Páldi András volt nagykövet visszaemlékszik...

Sokan, sokféleképpen megírták már Ukrajna függetlenné válásának folyamatát, melynek 20 éves évfordulója alkalmából emlékezünk ezekre az izgalmas évekre. Páldi András, főkonzul és első kijevi magyar nagykövet - elmondta - örömmel vállalta a kijevi kiküldetést, mert akkor már évek óta foglalkozott a Szovjetunió gazdaságpolitikájával, és érdekes feladatnak számított a változások belülről történő megfigyelésének lehetősége, szemtanúja lenni a sorsfordító eseményeknek, az Ukrajna függetlenségéért vívott politikai küzdelemnek. Riportunk révén nem csupán azt tudhatja meg az Olvasó, hogy Kijev miként került „Egyre távolabb Moszkvától”, hanem azt is, hogy ma Magyarország közelebb áll-e Kijevhez, mint 20 évvel ezelőtt. >>tovább a teljes cikkhez

zsidóság | munkács | kárpátalja | magyar zsidók helyzete ukrajnában | működő zsinagógák

A hajdan tizennégyezer fős munkácsi zsidó közösség ma 280 főt számlál nem zsidó, félzsidó családtagokkal együtt. 1946-ban még kétezren voltunk, meséli Lebovics Ábrahám hitközségi elnök, aki épp ebben az esztendőben született, Auschwitzból visszatért szülők gyermekeként, egy közeli faluban és hétéves kora óta él Munkácson. Még az én iskolámban a gyerekek negyede zsidó volt.

A Szombat.Org cikke:

Két zsinagóga – 280 embernek

Magyar iskolába járt?

Nem, orosz iskolába. A helyieket kerültük azután, ami 1944-ben történt. Az oroszokkal jobban kijöttünk, mert ők 45 után kerültek ide, és ők is idegennek érezték magukat. A zsidók többsége ekkor orosz iskolába járt.De ezek a zsidók már mások voltak. A túlélők jelentős része, miután hazatérve látta, hogy alig maradt élő rokona, távozott, amíg tudott. A város zsidó értelmisége eltűnt. A magyar elitet pedig az 1945 után berendezkedő szovjet hatalom hurcolta a Gulágra. (A város egyik parkjában álló emlékművük 197 elpusztult áldozat nevét tartalmazza.)

Munkács így 1945 után értelmiség nélkül maradt. A hiányzó orvosok, tanárok, mérnökök – és persze az új adminisztráció – a távolabbi szovjet területekről érkezett. Köztük sok volt a zsidó, akik kietlen szovjet lakóhelyüket szívesen cserélték föl erre a frissen elfoglalt vidékre, ahol még érezni lehetett az európai levegőt.

Ám ezek a szovjet rendszerben nevelkedett zsidók már nem nagyon vállalták identitásukat. Magánbeszélgetésekben esetleg, de a közösséghez nem közeledtek, egészen 1989-ig.A város számos zsinagógája közül 1956-ig az egyikben még lehetett imádkozni. Akkor a rendőrség azt is bezárta, s így a zsidó intézményrendszer utolsó darabját is fölszámolták.

1944 előtt Munkács nem zsidó lakosságának egy része is beszélt jiddisül („zsidóul” – ahogy akkoriban mondták), főként a ruszinok, akik gyakran vállaltak munkát a zsidóknál. 1956-ban a zsidók a nyilvános tereken már oroszul kommunikáltak. A közösség épületében a feliratok ma is orosz nyelvűek és ez a többség anyanyelve is.

Lebovics Ábrahám beszél magyarul, de kicsit régiesen, töredezetten. Feleségéhez is magyarul szól (előttem legalábbis), de a többiekkel oroszul társalog. A mosolygós, barátságos, de kissé megviseltnek látszó ember gyakorlott nyilatkozó: a munkácsi zsidók legendája az utóbbi időben szépen terjed, gyakran jönnek ide újságírók. Legutóbb épp a német 3SAT televízió stábja forgatott itt.A főtéren elvétve hallok magyar beszédet, magyar feliratot sem látok, de ha valakit megszólítok, előfordul, hogy magyarul válaszol.

Mihail Labos polgármester-helyettessel, magyar neve ellenére, oroszul beszélgetünk. A Mazsike nyári kulturális fesztiválja programjának részleteit tárgyaljuk meg vele, s ő legnagyobb készséggel és udvariassággal fogadja a javaslatokat. Biztosít arról, hogy Zoltan Zoltanovics (ahogy Lengyel Zoltán polgármestert nevezik) a maga részéről szintén támogatja a rendezvényt.

