meglévőket, mert az a kisebbség, amelyik csak a nyelvét tartja meg, nem tud fennmaradni. A Magyarországon kívül élő kisebbségek közül - mint mondta - csak azok tudnak megmaradni, amelyek teljes társadalmat képeznek, megvan az anyagi erejük, szellemi elitjük, vállalkozóik, intézményrendszerük, iskoláik, templomaik, politikai érdekvédelmi szervezeteik.

Ebből a szempontból Kárpátalja szerencsés helyzetben van, hiszen megvannak még a magyar iskolák, a templomok, működnek a politikai pártok, s a legfontosabb, hogy ezek megmaradjanak - mutatott rá a magyar államfő, aki az ukrajnai nemzetiségi iskolák ukránosítását célzó miniszteri rendeletre utalva kijelentette: a kétnyelvű iskola a nyelvvesztés iskolája. Emlékeztette a hallgatóságát, hogy a magyarság megmaradásának záloga a magyar iskolai oktatás megőrzése, ezért arra szólította fel a kárpátaljai magyarokat, őrizzék meg iskoláikat. Hangsúlyozta: mindent megtesz a magyar kormányzattal együtt a soron következő ukrán-magyar tárgyalásokon a - mint fogalmazott - nagy nehezen kivívott önálló magyar iskolarendszer megmaradása érdekében. Meg kell maradnia a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának, hiszen a helyiek anyanyelvű egyetemi végzettséget szerezhetnek a falai között - hangoztatta a köztársasági elnök.

Az anyaország és a határain kívül élő kisebbségek kapcsolatáról szólva Sólyom László kiemelte, hogy a kapcsolattartás folyamatos és megszakíthatatlan, mert a magyar nemzet egységet alkot, függetlenül attól, hogy egyes részeit határok választják el egymástól. Hangsúlyozta közös stratégia kidolgozásának szükségességét a magyarság jövőjének biztosítása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország támogatja Ukrajna euroatlanti törekvéseit, ami javíthatja a kárpátaljai magyarság helyzetét, és napirenden fogja tartani a kisebbségi jogok betartásának kérdését Brüsszelben.

Kárpátaljai látogatásának legfontosabb üzeneteként a köztársasági elnök hangsúlyozta: "Ne legyünk kicsinyhitűek, legyen olyan öntudatunk, küldetéstudatunk, mint Szent Istvánnak volt, és akkor biztosak lehetünk abban, hogy száz, ötszáz vagy ezer év múlva is itt maradunk, ahol szent királyunk kora óta mindig is voltunk".

Sólyom László beregszászi tartózkodása során felavatta, majd megtekintette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felújított, 1700 négyzetméter alapterületű épületszárnyát, amelyhez a költségek több mint felét az Apáczai Alapítvány biztosította.

A főiskolán tartott ünnepi fogadáson a köztársasági elnök kötetlen megbeszéléseket folytatott a kárpátaljai magyar szervezetek, egyházak vezetővel és közéleti személyiségekkel. Sólyom László a kora esti órákban visszautazott Budapestre.


(FH-HírTV): Felavatta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola új szárnyát Sólyom László kedden Beregszászon. A köztársasági elnök beszédében elmondta: bár a kárpátaljai magyar oktatás veszélyben van, a maga részéről mindent megtesz, hogy az ne szenvedjen csorbát.

Sólyom László köztársasági elnök a Szent István-napi ünnepségek alkalmából látogatott a kárpátaljai Beregszászra. Az államfőt Gajdos István polgármester fogadta, aki egy helyi tradícionális szőttest nyújtott át ajándékul, majd rövid városnézésre kisérte el Sólyom Lászlót. Ezután ökumenikus istentiszteleten vettek részt a helyi katolikus templomban, az eseményen jelen voltak a katolikus, a református és a görögkatolikus egyházak képviselői is.

A program hivatalos részében ezután Sólyom László a himnuszok elhangzása után beszédben méltatta az első magyar király munkásságát. "Ha a mai ünnep lényege a múltunk felidézése, az azt jelenti, hogy nemzetünknek múltja, és ezzel együtt öröksége van, és ezt az örökséget kell nekünk átmenteni a jelenbe" - mondta az államfő. A köztársasági elnök hangsúlyozta a nemzet egységének fontosságát, amit - tette hozzá - "ez a mai ünnep is szemléltet, hiszen erről a világon minden magyar megemlékezik". A Szent Istvánnak köszönhetően létrejött egyház által a magyarság túlélte a történelem viharait, nem tűnt el Európa színteréről, hanem szerves részévé vált - jelentette ki az államfő.

