Kárpátalja - kárpátaljai magyarok

2016. jan. 24.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Balhé és dulakodás a Jobb Szektorosok perén, Ungváron

ungvar karpatalja birosagAz ügyészt is bántalmazta az egyik képviselő

Soha nem látott rendőri készültség mellett tartották meg az Ungvári Fellebbviteli Bíróságon a „Jobb SzektorIvano Frankivszki tagjainak meghallgatását előzetes letartóztatásuk ügyében. Korábban az ungvári járási bíróság 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte a „Drahobráti” üdülőövezetben verekedésbe keveredett tetteseket.

A bíróság két gyanúsítottat óvadék és képviselői kezesség mellett szabadlábra helyezett. A többiek esetében fenntartották az előzetes letartóztatás kényszerintézkedését.

Az első három gyanúsított meghallgatása hajnali 5-ig tartott. A szunyókáló bírókat és az ügyész monoton vádbeszédét csak az ügyvéd Vaszil Malkovics kiabálása zavarta meg, aki putyinista ügynököknek titulálta a tisztelt bíróságot és az egész ügyet az ukrán kormány által szervezett provokációnak nevezete a hazafiak ellen.

A „Horvát” hívójelű gyanúsított előadta a verekedéssel kapcsolatban saját verzióját, mely szerint, náluk nem is volt fegyver, ő pedig csak arra ébredt, hogy lőnek rájuk, lövik a barátját.

Ennek ellentmondani látszik a térfigyelő kamerák által felvett videó valamint, hogy senki nem szenvedett lőtt sérüléseket!

Az első kisebb tolongás akkor alakult ki, amikor „Horvát”-ot vissza akarták szállítani a fogdába. A jelen lévő aktivisták megpróbálták ezt megakadályozni, természetesen a túlerővel rendelkező rengeteg rendőr és kommandós rendet csinált. Közben Volodimir Paraszjuk egy pohár vizet öntött az ügyészre, majd minden kezébe eső tárgyat hozzávágott. Ez látható a felvételen is. Az ügy a bíróságon folytatódik.

Az összefoglalót készítette: H. Cs

Kárpátaljai sikerek a Reblogon

ukrajna reblogImmár harmadik alkalommal lett díjazott az Origó hírportál blogrendszerének pályázatán Horváth Csaba Kárpátaljáról.
Ez alkalommal a Reblogmaraton néven futó verseny közélet kategóriájának olvasottsági versenyét nyerte meg posztjával. Az Ukrajna blog az ország aktuális eseményeivel foglalkozik, alapvetően hírközléseket ír a szerző, de kárpátaljai aktualitásokkal is foglalkozik. Népszerű posztjai között megtalálhatjuk a 2015-ös választásokról szóló tudósításokat, melyben kiemelten foglalkozott a helyhatósági választás kárpátaljai vonatkozásaival.

Az Ukrajna-blogot, mindössze három és fél hónap alatt, több mint 200 ezren látogatták meg. A rövid, könnyen olvasható írások lényegre törően próbálják bemutatni az ukrajnai, kárpátaljai, ungvári eseményeket, híreket, hétköznapokat.

A Kárpátalján született blogok méltán népszerűek, jellemző példa erre a „rovidkv” a reblogon.hu-n.

rovidkv-karpatalja.jpg

Mindössze egy hónapja indította blogját Horváth Attila ungvári  barátunk , aki máris felkeltette az egyik nagy magyarországi kávéforgalmazó cég figyelmét, amely egy értékes kávécsomaggal jutalmazta izgalmas írását. A Rovidkv blog a kávézás technikájával, kávéfőző gépekkel hobbiszinten foglalkozók figyelmét vonhatja magára. Az író azt használja ki, hogy magyarországi viszonylatban nagyon olcsó áron lehet jó minőségű kávéfőzőkhöz hozzájutni Kárpátalján, melyek felújítva nemcsak a vásárló élményét, de pénztárcáját is gazdagíthatja.

