(MTI-Stop:) Egy nemzetnek ahhoz, hogy fennmaradhasson, intézményekre van szüksége, teljes társadalmat kell képeznie, s különösen fontos ez azoknak a nemzetrészeknek az esetében, amelyek Magyarország határain kívülre kerültek - mondta Sólyom László Beregszászon, a Szent István-napi ünnepségen tartott ünnepi beszédében.
Az egynapos kárpátaljai látogatáson tartózkodó magyar államfő azt követően beszélt a beregszászi Szent Kereszt katolikus templom előtt álló Szent István-szobornál összegyűlt, több száz fős tömeg előtt, hogy a három történelmi egyház püspökeivel és vezetőivel együtt istentiszteleten vett részt. Beszédében a köztársasági elnök a többi között kiemelte: a határok változhatnak, a nemzet meg fog maradni, mert független a határoktól, amint azt az elmúlt nyolcvan év során több államalakulathoz tartozó Kárpátalja példája is mutatja. "Amíg magyarok akarunk maradni, legyünk bárhol, azok is fogunk maradni" - tette hozzá.
Sólyom László hangsúlyozta: a kisebbségek számára rendkívül fontos, hogy alkossanak intézményeket, és őrizzék meg a már meglévőket, mert az a kisebbség, amelyik csak a nyelvét tartja meg, nem tud fennmaradni. A Magyarországon kívül élő kisebbségek közül - mint mondta - csak azok tudnak megmaradni, amelyek teljes társadalmat képeznek, megvan az anyagi erejük, szellemi elitjük, vállalkozóik, intézményrendszerük, iskoláik, templomaik, politikai érdekvédelmi szervezeteik.
Ebből a szempontból Kárpátalja szerencsés helyzetben van, hiszen megvannak még a magyar iskolák, a templomok, működnek a politikai pártok, s a legfontosabb, hogy ezek megmaradjanak - mutatott rá a magyar államfő, aki az ukrajnai nemzetiségi iskolák ukránosítását célzó miniszteri rendeletre utalva kijelentette: a kétnyelvű iskola a nyelvvesztés iskolája. Emlékeztette a hallgatóságát, hogy a magyarság megmaradásának záloga a magyar iskolai oktatás megőrzése, ezért arra szólította fel a kárpátaljai magyarokat, őrizzék meg iskoláikat. Hangsúlyozta: mindent megtesz a magyar kormányzattal együtt a soron következő ukrán-magyar tárgyalásokon a - mint fogalmazott - nagy nehezen kivívott önálló magyar iskolarendszer megmaradása érdekében. Meg kell maradnia a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának, hiszen a helyiek anyanyelvű egyetemi végzettséget szerezhetnek a falai között - hangoztatta a köztársasági elnök.
Az anyaország és a határain kívül élő kisebbségek kapcsolatáról szólva Sólyom László kiemelte, hogy a kapcsolattartás folyamatos és megszakíthatatlan, mert a magyar nemzet egységet alkot, függetlenül attól, hogy egyes részeit határok választják el egymástól. Hangsúlyozta közös stratégia kidolgozásának szükségességét a magyarság jövőjének biztosítása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország támogatja Ukrajna euroatlanti törekvéseit, ami javíthatja a kárpátaljai magyarság helyzetét, és napirenden fogja tartani a kisebbségi jogok betartásának kérdését Brüsszelben.
Kárpátaljai látogatásának legfontosabb üzeneteként a köztársasági elnök hangsúlyozta: "Ne legyünk kicsinyhitűek, legyen olyan öntudatunk, küldetéstudatunk, mint Szent Istvánnak volt, és akkor biztosak lehetünk abban, hogy száz, ötszáz vagy ezer év múlva is itt maradunk, ahol szent királyunk kora óta mindig is voltunk".
Sólyom László beregszászi tartózkodása során felavatta, majd megtekintette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felújított, 1700 négyzetméter alapterületű épületszárnyát, amelyhez a költségek több mint felét az Apáczai Alapítvány biztosította.
