Így reklámozta a konyakot az Ungvári Közlöny

Eleink világa, különösen a századforduló Magyarországa, megannyi csodát tartogat a történelemkutatók számára. A kor hétköznapjaiba némi betekintést nyújtanak a korabeli sajtótermékek, melyek a kor marketingjének, reklámjának a csúcsát képviselték.

Az 1907. január 3-án megjelent Ungvári Közlöny első számát böngészve akadtam az „Ujdonságok” rovatban a következő cikkre:

Utazás a föld középpontja felé.

Bjorustjerna hirneves norvég tudós oly biztos adatok birtokába jutott, melyek Verne Gyula „Utazás a föld közepébe” című regényét valószínűvé teszik, ha nem is végig, de legalább az izlandi Hekla nevű vulkán kráterébe való leszállást. Blurustjerna a helyszínén tanulmányokat tett és arra a meglepő eredményre jutott, hogy legalább kétezer méternyire le lehet szállni a föld belsejében. Számításainál egy pisztoly dörrenésének visszhangját vette alapul. Goszemann nevű szogáját is rábírta már, hogy ez utjára kísérje el öt, mely összesen öt napot fog igénybe venni. Hegymászó botokkal, kötélhágcsóval, villamos lámpákkal és a szükséges tudományos eszközökkel indulnak utra a vulkán belsejébe. Élelmiszerül az öt napra nem visznek egyebet mint kétszersültet és valódi Eszterházy cognacot mint olyan szert, mely egyaránt táplál és ojtja a szomjuságot. A kráter nyilásánál egy négyezer méter hosszu erős zsineg lesz egy könnyen mozgó hengeren felcsavarva, melynek egyik végét magukkal viszik a mélybe és mely a merész utazókat visszavezeti a tüzhányó hegy sötét kráteréből a föld felszínére.

A cikkben szereplő tudóst nem sikerült az interneten megtalálni, viszont létezik egy Bjørnstjerne Bjørnson nevű író. Maga a vállalkozás meglehetősen hihetetlennek tűnik, a leleplezést a cikknek a következő része hozza:

"valódi Eszterházy cognacot mint olyan szert, mely egyaránt táplál és ojtja a szomjuságot.” Miért vinne magával egy norvég tudós Eszterházy konyakot?

A válasz rendkívül egyszerű: a cikk írója egy fantasztikus történettel keltette fel az ungvári olvasók figyelmét, majd figyelmükbe ajánlotta az eladni kívánt árut, esetünkben az „Eszterházy cognacot”.

110 évvel az újság megjelenése után már ne morfondírozzunk azon, hogy mennyire etikus a hírek rovatban megjelentetni egy marketing célzatú álhírt, csak mulassunk a kor emberének naivitásán, és igyunk Esterházy cognacot.

H.Cs.

A kitüntetés polgári változatát Ungváron alapították

Az Ukrajnában, Kárpátalján létrehozott és évente adományozott Mária Terézia-rendnek semmi köze sincs a Katonai Mária Terézia-rendhez. A kitüntetést Alen Panov alapította 2015. március 27.-én Ungváron. Minden évben két kitüntetést adnak át.

Mária Terézia-rendet kap az a személy, aki jelentősen hozzájárult Kárpátalja vagy Ungvár fejlődéséhez az alábbi kategóriákban:

• üzlet és gazdaság
• kultúra és oktatás
• Ungvár / Kárpátalja arculata
• civil közösségek, összefogások fejlesztése.

Mária Terézia-rendet kap az a csoport vagy közösség, mely jelentősen hozzájárul Ungvár / Kárpátalja fejlődéséhez, vagy öregbíti a város / megye hírnevét a világban (hozzájárul a vidék marketingjéhez).

A rend alapítói: Panov Anna, Panov Volodimir, Panov Alen.

A kárpátaljai Mária Terézia-rend 2016-tól hivatalosan Sandor Habsburg-Lothringen királyi herceg és felesége, Herta Margarete Habsburg-Lothringen hercegné párfogása alá került, akik jelen voltak a 2016-os első átadási ceremónián.

