termék, szolgáltas és web ajánló

Tematikus PR-cikkek, online marketing szövegek, honlapajánlók. Hirdetés és reklám - árucikkek Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2010. nov. 04.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Befellegzett a kárpátaljai magyarságnak?

kárpátaljai magyarság - ukrajnai választások - szavazat vásárlás

Árucikké váltak a kárpátaljai magyarok

A vasárnapi ukrajnai helyhatósági választások bebizonyították, hogy Kárpátalján szavazat formájában immár a magyarság is árucikké vált – írta az Ungváron kiadott Kárpáti Igaz Szó című lap.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság publicisztikai írása a többi között megállapítja, hogy a kilencven évvel ezelőtt egyfajta emigrációba kényszerített egyharmadnyi magyarságon belül ott jelentkeztek és jelentkeznek a gondok, ahol kicsi a közösség.

Még nagyobb a probléma ott, ahol e közösség teljesen átvette a többség mentalitását, szokásrendjét, és már rég nem magyarul gondolkodik, ahol "a teljes önfeladás alattomos kórja a lelkeket támadta meg, méghozzá eredményesen" – olvasható a cikkben, amely szerint innen „nem méterek, centiméterek, hanem sokkal inkább milliméterek választanak el mindenkit attól, hogy a lélek után a nemzettest is kapituláljon."

A publicisztika szerint Ukrajna a világ legkorrumpáltabb országai közé tartozik, s az országban uralkodó állapotok a magyarokat is rákényszerítik arra, hogy e "rend" alapján éljenek. „Mind ez idáig azonban azt hittük, hogy bár minden eladó és minden megvehető, a magyarságunk azért talán mégsem”, ám a választások bebizonyították, szavazat formájában immár az is árucikké vált – mutatott rá a szerző.

„Nem adjuk ugyan oda egy féldeciért, mint a velünk együtt élő egyik-másik nemzetiség tagjai, de négy üveg pálinka, vagy két kilogramm hús, vagy tizenhárom liter benzin, vagy tíz kilogramm rizs áráért, azaz száz hrivnyáért (csaknem háromezer forint) dalolva kótyavetyéljük el a kárpátaljai magyarság jövőjét. Közösségünk lelke még nem aludt ki. De már csak pislákol...” – zárta írását az ungvári magyar lap.

Megmérettetett és könnyűnek találtatott a kárpátaljai magyarság

Az ukrajnai helyhatósági választások napja, 2010. október 31-e a reformáció és a demokrácia ünnepe helyett a legtöbb magyarlakta kárpátaljai településen az árulás és a demokrácia szégyenének napjaként vonul majd be a történelembe – írta a Beregszászon kiadott Kárpátalja című hetilap.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szócsövének számító lap írása szerint kudarcba fulladt a KMKSZ több száz aktivistájának a törekvése, hogy a választási kampány során elmagyarázzák a magyar embereknek, mit kockáztatnak a voksukkal, és mekkora tétje van a döntésüknek. A jelek szerint csak kevesen vették komolyan az intelmeket, s álltak hozzá felelősségteljesen, öntudatosan, nemzeti elkötelezettséggel felvértezve állampolgári kötelezettségükhöz – olvasható a cikkben.

Alig hat éve, amikor Kárpátalján a legtöbbeknek máig fájó és megbocsáthatatlan kettős állampolgársági (magyarországi) referendum kérdése elbukott, ugyanazok a magyarok nevezték anyaországi honfitársaikat nemzetárulóknak, akik most olcsón, mondhatni bagóért eladták magyarságukat, identitásukat, nemzeti önbecsülésüket – fogalmazott a hetilap. A legfájóbb mindebben az – a Kárpátalja megállapítása szerint–, hogy ugyanezek a derék "magyarok" néhány hónap múlva bizonyára az elsők között lesznek majd, akik benyújtják a kettős állampolgárságra való "jogos" igényüket és bizonyára az óvodai, oktatási és vízumkérelmi támogatásért is kitartóan tartják majd a markukat.

A most egy-kétszáz hrivnyáért (közel 3–6 ezer forintért) eladott szavazatok miatt bekövetkezett az, hogy a helyi szinten legfőbb döntéshozó testületként szolgáló beregszászi járási tanácsban (közgyűlésben) a korábban birtokolt mintegy 70 százaléknyi mandátum helyett a néhány hét múlva felálló 60 fős testületben a magyar pártok együtt is csak alig 30 százalékot fognak kitenni, vagy hogy a 110 tagból álló megyei tanácsban két kézen meg lehet majd számolni a magyar képviselők számát – mutat rá a beregszászi magyar lap, amely szerint a kárpátaljai magyarság ismét megmérettetett és minden eddiginél könnyebbnek találtatott.

forrás: MTI-Figyelőnet

Kisebbségi magyar közösségek

Bárdi Nándor - Fedinec Csilla - Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században.

