Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2011. dec. 18.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Kijevi ígéretek

Hajdanában, még a hidegháború idején járta a vicc, hogy míg Amerika az ígéretek földje, addig a Szovjetunió az ígérgetéseké. Ezt a remek tulajdonságot, úgy tűnik, Ukrajna maximálisan megörökölte.

Kijevben járt Martonyi János, ahol a tárgyalások során sikerült sokatmondó ígéreket bezsebelnie, elsősorban a kárpátaljai magyarság kilátásaival kapcsolatban.

= A Kitekintő nyomán =

Az ukrán fővárosban látogatott Martonyi János, magyar külügyminiszter, az ukrán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulóján. Az egynapos látogatás során ukrán kollégájával, Kosztyantin Griscsenkoval, majd az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökével, Volodimir Litvinnel, valamint az ukrán elnökkel, Viktor Janukoviccsalfolytatott ígéretekben bővelkedő megbeszéléseket.

Diplomáciai és gazdasági kapcsolatok erősítése

Mindezek során a két külügyér megállapodást írt alá a 2012-13-as külügyi konzultációs tervről és elfogadták az egyetértési memorandumot az EU és Ukrajna közötti vízumliberalizáció továbbfejlesztéséről. A kereskedelemmel kapcsolatban Martonyi és Griscsenko pozitívan fogalmaztak: szerintük ugyanis az ukrán-magyar kereskedelmi kapcsolatok túl vannak a válságon. De nem csak ezen a téren említésre méltóak a szomszédos országok közötti kapcsolat: a magas szintű látogatások számának növekedése is optimizmusra adhat okot. Jövő év elején ugyanis Kövér László házelnök fog vizitet tartani Ukrajnában.

Kiemelt téma a magyar kisebbség

Emellett az ukrán-magyar kisebbségi vegyesbizottsági ülések a jövő héten folytatódnak, amitől mindkét fél eredményeket vár. A Legfelsőbb Tanács elnökével folytatott egyeztetések során a magyar külügyminiszter kitért a kárpátaljai magyarok politikai képviseletének - adott szituációban - kényesnek mondható témájára is. Volodimir Litvin ugyanakkor ígéretett tett arra, hogy a választási rendszer átalakításakor figyelembe veszik a magyaroknak kedvező lehetőségeket. A vegyes választási rendszer bevezetését ugyanis Martonyi pozitívan értékelte, hiszen az akár lehetőséget adhat a magyar kisebbség parlamenti képviseletének visszaszerzésére - írja az MTI.

Ehhez kapcsolódóan szó esett a felsőfokú oktatási intézményekbe történő magyar nyelvű felvételi rendszer törvényi úton történő szabályozásának lehetőségéről is, hiszen a jelenlegi állás szerint ez évről-évre változik, növelve a magyar anyanyelvű felvételizők kiszolgáltatottságát és bizonytalanságát.

Jószomszédság és bizalom

Végül, de nem utolsó sorban Viktor Janukovics elnökkel is sikerült megbeszéléseket folytatni az egynapos látogatás során, ami ténylegesen is bizonyítja az ukrán partner fogadókészségét és nyitottságát. A 20 éve tartó diplomáciai kapcsolatok méltatásakor az ukrán államfő nem felejtette kihangsúlyozni a két ország között érvényesülő olyan elveket, mint a jószomszédság és bizalom.

Janukovics mindeközben arról sem feledkezett meg, hogy kihangsúlyozza töretlen elkötelezettségét az EU-csatlakozás iránt. Martonyi amellett, hogy támogatásáról biztosította az ukrán elnököt, megemlítette Julija Timosenko ügyét is, ami az utóbbi időben komoly feszültséget okozott az Unió és a keleti partner között. Mindenesetre a beszélgetés zárszava barátira sikeresedett, hiszen a magyar külügyminiszter Magyarországi látogatásra invitálta Janukovicsot, amire akár a közeljövőben sor is kerülhet.

A két ország jó diplomáciai kapcsolatainak ápolása kétségkívül fontos szempont, nemcsak gazdaságilag és politikailag, de Ukrajna esetében a kárpátaljai magyarság helyzete miatt is. A szomszédságpolitika és nemzetpolitika közötti egyensúly megtartása e közösség esetében különösen fontos, annak jól ismert helyzete és életfeltételei miatt. Martonyi mindenképpen jól indított és remélhetőleg a rendszeres látogatásokkal sikerül kisebb-nagyobb kedvezményeket kiharcolni az ottani magyarság számára, amivel mérsékelhető lesz folytonos fogyásuk.

Tiltakozás virtuális élőlánccal József Attila szobrának eltávolítása ellen

VIRTUÁLIS ÉLŐLÁNC JÓZSEF ATTILA SZOBRA KÖRÜL

A tiltakozásnak meglehetősen sajátos módját választotta a kárpátalja magyar író, Balla D. Károly: a Google találati listák "elfoglalásával" alakít ki virtuális élőláncot József Attila szobra köré. Ha laptopjukon a keresőbe a budapesti szobor tervezett eltávolításával és az akcióval kapcsolatos szavakat gépelik be az érdeklődők - pl.:

József Attila szobra - tiltakozás

- akkor sorra BDK tiltakozó szövegéhez vezetnek a találatok.

Mint ismeretes, a magyar Országgyűléshez Fideszes és KDNP-s képviselők nyújtottak be olyan határozati javaslatot, amely a budapesti Kossuth tér rekonstrukciója keretében szorgalmazza, hogy a kormány állítsa vissza "a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapotát". A terv megvalósítása esetén a közismert József Attila-szobor eltávolítására is sor kerülne. Ez ellen emel szót BDK azzal, hogy a témát érintő Google keresésekre adódó találati listákon a saját tiltakozására mutató linkeket igyekszik felsorakoztatni.

