Az Ungvár tengerjáró hajó történetéből. Adatai, pusztulása. Tengerészemlékmű Budapesten

Az elcsatolt részek emlékére elnevezett hajók

Nagyon keveset hallhattunk, olvashattunk a világháborúkban szolgálatot teljesítő magyar hajókról és tengerészekről. A tengeri csaták és ütközetek magyar vonatkozásainak emlegetése a harmadik otrantói csatára korlátozódik, mint az egyik legnagyobb magyar tengerészeti sikerre. A magyar tengerjáró és csatahajók közül általában az az I. világháborúban szolgálatot teljesítő SMS Szent Istvánt és az SMS Novarra hajókról szokás szót ejteni, pedig II. világháborúban is szolgáltak magyar tengerjáró hajók és magyar tengerészek.

Kárpátaljai tengerész az áldozatok között

1941 november 9-én a Krím-félsziget felé hajózva, Nyikolajev (ma Mikolajev, Ukrajna) környékén az Ungvár tengerjáró hajó aknára futott. Tolatás közben ráment egy második aknára is, mely berobbantotta a rakományt: 20 „wagon” benzint és 600 db. repülőbombát. A katasztrófában az Ungvár legénységének 41 tagja közül 12-en életüket vesztették, köztük a Nagyszőlősön született Szőnyei István (1914) MFTR géptisztjelölt. A tragédia oka a rengeteg Fekete-tengerre telepített hajóakna volt.

A magyar hajóépítés hazafias névválasztásai

Az I. világháború elvesztése után Magyarország elvesztette 500 hajóból álló flottáját és tengeri kikötőjét is. A tengeri kereskedelem beindítására a Dunán keresztül tettek kísérleteket, ezen kísérletek eredménye lett a Dunai-tengerjáró hajók kifejlesztése. Ezek a te hajók a Dunán leereszkedve szállítottak árut Fekete-tengeri és Földközi-tengeri kikötőkbe. A hajótípus fejlesztése során figyelembe kellett venni a folyami hajózás kritériumait, sajátosságait, és így kellett jó tengerjáró hajót építeni.

Az első ilyen teherszállító hajó a Budapest volt, melyet 1934-ben bocsátottak vízre, ezt a Szeged követte 1936-ban, majd a Tisza (1937), Kassa (1939) és 1941-ben az Ungvár következett.

Az Ungvár tengerjáró adatai:

• Hossza – 76,35 m
• Szélessége – 10 m
• Oldalmagassága – 4,7 m
• Legnagyobb merülés – 3,10 m
• Hordképesség – 1234 DWT
• Hajómotor – Ganz VIII JhR 216/310 2x400 LE
• Sebessége 10,5 csomó.

A hajó katasztrófájának emlékére az Ungvár tengerjáró horgonyának másolatát Budapesten, a Duna-korzón helyezték el 1993-ban (fotó: Mercs Lajos). A Tengerészemlékmű a kereskedelmi tengerészekről való évi rendszeres központi megemlékezések helyszíne.

Az Ungvár tengerjáró a hajóregiszteren

Az összefoglalót készítette: Horváth Csaba

Új könyv készül a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről

A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében (1920. június 4.) Fotó: Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques

a Wettstein-napló azokról a propagandaakciókról is szól, amelyeket a magyarbarát szlovák, ruszin és bánáti aktivis­ták hajtottak végre 1920 első felében

Trianon kétségtelenül a magyarság legnagyobb történelmi traumája. A békediktátum következményei ismertek, előzményiről kevesebb szó esik, aláírásának körülményeit pedig legendák övezik. A történtek felidézését a tárgyilagos értékelések mellett legtöbbször érzelmi motívumok és aktuálpolitikai szándékok is kísérik. A nemzeti érzületből táplálkozó sérelmi magatartás nehezen tűri a kritikus hozzáállást, annak megfogalmazását, hogy bár a békeszerződés a magyarságra nézve mindenképpen igazságtalan volt, ám egyrészt a dolgok ilyetén alakulásában a magyar politikai vezetésnek is megvolt a maga felelőssége, másrészt a Trianon előtti államformáció sem feltétlenül tekinthető igazságosnak, különösen akkor nem, ha a „magyar igazság” mellett a „román-, szlovák-, szerb-, ruszin stb. igazság” aspektusait és megvizsgáljuk. Éppen ezért rendelkezik kiemelkedő jelentőséggel minden olyan feldolgozás, amely az ismert tényeket kevésbé ismert történések kontextusába helyezi. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóműhelyében készülő kiadvány mindenképpen ezek sorát gyarapítja.