Gondolat Kiadó - MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008

 

A könyv az első világháború után kisebbségi helyzetbe került, s külön csoportként megszerveződött magyar közösségek 20. századi történetét foglalja össze, kitekintéssel az 1989. évi rendszerváltások óta végbement változásokra. A szerzők társadalom-, politika-, gazdaság- és művelődéstörténeti szempontok szerint ismertetik meg az olvasót a kisebbségi magyar közösségek kilenc évtizedes fejlődésével. Vizsgálják a Magyarországgal, illetve a többségi nemzetekkel kialakult kapcsolataikat, politikai, jogi helyzetük változásait.

A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, illetve a drávaszögi, muravidéki és burgenlandi magyar közösségek – nagyságrendjüknek és lehetőségeiknek megfelelően, a migrációs és asszimilációs veszteségek ellenére - képesek voltak regionális társadalmi szerkezeteiket, kulturális, oktatási intézményeiket kiépíteni, kultúrájukat és identitásukat megtartani, fejleszteni. Külön fejezetek foglalkoznak a szomszéd országokban élő magyar anyanyelvű zsidók, cigányok és a csángó-magyarok, illetve a nyugat-európai és tengerentúli diaszpóra-magyarság múlt századi történetével.

A nemzeti, kisebbségi kérdések, változások a 20. századi Kelet-Közép-Európa valamennyi nemzetének, államának és magának a régiónak a történelmében végig rendkívül fontos szerepet játszottak. A 20. századi magyar kisebbségtörténet fő kérdéseit, tendenciáit és jelenségeit bemutató könyv a nemzeti, nemzetállami történelmekből rendre kimaradó kisebbségi közösségeket, etnikai, etnopolitikai folyamatokat igyekszik valóságos súlyuknak, szerepüknek megfelelően elhelyezni az elmúlt 90 év történeti folyamataiban. Hiszen a csehszlovákiai, ukrajnai, romániai, jugoszláviai és ausztriai magyarság közösségépítő törekvései, a szomszéd államokban és az államközi kapcsolatokban lezajlott kisebbségpolitikai konfliktusok nemcsak Magyarország és a magyar nemzet, hanem a szomszéd államok és nemzetek történelmének is elválaszthatatlan részét alkotják.

A politikatörténeti korszakhatárok szerint hat részre felosztott könyvből az olvasó képet kap a Magyarországgal szomszédos államok magyar közösségeinek kialakulásáról, ellentmondásokkal teli fejlődésükről. Az egyes fejezetek okfejtését forrásszemelvények, képek, térképek, táblázatok, illetve kronológiai és szakirodalmi adatok egészítik ki.

Előszó

1. Impériumváltás és nemzetállamok 1918–1921

  • Szarka László: A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak
  • Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek ügye a párizsi béketárgyalásokon: határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem
  • Bárdi Nándor: A Romániához került erdélyi, bánsági, kelet-magyarországi magyarok (1918–1921)
  • Simon Attila: A Csehszlovákiához került felvidéki magyarok (1918–1921)
  • Fedinec Csilla: A Csehszlovákiához került Kárpátalja (1918–1921)
  • A. Sajti Enikő: A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került magyarok (1918–1921)
  • Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyarság az első világháború végétől a soproni népszavazásig (1918–1921)
  • Bárdi Nándor: Magyarország és a magyar kisebbségek az 1918 utáni első években: a magyar külpolitika revíziós céljainak megfogalmazása, a kisebbségi kultúra és politika támogatása
  • Eiler Ferenc: A népszövetségi nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer működése az első években

2. A két világháború közti időszak 1921–1938

  • Szarka László: Nemzetállamok, kisebbségek az 1920-as években
  • Bárdi Nándor: A Magyarországgal szomszédos országok magyarságpolitikája a két világháború között
  • Eiler Ferenc: Kisebbségvédelem és revízió. A kisebbségi kérdés helye
    a magyar kormánypolitikában
  • Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség a két világháború között
  • Simon Attila: A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai fejlődés sajátosságai a két világháború között
  • A. Sajti Enikő: A jugoszláviai magyarok a két világháború között
  • Gerhard Baumgartner: Burgenland tartomány felállításától az Anschlussig (1922–1938)
  • Simon Attila - Kovács Attila: Gazdaság és nacionalizmus. Földreformok az utódállamokban
  • Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kultúra, művészet, művelődés, tudományosság intézményei és teljesítményei 
  • Bárdi Nándor: Viták, tervek, javaslatok a kisebbségi kérdés kezeléséről
  • Szarka László: A magyar revíziós politika eredményei és dilemmái
  • Bárdi Nándor: A kisebbségi magyar társadalmak a két világháború között
  • Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kulturális és művészeti élet intézményei
  • Bárdi Nándor: Magyarország és a határon túli magyarok (1948–1989)
  • Tátrai Patrik: A magyar kisebbségek demográfiai fejlődésének fő vonalai a kommunizmus évtizedeiben

3. A második világháború évei 1939–1944

  • Filep Tamás Gusztáv: A "visszatért" magyarok és nem magyarok beilleszkedése, jogi helyzetük és magatartásuk
  • L. Balogh Béni - Bárdi Nándor: A dél-erdélyi magyarság jogi és politikai helyzete a második bécsi döntést követően
  • Popély Árpád: A Szlovák Köztársaságban maradt magyar kisebbség helyzete és önszerveződése
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai autonómia kérdése
  • A. Sajti Enikő: A bánáti magyar kisebbség helyzete a második világháború éveiben
  • Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyar kisebbség a III. birodalomban

