Kárpátalja - kárpátaljai magyarok

2015. már. 28.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

A beregszászi nagyzsinagóga

zsinagóga - beregszász - kárpátalja - zsidóság - nagyzsinagóga - kárpátalja zsidósága - kép, fotó, képeslap, fénykép, vizuális örökség

beregszasz-verboczi-ter-nagyzsinagoga-1938.jpg

Beregszász, Verbőczi (Werbőczy, Verbőczy) tér [később Kossuth Lajos tér], 1938. Szemben a beregszászi nagyzsinagóga épülete, jobbra a törvényszék. Korabeli képeslap. >>forrás

A beregszászi zsinagóga "átépítése" - valójában megsemmisítése - az 1960-as években

beregszasz-nagy-zsinagoga-atepites.jpg

A XIX. sz. végén épült beregszászi nagyzsinagógát az 1960-as években az akkori városi főépítész, Homoki József tervei alapján építették át kultúrházzá (kultúrpalotává) a "szocialista konstruktivizmus" stílusában. A enteriőr és a külső megjelenés kialakítása Medveczky Miklós képzőművész nevéhez fűződik.

beregszasz_zsinagoga6.jpg

A Kárpátinfo.net cikkéből vett adatok és alább idézett leírás szerint a város egyik legszebb műemlékét 1969-ben alakítottak át kultúrházzá, csakúgy mint a mögötte a Széchenyi utcába 1912-ben épült szecessziós stílusú rituális fürdőt.

A zsinagóga középső négy oszloppal díszített rizalitjával, félköríves timpanonjával, díszes bejáratával, színes ólomüveggel berakott ablakaival Beregszász egyik legszebb épülete volt. A második világháború éveiben Hirsch Salamon volt a zsinagóga főrabbija, aki jeles hitszónok, egyértelműen magyar érzelmű ember hírében állt és megérdemelt tiszteletnek örvendett a városban.

Az 1944-ben elfogadott 6 163. számú belügyminiszteri rendelet értelmében Beregszászban is gettókba gyűjtötték a zsidókat, az egyiket a Vári téglagyárban, a másikat a Weisz-tanyán rendezték be. Körülbelül 10 ezer zsidót gyűjtöttek itt össze Beregszászból, Beregvégardóból, Beregkövesdről, Beregsurányból, Bilkéről, Dolháról, Haranglábról, Makkosjánosiból, Tarpáról, Vásárosnaményból. 1944. május 16. és 29. között négy transzportban deportálták őket, túlnyomórészt Auschwitzba, ahonnan sajnos nagyon kevesen kerültek vissza 1945-ben. A holokauszt áldozata lett Hirsch Salamon főrabbi is.

1945-ben ennek következtében jelentősen megcsappant a beregszászi zsidó hitközösség létszáma, lévén a hazatértek közül is sokan rövidesen elhagyták szülővárosukat. A város központjában álló nagyzsinagógát 1945 után a szovjet hatóságok kereskedelmi raktárnak rendezték be, az épületét teljesen tönkretették. Hasonló sorsra jutott a Zrínyi utcai kiszsinagóga is, amelyben egy katonai alakulat lőszerraktára volt (ez utóbbinak az elmúlt években folyik a felújítása).

Tovább

Ungvár, Rákóczi utca - 1902., 1914.

Ungvári és más városképek régi képeslapokon - fotók, rajzok Kárpátaljáról - képarchívum. Facebook - Transcarpathian Heritage oldal

Még csak néhány hónapja működik a Facebookon a Transcarpathian Heritage oldal, de máris nagy mennyiségű és igen értékes képanyagot osztott meg Kárpátalja múltjáról. Az oldal készítője példás pontossággal adatolja is a közölt fotókat, rajzokat, ábrákat, könyvborítókat, térképeket, grafikákat, képeslapokat, tervrajzokat - sajnos csak ukránul. A Kárpátalja Blog időnként szemelgetni fog a roppant gazdag vizuális örökségből.

ungvar-rakoczi-utca

Ungvár, Rákóczi utca - 1902. (ma: Volosin utca) - Képeslap 

A háttérben a domb tetején álló vármegyeháza látható (egy részét kitakarja egy lentebbi-közelebbi épület tűzfala), jobbra még a református templom tornya is belóg. Az előtérben, a kép jobb oldalán feketébe öltözött férfiak a katolikus templom előtt haladnak el (vélhetőleg most jöttek ki a miséről). Érdekesség még, hogy a hosszú expozíciós idő miatt a legnagyobb szögsebességgel mozgó alakok elmosódottak; a lovak is szinte szellemszerűek).

Ungvár és más kárpátaljai városok régi képeslapokon - fénykép, képeslap, utcakép - archív kép, fotó, képarchívum, városkép, vizuális örökség

Tovább

Kárpáti Ukrajna

Kárpáti Ukrajna: Vereckétől Husztig

Egy konfliktustörténet nemzeti olvasatai

karpati-ukrajna.jpgMegjelent az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének szakmai kiadványa a pozsonyi Kalligram gondozásában.

A tanulmánykötet a múlt századi Kelet-Közép-Európa "köztes tereinek" egyikeként vizsgálja a nagyhatalmi érdekeknek kiszolgáltatott Kárpátalját és történelmének egyik legvitatottabb, ellentmondásoktól terhes korszakát.

