Egy nap nagyon gyorsan el tud rohanni. Munka, bevásárlás, családi ügyek, üzenetek, határidők – estére sokszor már csak azt vesszük észre, hogy magunkra megint nem maradt idő. Pedig az énidő nem feltétlenül hosszú órákat vagy különleges programokat jelent. Néha fél óra nyugalom is elég ahhoz, hogy ne érezzük úgy, egész nap csak rohantunk valami után. Sokan akkor kezdenek foglalkozni ezzel, amikor már állandó a fáradtság vagy minden apróság könnyebben felbosszantja őket. Pedig jobb lenne nem megvárni ezt a pontot. A pihenés, a kikapcsolódás és a saját igényekre fordított figyelem ugyanúgy része a hétköznapoknak, mint bármely más feladat.

Nem kell hozzá egész nap szabadság

Az énidő mindenkinek mást jelent. Valakinek egy hosszabb séta, másnak egy edzés, egy könyv vagy éppen az, hogy nyugodtan megissza a kávéját anélkül, hogy közben tíz másik dolgot intézne. Nincs hozzá kötelező recept. Már az is sokat változtathat a közérzeten, ha időnként tudatosan félretesszük a telefont. Furcsán hangzik, de egy félórás csend ma néha nagyobb luxusnak tűnik, mint egy drága program. Ilyenkor végre van idő észrevenni, hogy fáradtak vagyunk, mozognánk egy kicsit, vagy egyszerűen csak semmit sem szeretnénk csinálni.

Az alvást sem érdemes rendszeresen feláldozni. Egy-egy késői este belefér, de ha a pihenés folyton a lista végére kerül, azt előbb-utóbb megérezzük. Kevesebb energia, rosszabb hangulat, türelmetlenség – ezek könnyen átcsúsznak a munkába és az otthoni kapcsolatainkba is.

A töltött rántott húsok általában nagy sikert aratnak mindenki körében. Most egy gyors és egyszerű változatot mutatok be, amely akár vendégvárás esetén is megállja a helyét. A hagymás zsíros törtkrumplival, pedig csak megkoronázhatjuk a kulináris élményt.

Arra is jó, amire nem. Erősíti az immunitást, a történelmi tudatot. Nemzeti biotermék

Arvisura-cseppek: egy alapos áttekintés

Az igazi Arvisura olyan gyógynövény-készítményt kínál cseppek formájában, mely széles körben alkalmazható különböző egészségügyi problémák esetén. A termékek alapvetően az ősi magyar népi gyógyászat tapasztalataira épülnek, és természetes összetevőket tartalmaznak.

Az év 2024-ben számos izgalmas videójátékot ígér. Jelenleg ezek a legnépszerűbbek, főleg a laptop-felhasználó fiatalok körében

Az Ungvár lakosságának ivóvízellátását biztosító vállalat

Kárpátalja megyeszékhelyének ivóvízellátását az „Ungvár Vodokanal” biztosítja. A vállalat feladata az ivóvíz kitermelése, tisztítása, fertőtlenítése és a szennyvíz elvezetése és kezelése is, történik ez városi irányítás alatt. A vállalat 1997-ben közösségi tulajdonba került, így közvetlenül a városi tanács felügyelete alá tartozik.

Az ungvári vízművek főbb paraméterei:

• foglalkoztatottak létszáma – 441 fő
• előfizetők száma – 47133 fő
• kiszolgált lakosság 119855 fő
• a 2019-ben biztosított (tisztított, fertőtlenített) vízmennyiség 5077,8 ezer köbméter.

Az ivóvízellátás biztosításának részletei

A vállalat éves szinten mintegy 16 302 000 kWh villamos energiát használ az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés biztosításához szükséges szivattyúk működtetéséhez. Ez a szám jóval magasabb lehetne, azonban a vízművek éjfél és hajnal között csupán csökkentett víznyomást biztosítanak az ivóvízrendszer végpontjain.

A friss és fertőtlenített ivóvizet a 286,1 kilométer hosszú ungvári vízvezeték hálózaton biztosítja a vállalat, a karbantartott szennyvízhálózat hossza 207,5 kilométer. A rendszer mintegy 3980 hektáros területet fed le, legmagasabb és legalacsonyabb pontja között 113 méter a különbség.

