termék, szolgáltas és web ajánló

Tematikus PR-cikkek, online marketing szövegek, honlapajánlók. Hirdetés és reklám - árucikkek Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2017. sze. 20.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Az új ukrán oktatási törvény. Összefoglaló

Ez történt eddig…

Az új ukrán oktatási törvényről

ukran-oktatasi-torveny.jpg

 Fazekas Andrea összefoglalója

Két hete tartja lázban az ukrajnai kisebbségeket az újonnan megszavazott oktatási reform. Ugyanis 2017. szeptember 5-én szavazták meg Ukrajnában azt az új oktatási törvényt, ami hosszú idők óta lógott a levegőben. Természetesen sok múlik a végrehajtáson, de

a törvény szerint az országban élő kisebbségeknek részben ukrán nyelven kellene tanulniuk a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben.

A törvényszöveg egyelőre sokféleképpen értelmezhető, a sajtóorgánumokban megjelenő cikkek többsége igen borús értelmezésében a kisebbségek jogait korlátozzák és idővel megszüntetik a magyar nyelvű iskolákat, hiszen

az 1-4. osztály elvégzése után a gyerekeknek fokozatosan át kell állniuk az ukrán nyelven folyó oktatásra.

Ellenvélemény, más megközelítések

Ezzel ellentétben az átlátszó.hu oldalán e témában megjelenő cikk szerint - Állítsuk meg a hisztériát! – Nem esznek magyar gyereket az ukránok - koránt sem olyan veszélyes ez az oktatási reform, ahogyan arra a legtöbben reagáltak. Olvasatukban a törvénnyel csupán az államnyelv pozícióját szeretnék megerősíteni Ukrajnában, amely az orosz nemzeti kisebbség lehetőségeit korlátozza, ugyanakkor a többi ukrajnai nemzetiség anyanyelvi oktatási struktúráját nem változtatja meg érdemben. Külön felhívja a cikk a figyelmet arra, hogy az ominózus 7. cikkelyben szerepel egy kitétel, miszerint az oktatási intézményekben egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható, így angolul és az Európai Unió hivatalos nyelvein is.

ukran-nyelven-magyar-iskolaban.jpgAz igazság talán ezúttal is a két véglet között lehet valahol. Tény, hogy egyetlen kisebbségi szervezet, tudományos kutatócsoport véleményét sem kérték ki, és a magyar ajkú kisebbség számára a független Ukrajna megalakulása óta helytelenül tanították az ukrán nyelvet az iskolákban, így sokan az államnyelv kellő ismeretének hiányában érettségiztek. A törvény értelmében az 5. osztálytól egyre több tantárgyat tanulnak majd az államnyelven a diákok, viszont, ha magát a nyelvoktatást nem reformálják meg, akkor a nyelvtudás hiányában nem fogják tudni alaposan elsajátítani például a matematikát, fizikát vagy történelmet sem.

Miért nem jó az új törvény?

Épp ezt a problémát vetik fel a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai is, akik majd két évtizede vizsgálják a kárpátaljai magyar nyelvhasználatot és a nyelvoktatást egyaránt, folyamatosan felhívva az illetékesek figyelmét arra, hogy a jelenlegi nyelvoktatási módszerekkel, amelyeket az Ukrajnai Oktatási és Tudományos Minisztérium ír elő, lehetetlen magas szintű ukrán nyelvtudást elérni a magyar tannyelvű iskolába járó gyerekeknél.

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont cikkében leszögezi (Miért nem jó az új ukrajnai oktatási törvény a kárpátaljai magyaroknak?), hogy

nem az oktatási törvénnyel van gond, hanem a jogszabály 7. cikkelye aggasztó.

Az új törvénybe foglaltak bevezetése sérti Ukrajna Alkotmányát, az ország nemzetközi kötelezettségeit, a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényt, a nyelvpolitikai alapjairól szóló jogszabályt. Kiemelik, hogy  koránt sem azzal van problémájuk, hogy a kárpátaljai magyaroknak el kell(ene) sajátítaniuk az ukrán nyelvet, hanem, hogy az új jogszabályban előírt módon nem ehhez jutnak közelebb.

Az Európa Tanács előtt

Tíz nappal a parlamenti szavazást követően Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Kijev elküldte az oktatási törvényt az Európa Tanácsnak (ET) szakértői véleményezésre, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat a jogszabály. Elmondása szerint a törvény bírálói nem kellően ismerik a jogszabály tartalmát, mivel szó sincs benne arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, és arról sem, hogy a jövőben ezekben az oktatási intézményekben a diákok egyáltalán ne tanulhatnának magyarul. Azt hangsúlyozta, hogy az ukrán kormány segítséget kíván adni az Ukrajnában élő magyar és más nemzeti kisebbségeknek, hogy a középiskola befejezéséig olyan szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet, hogy ne okozzon számukra nehézséget felvételt nyerni ukrán tannyelvű felsőoktatási intézménybe. Hozzáfűzte, hogy amennyiben a törvény végrehajtása során a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek nehézségeket okozna az ukrán nyelv elsajátítása, illetve az államnyelven való tanulás, a kormányzat mindent megtesz majd a gondok orvoslására. Megjegyezte: tisztában van azzal, hogy az olyan nemzetiségekhez tartozóknak, mint a magyar, akiknek nem a szláv nyelvcsoporthoz tartozik az anyanyelvük, ukránul tanulni jóval nehezebb. Bár a nyilatkozat megnyugtató jellegű, nem elképzelhetetlen, hogy a jelenleg hatalmon lévő mérsékelten nacionalista kormány szükség esetén akár radikális eszközökhöz is nyúlhat. Ez esetben pedig, ahogy Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke is mondta, minden törvényes eszközt fel kell használni az oktatási jogok visszaállítása érdekében. Az elnökasszony értelmezésében Ukrajna európai integrációs törekvései miatt a törvény, akár pozitívan is hathat a kárpátaljai magyarság helyzetére. Kárpátalján két okból is nagyobb teret kaphat a magyar nyelv használata: 1) a megcélzott nyolcmilliós orosz kisebbségre jobban odafigyel az ukrán kormány, mint a 130-150 ezres magyarságra, 2) a magyar nyelv sokkal távolabb áll az ukrántól, mint az orosz, és nem lehet egy kalap alá venni a többi szláv kisebbségi nyelvvel. Így a magyar kormány – ahogy eddig is – kilobbizhat komolyabb engedményeket.