A főiskolán tartott ünnepi fogadáson a köztársasági elnök kötetlen megbeszéléseket folytatott a kárpátaljai magyar szervezetek, egyházak vezetővel és közéleti személyiségekkel. Sólyom László a kora esti órákban visszautazott Budapestre.
(FH-HírTV): Felavatta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola új szárnyát Sólyom László kedden Beregszászon. A köztársasági elnök beszédében elmondta: bár a kárpátaljai magyar oktatás veszélyben van, a maga részéről mindent megtesz, hogy az ne szenvedjen csorbát.
Sólyom László köztársasági elnök a Szent István-napi ünnepségek alkalmából látogatott a kárpátaljai Beregszászra. Az államfőt Gajdos István polgármester fogadta, aki egy helyi tradícionális szőttest nyújtott át ajándékul, majd rövid városnézésre kisérte el Sólyom Lászlót. Ezután ökumenikus istentiszteleten vettek részt a helyi katolikus templomban, az eseményen jelen voltak a katolikus, a református és a görögkatolikus egyházak képviselői is.
A program hivatalos részében ezután Sólyom László a himnuszok elhangzása után beszédben méltatta az első magyar király munkásságát. "Ha a mai ünnep lényege a múltunk felidézése, az azt jelenti, hogy nemzetünknek múltja, és ezzel együtt öröksége van, és ezt az örökséget kell nekünk átmenteni a jelenbe" - mondta az államfő. A köztársasági elnök hangsúlyozta a nemzet egységének fontosságát, amit - tette hozzá - "ez a mai ünnep is szemléltet, hiszen erről a világon minden magyar megemlékezik". A Szent Istvánnak köszönhetően létrejött egyház által a magyarság túlélte a történelem viharait, nem tűnt el Európa színteréről, hanem szerves részévé vált - jelentette ki az államfő.
Sólyom László elmondta: a kárpátaljai magyar oktatást komoly veszély fenyegeti, és a maga részéről mindent megtesz, hogy az ne szenvedjen csorbát - utalva arra, hogy az új ukrán közoktatási törvény valamennyi iskolát kéttannyelvűvé tesz. Kijev célja ugyanis az, hogy a kisebbségek jobban elsajátítsák az államnyelvet.
Az államfő ezután megkoszorúzta a Szent István szobrot, majd kíséretével átsétált a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolába, ahol a vezetők és a tanári kar jelenlétében felavatta az épület, következő tanévre elkészült új szárnyát. Sólyom itt tartott rövid beszédében kijelentette, hogy az intézmény a kárpátaljai magyar oktatás alapvető szellemi központja, amely évről-évre gyarapszik, elsősorban a magyarországi közalapítványok, önkormányzatok és magánszemélyek segítségével, amelyért külön köszönetet mondott a köztársasági elnök.
2008.08.21:
A Szent István-i gondolatot hozta Beregszászba az elnök
Beregszászban a római katolikus templom kertjében áll Szent István mellszobra. Az egyik legbecsesebb köztéri emlékmű ez, amelyre féltőn tekintünk. Minden évben megemlékezést tartanak itt. Idén sem volt ez másként. Augusztus 19-én, az ünnep előnapján Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke is Beregszászba érkezett, hogy együtt legyen a kárpátaljai magyarokkal. 
A Magyar Köztársaság elnökét és kíséretét Gajdos István polgármester, az UMDSZ elnöke fogadta. A delegáció a polgármesteri hivatalból a Szentkereszt Római Katolikus templomba ment, ahol a három történelmi egyház püspökei és vezetői részvételével celebráltak ünnepi szent misét.
Az ünnepség a templomkertben folytatódott a Credo Verséneklő együttes műsorával.
A megjelenteket – köztük Bársony Andrást, a Magyar Köztársaság ukrajnai nagykövetét, Sziklavári Vilmost, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulját, Bacskai Józsefet, a Magyar Köztársaság beregszászi főkonzulját, Mihajlo Popovicsot, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnökhelyettesét, Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettesét, Gajdos Istvánt, Beregszász polgármesterét, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, valamint a történelmi egyházak vezetőit – Zubánics László, az UMDSZ Országos Tanácsának elnöke köszöntötte.