Kisétálunk vele a főtérre, ahol megmutatja, melyik lenne alkalmas hely a szabadtéri koncert számára.Mihail Labos szerint a lakosság nyolc százaléka orosz, a magyarok aránya ennél valamivel kisebb. Kárpátalján itt a legmagasabb a cigányok aránya. Politikailag korrekt stílusban beszél beilleszkedésük gondjairól, amelyek hasonlók, mint nálunk: nehezen birkóznak a tanulással, sok a segélyen élő. Viszont ők végzik a városban a legrosszabbul fizetett munkákat: ők az utcaseprők, takarítók. A feszültségek mégsem olyan nagyok: Munkács lakossága etnikailag kevert, sokféle ellentétet kell elsimítani, s ezek közt a cigányok ügye nem a legfontosabb. Így a témát nem is terheli meg annyira a politika.Az egyik feszültségforrás például a városháza előtt álló obligát szovjet hősi emlékmű, melyet itt elesett katonák sírjai vesznek körül. Néhány éve felmerült, hogy az egészet át kéne helyezni a köztemetőbe. Ám ez nemcsak az itt élő oroszokat bántaná. Az alpolgármester felidézi a pár évvel korábbi észtországi botrányt: a tallinni szovjet emlékmű áthelyezése után utcai inzultusokig fajult a feszültség észtek és oroszok között. A hősi emlékmű tehát marad.A főtéren álló Lenin-szobrot viszont már elvitték, helyén most a szláv írásbeliséget megteremtő két legendás szerzetes, Cirill és Metód emlékműve áll. Hogy mi közük van Kárpátaljához? A Lenin-szobor helyén támadt űrt valami hasonlóan egyetemes üzenettel kellett kitölteni, s oroszok, ukránok, ruszinok számára ez volt a közös nevező. A szobor fölött ukrán zászló lobog.A sztálini terror 197 magyar áldozatának a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége állított emlékművet a város egyik kisebb terén.

Arra pedig, hogy a város lakosságának felét 1944-ben Auschwitzba hurcolták, egy 50×75 cm-es tábla emlékeztet, a hajdani zsidó utca bejáratánál, ahol akkor a gettó kapuja állt. Ezt a zsidó közösség állíttatta. A sötétszürke emléktáblát kicsit nehéz észrevenni, mert sok körülötte a színes reklám. (Felavatásán közreműködött a Goldmark-kórus, és a Mazsihisz is képviseltette magát.)

Az új zsidó temetőben álló Holokauszt-emlékmű nagyobb, impozánsabb. A megemlékezéseket is itt tartják. De ebben a temetőben áll Spira rabbi sírja is, és a fölé emelt ohelt is sokan látogatják. Imádkoznak itt és elhelyeznek egy kvitlit (kívánságot tartalmazó cédulát).

A zsidó közösség intézményeit a városközpontban találjuk: konyha és étkező, zsinagóga, irodák és egy nagy, üresen álló épületrész. Ezek egy részét 1996-ban visszakapta az 1989-ben újjáalakult közösség, más részét a New Yorkból rendszeresen idelátogató munkácsi rebe vásárolta meg és újíttatta föl. Köztük a saját szülőházát is, amelyet zsinagógának rendezett be. Itt, dicséretes módon, minden nap összejön az imához szükséges tíz férfi.

Aki ugyanis imádkozik, reggelit kap. Ingyen ebéd negyven rászorulónak jár a Joint által fenntartott konyhán, ahol az ebédlőben Spira rabbi, valamit a mostani rebe arcképe látható.
A szovjet rendszerben szocializálódott munkácsi zsidók nemigen értik, miért kéne fizetniük az ebédért, pénteki vacsoráért, pészachi borért, maceszért.
Hát nem ingyen van a macesz? –idézi föl méltatlankodó kérdésüket Lebovics úr.

A fiatalok is így gondolkodnak?

Fiatalok itt nincsenek, elmentek Izraelbe, Amerikába, Kanadába.
A nagyzsinagógát is visszakapta a közösség – alig három éve, mert a hadsereg vonakodott kiüríteni itt berendezett raktárát. Miután a közösség birtokába került, a munkácsi rebe pazarul felújíttatta az épületet.

Minek még egy ekkora zsinagóga 280 nem túl vallásos embernek?

A rebe megmutatja, hogy Munkácson volt zsidóság és lesz is. Már többször járt itt a híveivel. Legutóbb áprilisban volt itt nyolcvan emberrel és a helyi zsidókkal együtt imádkoztak. Együtt voltak vagy kétszázan.
Legközelebb júniusban várható a rebe, aki egy rokona bár micvóját tartja majd itt, minden bizonnyal fényes külsőségek közepette. A hagyomány kötelez: a harmincas években, Spira rabbi lányának esküvőjén több ezres tömeg vett részt, s a hatalmas esküvői menet, lovas bandériummal az élen, a zsidó utcán felállított diadalkapun haladt át. (Az akkor készült filmfelvételek ma láthatók az Interneten.)
A költséges beruházásokat és rendezvényeket egy Roth nevű, Kárpátalján született, New Yorkban élő zsidó segítségével fedezi a rebe. Roth úré a város legelegánsabb, négycsillagos szállodája. Ez volt az első, igényesen fölújított épület a főtéren, s az ezt követő felújítások ezt tekintették mintának.

