Ukrajnában politikai hullámokat kavart Kárpátalja ruszin himnusza

• Előzmény: Egy ruszin vers lesz Kárpátalja hivatalos himnusza (<< itt hallgatható meg és olvasható el a himnusz)

Az ukrán nemzetbiztonsági hivatal (SZBU) büntetőeljárás kezdeményezését fontolgatja Kárpátalja megye kedden hivatalosan elfogadott ruszin himnusza ügyében.

Valentin Nalivajcsenko, az SZBU vezetője a kijevi 5-ös csatorna szerda este sugárzott adásában kijelentette, hogy az SZBU, amely a kárpátaljai ügyészséggel együtt nyomoz az ukrajnai megye himnuszával kapcsolatban, szükség esetén büntetőeljárást indít az ügyben. Hozzátette: a szeparatizmusra szólító felhívások és az állam területi egységét fenyegető törvényellenes cselekedetek nem elévülő bűncselekményeknek minősülnek. Következésképpen egyetlen képviseleti testület egyetlen képviselőjének sincs joga arra, hogy szeparatizmusra hívjon fel – fogalmazott Nalivajcsenko, megjegyezve, hogy úgy tudja, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) himnuszról szóló szavazása nem volt szabályos.

Vjacseszlav Kirilenko, az Ukrajnáért párt képviselőcsoportjának vezetője szerdán a parlamentben arra szólította fel az ukrán állam és az SZBU vezetőit, hogy „értékeljék megfelelő módon” a Kárpátalja megyei tanácsnak „az ország politikai destabilizálására irányuló” döntését, amellyel (az egykori csehszlovák államon belüli) Podkarpatszka Rusz himnuszát fogadta el a megye hivatalos himnuszaként.

Borisz Taraszjuk, az Ukrán Népi Mozgalom (Ruh) párt elnöke Ukrajna legfőbb ügyészénél interpellált Kárpátalja „szeparatista” himnuszának az ügyében.

A szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezete december 28-ára a ruszin himnuszt elfogadó megyei tanácsi döntés visszavonását követelő tüntetést szervez Ungvárra, a megyei állami közigazgatási hivatal és tanács épülete elé. (MTI)

Alekszandr Duhnovics eperjesi görög katolikus lelkész XIX. század közepén írt Kárpátaljai ruszinok című verse lett Kárpátalja hivatalos himnusza az ukrajnai megye tanácsának (közgyűlésének) kedden Ungváron elfogadott döntése alapján.
 

A ruszinok nemzettudatra ébresztésének legkiemelkedőbb alakjaként számon tartott Duhnovics verse már volt Kárpátalja hivatalos himnusza, amikor a terület a múlt század első felében, Podkarpatszka Rusz néven, Csehszlovákiához tartozott.

A kárpátaljai képviselőtestület tagjainak többsége vita nélkül, négy ellenszavazat mellett döntött a megye hivatalos himnuszának elfogadásáról, amellyel kapcsolatban a helyi állami közigazgatási hivatalhoz közel álló ungvári zakarpattya.net.ua hírportál azt írta, hogy a megyei tanács „a ruszin himnusszal a szeparatizmust hagyta jóvá”. Az orgánum szerint a kárpátaljai képviselők többsége korábban elvetette Vaszil Grendzsa-Donszkoj múlt századi kárpátaljai ukrán nacionalista költő hivatalos helyi himnusznak javasolt ukrán érzelmű költeményét.

A kárpátaljai himnuszról tartott szavazás előtt – tiltakozása jeléül – kivonult az ülésteremből a regnáló miniszterelnökről elnevezett párttömörülés, a Julija Tyimosenko Blokk frakciója. A hírportál szerint nem nehéz megjósolni, hogy a képviselőtestület „meggondolatlan” döntése a kárpátaljai „ukrán többség” igen éles bírálatát fogja kiváltani, vagyis tiltakozó nyilatkozatok özöne várható a politikai pártok, társadalmi szervezetek, sőt egyes helyi önkormányzatok részéről is a ruszin himnusz miatt.

(MTI)

Hallgassa meg, olvassa el:  

Подкарпатские русины,
Оставте глубокий сон.
Народный голос зовет вас:
Не забудьте о своем!
Наш народ любимый
да будет свободный
От него да отдалится
неприятелей буря
да посетит справедливость
уж и русское племя!
Желание русских вождь:
Русский да живет народ!
Просим Бога Вышняго
да поддержит русскаго
и даст века лучшаго!

