zsinagóga - beregszász - kárpátalja - zsidóság - nagyzsinagóga - kárpátalja zsidósága - kép, fotó, képeslap, fénykép, vizuális örökség

Beregszász, Verbőczi (Werbőczy, Verbőczy) tér [később Kossuth Lajos tér], 1938. Szemben a beregszászi nagyzsinagóga épülete, jobbra a törvényszék. Korabeli képeslap. >>forrás

A beregszászi zsinagóga "átépítése" - valójában megsemmisítése - az 1960-as években

A XIX. sz. végén épült beregszászi nagyzsinagógát az 1960-as években az akkori városi főépítész, Homoki József tervei alapján építették át kultúrházzá (kultúrpalotává) a "szocialista konstruktivizmus" stílusában. A enteriőr és a külső megjelenés kialakítása Medveczky Miklós képzőművész nevéhez fűződik.

A Kárpátinfo.net cikkéből vett adatok és alább idézett leírás szerint a város egyik legszebb műemlékét 1969-ben alakítottak át kultúrházzá, csakúgy mint a mögötte a Széchenyi utcába 1912-ben épült szecessziós stílusú rituális fürdőt.

A zsinagóga középső négy oszloppal díszített rizalitjával, félköríves timpanonjával, díszes bejáratával, színes ólomüveggel berakott ablakaival Beregszász egyik legszebb épülete volt. A második világháború éveiben Hirsch Salamon volt a zsinagóga főrabbija, aki jeles hitszónok, egyértelműen magyar érzelmű ember hírében állt és megérdemelt tiszteletnek örvendett a városban.

Az 1944-ben elfogadott 6 163. számú belügyminiszteri rendelet értelmében Beregszászban is gettókba gyűjtötték a zsidókat, az egyiket a Vári téglagyárban, a másikat a Weisz-tanyán rendezték be. Körülbelül 10 ezer zsidót gyűjtöttek itt össze Beregszászból, Beregvégardóból, Beregkövesdről, Beregsurányból, Bilkéről, Dolháról, Haranglábról, Makkosjánosiból, Tarpáról, Vásárosnaményból. 1944. május 16. és 29. között négy transzportban deportálták őket, túlnyomórészt Auschwitzba, ahonnan sajnos nagyon kevesen kerültek vissza 1945-ben. A holokauszt áldozata lett Hirsch Salamon főrabbi is.

1945-ben ennek következtében jelentősen megcsappant a beregszászi zsidó hitközösség létszáma, lévén a hazatértek közül is sokan rövidesen elhagyták szülővárosukat. A város központjában álló nagyzsinagógát 1945 után a szovjet hatóságok kereskedelmi raktárnak rendezték be, az épületét teljesen tönkretették. Hasonló sorsra jutott a Zrínyi utcai kiszsinagóga is, amelyben egy katonai alakulat lőszerraktára volt (ez utóbbinak az elmúlt években folyik a felújítása).

Ungvári és más városképek régi képeslapokon - fotók, rajzok Kárpátaljáról - képarchívum. Facebook - Transcarpathian Heritage oldal

Még csak néhány hónapja működik a Facebookon a Transcarpathian Heritage oldal, de máris nagy mennyiségű és igen értékes képanyagot osztott meg Kárpátalja múltjáról. Az oldal készítője példás pontossággal adatolja is a közölt fotókat, rajzokat, ábrákat, könyvborítókat, térképeket, grafikákat, képeslapokat, tervrajzokat - sajnos csak ukránul. A Kárpátalja Blog időnként szemelgetni fog a roppant gazdag vizuális örökségből.

Ungvár, Rákóczi utca - 1902. (ma: Volosin utca) - Képeslap 

A háttérben a domb tetején álló vármegyeháza látható (egy részét kitakarja egy lentebbi-közelebbi épület tűzfala), jobbra még a református templom tornya is belóg. Az előtérben, a kép jobb oldalán feketébe öltözött férfiak a katolikus templom előtt haladnak el (vélhetőleg most jöttek ki a miséről). Érdekesség még, hogy a hosszú expozíciós idő miatt a legnagyobb szögsebességgel mozgó alakok elmosódottak; a lovak is szinte szellemszerűek).

Ungvár és más kárpátaljai városok régi képeslapokon - fénykép, képeslap, utcakép - archív kép, fotó, képarchívum, városkép, vizuális örökség