(közlás a szerkesztőség engedélyével)

A kettős állampolgárságot el nem ismerő ukrajnai törvények miatt a kárpátaljai visszahonosítottak valamennyien „titkos” magyar állampolgárok. /// A határon túli magyar szavazók nem Románia, Szlovákia, Szerbia vagy Ukrajna, hanem éppenséggel Magyarország számára jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot azzal, hogy anyaországukban szélsőséges politikai erőket juttathatnak hatalmi pozícióba.

Balla D. Károly

Titkos állampolgárok

Hónapok óta igyekszem ellenállni a kísértésnek, hogy naplómban a Kárpátalján felélénkült magyarellenességről írjak. Már februárban szörnyülködhettem volna a vereckei honfoglalási emlékmű újbóli megrongálása miatt (egy szélsőséges párt vezetői éghető anyagot öntöttek rá, és felgyújtották), és folytathattam volna áprilisban, amikor az emlékmű újból az ukrán nacionalisták céltáblájává vált (ezúttal feliratokat és horogkereszteket festettek rá). De nem sokkal később Petőfi ungvári szobrát is megcsonkították: kardjának kiálló részét egyszerűen lefűrészelték egy hajnalon.

Nem akartam azonban ezekkel az esetekkel foglalkozni, és erre több jó okom is volt. Az első afféle ostoba babonás félelem: ha leírom, hogy szűkebb pátriámban soha eddig nem tapasztalt mértéket öltött a magyarellenesség, azzal mintegy be is teljesítem, változtathatatlanná teszem ezt a tényt, holott inkább kételkedni szeretnék a valódiságában. A másik ok, hogy a sajtót hetekig uralták a fentiekkel kapcsolatos híradások, nem gondoltam, hogy számukat nekem is szaporítanom kellene. Ellenállásom legnyomósabb harmadik oka azonban más természetű.

Ha írok az emlékművek rongálásáról, akkor, miközben mélyen elítélem a vandalizmust és a nacionalista indulatokat, aközben óhatatlanul a vélhető indítékokról is szólnom kellett volna, megemlítve például azt, hogy mindeközben az ukrán nyelvű sajtóban is megszaporodtak a szélsőséges hangok, újra és újra felhánytorgatják nemcsak „a magyarok történelmi bűneit” (pl. Kárpátalja 1939-es visszafoglalásának bizonyos eseményeit), hanem azokat a vádakat is megfogalmazzák, melyek szerint az itt élő magyarok nem tekintik hazájuknak Ukrajnát, nem tanulják meg rendesen az államnyelvet, voltaképp idegenek a lakóhelyükön, s ha valami bajuk van, Budapestre mennek panaszkodni. Állandó témája lett ezeknek a cikkeknek – kell-e mondanom – az Ukrajnában el nem ismert kettős állampolgárság is, amelyet a kárpátaljai ukránok jelentős rétegei sérelemként érnek meg, s a vehemensebbek persze azt is megfogalmazzák, hogy a magyarok, ha kell nekik egy idegen ország állampolgársága, „akkor menjenek oda lakni”.

Nos, éppen azért nem akartam mindezzel foglalkozni, mert a magyar vonatkozású »»a teljes cikk

 

Kitekintő:

Hogyan kapjanak választójogot a határon túli magyarok?

Már az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésének idején felmerült, hogy az állampolgársággal együtt választójogot is nyernek majd a határon túli magyarok – hiszen „állampolgárság csak egy van”. Európa számos országban szavaz a határon túl élő állampolgár, és sok helyen a helyben lakástól is eltekint a gyakorlat, ugyanakkor az intézmény magyarországi jogkiterjesztése politikai, közjogi, gyakorlati és elvi kérdéseket is felvet. Mindezidáig azonban még nem vonták be az érintetteket a szavazati jog körüli gondolkodás, konzultáció folyamatába. Vitaindítónkkal és cikksorozatunkkal erre teszünk kísérletet. Kérdéseinkkel a határon túli magyarok érdekképviseleti és kulturális szervezeteit, szakértőit keressük meg, hogy körbejárhassuk a választójog kiterjesztésének legfontosabb területeit. Mondja el véleményét Ön is! >> tovább

Frissítés: még egy napig lehet szavazni:

(BDK) Egyik friss bejegyzésemben (Ráfázhat a Fidesz)  bizonyos politikai feltételezéseket latolgatva hivatkoztam a Kárpáti Igaz Szó online oldalán folyó szavazásra, megjegyezve, hogy „A minta persze nem reprezentatív, ám az mégis jelzésértékű, hogy egy nagyjából baloldalinak (!) tartott lap online felületén a listát a Jobbik vezeti.” A magát Kárpáti Igaz Szónak nevező olvasóm hozzászólásában kifogásolta a nagyjából baloldali minősítést, szerinte ez olyan, mint a többé-kevésbé szűz, s ők különben is mindenevők, azaz – értelmezésemben – semlegesek. No, gondoltam, kérdezzük meg az olvasót, milyennek tartja a KISZót. Itt lehet szavazni: Ön szerint milyen orientációjú a Kárpáti Igaz Szót?