Az ünnepi beszédet Sólyom László mondta. A Magyar Köztársaság elnöke kihangsúlyozta: minden ünnepnek az a lényege, hogy mi, magyarok együtt vagyunk. Hiszen, ha ünnepelünk, akkor általában felidézünk egy régen élt személyt, vagy történelmi eseményt, és újra átéljük azt, hogy Ő mi vagyunk, és örülünk annak, hogy Ő a mi szentünk, a mi királyunk, s hogy megmaradtunk.
– A nemzet a holtak, az élők és a még meg nem születettek egysége. Ilyen a magyar nemzet is. Ne engedjük el se a múltunkat, se a jövőnket. Éppen ez az értelme annak, hogy ma Szent Istvánt ünnepeljük itt közösen. Azt az embert, aki nagy tetteket hajtott végre, egy egészen más népet hagyott maga után, mint amikor elkezdte uralkodását. Egyetemes király volt. A Kárpát-medence egész népét összefogta, mindkét egyháznak a szentje lett. Nekünk meg kell erősödnünk az ő példáján – hangsúlyozta Sólyom László.
A Magyar Köztársaság elnöke beszédében kiemelten szólt az elszakadt nemzetrészekről. Mint mondta, a határok változhatnak, de a magyar nemzet határoktól függetlenül is meg tud maradni. Ám egy nemzetiségnek ahhoz, hogy fennmaradhasson, intézményekre van szüksége. Különösen fontos ez azoknak a nemzetrészeknek, amelyek Magyarország határain kívül rekedtek. Az elnök arra biztatta a kárpátaljaiakat, hogy alkossanak intézményeket, és őrizzék meg a már meglévőket.
– Az a Magyarországon kívül élő kisebbség tud fennmaradni, az tud megmaradni magyarnak, amely teljes társadalmat képez. Kárpátalja ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, hiszen megvannak még a magyar iskolák, a templomok. Jól tudjuk, hogy a magyar iskolákat milyen veszély fenyegeti. Tapasztalhatjuk számtalan helyen, más határon kívüli közösségeknél, hogy a kétnyelvű iskola az anyanyelv elvesztésének az iskolája. Éppen ezért arra kérem Önöket, hogy küldjék magyar iskolákba gyermekeiket, őrizzék meg a magyar iskolákat. Én mindent megteszek minden tárgyaláson, a magyar kormány mindent megtesz a legközelebbi üléseken is, a vegyesbizottsági üléseken is, hogy ne engedjünk abból, hogy a magyar iskolarendszer megmaradjon – mondta Sólyom László. 
A legutóbbi alkotmányreformmal megszűnt az a lehetőség, hogy egyéni képviselőket lehessen választani. Az elnök elmondta, hogy Magyarország azon fog munkálkodni, hogy a magyarokhoz hasonló kis nemzetiségek jelöltjei is átléphessék a parlamenti küszöböt, valamilyen lehetőséget kapjanak az országos parlamenti képviseletre. Az anyaország és az országon kívüli magyar nemzetrészek közötti kapcsolattartásról Sólyom László elmondta: ő soha nem használja azt a kifejezést, hogy határon túli kisebbségek.
– A magyar nemzet egységet alkot: egy része a határokon belül, egy másik pedig a határokon kívül él, de ez a kapcsolat folyamatos és megszakíthatatlan.
Az ünnepség Szent István király mellszobrának megkoszorúzásával és a Szózat eléneklésével ért véget.
A delegáció ezt követően a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolába látogatott, ahol Sólyom László felavatta az elkészült új szárnyat.
A tanintézmény könyvtárában megtartott sajtótájékoztatón Sólyom László kiemelten szólt a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás nehézségeiről.
– Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy minden szinten van magyar nyelvű oktatás: az elemi iskolától megkezdve a főiskolai szintig. Ám a legújabb ukrán rendelet szerint a tanintézeteket magyar tannyelvűből kéttannyelvűvé alakítják át. Márpedig a kétnyelvű iskola a nyelvvesztés iskolája. Bármennyire megértem azt, hogy a szülő úgy gondolja, jobb lesz a gyerekének az ukrán iskolában, ez a folyamat a későbbiekben megállíthatatlan. Éppen ezért Magyarország hivatalosan is ragaszkodik ahhoz, hogy az anyanyelvi oktatás megmaradjon. Az biztos, hogy a határokon túl élőknek meg kell tanulniuk az államnyelvet, hiszen a nélkül nem tudnak integrálódni az adott társadalomba. De ezt megfelelő módszerekkel, idegen nyelvként kell megtanítani. Nagyon remélem, hogy sikerül előrelépést elérni e téren – mondta a Magyar Köztársaság elnöke.
Hegedűs Csilla
Kárpátalja lap, 2008. aug. 22.:
Sólyom László Beregszászban ünnepelt
Iskoláink megőrzésére, kitartásra buzdított Sólyom László magyar köztársasági elnök, aki kedden Beregszászban részt vett a helyi magyarság Szent István-napi ünnepségén, majd felavatta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola új épületszárnyát.
Sólyom László a kora délutáni órákban érkezett Beregszászba, ahol a megye és a város vezetői fogadták. A magyar államfő, kísérete és vendéglátói gyalog tették meg a néhány perces utat a polgármesteri hivataltól a Szent Kereszt római katolikus templomig, ahol a három történelmi egyház püspökeivel és vezetőivel együtt istentiszteleten vettek részt. Ezt követően a templom előtt álló Szent István-szobornál rövid ünnepségre került sor, ahol a magyar köztársasági elnök mondott beszédet.
Az államfő a többi között kiemelte: a határok változhatnak, a nemzet meg fog maradni, mert független a határoktól, amint azt az elmúlt nyolcvan év során több államalakulathoz tartozó Kárpátalja példája is mutatja. "Amíg magyarok akarunk maradni, legyünk bárhol, azok is fogunk maradni" – tette hozzá.
Sólyom László hangsúlyozta: a kisebbségek számára rendkívül fontos, hogy intézményeket alkossanak, és őrizzék meg a már meglévőket, mert az a kisebbség, amelyik csak a nyelvét tartja meg, nem tud fennmaradni. Mint mondta, a Magyarországon kívül élő kisebbségek közül csak azok tudnak megmaradni, amelyek teljes társadalmat képeznek, megvan az anyagi erejük, szellemi elitjük, vállalkozóik, intézményrendszerük, iskoláik, templomaik, politikai érdekvédelmi szervezeteik.
Ebből a szempontból Kárpátalja szerencsés helyzetben van, hiszen megvannak még a magyar iskolák, a templomok, működnek a politikai pártok, s a legfontosabb, hogy ezek megmaradjanak – mutatott rá a magyar államfő, aki az ukrajnai nemzetiségi iskolák ukránosítását célzó miniszteri rendeletre utalva kijelentette: a kétnyelvű iskola a nyelvvesztés iskolája. Emlékeztette a hallgatóságát, hogy a magyarság megmaradásának záloga a magyar iskolai oktatás megőrzése, ezért arra szólította fel a kárpátaljai magyarokat, őrizzék meg iskoláikat. Hangsúlyozta: mindent megtesz a magyar kormányzattal együtt a soron következő ukrán–magyar tárgyalásokon a – mint fogalmazott – nagy nehezen kivívott önálló magyar iskolarendszer megmaradása érdekében.
Az anyaország és a határain kívül élő kisebbségek kapcsolatáról szólva Sólyom László kiemelte, hogy a kapcsolattartás folyamatos és megszakíthatatlan, mert a magyar nemzet egységet alkot, függetlenül attól, hogy egyes részeit határok választják el egymástól. A szónok közös stratégia kidolgozásának szükségességét hangsúlyozta a magyarság jövőjének biztosítása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország támogatja Ukrajna euroatlanti törekvéseit, ami javíthatja a kárpátaljai magyarság helyzetét, és napirenden fogja tartani a kisebbségi jogok betartásának kérdését Brüsszelben.