A XX. századi Kelet-Közép-Európában több olyan köztes tér is létezett, amelyek a birodalmak egykori perifériáiból lettek jobb sorsra érdemes tartományai az egymással viaskodó nemzetállamok valamelyikének. A rendszerint többnemzetiségű régiók – mint például a Bánság, Bácska, Szilézia, Karintia vagy éppen Kárpátalja – a két világháború között gyakran váltottak ki területi, etnikai vitákat. Maguk a „bennszülöttek” autonómiára vágytak, ehelyett azonban hol az egyik, hol a másik államhoz csatolták őket, vagy éppen egymás közt osztották fel a vitatott területet.
Ilyen köztes térnek számított a korabeli Kárpátalja. A régió történelmének a második világháború előtti drámai szakasza – fókuszban az 1939. márciusi eseményekkel – jól jelzi a nemzetállami dilemmák és nagyhatalmi érdekek által kijelölt konfliktusok mélységét és következményeinek súlyát. Könyvünk a magyar, az ukrán, a német, a lengyel, a cseh és a szlovák, a román és a szovjet szempontok párhuzamos bemutatásával kínálja meg az olvasót.

 „A közgondolkodás nemigen akarta tudomásul venni Kárpátalja és a többi elcsatolt terület elvesztését, s egyfajta tagadásba menekült. A közfelfogás úgy tartotta, hogy a »Rákóczi népe« valójában visszavágyik Magyarországra, és nehezen tűri a »cseh rabságot«. A »hűséges ruszinok« nem kérnek Prága parancsaiból, s inkább a magyar állam atyai gondoskodását áhítják […]” (Zeidler Miklós)

1939 márciusában „az elfogott fegyveresek – részben civilek, részben Szicsek – egy részének helyszíni agyonlövésére [a magyar katonaság által] […] jelentős részben azért került sor, mert a [Kárpáti Ukrajnát] védők szervezetlen, koordinálatlan csoportjainak tekintélyes része egyenruhával sem rendelkezett és a hadviselést szabályozó nemzetközi normák a civil ruhás fegyvereseket banditának, terroristának tekintették.” (B. Stenge Csaba)

„Sztálin Kárpátalja bekebelezésével kapcsolatos háborús célkitűzése azon a kívánságán alapult, hogy a szovjet határokon kívül nem szabad potenciális teret hagyni az ukrán nacionalizmusnak.” (Peter Pastor)

A könyv adatai

Kárpáti Ukrajna: Vereckétől Husztig

Egy konfliktustörténet nemzeti olvasatai

Szerkesztette Fedinec Csilla

Kalligram Kiadó, 2014.

ISBN 978-80-8101-848-0

Bolti ár: 2 800 Ft / 9,50 €

Tovább

Átlag bérek Ukrajnában

Az ukrán statisztikai hivatal 2014. november 14-én közzétett adatai szerint az ukrán állampolgrok 48 százalékának a bére nem éri el a 2500 hrivnyát (ez átszámítva kevesebb, mint 40 ezer forint) - adta hírül az MTI.

A kimutatások szerint

  • az átlagbér 3424 hrivnya (54 100 forint),
  • a minimálbér 1218 hrivnya (19 260 forint).

Ukrajnában a foglalkoztatottaknak csak az öt százaléka keres 3000 és 3500 hrivnya (47 400-55 300 forint) között, öt százalék bére nem éri el a minimálbért.

Az 5000 és 10 ezer hrivnya (79 000-158 000 forint) közötti bérrel rendelkezők aránya 12,6 százalék, többségük Kijevben, valamint Donyeck, Dnyepropetrovszk és Luhanszk megyében él.

Nem tudni, a számítások során figyelembe vették-e, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) bukott volt elnöke havi „bruttó 1 120 000 forintot vihet haza havonta” Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbízottjaként. Az Index.hu cikkében az is olvasható, hogy „A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint Kovács Miklós feladata 2014. szeptember 1-jétől kezdődően “szaktanácsadás nyújtása az ukrán helyzettel összefüggő magyar külpolitikai stratégiát érintő kérdéskörben”.”

Tovább
Címkék: ukrajna, társadalom

Szűkülhet a kisebbségek nyelvhasználati joga

Az ukrán törvényhozás magyar képviselője szerint szűkülhet a kisebbségek nyelvhasználati joga Ukrajnában

Az új alkotmánymódosítás fájdalmasan érintené a kárpátaljai magyarságot is

Aggodalmának adott hangot az UMDSZ elnöki tisztségéről nemrégiben Gajdos István, a kijevi parlament egyetlen magyar képviselője amiatt, hogy a készülő ukrán alkotmánymódosítás a jelenleginél jóval kisebb lehetőséget biztosítana a kisebbségi nyelvek regionális használatára.

A képviselő 2014. július 16-án az MTI-nek nyilatkozott. Nyugtalanítónak nevezte, hogy a tervezet szerint nem állami szinten, hanem a helyi önkormányzatok szintjén hoznának döntést a kisebbségi nyelvek különleges jogállásának biztosításáról az érintett közigazgatási egységekben.

