Kárpátalja - kárpátaljai magyarok

2020. jún. 14.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Az ungvári vízművek

Az Ungvár lakosságának ivóvízellátását biztosító vállalat

minaj ivóvíz szivattyúKárpátalja megyeszékhelyének ivóvízellátását az „Ungvár Vodokanal” biztosítja. A vállalat feladata az ivóvíz kitermelése, tisztítása, fertőtlenítése és a szennyvíz elvezetése és kezelése is, történik ez városi irányítás alatt. A vállalat 1997-ben közösségi tulajdonba került, így közvetlenül a városi tanács felügyelete alá tartozik.

Az ungvári vízművek főbb paraméterei:

  • foglalkoztatottak létszáma – 441 fő
  • előfizetők száma – 47133 fő
  • kiszolgált lakosság 119855 fő
  • a 2019-ben biztosított (tisztított, fertőtlenített) vízmennyiség 5077,8 ezer köbméter.

Az ivóvízellátás biztosításának részletei

A vállalat éves szinten mintegy 16 302 000 kWh villamos energiát használ az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés biztosításához szükséges szivattyúk működtetéséhez. Ez a szám jóval magasabb lehetne, azonban a vízművek éjfél és hajnal között csupán csökkentett víznyomást biztosítanak az ivóvízrendszer végpontjain.

A friss és fertőtlenített ivóvizet a 286,1 kilométer hosszú ungvári vízvezeték hálózaton biztosítja a vállalat, a karbantartott szennyvízhálózat hossza 207,5 kilométer. A rendszer mintegy 3980 hektáros területet fed le, legmagasabb és legalacsonyabb pontja között 113 méter a különbség.

Az ungvári vízművekhez tartoznak az alábbi falvak is: Kereknye, Kincses, Császlóc, Baranya, Minaj. Itt mintegy 44261 egyéni fogyasztó és 2872 közösségi fogyasztó található.

A vízvételezés forrása

Ungvár ivóvízellátása felszíni és földalatti vízkitermelés segítségével történik. A Minaji földalatti forrás napi 30 ezer köbméter víz vételezéséhez elegendő. Az Ung folyóból három helyen történik vízvételezés összesen napi 37,3 ezer köbméter mennyiségben. Ezek a vízkitermelő, tisztító és fertőtlenítő állomások az 1929, 1970 és 1987-es években épültek, felújításuk és modernizációjuk már régóta esedékes.

Az ivóvíz kezelése, fertőtlenítése

A minaji víztelepen kitermelésre kerülő víz megfelel minden előírásnak, emberi fogyasztásra alkalmas, biológiailag tiszta, nincs szükség további fertőtlenítésre. A bakteriális fertőzések megelőzése érdekében, valamint az ivóvízhálózat állapota miatt a vízhez folyékony klórt adagolnak.

A víztelep felépítése:

  • 21 artézi kút
  • 9500 köbméter űrtartalmú ivóvíztározó
  • klórhozzáadó berendezés
  • szivattyúállomás
  • csőrendszer (600mm és 700mm átmérővel).

Vízelvezetés és csatornahálózat

A szennyvízhálózatból a vizet, 12 szivattyúállomás segítségével, tisztítás után engedik az Ung folyóba. A tisztítóállomások maximális, tervezett kapacitása napi 50 ezer köbméter. Esős napokon a folyóba kerülő szennyvíz mennyisége napi 50-80 ezer köbmétert tesz ki. A rendszer tervezett bővítése anyagi forrás hiányában szünetel.

Az írás az ungvári „Vodokanal” 2019-es beszámolója alapján készült.

Tovább
Címkék: ivóvíz, Ungvár, Ung

Kárpátaljai szólások és közmondások

Vízzel és ivással kapcsolatos népi bölcsességek

karpataljai szolasok es kozmondasokMegjelent a Kárpátalján használt népi frazémákat bemutató kötet. A Horváth Katalin nyelvész, nyugalmazott egyetemi docens nevével fémjelzett kiadvány Kárpátaljai szólások és közmondások címmel látott napvilágot. A 2018-ban Ungváron kiadott mű az Ungvári Nemzeti Egyetem tanárainak és diákjainak gyűjtő- és összegző munkájára épül.

Mik azok a frazémák?

A kötetben olyan állandósult szókapcsolatokat mutatnak be, melyek szavainak jelentése nem külön-külön érvényesül, hanem az egész szókapcsolat hordoz többféle jelentést.

Használatukat (*frazémák szerk.) közvetlen környezetünktől sajátítjuk el, anyanyelvjárásunkban, ily módon jelentős mértékben járulnak hozzá világlátásunk alakulásához, árnyalják a világról alkotott fogalmainkat, befolyásolják értékítéletünket.

A megjelent könyvben szereplő szólásokat és közmondásokat a nemzeti egyetem magyar szakos hallgatói gyűjtötték össze a Nyelvjárási frazeológia c. szakkollégium keretein belül. A mű csak a kifejezetten Kárpátaljára jellemző frazémákat közli.

Vízzel kapcsolatos szólások és közmondások

A víz az emberi élet alapja, ezért értelemszerűen a népi életben, a népi bölcseletben is megjelenik. A kárpátaljai emberek életében fontos szerepet játszanak a folyók, ezért ezek is megjelennek a gyűjtött frazémák között.

Az egyik, talán legismertebb szólás Kárpátalján a következő: „Addig sok víz lefolyik a Tiszán” mely arra utal, hogy a várt esemény bekövetkeztéig sok minden történhet, az idők folyamán változnak a dolgok.

Tiszakeresztúron azt, hogy sehogyan sem tudja tisztára mosni magát, úgy mondják, hogy „A Tisza vize se mossa le róla".

Tiszába vizet – ez a mondás arra utal, hogy olyannak ad, akinek már amúgy is sok van, ezt Badalóban használják gyakran.

Az iszik igével kapcsolatos szólások

Igyunk, mert sose jutunk Csongorra!” – a Tiszakeresztúrra jellemző mondásban a Csongori alkoholelvonó intézetre utalnak kajánul.

Ihat rá/utána hideg vizet” – késő bánat, lemondhat valamiről.

Ökör iszik magában” – a Tiszasalamoni bölcsesség szerint az emberek társaságban fogyasztanak alkoholt.

A Kárpátaljai szólások és közmondások című könyv 2018-ban Ungváron jelent meg, 156 oldalon, magyar nyelven, 100 példányban. Összeállítója Horváth Katalin, Györke Magdolna és Hulpa Diána lektorálta.

Tovább

Kárpátalja vízesései

vizeses-karpataljan-solovej-vodopad.jpgA változatos domborzati és  vízrajzi sajátosságokkal rendelkező Kárpátalját okkal nevezhetnénk a 10 000 folyó földjének, hiszen forrásainak, folyóinak és patakjainak száma együttesen meghaladja a 9400-at. A megye szinte valamennyi járásában találunk kisebb-nagyobb vízeséseket a folyók medrében: van, ahol meredek kiszögelléseken, másutt földrengés vájta mélyedésekben zuhog alá a kristálytiszta víz, elkápráztatva a vidéket felfedezni vágyó utazót.

Lássunk néhányat a tekintélyes megjelenésű és népszerű, illetve a kevésbé ismert, ám garantáltan lenyűgöző látványt nyújtó zuhatagok közül!

vojevodin-vizkezeles.jpgA Perecsenyi járásban található a Vojevodin-vízesés az azonos nevű folyón Turjamező (Turja Poljana) falutól mintegy 12 kilométerre, délre. A Vojevodin-folyó a Polonina Runi (1497 m) csúcson ered, ahonnan sebes sodrással ömlik a Sipot-folyóba. A vízesés feltehetően egy valamikori földrengés következtében alakult ki, mely a folyómederben egy mély és keskeny árkot hozott létre.  A Vojevodin-vízesés szegmentált típusú, azaz több ágból áll, fő kaszkádja 6 méter körüli.

Kárpátalja egyik legkülönlegesebb természeti látványossága a közel 1000 méter terngerszint feletti magasságban található Szinevéri-tó, és az azt körülölelő nemzeti park az Ökörmezői járásban. A több mint 40 000 hektáron elterülő természetvédelmi terület számos ásványvízforrás lelőhelye, s a lejtős hegyoldalakon apró, fátyolszerűen leomló vízeséseket is láthatunk.

sipot-vizeses.jpgA folyókban, patakokban különösen gazdag hegyvidéki járás másik nevezetessége, a Sipot-vízesés, Fülöpfalvától (Pilipec) 6 kilométerre, a Borzsa-havas Plosanka nevű patakjának medrében található.  A 14 méter magas, háromlépcsős zuhatagot sokan Kárpátalja legszebb vízesésének tartják.