Tovább

Külföldre mennek a kárpátaljai orvosok

karpatalja orvosok2015 második félévében a beregszászi kórházban tömegesen, 86-an mondtak fel, jó részük külföldre ment munkát vállalni.
Korábban is előfordult, hogy a kárpátaljai orvosok Magyarországra vagy Szlovákiába utaztak munkát vállalni, a múlt évben azonban felgyorsult, tömegessé vált ez a folyamat.

A Beregszászi Központi Járási Kórház igazgatója szerint a náluk felmondott orvosok közül nem mindenki ment külföldre, sokan magánklinikákon dolgoznak tovább, köztük 7 orvos-specialista, akikből amúgy is nagy a hiány.

A múlt évben mindössze két frissen végzett szakorvos érkezett a kórházba, ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy Kárpátalján a kezdő orvos fizetése mindössze 1550 hrivnya, Szlovákiában viszont ezer eurót kapnak. Nemcsak az orvos szakma marketing kampányával kell foglalkozni azért, hogy megállítsák a tömeges felmondásokat.

A legtöbb kárpátaljai orvos Szlovákiába költözik, mivel ott minden külön procedúra nélkül elismerik az ukrán diplomát. A főorvos szerint sürgősen szükség lenne az egészségügyi személyzet bérének emelésére, mivel Kárpátalja több falva jelenleg felcser nélkül maradt: Déda, Gut, Borzsova, Som.

Meg kell jegyeznünk, hogy a főorvos által említett problémák mellett súlyosan hat a kárpátaljai egészségügy helyzetére, hogy a magyar anyanyelvű orvostanhallgató férfiak szinte egytől-egyig Magyarországra vagy Angliába utaznak, mert az alacsony fizetés mellett a katonai behívótól való félelem is külföldre üldözi őket.

Tovább

Készül az új Beszkidi alagút Kárpátalján

beszkidi alagut karpataljaA jelenlegi Beszkidi alagúttól mintegy harminc méterre épül az új, Kárpátalját a Lembergi (Lvivi) területtel összekötő vasúti alagút. Az alagút teljes építési költsége eléri a 102 millió eurót – nyilatkozta az „Interbudtunel” építésvezetője.

A Beszkid alagút építését a Lembergi területről kezdték el, és párhuzamosan haladnak a jelenleg üzemelő százharminc éves alagúttal. A szakemberek a vonatok áthaladása előtt naponta többször ellenőrzik a régi szerkezet épségét és biztonságosságát.

Az ukrán vasúttársaság szakemberei által összeállított építési terv alapján naponta hat alkalommal robbantanak az alagútban, ezért is fontos a folyamatos ellenőrzés és megfigyelés. A vasúttársaság állandóan elérhető mobiltelefon számon és sms-ben is figyelmeztet az esetleges veszélyekre.

Az új Beszkidi alagút két sínpárral fog rendelkezni, ezért a vonatoknak nem kell majd várakozniuk - eltérően a mostani nehézkes áthaladástól. Az új konstrukció lehetővé teszi, hogy két vonat egyszerre haladjon keresztül a járaton. A régi alagúttal ellentétben az épülőt már ellátják az összes digitális jelző- és megfigyelő-berendezéssel, a maximális biztonság megteremtése érdekében.

uj beszkidi alagut belseje

A munkálatok befejeztével, az alagút hossza 1,764 kilométer lesz, szélessége 10,5 méter, magassága 8,5 méter. Az építkezésen mintegy háromszáz munkás dolgozik, és figyelemre méltó, hogy a korábban megállapított 102 millió euró összköltség az elmúlt két évben nem változott.

Tovább

Kárpátalja »visszatér a Magyar Szent Korona testébe«

fedinec-csilla-karpatalja.jpgMejelent Fedinec Csilla A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja c. könyve - ajánló, könyvbemutató

Hogy mi történt Kárpátaljával az 1938. november 2-ai első bécsi döntés következtében? „A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről” szóló 1938. évi XXXIV. törvénycikk úgy fogalmazott, hogy „az elszakított Felvidék”, közte a történeti Kárpátalja magyarok lakta, alföldi része „visszatér a Magyar Szent Korona testébe”; a magyar állam „visszacsatolja” a felvidéki területeket. Az 1938. november 3-i budapesti minisztertanácsi jegyzőkönyv „Csehszlovákia által átengedett”, „felszabadult” területekről tesz említést.