Sólyom László elmondta: a kárpátaljai magyar oktatást komoly veszély fenyegeti, és a maga részéről mindent megtesz, hogy az ne szenvedjen csorbát - utalva arra, hogy az új ukrán közoktatási törvény valamennyi iskolát kéttannyelvűvé tesz. Kijev célja ugyanis az, hogy a kisebbségek jobban elsajátítsák az államnyelvet.

Az államfő ezután megkoszorúzta a Szent István szobrot, majd kíséretével átsétált a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolába, ahol a vezetők és a tanári kar jelenlétében felavatta az épület, következő tanévre elkészült új szárnyát. Sólyom itt tartott rövid beszédében kijelentette, hogy az intézmény a kárpátaljai magyar oktatás alapvető szellemi központja, amely évről-évre gyarapszik, elsősorban a magyarországi közalapítványok, önkormányzatok és magánszemélyek segítségével, amelyért külön köszönetet mondott a köztársasági elnök.


2008.08.21:

A Szent István-i gondolatot hozta Beregszászba az elnök

Beregszászban a római katolikus templom kertjében áll Szent István mellszobra. Az egyik legbecsesebb köztéri emlékmű ez, amelyre féltőn tekintünk. Minden évben megemlékezést tartanak itt. Idén sem volt ez másként. Augusztus 19-én, az ünnep előnapján Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke is Beregszászba érkezett, hogy együtt legyen a kárpátaljai magyarokkal.

A Magyar Köztársaság elnökét és kíséretét Gajdos István polgármester, az UMDSZ elnöke fogadta. A delegáció a polgármesteri hivatalból a Szentkereszt Római Katolikus templomba ment, ahol a három történelmi egyház püspökei és vezetői részvételével celebráltak ünnepi szent misét.

Az ünnepség a templomkertben folytatódott a Credo Verséneklő együttes műsorával.

A megjelenteket – köztük Bársony Andrást, a Magyar Köztársaság ukrajnai nagykövetét, Sziklavári Vilmost, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulját, Bacskai Józsefet, a Magyar Köztársaság beregszászi főkonzulját, Mihajlo Popovicsot, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnökhelyettesét, Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettesét, Gajdos Istvánt, Beregszász polgármesterét, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, valamint a történelmi egyházak vezetőit – Zubánics László, az UMDSZ Országos Tanácsának elnöke köszöntötte.

Az ünnepi beszédet Sólyom László mondta. A Magyar Köztársaság elnöke kihangsúlyozta: minden ünnepnek az a lényege, hogy mi, magyarok együtt vagyunk. Hiszen, ha ünnepelünk, akkor általában felidézünk egy régen élt személyt, vagy történelmi eseményt, és újra átéljük azt, hogy Ő mi vagyunk, és örülünk annak, hogy Ő a mi szentünk, a mi királyunk, s hogy megmaradtunk.

– A nemzet a holtak, az élők és a még meg nem születettek egysége. Ilyen a magyar nemzet is. Ne engedjük el se a múltunkat, se a jövőnket. Éppen ez az értelme annak, hogy ma Szent Istvánt ünnepeljük itt közösen. Azt az embert, aki nagy tetteket hajtott végre, egy egészen más népet hagyott maga után, mint amikor elkezdte uralkodását. Egyetemes király volt. A Kárpát-medence egész népét összefogta, mindkét egyháznak a szentje lett. Nekünk meg kell erősödnünk az ő példáján – hangsúlyozta Sólyom László.

A Magyar Köztársaság elnöke beszédében kiemelten szólt az elszakadt nemzetrészekről. Mint mondta, a határok változhatnak, de a magyar nemzet határoktól függetlenül is meg tud maradni. Ám egy nemzetiségnek ahhoz, hogy fennmaradhasson, intézményekre van szüksége. Különösen fontos ez azoknak a nemzetrészeknek, amelyek Magyarország határain kívül rekedtek. Az elnök arra biztatta a kárpátaljaiakat, hogy alkossanak intézményeket, és őrizzék meg a már meglévőket.

– Az a Magyarországon kívül élő kisebbség tud fennmaradni, az tud megmaradni magyarnak, amely teljes társadalmat képez. Kárpátalja ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, hiszen megvannak még a magyar iskolák, a templomok. Jól tudjuk, hogy a magyar iskolákat milyen veszély fenyegeti. Tapasztalhatjuk számtalan helyen, más határon kívüli közösségeknél, hogy a kétnyelvű iskola az anyanyelv elvesztésének az iskolája. Éppen ezért arra kérem Önöket, hogy küldjék magyar iskolákba gyermekeiket, őrizzék meg a magyar iskolákat. Én mindent megteszek minden tárgyaláson, a magyar kormány mindent megtesz a legközelebbi üléseken is, a vegyesbizottsági üléseken is, hogy ne engedjünk abból, hogy a magyar iskolarendszer megmaradjon – mondta Sólyom László.