"Ezzel pedig eltörölnék az ezen nyelvek számára a jelenlegi törvényi szabályozás alapján szavatolt jogállást, megfosztva az érintett kisebbségeket a vele járó jogoktól" - húzta alá Gajdos. Rámutatott arra, hogy az említett javaslat valójában azon küszöb komoly mértékű emelését jelentené, amely esetében speciális jogállást kapnának a kisebbségi nyelvek.

"Jelenleg automatikusan regionális státust élveznek az adott közigazgatási egységeken belül azon kisebbségek nyelvei, amelyek tagjainak számaránya eléri a 10 százalékot a lakosság teljes lélekszámához viszonyítva. Amennyiben viszont elfogadnák a tervezett módosítást, akkor ténylegesen 50 százalékra emelkedne ez a küszöb, hiszen minden valószínűség szerint csak azok a képviselőtestületek döntenének e nyelvek speciális jogállásának megadásáról, amelyekben az adott kisebbségek képviselői vannak többségben, illetve értelemszerűen e kisebbségek tagjai teszik ki a lakosság túlnyomó részét az érintett közigazgatási egységekben" - fejtette ki.

Leszögezte, hogy semmiképpen nem szabad szűkíteni a kisebbségek jogait, ezt tiltja a hatályos alkotmány is.

"Ezért is készítettem elő módosításokat a tervezethez, és ezeket már be is terjesztettem a parlament elé" - közölte a honatya.  "Az alkotmányt nem egy évre fogadjuk el, ennek hosszú távra kell meghatároznia életünket. Ezért kell tökéletesnek lennie, támogatottsággal bírnia a polgárok körében, emellett az alaptörvénynek meg kell felelnie az európai értékrendnek és szabványoknak, ezen belül megbízhatóan kell védenie a nemzeti kisebbségek jogait" - húzta alá Gajdos István.

Petro Potrosenko ukrán elnök július 3-án ismertette a parlamentben az alkotmánymódosítás tervezetét, amelynek elfogadtatásával az ukrajnai válság rendezését szeretné elősegíteni.

forrás: MTI/ATV

Ukrajna és a magyar mellszélesség

A sajtóhírekben nem esik szó arról, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke utalt volna Orbán Viktor korábbi autonómia-követelésése, ehelyett az kapott hangsúlyt, hogy Magyarország maximálisan - TELJES MELLSZÉLESSÉGGEL - támogatja Ukrajna területi integritásának megőrzését. Mint emlékezetes, 2014 májusban erős külföldi, így ukrajnai és lengyel polotikai visszhangot kiváltva a magyar miniszterelnök több megnyilatkozásában is a kárpátaljai magyaroknak az autonómiához való jogát hangsúlyozta, nyomatékosítva, hogy "Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben…”. Ehhez képest meglepő, hogy ez a követelés semmilyen hangot nem kapott a témát részletesen érintő tanácskozáson (legalábbis az MTI tudósítása nem említi). Érdemes azt is észrevenni, hogy Brenzovics László, a KMKSZ nemrégiben megválasztott elnöke arról beszélt, hogy "az ukrán helyzet drámaisága ellenére mind a kárpátaljai magyarság, mind a magyar külpolitika helytállt" - mondta, megállapítva, hogy a nehézségek ellenére az utóbbi években olyan eredmények születtek, amelyekről a kárpátaljai magyarok korábban nem is álmodhattak - s hivatkozott a Porosenko ukrán elnökkel kötött megállapodásra. Az érintettek, emlékezve arra is, hogy a KMKSZ által a korábbi hatalmi erőkkel kötött paktumokból mi valósult meg (kis híján felszámolták a magyar anyanyelvű oktatást), továbbá tapasztalva az új politikai vezetés nacionalista túlbuzgalmát és kisebbségellenességét - minderről valószínűleg nem vélekednek ennyire pozitívan. De lássuk a tudósítást.

Magyarország teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna területi integritásának megőrzését

- jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton Felsőszinevéren, a XXII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában.

A politikus hangsúlyozta: Magyarország kezdettől fogva, azaz 1991-től támogatja egy erős, független Ukrajna megteremtését, aminek különös jelentősége van a mostani bonyolult helyzetben. Fontosnak tartjuk, hogy Ukrajna előrehaladjon az európai integrációs úton - tette hozzá, megjegyezve, hogy Budapest üdvözli az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírását. Reményét fejezte ki, hogy az EU még az év végéig eltörli az Ukrajnával szembeni vízumkényszert. Kiemelte: Magyarország teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna területi integritásának megőrzését.

A kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) még jelöltsége idején megállapodást kötött Petro Porosenko ukrán elnökkel. Úgy vélte, a hat pontból álló megállapodás teljes egészében lefedi a kárpátaljai magyarság érdekeit, és ezt Magyarország erőteljesen támogatja.

Németh kiemelte: jelentős fejlemény, hogy kulturáltan, konfliktus nélkül történt meg a vezetőváltás a KMKSZ élén a bonyolult ukrajnai helyzetben, és a magyar szervezet megerősödve került ki az elnökváltásból. Az a változás, amely a másik kárpátaljai magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) élén bekövetkezett, előrevetíti annak lehetőségét, hogy egy egységes magyarságpolitika alakuljon ki Kárpátalján, ami nagyon fontos lenne a jelenlegi szituációban - fogalmazott.