Első alkalommal a hercegi pár jelenlétében Ungváron a Mária Terézia szobor melletti parkban adták át a kitüntetést. A Mária Terézia-rend lovagja, Ungvár és Kárpátalja híres cukrásza, Valentyn Stefanyo volt, aki divatos szóval "cukrász marketing kampányban" népszerűsíti Ungvárt és Kárpátalját. Nevéhez fűződik például az Ungvár torta is.

A csoportoknak járó kitüntetést a Blitz Táncművészeti Stúdió vehette át, akik immár több éve járják a világot, bemutatva az ungvári fiatalok tehetségét.

H.Cs.

Bunkerek Kárpátalján

A Kárpátaljára látogató turisták a régmúlt erődítése, várai mellett a II. világháború magyar erődrendszerének maradványait is megtekinthetik. A történelem szerelmesei, illetve a magyar háborús múlt iránt érdeklődő kalandvágyók ezen erődök mélyére is lemerészkedhetnek.

A magyar hadsereg keleti védelmi vonala 3 részből állt. A legtávolabbi a Hunyadi-állás volt, középen a Szent László-állás helyezkedett el, mely valójában sohasem épült fel, és az utolsó védvonal, melynek feladata lett volna a szovjet csapatok feltartóztatása, az Árpád-vonal.

Az Árpád-vonal a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig terjedt. Valójában nem egybefüggő falról van szó, hanem a hegyeken átvezető utakon létesített völgyzárak alkották az Árpád-vonalat. A légvonalban mintegy 600 kilométer hosszan húzódó erődrendszer nagy részét a megszálló csapatok felrobbantották, használhatatlanná tették. Ma több helyen is látogathatóak a bunkerek.

Az felsőgerebeni bunkerrendszer

Az Árpád-vonal legnagyobb egybefüggő, felújított részét Kárpátalján, Felsőgereben falu közelében találjuk. A tulajdonos szerint, Ukrajna legnagyobb épen maradt bunkerét látogathatjuk itt meg, mely jelenleg 1 kilométer hosszan látogatható.

A feltárások alapján az itt található bunkernek 6 bejárata, 5 lőállása, tábori kórháza és raktára volt. A komplexum feladata és létrehozásának célja mindmáig rejtély. A tulajdonos szerint a bunkerrendszer még legalább három irányban folytatódik, mely részeket még nem tártak fel.

Az idelátogatókat borkóstolóval és a II. világháborúból fennmaradt relikviákból rendezett kiállítással várják.

• Belépődíj: 40 hrivnya
• A bejárás ideje: 40-60 perc
• nyitvatartás: novembertől decemberig 9:30-16:00
• márciustól októberig 9:00-17:00
• A bunker weboldala: arpad-line.com

A bunker látogatói választhatnak a hagyományos vezetés és a sötétben bejárás között. Ilyenkor kikapcsolják a világítást és a kalandvágyóbbak zseblámpa fényénél kóborolhatnak a szűk járatokban.

H.Cs.

A Knyahinai (Csillagfalvi) meteorit Európa legnagyobb tömegű meteoritja

A tudományos leírásokba Knyahinya néven került be az 1866. június 9.-én az Ung vármegyei (ma Ukrajna, Kárpátalja) Knyahina, Csillagfalva település környékén földet ért meteorit.

A meteorit fő lelőhelyének egyéb megnevezései: Csillagfalva, Knahyna, Kniaginia, Knyhyna, Kuyahinga, Nagy-Bereszna.

Az égből érkező kondrit, a maga 500 kilogrammjával a legnagyobb tárgy, mely Közép-Európa területén bolygónk légterébe lépett. A fényes nyári délutánon érkező meteorit mintegy 1200  darabra hullott szét, és beterítette Zemplén megyében Zboj, Ung megyében Újsztuzsica (Nova Sztuzsicja), Knyahinya és Sztricsava falvakat. Csodával határos módon senki sem sérült meg, és károkról sem írnak a korabeli források.

