Rosszindulatú provokáció, állatvédők akciója, vagy zseniális marketingfogás?

Több ukrán hírportálon is írtak a január 30.-án Mezőgecsén megrendezésre kerülő nemzetközi böllérversenyről. Először a zakarpattya.net.ua oldalon jelent meg egy írás, mely szerint Kijevben, Magyarország Nagykövetsége előtt tüntetők jelentek meg, akik követelték a „hentesfesztivál” betiltását. A weboldal sajnos csak saját híreire hivatkozik a cikkben, a feltett fotó pedig nagyon apró, annyi azonban látszik rajta, hogy nem az említett helyszínen készült. Mivel egyetlen ukrán portál sem hozta le a hírt, ezért nehéz eldönteni, hogy valóban megtörtént-e az eset.

A böllérfesztivál előestéjén az ua-reporter.com hozott le egy nyilvánvalóan tréfának szánt cikket, melyben azt írták, hogy az állatvédő vegán terroristák elrabolták a „kivégzésre váró állatokat”, és amennyiben nem tiltják be a böllérfesztivált, óránként elpusztítanak egy sertést.

Maga az, hogy állatvédők tiltakoznának a faluban nyilvánosan, tömegesen leölt állatok jogaiért, érthető lenne. Ebben a formában azonban egy marketing kampányfogásnak tűnik az egész.

Most egy  újabb hír jelent meg a hírportálokon, mely szerint a tiltakozók megjelentek a X. Kárpátaljai Böllérfesztivál helyszínén, és „Disznók és genntesek egyenlő joga van az élethez!” feliratú táblával vonultak végig a helyszínen.

Atrocitásokról nem érkezett hír, a hírt egyetlen más kárpátaljai hírforrás sem hozta le.

Az ügyészt is bántalmazta az egyik képviselő

Soha nem látott rendőri készültség mellett tartották meg az Ungvári Fellebbviteli Bíróságon a „Jobb Szektor” Ivano Frankivszki tagjainak meghallgatását előzetes letartóztatásuk ügyében. Korábban az ungvári járási bíróság 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte a „Drahobráti” üdülőövezetben verekedésbe keveredett tetteseket.

A bíróság két gyanúsítottat óvadék és képviselői kezesség mellett szabadlábra helyezett. A többiek esetében fenntartották az előzetes letartóztatás kényszerintézkedését.

Az első három gyanúsított meghallgatása hajnali 5-ig tartott. A szunyókáló bírókat és az ügyész monoton vádbeszédét csak az ügyvéd Vaszil Malkovics kiabálása zavarta meg, aki putyinista ügynököknek titulálta a tisztelt bíróságot és az egész ügyet az ukrán kormány által szervezett provokációnak nevezete a hazafiak ellen.

A „Horvát” hívójelű gyanúsított előadta a verekedéssel kapcsolatban saját verzióját, mely szerint, náluk nem is volt fegyver, ő pedig csak arra ébredt, hogy lőnek rájuk, lövik a barátját.

Ennek ellentmondani látszik a térfigyelő kamerák által felvett videó valamint, hogy senki nem szenvedett lőtt sérüléseket!

Az első kisebb tolongás akkor alakult ki, amikor „Horvát”-ot vissza akarták szállítani a fogdába. A jelen lévő aktivisták megpróbálták ezt megakadályozni, természetesen a túlerővel rendelkező rengeteg rendőr és kommandós rendet csinált. Közben Volodimir Paraszjuk egy pohár vizet öntött az ügyészre, majd minden kezébe eső tárgyat hozzávágott. Ez látható a felvételen is. Az ügy a bíróságon folytatódik.

Az összefoglalót készítette: H. Cs

Immár harmadik alkalommal lett díjazott az Origó hírportál blogrendszerének pályázatán Horváth Csaba Kárpátaljáról.
Ez alkalommal a Reblogmaraton néven futó verseny közélet kategóriájának olvasottsági versenyét nyerte meg posztjával. Az Ukrajna blog az ország aktuális eseményeivel foglalkozik, alapvetően hírközléseket ír a szerző, de kárpátaljai aktualitásokkal is foglalkozik. Népszerű posztjai között megtalálhatjuk a 2015-ös választásokról szóló tudósításokat, melyben kiemelten foglalkozott a helyhatósági választás kárpátaljai vonatkozásaival.

Az Ukrajna-blogot, mindössze három és fél hónap alatt, több mint 200 ezren látogatták meg. A rövid, könnyen olvasható írások lényegre törően próbálják bemutatni az ukrajnai, kárpátaljai, ungvári eseményeket, híreket, hétköznapokat.