További részletek az író blogjában:

Tiltakozás József Attila szobrának eltávolítása ellen – Virtuális élőlánc József Attila szobra körül

és írói oldalán:

Virtuális élőlánc József Attila szobra körül - tiltakozás

November 8-án a Szépírók Társasága is tiltakozást tett közzé a József Attila-szobor Kossuth térről történő elmozdítása ellen. Szövege:

Budapest, 2011. november 8.

TILTAKOZÁS

A budapesti Kossuth tér átépítésére vonatkozó országgyűlési határozatban (szószólója a kulturális bizottság elnöke, József Attila-díjas költő) az is szerepel, hogy József Attila szobrát is vigyék el a térről. Az átépítés egyik kimondott célja, hogy visszaállítsák a tér 1944 előtti „vizuális képét”. Az egész tervet nemkívánatosnak, sőt képtelennek tartjuk, ám írók lévén, e pontját különösen. 1944 előtt József Attila költészete nem tartozott a magyar politikai elit világképéhez. De a mai magyar társadalomnak, a háborút követő nemzedékek egész sorának eszmélkedését döntő mértékben határozta meg. Nem mellesleg az országhatárokon túl József Attila a legismertebb huszadik századi magyar költő. Miért ne lehetne korrigálni az 1944 előtti időt és teret? És szimbolikusan azt is kifejezni, hogy az Ország Háza körül nemcsak politikusok szobra állhat, hanem országos hírű, egyetemes jelentőségű költőé is. Egy köztéri szobor elmozdítása nem egyszerű városrendezési aktus. Úgy véljük, József Attila Kossuth téri szobrának áthelyezése abban az értelemben is visszaállítaná az 1944 előtti „képet”, hogy utólag azoknak adna igazat, akik nem ismerték el költészetét. Tiltakozunk a szobor elhurcolása ellen! - Szépírók Társasága

_________________________

szöveg íráshoz magyar billentyűzet kiosztás

Az Ung-parti bulváron

Nem mindennapos esemény, ha az ukrán elnök Ungvárra látogat. Volt is előtte nagy sürgés-forgás, készülődés. Gyorsmunkában csinosítgatták a várost, felmosták a sugárutat, még a kátyúkat is betömdösték, igaz, leginkább csak a várható elnöki nyomvonal mentén. A kátyúkkal számoltak, de a kutyákkal nem… A történtekről, ukrán hírforrásra hivatkozva, legnagyobb kárpátaljai hírportálunk e szavakkal számolt be:»tovább

Ukrajna 20 éve(s)

Páldi András volt nagykövet visszaemlékszik...

Sokan, sokféleképpen megírták már Ukrajna függetlenné válásának folyamatát, melynek 20 éves évfordulója alkalmából emlékezünk ezekre az izgalmas évekre. Páldi András, főkonzul és első kijevi magyar nagykövet - elmondta - örömmel vállalta a kijevi kiküldetést, mert akkor már évek óta foglalkozott a Szovjetunió gazdaságpolitikájával, és érdekes feladatnak számított a változások belülről történő megfigyelésének lehetősége, szemtanúja lenni a sorsfordító eseményeknek, az Ukrajna függetlenségéért vívott politikai küzdelemnek. Riportunk révén nem csupán azt tudhatja meg az Olvasó, hogy Kijev miként került „Egyre távolabb Moszkvától”, hanem azt is, hogy ma Magyarország közelebb áll-e Kijevhez, mint 20 évvel ezelőtt. >>tovább a teljes cikkhez

Titkos állampolgárok

A kettős állampolgárságot el nem ismerő ukrajnai törvények miatt a kárpátaljai visszahonosítottak valamennyien „titkos” magyar állampolgárok. /// A határon túli magyar szavazók nem Románia, Szlovákia, Szerbia vagy Ukrajna, hanem éppenséggel Magyarország számára jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot azzal, hogy anyaországukban szélsőséges politikai erőket juttathatnak hatalmi pozícióba.

Balla D. Károly

Titkos állampolgárok

Hónapok óta igyekszem ellenállni a kísértésnek, hogy naplómban a Kárpátalján felélénkült magyarellenességről írjak. Már februárban szörnyülködhettem volna a vereckei honfoglalási emlékmű újbóli megrongálása miatt (egy szélsőséges párt vezetői éghető anyagot öntöttek rá, és felgyújtották), és folytathattam volna áprilisban, amikor az emlékmű újból az ukrán nacionalisták céltáblájává vált (ezúttal feliratokat és horogkereszteket festettek rá). De nem sokkal később Petőfi ungvári szobrát is megcsonkították: kardjának kiálló részét egyszerűen lefűrészelték egy hajnalon.

Nem akartam azonban ezekkel az esetekkel foglalkozni, és erre több jó okom is volt. Az első afféle ostoba babonás félelem: ha leírom, hogy szűkebb pátriámban soha eddig nem tapasztalt mértéket öltött a magyarellenesség, azzal mintegy be is teljesítem, változtathatatlanná teszem ezt a tényt, holott inkább kételkedni szeretnék a valódiságában. A másik ok, hogy a sajtót hetekig uralták a fentiekkel kapcsolatos híradások, nem gondoltam, hogy számukat nekem is szaporítanom kellene. Ellenállásom legnyomósabb harmadik oka azonban más természetű.

Ha írok az emlékművek rongálásáról, akkor, miközben mélyen elítélem a vandalizmust és a nacionalista indulatokat, aközben óhatatlanul a vélhető indítékokról is szólnom kellett volna, megemlítve például azt, hogy mindeközben az ukrán nyelvű sajtóban is megszaporodtak a szélsőséges hangok, újra és újra felhánytorgatják nemcsak „a magyarok történelmi bűneit” (pl. Kárpátalja 1939-es visszafoglalásának bizonyos eseményeit), hanem azokat a vádakat is megfogalmazzák, melyek szerint az itt élő magyarok nem tekintik hazájuknak Ukrajnát, nem tanulják meg rendesen az államnyelvet, voltaképp idegenek a lakóhelyükön, s ha valami bajuk van, Budapestre mennek panaszkodni. Állandó témája lett ezeknek a cikkeknek – kell-e mondanom – az Ukrajnában el nem ismert kettős állampolgárság is, amelyet a kárpátaljai ukránok jelentős rétegei sérelemként érnek meg, s a vehemensebbek persze azt is megfogalmazzák, hogy a magyarok, ha kell nekik egy idegen ország állampolgársága, „akkor menjenek oda lakni”.