Magyarország: erőteljes reagálások

ukran-magyar-diplomacia.jpg

Magyarország a törvény megszavazását követően szinte azonnal kiállt a kárpátaljai magyarság mellett, Szijjártó Péter külügyminiszter egyenesen árulásról beszélt, berendelte az ukrán nagykövetet, és utasításba adta, hogy

a történtek után a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat egyetlen ukrán kezdeményezést sem.

A törvénytervezet szinte összekovácsolta a nemzetet, mivel együtt tüntetett az ellenzék is.

Ötpárti határozat: egyhangú parlamenti szavazás

Egyhangú szavazással fogadta el a magyar Országgyűlés szeptember 19-én azt az ötpárti határozati javaslatot, amely "a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szól. A képviselők felhívják Ukrajna felelős vezetőit arra, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől. Az Országgyűlés megállapította, hogy az ukrán törvényhozás által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelvhasználati jogokat.

Ugyanezen a napon a magyar külügyminiszter bejelentette, hogy levélben bejelentést tett az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, kérve az ügy kivizsgálását, továbbá a héten New Yorkban ülésező ENSZ-közgyűléshez is fordulnak, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Ukrajnára a világszervezet kisebbségi szabályait is sértő döntés visszavonása érdekében. Tehát

Magyarország az ENSZ-hez fordul az ukrán oktatási törvény módosítása miatt, mert Ukrajna döntése a világszervezet kisebbségi szabályait is sérti.

Az ukrán elnök kezében a döntés

Az ukrán államfő még nem véglegesítette aláírásával a törvényt, tehát még semmi sem végleges.Szeptember 18-i nyilatkozata szerint senkinek sem tiltják meg a kisebbségi nyelvtanulást, mindössze annyit szeretnének elérni, hogy minden ukrán állampolgár beszéljen ukránul. Még ezt megelőzően szeptember 16-án Budapesten az ukrán oktatási törvény módosítása ellen tiltakozó nyilatkozatot írt alá tizenkét magyarországi, erdélyi, délvidéki, szlovákiai és ukrajnai magyar ifjúsági szervezet képviselője a Fidelitas kezdeményezésére, melyben arra kérik Petro Porosenkót, az ukrán államfőt, hogy ne írja alá ezt a törvényt és küldje vissza az ukrán parlament számára módosításra.

E rövid összefoglalóból is kiderül, hogy nem egyértelmű oktatási reformmal állunk szemben és amennyiben nem módosítják, még jó ideig parázs viták fognak kialakulni körülötte.

______________

Frissítés:

Petro Porosenko aláírta...

Ukrajna elnöke szeptember 25-én aláírta az új ukrán oktatási törvényt

A elnöki hivatal tájékoztatása szerint az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer "mélyreható és átfogó" megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon.   Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban...

Virágzik a Nárciszok völgye a Kárpátalja című színes útikönyvben

karpatalja konyvCsodálatos képeskönyv Ukrajna nyugati vidékéről

Az Alexandria kiadó gondozásában, 2015-ben jelent meg Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Kárpátalja, Hegyek erdők, vizek – egy csodálatos és sokszínű táj felfedezése című könyve.

A csodálatos albumban fantasztikus fotósorozaton keresztül ismerhetjük meg Ukrajna magyarlakta vidékeit, a szerzők rövid leírásokkal és történelmi kitekintésekkel teszik érdekesebbé a látványos képeskönyvet.

A szerzőpáros korábban bejárta már a Hargitát, Kalotaszeget, Aranyosszéket, Marosszéket, Csík és a moldvai csángó vidéket, Szászföldet Háromszéket és a Barcaságot. Most Kárpátalját fotózták végig, ahol a soknemzetiségű vidéken a kultúrák keveredése nyűgözte le őket, „a történelem viharaiban igencsak megtépázott” vidéken.

A könyv négy részre tagolódik:

  • Beszkidek és a Róna-havas vidéke.
  • A Szinyák-hegység és a tőle délre fekvő Ungi-sík, a Szernye-mocsár és az Ugocsai-sík vidék.
  • Nagyszőlősi-hegység, Máramarosi-medence, valamint a Kraszna-, a Borzsa- és a Máramarosi-havasok vidéke.
  • A Tisza mente Kárpátalja keleti szélén, valamint a Fagyalos, a Máramarosi-havasok és a Csornahora vidéke.

