Így reklámozta a konyakot az Ungvári Közlöny

Eleink világa, különösen a századforduló Magyarországa, megannyi csodát tartogat a történelemkutatók számára. A kor hétköznapjaiba némi betekintést nyújtanak a korabeli sajtótermékek, melyek a kor marketingjének, reklámjának a csúcsát képviselték.

Az 1907. január 3-án megjelent Ungvári Közlöny első számát böngészve akadtam az „Ujdonságok” rovatban a következő cikkre:

Utazás a föld középpontja felé.

Bjorustjerna hirneves norvég tudós oly biztos adatok birtokába jutott, melyek Verne Gyula „Utazás a föld közepébe” című regényét valószínűvé teszik, ha nem is végig, de legalább az izlandi Hekla nevű vulkán kráterébe való leszállást. Blurustjerna a helyszínén tanulmányokat tett és arra a meglepő eredményre jutott, hogy legalább kétezer méternyire le lehet szállni a föld belsejében. Számításainál egy pisztoly dörrenésének visszhangját vette alapul. Goszemann nevű szogáját is rábírta már, hogy ez utjára kísérje el öt, mely összesen öt napot fog igénybe venni. Hegymászó botokkal, kötélhágcsóval, villamos lámpákkal és a szükséges tudományos eszközökkel indulnak utra a vulkán belsejébe. Élelmiszerül az öt napra nem visznek egyebet mint kétszersültet és valódi Eszterházy cognacot mint olyan szert, mely egyaránt táplál és ojtja a szomjuságot. A kráter nyilásánál egy négyezer méter hosszu erős zsineg lesz egy könnyen mozgó hengeren felcsavarva, melynek egyik végét magukkal viszik a mélybe és mely a merész utazókat visszavezeti a tüzhányó hegy sötét kráteréből a föld felszínére.

A cikkben szereplő tudóst nem sikerült az interneten megtalálni, viszont létezik egy Bjørnstjerne Bjørnson nevű író. Maga a vállalkozás meglehetősen hihetetlennek tűnik, a leleplezést a cikknek a következő része hozza:

"valódi Eszterházy cognacot mint olyan szert, mely egyaránt táplál és ojtja a szomjuságot.” Miért vinne magával egy norvég tudós Eszterházy konyakot?

A válasz rendkívül egyszerű: a cikk írója egy fantasztikus történettel keltette fel az ungvári olvasók figyelmét, majd figyelmükbe ajánlotta az eladni kívánt árut, esetünkben az „Eszterházy cognacot”.

110 évvel az újság megjelenése után már ne morfondírozzunk azon, hogy mennyire etikus a hírek rovatban megjelentetni egy marketing célzatú álhírt, csak mulassunk a kor emberének naivitásán, és igyunk Esterházy cognacot.

H.Cs.