Az ungvári vízművekhez tartoznak az alábbi falvak is: Kereknye, Kincses, Császlóc, Baranya, Minaj. Itt mintegy 44261 egyéni fogyasztó és 2872 közösségi fogyasztó található.

A vízvételezés forrása

Ungvár ivóvízellátása felszíni és földalatti vízkitermelés segítségével történik. A Minaji földalatti forrás napi 30 ezer köbméter víz vételezéséhez elegendő. Az Ung folyóból három helyen történik vízvételezés összesen napi 37,3 ezer köbméter mennyiségben. Ezek a vízkitermelő, tisztító és fertőtlenítő állomások az 1929, 1970 és 1987-es években épültek, felújításuk és modernizációjuk már régóta esedékes.

Az ivóvíz kezelése, fertőtlenítése

A minaji víztelepen kitermelésre kerülő víz megfelel minden előírásnak, emberi fogyasztásra alkalmas, biológiailag tiszta, nincs szükség további fertőtlenítésre. A bakteriális fertőzések megelőzése érdekében, valamint az ivóvízhálózat állapota miatt a vízhez folyékony klórt adagolnak.

A víztelep felépítése:

• 21 artézi kút
• 9500 köbméter űrtartalmú ivóvíztározó
• klórhozzáadó berendezés
• szivattyúállomás
• csőrendszer (600mm és 700mm átmérővel).

Vízelvezetés és csatornahálózat

A szennyvízhálózatból a vizet, 12 szivattyúállomás segítségével, tisztítás után engedik az Ung folyóba. A tisztítóállomások maximális, tervezett kapacitása napi 50 ezer köbméter. Esős napokon a folyóba kerülő szennyvíz mennyisége napi 50-80 ezer köbmétert tesz ki. A rendszer tervezett bővítése anyagi forrás hiányában szünetel.

Az írás az ungvári „Vodokanal” 2019-es beszámolója alapján készült.

Vízzel és ivással kapcsolatos népi bölcsességek

Megjelent a Kárpátalján használt népi frazémákat bemutató kötet. A Horváth Katalin nyelvész, nyugalmazott egyetemi docens nevével fémjelzett kiadvány Kárpátaljai szólások és közmondások címmel látott napvilágot. A 2018-ban Ungváron kiadott mű az Ungvári Nemzeti Egyetem tanárainak és diákjainak gyűjtő- és összegző munkájára épül.

Mik azok a frazémák?

A kötetben olyan állandósult szókapcsolatokat mutatnak be, melyek szavainak jelentése nem külön-külön érvényesül, hanem az egész szókapcsolat hordoz többféle jelentést.

„Használatukat (*frazémák szerk.) közvetlen környezetünktől sajátítjuk el, anyanyelvjárásunkban, ily módon jelentős mértékben járulnak hozzá világlátásunk alakulásához, árnyalják a világról alkotott fogalmainkat, befolyásolják értékítéletünket.”

A megjelent könyvben szereplő szólásokat és közmondásokat a nemzeti egyetem magyar szakos hallgatói gyűjtötték össze a Nyelvjárási frazeológia c. szakkollégium keretein belül. A mű csak a kifejezetten Kárpátaljára jellemző frazémákat közli.

Vízzel kapcsolatos szólások és közmondások

A víz az emberi élet alapja, ezért értelemszerűen a népi életben, a népi bölcseletben is megjelenik. A kárpátaljai emberek életében fontos szerepet játszanak a folyók, ezért ezek is megjelennek a gyűjtött frazémák között.

Az egyik, talán legismertebb szólás Kárpátalján a következő: „Addig sok víz lefolyik a Tiszán” mely arra utal, hogy a várt esemény bekövetkeztéig sok minden történhet, az idők folyamán változnak a dolgok.

Tiszakeresztúron azt, hogy sehogyan sem tudja tisztára mosni magát, úgy mondják, hogy „A Tisza vize se mossa le róla".

Tiszába vizet – ez a mondás arra utal, hogy olyannak ad, akinek már amúgy is sok van, ezt Badalóban használják gyakran.