Hogy mi történt Kárpátaljával 1939. március közepén? „A Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről” szóló 1939. évi VI. törvénycikk úgy fogalmazott, hogy „az elszakított Felvidék” visszatérése után „az ezeréves határokkal szegélyezett […] Kárpátalja is visszatért a Magyar Szent Korona testébe”, a magyar királyi honvédség kötelességteljesítésének köszönhetően megtörtént „Kárpátalja birtokbavétele”, és a „birtokba vett területeket a magyar törvényhozás a magyar állam területéhez visszacsatolja”. Az 1939. március 17-i, március 28-i, április 4-i magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvekben „Ruszinszkó katonai elfoglalásáról”, „megszállásáról”, „visszacsatolásáról” esik szó.

Hogy mi történt Kárpátaljával ezután? Erről szól a Jaffa Kiadónál megjelent kötet, amelyet a könyv gondozói e szavakkal ajánlanak az olvasó figyelmébe:

Az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntés, majd az 1939. márciusi magyar katonai akció következményeként a történeti Kárpátalja területe ismét Magyarország része lett. Bár az új állapotokat rögzítő törvénycikk „a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területekről” beszélt, Fedinec Csilla kötete rámutat: a sok szempontból „köztes térnek” számító, összetett nyelvi és etnikai bonyodalmakkal szembenéző régióban nem fogadta egyöntetű lelkesedés a két évtizedes szünet után visszatérő magyar közigazgatást.

Ám a történész nem csupán a részletesen bemutatott történeti-politikai eseményekre koncentrál. Könyvéből kiderül az is, létezett-e „kárpátaljai szellem”, és ha igen, azt mi képviselte leginkább: a fenyőerdőkkel borított romantikus hegygerincek, a gazdag történelmi emlékekkel rendelkező városok, a magyar őstörténet kultikus pontja: a Vereckei-hágó, a terület sokrétű – utóbb szinte mind egy szálig halálba küldött – zsidó lakossága, netán a „leghűségesebb nemzet”, azaz a ruszinok közössége, akik sohasem kaphatták meg a nekik ígért autonómiát. Fedinec Csilla forrásokban gazdag és olvasmányos kötete számos olyan eseményt és történetet tárgyal, amelyek hatásai a jelenbe nyúlnak, bizonyítva ezzel, hogy háromnegyed évszázaddal az események után még mindig vannak feltáratlan és kibeszéletlen fejezetek történelmünkben.

Tovább

Botrány a Kárpátaljai Megyei Tanács ülésén

karpatalja karpataljai megyei tanacsTörténelme során talán a legbotrányosabb alakuló ülésre került sor a Kárpátaljai Megyei Tanács üléstermében.

Az alakulóülés kezdetén még minden nyugodtan, ünnepélyes formában folyt. Az október 25-i helyhatósági választáson megválasztott képviselők letették az esküt és átvették mandátumaikat. Ekkor még a bizakodás, a megújulás légköre lengte be Kárpátalja vezetőinek környezetét.

Az indulatok akkor szabadultak el, amikor a megyei tanács új elnökéről kellett volna szavazni. A listavezető Jedinij Centr a KMKSZ képviselőivel kiegészülve a Batykivscsina képviselőjét Olekszandr Kemenyast jelölték a posztra, s értelemszerűen többségük lévén biztosnak tűnt a szavazás eredménye. Ekkor kezdődött a komédia.

Az ukrán elnök, Petro Porosenkó pártjának képviseletében Henagyij Moszkál  nagyfokú ordibálással tűntette ki magát. A hangulat tetőfokán elődjét, nemes egyszerűséggel, „budifőnöknek” nevezte. A Vidrodzsennya Párt egészen egyszerűen ellopta a szavazó urnát és megrongálták a szavazófülkét.