A Kárpátalján született blogok méltán népszerűek, jellemző példa erre a „rovidkv” a reblogon.hu-n.

Mindössze egy hónapja indította blogját Horváth Attila ungvári  barátunk , aki máris felkeltette az egyik nagy magyarországi kávéforgalmazó cég figyelmét, amely egy értékes kávécsomaggal jutalmazta izgalmas írását. A Rovidkv blog a kávézás technikájával, kávéfőző gépekkel hobbiszinten foglalkozók figyelmét vonhatja magára. Az író azt használja ki, hogy magyarországi viszonylatban nagyon olcsó áron lehet jó minőségű kávéfőzőkhöz hozzájutni Kárpátalján, melyek felújítva nemcsak a vásárló élményét, de pénztárcáját is gazdagíthatja.

2015 második félévében a beregszászi kórházban tömegesen, 86-an mondtak fel, jó részük külföldre ment munkát vállalni.
Korábban is előfordult, hogy a kárpátaljai orvosok Magyarországra vagy Szlovákiába utaztak munkát vállalni, a múlt évben azonban felgyorsult, tömegessé vált ez a folyamat.

A Beregszászi Központi Járási Kórház igazgatója szerint a náluk felmondott orvosok közül nem mindenki ment külföldre, sokan magánklinikákon dolgoznak tovább, köztük 7 orvos-specialista, akikből amúgy is nagy a hiány.

A múlt évben mindössze két frissen végzett szakorvos érkezett a kórházba, ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy Kárpátalján a kezdő orvos fizetése mindössze 1550 hrivnya, Szlovákiában viszont ezer eurót kapnak. Nemcsak az orvos szakma marketing kampányával kell foglalkozni azért, hogy megállítsák a tömeges felmondásokat.

A legtöbb kárpátaljai orvos Szlovákiába költözik, mivel ott minden külön procedúra nélkül elismerik az ukrán diplomát. A főorvos szerint sürgősen szükség lenne az egészségügyi személyzet bérének emelésére, mivel Kárpátalja több falva jelenleg felcser nélkül maradt: Déda, Gut, Borzsova, Som.

Meg kell jegyeznünk, hogy a főorvos által említett problémák mellett súlyosan hat a kárpátaljai egészségügy helyzetére, hogy a magyar anyanyelvű orvostanhallgató férfiak szinte egytől-egyig Magyarországra vagy Angliába utaznak, mert az alacsony fizetés mellett a katonai behívótól való félelem is külföldre üldözi őket.

A jelenlegi Beszkidi alagúttól mintegy harminc méterre épül az új, Kárpátalját a Lembergi (Lvivi) területtel összekötő vasúti alagút. Az alagút teljes építési költsége eléri a 102 millió eurót – nyilatkozta az „Interbudtunel” építésvezetője.

A Beszkid alagút építését a Lembergi területről kezdték el, és párhuzamosan haladnak a jelenleg üzemelő százharminc éves alagúttal. A szakemberek a vonatok áthaladása előtt naponta többször ellenőrzik a régi szerkezet épségét és biztonságosságát.

Az ukrán vasúttársaság szakemberei által összeállított építési terv alapján naponta hat alkalommal robbantanak az alagútban, ezért is fontos a folyamatos ellenőrzés és megfigyelés. A vasúttársaság állandóan elérhető mobiltelefon számon és sms-ben is figyelmeztet az esetleges veszélyekre.

Az új Beszkidi alagút két sínpárral fog rendelkezni, ezért a vonatoknak nem kell majd várakozniuk - eltérően a mostani nehézkes áthaladástól. Az új konstrukció lehetővé teszi, hogy két vonat egyszerre haladjon keresztül a járaton. A régi alagúttal ellentétben az épülőt már ellátják az összes digitális jelző- és megfigyelő-berendezéssel, a maximális biztonság megteremtése érdekében.

A munkálatok befejeztével, az alagút hossza 1,764 kilométer lesz, szélessége 10,5 méter, magassága 8,5 méter. Az építkezésen mintegy háromszáz munkás dolgozik, és figyelemre méltó, hogy a korábban megállapított 102 millió euró összköltség az elmúlt két évben nem változott.