Egy reménytelen küldetés krónikája - Trianoni naplók, dokumentumok

Fazekas Andrea összefoglalója

Kárpátaljai magyarként nem kell magyarázni számomra, mit is jelent Trianon, azonnal az I. világháborút lezáró békeszerződésre és annak súlyos következményeire gondolok, amikor a történelmi Magyarországot feldarabolták. Idén már 97 éve annak, hogy a magyarság egy nem elhanyagolható része a trianoni határokon kívül rekedt. A „szomorú szertartást”, azaz az 1920. június 4-ei békediktátumot több hónapos előkészület előzte meg, amelyen a magyar küldöttség is részt vett. A 26 politikusból, diplomatából és szakértőből, háromfős irodai személyzetből, továbbá hat gépíró­nőből, négy nyomdászból, négy irodaszolgából, hat újságíróból, öt vasutasból és hatfős vasúti éttermi személyzetből álló, 1920. január 5-én a Keleti pályaudvarról Apponyi Albert gróf vezetésével útra kelt a magyar békedelegáció. De vajon milyen szerep jutott a magyar küldöttség számára? Milyen stratégiájuk volt? Milyen körülmények között s hogyan próbáltak meg teljesíteni egy lényegében reménytelen küldetést? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ - nagyrészt korabeli, közöttük a szakemberek számára is újdonságot jelentő – a nagypolitika kulisszái mögé is betekintést engedő dokumentumok segítségével az a hamarosan megjelenő hiánypótló kötet, amelyet az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós szerkesztett.

A kötet szerkezetét két fő dokumentum adja: a Wettstein-napló eredetije és a Csáky-napló magyar fordítása, amelyek az oldalpárok bal oldalán olvashatóak, míg a jobb oldalon a napi bejegyzésekhez dátum, illetve téma szerint kapcsolódó egyéb források szerepelnek. A Csáky István gróf által feljegyzett naplóra eddig is meghatározó forrásként hivatkoztak a történészek, ám a Wettstein János a hagyatékából előkerült feljegyzések, eddig feldolgozatlanok voltak. Ez utóbbi azért is fontos forrás, mert „a Wettstein-napló afféle belső munkaanyag volt, és nem a nyilvánosság számára készült, meglehe­tős nyíltsággal szólt néhány bizalmas ügyről is. Így például azokról a propagandaakciókról, amelyeket a magyar kormány által politikailag és anyagilag is támogatott magyarbarát szlovák, ruszin és bánáti aktivis­ták hajtottak végre 1920 első felében azzal a céllal, hogy a Felvidék, Kárpátalja és a Bánság területét ne csa­tolják el Magyarországtól.”

Wettstein János követségi tanácsos és Csáky István gróf. Forrás: A magyar békeküldöttség naplója. Neuilly – Versailles – Budapest (1920)

A kötet készítői igyekeztek kulcsfontosságú, jellegzetes és érdekes darabokat válogatni: a közölt dokumentumokban részletesen olvashatunk legendás beszédeket és kevésbé ismert drámai vitákat is. Többek közt azt is ismertetik a szerzők, hogyan jelölték ki Drasche-Lázár Alfréd államtitkárt és Bernárd Ágost népjóléti és munkaügyi minisz­tert a békeszerződés aláíróinak: „Teleki Pál és később Soós Károly vállalta volna önként a feladatot, őket azonban Apponyi javaslatára felmentették, mert az elszakított magyarság lelkén, úgymond, még fájdalmasabb sebet ejtett volna, ha a békét erdélyi származású politikus írja alá.”

A kötetben a forrásokon kívül olvashatók a magyar békeküldöttség által 1920 januárja és márciusa között benyújtott 38 jegyzék és a hozzájuk tartozó mellékletek listája, a szakirodalmi, levéltári és múzeumi hivatkozásokat tartalmazó forrás- és irodalomjegyzék, valamint névmutató.

Trianont nem lehet, pontosítok: nem szabad elfelejteni, bármennyire is fájó pontja a történelmünknek, az ehhez hasonló kötetek pedig kicsit közelebb vihetnek az események megismeréséhez, ezáltal a feldolgozáshoz. A minisztertanácsi jegyzőkönyveket, a magánnaplókat, leveleket, visszaemlékezéseket, újságcikkeket, riportkönyveket és korabeli fotókat közlő kötet nemcsak a történelem iránt érdeklődőket köti majd le, de a laikus olvasók számára is érdekes és hiteles olvasmányul szolgálhat.

Az ungvári zsidóság gettósítása, deportálása és a zsidó vagyonok elkobzása 1944-ben

Az utóbbi években számos kutatás jelent meg a holokauszt feltárásának történetében, így nem maradt kivétel a kárpátaljai zsidóság tragédiájának feldolgozása sem. A téma mérföldkövének számító Randolph L. Braham tanulmánya elsősorban magyarországi forrásokat használ fel, amikor az ungvári eseményeket taglalja, viszont külön kitér minden Kárpátalján létrehozott gettó működésére, így röviden az ungvári bemutatására is sor kerül. De korszakalkotónak számítanak többek között Frojimovics Kinga, Karsai László, Fedinec Csilla és Dupka György kutatásai is. Ám szinte mindegyik hiányossága ugyanaz: helyi levéltári forrásokat nem tartalmaznak, az információk ismétlődnek, az eseménytaglalás leíró jellegű, sok esetben elmaradnak a forráskritikák és az elemző okfejtések, az ungvári események pedig legtöbbször említetlenül maradnak. Ennek a hiátusnak a kitöltésére vállalkozik Kosztyó Gyula Az ungvári zsidóság a végkorszakban* című tanulmánya, amely az 1944-es gettósításról, deportálásról és a zsidó vagyonok sorsáról ad számot. A helyi levéltári forrásokat feldolgozó kutatási anyag az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóiratában, a Betekintő 2016/4 számában jelent meg. 