A meteorit Liptószentmiklós környékén tűnt fel az égbolton, és mintegy 220 kilométert haladt keleti irányba, majd körülbelül 40 kilométerre a kárpátaljai Knyahinya falu felett felrobbant. A becslések szerint a meteorit az atmoszférába lépése előtt mintegy 90 centiméter átmérőjű és 1300-1400 kilogramm tömegű lehetett.

Miközben keresztülrepült Ung megyén, jelentősen veszített tömegéből, és már csak ötszáz kilogramm tömegű volt a detonáció pillanatában. A meteorit darabkái egy hétszer tizenegy kilométeres területen szóródtak szét a Nagybereznai járásban, nehéz hegyi terepen, az erdőben.

A meteorit legnagyobb darabját 8 kilométerre Knyahinya falutól találták meg, ennek súlya 279,76 kilogramm, és jelenleg a bécsi természettudományi múzeumban látható.

Érdekesség, hogy egy 46 kg-os darabot megvásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum, 760 forintért ungvári tulajdonosától, mely az 1956-os forradalom során megsemmisült.

A meteorit külsejéről így számolnak be a korabeli források:

A knyahinyai kövek kívülről fekete, többé-kevésbé fénylő vagy fénytelen kéreggel vannak beborítva, mely néhol sima, másutt ripacsos s imitt-amott homorú mélyedéseket mutat.

A lelőhely térképe:

H.CS.

Gyógyturizmus a Kárpátok vadregényes tájain, Rónafüreden

A Kárpátaljára érkező turisták kedvelt célpontjai a tiszta levegőjű hegyekben, erdőkben létesített szanatóriumok, gyógyüdülők. A pihenni és gyógyulni vágyókat már az 1600-as évektől várja a Perecsenyi járásban található Rónafüred (Lumsori). Kárpátalján innen indult el újra, az üstben fürdés, a „csánozás” hagyománya, melyet már a 17. században alkalmaztak. Már akkor virágzott a vidéken a gyógyturizmus.

Az üstben fürdés nem magyar vagy helyi találmány, a japánok és a vikingek is előszeretettel művelték. A kárpátaljai Rónafüreden azért különleges ez a gyógyfürdőfajta, mert az Osztrák-Magyar monarchia idejéből ránk maradt lekvárfőző üstökben főhetnek a vendégek.

Maga a procedúra több betegség kezelésére is alkalmas: lumbágó, reuma, emellett javítja a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, jótékony hatással van a bőrre és általánosan javítja a közérzetet.

A "csánozás" terápia

Az üstben fürdés Rónafüreden a patak partján felállított üstökben történik. Szeparált faházakat állítottak fel, ahol öltöző és étkezőasztal is a vendégek rendelkezésére áll. Az üstben fürdés egész évben hasznos gyógykúra vagy érdekes szórakozás, de a szakemberek azt javasolják, hogy a téli hónapokat, a mínusz 10 fokos hidegben vegyünk ilyen fürdőket.

Az üst aljára köveket helyeznek, ezek óvják meg lábainkat a tűz közvetlen hőjétől. Minden fürdőzés előtt friss ásványvizet eresztenek az üstbe, amit a Kárpátok gyógynövényeivel tesznek még egészségesebbé. A fürdőzést plusz 40-50 fokos vízben kezdjük, a bátrabbak pedig a jéghideg patakvízben vehetnek kontrasztfürdőt.
Az üstben való fürdőzést kúrajelleggel ajánlják, naponta legalább egyszer, egy héten keresztül. Kérésre magnéziummal vagy kénnel dúsított ásványvízzel készítik el a gyógyfürdőt.

Kárpátalja hegyeiben, Rónafüreden csodálatos tájon pihenhetünk és gyógyulhatunk, sajnos az utak minősége és az egyre szaporodó irtások folyamatosan rombolják ezt a vidéket, elriasztva a turistákat.

H.Cs.

Ungváron találták ki az Etno-Wellness-t?