Mejelent Fedinec Csilla A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja c. könyve - ajánló, könyvbemutató

Hogy mi történt Kárpátaljával az 1938. november 2-ai első bécsi döntés következtében? „A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről” szóló 1938. évi XXXIV. törvénycikk úgy fogalmazott, hogy „az elszakított Felvidék”, közte a történeti Kárpátalja magyarok lakta, alföldi része „visszatér a Magyar Szent Korona testébe”; a magyar állam „visszacsatolja” a felvidéki területeket. Az 1938. november 3-i budapesti minisztertanácsi jegyzőkönyv „Csehszlovákia által átengedett”, „felszabadult” területekről tesz említést.

Hogy mi történt Kárpátaljával 1939. március közepén? „A Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről” szóló 1939. évi VI. törvénycikk úgy fogalmazott, hogy „az elszakított Felvidék” visszatérése után „az ezeréves határokkal szegélyezett […] Kárpátalja is visszatért a Magyar Szent Korona testébe”, a magyar királyi honvédség kötelességteljesítésének köszönhetően megtörtént „Kárpátalja birtokbavétele”, és a „birtokba vett területeket a magyar törvényhozás a magyar állam területéhez visszacsatolja”. Az 1939. március 17-i, március 28-i, április 4-i magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvekben „Ruszinszkó katonai elfoglalásáról”, „megszállásáról”, „visszacsatolásáról” esik szó.

Hogy mi történt Kárpátaljával ezután? Erről szól a Jaffa Kiadónál megjelent kötet, amelyet a könyv gondozói e szavakkal ajánlanak az olvasó figyelmébe:

Az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntés, majd az 1939. márciusi magyar katonai akció következményeként a történeti Kárpátalja területe ismét Magyarország része lett. Bár az új állapotokat rögzítő törvénycikk „a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területekről” beszélt, Fedinec Csilla kötete rámutat: a sok szempontból „köztes térnek” számító, összetett nyelvi és etnikai bonyodalmakkal szembenéző régióban nem fogadta egyöntetű lelkesedés a két évtizedes szünet után visszatérő magyar közigazgatást.

Ám a történész nem csupán a részletesen bemutatott történeti-politikai eseményekre koncentrál. Könyvéből kiderül az is, létezett-e „kárpátaljai szellem”, és ha igen, azt mi képviselte leginkább: a fenyőerdőkkel borított romantikus hegygerincek, a gazdag történelmi emlékekkel rendelkező városok, a magyar őstörténet kultikus pontja: a Vereckei-hágó, a terület sokrétű – utóbb szinte mind egy szálig halálba küldött – zsidó lakossága, netán a „leghűségesebb nemzet”, azaz a ruszinok közössége, akik sohasem kaphatták meg a nekik ígért autonómiát. Fedinec Csilla forrásokban gazdag és olvasmányos kötete számos olyan eseményt és történetet tárgyal, amelyek hatásai a jelenbe nyúlnak, bizonyítva ezzel, hogy háromnegyed évszázaddal az események után még mindig vannak feltáratlan és kibeszéletlen fejezetek történelmünkben.

Történelme során talán a legbotrányosabb alakuló ülésre került sor a Kárpátaljai Megyei Tanács üléstermében.

Az alakulóülés kezdetén még minden nyugodtan, ünnepélyes formában folyt. Az október 25-i helyhatósági választáson megválasztott képviselők letették az esküt és átvették mandátumaikat. Ekkor még a bizakodás, a megújulás légköre lengte be Kárpátalja vezetőinek környezetét.

Az indulatok akkor szabadultak el, amikor a megyei tanács új elnökéről kellett volna szavazni. A listavezető Jedinij Centr a KMKSZ képviselőivel kiegészülve a Batykivscsina képviselőjét Olekszandr Kemenyast jelölték a posztra, s értelemszerűen többségük lévén biztosnak tűnt a szavazás eredménye. Ekkor kezdődött a komédia.

Az ukrán elnök, Petro Porosenkó pártjának képviseletében Henagyij Moszkál  nagyfokú ordibálással tűntette ki magát. A hangulat tetőfokán elődjét, nemes egyszerűséggel, „budifőnöknek” nevezte. A Vidrodzsennya Párt egészen egyszerűen ellopta a szavazó urnát és megrongálták a szavazófülkét.

Az ülés ilyen fokú szabotálása alkalmat adott a háttéregyezkedésekre, melyek nem jártak sikerrel. Az ülésnek nevezett cirkusznak végül is egy kellemes bombariadó után vetettek véget, és a Kárpátaljai Megyei Tanács ülését november 27-ig elnapolták. Folytatása következik.

H.Cs.

Ha csak egy szót fűzhetnék hozzá ehhez a páratlan dokumentumértékű, 93 esztendős filmhez, alighanem Balogh Edgár nem sokkal későbbi (1930-as) szociográfiai útirajzának a címéből venném ezt a kifejezést: Szegényország.