Ukrajna titkosszolgálati eszközökkel céltudatos provokációt folytat a visegrádi csoport országai ellen, amelyek Kijev érdekei mellett lobbiznak az Európai Unióban - jelentette ki az Unian hírügynökségnek a napokban adott interjújában Tarasz Csornovil parlamenti képviselő, a Legfelsőbb Tanács külügyi bizottságának elnökhelyettese, aki szerint a következő diplomáciai botrány Lengyelországgal robbanhat ki.

Négy napos kulturális zarándoklat az ezerarcú Kárpátaljára a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében - 2011. június 23-26. között:

» » PROGRAM, tudnivalók

 Medgyesi Ádám - Kitekintő, 2011.máj.31.:

Nemzetbiztonsági veszély Ukrajnában a kettős állampolgárság

Most nagyon átverték az Orbán-kormányt

 Az ukrán alkotmány csupán egyetlen állampolgárságot ismer el, és a hatályos törvény értelmében mindazok, akik egy másik ország állampolgárságáért folyamodnak, elveszítik ukrán útlevelüket. A kettős állampolgárság megléte mindemellett egyelőre (!) semmilyen adminisztratív vagy büntetőjogi szankciót nem von maga után. Mit mutat a gyakorlat és milyen a fogadtatás?

Hogyan rendelkezik az alkotmány?

Az alkotmány azon tétele, amely kimondja, hogy Ukrajnában egyes állampolgárság van, kizárja annak lehetőségét, hogy valamely régió, megye, például a Krím vagy Kárpátalja létrehozhassa külön saját állampolgársága intézményét, nem vonatkoztatható az állampolgárok kettős, illetve többes állampolgárságának tilalmául – mondta Tóth Mihály, jogtudós, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke a Kárpáti Igaz Szónak. Ugyanakkor további passzusok az ukrán állampolgárság felvételének feltételéül szabják más állam polgárságának megszüntetését, valamint az ukrán állampolgárság elvesztésének okaként tüntetik fel, ha felnőtt korú ukrán állampolgár saját akaratából, egyéni kérelem alapján felveszi egy más állam polgárságát.

A fenti ellentmondás fényében kérdéses, hogy megfosztható-e ukrán állampolgárságától az, aki felveszi a magyart. „Az állampolgárságról szóló törvény további kettősséget mutat: Alapelvként határozza meg Ukrajna állampolgárai számára más állam polgárságába való belépésének jogát, valamint az ukrán állampolgár állampolgárságtól való megfosztásának lehetetlenségét. Emellett azonban az állampolgárság elvesztését helyezi kilátásba azon ukrán állampolgárok számára, akik egyéni kérelem alapján felvették egy másik állam polgárságát. Ennek ellenére jelenleg nem létezik elfogadott eljárás az állampolgárságtól való megfosztásra, s ezért is fordulhatott elő, hogy a titkosszolgálat beavatkozik, s csorbul a jogállamiság Ukrajnában.

Ukrajna, "Attention!"

Az eljárások ellen a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ) Viktor Janukovicshoz írt nyílt levélben tiltakozott. „Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat eljárása, amely a sztálini idők belügyes gyakorlatát idézi, Ukrajna magyar nemzetiségű állampolgárainak a megfélemlítésére, Kárpátalja egész magyar közösségének a megalázására irányul. Az ilyen cselekedetek rombolják Ukrajnának, mint jogállamnak a nemzetközi tekintélyét” – áll a levélben. Ezen túlmenően a KMKSZ felszólítja Viktor Janukovicsot, hogy az ukrán alkotmány legfőbb védelmezőjeként vessen gátat a törvénytelen cselekedeteknek, és intézkedjen azok kezdeményezőinek és végrehajtóinak a felelősségre vonásáról.

Megosztotta véleményét Jaroszlava Hartyányi is, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat elnöke is (egy személyben az Ukránok Európai Kongresszusának elnöke). Képtelenségnek nevezte, hogy miközben az ukrán parlament képviselőinek fele hármas, Krím lakosságának fele pedig kettős állampolgársággal rendelkezik, az SZBU a leggyengébb láncszemet képező magyarokat találja meg és hurcolja őket kihallgatásra.