Előadásában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke kifejtette: Ukrajnában jelentős átalakulás kezdődött, amelynek még nem látható a kimenetele, ám ezt a helyzetet a kárpátaljai magyarságnak saját helyzete javítására kell kihasználnia. Az ukrán helyzet drámaisága ellenére mind a kárpátaljai magyarság, mind a magyar külpolitika helytállt - mondta, megállapítva, hogy a nehézségek ellenére az utóbbi években olyan eredmények születtek, amelyekről a kárpátaljai magyarok korábban nem is álmodhattak. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy Bocskor Andrea személyében kárpátaljai magyar képviselője van az Európai Parlamentnek, és ezt még a nacionalista ukrán sajtó sem kifogásolta.

A KMKSZ elnöke nagy eredménynek mondta, hogy a polgárháborús helyzet ellenére Kárpátalja az utóbbi fél évben a béke szigete volt, a régiót stabilitás jellemezte, és ebben a KMKSZ-nek is szerepe volt. Emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ és Petro Porosenko elnök között megkötött megállapodással a kárpátaljai magyarság visszakerült az ukrán politika térképére.

Arra reagálva, hogy Gajdos István lemondott az UMDSZ elnöki tisztségéről, Brenzovics elmondta: a cél a kárpátaljai magyarság egységének a megteremtése, s ennek érdekében a KMKSZ hajlandó mindenkivel tárgyalni, de levitézlett politikusokkal nem. Hozzáfűzte: a kárpátaljai magyarság jogainak érvényesítése csak abban az esetben lesz lehetséges, ha Ukrajna az európai integráció útját választja. Pozitív változások a kárpátaljai magyarság életében az ukrajnai politikai rendszernek az előrehozott parlamenti választásokat is magában foglaló teljes átalakításától várhatók - hangoztatta a KMKSZ elnöke.

Forrás: STOP/MTI

 

Kárpátalja: autonómia. Orbán Viktor nyilatkozata

Miniszterelnökké választásának alkalmából Orbán Viktor többek között ezeket mondotta 2014. május 10-én

„A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában. Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben…”

A megszólalás élénk nemzetközi visszhangot keltett, Ukrajna bekérette Magyarország kijevi nagykövetét, a magyar ellenzék mellet lengyel kormányfő is negatívan nyilatkozott, főleg a rossz időzítést említve. Akadt, aki azt igyekezett bizonyítani hogy, hogy Orbán az autonómiát nem úgy értette, akadt, aki ezt az ukrán média felé próbálta kommunikálni.  

Hogy a homályosítás fölösleges és az autonómiát pontosan a szó jelentésének megfelelően és tudatosan épp ebben a pillanatban használta, azt Orbán Viktor az M1 Az Este című műsorában erősítette meg 2014. május 16-án:

„se stabil, se demokratikus nem lehet Ukrajna, ha nem adja meg az ott élő kisebbségeknek azt, ami őket megilleti: vagyis a kettős állampolgárságot, a kollektív, vagyis közösségi jogokat és az autonómiát”.

Szerinte ennek szükségessége látszik a többnemzetiségű nyugat-európai országok történelmi tapasztalatából is, így „ezt várjuk Ukrajnától” – szögezte le a miniszterelnök.

Mint mondta, az autonómiának számos lehetősége, intézményrendszere létezik, és Közép-Európában sem példa nélküli, hiszen ott van például a Vajdaság autonómiája.

„Majd a kárpátaljai magyarok meg fogják mondani, hogy az autonómia széles és színes világán belül melyik jogintézmény mellett törnek majd lándzsát.”

De bármyelyiket is választják, azt tudniuk kell, hogy a magyar állam teljes súllyal ott van az autonómiaigényük mögött – fejtette ki Orbán, aki azt is elmondta, miért tartja most, ebben a feszült helyzetben időszerűnek, hogy erről beszéljen.

„Most áll föl az új Ukrajna, most lesz az elnökválasztás, most születnek meg a legfőbb döntések, amik a következő időszakban meghatározzák Ukrajna helyzetét. Mikor kellene megmondanunk, hogy milyen elvárásaink vannak az új Ukrajnával szemben, ha nem akkor, amikor megalakul?”

– érvelt a miniszterelnök.

Az egy ettől teljesen különböző vita, hogy Ukrajna területi szuverenitását megsértették, Oroszország akciót indított Ukrajna ellen. „Ebben az ügyben nekünk Ukrajnát kell támogatnunk” – jelentette ki Orbán Viktor 2014. május 16-án a magyar köztelevízióban.