Nos, éppen azért nem akartam mindezzel foglalkozni, mert a magyar vonatkozású »»a teljes cikk

 

Magyar választójog - határon túli szavazók

Kitekintő:

Hogyan kapjanak választójogot a határon túli magyarok?

Már az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésének idején felmerült, hogy az állampolgársággal együtt választójogot is nyernek majd a határon túli magyarok – hiszen „állampolgárság csak egy van”. Európa számos országban szavaz a határon túl élő állampolgár, és sok helyen a helyben lakástól is eltekint a gyakorlat, ugyanakkor az intézmény magyarországi jogkiterjesztése politikai, közjogi, gyakorlati és elvi kérdéseket is felvet. Mindezidáig azonban még nem vonták be az érintetteket a szavazati jog körüli gondolkodás, konzultáció folyamatába. Vitaindítónkkal és cikksorozatunkkal erre teszünk kísérletet. Kérdéseinkkel a határon túli magyarok érdekképviseleti és kulturális szervezeteit, szakértőit keressük meg, hogy körbejárhassuk a választójog kiterjesztésének legfontosabb területeit. Mondja el véleményét Ön is! >> tovább

Milyen orientációjú a Kárpáti Igaz Szó?

Frissítés: még egy napig lehet szavazni:

(BDK) Egyik friss bejegyzésemben (Ráfázhat a Fidesz)  bizonyos politikai feltételezéseket latolgatva hivatkoztam a Kárpáti Igaz Szó online oldalán folyó szavazásra, megjegyezve, hogy „A minta persze nem reprezentatív, ám az mégis jelzésértékű, hogy egy nagyjából baloldalinak (!) tartott lap online felületén a listát a Jobbik vezeti.” A magát Kárpáti Igaz Szónak nevező olvasóm hozzászólásában kifogásolta a nagyjából baloldali minősítést, szerinte ez olyan, mint a többé-kevésbé szűz, s ők különben is mindenevők, azaz – értelmezésemben – semlegesek. No, gondoltam, kérdezzük meg az olvasót, milyennek tartja a KISZót. Itt lehet szavazni: Ön szerint milyen orientációjú a Kárpáti Igaz Szót?

Ukrajnában nem tiltott a kettős állampolgárság?

Ukrajna titkosszolgálati eszközökkel céltudatos provokációt folytat a visegrádi csoport országai ellen, amelyek Kijev érdekei mellett lobbiznak az Európai Unióban - jelentette ki az Unian hírügynökségnek a napokban adott interjújában Tarasz Csornovil parlamenti képviselő, a Legfelsőbb Tanács külügyi bizottságának elnökhelyettese, aki szerint a következő diplomáciai botrány Lengyelországgal robbanhat ki.

A honatya elmondta: tudomása szerint Lengyelország lesz a harmadik ország, amely ellen az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) provokációkat szervez. Szerinte eddig Magyarország és Csehország - mind a kettő a visegrádi négyek tagja - volt soron. Legvégül, negyedikként Szlovákiával várhatók diplomáciai problémák - emelte ki.

Csornovil rámutatott: "Az SZBU a kettős állampolgársággal rendelkező ukrajnai magyarok és magyar konzulátusok igen aktív üldözésébe kezdett", megjegyezve, hogy Ukrajnában nem tiltott a kettős állampolgárság, "az egyszerűen nincs elismerve" az országban.

A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az SZBU-nak semmilyen kifogása nincs az ukrán mellett második orosz, román, izraeli állampolgárság ellen, csak a magyart pécézte ki, ami igen komoly visszhangot váltott ki Magyarországon. Úgy vélte, a magyar parlamentben már azt fontolgatják, hogy érdemes-e erősen támogatni Ukrajnát.

Csornovil kifejtette: "A visegrádi négyek aktívan lobbiztak Európában Ukrajna érdekei mellett, azonban Csehország már visszalépett ettől, s Magyarországnak is szándékában áll, hogy ezt megtegye."

A honatya nehezményezte, hogy a kétoldalú ukrán-magyar kapcsolatok ápolásával magyar részről a külügyminiszter - szerinte gyakorlatilag az ország harmadik embere - foglalkozik, míg ukrán oldalról ez a külügyminiszter-helyettes reszortja. Mint mondta, ennek kapcsán már interpellált a parlamentben.

Csornovil azt mondta, meg van róla győződve, hogy az SZBU provokációi arra irányulnak, hogy a visegrádi négyek beszüntessék az Ukrajna érdekei melletti lobbizást. Szerinte ez mindenekelőtt az orosz vezetés érdeke.

(Kitekintő)

Most nagyon átverték az Orbán-kormányt

 Medgyesi Ádám - Kitekintő, 2011.máj.31.:

Nemzetbiztonsági veszély Ukrajnában a kettős állampolgárság

Most nagyon átverték az Orbán-kormányt

 Az ukrán alkotmány csupán egyetlen állampolgárságot ismer el, és a hatályos törvény értelmében mindazok, akik egy másik ország állampolgárságáért folyamodnak, elveszítik ukrán útlevelüket. A kettős állampolgárság megléte mindemellett egyelőre (!) semmilyen adminisztratív vagy büntetőjogi szankciót nem von maga után. Mit mutat a gyakorlat és milyen a fogadtatás?

Hogyan rendelkezik az alkotmány?