Kárpátaljai látogatásának legfontosabb üzeneteként a köztársasági elnök hangsúlyozta: "Ne legyünk kicsinyhitűek, legyen olyan öntudatunk, küldetéstudatunk, mint Szent Istvánnak volt, és akkor biztosak lehetünk abban, hogy száz, ötszáz vagy ezer év múlva is itt maradunk, ahol szent királyunk kora óta mindig is voltunk."
Sólyom László ezek után a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára látogatott, ahol felavatta annak felújított, 1700 négyzetméter alapterületű épületszárnyát, amelyhez a költségek több mint felét az Apáczai Közalapítvány biztosította.
"Öt évvel ezelőtt, amikor elkezdtük ezt a programot, magam sem gondoltam, hogy ennyien csatlakoznak hozzá" – hangoztatta a megjelenteket köszöntve dr. Orosz Ildikó. A főiskola elnöke elmondta, hogy az évek során 142 támogatója volt az oktatási intézménynek, köztük 76 önkormányzat, három közalapítvány, valamint számos szövetség, egyesület, vállalat és magánszemély.
A köztársasági elnök beszédében annak fontosságát emelte ki, hogy egy kisebbségi sorsba jutott nemzetrésznek legyen saját értelmisége, legyenek olyan intézményei, mint az anyanyelvű iskoláztatás az alapoktól egészen a tudományos fokozat megszerzéséig. A főiskola új épületszárnyának átadása nagyon nagy lépés előre ezen a téren, hangsúlyozta. Rámutatott: a határon túli magyarság felsőoktatási intézményeinek versenyképesnek kell lenniük színvonalukat tekintve. Emlékeztetett, hogy a régi magyar iskolák sem a puszta létükkel váltak a nemzeti örökség részévé, hanem azáltal, hogy kik tanultak, kik oktattak ott. A magyar köztársasági elnök köszönetet mondott a beregszászi főiskola minden támogatójának, mivel – mint fogalmazott – "tudjuk, hogy ez az iskola nem tudta elérni azt, hogy ukrán állami támogatásban részesüljön".
Sólyom László ezt követően Stark Ferenccel, az Apáczai Közalapítvány elnökével átvágta az új épületrész átadását jelképező nemzetiszín szalagot. Az épületre ezután Zán Fábián László, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke kért áldást, és Majnek Antal, a munkácsi római katolikus egyházmegye püspöke szentelte meg a megújult falakat.
A továbbiakban Sólyom László vendéglátói kíséretében megtekintette a főiskolát, kötetlen megbeszélést folytatott a kárpátaljai magyar társadalmi szervezetek és pártok, valamint a történelmi egyházak vezetőivel, végül részt vett azon az ünnepi fogadáson, amelyet Bársony András kijevi magyar nagykövet adott a főiskolán augusztus 20., nemzeti ünnepünk tiszteletére.
Sólyom László a kora esti órákban visszautazott Budapestre. (Kárpátalja/MTI)
Baráth József Kárpátaljai figyelőjéből:
Nagyszőlős a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének, Ugocsának volt a székhelye. Trianon után Csehszlovákia, 1938-ban pár hónapig az autonóm Kárpáti Ukrajna, majd a bécsi döntéssel újra Magyarország része lett. A második világháborút követően Szovjetunió, jelenleg pedig Ukrajna települése. A "tulajdonosváltások" megnehezítették az itt élők sorsát. A város életét, a nemzetiségek közötti viszonyokat gyermekkoruk és fiatal éveik felelevenítésével mutatják be a visszaemlékezők, akik ma már a világ különböző pontjain élnek. Megelevenedik a város élete az idilli 1920-as, 1930-as évektől a gyászos 1940-es évekig. Mindezt egy kötetben négy nyelven olvashatják: magyarul, angolul, héberül és ruszinul. A kötet régi képeslapok segítségével mutatja be Nagyszőlős és környékének korabeli arcát, hangulatát.
Ukrajna diplomáciailag teljesen kapitulált Magyarország és a "neki alárendelt" ukrajnai magyar szervezetek előtt a kisebbségi, különösen az anyanyelvű oktatási jogok biztosítása terén - írta Volodimir Fenics, az Ungvári Nemzeti Egyetem történelem karának dékánja az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírújságban.