Érdekérvényesítésből elégtelen

Bátran leszögezhetjük: a kárpátaljai magyarság politikai érdekérvényesítő teljesítménye Ukrajnában csapnivaló. Holott most már lassan negyedszázada annak, hogy az első érdekvédelmi szervezetek (eleinte kulturális köntösben) megjelentek, a magát legerősebbnek mondó, pártszerűen működő magyarságszervezet is régen kinőtt a kamaszkorból (1989-ben alakult). A független Ukrajna létrejötte óta a politikai viszonyok többé-kevésbé demokratikusak, vagy ha ez így nem is teljesen igaz, annak azért még sincs, mégsem lenne akadálya, hogy Kárpátalján igazi ütőképes magyar politikai erő működjön, olyan, amely hatékonyan ellátja e népcsoport politikai képviseletét. Ehhez képest az utóbbi időben ezen a téren nemhogy javulás nem történik, hanem a helyzet egyre kilátástalanabb: az ukrajnai magyarságnak több választási ciklus óta nincs képviselője az ukrán parlamentben, a kárpátaljai magyarok politikai tekintetben végletesen megosztottak, így erejük nem összegződhet, hanem megoszlik, a KMKSZ-t az önérdekű működés iskolapéldájaként lehetne felhozni (e kirekesztő jellegű és kizárólag a saját hatalmi pozíciók megszerzésére és megőrzésére irányuló tevékenységükhöz leginkább a magyarországi politikai jobboldal biztosítja a magas lovat), ellenfelüket, az UMDSZ-t pedig nem alaptalanul vádolják az ukrán hatalmi erőkkel és pártokkal való elvtelen kollaborációval.

Nem igazán várhatunk változást az idei választásoktól sem. A KMKSZ egyéni jelöltjei esélytelenek, az UMDSZ elnöke pedig ugyan biztos befutónak látszik a legerősebb ukrán kormánypárt listáján, de mind politikai-vállalkozói múltját, mind hivatali státusát (Beregszász polgármestere), mind pártvonzalmait illetően aligha lehet róla feltételezni, hogy adott esetben akár az ukrán hatalommal és pártérdekekkel szembeszegülve is síkra szállna a magyar érdekekért. (Az ukrán erőkkel való együttműködés önmagában persze nem káros, hanem hasznos, az UMDSZ és elnöke azonban e tekintetben sokkal inkább a politikai kiszolgáló személyzet szerepét látszik játszani, semmint a következetes érdekérvényesítőét).

A helyzet tehát rossz, de reménytelen. A kárpátaljai magyarságnak nincs esélye a tényleges érdekérvényesítésre - 2012-ben sem.

Viszont ezen a helyzeten is lehet még rontani. Például azzal, ha Kövér László eljön kárpátaljára kampányolni.

(bdk)

Fenti véleményünket bevezetőnek szántuk az MTI alábbi, részben kiegészített anyagához:

Az esélytelenek nyugalmával indulnak a választáson a magyar párt jelöltjei

Az esélytelenek nyugalmával vághat neki az ukrajnai parlamenti választásoknak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) három egyéni képviselőjelöltje - írta 2012. aug. 7-i számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap Milliomos KMKSZ-jelöltek c. írásában. 

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság szerint a KMKSZ múlt szombati nagyszőlősi választmányi ülésén állított három egyéni képviselőjelölt "az elemzők többségének véleménye szerint, figyelembe véve a potenciális ellenfeleket, az esélytelenek nyugalmával vághat neki a választási kampánynak".

Mint a cikk megállapítja, a Munkács központú választókerületben Gulácsy Géza KMKSZ-alelnöknek nem mással kell ringbe szállnia, mint a Munkácson eddig mindig és mindent megnyerő Viktor Balogával, az Egységes Centrum (JC) párt frontemberével, jelenlegi katasztrófaelhárítási miniszterrel (egyben a vidék leggazdagabb oligarchájával - a tud. megj.).

Ugyancsak nehézsúlyú ellenfelei lesznek Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ másik alelnökének is az Ungvár központú választókerületben, ahol többek mellett a kormányzó Régiók Pártja (PR) által indított Vaszil Kovaccsal, a Kárpátalja megyei áramszolgáltató vállalat vezérigazgatójával, az egyéni jelöltként induló Szerhij Ratusnyak volt ungvári polgármesterrel és korábbi parlamenti képviselővel - és szupergazdag üzletemberrel -, valamint az ugyancsak egyéni jelölt Pavlo Csucska ismert vállalkozóval és humoristával kell szembenéznie - áll az írásban.

A lap szerint több okból kilátástalan a Nagyszőlős központú választókerületben induló Kovács Miklós KMKSZ-elnök helyzete is, hiszen két legkomolyabb vetélytársa nem más, mint a PR színeiben induló Ivan Busko, a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal első elnökhelyettese, továbbá a JC által támogatott Ivan Baloga, a megyei tanács (közgyűlés) elnöke. Tovább nehezíti Kovács dolgát egyfelől, hogy két magyar jelölt is ringbe száll a 73-as választókerületben: Lengyel Alexandra (UDAR) és Petruska István (Batykiv­scsina), másfelől "Csonka-Bereg és Ugocsa idegen számára és ő is testidegen e vidék magyar lakosai számára" - olvasható a lapban.

A választási kampány magas költségeire utalva az újság emlékeztet arra, hogy csak a jelöltregisztrálás 20 ezer hrivnyába (csaknem 570 ezer forintba) kerül. Annak az egyéni képviselőjelöltnek, aki teljes értékű kampányt szeretne folytatni, 4 és 7 millió hrivnya közötti összkiadással kell számolnia - írta egyebek mellett az ungvári magyar lap.

A fentebbiekből kiindulva a Kárpáti Igaz Szó megállapítja, hogy „a KMKSZ vezetői igencsak el lehetnek eresztve anyagilag. Maradjunk fejenkénti egy átlagos, azaz 5, 5 milliós összegnél. Nos, a kulturális szövetség elnökének és két alelnökének ebben az esetben is összesen 16-17 millió hrivnyával (2 millió dollárral vagy  435 millió forinttal) kell rendelkeznie, ennyit kell elköltenie október 28-ig. Feltéve persze, ha komolyan is veszik a választást, és az indulás mögött nem valami hátsó, a közvélemény előtt mélyen titkolt szándék – politikai tőke kovácsolása még a borítékolható vereségekből is – húzódik meg.”

Kitekintő / MTI / Kárpáti Igaz Szó