Évszakok határán

A könyv érdekessége, hogy az egyes tájegységeket különböző évszakokban mutatja be. A Huszt mellett található Nárciszok völgyét természetesen tavasszal, a virágzás idején kapták lencsevégre. Az emberek, tájak, épületek és műemlékek fényképei mellett a szovjet korszak épületein hagyott jelképek is bekerült a könyvbe. A vörös kezeslábast viselő munkás ruháján virító sarló és kalapács önkényuralmi jelkép, turisztikai látványossággá szelídül a képeken.

Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik szeretnek a képeskönyvek segítségével utazni. A szerzők az objektíven keresztül is igyekeznek szubjektivitást csempészni az utazásba. Az alsókalocsai Magyar Királyi Csendőrség Laktanyájának korhű bemutatása c. képen az olvasó már-már látni véli a kakastollas csendőröket, ahogyan ledobják csizmájukat és belebújnak a képen látható, odakészített műanyag papucsokba.

Kárpátalja : hegyek, erdők, vizek : egy csodálatos és sokszínű táj felfedezése / Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila. - Pécs : Alexandra, 2015. - 173, [3] p. : ill., színes ; 29 cm

Az ismertetőt írta: Horvát Csaba

Tovább

A független Ukrajna - könyv

fuggetlen-ukrajna-konyv-fedinec.jpgfedinec - tóth - halász - független ukrajna könyv - kalligram kiadó 2016 - államépítés, természeti kincsek

A független Ukrajna

Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek

címen Fedinec Csilla, Halász Iván és Tóth Mihály jegyzi a Pesti Kalligram kiadó gondozásában 2016 végén megjelent könyvet, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának a szellemi műhelyében készült.

A kiadói ajánló sorok megállapítása szerint az ukránok több évszázada élnek Közép- és Kelet-Európa határvidékén, de csupán huszonöt éve van önálló államiságuk. A jelenlegi Ukrajna pedig olyan nemzetállam, amelyben a nemzetiségek is látszani akarnak és kollektív nemzetiségi, olykor önrendelkezési jogokat fogalmaznak meg. Természetesen a szerzők külön kitérnek a háborús viszonyok közepette kiéleződött problémákra is.

A kiadvány hasznos olvasmánya lehet mindazoknak, akik a kárpátaljai magyarság sorsát, életkilátásait olykor hajlamosak az ukrajnai viszonyoktól elvonatkoztatva (vagy azokat egyáltalán nem ismerve) értékelni.

A kötet hívószavai többek között:

  • természeti kincsek, hatalmas adottságok
  • a Kárpátok, a Fekete-tenger, a Dnyeper
  • parázs parlamenti jelenetek
  • forradalmak az utcán
  • hibridháború a végeken
  • tranzitállam, ütközőállam
  • területvesztés, népességvesztés
  • oligarchák, társadalmi szakadékok, csődközeli állapotok
  • reménytelen kutatás a magánzsebekbe vándorolt milliárdok után.

A szerzők az ukrajnában élő nemezeti kisebbségek helyzetével is részletesen foglalkoznak, ám a könyv elsősorban Magyarország legnagyobb szomszédjának negyed évszázados államiságáról és annak történelmi gyökereiről szól. Ennek tömör összefoglalása a rendelkezésünkre bocsájtott bevezetőben olvasható, amelyet alább ismertetünk.

Tovább

Kárpátaljai meteorit

knyahinya-meteorit-becs.jpgA Knyahinai (Csillagfalvi) meteorit Európa legnagyobb tömegű meteoritja

A tudományos leírásokba Knyahinya néven került be az 1866. június 9.-én az Ung vármegyei (ma Ukrajna, Kárpátalja) Knyahina, Csillagfalva település környékén földet ért meteorit.

A meteorit fő lelőhelyének egyéb megnevezései: Csillagfalva, Knahyna, Kniaginia, Knyhyna, Kuyahinga, Nagy-Bereszna.

Az égből érkező kondrit, a maga 500 kilogrammjával a legnagyobb tárgy, mely Közép-Európa területén bolygónk légterébe lépett. A fényes nyári délutánon érkező meteorit mintegy 1200  darabra hullott szét, és beterítette Zemplén megyében Zboj, Ung megyében Újsztuzsica (Nova Sztuzsicja), Knyahinya és Sztricsava falvakat. Csodával határos módon senki sem sérült meg, és károkról sem írnak a korabeli források.

A meteorit Liptószentmiklós környékén tűnt fel az égbolton, és mintegy 220 kilométert haladt keleti irányba, majd körülbelül 40 kilométerre a kárpátaljai Knyahinya falu felett felrobbant. A becslések szerint a meteorit az atmoszférába lépése előtt mintegy 90 centiméter átmérőjű és 1300-1400 kilogramm tömegű lehetett.

Miközben keresztülrepült Ung megyén, jelentősen veszített tömegéből, és már csak ötszáz kilogramm tömegű volt a detonáció pillanatában. A meteorit darabkái egy hétszer tizenegy kilométeres területen szóródtak szét a Nagybereznai járásban, nehéz hegyi terepen, az erdőben.

A meteorit legnagyobb darabját 8 kilométerre Knyahinya falutól találták meg, ennek súlya 279,76 kilogramm, és jelenleg a bécsi természettudományi múzeumban látható.