Az ülés ilyen fokú szabotálása alkalmat adott a háttéregyezkedésekre, melyek nem jártak sikerrel. Az ülésnek nevezett cirkusznak végül is egy kellemes bombariadó után vetettek véget, és a Kárpátaljai Megyei Tanács ülését november 27-ig elnapolták. Folytatása következik.

H.Cs.

Tovább

Ungvár és környéke - 1922

Ha csak egy szót fűzhetnék hozzá ehhez a páratlan dokumentumértékű, 93 esztendős filmhez, alighanem Balogh Edgár nem sokkal későbbi (1930-as) szociográfiai útirajzának a címéből venném ezt a kifejezést: Szegényország.

Ужгород та його околиці. 1922 рікЧеський фільм-хроніка. Основні сюжети стрічки: панорама набережної з Пішохідного мосту, Театральна площа, готель «Korona», жупанат, губерніум, резиденція єпископа, гімназія, замок, урочистості в Ужгороді з нагоди 4-ї річниці незалежности Чехословаччини, військовий парад, площа біля греко-католицького собору після Служби Божої, роздача благодійних обідів русинською громадою міста для знедолених, хресна хода вулицями міста, циганська чверть, типи хат на Підкарпатській Русі тощо.Виробництво: «A-B Praha» Джерело: NFA (Národní filmový archiv)

Szerző: Transcarpathian Heritage, 2015. február 6.

Nincs még hivatalos választási végeredmény Kárpátalján

valasztasok karpataljan UkrajnabanTöbb mint tíz nap elteltével sincs hivatalos végeredménye a kárpátaljai 2015-ös helyhatósági választásnak. A területi bizottságokhoz még nem érkeztek meg a lepecsételt jegyzőkönyvek, a Központi Választási Bizottság pedig csak részleges eredményeket publikált hivatalos weboldalán.
Amit a választás végeredményéről biztosan tudni lehet, Kárpátalját illetően:
A választásokon 339051 érvényes szavazatot adtak le és 6 politikai párt jutott be a Kárpátaljai Megyei Tanácsba.
Egységes Közép Pártja – 100211 szavazattal (22,79%) 19 mandátumot szerzett
Szolidaritás Petro Porosenkó Blokk – 79393 szavazattal (18,06%) 15 mandátumot kapott
Újjászületés Pártja – 56490 szavazattal (12,85%) 11 mandátumhoz jutott
KMKSZ Ukrajnai Magyarok Pártja 41517 szavazattal (9,44%) 8 mandátumot kap
„Batykivscsina” Párt – 37751 szavazattal (8,59%) 7 tanácsi helyet kap
Ellenzéki Blokk – 23689 szavazattal (5,39%) 4 képviselőt küldhet a megyei tanácsba.
Érdekes adat, hogy 27052 szavazólapot találtak érvénytelennek, ez a leadott szavazatok mintegy 8%-a.

Kárpátalján a szavazólapokat kétszer kellett elkészíteni, mivel a választási bizottság, a választás előtt néhány nappal érvénytelenítette mind a 958 981 darabot, mert az egyik párt neve helytelenül szerepelt.
Bár ezt a végeredmény a Területi  Választási Bizottság már elfogadta, még hátra van az Ukrán Választási Bizottság érvényesítése és a végeredmény hivatalos közzététele.

Tovább

Felkerült Kárpátalja a Google Street View-ra

Végigfotózta a Google Kárpátalját, már indulhat is a virtuális túra.karpatalja-beregszasz-google.jpg

A Google a nyáron kezdte meg a szükséges panorámaképek elkészítését, a fotók pedig mostantól elérhetőek a rendszerben. A virtuális túrán elindulók bebarangolhatják Kárpátalja nevezetességeit és eldugottabb helyeit is. Meglepő részletességgel készültek a felvételek, ezért olyan kis utcák is felkerültek, melyek nem válnak tájaink büszkeségévé.