Ebben a korszakban Ungvár többek között az Északkeleti Hadműveleti Terület központjaként működött, valamint Kárpátalja életének meghatározó stratégiai, logisztikai, politikai és kulturális központja volt. Ahogy a tanulmány bevezetőjéből is megtudhatjuk, a nemzetiségi és vallási sokszínűségéről ismert városban az izraelita közösségnek (a lakosság 1/3-a) jelentős szerepe volt a közigazgatásban, a kereskedelemben és az idegenforgalomban egyaránt. Az 1944-es deportálások után a zsidóság teljesen eltűnt Ungvárról (9576 fő), a várost pedig súlyos gazdasági nehézségek sújtották. A tanulmány ezen időszak történetét tárgyalja, elsőként az eddig feltáratlan források alapján.

A dolgozat részletesen tárgyalja a német megszállást és a zsidók összegyűjtéséről szóló rendelet közvetlen eseményeit. 1944. március 22-én vonultak be a német katonák Ungvárra: „mikor a németek bejöttek, óriási lárma volt a városban”. A megérkező SS- és Gestapo-szervek túszszedésekkel, sarcolásokkal sújtották a helyi zsidó hitközösségeket és hamarosan a megszorító és megkülönböztető rendeletek is sorra láttak napvilágot (a zsidók szabad mozgásának korlátozása, a sárga csillag viselése). A fennmaradt magyarországi és kárpátaljai iratokból jól látható, hogy Ungváron a magyar–német kapcsolatokban a zsidók összegyűjtése és deportálása során nem voltak súlyos nézeteltérések. Ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy Megay László, a város polgármestere gondolkodás nélkül végrehajtotta, sőt olykor kezdeményezte a zsidók elleni diszkriminatív intézkedések bevezetését. A zsidókat érintő mindennemű atrocitással kapcsolatos ügyintézések kezelésére létrehoztak egy Zsidó Tanácsot (Ungváron ez 65 fős lett).

1944. április 1-jén a Kassán berendezkedő Einsatzkommando és az SD-parancsnokság egyik SS-őrnagya nyílt levélben közölte követeléseit, miszerint Kárpáti Ukrajna sajátságos helyzete miatt, a rendőrség és a csendőrség a falvakban élő zsidó lakosságot gyűjtse össze Munkács, Ungvár és Beregszász (szükség esetén Huszt) városokba. A gyűjtést több rendelet és tanácskozás is megelőzte, s végül 1944. április 16-án a terveknek megfelelően kezdődött a zsidó lakosság összegyűjtése.

Elsőként az ungi közigazgatási kirendeltség területéről Ungvárra hozták őket, tehát kezdetét vette a gettósítás (a Glüch-fatelepből átalakított gyűjtőtáborban, majd a Felszabadulás utcai téglagyárban is gettó volt): „az összegyűjtött zsidók hangulata megnyugtató, a beszállítások zavartalanul, minden rendzavarás nélkül folytak le”. Mind a lakások átkutatása, mind pedig az emberek összegyűjtése drasztikusan zajlott, minden vagyonukat elvették, s mindössze két váltás ruhát, ágyneműt és 14 napra elegendő élelmiszert vihettek magukkal a gettóba, így a kétségbeesés egyre általánosabbá vált a zsidók körében. Előfordult, hogy a tisztviselők némi pénz ellenében mentességet ígértek nekik, amit persze nem teljesítettek. Április 25-ére több mint 17 ezerre nőtt az összegyűjtött zsidók száma, végül a Zsidó Tanács tagjait is gettósították. Az élelmiszerhiány egyre nagyobb problémává vált, ezért a zsidók lakásaiban maradt élelmiszert összegyűjtötték és a zsidó népkonyhára szállították. Mindemellett kezdetét vette a „zsidó és tengelyellenes” szerzőktől származó könyvek begyűjtése.

1944. május 2-án az ungvári polgármesteri hivatal tanácskozásának fő témája a közellátási és a pénzügyi problémák voltak (a vita dokumentumát közli a tanulmány szerzője). A fennmaradt dokumentációból kiderül, hogy a városvezetés nem tudta, hogy a zsidókat deportálni fogják, ugyanis a gettó áram- és vízellátása is napirendi pont volt.