Érdekesség, hogy egy 46 kg-os darabot megvásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum, 760 forintért ungvári tulajdonosától, mely az 1956-os forradalom során megsemmisült.

A meteorit külsejéről így számolnak be a korabeli források:

A knyahinyai kövek kívülről fekete, többé-kevésbé fénylő vagy fénytelen kéreggel vannak beborítva, mely néhol sima, másutt ripacsos s imitt-amott homorú mélyedéseket mutat.

A lelőhely térképe:

 

H.CS.

Tovább

Vizsgálódtak Kárpátalján

munkacsi lovoldozes karpataljaNyilvánosságra hozták a munkácsi lövöldözést vizsgáló parlamenti bizottság jelentését

Megtudhatja mindenki azt, ami rá tartozik: semmit.

A vizsgálóbizottság jelentéséből kiderül, hogy Viktor Baloga és Dmitro Jaros nem jelentek meg az ukrán parlamentben, hogy „magyarázatot adjanak”. Az anyag összeállításakor igyekeztek kronologikus sorrendben leírni az eseményeket. Sajnos alapvető, lényeges és fontos kérdéseket nem válaszol meg, sőt fel sem vet a jegyzőkönyv.

Az első és legfontosabb kérdés, hogy miért, kinek a javaslatára és kik találkoztak az „Antaresz” sportkomplexumban Munkácson 2015. július 11-én. A kronológia a következő mondattal kezdődik: „Közel 12 képviselője a Jobb Szektornak…”. A vizsgálat során tehát nem sikerült pontosan megállapítani, még a kamerák felvételei alapján sem, hogy hányan vettek részt a lövöldözésben. Az első lövés eldördüléséről is csak annyit írnak a parlamenti képviselők, hogy a "Jobb Szektor" egyik katonája megsebesítette Rusznyjak Ju. Ju.-t, a komplexum biztonsági őrét. (A videókon is látható sebesült 9 nappal később a kórházban halt meg).

A lövöldözés kezdetének időpontja a bizottság szerint 13:20 kijevi idő szerint.  A biztonsági őrt 13:40-kor hozzák ki a sportkomplexum területéről és tették be a gépkocsi csomagtartójába, ekkor érkezett meg a munkácsi rendőrfőnök, aki az utca két végét 4 járművel eltorlaszolta. (Remek reakcióidő!)

jobb szektor munkacs13:50-kor a "Jobb Szektor" 4 terepjárója elindult az „Antaresz” komplexumtól Szolyva irányába, de csak a főútig jutnak, ott meggondolták magukat és visszafordultak Munkács felé.

A munkácsi rendőrfőnök ekkor volt parancsnoki hivatása csúcsán!

13:50-kor kiadta az „Elfogás” terv végrehajtására a parancsot.

14:00-kor a munkácsi rendőrfőnök és 19 munkatársa, a kárpátaljai rendőrfőkapitány-helyettes és 2 közlekedésrendész ún. „blokposztot” létesített a Csap-Kijev autóúton, hogy elfogják a fegyvereseket, akik 5 perc múlva megérkeztek.

Figyelmeztető lövéseket adtak le először a „Jobb Szektorosok”, azután a rendőrök is, majd 5-7 perces megbeszélés zajlott.

!!!14:20-kor megérkezett a rendőrség különleges alakulata egy autóbusszal!!!

A „Jobb Szektor” katonái ezután gránátvetővel kilőtték a rendőrautókat és géppuskatűz fedezete mellett, áttörve a rendőrségi útzárat, Lavki falu felé elhajtottak.

A jelentés nem tér ki, még csak feltételezés szintjén sem arra, hogy miért dühödtek be ennyire a "Jobb Szektor" fegyveresei.

 Érdekes: a jelentésben az összes jármű pontos típusa szerepel, míg az elkövetők és résztvevők neve csak elvétve olvasható.

folytatjuk.

H.Cs.

Tovább

Utcanévváltozások Ungváron a „dekommunizáció” jegyében

karpatalja ungvar utcanevKárpátaljai érdekességek: Lenon utca?

Kárpátalján új erőre kapott a „dekommunizáció”, azaz a szovjet időszakból maradt utcanevek megváltoztatása. A 90-es években, a Szovjetunió megszűnése után a legtöbb kommunista nevet megváltoztatták, de furcsamód sok a mai napig megmaradt.

Március első hetében röppent föl a hír, mely inkább csak hoaxnak tűnik, de az országos sajtó is átvette, hogy Henagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója rendeletet adott ki, melyben a Técsői járási Alsókálinfalván található Lenin utcát mostantól Lenon utcára kereszteli, a Beatles énekesének tiszteletére. A hír több kérdést is felvet, annyi bizonyos, hogy a jelenlegi ukrajnai folyamatokra a kommunista múlttal kapcsolatban remekül rávilágít.

Ungváron a városi tanács 22 utcanevet változtat meg rendeletileg. Az utcák között sok olyan van, mely elvesztette eredeti kommunista jelentését a fiatalok számára. Az új utcanevek között néhány egészen különöset is találunk.

Az ungvári Halana utcát ezentúl „Krut hősei” utcának nevezik, azon fiatal kadétok tiszteletére, akik 1918-ban Krut város vasútállomásánál győzelmet arattak az orosz-bolsevik támadók felett.