Magyarország kormánya is azonnal reagált a történtekre. Nem pusztán az ukrán belső törvényeket, hanem a nemzetközi jogot is sérti az ukrán titkosszolgálat eljárása – nyilatkozta Németh Zsolt külügyi államtitkár a parlament nemzeti összetartozás bizottsága és külügyi bizottsága együttes zárt ülése után, utalva a bécsi konvencióra. „Magyarország nem tűri, hogy magyar embereket, ha igényeltek állampolgárságot, ha nem, atrocitások érjenek bárhol a Kárpát-medencében” - szögezte le, és hangsúlyozta: a történtekre magyarázatot és megfelelő jogorvoslatot is várnak az ukrán féltől.

Reakciók Ukrajnából

A külügyi államtitkár álláspontjára a 2000 című ukrán hetilap publicistája reagált, helyesnek ítélve az ukrán álláspontot a magyarok kettős állampolgárságának ügyében: "Az ugyanis, hogy Ukrajna nem küldött Magyarországnak hivatalos tiltakozó jegyzéket, és nem emelt kifogást az új magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatban – helyes módon magyar belügynek tekintve a kérdést –, egyáltalán nem jelenti azt, hogy Kijev meg fogja engedni Budapestnek a belügyeibe való beavatkozást. Még kevésbé fog megengedni hasonló hangnemet és szemtelen viselkedést ilyen magas hivatalos szintről".

A leghitelesebb ukrán álláspontot azonban mégis az ukrán külügyminisztérium szavai jelentik. Oleg Volosin, az ukrán külügyminisztérium tájékoztatáspolitikai ügyosztályának igazgatója közölte: „Semmilyen politikai veszélyt nem látunk Magyarország Ukrajna-politikájában. A magyarok arról biztosítanak bennünket, hogy az ukránok jelentéktelen része kap magyar állampolgárságot.” Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a második állampolgárság felvétele törvényt sért és ezért az ukrán állampolgárt, s nem az ukrán államot terheli a felelősség.  Kifejtette, hogy „a törvényeket nem az állampolgárságot adó konzulátus sérti meg, hanem azok az állampolgárok, akik felveszik a magyar állampolgárságot, de nem mondanak le az ukránról.”

Ukrajnában is van azonban ellenpont, ugyanis az ellenzéki Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem (NU-NSZ) pártszövetség színeiben politizáló Hennagyij Moszkal, volt kárpátaljai kormányzó rámutatott, hogy a gyakorlatban már egyébként is létező dolog a kettős állampolgárság. A politikus az alkotmány vonatkozó passzusait a másik oldalról vizsgálta, hiszen több, mint kérdéses, hogy a más országokba emigrált ukrán állampolgárok teljesítve alkotmányban meghatározott kötelezettségüknek lemondtak ukrán állampolgárságukról. "Az Európai Unióba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Izraelbe és a világ más részeibe különböző okokból áttelepült honfitársaink milliói régen felvették ezen országok állampolgárságát, miközben nem mondtak le az ukránról" – mondta Moszkal a parlamentben.

A szókimondásáról is ismert politikus badarságnak nevezte a kettős állampolgárság tiltását, s szerinte elképzelhetetlen, hogy mindez azzal járhat, hogy más államok erőt alkalmazhatnak Ukrajna területén állampolgáraik védelme ürügyén, mint ahogyan azt sok radikális vélemény megfogalmazza. Kifejtette még, az ukrán külügyminisztérium adatai szerint 2007 és 2011 között az ukrán nagykövetség Moldovában közel hétezer személynek adott ukrán állampolgárságot. Ettől azonban senkinek a fejében nem fordult meg, hogy Ukrajna katonai akciót indíthat Moldova ellen állampolgárai védelmében, érvelt Moszkal. Hangsúlyozta azt is, hogy a kettős állampolgárság gyakorlata ma már Európa- és világszerte elfogadott – tette közzé a Kárpáti Igaz Szó.

Változhat-e a jelenlegi helyzet?

Hiába nem tekinti az ukrán külügy politikai kérdésnek a magyarok kettős állampolgárságát, az tisztán látszik, hogy nemzetbiztonsági veszélyként tekintenek az ügyre - írja az MTI. Titkosszolgálati forrásokból ugyanis azt lehet tudni, hogy az SZBU továbbra is ellenőrzése alatt tartja a kettős állampolgárság kérdését, mivel az a jövőben Ukrajna területi integritásával kapcsolatos problémává alakulhat.

---

Olvasd el ezt is:

• Határon túli szavazók - mint nemzetbiztonsági kockázat

A napokban lenne száz esztendős a feledhetetlen Drávai Gizella, sokunk Gizi nénije, a legendás beregszászi pedagógus (1911.05.07-1981.08.28). Nemzedékekkel szerettette meg az irodalmat, a nyelvet, ott bábáskodott sokunk írói indulásánál. Tényleges tanítványa ugyan nem lehettem, okításából mégis éveken át részesültem azokon a délutánokon-estéken, amelyeket Mozi (akkor Ivan Franko) utcai parasztbarokk házában tölthettem társaságában, könyvek, kéziratok, levelek, szobrok, festmények és hanglemezek között. Tovább...