Az iszik igével kapcsolatos szólások

„Igyunk, mert sose jutunk Csongorra!” – a Tiszakeresztúrra jellemző mondásban a Csongori alkoholelvonó intézetre utalnak kajánul.

„Ihat rá/utána hideg vizet” – késő bánat, lemondhat valamiről.

„Ökör iszik magában” – a Tiszasalamoni bölcsesség szerint az emberek társaságban fogyasztanak alkoholt.

A Kárpátaljai szólások és közmondások című könyv 2018-ban Ungváron jelent meg, 156 oldalon, magyar nyelven, 100 példányban. Összeállítója Horváth Katalin, Györke Magdolna és Hulpa Diána lektorálta.

A változatos domborzati és  vízrajzi sajátosságokkal rendelkező Kárpátalját okkal nevezhetnénk a 10 000 folyó földjének, hiszen forrásainak, folyóinak és patakjainak száma együttesen meghaladja a 9400-at. A megye szinte valamennyi járásában találunk kisebb-nagyobb vízeséseket a folyók medrében: van, ahol meredek kiszögelléseken, másutt földrengés vájta mélyedésekben zuhog alá a kristálytiszta víz, elkápráztatva a vidéket felfedezni vágyó utazót.

Lássunk néhányat a tekintélyes megjelenésű és népszerű, illetve a kevésbé ismert, ám garantáltan lenyűgöző látványt nyújtó zuhatagok közül!

A Perecsenyi járásban található a Vojevodin-vízesés az azonos nevű folyón Turjamező (Turja Poljana) falutól mintegy 12 kilométerre, délre. A Vojevodin-folyó a Polonina Runi (1497 m) csúcson ered, ahonnan sebes sodrással ömlik a Sipot-folyóba. A vízesés feltehetően egy valamikori földrengés következtében alakult ki, mely a folyómederben egy mély és keskeny árkot hozott létre.  A Vojevodin-vízesés szegmentált típusú, azaz több ágból áll, fő kaszkádja 6 méter körüli.

Kárpátalja egyik legkülönlegesebb természeti látványossága a közel 1000 méter terngerszint feletti magasságban található Szinevéri-tó, és az azt körülölelő nemzeti park az Ökörmezői járásban. A több mint 40 000 hektáron elterülő természetvédelmi terület számos ásványvízforrás lelőhelye, s a lejtős hegyoldalakon apró, fátyolszerűen leomló vízeséseket is láthatunk.

A folyókban, patakokban különösen gazdag hegyvidéki járás másik nevezetessége, a Sipot-vízesés, Fülöpfalvától (Pilipec) 6 kilométerre, a Borzsa-havas Plosanka nevű patakjának medrében található.  A 14 méter magas, háromlépcsős zuhatagot sokan Kárpátalja legszebb vízesésének tartják.

A megye legnagyobb vízesése a Trufanec, magassága kb. 36 méter, több kaszkádból áll. Könnyen megközelíthető, hiszen a Kőrösmező–Rahó főútvonal közelében található, a Trufanec-patak medrében. A kis folyó érdekessége, hogy egy 1880 méter magas hegycsúcson, az Iker-havason (Bliznica) ered, 230 méteren keresztül a föld alatt halad, majd egy kanyargós, csaknem 3 kilométer hosszú szakasz után a Trufanec a Fekete-Tiszába ömlik.

A Kárpátalja zuhogóit sorra vevő cikk a www.tisza-forras.hu című honlap 2020-banmegújítása és újraindulása után a nevezett tematikus portál tartalmát gazdagítja, így teljes terjedelmében ott olvasható:

Vízesések Kárpátalján, a Tisza vízgyűjtő területén

Vendégposzt. Írta: H. T.

Gyógyturizmus, egészségturizmus és gyógyvizek

Kárpátalja gazdasági életében komoly jelentősége van a turizmusnak, ezen belül is jelentős a belföldi egészségturizmus. A Kárpátok gazdag ásványi és gyógyvízforrásainak kiaknázása érdekében több szanatórium is nyílt, melyek még a Szovjet érából maradtak fenn. A hivatalos statisztikai adatok szerint 62 egészségturisztikai intézmény van Kárpátalján:

• 19 szanatórium
• 7 profilaktikus szanatórium
• 36 panzió, üdülő és gyógyüdülő.

