Új kötettel jelentkezett a beregszászi magyar főiskola Hodinka Antal Intézete. Munkatársuk monográfiája egyfajta segédkönyv a kárpátaljai magyar nyelvhasználat tanulmányozásához, mely bemutatja a kétnyelvűség hatásait a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatára, a szituatív nyelvválasztás és a kódváltás funkcióit a közösség nyelvhasználatában. A beszédes cím is erre utal: Kárpátalján mind a magyarok, mind a velük állandó nyelvi érintkezésben állók egy kicsit másképp beszélik anyanyelvüket. Hatnak egymásra a nyelvek, hatnak egymásra a beszélők.

Márku Anita:

„Po zákárpátszki"

Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben

Monográfia

„Líra” Poligráfcentrum, Ungvár, 2013. - 244 old.
ISBN 978-617-596-119-3

A Kötet előszava:

Még a kilencvenes évek derekán történt. Budapestre utaztam a Tisza Expresszel. Tél volt, korán sötétedett, s nemcsak odakint, hanem a nemzetközi gyors fülkéjében is, ahol Szolnokot követően, miután alkalmi útitársaim leszálltak, egyedül maradtam. Olvasni nem lehetett, mert csak a folyosón pislogott némi fény, így az ablakhoz tapadva bámultam az elsuhanó kinti világot.

Hirtelen egy fiatal srác húzta ki a fülke tolóajtaját, és oroszul kérdezte: a következő állomás már Budapest? Reflexből, gondolkodás nélkül feleltem neki, természetesen azon a nyelven, melyen a kérdés elhangzott. Megköszönte a felvilágosítást, majd továbbment. Furcsálltam viszont, hogy úgy hallottam, minden fülkébe benyitott a vagonban.

Kis idő múlva öt marcona, kapucnis alak nyomult be a fülkébe, és oroszul közölték: adjam oda a pénzemet, és akkor nem esik bántódásom. Nyilvánvalóan túlerőben voltak, meg egyébként se vagyok harcias típus. Megpróbáltam időt nyerni, ezért elkezdtem rábeszélni őket, hogy hagyjanak engem békén, egyszerű diák vagyok, alig van nálam pár száz forint. Nem nagyon hatotta meg őket félszeg szövegem. Ekkor feltűnt, hogy a kalauz épp elhúz a fülke előtt. Azonnal felpattantam, és utána kiáltottam: ezek az oroszok ki akarnak rabolni! Közben a hozzám legközelebb ülő kapucnis elkapta a karom, és vissza akart rántani a fülkébe. Ám amikor meghallották, hogy magyarul szólok a vasutas után, egyikük elkiáltotta magát: ez tud magyarul, gyerünk innen! S amilyen gyorsan megszállták a fülkémet pár perccel korábban, olyan hirtelen tűntek el.

A kalauz visszafordult, és beült mellém. Elmondta, hogy a hasonló rablások egyre gyakoribbak ezen a járaton, de eddig csak oroszokat szemeltek ki, a magyarokat elkerülték, attól tartva, hogy feljelentést tesznek.

És akkor értettem meg, mi volt a szerepe a rablók előtt hozzám bekukkantó kérdezőnek: ha az oroszul feltett kérdésre oroszul érkezik válasz, potenciális áldozatra talált a csapat, ám aki értetlen tekintettel reagál, azt békén hagyják. Megosztottam ezt az elméletem a jegyvizsgálóval is, aki meglepve kérdezte: én oroszul feleltem nekik? Igenlő válaszom hallatán ismét kérdezett: s miért? Miért nem játszottam el, hogy nem értem a kérdést?

Elgondolkodtam: tényleg, miért? Aztán rájöttem: egész egyszerűen azért, mert abban a közegben, ahol én élek – Kárpátalján, kárpátaljai magyarként –, az a természetes, hogy egyszerre több nyelv használatos körülöttem, az emberek többsége nem csak egy nyelven képes megszólalni. S mindez: a két- vagy többnyelvűség, az egymás mellett élő kultúrák mindennapi érintkezése, szükségszerűen hatással van a világlátásunkra, az étkezési szokásainkra, s természetesen arra is, hogyan, miként használjuk anyanyelvünket, az általunk többé vagy kevésbé ismert más nyelveket.