Az ukrán titkosszolgálat törvényesen zaklat

• Forrás: Index/MTI

Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU szerint a hatályos törvények alapján hallgatják ki azokat a kárpátaljaiakat, akik magyar állampolgárságért folyamodnak. Ukrajnában tiltják a kettős állampolgárságot, de az ukrán állampolgárságtól csak hosszadalmas és bonyolult eljárásban tudják megfosztani a szabályt megsértőket.

Megfelel a hatályos ukrán törvényeknek és államérdekeknek az, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kihallgatja a kárpátaljai magyarokat a kettős állampolgárságról, nyilatkozta az amerikai pénzből működő, Prágából sugárzó Szabadság Rádió ukrán nyelvű adásának a titkosszolgálat szóvivője, Marina Osztapenko Kijevben. Osztapenko elismerte, hogy az SZBU "foglalkozik a helyzettel", de szerinte az eljárásuk "a hatályos ukrán törvényeken belül marad és Ukrajna államérdekeit szolgálja". "Nem voltak kínzások" - jelentette ki.

Ukrajnában nem engedélyezik a kettős állampolgárságot, ugyanakkor büntetése meglehetősen bonyodalmas, hosszú eljárásban lehet csak megfosztani valakit ukrán állampolgárságától.

A Szabadság Rádió megszólaltatta az ismert ukrán politikai elemzőt, Vitalij Balát is, aki rossz gyakorlatnak nevezte a kettős állampolgárság büntetését. Bala szerint az országnak inkább olyan gazdasági feltételek megteremtésére kéne törekednie, hogy a kettős állampolgárság ne jelentsen veszélyt. A kérdést pedig érzelemmentesen kéne kezelni, és el kéne felejteni, hogy a kettős állampolgárság veszélyezteti a nemzeti érdeket.

Az adásban az is elhangzott, hogy a szakértők sem tudják megbecsülni, hány ukrán állampolgár vette fel a magyar, orosz vagy román állampolgárságot, mert akiket a kérdés érint, azok rendszerint hallgatnak róla. Abban azonban egyetértenek, hogy mindegyik esetben ezres nagyságrendről lehet szó.

A tekintélyes kijevi Razumkov Intézet kutatása szerint az ukrán állampolgárok több mint 49 százaléka szeretné felvenni egy másik ország állampolgárságát, az ukrán megtartása mellett.

A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége kedden fordult levélben Viktor Janukovics elnökhöz, kérve, hogy az SZBU hagyjon fel az egyszerűsített honosításért folyamodó kárpátaljai magyarok zaklatásával. A titkosszolgálat emberei rendre felkeresték, és fenyegetésekkel írásos nyilatkozat megtételére kötelezték a magyar állampolgárságot felvevő kárpátaljaiakat. Az ügyben már Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese is tájékoztatást kért Ukrajnától.

---

Előzmény: Zaklatnánk, de nincs rá pénzünk

Ukrán nagykövet: meg kell vizsgálni,
tényleg zaklatták-e a kárpátaljai magyarokat

• A KMKSZ elítéli a visszahonosított magyarok hatósági zaklatását
• Semjén: Magyarország várja Ukrajna válaszát
• << az mti egyes hírei most már nem jönnek az adott linkeken, töröltem (2016)
• ukrán gumicsónak: bark eladás, vétel, vásárlás

Az Ungvári Nemzeti Egyetem kiadója a Studia Regionalistika sorozat harmadik darabjaként jelentette meg a Kárpátalja évszámokban 1867-2010 c. kétnyelvű (ukrán-magyar) kiadványt, amely a címben szereplő évszámhatárok közötti legfontosabb történelmi és társadalmi eseményeket veszi számba Kárpátalja vonatkozásában. A kötet összeállítói: Vehes Mikola, Molnár D. István, Molnár József, Osztapec Jurij, Oficinszkij Román, Tokar Marian, Fedinec Csilla, Csernicskó István.

A kötet szerkezetileg nyolc részre tagolódik aszerint, hogy a régió az adott időszakban mely államhatalom alá tartozott. Megjegyzendő, hogy a szerzők a tényszerű adatközlésre hagyatkoznak, az eseményekhez nem fűznek kommentárokat, így ez a kiadvány is részét képezi annak a munkának, amelyet magyarországi és ukrajnai tudósok egy csoportja annak érdekében végez, hogy a régió történelmét elfogultságoktól, a nemzeti érzületből származó részrehajlástól mentesen tisztázzák s tárják az olvasók - így többek között az egyetemi diákság - elébe.