A levéltári adatok alapján az ungvári gettók körülményeit is alaposan elemzi Kosztyó Gyula: zsúfoltság volt, a barakkok folyton beáztak, nem voltak fekvőhelyek, kevés volt az élelem, tisztálkodásra nem volt lehetőség, tomboltak a betegségek (tetvesedés, tífusz, vérhas), dolgoztatták a zsidókat és gyakran bűntették (bűntető barakk). Az általános hangulat apatikus volt, amit sok esetben a keresztény lakosság is nehezített, mivel a nagy többségük elégedett volt, és lelkesen fogadták állampolgártársaiknak a gettósítását, de akadtak olyanok is, akik segítették, élelmezték bezárt rokonaikat, barátaikat. A zsidók bíztak a szovjet csapatok felszabadításában és időről időre szabadon bocsájtásukat is kérvényezték szakmai érdemeikre hivatkozva (egykori magyar állami tisztviselők, pedagógusok, orvosok, rabbik, első világháborús hadirokkantak).

1944. április 24-én volt az első olyan alkalom, amikor a helyi közigazgatás önként vetette fel – német nyomás nélkül – a zsidók deportálását Kárpátalján: Megay polgármester kérte az összegyűjtött zsidók deportálását a nagy zsúfoltságra hivatkozva.„A deportálás napjának reggelén hangosbemondón sorolták azoknak a családfőknek és családtagoknak a nevét, akiknek az összecsomagolást követően készen kellett állniuk az indulásra.” A zsidókat újra megmotozták, majd csendőri és SS felügyelet mellett a vasútállomáson álló marhavagonokba terelték őket, egy-egy teherkocsiba olykor 120 embert is bezsúfoltak, így a szomjúság és a hőség általános volt. A vagonokat Kassáig a csendőrség, onnan pedig a németek őrizték.

Ungvár 1/3-ad lakosságának elszállítása érezhető következményekkel járt, többek közt az adásvételi ügyek is leálltak, és csak Ungváron 215 ipari üzem és 152 kereskedés szűnt meg.

A szerző a tanulmány utolsó fejezetében az ungvári zsidók vagyonának szétosztását, a lakások és a kereskedések felhasználását tekinti át átfogó módon (több száz oldalnyi levéltári irat maradt fenn e témakörben). A vagyonuk sorsa már a gettósítás előtt megpecsételődött, hiszen már április 4-én kezdetét vette a zsidó kereskedések bezárása. A Kereskedelmi és Közlekedésügyi Miniszter rendeletére a zsidó kereskedők üzleteiben lévő árukészleteket és az üzletek berendezéseit zár alá vették. A város keresztény kereskedőket jelölt ki a zsidó üzletek gondnokaiként. Kiemelten foglalkozott a városvezetés a hátrahagyott vagyon kezelésével, a vagyon a helyi közigazgatás által megalakított átvételi bizottsághoz került. 1944 áprilisától pedig a zsidó lakások bérbeadása is megkezdődött. 1944 májusában a Pénzügyminisztérium fennhatósága alá került minden zsidó ingó és ingatlan, így a város szegényei közt a fennmaradt ruhaneműt sem tudták szétosztani. A lakások fosztogatása napi problémává vált, a rendőrség pedig szinte tehetetlen volt ez ügyben. Ezzel egyidőben kezdetüket vették a lakáskérelmezések, május végére Ungváron közel félszáz kérvény várt elintézésre, ezért júniusban egy öt fős bizottság alakult e munka elvégzésére és létrehoztak egy formanyomtatványt is. A lakásleltározási munkálatok során 2085 zsidó lakást vettek hatósági zár alá. Július 1-ig 703 darab lakásigénylést jegyeztek be a hatóságok Ungváron (a lakások odaítélésének indokait a szerző diagramon ábrázolja). Augusztus végére a polgármester megtiltotta az újabb kérvények beadását, ami a fokozódó katonai jelenléttel hozható összefüggésbe.

Kosztyó Gyula tanulmánya valóban hiánypótló az ungvári holokauszt történetével foglalkozó témakörben, elsődleges forrásokat használva tárja fel és érteti meg a városban lezajló zsidóellenes intézkedéseket és azok következményeit.

Az összefoglalót a Kárpátalja Blog számára Fazekas Andrea készítette.

Kosztyó Gyula terjedelmes tanulmánya az elsődleges források megjelölésével itt olvasható:

Az ungvári zsidóság a végkorszakban *

* FRISSÍTÉS. Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a Betekintő honlapján, mint az oldal egy részéről készített legfelső kép is mutatja, a tanulmány címe torzított formában jelent meg, eredetileg:

Az ungvári zsidóság a vészkorszakban

A hiba nyilvánvaló, hiszen a letölthető .pdf dokumentumban valóban ez a cím olvasható. Köszönjük a kiegészítést.