A legutóbbi alkotmányreformmal megszűnt az a lehetőség, hogy egyéni képviselőket lehessen választani. Az elnök elmondta, hogy Magyarország azon fog munkálkodni, hogy a magyarokhoz hasonló kis nemzetiségek jelöltjei is átléphessék a parlamenti küszöböt, valamilyen lehetőséget kapjanak az országos parlamenti képviseletre. Az anyaország és az országon kívüli magyar nemzetrészek közötti kapcsolattartásról Sólyom László elmondta: ő soha nem használja azt a kifejezést, hogy határon túli kisebbségek.

– A magyar nemzet egységet alkot: egy része a határokon belül, egy másik pedig a határokon kívül él, de ez a kapcsolat folyamatos és megszakíthatatlan.

Az ünnepség Szent István király mellszobrának megkoszorúzásával és a Szózat eléneklésével ért véget.

A delegáció ezt követően a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolába látogatott, ahol Sólyom László felavatta az elkészült új szárnyat.

A tanintézmény könyvtárában megtartott sajtótájékoztatón Sólyom László kiemelten szólt a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás nehézségeiről.

– Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy minden szinten van magyar nyelvű oktatás: az elemi iskolától megkezdve a főiskolai szintig. Ám a legújabb ukrán rendelet szerint a tanintézeteket magyar tannyelvűből kéttannyelvűvé alakítják át. Márpedig a kétnyelvű iskola a nyelvvesztés iskolája. Bármennyire megértem azt, hogy a szülő úgy gondolja, jobb lesz a gyerekének az ukrán iskolában, ez a folyamat a későbbiekben megállíthatatlan. Éppen ezért Magyarország hivatalosan is ragaszkodik ahhoz, hogy az anyanyelvi oktatás megmaradjon. Az biztos, hogy a határokon túl élőknek meg kell tanulniuk az államnyelvet, hiszen a nélkül nem tudnak integrálódni az adott társadalomba. De ezt megfelelő módszerekkel, idegen nyelvként kell megtanítani. Nagyon remélem, hogy sikerül előrelépést elérni e téren – mondta a Magyar Köztársaság elnöke.

Hegedűs Csilla


Kárpátalja lap, 2008. aug. 22.:

Sólyom László Beregszászban ünnepelt

Iskoláink megőrzésére, kitartásra buzdított Sólyom László magyar köztársasági elnök, aki kedden Beregszászban részt vett a helyi magyarság Szent István-napi ünnepségén, majd felavatta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola új épületszárnyát.

 

Sólyom László a kora délutáni órákban érkezett Beregszászba, ahol a megye és a város vezetői fogadták. A magyar államfő, kísérete és vendéglátói gyalog tették meg a néhány perces utat a polgármesteri hivataltól a Szent Kereszt római katolikus templomig, ahol a három történelmi egyház püspökeivel és vezetőivel együtt istentiszteleten vettek részt. Ezt követően a templom előtt álló Szent István-szobornál rövid ünnepségre került sor, ahol a magyar köztársasági elnök mondott beszédet.

Az államfő a többi között kiemelte: a határok változhatnak, a nemzet meg fog maradni, mert független a határoktól, amint azt az elmúlt nyolcvan év során több államalakulathoz tartozó Kárpátalja példája is mutatja. "Amíg magyarok akarunk maradni, legyünk bárhol, azok is fogunk maradni" – tette hozzá.

Sólyom László hangsúlyozta: a kisebbségek számára rendkívül fontos, hogy intézményeket alkossanak, és őrizzék meg a már meglévőket, mert az a kisebbség, amelyik csak a nyelvét tartja meg, nem tud fennmaradni. Mint mondta, a Magyarországon kívül élő kisebbségek közül csak azok tudnak megmaradni, amelyek teljes társadalmat képeznek, megvan az anyagi erejük, szellemi elitjük, vállalkozóik, intézményrendszerük, iskoláik, templomaik, politikai érdekvédelmi szervezeteik.

Ebből a szempontból Kárpátalja szerencsés helyzetben van, hiszen megvannak még a magyar iskolák, a templomok, működnek a politikai pártok, s a legfontosabb, hogy ezek megmaradjanak – mutatott rá a magyar államfő, aki az ukrajnai nemzetiségi iskolák ukránosítását célzó miniszteri rendeletre utalva kijelentette: a kétnyelvű iskola a nyelvvesztés iskolája. Emlékeztette a hallgatóságát, hogy a magyarság megmaradásának záloga a magyar iskolai oktatás megőrzése, ezért arra szólította fel a kárpátaljai magyarokat, őrizzék meg iskoláikat. Hangsúlyozta: mindent megtesz a magyar kormányzattal együtt a soron következő ukrán–magyar tárgyalásokon a – mint fogalmazott – nagy nehezen kivívott önálló magyar iskolarendszer megmaradása érdekében.