 

Ruszin-magyar autonómia Kárpátalján?

ukrajna-etnikai-nyelvi-terkepe.pngMint ismeretes, az 1991-es népszavazáson Kárpátalja lakosságának döntő többsége nemcsak a független Ukrajna létrejöttét támogatta, hanem Kárpátalja autonóm státusát is. Az autonóm körzet létrehozásáról azonban azóta sem született döntés. Most, a az ukrajnai forradalmi átalakulások közepette, amikor a szélsőséges magyar politikai erők Kárpátaljának Magyarországhoz való visszacsatolását szorgalmazzák, a radikális ruszinok pedig egy önálló ruszin állam létrehozása mellett törnek lándzsát, a józanabbak az említett autonómia megvalósítását hozzák szóba. Ez szerepelt többek között abban a számos kárpátaljai civil és egyházi szervezet által kiadott nyilatkozatban is, amely Ukrajna keretein belül képzeli el a nemzeti kisebbségeknek, így a magyaroknak a politikai, kulturális, oktatási, nyelvi és egyéb igényeinek széleskörű kielégítését. Erre a megfogalmazott igényre utal és a ruszinok elképzeléseit is érinti az Oroszország hanga A magyaroké és a ruszinoké lesz Kárpátalja? c. cikkében:

Az Ukrajnában élő magyarok nemzeti autonómiát szeretnének Kárpátalján. Ugyancsak kérik a kijevi főhatóságokat, hogy megválaszthassák „saját” képviselőiket, akik a Verhovna Radában képviselnék az ukrajnai magyarokat.

Időközben a hivatalos Budapest továbbra is útlevelet ad a kárpátaljai magyaroknak, annak dacára is, hogy Ukrajnában nincs kettős állampolgárság. Martonyi János külügyminiszter a honfitársak és érdekeik teljes támogatásáról beszélt a napokban.

Kárpátalján a magyarok és a ruszinok nemzeti autonómiát sürgetnek. A jelenlegi ukrán hatóságoktól maximálisan távol tartják magukat. Már megvan az eljövendő autonómia elnevezése is, amely a magyar és a ruszin népek kárpátaljai regionális konföderációját ígéri. Az ukrajnai magyarok etnikai kisebbségnek számítanak, de a ruszinoknak még ilyen joguk sincs – mondja Genyisz Kirjuhin ukrán politológus.

Már több éve vannak problémák a ruszinokkal. Ez az egyedüli nemzeti kisebbség Ukrajnában, amelyet Kijev mindeddig nem ismert el. Elmondható, hogy a ruszinok és az ukránok közötti viszony soha nem volt egyszerű.

A magyar - ruszin autonómia mellett a kárpátaljai magyarok azt szeretnék, ha az ukrán parlamenti választásokon lenne „magyar” körzet. Vagyis magyar származású jelölt indulna a parlamenti mandátumért.

Budapest támogatja a honfitársak törekvését. Bayer Mihály, Magyarország kijevi nagykövete kijelentette, hogy az ukrajnai magyarok autonómiát szeretnének, maguk akarják irányítani dolgaikat. A nagykövet nem tagadta, hogy Kárpátalja magyar lakosai igényelhetik a magyar állampolgárságot, annak ellenére is, hogy Ukrajnában nincs elismerve a kettős állampolgárság.

Kijev projektje az „ukrán politikai nemzetről”, amely értelmében az ukrajnai állampolgársághoz hivatalosan is hozzátartozna az ukrán nemzetiség, megszüntetné Ukrajna etnikai sokféleségét.

Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/2014_04_23/A-magyaroke-es-a-ruszinoke-lesz-Karpatalja-5013/

Nyelvi jogaink és lehetőségeink

Kárpátaljai nyelvhasználati útmutató

A 2013-as és főleg a 2014-es ukrajnai eseményeknek a kárpátaljai magyarság helyzetére gyakorolt hatását ma még nem tudjuk felmérni. Az egyébként kívánatos demokratikus célokat és az európai orientációt maga elé tűző politikai törekvésekre nem vetett jó fényt, hogy az új hatalom birtokosai a nagy forradalmi hevületben első intézkedésükkel hatályon kívül helyezték az 2012-ben elfogadott, sok vonatkozásában kisebbségbarátnak tekinthető nyelvtörvényt. Ez a visszavonás ugyan nem nyert érvényt, mivel Ukrajna ideiglenes elnöke nem írta alá a hatálytalanító határozatot, így elvben most is a 2012-es törvény van érvényben, ám a törvényhozáshoz időközben több különböző új tervezettet is beterjesztettek pártok, képviselők, munkacsoportok, így ma senki sem tudja megmondani, hogy a háborús viszonyok közepette hogyan és miként alakul az országban a kisebbségek nyelvi helyzete.

Az alább ajánlott online kiadvány az említett, elvben most is hatályos 2012-es nyelvtörvényben rögzítettekkel összhangban vizsgálja a kisebbségek részéről gyakorolgató jogokat.

A kiadvány ide kattintva tölthető le.

Nyelvi jogaink és lehetőségeink

Útmutató és tájékoztató a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásához kárpátaljai magyaroknak

beregszaszi-csernicsko-nyelvi-jogaink.pngBeregszászi Anikó – Csernicskó István – Ferenc Viktória

Ajánló a Nemzetpolitikai Kutatóintézet honlapján:

A nyelvet a használat élteti. A kisebbségi nyelvek számára (mint amilyen a magyar nyelv Kárpátalján) a használat lehetőségét az állam által biztosított jogi keret teremti meg. Pontosabban fogalmazva mégsem önmagában csak ez: sok múlik ugyanis az állampolgárok jogismeretén és tudatos hozzáállásán is a jogok érvényre juttatása terén. Ha a külhoni magyarok nem ismerik nyelvi jogaikat, és nem használják anyanyelvünket a lehető legtöbb helyzetben, a nyelv visszaszorul s a következő generációk számára már nem lesz természetes, hogy nemcsak Magyarországon, de a szomszédos országokban is vannak történelmi hagyományai, intézményrendszerei a magyar nyelvhasználatnak.