A 9 Szicsnya (Január 9.-e) utcát Szicsgárdisták utcára keresztelték, az Osztrovszkoho utca pedig a Kárpát Ukrajna nevet veszi fel.  Nyilvánvalóan az Európai Uniós csatlakozás és közös megbékélés szellemében választották ezeket az erősen nacionalista utcaneveket.

Az új utcanevek általában híres zeneszerzők, írók, költők, tudósok nevei, végső soron igazolható döntések.  Az Ungvári utcák régi és új nevei:

Régi utcanév Új név
Belinszkoho Bradacsa I.
Blagojeva Potusnyák F.
Bozsenka Gosovszkoho V.
Ivana Vasa Csubinszkoho P.
Halana Herojiv Krut
Kolhoszpna Kocaka A.
Kotovszkoho Ivaszjuka V.
Lazo Sz. Mészáros K.
Mondoka I. Verbickoho M.
Parhomenka Dobosa Sz.
Párizsi Kommün Kondratyuka Ju.
Szidorjak Irljavszkoho I.
Telmana Keresztelő Szent János
Terek P. Popovics D.
Vatutyina Fircák I.
Lavriscseva Suhevicsa R.
9 Szicsnya Szicsgárdisták
Osztrovszkoho Kárpát Ukrajna
Plehánová Lengyel V
Dzsambula Komendarja V.
Lokoti Zoreszláv
Rotman Vesivanoho V.
Tovább

Készül az új Beszkidi alagút Kárpátalján

beszkidi alagut karpataljaA jelenlegi Beszkidi alagúttól mintegy harminc méterre épül az új, Kárpátalját a Lembergi (Lvivi) területtel összekötő vasúti alagút. Az alagút teljes építési költsége eléri a 102 millió eurót – nyilatkozta az „Interbudtunel” építésvezetője.

A Beszkid alagút építését a Lembergi területről kezdték el, és párhuzamosan haladnak a jelenleg üzemelő százharminc éves alagúttal. A szakemberek a vonatok áthaladása előtt naponta többször ellenőrzik a régi szerkezet épségét és biztonságosságát.

Az ukrán vasúttársaság szakemberei által összeállított építési terv alapján naponta hat alkalommal robbantanak az alagútban, ezért is fontos a folyamatos ellenőrzés és megfigyelés. A vasúttársaság állandóan elérhető mobiltelefon számon és sms-ben is figyelmeztet az esetleges veszélyekre.

Az új Beszkidi alagút két sínpárral fog rendelkezni, ezért a vonatoknak nem kell majd várakozniuk - eltérően a mostani nehézkes áthaladástól. Az új konstrukció lehetővé teszi, hogy két vonat egyszerre haladjon keresztül a járaton. A régi alagúttal ellentétben az épülőt már ellátják az összes digitális jelző- és megfigyelő-berendezéssel, a maximális biztonság megteremtése érdekében.

uj beszkidi alagut belseje

A munkálatok befejeztével, az alagút hossza 1,764 kilométer lesz, szélessége 10,5 méter, magassága 8,5 méter. Az építkezésen mintegy háromszáz munkás dolgozik, és figyelemre méltó, hogy a korábban megállapított 102 millió euró összköltség az elmúlt két évben nem változott.

Tovább

Felkerült Kárpátalja a Google Street View-ra

Végigfotózta a Google Kárpátalját, már indulhat is a virtuális túra.karpatalja-beregszasz-google.jpg

A Google a nyáron kezdte meg a szükséges panorámaképek elkészítését, a fotók pedig mostantól elérhetőek a rendszerben. A virtuális túrán elindulók bebarangolhatják Kárpátalja nevezetességeit és eldugottabb helyeit is. Meglepő részletességgel készültek a felvételek, ezért olyan kis utcák is felkerültek, melyek nem válnak tájaink büszkeségévé.

A Vereckei hágón átkelve megcsodálhatjuk a táj mellett a zavargások idején épült bunkereket is. A Munkácsi vár autóval el nem érhető részeit is végigfotózták gyalogos kamerával. Most pedig következzen néhány érdekesebb kép a Google Street View-ről.karpatalja-munkacs.jpg

A Munkácsi Várkarpatalja-verecke.jpg

Verecke híres útjánkarpatalja-huszt-google.jpg

Egy jellemző kárpátaljai szerpentínkarpatalja-google.jpg

Összetákolt bunker Vereckénkarpatalja-ungvar-google.jpg

Olyasmit is láthatunk, amire nem büszkék az ott lakók

További kellemes barangolást. Akad, aki innen indul.

Az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarok

A sorsnak egy perverz játéka, hogy a kárpátaljai magyaroknak - ha behívót kapnak - egy olyan zászlóaljnál kell szolgálniuk és meghalniuk, amely részt vett 1944-ben Kárpátalja megszállásában, 1956-ban pedig lőtte Budapestet.