Ungvár egyik kuriózuma az óváros peremén található hotel. A magyar megnevezésével bajban vagyok, mivel többféle módon szerepel. A hotel weboldalán a magyar nyelvű ismertetőben Ungvárszkij Etno-wellness Hotel néven szerepel, az angol nyelvű  változat a Hotel Ungvarskiy Ethno-Wellness hotel, míg magyarul valójában Ungvári Hotel.

A hotel elődjét 1876-ban építette az Artogi házaspár egy korábban felfedezett ásványvízforrás mellé. Akkor az Ungvári Hotel az óváros kellemesen csendes helyén, a vadaspark és az Ung folyó mellet, az ungvári vár alatt fantasztikus élményt nyújthatott a kikapcsolódni vágyóknak. Az újjáépített Ungvárszkij Hotel a régi hagyományokat és miliőt szeretné visszahozni, amin sajnos sokat ront, hogy időközben egy ronda bútorgyár épült a hotel és a vár közé, nem messze pedig vízierőmű és villanytelep létesült az Ung folyón.

A hotel nevét a magyar Ungvár szó cirill betűs átírásával és az „i” ukrán nyelvű megfelelőjével, a -szkij melléknévképzővel alkották meg, így utalva a régi magyar örökségre.

Mi az Etno-wellnes?

A hotel a maga idejében egyedülálló Wellness központ volt (még ha ekkor ez a fogalom nem is létezett), ennek felélesztésével kísérleteztek a tulajdonosok. Az Etno-wellnes vagy népi, esetleg néprajzi wellnes lényege, hogy a wellness részleg hagyományosan, tájjellegűen van kialakítva. A hotelbe látogatók a kárpáti fürdő, a kelta fürdő, hucul fürdő, a Rutenian SPA, és az Ungvári fürdő szolgáltatásai közül választhatnak.

A hotel árai kedvezőnek mondhatóak, különösen a dizájn és a városközpont közelségét figyelembe véve. A hotel a közelben található skanzenre szeretne hasonlítani, ugyanakkor a legmodernebben van berendezve. Leginkább azoknak tudnám ajánlani, akik csendes, de kulturált helyen szeretnének pihenni, ahol az ukrán hagyományoknak is hódolhatnak anélkül, hogy a rendkívül rossz minőségű hegyi utakon végigdöcögnének.

H. Cs,

Kárpátalja édes jelképe a Kijevi torta mintájára készül

Kárpátalján, Ungváron az édességek és sütemények palettáját a szovjet időkben berögződött cukrászati hagyományok határozták meg nagyon sokáig. A rendszerváltás után a vásárlók egész egyszerűen azt vették, ami volt a boltokban és a cukrászdákban. Az orosz-ukrán cukrászat a tömény vajas krémet és a sűrített tejet alkalmazza előszeretettel.

Ukrajna szerte sokáig az egyetlen állandó recepttel készített tájjellegű édesség a Kijevi torta volt. Természetesnek mondható, hogy a mostani felnőtt generáció (az X generáció) a régi ízek iránt érzett nosztalgiából keresi ezt a fajta édességet.

Valentin Stefanyo, az „Ungvár torta” kitalálója és készítője szerint, nem véletlen az utánérzés. Testvérével a Kijevi torta újragondolásával készítették el az új receptet. Stefanyo szíve szerint sokat változtatna a recepten, de a vásárlóközönség éppen ezt a fajta torták szereti és keresi.

Az Ungvár tortát 2011 januárjában mutatták be, akkor naponta ötven darabot készítettek belőle, most havonta hatezret adnak el. Egy torta 400 grammot nyom és 5-6 személynek elegendő. Az ungvári cukrászmester annyit változtatott az eredeti 2004-ben megírt recepten, hogy a nehéz vajas krémet mousse-ra cserélte.

Az Ungvár torta receptje és elkészítése

Stefanyo mester szerint a torta elkészítése körülményes és bonyolult folyamat, nyáron sok a selejt. Lisztet nem használnak ehhez az édességhez. A torta alapja erdei mogyoró, tojásfehérje, cukor és kukoricakeményítő. Az ebből készült habot formákba töltik és 2,5 órán át 120 Celsius fokon szárítják, ez adja a torta alapját.
A titok a mousse elkészítésében rejlik, melyről csak annyit lehet tudni, hogy sűrített tejből, vajból és tejszínből készül. Három réteg tortaalap és három réteg krém kerül egymásra, így készül el az Ungvár torta.