Az alkotmány azon tétele, amely kimondja, hogy Ukrajnában egyes állampolgárság van, kizárja annak lehetőségét, hogy valamely régió, megye, például a Krím vagy Kárpátalja létrehozhassa külön saját állampolgársága intézményét, nem vonatkoztatható az állampolgárok kettős, illetve többes állampolgárságának tilalmául – mondta Tóth Mihály, jogtudós, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke a Kárpáti Igaz Szónak. Ugyanakkor további passzusok az ukrán állampolgárság felvételének feltételéül szabják más állam polgárságának megszüntetését, valamint az ukrán állampolgárság elvesztésének okaként tüntetik fel, ha felnőtt korú ukrán állampolgár saját akaratából, egyéni kérelem alapján felveszi egy más állam polgárságát.

A fenti ellentmondás fényében kérdéses, hogy megfosztható-e ukrán állampolgárságától az, aki felveszi a magyart. „Az állampolgárságról szóló törvény további kettősséget mutat: Alapelvként határozza meg Ukrajna állampolgárai számára más állam polgárságába való belépésének jogát, valamint az ukrán állampolgár állampolgárságtól való megfosztásának lehetetlenségét. Emellett azonban az állampolgárság elvesztését helyezi kilátásba azon ukrán állampolgárok számára, akik egyéni kérelem alapján felvették egy másik állam polgárságát. Ennek ellenére jelenleg nem létezik elfogadott eljárás az állampolgárságtól való megfosztásra, s ezért is fordulhatott elő, hogy a titkosszolgálat beavatkozik, s csorbul a jogállamiság Ukrajnában.

Ukrajna: kettős állampolgárság a gyakorlatban

Mint az köztudott, az ukrán titkosszolgálat rejtett kamerás felvételeket készített azokról, akik magyar állampolgári esküt tettek, s többeket idézés nélkül hívtak be kihallgatásra. Van tehát félnivaló, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ukrán törvények akár naponta változhatnak. Ezért, attól tartva – s ezek szerint jogosan –, hogy az ukrajnai magyar külképviseletekről kiszivároghatnak az adataik, egyre többen választják azt a megoldást, hogy Magyarországon nyújtják be kérelmeiket, és ott is kívánják letenni az állampolgársági esküt vagy fogadalmat.

Ukrajna, "Attention!"

Az eljárások ellen a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ) Viktor Janukovicshoz írt nyílt levélben tiltakozott. „Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat eljárása, amely a sztálini idők belügyes gyakorlatát idézi, Ukrajna magyar nemzetiségű állampolgárainak a megfélemlítésére, Kárpátalja egész magyar közösségének a megalázására irányul. Az ilyen cselekedetek rombolják Ukrajnának, mint jogállamnak a nemzetközi tekintélyét” – áll a levélben. Ezen túlmenően a KMKSZ felszólítja Viktor Janukovicsot, hogy az ukrán alkotmány legfőbb védelmezőjeként vessen gátat a törvénytelen cselekedeteknek, és intézkedjen azok kezdeményezőinek és végrehajtóinak a felelősségre vonásáról.

Megosztotta véleményét Jaroszlava Hartyányi is, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat elnöke is (egy személyben az Ukránok Európai Kongresszusának elnöke). Képtelenségnek nevezte, hogy miközben az ukrán parlament képviselőinek fele hármas, Krím lakosságának fele pedig kettős állampolgársággal rendelkezik, az SZBU a leggyengébb láncszemet képező magyarokat találja meg és hurcolja őket kihallgatásra.

Magyarország kormánya is azonnal reagált a történtekre. Nem pusztán az ukrán belső törvényeket, hanem a nemzetközi jogot is sérti az ukrán titkosszolgálat eljárása – nyilatkozta Németh Zsolt külügyi államtitkár a parlament nemzeti összetartozás bizottsága és külügyi bizottsága együttes zárt ülése után, utalva a bécsi konvencióra. „Magyarország nem tűri, hogy magyar embereket, ha igényeltek állampolgárságot, ha nem, atrocitások érjenek bárhol a Kárpát-medencében” - szögezte le, és hangsúlyozta: a történtekre magyarázatot és megfelelő jogorvoslatot is várnak az ukrán féltől.

Reakciók Ukrajnából

A külügyi államtitkár álláspontjára a 2000 című ukrán hetilap publicistája reagált, helyesnek ítélve az ukrán álláspontot a magyarok kettős állampolgárságának ügyében: "Az ugyanis, hogy Ukrajna nem küldött Magyarországnak hivatalos tiltakozó jegyzéket, és nem emelt kifogást az új magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatban – helyes módon magyar belügynek tekintve a kérdést –, egyáltalán nem jelenti azt, hogy Kijev meg fogja engedni Budapestnek a belügyeibe való beavatkozást. Még kevésbé fog megengedni hasonló hangnemet és szemtelen viselkedést ilyen magas hivatalos szintről".

A leghitelesebb ukrán álláspontot azonban mégis az ukrán külügyminisztérium szavai jelentik. Oleg Volosin, az ukrán külügyminisztérium tájékoztatáspolitikai ügyosztályának igazgatója közölte: „Semmilyen politikai veszélyt nem látunk Magyarország Ukrajna-politikájában. A magyarok arról biztosítanak bennünket, hogy az ukránok jelentéktelen része kap magyar állampolgárságot.” Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a második állampolgárság felvétele törvényt sért és ezért az ukrán állampolgárt, s nem az ukrán államot terheli a felelősség.  Kifejtette, hogy „a törvényeket nem az állampolgárságot adó konzulátus sérti meg, hanem azok az állampolgárok, akik felveszik a magyar állampolgárságot, de nem mondanak le az ukránról.”

Ukrajnában is van azonban ellenpont, ugyanis az ellenzéki Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem (NU-NSZ) pártszövetség színeiben politizáló Hennagyij Moszkal, volt kárpátaljai kormányzó rámutatott, hogy a gyakorlatban már egyébként is létező dolog a kettős állampolgárság. A politikus az alkotmány vonatkozó passzusait a másik oldalról vizsgálta, hiszen több, mint kérdéses, hogy a más országokba emigrált ukrán állampolgárok teljesítve alkotmányban meghatározott kötelezettségüknek lemondtak ukrán állampolgárságukról. "Az Európai Unióba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Izraelbe és a világ más részeibe különböző okokból áttelepült honfitársaink milliói régen felvették ezen országok állampolgárságát, miközben nem mondtak le az ukránról" – mondta Moszkal a parlamentben.


A szókimondásáról is ismert politikus badarságnak nevezte a kettős állampolgárság tiltását, s szerinte elképzelhetetlen, hogy mindez azzal járhat, hogy más államok erőt alkalmazhatnak Ukrajna területén állampolgáraik védelme ürügyén, mint ahogyan azt sok radikális vélemény megfogalmazza. Kifejtette még, az ukrán külügyminisztérium adatai szerint 2007 és 2011 között az ukrán nagykövetség Moldovában közel hétezer személynek adott ukrán állampolgárságot. Ettől azonban senkinek a fejében nem fordult meg, hogy Ukrajna katonai akciót indíthat Moldova ellen állampolgárai védelmében, érvelt Moszkal. Hangsúlyozta azt is, hogy a kettős állampolgárság gyakorlata ma már Európa- és világszerte elfogadott – tette közzé a Kárpáti Igaz Szó.

Változhat-e a jelenlegi helyzet?

Hiába nem tekinti az ukrán külügy politikai kérdésnek a magyarok kettős állampolgárságát, az tisztán látszik, hogy nemzetbiztonsági veszélyként tekintenek az ügyre - írja az MTI. Titkosszolgálati forrásokból ugyanis azt lehet tudni, hogy az SZBU továbbra is ellenőrzése alatt tartja a kettős állampolgárság kérdését, mivel az a jövőben Ukrajna területi integritásával kapcsolatos problémává alakulhat.


Olvasd el ezt is:

"Nem voltak kínzások" - még szép...

Az ukrán titkosszolgálat törvényesen zaklat

2011. május 5., csütörtök 11:38

Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU szerint a hatályos törvények alapján hallgatják ki azokat a kárpátaljaiakat, akik magyar állampolgárságért folyamodnak. Ukrajnában tiltják a kettős állampolgárságot, de az ukrán állampolgárságtól csak hosszadalmas és bonyolult eljárásban tudják megfosztani a szabályt megsértőket.

Megfelel a hatályos ukrán törvényeknek és államérdekeknek az, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kihallgatja a kárpátaljai magyarokat a kettős állampolgárságról, nyilatkozta az amerikai pénzből működő, Prágából sugárzó Szabadság Rádió ukrán nyelvű adásának a titkosszolgálat szóvivője, Marina Osztapenko Kijevben. Osztapenko elismerte, hogy az SZBU "foglalkozik a helyzettel", de szerinte az eljárásuk "a hatályos ukrán törvényeken belül marad és Ukrajna államérdekeit szolgálja". "Nem voltak kínzások" - jelentette ki.

Ukrajnában nem engedélyezik a kettős állampolgárságot, ugyanakkor büntetése meglehetősen bonyodalmas, hosszú eljárásban lehet csak megfosztani valakit ukrán állampolgárságától.

A Szabadság Rádió megszólaltatta az ismert ukrán politikai elemzőt, Vitalij Balát is, aki rossz gyakorlatnak nevezte a kettős állampolgárság büntetését. Bala szerint az országnak inkább olyan gazdasági feltételek megteremtésére kéne törekednie, hogy a kettős állampolgárság ne jelentsen veszélyt. A kérdést pedig érzelemmentesen kéne kezelni, és el kéne felejteni, hogy a kettős állampolgárság veszélyezteti a nemzeti érdeket.

Az adásban az is elhangzott, hogy a szakértők sem tudják megbecsülni, hány ukrán állampolgár vette fel a magyar, orosz vagy román állampolgárságot, mert akiket a kérdés érint, azok rendszerint hallgatnak róla. Abban azonban egyetértenek, hogy mindegyik esetben ezres nagyságrendről lehet szó.

A tekintélyes kijevi Razumkov Intézet kutatása szerint az ukrán állampolgárok több mint 49 százaléka szeretné felvenni egy másik ország állampolgárságát, az ukrán megtartása mellett.

A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége kedden fordult levélben Viktor Janukovics elnökhöz, kérve, hogy az SZBU hagyjon fel az egyszerűsített honosításért folyamodó kárpátaljai magyarok zaklatásával. A titkosszolgálat emberei rendre felkeresték, és fenyegetésekkel írásos nyilatkozat megtételére kötelezték a magyar állampolgárságot felvevő kárpátaljaiakat. Az ügyben már Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese is tájékoztatást kért Ukrajnától.


Előzmény: Zaklatnánk, de nincs rá pénzünk

Zaklatnánk, de nincsen rá pénzünk

Ukrán nagykövet: meg kell vizsgálni,
tényleg zaklatták-e a kárpátaljai magyarokat

2011. május 04. 14:20
Jurij Muska budapesti ukrán nagykövet szerdán kijelentette: meg kell vizsgálni, honnan származik, és igaz-e az arról szóló információ, hogy az ukrán biztonsági szolgálat kárpátaljai magyarokat zaklatott. A nagykövet a független Ukrajna 20 éves fennállásának évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: nem tudja, milyen forrásból származnak ezek a hírek, és nincs információja arról, hogy azok megfelelnek-e a valóságnak.
 
Jelezte, túlzás az ukrán biztonsági szolgálatról (SZBU) feltételezni, hogy képes lenne több ezer embert zaklatni. Mint mondta, erre nincs se pénz, se ember.
 
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerdán közölte: Magyarország érdeklődéssel várja az ukrán állam magyarázatát arra vonatkozóan, hogy az SZBU miért zaklatott Kárpátalján élő magyar nemzetiségű polgárokat. Felidézte, hogy az elmúlt napokban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtől és Ukrajnában élő magyar nemzetiségűektől jelzések érkeztek: az SZBU zaklatta őket a honosítással kapcsolatban, illetve azt firtatva, milyen a kapcsolatuk Magyarországgal, jártak-e az ottani magyar konzulátuson.
 
(MTI)
 
Előzmények:

Címeres papírban testet öltő illúzió

Kettős állampolgárság:
alaptalanok az ukrán aggodalmak

Mindazon kárpátaljai számára, akik Európán belüli szabad utazást, vízummentességet, magyarországi szociális és egészségügyi kedvezményeket reméltek az egyszerűsített eljárással történő honosítástól, csupán egy címeres papírban testet öltő illúzió marad a magyar állampolgárság – írta az ungvári Zakarpatszka Pravda című hetilap legfrissebb száma.

Teljesen logikus, amit a hivatalos Budapest állít, azaz hogy az állampolgársággal járó juttatások igénybevételéhez magyarországi lakóhellyel kell rendelkezni, és a magyar költségvetésbe kell az adót befizetni – mutat rá a magyar kettős állampolgársággal foglalkozó írásában Natalija Petervari, a lap főszerkesztője, a Prágából sugárzó Szabadság Rádió ungvári tudósítója.    

A kérdésről Magyarországon is tájékozódó cikkíró szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos ukrajnai félreértések abból származhattak, hogy az ukrán média nem kapott kimerítő tájékoztatást sem Budapesttől, sem pedig az ukrajnai magyar külképviseletektől. Ebből adódóan rengeteg alaptalan feltevés keletkezett az ügyet illetően – fogalmazott.

A szerző, utalva azokra az elmúlt hetekben megjelent kijevi politikusi nyilatkozatokra, amelyek Ukrajna vonatkozásában nemzetbiztonsági fenyegetést vizionáltak a kettős állampolgárság kapcsán, kifejtette: a politikusok aggodalmaskodása bizonyos fokig érthető, mivel Budapest nem kommentálta különösebben a magyar állampolgársági törvény módosítását. Nem csoda tehát – így a cikkíró –, hogy a kérdést előítéletek és pletykák hálója fonta be, amelynek kibogozása nehéz, de nem reménytelen feladat, ha az érdeklődő illetékes helyen, hozzáértő szakemberektől kér magyarázatot.

Petervari Budapesten Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárnál tájékozódott a kettős állampolgárság kérdésében. A magyar politikus vázolta a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvénymódosítás előzményeit, külön kiemelve a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvény elfogadását, s azt, hogy az Európai Unió elismeri minden tagországának a jogát saját kisebbségeinek a támogatására. Répás elmondta, hogy a mostani kormány is elsősorban ebből a megfontolásból kiindulva cselekedett, amikor célul tűzte ki a nemzet egyesítését, s módosította az állampolgársági törvényt is. Mint hangsúlyozta, ez a diszkrimináció megszüntetését célozta.

Petervari szerint csalódniuk kell azoknak a magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljaiaknak, akik arra számítottak, hogy ugyanolyan jogosítványokkal rendelkeznek majd a magyar állampolgárság birtokában, mint a Magyarországon élők. Ez közel nincs így – mutatott rá, idézve Répás Zsuzsannát, aki hangsúlyozta, hogy a magyar törvény nem ismer különböző kategóriájú állampolgárt, ám több olyan jogosítvány létezik, köztük a szociális és egészségügyi juttatások, amelyek nem az állampolgársághoz, hanem a lakóhelyhez kötődnek.

MTI. Forrás (<< a link már nem működik, töröltem)

______________

budapest-ungvár távolság hány km?

KGB-s hagyományok

Büntetnék a kettős állampolgárságot Ukrajnában

Az ukrán állampolgárok kettős állampolgársága elleni küzdelem érdekében meg kell változtatni az ukrán törvényeket – közölte Volodimir Rokickij, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyettes vezetője keddi kijevi sajtótájékoztatóján.

Rokickij kifejtette: jelenleg az SZBU nem reagál a kettős állampolgársággal kapcsolatos esetekre. Kormányhatározatra van szükség a kettős állampolgárságot illetően – tette hozzá, megjegyezve, hogy az SZBU tájékoztatást nyújt az ukrán kormánynak a román és magyar állampolgárság felvételéről – adta hírül az rbc.ua ukrán hírportál. Az SZBU helyettes vezetője azt is elmondta, hogy a szolgálat a kérdés kapcsán előterjesztést nyújt be a legfőbb ügyészségnek és az igazságügyi tárcának egyes törvények módosítása érdekében.

A hírportál szerint az ukrán alkotmány közvetlenül tiltja az ukrán állampolgárok kettős állampolgárságát, de eközben sem adminisztratív, sem büntetőjogi szankciót nem ír elő a kettős állampolgárság kapcsán. Az orgánum szakértői véleményekre utalva megjegyezte, hogy jelenleg több tízezer ukrán állampolgárnak a zsebében lapul más országok – a Krímben élőkében főként Oroszország, a kárpátaljai lakosokéban Magyarország és Románia – útlevele.

(MTI, Hírszerző)

Magyar romák Kárpátalján

A kárpátaljai magyar ajkú cigányok is tényezői lehetnek a magyar nemzetstratégiájának, legalábbis Balog Zoltán államtitkár szerint, akinek Kárpátalján tett látogatása utáni nyilatkozata szerint az a tény, hogy a régióban élő romák többsége magyarul beszél és magyarnak tartja magát, olyan nemzetstratégiai kihívást jelent, amivel érdemes foglalkozni. Köztudomású, hogy mind Erdély, mind Kárpátalja sok településén azért van még magyar iskola, mert a cigányok is oda íratják be a gyerekeiket. Ha ez a helyzet megváltozna, s a roma gyerekek más tannyelvű iskolát választanának, akkor ebből nagy veszteség származna. "Mostani látogatásom során arra a kérdésre keresem a választ, hogyan tudnánk a kárpátaljai magyar ajkú cigányokat bevonni a nemzetstratégiába oly módon, hogy rajtuk segítve, magyar nemzettudatukra építve ők is segítsenek rajtunk a nemzetmegtartásban." (forrás)

Ki az ukrán: én vagy te?