---

Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010. // Автори-упорядники: М.Вегеш, С.Молнар, Й.Молнар, Ю.Остапець, Р.Офіцинський, М.Токар, Ч.Фединець та С.Черничко. / A kötet összeállítói: Vehes Mikola, Molnár D. István, Molnár József, Osztapec Jurij, Oficinszkij Román, Tokar Marian, Fedinec Csilla, Csernicskó István. [Studia Regionalistica 3.] Ужгород: Видавництво «Говерла» / Ungvár: Hoverla Kiadó, 2011. 312 p.

---

A kötet teljes anyaga .pdf formátumban

• Kárpátalja évszámokban 1867–2010 / Хроніка Закарпаття

A könyv megjelenéséről ukránul: Літопис Закарпаття у датах

Más: Linképítés - Honlap keresőoptimalizálás - Kárpátalja

Kettős állampolgárság:
alaptalanok az ukrán aggodalmak

Mindazon kárpátaljai számára, akik Európán belüli szabad utazást, vízummentességet, magyarországi szociális és egészségügyi kedvezményeket reméltek az egyszerűsített eljárással történő honosítástól, csupán egy címeres papírban testet öltő illúzió marad a magyar állampolgárság – írta az ungvári Zakarpatszka Pravda című hetilap legfrissebb száma.

Teljesen logikus, amit a hivatalos Budapest állít, azaz hogy az állampolgársággal járó juttatások igénybevételéhez magyarországi lakóhellyel kell rendelkezni, és a magyar költségvetésbe kell az adót befizetni – mutat rá a magyar kettős állampolgársággal foglalkozó írásában Natalija Petervari, a lap főszerkesztője, a Prágából sugárzó Szabadság Rádió ungvári tudósítója.    

A kérdésről Magyarországon is tájékozódó cikkíró szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos ukrajnai félreértések abból származhattak, hogy az ukrán média nem kapott kimerítő tájékoztatást sem Budapesttől, sem pedig az ukrajnai magyar külképviseletektől. Ebből adódóan rengeteg alaptalan feltevés keletkezett az ügyet illetően – fogalmazott.

A szerző, utalva azokra az elmúlt hetekben megjelent kijevi politikusi nyilatkozatokra, amelyek Ukrajna vonatkozásában nemzetbiztonsági fenyegetést vizionáltak a kettős állampolgárság kapcsán, kifejtette: a politikusok aggodalmaskodása bizonyos fokig érthető, mivel Budapest nem kommentálta különösebben a magyar állampolgársági törvény módosítását. Nem csoda tehát – így a cikkíró –, hogy a kérdést előítéletek és pletykák hálója fonta be, amelynek kibogozása nehéz, de nem reménytelen feladat, ha az érdeklődő illetékes helyen, hozzáértő szakemberektől kér magyarázatot.

Petervari Budapesten Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárnál tájékozódott a kettős állampolgárság kérdésében. A magyar politikus vázolta a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvénymódosítás előzményeit, külön kiemelve a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvény elfogadását, s azt, hogy az Európai Unió elismeri minden tagországának a jogát saját kisebbségeinek a támogatására. Répás elmondta, hogy a mostani kormány is elsősorban ebből a megfontolásból kiindulva cselekedett, amikor célul tűzte ki a nemzet egyesítését, s módosította az állampolgársági törvényt is. Mint hangsúlyozta, ez a diszkrimináció megszüntetését célozta.

Petervari szerint csalódniuk kell azoknak a magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljaiaknak, akik arra számítottak, hogy ugyanolyan jogosítványokkal rendelkeznek majd a magyar állampolgárság birtokában, mint a Magyarországon élők. Ez közel nincs így – mutatott rá, idézve Répás Zsuzsannát, aki hangsúlyozta, hogy a magyar törvény nem ismer különböző kategóriájú állampolgárt, ám több olyan jogosítvány létezik, köztük a szociális és egészségügyi juttatások, amelyek nem az állampolgársághoz, hanem a lakóhelyhez kötődnek.

MTI. Forrás (<< a link már nem működik, töröltem)

______________

budapest-ungvár távolság hány km?

Ez a bejegyzés a Kárpáti Igaz Szó c. magyar közéleti lap, újság (Kárpátalja) online kiadásáról adott hírt 2011-ben. A szerkesztőség sajnos - mint ezt a későbbi frissítésekben is jeleztem - nem használta ki az internetes megjelenés lehetőségeit, a honlap nem vált hírportállá. Ráadásul magának a lapnak a színvonala is folyamatosan romlik az utóbbi években. Egyre provinciálisabbá, igénytelenebbé vált, az újságírók teljesítménye siralmas. Ennél is nagyobb gond, hogy a független újságírásnak még a szele sem érintette meg a KISZót, 2005-ös újraindulása óta az ukrán hatalmi érdekek közt saját politikai karrierjét építgető Gajdos István iránti szolgahűség jellemezte - de ez legalább bizonyos (olykor túlzó) baloldaliságot, demokratikus és liberális szemléletet kölcsönzött az újságnak. Ám egy ideje a lapon súlyos identitásválság figyelhető meg, sőt, ez a világnézeti elbizonytalanodás oda vezetett, hogy a Kárpáti Igaz Szó ma, a kiélesedő ukrajnai krízis közepette - 2013-2014 - a szélsőségesen nacionalista, rasszista, antiszemita, homofób, antiliberális és antidemokratikus magyarországi politikai párt kárpátaljai szócsövévé látszik degradálódni. Ez a roppant szomorú körülmény arra késztetett, hogy ezt a bevezetőt ide tűzzem a honlap 2011-es bemutatásának eredeti szövege elé. - BDK, 2014. augusztusa   - Az eredeti bejegyzés, majd a frissítések:

