A kárpátaljai magyarok körében a legmagasabb a diszkrimináció érzése

Az ukrajnai-kárpátaljai magyarok érzékeltek etnikai alapú diszkriminációt a legnagyobb mértékben a legújabb kutatás adatai szerint

A kelet- és közép-európai nemzeti kisebbségek etnikai alapú diszkriminációs tapasztalatai és kivándorlási hajlandósága

 
Legjobban az ukrajnai magyarok és a lengyelországi ukránok tapasztalnak etnikai alapú diszkriminációt – állapította meg az az összehasonlító kutatás (ENRI-East), amely a társadalmi-etnikai identitás alakulását vizsgálja az EU keleti határai mentén elterülő országok nemzeti-etnikai kisebbségeinek körében. Ez azonban a többség esetében nem torkollik radikális elhatározásokba, így kivándorlási tervbe se, annak ellenére sem, hogy a balti országokban és az Ukrajnában élő kisebbségek körében a legélénkebb a kivándorlási kedv.
 

Az ENRI-East néven futó európai kutatás olyan kisebbségek helyzetét vizsgálja, amelyek az EU keleti határán lévő országokban, az „anyaországhoz” közel, a határ másik oldalán élnek.

A diszkrimináció kutatásának egyik fő eredménye, hogy az ukrajnai magyarok és a lengyelországi ukránok tapasztaltak a leginkább, míg a magyarországi szlovákok, a kaliningrádi litvánok, az ukrajnai lengyelek, illetve a fehéroroszországi lengyelek és „kisebbségpárjuk”, a lengyelországi fehéroroszok elenyésző vagy kis arányban érzékeltek etnikai alapú diszkriminációt. Az 1. térképen látható számok azok arányát mutatják, akiket saját bevallásuk szerint az elmúlt egy évben hátrányos megkülönböztetés ért származása miatt.

A litvániai nemzeti kisebbségek és a szlovákiai magyarok valamivel több, mint tizede, a lettországi oroszok és a lengyelországi ukránok hatoda érezte úgy, hogy hátrányt szenvedett származása miatt. A legnagyobb mértékben az ukrajnai magyarok érzékeltek etnikai alapú diszkriminációt: minden negyedik válaszadó tapasztalt etnikai alapú megkülönböztetést az elmúlt egy évben.

Ugyanakkor a kivándorlásra való hajlandóság két kivétellel (lengyelek Fehéroroszországban és litvánok az Oroszországhoz tartozó kaliningrádi régióban) a balti és a nem EU-tag poszt-szovjet országokban nagyobb, mint a három kelet- és közép-európai ország négy kisebbsége esetében (amelyek közül a lengyelországi ukránok körében a legmagasabb a kivándorlási hajlam). A 2. térképen tizenkét, az EU határai mentén található kelet- és közép európai nemzeti kisebbség kivándorlási potenciáljának mértékét láthatjuk. A számok azok arányát mutatják, akik – ha erre módjuk lenne – biztosan kivándorolnának.

A legerősebb kivándorlási szándék a Lettországban és Litvániában élő, sokszor hontalan státuszú, fővárosi és „vándorlásképes” korú (azaz aktív korú) oroszokat és fehéroroszokat jellemzi: ezeknek a kisebbségi csoportoknak minden harmadik tagja nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, elköltözne az országból. Ennek ellentéte az idős, vidéki, jól integrálódott magyarországi szlovákok elenyésző kivándorlási hajlama (és a lengyelországi fehéroroszoké).

1. ábra A származás miatt hátrányos megkülönböztetést tapasztalók aránya az egyes nemzeti kisebbségek körében az EU keleti határán lévő EU-s és nem EU-s tagállamokban*
 

ábra

*Az egyes kisebbségek és országok Északról Dél felé haladva: oroszok Lettországban, Fehéroroszok, lengyelek és oroszok Litvániában, litvánok a kaliningrádi régióban (Oroszország), lengyelek Fehéroroszországban, fehéroroszok és ukránok Lengyelországban, lengyelek és magyarok Ukrajnában, magyarok Szlovákiában, szlovákok Magyarországon.

 

2. ábra A kivándorlást tervezők aránya az egyes nemzeti kisebbségek körében
az EU keleti határán lévő EU-s és nem EU-s tagállamokban**
 

ábra

**Az egyes kisebbségek és országok Északról Dél felé haladva: oroszok Lettországban, Fehéroroszok, lengyelek és oroszok Litvániában, litvánok a kaliningrádi régióban (Oroszország), lengyelek Fehéroroszországban, fehéroroszok és ukránok Lengyelországban, lengyelek és magyarok Ukrajnában, magyarok Szlovákiában, szlovákok Magyarországon

Forrás: Sik Endre, TÁRKI Zrt.

Infó: Magyarok Ukrajnában, Kárpátalján

Címkék: diszkrimináció, kisebbség