Újabb politikai pengeváltás az ukrán nyelv körül

Az Anyanyelv világnapja (február 21.) ismét alkalmat adott az ukrán politikusoknak arra, hogy egymásnak essenek a nyelvi kérdés okán.

Az ellenzékbe szorult, bűnvádi eljárás alá vont Julija Timosenko az Anyanyelv világnapján a nyilvánossághoz fordult az ukrán nyelv védelmében.

 

A korrespondent.net hírportálon is közzétett felhívásban az egykori miniszterelnök kijelenti: a jelenlegi ukrán hatalom „háborút folytat Tarasz Sevcsenko, Leszja Ukrainka, Ivan Franko nyelve ellen”. Az ukrán irodalom klasszikusainak megidézése mellett a sajátos hajviseletéről világszerte közismertté vált politikus azzal vádolja Viktor Janukovics elnököt, hogy számára az ukrán nyelv nem képvisel értéket, amit az is jelez, hogy a hozzá közel álló kormányzati politikusok, a hatalompárti állami köztisztviselők nagy része hivatali időben sem használja az államnyelvet.

A BJUT politikai mozgalom vezetője arra kérte az állampolgárokat, hogy tegyenek meg mindent a jelenlegi hatalom által veszélybe sodort ukrán nyelv megvédése érdekében: fizessék elő az ukrán lapokat, vásároljanak ukrán szépirodalmat, hallgassanak ukrán nyelvű rádióadásokat, beszéljenek ukrán nyelven gyermekeikkel, családtagjaikkal, barátaikkal. Az orosz ajkú lakosságot pedig – akik a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Ukrajna lakosságának 29,6%-át teszik ki – arra szólította fel, hogy tanuljanak meg ukránul. 

Timosenko asszony elmondta azt is, hogy ő is csak felnőttként sajátította el az ukrán nyelvet, hiszen orosz nyelvű régióban született. A volt miniszterelnök 2010. július 6-án tett nyilatkozatában kijelentette: az orosz ajkú kelet-ukrajnaiaknak valójában nem kell a nulláról tanulniuk az ukrán nyelvet, hanem csupán fel kell idézniük azt „a genetikai emlékezetből”. „Az ukrán nyelv bennünk van” – mondta meggyőződéssel az egyébként orosz anyanyelvű, s ukránul csupán a nagypolitikában való megjelenése során megtanult politikus.

Timosenkonak a nemzethez intézett legújabb felhívásában hangsúlyos rész az, melyben kijelenti: Ukrajnának csupán egyetlen államnyelve lehet, mégpedig az ukrán. Az egyetlen államnyelv megőrzésére nem azért van szükség, hogy más nyelveket kiszorítson a használatból tette hozzá a politikus, hanem azért, hogy Ukrajna és az ukrán nemzet végre lerázza magáról az egykori szovjet gyarmatosító politika máig érzékelhető hatásait.

Anna Herman, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője nem maradt adósa Timosenkonak (l.: itt). A hatalom képviselője az ellenzéki politikus szavait kommentálva elmondta, hogy Julija Timosenko soha nem beszélt ukránul saját gyermekeivel, ennek ő számtalan alkalommal fültanúja volt, így hát az ellenzéki politikusnak az állami nyelvpolitikát bíráló szavait sem lehet komolyan venni. Hozzátette továbbá Herman azt is, hogy az ellenzék nem hajlandó tudomást venni arról, hogy Janukovics elnök egyre jobban beszéli az államnyelvet. Az ukrán nyelvet féltő Timosenko asszonyról ellenben kijelentette, hogy az ellenzéki politikus maga sem beszél jól ukránul, hiszen egyértelműen oroszos kiejtéssel beszéli a nyelvet.

Nincs abban semmi különös, vélte Herman, hogy Timosenko és elvbarátai kisajátítják maguknak a nemzeti ideológiát, a nemzeti retorikát és eszmét, s az ukrán nyelv egyedüli védelmezőiként állítják be magukat, miközben mindenki másban az államnyelv fenyegetőit vélik felfedezni. „Ők mind neofiták – idézi a magas rangú állami hivatalnokot a sajtó –, a neofiták pedig mindig kategorikusak, és mindig úgy látják, hogy náluk senki sem odaadóbb”.

Az ukrán nyelv kapcsán kibontakozó újabb politikai adok-kapok hátterét az adja, hogy Ukrajna nyelvi helyzetét az ukrán politikai élet szereplői alapvetően kétféle megközelítésben látják és láttatják. A Csernicskó István szerkesztésében a közelmúltban megjelent Nyelvek, helyzetek, emberek című kötet elemzése szerint e téren az egyik oldalon a 2004-es „narancsos forradalom” révén hatalomra jutott erők állnak. Szerintük az ország nyelvi helyzete deformált, melyet az állami nyelvpolitikának ki kell igazítania, mert a cári Oroszország és a Szovjetunió által erőltetett orosz nyelv máig dominánsabb, mint az ukrán.

Ennek a nemzeti beállítottságú politikai elitnek a központi gondolata, hogy az ukrán nyelv a formálódó egységes ukrán politikai nemzet egyik kiemelt szimbóluma, ezért mindazok, akik két államnyelv mellett érvelnek, vagy akik úgy vélik, hogy a kisebbségi nyelveknek hivatalos státust kell biztosítani, azok voltaképpen az új ukrán állameszme ellen, az egységes nemzet és az állami integritás ellen foglalnak állást.