- kezdi legutóbbi blogbejegyzését Horváth Csaba, aki alig néhány nappal ezelőtt indította tematikus blogját az Origo hírportál alatt működő reblog.hu rendszerében. Témaválasztása nem véletlen: manapság mi sem foglalkoztathatja élénkebben egy kárpátaljai magyar fiatalember fantáziáját, mint az ukrajnai polgárháború (amit hivatalosan nem neveznek így) és annak hatása a kárpátaljai magyarságra. A hadkötelezettség és a sorozások morális dilemma elé állítja azokat, akiket fennállása alatt Ukrajna nem tudott meggyőzni arról, hogy olyan ország, olyan haza lenne, amelyért érdemes lenne vért ontani, életet áldozni. Hogy milyen emberáldozatokat követelt eddig a háború, hogy milyen állapotok uralkodnak a hadseregben, milyen a fegyverzet, egyáltalán kik harcolnak kikkel, arról sok információ beszerezhető a máris több ezres olvasottságú blogból, itt:

ukrajna-haboru-karpatalja.jpgMegrázó kép: Búcsú a bajtárstól - menet az ungvári gyalogjáró hídon

ukrajna, magyarság, kárpátalja, magyarok, harcok, történelem, polgárháború, hadsereg, ungvár, az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarok kérdése

Ukrajna - magyarok Kárpátalján

 független Ukrajna, magyarok Kárpátalján, ukrán történelem, Kijevi Rusz megalakulása - seo pr

Ukrajna történelme

 A mai ukrán állam területén egységes ország soha nem létezett és ezen a néven független állam 1991-ig nem volt. Szigorúan véve a jelenlegi UA egy heterogén posztszovjet politikai alakulat, amely a Nyugat és Oroszország kényszerű kompromisszumából született ütközőzónaként. 

Az általánosan elfogadott (bár több kutató által vitatott) történelmi tudásunk szerint a mai Ukrajna területén zajlott események - így az ország története - a következőkben foglalható össze. 

Az ukránok elődei minden valószínűség szerint keleti szlávok voltak, a velük kapcsolatba kerülő legfontosabb etnikum pedig a vikingek, akiket Európa keleti részén varégoknak neveztek, és akik bejárták a keleti szlávok lakta Kelet-európai-síkságot a Bizánci Birodalomig és a Kaszpi-tengerig. A felfegyverzett kalmárok a kereskedelmi útvonalaik mentén telepeket alapítottak. Megjelenésük óriási hatással volt a térség lakóira.

A Kijevi Rusz megalakulása

Az Elmúlt idők krónikája vagy ismertebb nevén a Nesztor-krónika (amely a XII. században keletkezett) a következőket írja az időszámításunk szerinti 862. évről. A helyi (valószínűleg szláv) törzsek

A varégokat elűzték a tengeren túlra, nem fizettek nekik adót, hanem a maguk gazdái lettek. De testvérviszály tört ki közöttük. Ezért így okoskodtak: »Keressünk magunknak egy igazságosan uralkodó és ítélkező fejedelmet.« Elmentek a tengeren túlra a varégokhoz. Ezeket ruszoknak hívták és így szóltak a ruszokhoz: »Országunk hatalmas és gazdag, de nincs benne rend. Gyertek és uralkodjatok fölöttünk.« Ki is választottak három fivért, akik a szlávok földjére települtek egész nemzetségükkel. Rurik Novgorodban telepedett le.

A varégoknak a Kijevi Rusz létrejöttében betöltött jelentőségét illetően ennek a szerepnek a megítélése két táborra osztotta történészeket. A krónika idézett sorai a vikingek behívásáról a 18. századtól többször nagy vitákat gerjesztettek az orosz történelem e korszakáról: olyannyira, hogy többen utólagos betoldásnak nyilvánították, sőt: I. Erzsébet orosz cárnő (1741-1762) és Sztálin hatalmi szóval döntötték el a vitákat a „vikingek behívásának” történetét tagadva.

  • A normann-teoria hívei a varégok államalkotó szerepét hangsúlyozzák, háttérbe szorítva szlávokat
  • az antinormann elmélet pedig a szlávok vezető szerepét bizonygatja az óorosz állam megteremtésében, esetenként tagadva, hogy a normannoknak bármi szerepük is lett volna az államszervezésben.

Mára a tudományos alapokra (és nem a szláv, orosz, ukrán kontinuitás ideológiájára) helyezkedő kutatók számára bebizonyosodott, hogy a Kijevi Rusz létrejöttében a varégok vezető szerepét nem lehet tagadni, ám az államalapításban maguk a szlávok is tevékenyen részt vettek. A varégok dominálták az állam kialakulását és felgyorsították a keleti szláv társadalom rétegződését. A varégok a társadalom legfelsőbb uralkodó rétegeibe tartoztak évszázadokon keresztül, az első fejedelmek is még varég neveket viseltek. Ugyanakkor nemzedékről nemzedékre egyre inkább elszlávosodtak. Végeredményben a Kijevi Rusz a keleti szlávok, a varégok és különböző finn, balti és török népelemek összességéből alakult ki.

A hagyomány szerint Oleg fejedelemségétől (879-912) számítják a Kijevi Rusz létrejöttét, ám a modern ruszisztika szerint az állam kritériumainak Oleg fejedelemsége még nem felelt meg és a Kijevi Rusz mint állam Vlagyimir uralkodásától (980-1015) a tatárok megjelenéséig (1237-1240) tartó időszakban állt fenn.