4. A világháború végétől a kommunista hatalomátvételig 1944–1948

  • Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek helyzete 1945-ben
  • Nagy Mihály Zoltán: Áldozatok, elhurcoltak, menekülők, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei (1944–1948)
  • Olti Ágoston: A kisebbségi magyarok ügye a magyarországi béke-előkészítésben
  • Novák Csaba Zoltán: A romániai magyar kisebbség helyzete. Petru Groza politikájának magyar támogatása
  • Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség jogfosztása: deportálás, lakosságcsere és reszlovakizáció
  • A. Sajti Enikő: A jugoszláviai helyzet: bosszúakciók, lakosságcsere. Az engedékeny jugoszláv kisebbségpolitikai gyakorlat kezdete
  • Fedinec Csilla: A Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyar kisebbségének helyzete (1944–1946)
  • Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyarság a szovjet megszállás idején (1945–1955)

5. A kelet-közép-európai pártállamokban 1948–1989

  • Stefano Bottoni: Az ötvenes évek a kelet-közép-európai kommunista államokban. A pártállami nemzetiségi politika alakváltozatai
  • Bárdi Nándor - László Márton: A kollektivizálás és a falu átalakítása
  • Stefano Bottoni: A XX. pártkongresszus és az 1956. évi magyarországi forradalom hatása a szomszéd országok kisebbségi politikájára
  • Stefano Bottoni: A romániai modell sajátosságai: a Magyar Autonóm Tartomány. A Ceauşescu-féle modell, a román államnacionalizmus
  • Hornyák Árpád: A jugoszláviai különút kisebbség politikai következményei.
    Magyarok a horvát, szerb és szlovén tagköztársaságban. A vajdasági autonómia és a magyarok 1945–1989
  • Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyar népcsoport az államszerződéstől 
    a keleti blokk összeomlásáig (1955–1989)
  • Popély Árpád: A csehszlovák kisebbségpolitika, a magyar közösség újjászerveződése. A Csemadok szerepvállalása. Az 1968-69-es reformfolyamat és a Husák-korszak
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar életviszonyok a Szovjetunióban. Politika és irodalom
  • Novák Csaba Zoltán: A Brezsnyev-doktrína és a szovjet nemzetiségpolitikai fordulat kelet-közép-európai következményei
  • Bárdi Nándor - Papp Richárd: A kisebbségi magyar egyházak
  • Fedinec Csilla: A kisebbségi magyar oktatásügy helyzete Közép-Európában (1944–1989)
  • Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kulturális és művészeti élet intézményei
  • Bárdi Nándor: Magyarország és a határon túli magyarok (1948–1989)
  • Tátrai Patrik: A magyar kisebbségek demográ.ai fejlődésének fő vonalai
    a kommunizmus évtizedeiben

6. A rendszerváltástól napjainkig 1989–2007

 

  • Vizi Balázs: A kisebbségi jogok újraszabályozása a nemzetközi jogalkotásban és politikában
  • Szarka László: Útkeresés, önszerveződés a rendszerváltás éveiben (1989–1991)
  • Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség helyzetének változásai, társadalmi, kulturális önszerveződésének eredményei
  • Hamberger Judit: A magyar kisebbség jogi-politikai helyzete Szlovákiában
    1989 novembere után
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének változásai Ukrajnában
  • Vékás János: Kelet és Nyugat között: magyarok Szerbiában 1991 után
  • Vékás János: A befejezetlen nemzetállam: magyarok Horvátországban 1991 után
  • Vékás János: Együtt Európában: magyarok Szlovéniában 1991 után
  • Gerhard Baumgartner: Magyarok Ausztriában a rendszerváltástól napjainkig (1989–2005)
  • Bárdi Nándor: A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája 1989 után
  • Gyurgyík László: A kisebbségi magyar közösségek népesedési folyamatai 1989 után
  • Papp Z. Attila: A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei
  • Bárdi Nándor - Fedinec Csilla - Papp Z. Attila: A magyar kultúra és tudomány a kisebbségi magyar közösségekben a 20. század végén
  • Nádor Orsolya: A magyar mint kisebbségi anyanyelv. Nyelvi jogok és nyelvhasználat
  • Bányai Viktória: A Kárpát-medence magyar nyelvű zsidósága
  • Bányai Viktória: Magyar ajkú zsidó közösségek a világban
  • Ilyés Zoltán: A moldvai csángók
  • Szuhay Péter: Magyar nyelvű cigányok a Kárpát-medencében
  • Kovács Ilona: Magyar szórványközösségek a Kárpát-medencén kívül

Válogatott bibliográfia

Statisztikai táblázatok

Térképek

____________________

könyv - online szöveg

Más: weboptimalizálás - seo - honlap google optimalizálás

süti beállítások módosítása