Aknaszlatinai gyógyvizek

Aknaszlatina neve az évszázadok során összefonódott a sóval és a sókitermeléssel, majd az erre épülő egészségügyi intézményekkel. A sóbányászat mellett a gyógyítás két formája alakult ki, az egyik a bányák sós levegőjének klímáját használta ki, a másik a kitermelés következtében kialakult sóstavak gyógyhatásait. A környéken négy gyógyító vízzel feltöltött tavat találunk. A Kunigunda-tó és az Albert-tó két kisebb bánya helyén alakult ki, ennek köszönhetik gyógyvizüket, a 18-as és 19-es néven ismert tavak hadászati céllal jöttek létre. Az Aknaszlatinai tavak vizét a Holt-tenger vizéhez szokás hasonlítani, a parton található iszapot is felhasználják az orvoslásban.

Napjainkban a tavak egy része eltűnt, a bányák felszíne veszélyessé vált, a látogatók száma azonban nem csökkent érzékelhetően.

Beregvidéki termálvizek

A szakértők viccesen azt szokták mondani, hogy a Beregvidéken bárhol lefúrhatnak, 250-350 méter mélyen biztosan találnak termálvizet. A legismertebb termálvizes lelőhelyek: Beregszász, Kaszony, Bégány, Jánosi, Borzsova és Nagybakta. többnyire hydrokarbonát-klorid-nátriumos, vagy kálcium-nátriumos, ritkábban szulfát-klorid kalcium nátriumos összetételű vizet találtak, de előfordul szilíciumos víz is.

A termálvizek hőmérséklete a feltörő víz származásának a mélységétől és a vízhozam mennyiségétől függően 21-36 °C fok lehet, de gyakoriak az ennél jóval forróbb vizek is, például a Beregszászi uszodát ellátó furat 54 fokos gyógyvizet termel.

A gyógyvizek kiaknázása céljából több üdülőtelep és üdülőövezet is kialakult. A legismertebbek közzé tartoznak:

• Kaszonyi termálfürdő
• Beregszászi termálfürdő
• Pacsirta üdülőközpont.

A környék vendéglátóhelyeire jellemző, hogy az európai színvonalú vendéglátást már régen megelőzték az európai szintű árak, melyek kifejezetten az ország központi régióiban élőkre szabottak.

Gyógyvizek Kárpátalján - az ásványi sókban gazdag ivóvíz gyógyító hatása. Kezelések

Ásványvíz források a Kárpátokban

A Kárpátok hegységrendszer Ukrajna egyik leggazdagabb ásványi lelőhelye. Sűrű erdei nemcsak a friss levegőn gyógyulni vágyókat várják, bőséges gyógy- és ásványvíz forrásai is messze földön híresek. A rendkívül változatos összetételben és tulajdonságokkal rendelkező források között mindenki megtalálhatja a számára hasznosat. A kárpátaljai gyógyforrásokat geológiai szempontból három csoportba sorolhatjuk: szolyvai, ökörmezői, ungi.

A kárpátaljai gyógyvizek fontosabb adatai

• ásványvízforrások száma: kb. 400
• a források napi vízhozama: kb. 10 000 köbméter
• palackozott ásványvízfajták száma: 19
• ásványvízforrások típusai: hidrokarbonátos-nátriumos, hidrokarbonátos-szulfátos, kalciumos-magnéziumos,
• szulfidos, arzéntartalmú, szilíciumos.

A gyógyturizmus fellendülésében jelentős szerepet játszik a termálvizek egyre változatosabb módon történő kiaknázása, az európai minőségű szállások és szolgáltatások ötvözése a helyi sajátosságokkal, a tradicionális ételkínálat mellett a jó minőségű, francia konyha bevezetése.