Megújult a Kárpáti Igaz Szó honlapja, átláthatóbb lett a struktúrája, visszakereshetőbbek az anyagai, és fontos, hogy a nyomtatott lap számai szerinti visszakeresés is (újra) lehetővé vált az archívumban.. Az új honlap még tesztüzemben működik. A megnyitáshoz >>katt a képre

Frissítés, 2012. október. A tesztüzemet követően a honlap valódi online hírportállá kezdett fejlődni. A nyomtatott lap anyagain túl számos friss hírt közölt, kisebb saját online-anyagok is megjelentek. Kísérlet történt egyfajta közösségi élet megteremtésére (chat, Facebook), illetve kárpátaljai szerzők blogjainak az integrálására. Később ez a folyamat lelassult, majd le is állt. Jelenleg a honlapon csupán a nyomtatott verzió cikkei olvashatók, így a szájt alig több, mint egy print kiadvány statikus online verziója.

Frissítés 2014. Miközben a Kárpáti Igaz Szó nagy riválisa, a Kárpátalja hetilap hírportálként kezdett működni és miután a beregszászi főiskolán készülő Kárpátalja Ma is napi több frissítéssel követi a világ és Kárpátalja eseményeit, aközben a KISzó továbbra is csak a print cikkeket közli digitális formában, más, új, aktuális hír nincs a honlapon. Igaz, hogy afféle "társlapként" beindult a Tisza News egy valódi online hírportál igényével, de azért ez mégsem az, mintha az Igaz Szó vállalna fel online működést.

Más: .A Kárpáti Igaz Szó történetét bemutató weboldalam a lap nevére keresve az első 10 Google-találat közt szerepel, mi több, ez a blogposzt is ott található az élbolyban, ezért egy kis honlapoptimalizálás alá vetem.

Kárpátalja magyar lapja, a Kárpáti Igaz Szó

• A Kárpáti Igaz Szó története

A fentebbi linkre kattintva megismerhető a sajtóorgánum története, megtudható múltbéli működésének több érdekessége - meglehetősen részletes leírások alapján. Így olvashatni a Kárpáti Igaz Szó 2005-ös kettéválásáról, amikor két azonos nevű újság jelent meg Kárpátalján - mintegy sajtótörténeti egyedülvalóságként.

Más: Egy SEO-fricska lehetősége: Kárpáti Igaz Szó (optimalizálás) - Szószedet: kárpáti, kárpátalja, lap, újság, sajtó, laptörténet, honlap, kárpáti igaz szó, kiszó, kisz, újság, napilap, igazszó, ungvár, szerkesztőség, napilap, hetilap, magazin, sajtó, orgánum, fórum

Büntetnék a kettős állampolgárságot Ukrajnában

Az ukrán állampolgárok kettős állampolgársága elleni küzdelem érdekében meg kell változtatni az ukrán törvényeket – közölte Volodimir Rokickij, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyettes vezetője keddi kijevi sajtótájékoztatóján.

Rokickij kifejtette: jelenleg az SZBU nem reagál a kettős állampolgársággal kapcsolatos esetekre. Kormányhatározatra van szükség a kettős állampolgárságot illetően – tette hozzá, megjegyezve, hogy az SZBU tájékoztatást nyújt az ukrán kormánynak a román és magyar állampolgárság felvételéről – adta hírül az rbc.ua ukrán hírportál. Az SZBU helyettes vezetője azt is elmondta, hogy a szolgálat a kérdés kapcsán előterjesztést nyújt be a legfőbb ügyészségnek és az igazságügyi tárcának egyes törvények módosítása érdekében.

A hírportál szerint az ukrán alkotmány közvetlenül tiltja az ukrán állampolgárok kettős állampolgárságát, de eközben sem adminisztratív, sem büntetőjogi szankciót nem ír elő a kettős állampolgárság kapcsán. Az orgánum szakértői véleményekre utalva megjegyezte, hogy jelenleg több tízezer ukrán állampolgárnak a zsebében lapul más országok – a Krímben élőkében főként Oroszország, a kárpátaljai lakosokéban Magyarország és Románia – útlevele.

(MTI, Hírszerző)