Az anyaország és a határain kívül élő kisebbségek kapcsolatáról szólva Sólyom László kiemelte, hogy a kapcsolattartás folyamatos és megszakíthatatlan, mert a magyar nemzet egységet alkot, függetlenül attól, hogy egyes részeit határok választják el egymástól. A szónok közös stratégia kidolgozásának szükségességét hangsúlyozta a magyarság jövőjének biztosítása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország támogatja Ukrajna euroatlanti törekvéseit, ami javíthatja a kárpátaljai magyarság helyzetét, és napirenden fogja tartani a kisebbségi jogok betartásának kérdését Brüsszelben.

Kárpátaljai látogatásának legfontosabb üzeneteként a köztársasági elnök hangsúlyozta: "Ne legyünk kicsinyhitűek, legyen olyan öntudatunk, küldetéstudatunk, mint Szent Istvánnak volt, és akkor biztosak lehetünk abban, hogy száz, ötszáz vagy ezer év múlva is itt maradunk, ahol szent királyunk kora óta mindig is voltunk."

 

Sólyom László ezek után a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára látogatott, ahol felavatta annak felújított, 1700 négyzetméter alapterületű épületszárnyát, amelyhez a költségek több mint felét az Apáczai Közalapítvány biztosította.

"Öt évvel ezelőtt, amikor elkezdtük ezt a programot, magam sem gondoltam, hogy ennyien csatlakoznak hozzá" – hangoztatta a megjelenteket köszöntve dr. Orosz Ildikó. A főiskola elnöke elmondta, hogy az évek során 142 támogatója volt az oktatási intézménynek, köztük 76 önkormányzat, három közalapítvány, valamint számos szövetség, egyesület, vállalat és magánszemély.

A köztársasági elnök beszédében annak fontosságát emelte ki, hogy egy kisebbségi sorsba jutott nemzetrésznek legyen saját értelmisége, legyenek olyan intézményei, mint az anyanyelvű iskoláztatás az alapoktól egészen a tudományos fokozat megszerzéséig. A főiskola új épületszárnyának átadása nagyon nagy lépés előre ezen a téren, hangsúlyozta. Rámutatott: a határon túli magyarság felsőoktatási intézményeinek versenyképesnek kell lenniük színvonalukat tekintve. Emlékeztetett, hogy a régi magyar iskolák sem a puszta létükkel váltak a nemzeti örökség részévé, hanem azáltal, hogy kik tanultak, kik oktattak ott. A magyar köztársasági elnök köszönetet mondott a beregszászi főiskola minden támogatójának, mivel – mint fogalmazott – "tudjuk, hogy ez az iskola nem tudta elérni azt, hogy ukrán állami támogatásban részesüljön".

Sólyom László ezt követően Stark Ferenccel, az Apáczai Közalapítvány elnökével átvágta az új épületrész átadását jelképező nemzetiszín szalagot. Az épületre ezután Zán Fábián László, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke kért áldást, és Majnek Antal, a munkácsi római katolikus egyházmegye püspöke szentelte meg a megújult falakat.

A továbbiakban Sólyom László vendéglátói kíséretében megtekintette a főiskolát, kötetlen megbeszélést folytatott a kárpátaljai magyar társadalmi szervezetek és pártok, valamint a történelmi egyházak vezetőivel, végül részt vett azon az ünnepi fogadáson, amelyet Bársony András kijevi magyar nagykövet adott a főiskolán augusztus 20., nemzeti ünnepünk tiszteletére.

Sólyom László a kora esti órákban visszautazott Budapestre. (Kárpátalja/MTI)

Vereckei emlékművet - nem; épületszárnyat - igen

Sólyom László Kárpátaljára érkezik

Ha a vereckei emlékmű avatásától a fennálló politikai feszültségek miatt távol is maradt, de most egynapos látogatásra Kárpátaljára érkezik Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. A hírek szerint részt vesz a beregszászi Szent István-napi ünnepségen, illetve felkeresi a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, ahol egy új épületszárnyat avat fel, közösen a tanintézet vezetőivel.

Ezt megelőzően a magyar államfő találkozik Beregszász vezetőivel, így Gajdos István polgármesterrel (egyben az UMDSZ elnökével), majd a város katolikus templomában a három történelmi egyház püspökeivel együtt liturgián vesz részt.

Solyóm László az idén januárban már járt Kárpátalján, akkor Viktor Juscsenko ukrán elnökkel elsősorban az ukrajnai magyar kisebbség oktatási problémáiról tárgyalt. Akkor állapodtak meg a végül elmaradt közös vereckei emlékmű-avatásról.

Címkék: politika, közélet
süti beállítások módosítása