A Vereckei hágón átkelve megcsodálhatjuk a táj mellett a zavargások idején épült bunkereket is. A Munkácsi vár autóval el nem érhető részeit is végigfotózták gyalogos kamerával. Most pedig következzen néhány érdekesebb kép a Google Street View-ről.karpatalja-munkacs.jpg

A Munkácsi Várkarpatalja-verecke.jpg

Verecke híres útjánkarpatalja-huszt-google.jpg

Egy jellemző kárpátaljai szerpentínkarpatalja-google.jpg

Összetákolt bunker Vereckénkarpatalja-ungvar-google.jpg

Olyasmit is láthatunk, amire nem büszkék az ott lakók

További kellemes barangolást. Akad, aki innen indul.

Az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarok

A sorsnak egy perverz játéka, hogy a kárpátaljai magyaroknak - ha behívót kapnak - egy olyan zászlóaljnál kell szolgálniuk és meghalniuk, amely részt vett 1944-ben Kárpátalja megszállásában, 1956-ban pedig lőtte Budapestet.

- kezdi legutóbbi blogbejegyzését Horváth Csaba, aki alig néhány nappal ezelőtt indította tematikus blogját az Origo hírportál alatt működő reblog.hu rendszerében. Témaválasztása nem véletlen: manapság mi sem foglalkoztathatja élénkebben egy kárpátaljai magyar fiatalember fantáziáját, mint az ukrajnai polgárháború (amit hivatalosan nem neveznek így) és annak hatása a kárpátaljai magyarságra. A hadkötelezettség és a sorozások morális dilemma elé állítja azokat, akiket fennállása alatt Ukrajna nem tudott meggyőzni arról, hogy olyan ország, olyan haza lenne, amelyért érdemes lenne vért ontani, életet áldozni. Hogy milyen emberáldozatokat követelt eddig a háború, hogy milyen állapotok uralkodnak a hadseregben, milyen a fegyverzet, egyáltalán kik harcolnak kikkel, arról sok információ beszerezhető a máris több ezres olvasottságú blogból, itt:

ukrajna-haboru-karpatalja.jpgMegrázó kép: Búcsú a bajtárstól - menet az ungvári gyalogjáró hídon

ukrajna, magyarság, kárpátalja, magyarok, harcok, történelem, polgárháború, hadsereg, ungvár, az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarok kérdése

Munkalehetőség Nyugat-Magyarországon

Munkalehetőség Nyugat Magyarországon

whc_logo.jpg
- kiemelt kereseti lehetőség 
- ingyenes szállás biztosított 
- hazautazás támogatása ​
műszakpótlékok  
- teljesítménybér 
- cafeteria 
- 3 vagy 4 műszakos munkarend 
- hosszú távú, bejelentett munka
Jelentkezni +380 99 650 7009 telefonszámon lehet

A beregszászi nagyzsinagóga

zsinagóga - beregszász - kárpátalja - zsidóság - nagyzsinagóga - kárpátalja zsidósága - kép, fotó, képeslap, fénykép, vizuális örökség

beregszasz-verboczi-ter-nagyzsinagoga-1938.jpg

Beregszász, Verbőczi (Werbőczy, Verbőczy) tér [később Kossuth Lajos tér], 1938. Szemben a beregszászi nagyzsinagóga épülete, jobbra a törvényszék. Korabeli képeslap. >>forrás

A beregszászi zsinagóga "átépítése" - valójában megsemmisítése - az 1960-as években

beregszasz-nagy-zsinagoga-atepites.jpg

A XIX. sz. végén épült beregszászi nagyzsinagógát az 1960-as években az akkori városi főépítész, Homoki József tervei alapján építették át kultúrházzá (kultúrpalotává) a "szocialista konstruktivizmus" stílusában. A enteriőr és a külső megjelenés kialakítása Medveczky Miklós képzőművész nevéhez fűződik.

beregszasz_zsinagoga6.jpg

A Kárpátinfo.net cikkéből vett adatok és alább idézett leírás szerint a város egyik legszebb műemlékét 1969-ben alakítottak át kultúrházzá, csakúgy mint a mögötte a Széchenyi utcába 1912-ben épült szecessziós stílusú rituális fürdőt.