A kérdés vitatható, de tény, hogy Oleg 882-ben elfoglalta Kijevet, és annak uraként ellenőrizni tudta a Baltikumtól a Konstantinápoly felé vezető kereskedelmi útvonalat (varég-út), emellett adót szedett a környező törzsektől. Utódai Igor (912-944) és Olga (945-962) is hasonló politikát folytattak: zsákmányszerző hadjáratokat vezettek és adóztatták a szomszédos törzseket. Igor és Olga fia, Szvjatoszláv (962-972) – aki már szláv nevet viselt, jelezve a varég előkelőségek elszlávosodását – kalandozó hadjáratai során már az Al-Dunáig is eljutott. Az időközben megnövekedett birodalmat egymaga már nem tudta ellenőrizni és engedelmességre bírni a druzsinájával, így fiait ülteti az egymástól távol eső területek központjaiba. A legidősebb fia, Jaropolk (972-980) kapta a legfontosabb várost, Kijevet. Jaropolk öccse Vlagyimir (980-1015), aki Novgorodot irányította apja halálakor, hosszas háborúskodásba kezdett és végül megszerezte magának a kijevi nagyfejedelmi széket. Ha ezt tekintjük kezdetnek, akkor a ma Ukrajnának nevezett ország területén ekkor alakult meg az első keleti szláv állam, amely 988-ban, Vlagyimit nagyfejedelem uralkodása idején felvette a keresztet (a bizánci, azaz ortodox kereszténységet).

Ez volt a Kijevi Rusz fénykora.

Részekre bomlás, idegen hódítás, feldaraboltság

A későbbiek folyamán a fejedelemség részekre bomlott.

1240-ben elfoglalták a tatárok, ekkor lényegében megszűnt a Kijevi Rusz, később a terület a Litván Nagyfejedelemség uralma alá került.

1569 után a terület Ukrajna néven a Lengyel Királyság része lett. (A név egy territóriumot jelentett, semmiképpen sem valamilyen állami önállóságot).

1667-ben a lázadó kozákok kérésére az Orosz Birodalom Ukrajnának a Dnyeper bal partján fekvő részét Kijevvel együtt elcsatolta. 1793-ban Lengyelország második felosztásakor II. Katalin cárnő egyesítette a két ukrán területet, amely ettől kezdve Oroszország része lett, a cári birodalom egyik kiemelkedően fontos részét képezte. Társadalmi elitje hamar eloroszosodott, ezért az ukrán nemzeti mozgalom csak a XIX. század második felében tudott kibontakozni, s ekkor született meg az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolt Galíciában az ukrán irodalmi nyelv Ivan Franko, Kucjubinszkij, Sevcsenko, Leszja Ukrajinka és mások munkássága nyomán (ám megjegyzendő, hogy az irodalmi ukrán nyelv ekkor még nem esett át a teljes egységesülésen, az írók saját nyelvükben a saját tájegységüknek megfelelő szavak és kifejezések sokaságát használták; nem ment végbe a magyarokéhoz hasonlatos nyelvújítás, így az ukrán nyelv még a huszadik században is mutatott némi archaikusságot; az új fogalmakat orosz megfelelőjükkel fejezték ki úgy, hogy ukrán végződést toldottak hozzá).

Ukrajna a szovjet érában

Az 1917-es orosz forradalom után Ukrajna területén három állam - az Ukrán Népköztársaság, a Nyugat-Ukrajnai Népköztársaság és Szovjet-Ukrajna - alakult meg. Szovjet-Ukrajna a kialakuló Szovjetunió egyik alapító tagja lett, bár lakossága hosszú időn át kitartóan küzdött a függetlenségért. Bolsevik beavatkozással felszámolták a polgári köztársaságot, míg Nyugat-Ukrajnát a Lengyel Köztársaság kebelezte be. Később a több millió áldozatot követelő éhínséget - az úgynevezett holodomort - előidéző kollektivizálások ellen valóságos polgárháború bontakozott ki.

A II. világháborút követően csatolták Ukrajnához az 1920-ban Csehszlovákiának ítélt vegyes lakosságú Kárpátalját. Itt él ma is az ukrajnai magyarság zöme, bár az eltelt évtizedek során kisebb magyar kolóniák jöttek létre az ukrán nagyvárosokban, így Kijevben és Lembergben is, az 1990-es években szövetségeik jelentős aktivitást mutattak, mára ez alább hagyott. Amikor az ukrajnai magyarok kifejezés elhangzik, mindenki leginkább a kárpátaljai magyarságot érti ezen.

A független Ukrajna létrejötte

A szovjet éra évtizedei után a gorbacsovi peresztrojkát követően 1991-ben alakult meg a független Ukrán Köztársaság, amely 1996-ban új alkotmányt fogadott el, s amely 2014-ben polgárháborús veszélybe sodródott azt követően, hogy a forradalmi jellegű hatalomváltás kiélezte az orosz-ukrán ellentéteket és Oroszország annektálta a Krímet.

A kárpátaljai magyarok

A kárpátaljai magyarokat kevéssé érintette meg az ország sorsfordulója, a legtöbben semlegesek maradtak mind a régi hatalom - új hatalom szembenállása, mind az ukrán-orosz ellentétek tekintetében. Ez részben azzal magyarázható, hogy létezésének negyedszázada alatt a független Ukrajna nem tudta (akarta) teljesíteni a magyar nemzetiség kollektív jogokkal kapcsolatos igényeit, másrészt Magyarország nemzeti kormánya megadta az itt élők számára a kettős állampolgárság megszerzésének a lehetőségét és ezzel érzelmileg, szellemi kötődéseit illetően a korábbinál is jobban elidegenítette a kárpátaljai magyarokat lakóországuktól.

