Verecke – a honfoglalás kapuja

2015-ben jelent meg Kovács Sándor legújabb kárpátaljai útikönyve Verecke a honfoglalás kapuja címmel, mely Kárpátalja középső térségébe kalauzolja az idelátogatókat.

A kötet a Máramarosi bércek között című kötet folytatásának is tekinthető, a Huszt-Munkács autóúttól illetve képzeletbeli tengelytől északra fekvő térséget mutatja be. Különös figyelmet szentel a szerző a Vereckei-hágó környékére, a II. világháború előtti határvonal mentén található nevezetességeknek.

A kötetben az útleírásokat és a falvak bemutatását végigkíséri a magyar történelem ismertetése valamint az ukrán nemzeti törekvések bemutatása Kárpátalján.

Az első fejezetben a Borzsavölgyi Gazdasági Vasúttal ismerkedhetünk meg, bemutatja a szerző a pisztraházi radarállomást és a Feszty-körkép panorámáját.

A színes térképekkel és fényképekkel illusztrált kötete második fejezetében Ilosva környékével és a Borzsa folyó forrásvidékével ismerkedhetünk meg. A kalauzolás közben nem csak a falvak és városok épített örökségeivel, nevezetességeivel ismerkedhetünk meg, a mára ritkának számító mesterségeket is bemutatja a szerző, például a rókamezői vízi kovács műhelyet.

A kötetbe olyan ritka fényképek is bekerültek, melyek bemutatják a szovjet kor, ma már nem látható érdekességeit, ilyenek a pisztraházi radarállomásról és a Gemba hegyen létesített egykori Asztagon nevű szupertitkos katonai létesítményről készült képek.

A harmadik fejezetben Viznicja és Szentmiklós térségével és fatemplomaikkal ismerkedhetünk meg.

A negyedik fejezet Szolyva és környékének bemutatásával foglalkozik, a Szolyvai Magyar Golgota, az emlékpark természetesen nem maradhatott ki.

Az ötödik fejezetben a Vecssa völgyét Volócot és a Beszkid hágót mutatja be a szerző, természetesen a hegyvidéki (rutén) akcióra is kitérve.

A Latorca vízgyűjtőjében Szolyvától Polenáig és a Szarvas-patak völgyében tett utazásról szó a hatodik fejezet.

A hetediktől a kilencedik fejezetig tart Verecke és környékén bemutatása, a Vereckei Honfoglalási Emlékmű és a milleniumi határkő-emlékmű történetével és részleteivel.

Horváth Csaba

Bunkerek Kárpátalján

A Kárpátaljára látogató turisták a régmúlt erődítése, várai mellett a II. világháború magyar erődrendszerének maradványait is megtekinthetik. A történelem szerelmesei, illetve a magyar háborús múlt iránt érdeklődő kalandvágyók ezen erődök mélyére is lemerészkedhetnek.

A magyar hadsereg keleti védelmi vonala 3 részből állt. A legtávolabbi a Hunyadi-állás volt, középen a Szent László-állás helyezkedett el, mely valójában sohasem épült fel, és az utolsó védvonal, melynek feladata lett volna a szovjet csapatok feltartóztatása, az Árpád-vonal.

Az Árpád-vonal a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig terjedt. Valójában nem egybefüggő falról van szó, hanem a hegyeken átvezető utakon létesített völgyzárak alkották az Árpád-vonalat. A légvonalban mintegy 600 kilométer hosszan húzódó erődrendszer nagy részét a megszálló csapatok felrobbantották, használhatatlanná tették. Ma több helyen is látogathatóak a bunkerek.

Az felsőgerebeni bunkerrendszer

Az Árpád-vonal legnagyobb egybefüggő, felújított részét Kárpátalján, Felsőgereben falu közelében találjuk. A tulajdonos szerint, Ukrajna legnagyobb épen maradt bunkerét látogathatjuk itt meg, mely jelenleg 1 kilométer hosszan látogatható.

A feltárások alapján az itt található bunkernek 6 bejárata, 5 lőállása, tábori kórháza és raktára volt. A komplexum feladata és létrehozásának célja mindmáig rejtély. A tulajdonos szerint a bunkerrendszer még legalább három irányban folytatódik, mely részeket még nem tártak fel.

Az idelátogatókat borkóstolóval és a II. világháborúból fennmaradt relikviákból rendezett kiállítással várják.

• Belépődíj: 40 hrivnya
• A bejárás ideje: 40-60 perc
• nyitvatartás: novembertől decemberig 9:30-16:00
• márciustól októberig 9:00-17:00
• A bunker weboldala: arpad-line.com

A bunker látogatói választhatnak a hagyományos vezetés és a sötétben bejárás között. Ilyenkor kikapcsolják a világítást és a kalandvágyóbbak zseblámpa fényénél kóborolhatnak a szűk járatokban.

H.Cs.

A jelenlegi Beszkidi alagúttól mintegy harminc méterre épül az új, Kárpátalját a Lembergi (Lvivi) területtel összekötő vasúti alagút. Az alagút teljes építési költsége eléri a 102 millió eurót – nyilatkozta az „Interbudtunel” építésvezetője.

A Beszkid alagút építését a Lembergi területről kezdték el, és párhuzamosan haladnak a jelenleg üzemelő százharminc éves alagúttal. A szakemberek a vonatok áthaladása előtt naponta többször ellenőrzik a régi szerkezet épségét és biztonságosságát.

Az ukrán vasúttársaság szakemberei által összeállított építési terv alapján naponta hat alkalommal robbantanak az alagútban, ezért is fontos a folyamatos ellenőrzés és megfigyelés. A vasúttársaság állandóan elérhető mobiltelefon számon és sms-ben is figyelmeztet az esetleges veszélyekre.

Az új Beszkidi alagút két sínpárral fog rendelkezni, ezért a vonatoknak nem kell majd várakozniuk - eltérően a mostani nehézkes áthaladástól. Az új konstrukció lehetővé teszi, hogy két vonat egyszerre haladjon keresztül a járaton. A régi alagúttal ellentétben az épülőt már ellátják az összes digitális jelző- és megfigyelő-berendezéssel, a maximális biztonság megteremtése érdekében.

A munkálatok befejeztével, az alagút hossza 1,764 kilométer lesz, szélessége 10,5 méter, magassága 8,5 méter. Az építkezésen mintegy háromszáz munkás dolgozik, és figyelemre méltó, hogy a korábban megállapított 102 millió euró összköltség az elmúlt két évben nem változott.