A Kárpátok gyógyvizei Kárpátalján

Ha a gyógy-turizmusról beszélünk, mindenképpen meg kell említenünk a A Perecsenyi járásban található Rónafüredet, ahol a Kárpátalja-szerte sűrűn megtalálható gyógyító kénhidrogén tartalmú ásványvízforrás várja az ide látogatókat. A XVI. századtól ismert fürdőhely egyedisége abban rejlik, hogy az ide látogatók nem termálvízben fürödhetnek, hanem a direkt erre a célra kialakított üstökben forralt ásványvízben. A 42-45 fokosra melegített fürdőalkalmatosságok különösen a téli hónapokban nagyon népszerűek.

Szolyva ásványvizei

Kárpátalján a Szolyva környékén palackozott ásványvizek a legnépszerűbbek. A város környékén 17 forrásból és 77 furatból juthatunk hozzá a gyógyhatású vizekhez. Bár Kárpátalján a helyi lakosok ivóvízként, napi rendszerességgel fogyasztják a boltok polcain, rendkívül kedvező áron elérhető palackos ásványvizeket, ezek általában közepes és magas ásványianyag-tartalmúak, tehát gyógyászati célokra alkalmazhatók.

A Szolyva környékén palackozott, népszerű ásványvizek:

• Polenai
• Újpolenai
• Ploszkei
• Golubinei
• Szolyvai
• Nelipinei.

Kárpátalján 10 rekreációs-gyógyövezetet találhatunk, ahol 16 szanatórium várja a gyógyvizek szerelmeseit. Ezekben számos ivókúra, a gyógyvizes kezelés lehetősége segíti az egészség megőrzését az odalátogatók számára.

Kárpátaljai magyar nyelvű felsőfokú oktatás Ungváron

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézete (UMOTI) 2008. szeptember 25-én jött létre, akkori nevén Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar, melynek első dékánja Dr. Lizanec Péter professzor, akkor a Magyar Filológiai Tanszék vezetője, az Ungvári Hungarológiai Központ igazgatója. Az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetben magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika és matematika szakos tanárképzés folyik elsősorban a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák részére.

Magyar nyelvű képzés az ungvári egyetemen

Az Ungvári Nemzeti Egyetemet (korábban Ungvári Állami Egyetem), 1945-ben alapították, a Magyar Filológiai Tanszék 1963-ban kezdte meg működését, ahol magyar nyelv- és irodalom-szakos tanárok képzése folyik, eddig közel 1000 hallgató szerzett „magyar szakos” tanári oklevelet.

A Magyar Filológiai Tanszék kapcsán fontos megemlíteni az 1988-ban megnyitott és a tanszék bázisán működő Hungarológiai Központot, melynek igazgatója Dr. Lizanec Péter (Petro Lizanec) professzor.

Az ungvári magyar nyelvű felsőfokú oktatás egyik mérföldköve volt, amikor 2004-ben létrejött az egyetemen a magyar történelem és európai integrációs tanszék, majd 2008-tól a matematika és fizika karokon is megalakultak a magyar nyelvű csoportok. Az egyetem magyar tanszékei összefogásának céljából nyílik meg 2008. szeptember 25-én a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar, mely a későbbiek folyamán felveszi az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet nevet.

Az intézetben működő szakok 2013-tól: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, fizika, nemzetközi kapcsolatok, politológia, szakfordítás.

Az intézet szervezeti felépítése:

• Magyar történelem és európai integráció tanszék
• Fizika-matematika tanszék
• Magyar filológia tanszék
• Hungarológiai központ
• “CROSSROADS” Európai integráció és nemzeti kisebbségek központ.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézete névjegye:

• Igazgató: dr. Spenik Sándor docens
• Igazgatóhelyettes (oktatás-nevelés): Imre Gyula adjunktus
• Igazgatóhelyettes (tudomány): dr. Troski Viktor
• Igazgatóhelyettes (nemzetközi kapcsolatok): dr. Zubánics László
• Módszerész: Istvány Andrea

Az intézet címe:  88000 Ungvár, Universitetska (Egyetemi út) 14. (Új épület) V. emelet 517–518. szoba.

Telefon/fax: (+380 312) 64-39-60
e-mail: magyarkar.une@gmail.com
web: magyarkar-une.org
www.univ.uzhgorod.ua/departments/humanitar/

Nevicke vára - Történelem és legendák

 A nevickei vár, Kárpátalja egyik legrégibb erődítménye az Ung-folyó festői szépségű völgyében, egy vulkanikus sziklahegy csúcsán található, Ungvártól mintegy 12 km -re.

A vár évszázadokon át védelmezte a királyi Magyarország keleti határait, valamint az Uzsoki-hágón át vezető kereskedelmi útvonalat.

Története

A legújabb régészeti feltárások alapján feltételezhető, hogy a ma ismert középkori vár helyén korábban földvár állt.

A nevickei várról szóló első írásos emlékek a 14. századból valók.  IV. László király 1279-ben az Aba-családnak adományozta Ung vármegyét, majd néhány év múlva az Árpád-ház utolsó királya, III. András megerősítette Aba Amadét északkeleti birtokaiban.

Miután Aba Amadé fiai az új uralkodó, Károly Róbert ellen fordultak, a király megfosztotta őket birtokaiktól, s a nevickei várat a Drugetheknek adományozta. Az új tulajdonosok megerősítették a várat, a fából készült építmények helyett bazalt- és andezit falakat emeltettek.  A 16. században Drugeth Gáspár udvarában élt Görcsönyi Ambrus históriás énekszerző, aki elsőként énekelte meg magyar nyelven a Hunyadiak dicsőségét.

A 16. század második felében a Drugeth-család két pártra szakadt, s az erdélyi fejedelem támogatói, illetve a Habsburg-pártiak viszálya során a vár többször is gazdát cserélt.

1644-ben I. Rákóczi György fejedelem elfoglalta a várat, s attól való félelmében, hogy a császári seregek az ellene folytatott háborúban felhasználhatják, leromboltatta az erődítményt.

1879-ben elkezdődött a nevickei vár restaurálása. Parkot és kilátót alakítottak ki a vár területén, valamint emlékművet emeltek Wagner Károly erdészmérnök tiszteletére, aki fő kezdeményezője volt a helyreállításnak. Halálát követően a nevickei várrom melletti tisztáson egy obeliszk és egy hársfák övezte sétány, továbbá számos díszfát is tartalmazó arborétum hirdette a kiváló magyar erdész emlékét. Ez az emlékmű azonban a múlt század viharaiban megsemmisült (ukrán-magyar együttműködéssel Wágner Károly emléktábláját 2011-ben újra felállították). Az akkori nagyszabású helyreállítási munkálatok az első világháború kitörésekor félbemaradtak, s többé nem folytatódtak.

Kisebb-nagyobb helyreállítási munkák folytak az elmúlt évtizedekben, néhány ablakot, falrészletet restauráltak, a fa tetőzetetek is többször felújításra kerültek, de a vár egészének állaga inkább csak romlott. Hírek szerint a kárpátaljai megyei költségvetés és az Állami Regionális Fejlesztési Alap 2018-ól  jelentős összeget kíván fordítani a várrom restaurálására, elsőként az egyik bástya tetőszerkezetét újítják fel (frissítés: sajtóhír 2018 január - lásd a cikk alján).

A vár építészeti sajátosságai

A nevickei vár elliptikus alaprajzú, belsőtornyos erődítmény. Legkorábban épült részei a belső vár körüli épületek. Aba Amadé nádor emeltette az idők során a vár jelképévé vált háromszintes, négyszögletű tornyot a vár délkeleti részén. A két kerek bástyával megerősített külső várfal és a belső udvar fala között vizesárok védelmezte a várat.  

A 14. században a vár hatszögű kapubástyáját emeletes folyosógaléria kötötte össze a belső udvarral, amely köré 41 helyiségből álló palota épült; az épületegyüttes összterülete mintegy 1500 négyzetméter volt.

A vár vízellátását kövezett kút biztosította, melyet egy közeli forrás táplált. A helyreállítási munkák során két kandalló maradványai is előkerültek.

Mondák a nevickei várról

Több változatban is fennmaradt a vár állítólagos építtetőjének, Pohana Gyivkának a mondája. Az elvetemült úrnő kegyetlenül sanyargatta a népét, ezért is nevezték el ’Rossz Lánynak’.

Gyivka azt az utasítást adta jobbágyainak, hogy a vár falainak építéséhez ne csupán habarcsot használjanak, hanem tojást és tejet is keverjenek a mészhez, ezek beszolgáltatását pedig nyomorgó népétől követelte.

Az úrnő gonoszságának messze földön híre ment, s eljutott az igazságos Mátyás királyhoz is. A bölcs király tudta, hogy Gyivka vára erős és jól védhető erődítmény, ezért cselhez folyamodott. Rendelkezése szerint a környék összes marháját, lovát és kecskéjét összegyűjtötték, kolompot kötöttek az állatok nyakába, s a csordát a vár felé terelték. Gyivka szörnyen megijedt a rettenetes zaj hallatán, s lova hátán elmenekült a várból. Mátyás király azonban utolérte, s lefejezte a kegyetlen nőszemélyt.

A monda egy másik változata szerint Pohana Gyivkát, a török úrnőt egy Ivanko nevű legény üldözte el a vár alá terelt állatcsorda segítségével. Ivanko jobbágynak született, de a jószerencsének köszönhetően Ungváron királlyá koronázták, s immár uralkodóként megszabadította népét Nevicke gonosz és vérengző úrnőjétől.

A harmadik monda a vár romjain burjánzó smaragdzöld borostyán eredetének történetét meséli el.

Történt egykoron, hogy Nevicke várának ura, Upor elszerette Munkács hercegének, Garának a menyasszonyát. A férfiúi önérzetében sértett herceg seregével Nevicke alá vonult. Upor egyezkedni kényszerült, s szorult helyzetében megígérte, hogy majdan születendő lányát a herceghez adja. Upornak és feleségének egy év múlva lánya született, akit Juditnak neveztek el. A szülők hiába remélték, hogy Gara idővel megfeledkezik a neki tett ígéretről, mikor Judit betöltötte a 16. életévét, megérkezett a kérő. A leányt gyengéd szerelem fűzte apja solymászához, s esze ágában sem volt hozzámenni az idős herceghez. Uport azonban kötötte az adott szó, ezért a parancsának ellenszegülő Juditot egy toronyszobába záratta, majd kitűzte az esküvő időpontját és összehívta a násznépet. Az elkeseredett leány a torony ablakából a mélybe vetette magát. Ekkor villám csapott a várba, s a lángok elemésztették az épületet a lakodalmas néppel együtt. Judit kiömlő vére pedig borostyánná változott, mely a hű szerelem jelképeként borítja ma is a szomorú romokat.

A menyasszonyos legenda szláv változatokban is él, a vár neve is állítólag a szláv „nyevesztka”, „nevisztka” (menyasszony) szóból ered.

Rekonstrukció. A kép készítője szerint valahogy így festhetett Nevicke vára a régi századokban.

ÁLLÁSHIRDETÉS vagy PR-cikk

 A Kárpátalja Blogban közzéteheti álláshirdetését

 Nem szólnak a célközönséghez az állásportálokon feladott hirdetések. A legtöbb PR-os és HR-es és toborzó nem is gondol arra, hogy egy álláshirdetés megírása valójában marketing szövegírási feladat a célcsoport számára ismert helyen kell közzétenni az állásajánlatot.

Tehát többet gondolkodunk azon, hogy hová tegyük ki a hirdetésünket, mint azon, hogy jó-e a szöveg, amivel elárasztjuk az internetet. Egy lokális jelentőségű blog nyilván jó hely, sok potenciális jelöltet érint.

A tudatosan megírt és közzétett álláshirdetések között nyerő az itt megjelentetett. Hasonlóan eredményesek a fizetett PR-cikkek, amelyek tetszőleges témájú írások. Publikálásuk keresőmarketing szolgáltatás. A fenti linkre kattintva szerezhetők SEO tippek, ötletek, mégpedig weboldal és Google tanácsadó szakértőtől.

Zsaluzó ács - állás hirdetés - PR-cikkben hiperhivatkozás

Releváns link elhelyezés informatív, egyedi Public relations cikkekben, webszövegben. Keretprojekt: Havidíjas honlap keresőoptimalizálás Budapest.