Márku Anita könyve erről a közegről szól: arról, hogyan használják anyanyelvüket a kárpátaljai magyarok, miként befolyásolja ez a kulturálisan és nyelvileg egyaránt sokszínű környezet azonosságtudatukat, a mindennap hallott nyelvekhez fűződő viszonyukat, nyelvi közléseik szerkezetét, jellegét. Szóval: ez a kötet rólunk íródott. A kárpátaljaiak magukra ismerhetnek benne, az irántunk érdeklődők pedig sok mindent megtudhatnak belőle rólunk. Érdemes elolvasni.

Csernicskó István

Beregszász, 2013. július 10. 

Részletek a BEVEZETÉS-ből:

A hétköznapi kommunikáció során egy kárpátaljai magyar gyakran találja magát szembe egy más nyelvűvel, s sokszor kerül olyan szituációba, amikor az anyanyelvén (L1) nem tudja megértetni magát. Ilyenkor előfordul, hogy a hatékony kommunikáció érdekében egy másik nyelvet/nyelvváltozatot (L2) kell használnia, nyelvet/kódot kell váltania. Mindez abból következik, hogy Kárpátalját mindig is a nyelvi- és etnikai sokszínűség jellemezte.

Több nemzetiség, kultúra és így több nyelv él egymás mellett, egymásra hatva. A kontaktushatás több szinten is megjelenik: egyrészt az egyes nyelvváltozatokban, szókincsben megjelennek másodnyelvi hatások, interferenciajelenségek (kölcsönzések, kódváltások), másrészt a nyelveknek a különböző nyelvhasználati színtereken betöltött szerepében figyelhető meg munkamegosztás. Nemcsak a formális színtereken határozzák meg közösségi normák, hogy mikor melyik nyelv/nyelvváltozat használata a helyénvaló, hanem a személyek közötti vagy informális színtereken is meghatározott norma szerint választanak a beszélők nyelvi repertoárjukból nyelvet, nyelv- és stílusváltozatot.

A kétnyelvűség hatása több síkon jelentkezhet: a kommunikatív kompetenciában (kommunikatív kompetencia: a nyelvhasználat helyénvalóságának, a kommunikációs stratégiáknak az ismerete, a nyelvi elemek társas jelentéseit is magában foglaló szabályrendszer) és a nyelvi rendszerben.

Jelen munka tárgya a kétnyelvűségből eredő kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák vizsgálata a kárpátaljai magyar közösségben.

Kutatásom során tehát a nyelvi kontaktus közösségi jelenségeit (a nyelvválasztást, a kódváltást és a lexikai kölcsönzéseket) kívánom vizsgálni interdiszciplináris: szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai aspektusból az említett két síkon (a kommunikatív kompetenciában és a nyelvi rendszerben). A kódváltást a beszédprodukció, a spontán beszéd megfigyelésével, a kölcsönzést és szituatív nyelvválasztás pedig kérdőíves módszer segítségével vizsgálom.
(...)

Tartalom

Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke    7
Előszó    9

I. Bevezetés    11
Köszönetnyílvánítás    14

II. A kárpátaljai magyarság két- és többnyelvűsége. Elméleti keret    16
2.1. A kárpátaljai magyarság demográfiai helyzete    16
2.2. A kétnyelvűség interdiszciplináris megközelítése    17
2.3. Anyanyelv, első nyelv, domináns nyelv    18
2.4. Kétnyelvűség    19
2.5. Verbális repertoár, nyelvválasztás, kódválasztás    21
2.5.1. Nyelvválasztási kutatások a hazai és nemzetközi szakirodalomban    22
2.5.2. Nyelvválasztási kutatások az ukrán és orosz szakirodalomban    24
2.6. Nyelvi és kommunikatív kompetencia    27
2.7. Interferenciajelenségek, szókölcsönzés    29
2.8. A kódváltás jelensége, okai, funkciói    31
2.8.1. Kódváltás/nyelvek közötti vált(ogat)ás kontra nyelvváltás, nyelvcsere    37
2.8.2. A kódváltás nyelvészeti, pszicholingvisztikai szempontú megközelítése    38
2.8.3. A kódváltás kommunikációs, pragmatikai okai    47
2.8.4. A kódváltáskutatás a nemzetközi szakirodalomban    49
2.8.5. A kódváltáskutatás a hazai/magyar vonatkozású és az ukrán/orosz szakirodalomban    53
2.8.6. Terminológiai nehézségek    56