A másik álláspont hívei főként az oroszbarátnak tekintett, magukat demokratikus jogvédőként beállítók soraiból kerülnek ki. Szerintük Ukrajna nyelvpolitikáját a jelenlegi valós nyelvi helyzetre kell alapozni, az oroszt a második államnyelv státusába kell emelni. Az érvelés fontos eleme, hogy az erőszakos ukránosítás veszélyezteti az oroszajkú lakosság nyelvi és nemzetiségi jogait, fenyegeti a demokráciát, az emberi jogokat, az ukrán nyelv pozícióinak erősítése háttérbe szorítja az orosz nyelvet.

A két, egymással ellentétes nyelvpolitikai jövőkép mögött szinte teljesen azonos erőforrásokkal rendelkező, egymással szembenálló politikai tábor áll, állapítja meg az idézett kötet: az elsőnek Viktor Juscsenko és Julija Timosenko, a másodiknak Viktor Janukovics a központi alakja. Az egyik tábornak a dominánsan ukrán nyelvű északon és nyugaton, illetve részben az ország középső régióiban (Kijev és környéke) van a szavazóbázisa, a másiknak a jellemzően orosz nyelvű délen és keleten. Az ország nyelvi, nyelvhasználati megosztottsága tehát egyben politikai preferenciát is jelent, s ez törésvonal a választások során is jelentkezik.

„A kiélezett és bizonytalan ukrajnai politikai helyzetben, ahol az utóbbi években rendkívüli elnöki és országgyűlési választások követik egymást, s ahol a 450 fős parlamentben a többség gyakran öt-hat szavazaton múlik, és a koalíció felbomlása állandóan fenyegeti a kormányzó többséget, a tömegeket mozgósítani képes nyelvi kérdés elképzelhetetlen mértékben átpolitizálttá vált. A nyelvi kártya már a legelső ukrán választásokon megjelent a kampányban, s ez azóta sincs másként” – világítja meg a nyelvi kérdés politikai hátterét Csernicskó István kárpátaljai magyar nyelvész.

A nyelvi kérdés politikai súlyát jelzi, hogy ennek kapcsán az utóbbi időben az ország mindhárom exelnöke is megszólalt. A független Ukrajna első elnöke, Leonyid Kravcsuk szerint (nyilatkozatát lásd itt) az ország kétnyelvűsége Ukrajna egységét veszélyezteti. Aligha sikerül Janukovicsnak megváltoztatnia az Alkotmányt és a nyelvtörvényt, véli, hisz ehhez kétharmados parlamenti többség kell.

Annak idején Kucsmának is szándékában állt az orosz második államnyelvi státusba emelése, emlékeztet Kravcsuk, ám aztán elállt ettől a tervétől, mert megértette, hogy akkor csupán az ország déli és keleti felének elnöke lesz, és Ukrajna kettészakadása katasztrofális mérteket ölt: egyik része ukránul, másik oroszul fog beszélni. Másrészt, figyelmeztet az exelnök, a nyelvi kérdés választások előtt mindig előkerül, ha fel kell tüzelni a választókat, majd a kampány végeztével mindenki igyekszik félretenni ezt a kényes kérdést.

A Kravcsukot az elnöki székben követő Leonyid Kucsma szerint Ukrajnának csak egy államnyelve lehet, de az orosznak biztosítani kell a regionális nyelv státusát, s az orosz nem lehet idegen nyelv Ukrajnában. Juscsenko külön vezércikket szentelt a nyelvkérdésnek a Deny c. lapban. Meggyőződése, hogy a két államnyelv bevezetése éppúgy az ország és a nemzet egységét veszélyezteti, mint az, ha az orosz hivatalos nyelvként funkcionálhat Ukrajnában.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által a közelmúltban kiadott fent említett kötetben Csernicskó arra is felhívja a figyelmet, hogy az ukrán politikusokat gyakran az sem zavarja az ukrán nyelv iránt érzett aggodalmaik kifejezésében, hogy nagy részük nem vagy eléggé gyengén beszél ukránul, függetlenül attól, melyik politikai oldalon állnak.

Mikola Azarov, Ukrajna jelenlegi miniszterelnöke saját bevallása szerint igyekszik megtanulni az államnyelvet. 2010 októberében azonban újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő kifejtette, hogy szerinte nem ront a megítélésén az, hogy nem tud ukránul. Elmondta továbbá, hogy korábban nyelvtanár foglalkozott vele, hogy mielőbb elsajátítsa az ukrán nyelvet, de ma már lemondott erről, hiszen munkaideje egyik felében ukrán nyelvű dokumentumokat olvas, a másik részében pedig ukrán nyelven folyó megbeszéléseken vesz részt, azaz egész nap ukrán nyelvi közegben van. Viktor Janukovics államfő – akiről 2007-ben, amikor még miniszterelnökként tevékenykedett, szintén azt írta a sajtó, hogy már erősen nekilátott az ukrán nyelv elsajátításának  – a közelmúltban arra utasította Anatolij Mogiljevics belügyminisztert, hogy két hónap alatt tanuljon meg ukránul . A belügyi tárcavezetőnek természetesen nem sikerült két hónap alatt eleget tennie az elnöki utasításnak (l. itt). Ukrajna legfőbb ügyésze sem maradhatott ki a nyelvi csetepatéból, ezért az elmúlt év végén olyan utasítást adott az ország ügyészeinek, hogy mihamarabb sajátítsák el az államnyelvet. A nemzeti elkötelezettségű Viktor Juscsenko és egykori narancsos harcostársa, Julija Timosenko ukrán nyelvtudásáról a HVG is cikkezett (2008/40. szám).

Nyelv és hatalom kérdése tehát szoros kapcsolatban van Ukrajnában, a nyelvi kérdés átpolitizáltsága pedig oly fokú, hogy apropóján még az Anyanyelv világnapja kapcsán is képes az ellenzék és a hatalom egymásnak esni.

Hodinka Antal Intézet

kárpátalja.ma

_____________________________________

releváns internetes tartalom