Több mint tíz nap elteltével sincs hivatalos végeredménye a kárpátaljai 2015-ös helyhatósági választásnak. A területi bizottságokhoz még nem érkeztek meg a lepecsételt jegyzőkönyvek, a Központi Választási Bizottság pedig csak részleges eredményeket publikált hivatalos weboldalán.
Amit a választás végeredményéről biztosan tudni lehet, Kárpátalját illetően:
A választásokon 339051 érvényes szavazatot adtak le és 6 politikai párt jutott be a Kárpátaljai Megyei Tanácsba.
Egységes Közép Pártja – 100211 szavazattal (22,79%) 19 mandátumot szerzett
Szolidaritás Petro Porosenkó Blokk – 79393 szavazattal (18,06%) 15 mandátumot kapott
Újjászületés Pártja – 56490 szavazattal (12,85%) 11 mandátumhoz jutott
KMKSZ Ukrajnai Magyarok Pártja 41517 szavazattal (9,44%) 8 mandátumot kap
„Batykivscsina” Párt – 37751 szavazattal (8,59%) 7 tanácsi helyet kap
Ellenzéki Blokk – 23689 szavazattal (5,39%) 4 képviselőt küldhet a megyei tanácsba.
Érdekes adat, hogy 27052 szavazólapot találtak érvénytelennek, ez a leadott szavazatok mintegy 8%-a.

Kárpátalján a szavazólapokat kétszer kellett elkészíteni, mivel a választási bizottság, a választás előtt néhány nappal érvénytelenítette mind a 958 981 darabot, mert az egyik párt neve helytelenül szerepelt.
Bár ezt a végeredmény a Területi  Választási Bizottság már elfogadta, még hátra van az Ukrán Választási Bizottság érvényesítése és a végeredmény hivatalos közzététele.

Végigfotózta a Google Kárpátalját, már indulhat is a virtuális túra.

A Google a nyáron kezdte meg a szükséges panorámaképek elkészítését, a fotók pedig mostantól elérhetőek a rendszerben. A virtuális túrán elindulók bebarangolhatják Kárpátalja nevezetességeit és eldugottabb helyeit is. Meglepő részletességgel készültek a felvételek, ezért olyan kis utcák is felkerültek, melyek nem válnak tájaink büszkeségévé.

A Vereckei hágón átkelve megcsodálhatjuk a táj mellett a zavargások idején épült bunkereket is. A Munkácsi vár autóval el nem érhető részeit is végigfotózták gyalogos kamerával. Most pedig következzen néhány érdekesebb kép a Google Street View-ről.

A Munkácsi Vár

Verecke híres útján

Egy jellemző kárpátaljai szerpentín

Összetákolt bunker Vereckén

Olyasmit is láthatunk, amire nem büszkék az ott lakók

További kellemes barangolást. Akad, aki innen indul.

A sorsnak egy perverz játéka, hogy a kárpátaljai magyaroknak - ha behívót kapnak - egy olyan zászlóaljnál kell szolgálniuk és meghalniuk, amely részt vett 1944-ben Kárpátalja megszállásában, 1956-ban pedig lőtte Budapestet.

- kezdi legutóbbi blogbejegyzését Horváth Csaba, aki alig néhány nappal ezelőtt indította tematikus blogját az Origo hírportál alatt működő reblog.hu rendszerében. Témaválasztása nem véletlen: manapság mi sem foglalkoztathatja élénkebben egy kárpátaljai magyar fiatalember fantáziáját, mint az ukrajnai polgárháború (amit hivatalosan nem neveznek így) és annak hatása a kárpátaljai magyarságra. A hadkötelezettség és a sorozások morális dilemma elé állítja azokat, akiket fennállása alatt Ukrajna nem tudott meggyőzni arról, hogy olyan ország, olyan haza lenne, amelyért érdemes lenne vért ontani, életet áldozni. Hogy milyen emberáldozatokat követelt eddig a háború, hogy milyen állapotok uralkodnak a hadseregben, milyen a fegyverzet, egyáltalán kik harcolnak kikkel, arról sok információ beszerezhető a máris több ezres olvasottságú blogból, itt:

• Ukrajna, Kárpátalja, háború - minden, ami itt történik!

Megrázó kép: Búcsú a bajtárstól - menet az ungvári gyalogjáró hídon

ukrajna, magyarság, kárpátalja, magyarok, harcok, történelem, polgárháború, hadsereg, ungvár, az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarok kérdése

Munkalehetőség Nyugat Magyarországon