Kapcsolódó témájú írások a blogban:

• Zsidók Kárpátalján - a dualizmustól napjainkig
• Zsidók az Északkeleti-Kárpátokban
• A beregszászi nagyzsinagóga
• Ungvár, 1918. - Esküvő a temetőben

Csodálatos képeskönyv Ukrajna nyugati vidékéről

Az Alexandria kiadó gondozásában, 2015-ben jelent meg Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Kárpátalja, Hegyek erdők, vizek – egy csodálatos és sokszínű táj felfedezése című könyve.

A csodálatos albumban fantasztikus fotósorozaton keresztül ismerhetjük meg Ukrajna magyarlakta vidékeit, a szerzők rövid leírásokkal és történelmi kitekintésekkel teszik érdekesebbé a látványos képeskönyvet.

A szerzőpáros korábban bejárta már a Hargitát, Kalotaszeget, Aranyosszéket, Marosszéket, Csík és a moldvai csángó vidéket, Szászföldet Háromszéket és a Barcaságot. Most Kárpátalját fotózták végig, ahol a soknemzetiségű vidéken a kultúrák keveredése nyűgözte le őket, „a történelem viharaiban igencsak megtépázott” vidéken.

A könyv négy részre tagolódik:

• Beszkidek és a Róna-havas vidéke.
• A Szinyák-hegység és a tőle délre fekvő Ungi-sík, a Szernye-mocsár és az Ugocsai-sík vidék.
• Nagyszőlősi-hegység, Máramarosi-medence, valamint a Kraszna-, a Borzsa- és a Máramarosi-havasok vidéke.
• A Tisza mente Kárpátalja keleti szélén, valamint a Fagyalos, a Máramarosi-havasok és a Csornahora vidéke.

Évszakok határán

A könyv érdekessége, hogy az egyes tájegységeket különböző évszakokban mutatja be. A Huszt mellett található Nárciszok völgyét természetesen tavasszal, a virágzás idején kapták lencsevégre. Az emberek, tájak, épületek és műemlékek fényképei mellett a szovjet korszak épületein hagyott jelképek is bekerült a könyvbe. A vörös kezeslábast viselő munkás ruháján virító sarló és kalapács önkényuralmi jelkép, turisztikai látványossággá szelídül a képeken.

Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik szeretnek a képeskönyvek segítségével utazni. A szerzők az objektíven keresztül is igyekeznek szubjektivitást csempészni az utazásba. Az alsókalocsai Magyar Királyi Csendőrség Laktanyájának korhű bemutatása c. képen az olvasó már-már látni véli a kakastollas csendőröket, ahogyan ledobják csizmájukat és belebújnak a képen látható, odakészített műanyag papucsokba.

Kárpátalja : hegyek, erdők, vizek : egy csodálatos és sokszínű táj felfedezése / Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila. - Pécs : Alexandra, 2015. - 173, [3] p. : ill., színes ; 29 cm

Az ismertetőt írta: Horvát Csaba

Verecke – a honfoglalás kapuja

2015-ben jelent meg Kovács Sándor legújabb kárpátaljai útikönyve Verecke a honfoglalás kapuja címmel, mely Kárpátalja középső térségébe kalauzolja az idelátogatókat.

A kötet a Máramarosi bércek között című kötet folytatásának is tekinthető, a Huszt-Munkács autóúttól illetve képzeletbeli tengelytől északra fekvő térséget mutatja be. Különös figyelmet szentel a szerző a Vereckei-hágó környékére, a II. világháború előtti határvonal mentén található nevezetességeknek.

A kötetben az útleírásokat és a falvak bemutatását végigkíséri a magyar történelem ismertetése valamint az ukrán nemzeti törekvések bemutatása Kárpátalján.

Az első fejezetben a Borzsavölgyi Gazdasági Vasúttal ismerkedhetünk meg, bemutatja a szerző a pisztraházi radarállomást és a Feszty-körkép panorámáját.

A színes térképekkel és fényképekkel illusztrált kötete második fejezetében Ilosva környékével és a Borzsa folyó forrásvidékével ismerkedhetünk meg. A kalauzolás közben nem csak a falvak és városok épített örökségeivel, nevezetességeivel ismerkedhetünk meg, a mára ritkának számító mesterségeket is bemutatja a szerző, például a rókamezői vízi kovács műhelyet.

A kötetbe olyan ritka fényképek is bekerültek, melyek bemutatják a szovjet kor, ma már nem látható érdekességeit, ilyenek a pisztraházi radarállomásról és a Gemba hegyen létesített egykori Asztagon nevű szupertitkos katonai létesítményről készült képek.

A harmadik fejezetben Viznicja és Szentmiklós térségével és fatemplomaikkal ismerkedhetünk meg.

A negyedik fejezet Szolyva és környékének bemutatásával foglalkozik, a Szolyvai Magyar Golgota, az emlékpark természetesen nem maradhatott ki.

Az ötödik fejezetben a Vecssa völgyét Volócot és a Beszkid hágót mutatja be a szerző, természetesen a hegyvidéki (rutén) akcióra is kitérve.