Ünnepélyes keretek közt avatták újra Kossuth Lajos magyarországi támogatással felújított szobrát szombaton a kárpátaljai Técsőn. Técső lakossága 1896-ban közadakozásból állított mellszobrot Kossuthnak. A kisváros központjában álló emlékmű sorrendben a hatodik a világ köztéri Kossuth-szobrai között. A szobor újraavatásán részt vett Bacskai József, a beregszászi magyar konzulátus főkonzulja, aki az MTI-nek telefonon elmondta, hogy a técsői Kossuth-emlékművet és a hozzá tartozó parkot a városrendezés keretében újította meg a helyi református egyházközség és a polgármesteri hivatal.

A reformátusok a beregszászi magyar konzulátus közbenjárásával sikeresen pályáztak a Külügyminisztériumnál, aminek köszönhetően 350 ezer forinttal tudtak hozzájárulni a rekonstrukciós munkálatok költségeihez. A fennmaradó részt a polgármesteri hivatal fedezte – tette hozzá, megjegyezve, hogy az átadási ünnepségen legmagasabb szinten képviseltette magát a técsői járás – a legnagyobb ukrajnai járás – állami közigazgatási hivatala is.

A két méter magas talapzaton lévő Kossuth-szobor egyike az azon kevés magyar emlékműveknek, amelyeket nem romboltak le Kárpátalja Csehszlovákiához, majd a Szovjetunióhoz történt csatolása után. A helyi legenda szerint a técsőiek 1944-ben úgy mentették meg a Kossuth-emlékművet, hogy szilvapálinkával leitatták a szobor lerombolására készülő szovjeteket. Később Váradi Sternberg János ungvári történészprofesszor járt közben a szovjet hatóságoknál azért, hogy kíméljék meg Kossuth Lajos szobrát.

MTI

Nagyszőlős a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének, Ugocsának volt a székhelye. Trianon után Csehszlovákia, 1938-ban pár hónapig az autonóm Kárpáti Ukrajna, majd a bécsi döntéssel újra Magyarország része lett. A második világháborút követően Szovjetunió, jelenleg pedig Ukrajna települése. A "tulajdonosváltások" megnehezítették az itt élők sorsát. A város életét, a nemzetiségek közötti viszonyokat gyermekkoruk és fiatal éveik felelevenítésével mutatják be a visszaemlékezők, akik ma már a világ különböző pontjain élnek. Megelevenedik a város élete az idilli 1920-as, 1930-as évektől a gyászos 1940-es évekig. Mindezt egy kötetben négy nyelven olvashatják: magyarul, angolul, héberül és ruszinul. A kötet régi képeslapok segítségével mutatja be Nagyszőlős és környékének korabeli arcát, hangulatát.

Nagyszőlős, a világ közepe

Rendhagyó kiadvány jelent meg a fenti címen a budapesti Aposztróf Kiadó gondozásában. Megálmodói egy kárpátaljai kisváros múltját, saját gyermekkorukat elevenítették fel visszaemlékezéseik és a Nagyszőlőst ábrázoló, a múlt század első feléből származó képeslapok segítségével.

"A huszadik század utolsó évtizedeiben nosztalgiahullám söpört végig a nyugati világ számos országán. A korra jellemző stabil gazdasági és politikai helyzet számos európai és észak-amerikai számára lehetővé tette, hogy kielégítse a múlttal kapcsolatos tudáséhségét, valamint szüleik és nagyszüleik generációinak mindennapi életére vonatkozó kíváncsiságát. A múltból visszamaradt leletek között ott vannak a képeslapok is. Az 1970-es években – különösen Európában – már egyre gyakrabban találkozhatunk a könyvesboltok polcain olyan kötetekkel, melyek képeslap-reprodukciókon keresztül mutattak be különböző városokat. Ezek a képeslapok általában a tizenkilencedik század végétől a második világháborúig terjedő időszakból származtak" – emlékeztet a kötethez írott előszavában Paul Robert Magocsi, a Torontói Egyetem professzora, a Ruszinok Világkongresszusának elnöke.

"Ez a kötet is – amely Jichak Livnat gyűjtőmunkáját dicséri – a "képeslaptörténelmet" gazdagítja. A könyv témája nem meglepő módon a gyűjtő szülővárosa, ahol Weisz Sándor néven fiatal éveit töltötte, amíg 1944-ben a magyarországi holokauszt történései kíméletlenül távozásra nem kényszerítették" – teszi hozzá az ismert ruszin tudós.

A képeslapok mellett a Nagy Milada által szerkesztett kötet tartalmazza az Izraelbe kitelepült Jichak Livnat és nővére, az Egyesült Államokban élő Hedy Pivko (szül. Weisz Hedvig), valamint barátaik – a ma Kanadában élő William Aykler (szül. Aykler Béla), az Izraelbe került Chaya Zelikovich (szül. Farkas Ilona), az ugyancsak Izraelben élő Irma Biedermann (szül. Holländer Irma), valamint az Egyesült Államokba vándorolt Judith Auerbacher, (szül. Rosner Judit) – visszaemlékezéseit szülővárosukról, méghozzá párhuzamosan négy nyelven: magyarul, angolul, ruszinul és héberül.

Nagyszőlősön "...évszázadokon keresztül együtt éltek magyarok, ruszinok, zsidók – írja bevezetőjében Jichak Livnat. – A különböző nyelvek és kultúrák jól megfértek egymás mellett és kiegészítették egymást. Mindenki megtartotta a saját szokásait és vallását, mégis jól tudtak együtt élni."

Nagyszőlős történetét – különös tekintettel lakossága nemzetiségi összetételének változásaira – dr. Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa foglalta össze rövid tanulmányában a kötet olvasói számára.

szcs

Kárpátinfo.net

A nevickei vár

A XIII. században épült, Európában is ritkaságszámba menő műemlék felújítását készségesen támogatnák különböző nemzetközi alapítványok. A viszonylagos épségben fennmaradt vár azonban jogilag nem létezik, mivel még a szovjet időszakban hivatalosan romnak nyilvánították, így nem szerepel sem Ungvár, sem a járás, sem pedig Kárpátalja megye leltárában. A gazdátlanság folytán nincs, akivel a restauráció támogatására hajlandó szervezetek szerződhetnének -

írta az ua-reporter.com címen elérhető ungvári hírportál.

A beszámoló szerint a középkori műemlék fenntartásához az állam semmivel nem járult hozzá, a vár eddig csak a fanatikus kutatók, önkéntesek és romantikus hajlamú turisták fáradozásainak köszönhetően nem omlott össze.

Olekszandr Dzembasz régész, a Nevickei Vár Társadalmi Egyesület elnöke elmondta, hogy a felújításához ajánlottak támogatást, de tulajdonos hiányában ezzel nem élhettek.

A megye illetékes hivatalnokai ugyanakkor azt állítják, hogy a nevickei vár hivatalosan is nemzeti építészeti emlék, amely állami védelem alatt áll. Ezt megerősítette

Szopkó Tamás, a Kárpátalja megyei művelődési főosztály vezető szakembere is, aki szerint Ukrajnában létezik a nemzeti kulturális örökség körébe tartozó létesítmények védelmének állami programja, de a megvalósítására a megye az utóbbi években egyetlen vasat sem kapott a központi költségvetésből.

A nevickei várnak autentikus az architektúrája, mert az eltelt századok során egyszer sem építették át. A helyi történészek az erődítés falain belül szeretnék visszaállítani a középkori miliőt, de ehhez legkevesebb másfél millió hrivnyára (kb. 45 millió Ft) lenne szükség. A vár lelkes rajongói saját erejükből igyekeznek megóvni a falakat a teljes leomlástól.

Forrás: Kultúra.hu

A várról a Wikupédiában

Képek: Nevicke, 2007 tavasza

ART-MOZAIK

Külhoni Művészeti Fesztivál

2008. augusztus 29-30-31. Millenáris

Az Égtájak Iroda a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával 2008. augusztus 29-én, 30-án és 31-én a budapesti Millenárison külhoni művészeti fesztivált rendez.

A háromnapos program kapcsolódik a 2007-ben első alkalommal megvalósult Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiváljához. A Biennále egyik tanulsága ugyanis az volt, hogy a határon túli művészek magyarországi bemutatkozási lehetőségeit bővíteni kell, különösen a fiatal alkotók megismertetésére kell nagyobb gondot fordítani és a nemzetközi együttműködések kialakítását kell segíteni. E törekvések megvalósulásához igyekszik az ART-MOZAIK – Külhoni Művészeti Fesztivál hozzájárulni.

Augusztus utolsó hétvégéjén a Millenáris látogatói bepillantást nyerhetnek a környező országok pezsgő és sokszínű kulturális életébe – elsősorban magyar nemzetiségű amatőr és hivatásos alkotók fellépésein keresztül. A meghívott alkotók és alkotóközösségek pedig bemutathatják kreati­vi­tásukat, a sajátos, „határon túli” helyzetükre reflektáló művészetüket.

Az Égtájak Iroda szervezésében megvalósuló fesztivál célja, hogy olyan tehetséges művészekhez, művészeti együttesekhez hozza közelebb a budapesti közönséget, akik már ismertek és kedveltek Magyarországon is, illetve akik számára ez a fellépés hozhatja meg a kiugrási lehetőséget.

