Zsuppán András, Heti Válasz 8. évfolyam 35. szám, 2008.08.28:
 
Egyelőre nem sikerült áttörést elérni a kárpátaljai magyar iskolarendszert ért támadás ügyében. Az ukránosító rendeletet nem vonták vissza, de Sólyom László lobbizása nyomán felderengett némi remény. A magyarok zsebében egyetlen ütőkártya van: a grúz háború után mind sürgetőbb ukrán NATO-csatlakozás támogatása.

Beregszászon ünnepelte augusztus 20-át a magyar köztársasági elnök. A helyszínválasztás üzenetértékű; túl azon, hogy Sólyom László szívesen tölti a nemzeti ünnepeket a határon túli magyaroknál, Ukrajna idén különösen forró terep. Nyár elején hírt adtunk róla, hogy a kárpátaljai magyar iskolarendszert veszély fenyegeti: az új rendszerben csak emelt szintű ukrán nyelvi érettségivel lehet bejutni az egyetemekre, így a magyar szülők inkább a többségi nemzet nyelvén tanító iskolába íratják gyerekeiket (Heti Válasz, 2008. június 3.). Hároméves átmeneti idő után minden nemzetiségi iskolát kétnyelvűvé kell alakítani, és a fontosabb tantárgyakat ezután ukránul kell tanítani. A 2004-es narancsos forradalom óta tartó ukrán nemzetállamépítési láz valódi célpontja az országban élő tízmilliós orosz kisebbség, ám a kisebbségi oktatási rendszer elleni támadást az oroszokhoz képest kisszámú magyarság jobban megszenvedheti.

"A magyar közösség fennmaradását már rövid és középtávon is fenyegeti az iskolarendszert ért támadás. Ha nem sikerül megvédeni az intézményeket, a kárpátaljai magyarság jelentéktelen nemzetiségi folklórcsoporttá válik, aminek nincs jövője" - állítja lapunknak Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Az érettségiről szóló rendelet hatását a beregszászi II. Rákóczi Ferenc főiskola is megérezte. A kárpátaljai magyarság számára jelképes jelentőségű, Beregszász főterén álló iskolaépület anyaországi pénzen felújított szárnyát augusztus 20-án adták át, de az örömteli eseményre árnyékot vetett, hogy két tucat gyereket nem tudtak beiskolázni az ukrán nyelvi érettségin elért rossz eredményük miatt.

A magyar iskolában tanuló gyerekek komoly hátrányban vannak a vizsgán ukrán anyanyelvű társaikkal szemben. "Mintha egy úszóversenyen kezdő úszók mérnék össze tudásukat delfinekkel" - jellemzi a helyzetet Orosz Ildikó. Az iskolarendszer alsóbb szintjein is érezni a rendelet hatását, igaz, a helyzet településenként változó. Bótrágyon például a magyar falu 16 elsős diákja közül 11-en ukrán osztályban kezdik az iskolát szeptemberben, annak ellenére, hogy tízen magyar óvodába jártak. A szürtei középiskolában a magyar szülők jelentős része az ukrán osztályt választotta, ezért félő, hogy gyerekhiány miatt el sem indulhat idén a magyar osztály. A nagymuzsalyi középiskolában szintén felborult a többségi és a kisebbségi osztályok eddigi aránya.

"A kétnyelvű iskola a nyelvvesztés iskolája" - szögezte le Sólyom László Beregszászon, és arra kérte a magyar szülőket, ne engedjenek a nyomásnak, írassák továbbra is magyar intézménybe a gyerekeiket, és higgyenek abban, hogy lehetséges a nemzetiségi iskolarendszer megmentése. Nyár elején még úgy látszott, hogy az anyaország nem fogta fel a veszély súlyát, és tétlenül szemléli az eseményeket. A helyzet azóta valamicskét javult, elsősorban Sólyom fellépésének köszönhetően. Az elnök július elején kijevi látogatásán határozottan felvetette a problémát. Julija Timosenko ukrán miniszterelnök akkor kijelentette: talán kissé előresiettek az ukrán nyelv általánossá tételével, és megígérte, azon lesz, hogy fennmaradjon az önálló magyar iskolarendszer.

A szövevényes ukrán belpolitika viszonyait ismerők szerint a miniszterelnöki szándék kevés a sikerhez. Az oktatási miniszter, Ivan Vakarcsuk ugyanis Viktor Juscsenko ukrán elnök köréhez kötődik. Juscsenko néhány éve még Timosenko szövetségese volt, de a narancsos forradalom két vezére ma már állandó politikai harcban áll egymással. Az ukránosító rendelkezések a nacionalista nyu gat-ukrajnai szavazótábor mozgósítását szolgálják - Juscsenko ezen a téren rálicitálna a miniszterelnökre.

A Sólyom-látogatás után végre a magyar oktatási tárca is megmozdult. Bogyay Katalin szakállamtitkár júliusban tárgyalásokat kezdeményezett Vakarcsukkal. A mi niszter kilátásba helyezte, hogy augusztus végéig kidolgozzák a magyarokra vonatkozó különleges szabályokat. "Az iskolák ügye végre elmozdult a holtpontról. Egyelőre kérdéses, hogy az augusztus végére ígért megoldásból lesz-e valami, vagy az ukrán fél ismét a szőnyeg alá tudja söpörni a problémát. Ősszel mindenesetre újabb lehetőség kínálkozik a tárgyalásra, mert összeül az ukrán-magyar kisebbségi vegyesbizottság" - mondja Orosz Ildikó.

Az oroszlakta keleti országrész érdekeit képviselő Régiók Pártja, mely ebben az ügyben a magyarok természetes szövetségese, a rendelet miatt kezdeményezte Ivan Vakarcsuk felmentését. A nemzetiségi iskolák kétnyelvűsítése elleni tiltakozást 53 ukrán parlamenti képviselő írta alá. Egy honatya azzal is megvádolta Vakarcsukot, hogy nemzetközi egyezményeket felrúgó rendeletével veszélyezteti Ukrajna európai törekvéseit.

Az ötvenmilliós Ukrajna viselkedését természetesen nehéz befolyásolni. Ugyanakkor Magyarország NATO-tagállamként most kifejezetten erős pozícióban van, hiszen az ukránok mielőbb csatlakozni akarnak a nyugati katonai szövetséghez. A grúz háború után pedig az orosz fenyegetéssel még egy Ukrajna méretű országnak is számolnia kell. A NATO-csatlakozás legfőbb hívei ráadásul éppen az ukránosítást szorgalmazó nacionalista pártok.

Adódik a lehetőség, hogy az ügyben Magyarország összefogjon a szintén érintett Romániával, amely az észak-bukovinai román kisebbség iskoláit félti a rendelet hatásától. Ahhoz, hogy a különalku megszülethessen, nem elég Sólyom László egyszemélyes diplomáciai offenzívája - létező magyar külpolitikára is szükség volna.

Forrás