A Latorca vízgyűjtőjében Szolyvától Polenáig és a Szarvas-patak völgyében tett utazásról szó a hatodik fejezet.

A hetediktől a kilencedik fejezetig tart Verecke és környékén bemutatása, a Vereckei Honfoglalási Emlékmű és a milleniumi határkő-emlékmű történetével és részleteivel.

Horváth Csaba

Hangos könyvekkel és kávéval az olvasók kegyeiért

A Potusnyák Fedir Kárpátaljai Területi Univerzális Tudományos Könyvtár Magyar és Idegen Nyelvű Dokumentumok Osztálya Ungváron várja a magyarul és idegen nyelven tanulni vágyó felhasználókat. A könyvtár állománya az utóbbi években a hagyományos állomány mellett, bővülő hangoskönyv kínálattal várja a betérőket.

Kárpátalja egyik legnagyobb magyar nyelvű könyvállományával rendelkező könyvtára Ungváron a Káptalan utca 10. szám alatt várja a látogatókat. A szótárak és szakkönyvek segítségével mintegy 30 nyelv világába nyerhetünk bepillantást, kezdve az elterjedtebb magyar, angol, német, francia nyelvektől az olyan ritkaságokig, mint a kínai, eszkimó vagy eszperantó.

A szépirodalmi részlegen a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett a legújabb bestsellerek is szép számmal megtalálhatóak a Harry Pottertől kezdve Ken Folletten át Stephen Hawking legújabb eszmefuttatásáig.

A könyvek és az egyre elterjedtebb e-book állományok mellett nagy népszerűségnek örvend a hangoskönyv, melyek folyamatosan gyarapodnak a könyvtár állományában, nem utolsó sorban a Márai Programnak köszönhetően. A klasszikusok mellett találunk gyerekeknek szánt meséket, altatókat és felnőttes történeteket is.

A magyar nyelvű könyveket őrző idegen nyelvű osztály minden évben változatos programokkal várja a felhasználókat. 2017-ben a kárpátaljai megyei könyvtár idegen nyelvű osztályán hagyományosan a következő programok és rendezvények látogathatók:

„La Dolce Vita 3” – június hónap folyamán harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Tortanapi rendezvény, ahol a látogatók megismerkedhetnek a tortadíszítés elméletével és gyakorlatával is. Megtekinthetik a könyvtárban elérhető szakácskönyvek kiállítását, szakavatott mesterek segítenek helyben eligazodni a tortasütés és édességkészítés világában.

„BiblioCáfé” – a „Gyere a könyvtárba kávézni” rendezvény az év folyamán több alkalommal kerül megrendezésre, de az „Ukrajnai Könyvtárak Napja” alkalmából szeptemberben mindig számíthat a betérő olvasó egy csésze finom, helyben főzött kávéra. A BiblioCáfé ideje alatt a laptoppal, okostelefonnal érkezők ingyenesen használhatják a WiFi internet hozzáférést.

A Potusnyák Fedir Kárpátaljai Területi Univerzális Tudományos Könyvtár Magyar és Idegen Nyelvű Dokumentumok Osztálya elérhetőségei.

• Cím: UA – 88000 Ungvár
• Kapitulna u. 10.
• Telefonszám: +380-312 – 614421
• e-mail: transclibrary@gmail.com
• skype: karpataljaikonyvtar
• facebook: https://www.facebook.com/ungvarkonyvtar/
• blog: konyvtar.reblog.hu

H.Cs.

Szállás a Kárpátokban, Fülöpfalván

A Kárpátok hegyei remek téli kikapcsolódási lehetőségeket nyújtanak a síelést kedvelő turisták számára. A síelés mellett a friss hegyi levegő és a helyi konyha is csalogatja a pihenni vágyókat.

A Fülöpfalván épült Grand Hotel Pilipec (Grand Hotel Fülöpfalva) négy csillagos szállással SPA és Wellness szolgáltatással várja vendégeit. A síelés, szánkózás után a meleg fürdő és a helyi házi pálinkák kívül-belül kellemesen átmelegítik a testet.

A hotel 700 méterrel a tengerszint felett épült, ahol a téli időszakban számtalan sípálya működik, nyáron pedig a Sipot-vízesés hívogat a Borzsavai havasokhoz tartozó hegyek közzé.

A fülöpfalvi turisztikai központ Kárpátalja második legmagasabban fekvő telepe Ukrajnában. A környéken mintegy 20 kilométernyi sípálya található, melyek többségéhez felvonó is tartozik.

A síelés szerelmesei mellett a kirándulások kedvelői számára is igénybe vehető az 1650 méteres magasságig közlekedő kétüléses felvonó, mellyel 30 perc alatt juthatunk el a Kárpátok tetejére. A lefelé vezető úton is igénybe vehetjük a felvonót vagy választhatjuk a turistautak valamelyikét.

Ha nyáron látogatunk a Grand Hotel Pilipec-be, kvadot bérelve barangolhatjuk be a környéket és látogathatunk el a szerelmesek szimbólumának is tartott Sipot-vízeséshez, ahol a legenda szerint örök szerelmet nyerhetnek azok a párok, akik ezt kívánják.