A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a beregszászi Hodinka Antal Intézet és II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gyümölcsöző együttműködésével egy olyan útmutatót, tájékoztatót készített, amely a szlovákiai, erdélyi és vajdasági magyarok nyelvi jogairól szóló kiadványok sorát gazdagítja, egy eddig hiányzó láncszemet pótol. A rövid, közérthető formájú nyelvhasználati kisokos kifejezetten a kárpátaljai magyar nyelvhasználók szempontjaiból ismerteti az érvényes nyelvhasználati szabályozást.

Arra való tekintettel, hogy jelenleg Ukrajnában a nyelvi jogi szabályozás átalakulóban van, és egy új nyelvtörvénytervezet kidolgozása folyik, a kiadvány egyelőre kizárólag online formában jelenik meg. Mindemellett az együttműködő intézmények és a szerzők figyelemmel kísérik a jogalkotási folyamatot, aminek lezárultával az új nyelvtörvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozzák munkájukat. A kiadvány ezek után nyomtatásban is megjelenik és készítőinek reménye szerint eljut minden kárpátaljai magyar háztartásba.

Babiloni Kárpátalja

miscevij_babilon.JPGMegjelent Csernicskó István és Fedinec Csilla új, ukrán nyelvű monográfiája Babiloni Kárpátalja: a regionális nyelvpolitika története a XX. század első felében (1944-ig) címmel, az Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete szakmai ajánlásával, az ungvári Lira könyvkiadó gondozásában. A monográfia a 20. század első felének nyelvpolitikai törekvéseibe enged betekintést a mai Kárpátalja területén, különös tekintettel a nyelvek életét befolyásoló objektív (történeti, politikai, gazdasági, szociális-kulturális, társadalmi-demográfiai) és szubjektív (ideológiai) tényezőkre.

Черничко Степан, Фединець Чілла

НАШ МІСЦЕВИЙ ВАВИЛОН

Історія мовної політики на території сучасного Закарпаття у першій половині ХХ століття (до 1944 року)

Монографія. – Ужгород: Поліграфцентр «Ліра», 2014.

Szerzők: Csernicskó István és Fedinec Csilla
Kiadás helye: Ungvár
Kiadó: Poligrafcentr LIRA
Kiadás éve: 2014
ISBN: 978-617-596-143-8
Oldalszám: 240

 

Ismertetés

Az Ungvári Nemzet Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete tudományos tanácsa által kiadásra javasolt monográfia a 20. század első felének nyelvpolitikai törekvéseibe enged betekintést a mai Kárpátalja területén, különös tekintettel a nyelvek életét befolyásoló objektív (történeti, politikai, gazdasági, szociális-kulturális, társadalmi-demográfiai) és szubjektív (ideológiai) tényezőkre. 

(rövidesen részletesebben is)

 

Tovább

Mit hozna az új nyelvtörvény?

Mint ismeretes, az ukrán forradalmi hangulattól fűtve a korábbi ellenzék hatalomra jutott képviselőinek idén februárban az első parlamenti munkanapon gondjuk volt arra, hogy a 2012. augusztus 10-én életbe lépett nyelvtörvényt hatályon kívül helyezzék. A parlament által hozott jogszabályt Olekszandr Turcsinov ideiglenes állam- és házelnök külső nyomásra nem írta alá, így az nem lépett hatályba, azaz elvben még mindig a 2012-es érvényes. Eközben a három egykori ellenzéki párt (Szvoboda, Batykivscsina és Udar) képviselői újabb tervezetet adtak be, amely a kisebbségek nyelvhasználati jogait erősen szűkítette volna, de ezt végül a törvényhozás nem tárgyalta.

Végül az új nyelvtörvény iránti mohó vágyaknak engedve Turcsinov kezdeményezésére munkacsoport jött létre, amely egy új nyelvtörvény tervezetének kidolgozására kapott megbízást. A dokumentum rekord gyorsasággal elkészült a Leonyid Kravcsuk volt államelnök vezette team munkája nyomán, s azt el is juttatták a parlament illetékes bizottságához. Ezt a törvénytervezetet részletesen ismerteti a beregszászi főiskola Hodinka Antal Intézete a kárpátalja.ma online portálon. Néhány idézet:

"ez a dokumentum jóval kevésbé szűkítené a kisebbségek nyelvhasználati jogait, mint a korábbi tervezet. Ám ha az elviekben máig hatályos 2012-es törvénnyel vetjük egybe a frissen kidolgozott dokumentumot, kiderül, hogy a jogalkotói szándék mégiscsak a kisebbségi nyelvi jogok jelentős visszanyesése."

 "ha az a jogszabály kerül alkalmazásra, az lényegesen szűkítené a kárpátaljai magyarság már évtizedek óta meglévő nyelvi jogait."