A zsinagóga középső négy oszloppal díszített rizalitjával, félköríves timpanonjával, díszes bejáratával, színes ólomüveggel berakott ablakaival Beregszász egyik legszebb épülete volt. A második világháború éveiben Hirsch Salamon volt a zsinagóga főrabbija, aki jeles hitszónok, egyértelműen magyar érzelmű ember hírében állt és megérdemelt tiszteletnek örvendett a városban.

Az 1944-ben elfogadott 6 163. számú belügyminiszteri rendelet értelmében Beregszászban is gettókba gyűjtötték a zsidókat, az egyiket a Vári téglagyárban, a másikat a Weisz-tanyán rendezték be. Körülbelül 10 ezer zsidót gyűjtöttek itt össze Beregszászból, Beregvégardóból, Beregkövesdről, Beregsurányból, Bilkéről, Dolháról, Haranglábról, Makkosjánosiból, Tarpáról, Vásárosnaményból. 1944. május 16. és 29. között négy transzportban deportálták őket, túlnyomórészt Auschwitzba, ahonnan sajnos nagyon kevesen kerültek vissza 1945-ben. A holokauszt áldozata lett Hirsch Salamon főrabbi is.

1945-ben ennek következtében jelentősen megcsappant a beregszászi zsidó hitközösség létszáma, lévén a hazatértek közül is sokan rövidesen elhagyták szülővárosukat. A város központjában álló nagyzsinagógát 1945 után a szovjet hatóságok kereskedelmi raktárnak rendezték be, az épületét teljesen tönkretették. Hasonló sorsra jutott a Zrínyi utcai kiszsinagóga is, amelyben egy katonai alakulat lőszerraktára volt (ez utóbbinak az elmúlt években folyik a felújítása).

Tovább

Ungvár, Rákóczi utca - 1902., 1914.

Ungvári és más városképek régi képeslapokon - fotók, rajzok Kárpátaljáról - képarchívum. Facebook - Transcarpathian Heritage oldal

Még csak néhány hónapja működik a Facebookon a Transcarpathian Heritage oldal, de máris nagy mennyiségű és igen értékes képanyagot osztott meg Kárpátalja múltjáról. Az oldal készítője példás pontossággal adatolja is a közölt fotókat, rajzokat, ábrákat, könyvborítókat, térképeket, grafikákat, képeslapokat, tervrajzokat - sajnos csak ukránul. A Kárpátalja Blog időnként szemelgetni fog a roppant gazdag vizuális örökségből.

ungvar-rakoczi-utca

Ungvár, Rákóczi utca - 1902. (ma: Volosin utca) - Képeslap 

A háttérben a domb tetején álló vármegyeháza látható (egy részét kitakarja egy lentebbi-közelebbi épület tűzfala), jobbra még a református templom tornya is belóg. Az előtérben, a kép jobb oldalán feketébe öltözött férfiak a katolikus templom előtt haladnak el (vélhetőleg most jöttek ki a miséről). Érdekesség még, hogy a hosszú expozíciós idő miatt a legnagyobb szögsebességgel mozgó alakok elmosódottak; a lovak is szinte szellemszerűek).

Ungvár és más kárpátaljai városok régi képeslapokon - fénykép, képeslap, utcakép - archív kép, fotó, képarchívum, városkép, vizuális örökség

Tovább

Kárpáti Ukrajna

Kárpáti Ukrajna: Vereckétől Husztig

Egy konfliktustörténet nemzeti olvasatai

karpati-ukrajna.jpgMegjelent az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének szakmai kiadványa a pozsonyi Kalligram gondozásában.

A tanulmánykötet a múlt századi Kelet-Közép-Európa "köztes tereinek" egyikeként vizsgálja a nagyhatalmi érdekeknek kiszolgáltatott Kárpátalját és történelmének egyik legvitatottabb, ellentmondásoktól terhes korszakát.