A legfelső mousse rétegre az ungvári görög katolikus székesegyház képét festik csokoládészóró segítségével. A mester szeretné, hogy a torta szorosan kapcsolódjon Ungvárhoz, ezért időről időre új sablonokat (trafaretteket) használ, a város valamilyen nevezetességének képét rajzolja a torta tetejére.

H. Cs.

Így készül az Ungvár torta:

Az Ungvári Novák Endre Kórház hiteles története (A legrégebbi időktől máig) - 3 kötetben című mű első kötete A kórház fejlődése és működése Novák Endre vezetése alatt (1874-1928) címen jelent meg a Patent kiadó gondozásában Ungváron.

A kötet megjelenésének apropója, hogy 2016-ban ünnepli a kórház alapításának 150. évfordulóját. A két szerző Turák József és Jacina György a teljesség igényével gyűjtötték össze az összes fellelhető archív dokumentumot, iratot és publikációt magán és hivatalos archívumokból. A szerzők kiemelik, hogy a dokumentumok gyűjtésére és feldolgozására rányomta bélyegét Kárpátalja elmúlt másfél száz éves történelmének viszontagsága. A mű nemcsak a kárpátaljai megyei kórháznak s Novák Endrének állít emléket, de Kárpátalja történetével is foglalkozik a gyógyászat szemszögéből.

A kötet szerzői ezt így fogalmazták meg:

Megpróbáltuk megközelíteni azon folyamatokat, melyek az Ung megyei, Ung városi egészségügyi intézmény fejlődésével és a kor társadalmi, gazdasági és politikai eseményeivel kapcsolatosak és a XI. századtól a II. világháború végéig tartottak.

A hatszáz oldalas kötetben a kórház alapításának és működésének statisztikái, hivatalos dokumentumai, alapítólevele és szabályzata mellett Novák Endre életéről szóló adatok, információk és dokumentumok is szerepelnek. A kötet 12 részből és 88 fejezetből áll, 311 illusztrációt és 91 táblázatot és diagramot tartalmaz.

Dr. Novák Endrét 1874-ben nevezték ki a kórház főorvosává, Dr. Preisz Jakabot váltotta. Tevékenykedése alatt alakult valódi kórházzá az orvosok rendelkezésére bocsátott épület, és lett megyeszerte elismert intézmény.

Külön érdekesség, hogy a szerzők a kórház és a bábaképző intézet körül kialakult konfliktusról szóló fellelhető dokumentumokat is közlik. 1907-ben érkezett feljelentés a főorvos ellen, mely nyomán eljárás indult, amelynek végén Ungvár városa hivatalosan is elismerte  Novák Endre „tisztességét”.

A könyvben szereplő dokumentumok és illusztrációk érdekessége, hogy a legtöbbjük Ungváron íródott hivatalos nyelven: magyarul, szlovákul, csehül, oroszul és ukránul.

Документальна історія лікарні імені Андрія Новака в Ужгороді (з найдавніших часів до наших днів) : у 3 т. Т. 1 / Турак Й.А., Яцина Ю.Ю. -- Ужгород : ТДВ "Патент", 2016.- . ISBN 978-617-589-102-5

Т. 1 / Розвиток та діяльність лікарні під керівництвом Андрія Новака (1874-1928). -- 2015. - 624 с. : іл., табл. ISBN 978-617589-104-9

H. Cs. könyvismertetője

A kedvező időjárásnak köszönhetően idén már április 12-én kinyíltak az első virágok a Huszt melletti Nárciszok völgyében.

Általában a csoda minden évben május első hetében kezdődik. Az éghajlatváltozás miatt a Vörös Könyvben szereplő növények egyre korábban kezdenek virágozni. A szakértők szerint a mező teljes virágba borulása május 7-e körül várható. A völgy virágainak állapotáról a Kárpáti Állami Természetvédelmi Terület weboldalán tájékozódhatunk. A felkerülő fényképek nem a legtökéletesebbek, de a mezőn nyíló nárciszok mennyiségéről képet kaphatunk.