"A jogszabálytervezet 5. cikkely 1. bekezdése sorolja fel azokat a törvény védelme alá tartozó nyelveket. A listában ott van a magyar nyelv is, ám érdekes, hogy hiányzik a ruszin, ez pedig azt jelenti, hogy Ukrajna ismét nem ismeri el a ruszin nyelv és nemzetiség önállóságát."

"Ez a gyakorlatban akár azt is jelentheti, hogy azokon a településeken, ahol a magyar anyanyelvűek aránya nem éri el a 30%-ot (vagy nem sikerült összegyűjteni a település lakosai 30%-ának támogató aláírását), nem működhet magyar tannyelvű iskola. Hogy csak néhány olyan helységet említsünk, ahol ez veszélyezteti a magyar tannyelvű oktatást: Ungvár, Munkács, Nagyszőlős, Técső, Szolyva, Beregrákos, Aknaszlatina, Homok."

Szavazás Munkács várára

A munkácsi vár - online szavazás Munkács várára - Ukrajna legszebb műemléke

munkacs-vara.jpgEgy ukrajnai portál az ország legszebb műemlékeit keresi online szavazással «Найкращі пам'ятки України – обрані Народом» cím alatt. Az első fordulóban területek szerint megy a válogatás, megyénként 4-4 objektumot választanak ki közönségszavazással, ezek kerülnek majd az országos listára a végszavazáshoz. E percben nemcsak a kárpátaljai, hanem az összesített listát is Munkács vára vezeti 1100 vokssal. Annak ellenére, hogy Zrínyi Ilona erőssége "Замок Паланок" név alatt található meg és leírásában a Munkács szó még csak nem is szerepel... Láthatóan így is sokan rátaláltak, akadtak kárpátaljai magyarok, akik közösségi oldalakon is megosztották, így a szép szereplés alighanem a magyar nyelvterület egészéről érkező többletszavazatoknak köszönhető.

A szavazás helyére >ide kattintva< lehet átlépni.

Kárpátaljáról további várak, épületek és természeti objektumok szerepelnek az oldalon. 

Frissítés: a szavazás évekkel ezelőtt zajlott, az adott honlap már nem érhető el, a link törölve.    

Címkék: vár, munkács, műemlék

Márku Anita: "Po zákárpátszki"

marku-po-zakarpatszki.jpgÚj kötettel jelentkezett a beregszászi magyar főiskola Hodinka Antal Intézete. Munkatársuk monográfiája egyfajta segédkönyv a kárpátaljai magyar nyelvhasználat tanulmányozásához, mely bemutatja a kétnyelvűség hatásait a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatára, a szituatív nyelvválasztás és a kódváltás funkcióit a közösség nyelvhasználatában. A beszédes cím is erre utal: Kárpátalján mind a magyarok, mind a velük állandó nyelvi érintkezésben állók egy kicsit másképp beszélik anyanyelvüket. Hatnak egymásra a nyelvek, hatnak egymásra a beszélők.

Márku Anita:

„Po zákárpátszki"

Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben

Monográfia

„Líra” Poligráfcentrum, Ungvár, 2013. - 244 old.
ISBN 978-617-596-119-3

A Kötet előszava:

Még a kilencvenes évek derekán történt. Budapestre utaztam a Tisza Expresszel. Tél volt, korán sötétedett, s nemcsak odakint, hanem a nemzetközi gyors fülkéjében is, ahol Szolnokot követően, miután alkalmi útitársaim leszálltak, egyedül maradtam. Olvasni nem lehetett, mert csak a folyosón pislogott némi fény, így az ablakhoz tapadva bámultam az elsuhanó kinti világot.

Hirtelen egy fiatal srác húzta ki a fülke tolóajtaját, és oroszul kérdezte: a következő állomás már Budapest? Reflexből, gondolkodás nélkül feleltem neki, természetesen azon a nyelven, melyen a kérdés elhangzott. Megköszönte a felvilágosítást, majd továbbment. Furcsálltam viszont, hogy úgy hallottam, minden fülkébe benyitott a vagonban.

Kis idő múlva öt marcona, kapucnis alak nyomult be a fülkébe, és oroszul közölték: adjam oda a pénzemet, és akkor nem esik bántódásom. Nyilvánvalóan túlerőben voltak, meg egyébként se vagyok harcias típus. Megpróbáltam időt nyerni, ezért elkezdtem rábeszélni őket, hogy hagyjanak engem békén, egyszerű diák vagyok, alig van nálam pár száz forint. Nem nagyon hatotta meg őket félszeg szövegem. Ekkor feltűnt, hogy a kalauz épp elhúz a fülke előtt. Azonnal felpattantam, és utána kiáltottam: ezek az oroszok ki akarnak rabolni! Közben a hozzám legközelebb ülő kapucnis elkapta a karom, és vissza akart rántani a fülkébe. Ám amikor meghallották, hogy magyarul szólok a vasutas után, egyikük elkiáltotta magát: ez tud magyarul, gyerünk innen! S amilyen gyorsan megszállták a fülkémet pár perccel korábban, olyan hirtelen tűntek el.