A helyszínek alapján a programok három csoportba rendezhetők:

Park

A parkban zajló produkciók döntő többsége a május folyamán közzétett felhívásra beérkezett ajánlatokból áll össze. Célunk külhoni amatőr művészeket és művészeti társulatokat bemutatni a budapesti közönségnek. Támogatni kívánjuk olyan tehetségek fellépését, akiknek – lehetőségek híján – nincs alkalmuk bemutatkozni saját régiójukon kívül. A legjobbaknak lehetőségük nyílik a 2009-es Biennálén fellépni.

A program elsősorban gyerek-, diák- és amatőr színtársulatokra (Tinikomédiások, Bóbita gyerek­szín­játszó csoport, Novus Ortus Diákszínpad, Bereknye Diákszínjátszó Csoport, Meseláda Bábcsoport, Szabadkai Színitanoda, a Beregszászi Színház Gyermekstúdiója, a Zentai Gimnázium Drámacsoportja stb.), valamint verséneklő együttesekre (Kelemenék, Kor-Zár stb.) épül, de természetesen hivatásos előadók, együttesek produkciói is láthatók lesznek (Agócs Gergely, Comorra Trió, Snaps Vocal Band, Fabatka együttes).

Gyerekprogramok:

A nyár utolsó hétvégéjén a Millenárison megforduló családosok számára is tartalmas szórakozást szeretnénk nyújtani. Ezért az amatőr produkciók mellett – melyek jó része szintén ezt a korosztályt célozza – hivatásos együttesek produkciói is láthatók lesznek (Szabadkai Gyermekszínház, Rozsnyói Meseszínház, Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület, Árgyélus Színház, Korpás Éva stb.), továbbá a gyerekek székely­udvarhelyi és füleki kézművesek foglalkozásain is részt vehetnek.

Kiállítások, kültéri installációk:

Látható lesz Juhász R. József Egy lehetséges múlt című interaktív hanginstallációja – a kiállításhoz performansz, „koncert” is kapcsolódik. A kassai Rovás művészeti csoport A Nibelung gyűrűje című helyszínen készülő akciófestészeti alkotásában a zene és a festészet lényege találkozik. A Fogadó galériájának korlátján Henning János cigány tematikájú fotói kapnak helyet, a Pódiumon pedig Szilágyi Nándor szabadkai színész Fotó-Vers című kiállítása lesz megtekinthető.

Teátrum

A Teátrum adottságaiból adódóan esténként profi színházi produkcióknak biztosít helyszínt. A Komáromi Jókai Színház kisvárdai nagydíjas A bor című zenés falusi történetét mutatja be, a kisvárdai nagydíjas Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház legfrissebb bemutatóját, a Dekameront hozza el a Teátrumba, valamint a közönségcsalogató produkciók közül a Vajdasági Tanyaszínház Hegedűs a háztetőn című darabja lesz látható.

Fogadó

A fesztivál három napja alatt a Millenáris – Fogadó ad helyet az esti könnyűzenei koncerteknek. A bemutatkozó formációkra a nemzetközi felállás jellemző, tagjaik között vajdasági, felvidéki, erdélyi magyar zenészt éppúgy találunk, mint román, szlovák muzsikust. Bár a meghívott előadók zenei műfajukat tekintve széles palettán mozognak –többek között jazz, broken etno, rhythm&blues –, saját műfajukban komoly hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkeznek, s rendszeresen játszanak magyarországi, romániai, szlovákiai színpadokon.

A Fogadó részletes programja:

Augusztus 29.: Zuboly playz Jazz, Kistehén Tánczenekar

Augusztus 30.: Peter Lipa Quintet, Harcsa Veronika Quartet

Augusztus 31.: Slang, Ferenczi György és a Rackajam

A zenei programokat követően a közönség még élvezheti a vajdasági Góbi Rita magyar-finn koprodukcióban született Fehér fal – Inspirációk Rodinre című kortárstánc-előadását, valamint Szilágyi Nándor Fotó-Vers című kiállításához kapcsolódó performanszt.

További információ:

Goldschmied József programigazgató, Égtájak Iroda

1073 Budapest, Kertész utca 36. (Fészek Művészklub), levélcím: 1072 Budapest, Rákóczi út 20., telefon: +36 1 424 6900, fax: +36 1 424 6901, mobiltelefon: +36 30 9628 790, e-mail cím: info@egtajak.com, jgold@freemail.hu; www.egtajak.com

RÉSZLETES PROGRAM

Zsámbékon vendégszerepel a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata. A romtemplomnál adják elő Boccaccio Dekameron című darabját csütörtöktől négy napon át. A Vidnyánszky Attila rendezte előadás egyúttal ízelítőt ad a kortárs magyar színjátszás új törekvéseiből is. A beregszászi teátrum Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű színházi intézménye. A 20 tagú szereplőgárda sokfelé jár a világban: legutóbb Svédországban, Finnországban és Ausztriában vendégszerepeltek. (MagyarRádió)