Mikor látogatható a völgy?

Évente több mint tízezer turista keresi fel az egyedülálló természeti csodát. A virágzási időszakban (általában május 1-25) reggel 7-től este 8-ig látogatható a terület a hét minden napján. A természetvédők csak azt kérik, hogy az kijelölt ösvényeken közlekedjenek a látogatók és egy-egy jobb kép kedvéért ne szaladjanak a virágok közzé. Természetesen a nárciszszedés tilos. A masszívum területén egyedülálló Nárciszmúzeum található.

Mennyibe kerül a belépő?

Egy séta a Nárciszok völgyében 20 hrivnyába kerül, ez körülbelül 220 forint. A diákoktól 15 hrivnyát, a gyerekektől 10 hrivnyát kérnek el.

Hogyan jutok el a Nárciszok völgyébe?

A völgy kialakulásáról és földrajzi elhelyezkedéséről a Wikipédiából mindent megtudhatunk. Ha autóval szeretnénk eljutni, Munkács - Nagyszőlős felől érkezve a Huszt tábla után áthajtunk a Nagyág folyó (Rika) hídján, majd jobbra fordulunk a várost elkerülő körgyűrűre. Az Izai letérő után baloldalt lesz a völgybe vezető út. Az útjelző tábla egy hatalmas stilizált nárcisz.

A Nárciszok völgye Google Maps GPS koordinátái: 48°10'41.7"N 23°20'58.1"E

Nyilvánosságra hozták a munkácsi lövöldözést vizsgáló parlamenti bizottság jelentését

Megtudhatja mindenki azt, ami rá tartozik: semmit.

A vizsgálóbizottság jelentéséből kiderül, hogy Viktor Baloga és Dmitro Jaros nem jelentek meg az ukrán parlamentben, hogy „magyarázatot adjanak”. Az anyag összeállításakor igyekeztek kronologikus sorrendben leírni az eseményeket. Sajnos alapvető, lényeges és fontos kérdéseket nem válaszol meg, sőt fel sem vet a jegyzőkönyv.

Az első és legfontosabb kérdés, hogy miért, kinek a javaslatára és kik találkoztak az „Antaresz” sportkomplexumban Munkácson 2015. július 11-én. A kronológia a következő mondattal kezdődik: „Közel 12 képviselője a Jobb Szektornak…”. A vizsgálat során tehát nem sikerült pontosan megállapítani, még a kamerák felvételei alapján sem, hogy hányan vettek részt a lövöldözésben. Az első lövés eldördüléséről is csak annyit írnak a parlamenti képviselők, hogy a "Jobb Szektor" egyik katonája megsebesítette Rusznyjak Ju. Ju.-t, a komplexum biztonsági őrét. (A videókon is látható sebesült 9 nappal később a kórházban halt meg).

A lövöldözés kezdetének időpontja a bizottság szerint 13:20 kijevi idő szerint.  A biztonsági őrt 13:40-kor hozzák ki a sportkomplexum területéről és tették be a gépkocsi csomagtartójába, ekkor érkezett meg a munkácsi rendőrfőnök, aki az utca két végét 4 járművel eltorlaszolta. (Remek reakcióidő!)

13:50-kor a "Jobb Szektor" 4 terepjárója elindult az „Antaresz” komplexumtól Szolyva irányába, de csak a főútig jutnak, ott meggondolták magukat és visszafordultak Munkács felé.

A munkácsi rendőrfőnök ekkor volt parancsnoki hivatása csúcsán!

13:50-kor kiadta az „Elfogás” terv végrehajtására a parancsot.

14:00-kor a munkácsi rendőrfőnök és 19 munkatársa, a kárpátaljai rendőrfőkapitány-helyettes és 2 közlekedésrendész ún. „blokposztot” létesített a Csap-Kijev autóúton, hogy elfogják a fegyvereseket, akik 5 perc múlva megérkeztek.