A kalauz visszafordult, és beült mellém. Elmondta, hogy a hasonló rablások egyre gyakoribbak ezen a járaton, de eddig csak oroszokat szemeltek ki, a magyarokat elkerülték, attól tartva, hogy feljelentést tesznek.

És akkor értettem meg, mi volt a szerepe a rablók előtt hozzám bekukkantó kérdezőnek: ha az oroszul feltett kérdésre oroszul érkezik válasz, potenciális áldozatra talált a csapat, ám aki értetlen tekintettel reagál, azt békén hagyják. Megosztottam ezt az elméletem a jegyvizsgálóval is, aki meglepve kérdezte: én oroszul feleltem nekik? Igenlő válaszom hallatán ismét kérdezett: s miért? Miért nem játszottam el, hogy nem értem a kérdést?

Elgondolkodtam: tényleg, miért? Aztán rájöttem: egész egyszerűen azért, mert abban a közegben, ahol én élek – Kárpátalján, kárpátaljai magyarként –, az a természetes, hogy egyszerre több nyelv használatos körülöttem, az emberek többsége nem csak egy nyelven képes megszólalni. S mindez: a két- vagy többnyelvűség, az egymás mellett élő kultúrák mindennapi érintkezése, szükségszerűen hatással van a világlátásunkra, az étkezési szokásainkra, s természetesen arra is, hogyan, miként használjuk anyanyelvünket, az általunk többé vagy kevésbé ismert más nyelveket.

Márku Anita könyve erről a közegről szól: arról, hogyan használják anyanyelvüket a kárpátaljai magyarok, miként befolyásolja ez a kulturálisan és nyelvileg egyaránt sokszínű környezet azonosságtudatukat, a mindennap hallott nyelvekhez fűződő viszonyukat, nyelvi közléseik szerkezetét, jellegét. Szóval: ez a kötet rólunk íródott. A kárpátaljaiak magukra ismerhetnek benne, az irántunk érdeklődők pedig sok mindent megtudhatnak belőle rólunk. Érdemes elolvasni.

Csernicskó István

Beregszász, 2013. július 10. 

Tovább

Ungvár: timelapse-videó

A timelapse (time-lapse; annyi mint: az idő múlása) kifejezés egy speciális képrögzítési és vetítési technikát jelent. A művelet során a hosszú idő alatt egyesével felvett képeket utólag rövid idő belül gyors egymásutánban lejátsszák. Az így levetített képsorozatok egy felgyorsított film élményét adják, ugyanakkor az egyes képek beállításai, művészi értékei jobban átmentődnek, mint egy folyamatosan felvett és felgyorsított filmen - az élmény mindenképpen különleges.

Az alábbi videó Ungvár városát mutatja be ezzel a timelapse eljárással. Az anyagot készítői két és fél hónap alatt vették fel, ezalatt 35 000 fotó (állókép) készült.

Felvételek/feldolgozás/montázs: Volodimir Bojisko (Володмир Боїшко), Mihajlo Mikita (Михайло Микита)
Zene: Blackmill - Miracle

lásd még: Budapest-timeplapse

Címkék: videó, ungvár

Zsidók az Északkeleti-Kárpátokban

Komoróczy Géza: Zsidók az Északkeleti-Kárpátokban

Zsidok_az_eszakkeleti-karpatokban.jpg

Kárpátalja

A 16. századtól a 19. század közepéig

Komoróczy Géza könyve egy ismeretlen világot mutat meg az olvasónak. Nem mintha Munkács és Huszt, Verecke és Kőrösmező, a Fekete-Tisza és a Latorca ismeretlen volna, s jól tudott az is, hogy a 19–20. században voltak nagy zsidó városok ezen a tájon. De a zsidók legrégibb történetéről az Északkeleti-Kárpátokban eddig alig esett szó, alig lehetett tudni valamit. A könyv a térség zsidó történelmének legkorábbi évszázadairól szól, a 16. századtól a 19. század közepéig, benne a mai Kárpátaljával, amelyet csak a 20. század eseményei hoztak létre, s vármegyéi, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, az ott élő zsidók szoros kapcsolatban álltak a szomszédos területek, Sáros, Zemplén, Szatmár, a határ mentén pedig Kis-Lengyelország, Halics–Galicia, Podólia, Bukovina zsidó lakosságával. Megjelennek a könyvben korcsmáltatási szerződéseikkel Thököly, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc zsidó bérlői, a zsidó kereskedők országos vásárokon és kis hegyi falvak mindennapjaiban, a nagy uradalmakban dolgozó zsidó mesteremberek, kaftános földművesek, marhakereskedők, feltűnnek a tiszai zsidó tutajosok, köztük, pontos illetőségükkel, a leghíresebbek, akiket a tiszaeszlári perben hamis váddal bíróság elé állítottak. A könyv egy ismeretlen zsidó történelem színes lapjait és színes alakjait mutatja meg az olvasónak. Folytatása a Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség, a dualizmus korától napjainkig című kötetben.

Kulcsszavak Google-kereséshez: zsidók kárpátalján, észak-keleti-kárpátok, fekete-tisza forrása, történelem, könyv, kultúra, kárpátalja zsidósága 

süti beállítások módosítása