Ukrajna fővárosa
Kijev - Київ
hivatalos nyelve
ukrán - українська
államberendezkedése
elnöki-parlamentáris köztársaság
A függetlenség kikiáltása
1991. augusztus 24. 
Ukrajna terület a Krímmel
603 628 km²
Lakosság száma: becslés 2014 januárjára (a Krím elcsatálása előtt)
kb. 45 000 000 fő
 A 2001-es népszámlálás adata
48 457 000 fő
Népsűrűség
76 fő/km²
Pénznem
Hrivnya - Гривня - UAH
Ország-kód
UA / UKR
Telefon-kód
+380
Időzóna = Budapest + 1
Kelet-európai (UTC+2)
 - nyári időszámítás
UTC+3

 

Külső linkek - SEO keresőoptimalizálás

Átlag bérek Ukrajnában

Az ukrán statisztikai hivatal 2014. november 14-én közzétett adatai szerint az ukrán állampolgrok 48 százalékának a bére nem éri el a 2500 hrivnyát (ez átszámítva kevesebb, mint 40 ezer forint) - adta hírül az MTI.

A kimutatások szerint

  • az átlagbér 3424 hrivnya (54 100 forint),
  • a minimálbér 1218 hrivnya (19 260 forint).

Ukrajnában a foglalkoztatottaknak csak az öt százaléka keres 3000 és 3500 hrivnya (47 400-55 300 forint) között, öt százalék bére nem éri el a minimálbért.

Az 5000 és 10 ezer hrivnya (79 000-158 000 forint) közötti bérrel rendelkezők aránya 12,6 százalék, többségük Kijevben, valamint Donyeck, Dnyepropetrovszk és Luhanszk megyében él.

Nem tudni, a számítások során figyelembe vették-e, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) bukott volt elnöke havi „bruttó 1 120 000 forintot vihet haza havonta” Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbízottjaként. Az Index.hu cikkében az is olvasható, hogy „A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint Kovács Miklós feladata 2014. szeptember 1-jétől kezdődően “szaktanácsadás nyújtása az ukrán helyzettel összefüggő magyar külpolitikai stratégiát érintő kérdéskörben”.”

Tovább
Címkék: ukrajna, társadalom

Szűkülhet a kisebbségek nyelvhasználati joga

Az ukrán törvényhozás magyar képviselője szerint szűkülhet a kisebbségek nyelvhasználati joga Ukrajnában

Az új alkotmánymódosítás fájdalmasan érintené a kárpátaljai magyarságot is

Aggodalmának adott hangot az UMDSZ elnöki tisztségéről nemrégiben Gajdos István, a kijevi parlament egyetlen magyar képviselője amiatt, hogy a készülő ukrán alkotmánymódosítás a jelenleginél jóval kisebb lehetőséget biztosítana a kisebbségi nyelvek regionális használatára.

A képviselő 2014. július 16-án az MTI-nek nyilatkozott. Nyugtalanítónak nevezte, hogy a tervezet szerint nem állami szinten, hanem a helyi önkormányzatok szintjén hoznának döntést a kisebbségi nyelvek különleges jogállásának biztosításáról az érintett közigazgatási egységekben.

"Ezzel pedig eltörölnék az ezen nyelvek számára a jelenlegi törvényi szabályozás alapján szavatolt jogállást, megfosztva az érintett kisebbségeket a vele járó jogoktól" - húzta alá Gajdos. Rámutatott arra, hogy az említett javaslat valójában azon küszöb komoly mértékű emelését jelentené, amely esetében speciális jogállást kapnának a kisebbségi nyelvek.

"Jelenleg automatikusan regionális státust élveznek az adott közigazgatási egységeken belül azon kisebbségek nyelvei, amelyek tagjainak számaránya eléri a 10 százalékot a lakosság teljes lélekszámához viszonyítva. Amennyiben viszont elfogadnák a tervezett módosítást, akkor ténylegesen 50 százalékra emelkedne ez a küszöb, hiszen minden valószínűség szerint csak azok a képviselőtestületek döntenének e nyelvek speciális jogállásának megadásáról, amelyekben az adott kisebbségek képviselői vannak többségben, illetve értelemszerűen e kisebbségek tagjai teszik ki a lakosság túlnyomó részét az érintett közigazgatási egységekben" - fejtette ki.

Leszögezte, hogy semmiképpen nem szabad szűkíteni a kisebbségek jogait, ezt tiltja a hatályos alkotmány is.

"Ezért is készítettem elő módosításokat a tervezethez, és ezeket már be is terjesztettem a parlament elé" - közölte a honatya.  "Az alkotmányt nem egy évre fogadjuk el, ennek hosszú távra kell meghatároznia életünket. Ezért kell tökéletesnek lennie, támogatottsággal bírnia a polgárok körében, emellett az alaptörvénynek meg kell felelnie az európai értékrendnek és szabványoknak, ezen belül megbízhatóan kell védenie a nemzeti kisebbségek jogait" - húzta alá Gajdos István.

Petro Potrosenko ukrán elnök július 3-án ismertette a parlamentben az alkotmánymódosítás tervezetét, amelynek elfogadtatásával az ukrajnai válság rendezését szeretné elősegíteni.

forrás: MTI/ATV

süti beállítások módosítása