Figyelmeztető lövéseket adtak le először a „Jobb Szektorosok”, azután a rendőrök is, majd 5-7 perces megbeszélés zajlott.

!!!14:20-kor megérkezett a rendőrség különleges alakulata egy autóbusszal!!!

A „Jobb Szektor” katonái ezután gránátvetővel kilőtték a rendőrautókat és géppuskatűz fedezete mellett, áttörve a rendőrségi útzárat, Lavki falu felé elhajtottak.

A jelentés nem tér ki, még csak feltételezés szintjén sem arra, hogy miért dühödtek be ennyire a "Jobb Szektor" fegyveresei.

 Érdekes: a jelentésben az összes jármű pontos típusa szerepel, míg az elkövetők és résztvevők neve csak elvétve olvasható.

folytatjuk.

H.Cs.

Kárpátaljai érdekességek: Lenon utca?

Kárpátalján új erőre kapott a „dekommunizáció”, azaz a szovjet időszakból maradt utcanevek megváltoztatása. A 90-es években, a Szovjetunió megszűnése után a legtöbb kommunista nevet megváltoztatták, de furcsamód sok a mai napig megmaradt.

Március első hetében röppent föl a hír, mely inkább csak hoaxnak tűnik, de az országos sajtó is átvette, hogy Henagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója rendeletet adott ki, melyben a Técsői járási Alsókálinfalván található Lenin utcát mostantól Lenon utcára kereszteli, a Beatles énekesének tiszteletére. A hír több kérdést is felvet, annyi bizonyos, hogy a jelenlegi ukrajnai folyamatokra a kommunista múlttal kapcsolatban remekül rávilágít.

Ungváron a városi tanács 22 utcanevet változtat meg rendeletileg. Az utcák között sok olyan van, mely elvesztette eredeti kommunista jelentését a fiatalok számára. Az új utcanevek között néhány egészen különöset is találunk.

Az ungvári Halana utcát ezentúl „Krut hősei” utcának nevezik, azon fiatal kadétok tiszteletére, akik 1918-ban Krut város vasútállomásánál győzelmet arattak az orosz-bolsevik támadók felett.

A 9 Szicsnya (Január 9.-e) utcát Szicsgárdisták utcára keresztelték, az Osztrovszkoho utca pedig a Kárpát Ukrajna nevet veszi fel.  Nyilvánvalóan az Európai Uniós csatlakozás és közös megbékélés szellemében választották ezeket az erősen nacionalista utcaneveket.

Az új utcanevek általában híres zeneszerzők, írók, költők, tudósok nevei, végső soron igazolható döntések.  Az Ungvári utcák régi és új nevei:

Nem csak az orosz kamionokat, minden orosz érdekeltségű céget és vállalkozást blokád alá szeretnének vonni a Jobb Szektor kárpátaljai tagjai - nyilatkozta Tarasz Dejak, aki az ukrajnai kamionblokád szervezője, egyben a Jobb Szektor kárpátaljai szárnyának, a "Karpatszka Szicsnek" a vezetője is.

Az aktivista nyilatkozata szerint, jelenleg analitikusaik az ukrán és orosz fél veszteségeit mérik fel, amit az országossá vált, kárpátaljai kamionblokád okozott (ért el).

Mivel Lengyelország megnyitotta határait az orosz fuvarozók előtt, ezért a szállítmányozók Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül közlekednek, így Ukrajnában és ezen belül Kárpátalján nincs szükség a kamionok megállítására.

Akciónk felhívta a hatalom figyelmét minden orosz érdekeltségre, melyek Ukrajna területén működnek, s most elkezdjük az orosz üzleti vállalkozások ellehetetlenítését. Már rendelkezünk az SzBU (ukrán titkosszolgálat) támogatásával, mivel vezetőik és Kárpátalja főügyésze személyesen keresett meg minket. Beszéltünk a Megyei Tanács elnökével és a március 11-i ülésen a képviselők szavazhatnak az orosz érdekeltségű cégek betiltásáról – mondta Tarasz Dejak a munkachevo.net hírportálnak.

H.Cs