A XX. századi Kelet-Közép-Európában több olyan köztes tér is létezett, amelyek a birodalmak egykori perifériáiból lettek jobb sorsra érdemes tartományai az egymással viaskodó nemzetállamok valamelyikének. A rendszerint többnemzetiségű régiók – mint például a Bánság, Bácska, Szilézia, Karintia vagy éppen Kárpátalja – a két világháború között gyakran váltottak ki területi, etnikai vitákat. Maguk a „bennszülöttek” autonómiára vágytak, ehelyett azonban hol az egyik, hol a másik államhoz csatolták őket, vagy éppen egymás közt osztották fel a vitatott területet.
Ilyen köztes térnek számított a korabeli Kárpátalja. A régió történelmének a második világháború előtti drámai szakasza – fókuszban az 1939. márciusi eseményekkel – jól jelzi a nemzetállami dilemmák és nagyhatalmi érdekek által kijelölt konfliktusok mélységét és következményeinek súlyát. Könyvünk a magyar, az ukrán, a német, a lengyel, a cseh és a szlovák, a román és a szovjet szempontok párhuzamos bemutatásával kínálja meg az olvasót.

 „A közgondolkodás nemigen akarta tudomásul venni Kárpátalja és a többi elcsatolt terület elvesztését, s egyfajta tagadásba menekült. A közfelfogás úgy tartotta, hogy a »Rákóczi népe« valójában visszavágyik Magyarországra, és nehezen tűri a »cseh rabságot«. A »hűséges ruszinok« nem kérnek Prága parancsaiból, s inkább a magyar állam atyai gondoskodását áhítják […]” (Zeidler Miklós)

1939 márciusában „az elfogott fegyveresek – részben civilek, részben Szicsek – egy részének helyszíni agyonlövésére [a magyar katonaság által] […] jelentős részben azért került sor, mert a [Kárpáti Ukrajnát] védők szervezetlen, koordinálatlan csoportjainak tekintélyes része egyenruhával sem rendelkezett és a hadviselést szabályozó nemzetközi normák a civil ruhás fegyvereseket banditának, terroristának tekintették.” (B. Stenge Csaba)

„Sztálin Kárpátalja bekebelezésével kapcsolatos háborús célkitűzése azon a kívánságán alapult, hogy a szovjet határokon kívül nem szabad potenciális teret hagyni az ukrán nacionalizmusnak.” (Peter Pastor)

A könyv adatai

Kárpáti Ukrajna: Vereckétől Husztig

Egy konfliktustörténet nemzeti olvasatai

Szerkesztette Fedinec Csilla

Kalligram Kiadó, 2014.

ISBN 978-80-8101-848-0

Bolti ár: 2 800 Ft / 9,50 €

Tovább

Átlag bérek Ukrajnában

Az ukrán statisztikai hivatal 2014. november 14-én közzétett adatai szerint az ukrán állampolgrok 48 százalékának a bére nem éri el a 2500 hrivnyát (ez átszámítva kevesebb, mint 40 ezer forint) - adta hírül az MTI.

A kimutatások szerint

  • az átlagbér 3424 hrivnya (54 100 forint),
  • a minimálbér 1218 hrivnya (19 260 forint).

Ukrajnában a foglalkoztatottaknak csak az öt százaléka keres 3000 és 3500 hrivnya (47 400-55 300 forint) között, öt százalék bére nem éri el a minimálbért.

Az 5000 és 10 ezer hrivnya (79 000-158 000 forint) közötti bérrel rendelkezők aránya 12,6 százalék, többségük Kijevben, valamint Donyeck, Dnyepropetrovszk és Luhanszk megyében él.

Nem tudni, a számítások során figyelembe vették-e, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) bukott volt elnöke havi „bruttó 1 120 000 forintot vihet haza havonta” Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbízottjaként. Az Index.hu cikkében az is olvasható, hogy „A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint Kovács Miklós feladata 2014. szeptember 1-jétől kezdődően “szaktanácsadás nyújtása az ukrán helyzettel összefüggő magyar külpolitikai stratégiát érintő kérdéskörben”.”

Tovább
Címkék: ukrajna, társadalom