A kárpátaljai Grand Hotel Pilipec kényelmes, luxus kategóriájú szállást kínál a Kárpátokban, minden évszakban.

A téli sportok és kirándulások kedvelői és a nyári barangolások szerelmesei is megtalálják a megfelelő helyeket, programokat.

Kevesen tudják, hogy alig 100 évvel ezelőtt az osztrák trónörökös a Kárpátokat választotta téli kikapcsolódása helyszínéül az osztrák Alpok helyett. A turizmus fellendülésének egyetlen akadálya a meglehetősen rossz utak. A határtól Vereckéig elsőrendű országúton haladhatunk, a hátralévő 40 kilométeres útszakasz viszont meglehetősen elhanyagolt állapotban van, ettől függetlenül ajánljuk a síturizmus kedvelőinek ezt a szállást.

H. Cs.

Grand Hotel Pilipec weboldala: http://grandhotelpylypets.com/en

Gimnázium és elemi iskola Ungváron

A kárpátaljai oktatás egyik legpatinásabb intézményét 1613-ban alapította Drugeth György, eredetileg Homonnán. Halála után felesége Jakusich Anna 1646-ban Ungvárra költöztette át az intézményt, ahol megszakítások nélkül, mindössze épületet váltva, de 1944-ig működött.

A gimnázium legismertebb épületét 1895-ben emelte a Magyar Királyi Kincstár 100 000 arany koronáért, ez jelenleg az Ungvári Nemzeti Egyetem Kémiai Karának ad otthont, kertjében Dayka Gábor szobra látható.

Az 1944-es bezárást követően 60 évnek kellett eltelnie, mire 2004. szeptember 1-jén újra megnyithatta kapuit az iskola, mely korábban Ungvár krémjét, elitjét nevelte. Az újranyitáskor 110 gyermek és 14 pedagógus alkotta a gimnáziumot.

A gimnázium oktatói voltak: Szabó Dezső, Lauden János, Fülöp Árpád és Dayka Gábor, az iskola weboldalán büszkén említik korábbi diákjaikat: Balla László írót, Balla Pál festőművészt és Takács József történészt.

A Gimnázium népszerűsége egyre nő az utóbbi évek kárpátaljai és ukrajnai események hozadékaként is. A magyar anyanyelvű gyermekek között egyre nagyobb létszámban íratják be ukrán nemzetiségű szülők is gyermekeiket, nem titkoltan a magyar állampolgárság megszerzésének indokával.

A Drugeth Gimnázium folyamatosan fejlődik és bővül. Bár a vertikális terjeszkedés még várat magára, (szeretnék egy emelettel bővíteni) a technikai és informatikai eszközök folyamatosan gyarapodnak. Az iskola területét Wifi hálózat fedi le, mely elkülönített, biztonságos hálózatot és internet elérést biztosít a tanárok okostelefonjai és laptopjai számára, míg a tanulók, diákok és vendégek szeparált módon, a belső hálózatok számítógépeit és laptopjait nem veszélyeztetve, biztonságosan csatlakozhatnak. A pályázatoknak, adományoknak és fejlesztéseknek köszönhetően nem csak az osztálytermek padlói, falai és berendezése újulhatott meg, de az oktatói munka magasabb színvonalú műveléséhez okostáblák, projektorok (kivetítők) és laptopok állnak a tanárok rendelkezésére is.

A Drugeth Gimnázium fejlesztése és fejlődése folyamatos, Kárpátalja meghatározó oktatási intézményei közötti helye megkérdőjelezhetetlen.

H.Cs.

fedinec - tóth - halász - független ukrajna könyv - kalligram kiadó 2016 - államépítés, természeti kincsek

A független Ukrajna

Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek

címen Fedinec Csilla, Halász Iván és Tóth Mihály jegyzi a Pesti Kalligram kiadó gondozásában 2016 végén megjelent könyvet, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának a szellemi műhelyében készült.

A kiadói ajánló sorok megállapítása szerint az ukránok több évszázada élnek Közép- és Kelet-Európa határvidékén, de csupán huszonöt éve van önálló államiságuk. A jelenlegi Ukrajna pedig olyan nemzetállam, amelyben a nemzetiségek is látszani akarnak és kollektív nemzetiségi, olykor önrendelkezési jogokat fogalmaznak meg. Természetesen a szerzők külön kitérnek a háborús viszonyok közepette kiéleződött problémákra is.

A kiadvány hasznos olvasmánya lehet mindazoknak, akik a kárpátaljai magyarság sorsát, életkilátásait olykor hajlamosak az ukrajnai viszonyoktól elvonatkoztatva (vagy azokat egyáltalán nem ismerve) értékelni.