III. A „po zákárpátszki” nyomában: eszközök, módszerek, hipotézisek    57
3.1. Nyelvhasználati kérdőív    57
3.1.1. A minta kialakításának szempontjai:    58
3.1.2. Az adatközlők szociológiai jellemzői a Rétegzett 2009 alapján    61
3.2. A Fiatalok 2006 vizsgálat    64
3.3. Kódváltás-korpuszok a kárpátaljai beszélőközösségben    66
3.3.1. Élőnyelvi hanganyagok: spontán beszélgetések, félig-strukturált interjúk    66
3.3.2. Írott nyelvi korpusz    67
3.3.3. „Írott-beszélt” nyelvi korpusz.    68
3.4. Hipotézisek    72

IV. A kárpátaljai magyarok nyelvválasztási stratégiái, a nyelvválasztást meghatározó tényezők    74
4.1. A beszélgetés résztvevői (nyelvtudásuk, nyelvi attitűdjeik, a nyelvek presztízse)    75
4.1.1. Nyelvtudás, a nyelvismeret foka    75
4.1.2. A nyelvekhez való viszony, a nyelvek presztízse    81
4.2. Az interakciós szituáció (helyszín, nyelvhasználati színterek, harmadik fél vagy egynyelvűek jelenléte, státusz, az intimitás foka)    91
4.2.1. A helyszín, a nyelvi színtér    91
4.2.2. Az interakciós partner, egynyelvűek jelenléte    98
4.2.3. A státusz, az intimitás foka    101
4.3. A beszélgetés tartalma (téma)    105
4.4. A nyelvválasztás funkciója (a mi és ők reprezentációi, szolidaritás és kizárás)    107
4.4.1. Szolidaritás és kizárás    109

V. A kódváltás a kárpátaljai magyar közösségben    111
5.1. Pszicholingvisztikai aspektus: bázistartó/beszúró kódváltás és bázisváltó/alternációs kódváltás    111
5.2. Kódváltás a különböző nyelvi szinteken    113
5.2.1. Szublexikális szint    114
5.2.2. Lexikai szint    118
5.2.3. Szófajiság    125
5.2.4. Kódváltások a mondat szintjén    126
5.2.5. A diskurzus szintjén bekövetkező váltások    129
5.2.6. Jelöltség: diskurzusjelölők, megakadásjelenségek    131
5.2.7. Interferencia és elkülönült rendszer    133
5.3. A kódváltás kommunikációs, pragmatikai okai a kárpátaljai magyarok körében    136
5.3.1. Szituatív kódváltások    137
5.3.2. Kontextuális kódváltások    140
5.3.3. A metaforikus kódváltás    146
5.3.4. Sajátos kontaktuselemek: tulajdonnevek Kárpátalján    157
5.4. A kódváltás megítélése    166

VI. Szókölcsönzés a kárpátaljai magyar közösségben    170
6.1. A szókölcsönzés típusai szerint    170
6.2. Kölcsönzés szófaj szerint    171
6.3. A szókölcsönzés indítékairól    175
6.4. A szókölcsönzéshez való viszony    178

VII. Kétnyelvűséggel, kódváltással kapcsolatos nyelvi mítoszok    185
7.1. A kódváltáshoz kapcsolódó nyelvi mítoszok    186
Összefoglalás    188
Tudományos eredmények, tézisek    197
Наукові результати, тези    200
Theses    205
Felhasznált irodalom    209
Melléklet    232
1. A nyelvhasználati kérdőív egy kitöltött példánya, Rétegzett 2009    232
2. A közvetlen kölcsönszavak listája (Rétegzett 2009)    240

*

A kötet alapját a veszprémi Pannon Egyetemen 2011. december 1-jén summa cum laude minősítéssel megvédett doktori értekezés képezi: „Po zákárpátszki” Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák (nyelvválasztás, kódváltás) szocio- és pszicholingvisztikai aspektusai a kárpátaljai magyar közösségben.