A kötet hívószavai többek között:

• természeti kincsek, hatalmas adottságok
• a Kárpátok, a Fekete-tenger, a Dnyeper
• parázs parlamenti jelenetek
• forradalmak az utcán
• hibridháború a végeken
• tranzitállam, ütközőállam
• területvesztés, népességvesztés
• oligarchák, társadalmi szakadékok, csődközeli állapotok
• reménytelen kutatás a magánzsebekbe vándorolt milliárdok után.

A szerzők az ukrajnában élő nemezeti kisebbségek helyzetével is részletesen foglalkoznak, ám a könyv elsősorban Magyarország legnagyobb szomszédjának negyed évszázados államiságáról és annak történelmi gyökereiről szól. Ennek tömör összefoglalása a rendelkezésünkre bocsájtott bevezetőben olvasható, amelyet alább ismertetünk.

A pop-art mint marketingfogás a hotelbizniszben

Ungváron megnyílt Kárpátalja első art-hotelje, az Emigrand Conceptual Art Hotel, melyet Andy Warhol stílusában alakítottak ki és rendeztek be.

A 2016. november 26-án szervezett megnyitóünnepségen bemutatták az Ukrajnában is egyedülálló hotel-étterem komplexumot. A hotelben 24 szoba várja az Ungvárra látogatókat, ezek mindegyikét pop-art stílusban rendezték be, illetve minden szobát a ruszin származású amerikai művész, Andy Warhol munkái díszítenek.

A hotelmegnyitó marketing jelentőségét bizonyítja, hogy Kárpátalja kormányzója társaságában a ceremónián megjelent Ungvár elitjének krémje is. A cateringért felelős Valentyn Shtefanyo mellett jelen volt Mihajlo Kolodko is, aki nemcsak Ungvár, hanem Kárpátalja és talán Ukrajna első és sokáig egyetlen Andy Warhol szobrát készítette el mini-szobor formájában, majd ezt követően a hotel bejárata előtt egy újabb, ezúttal egész alakos szobrot avathatott föl. Ezen a művész szelfit készít okostelefont utánozó kis kamerával. Nem lehet kétségünk, hogy azonnal fel is tölti a Facebookra. (Valóban, hogyan és mire használná ma Andy a közösségi médiát?)

Az Ungvár belvárosától gyalog mindössze 7 percre található Emigrand Art Hotel & Restaurant éttermében kárpátaljai, zsidó, olasz és amerikai ízek várják az idelátogató vendégeket.

A marketing szempontból fontos pop-art hangulatot a belsőépítészeti megoldások mellett a zenei aláfestés teszi teljessé.

Alighanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Ungváron kialakult egyfajta Warhol-kultusz, láthatóan egyre többeket vonz a pop-art, és ez a kicsit talán nosztalgikus érdeklődés színesebbé, gazdagabbá teszi a várost.

Szellemes szójáték a hotel neve: nyilvánvaló az utalás az emigráns Warhola (Varchola) szülőkre, ez olvad össze a patinás Grand Hotel elnevezéssel.

Az Emigrand Conceptual Art Hotel elérhetősége:
Ungvár, Mytna u. 31. (I. Franka u 1.)
weboldal: www.emigrand.com
tel.: 067-483-1513
étterem: 067-483-1015

H. Cs.

Eladó ipari ingatlan Gávavencsellőn

Eladó Magyarországon Gávavencsellőn

7500m2-es telken 2500m2 raktár rendszerrel a korábban sütőüzemként működő ingatlan komplexum

napelemek és gépi berendezés nélkül. Az ingatlan komplexum az alábbiakkal rendelkezik: bitumenezett saját út, parkoló, forgalmi táblák, szerelő aknás műhely, több raktárhelyiség; hűtőkamrák; több állásos rámpák; utca fronti üzlethelyiség; iroda; számos légkondicionáló gép; több cirkó gázkazán fali radiátorokkal; külső kéthajós föld pince. A közműórák leszerelve, az új felhasználó a saját szükségleteire szabva szerződik a szolgáltatókkal az energiaigényre. (3 fázis, fázisonként 125 Amper áramvétel; villanyora nincs leszerelve, csak egy biztosítékot kell visszatenni a működéshez).

Ár: 78.900.000 forint (197.250 euró).

Eladó családi ház Kisvárdán

Eladó Magyarországon Kisvárda városban

nagy méretű 3 szintes összesen 360 m2-es családi ház 1000 m2-es telken.

Alsó szinten garázs és tárolók, szobák; a második és harmadik szinten több szoba, konyha, fürdőszoba, wc találhatóak étkezővel. A szintek kívülről önállóan is megközelíthetőek, de belülről is van lehetőség átjárásra, vagy lezárásra, így két teljesen külön élő családnak akár két garázshellyel társasház formájában is hasznosítható a ház. A radiátorok és a kazán nem tartozéka a háznak. Vízóra, villanyóra, gázóra van. A háztól néhányszáz méterre található a Báger-tó. A környezet csendes, igényes.

Ár: 54.900.000 forint (137.250 euró).