A megye legnagyobb vízesése a Trufanec, magassága kb. 36 méter, több kaszkádból áll. Könnyen megközelíthető, hiszen a Kőrösmező–Rahó főútvonal közelében található, a Trufanec-patak medrében. A kis folyó érdekessége, hogy egy 1880 méter magas hegycsúcson, az Iker-havason (Bliznica) ered, 230 méteren keresztül a föld alatt halad, majd egy kanyargós, csaknem 3 kilométer hosszú szakasz után a Trufanec a Fekete-Tiszába ömlik.

A Kárpátalja zuhogóit sorra vevő cikk a www.tisza-forras.hu című honlap 2020-banmegújítása és újraindulása után a nevezett tematikus portál tartalmát gazdagítja, így teljes terjedelmében ott olvasható:

Vízesések Kárpátalján, a Tisza vízgyűjtő területén

 

Vendégposzt. Írta: H. T.

Tovább

Kárpátalja gyógyfürdői

Gyógyturizmus, egészségturizmus és gyógyvizek

Szlatina gyógyvíz tóKárpátalja gazdasági életében komoly jelentősége van a turizmusnak, ezen belül is jelentős a belföldi egészségturizmus. A Kárpátok gazdag ásványi és gyógyvízforrásainak kiaknázása érdekében több szanatórium is nyílt, melyek még a Szovjet érából maradtak fenn. A hivatalos statisztikai adatok szerint 62 egészségturisztikai intézmény van Kárpátalján:

  • 19 szanatórium
  • 7 profilaktikus szanatórium
  • 36 panzió, üdülő és gyógyüdülő.

Aknaszlatinai gyógyvizek

Aknaszlatina neve az évszázadok során összefonódott a sóval és a sókitermeléssel, majd az erre épülő egészségügyi intézményekkel. A sóbányászat mellett a gyógyítás két formája alakult ki, az egyik a bányák sós levegőjének klímáját használta ki, a másik a kitermelés következtében kialakult sóstavak gyógyhatásait. A környéken négy gyógyító vízzel feltöltött tavat találunk. A Kunigunda-tó és az Albert-tó két kisebb bánya helyén alakult ki, ennek köszönhetik gyógyvizüket, a 18-as és 19-es néven ismert tavak hadászati céllal jöttek létre. Az Aknaszlatinai tavak vizét a Holt-tenger vizéhez szokás hasonlítani, a parton található iszapot is felhasználják az orvoslásban.

Napjainkban a tavak egy része eltűnt, a bányák felszíne veszélyessé vált, a látogatók száma azonban nem csökkent érzékelhetően.

Beregvidéki termálvizek

A szakértők viccesen azt szokták mondani, hogy a Beregvidéken bárhol lefúrhatnak, 250-350 méter mélyen biztosan találnak termálvizet. A legismertebb termálvizes lelőhelyek: Beregszász, Kaszony, Bégány, Jánosi, Borzsova és Nagybakta. többnyire hydrokarbonát-klorid-nátriumos, vagy kálcium-nátriumos, ritkábban szulfát-klorid kalcium nátriumos összetételű vizet találtak, de előfordul szilíciumos víz is.

A termálvizek hőmérséklete a feltörő víz származásának a mélységétől és a vízhozam mennyiségétől függően 21-36 °C fok lehet, de gyakoriak az ennél jóval forróbb vizek is, például a Beregszászi uszodát ellátó furat 54 fokos gyógyvizet termel.

A gyógyvizek kiaknázása céljából több üdülőtelep és üdülőövezet is kialakult. A legismertebbek közzé tartoznak:

  • Kaszonyi termálfürdő
  • Beregszászi termálfürdő
  • Pacsirta üdülőközpont.

A környék vendéglátóhelyeire jellemző, hogy az európai színvonalú vendéglátást már régen megelőzték az európai szintű árak, melyek kifejezetten az ország központi régióiban élőkre szabottak.

Tovább

Kárpátalja gyógyvizei

Gyógyvizek Kárpátalján - az ásványi sókban gazdag ivóvíz gyógyító hatása. Kezelések

Ásványvíz források a Kárpátokban

karpatalja gyogyvizekA Kárpátok hegységrendszer Ukrajna egyik leggazdagabb ásványi lelőhelye. Sűrű erdei nemcsak a friss levegőn gyógyulni vágyókat várják, bőséges gyógy- és ásványvíz forrásai is messze földön híresek. A rendkívül változatos összetételben és tulajdonságokkal rendelkező források között mindenki megtalálhatja a számára hasznosat. A kárpátaljai gyógyforrásokat geológiai szempontból három csoportba sorolhatjuk: szolyvai, ökörmezői, ungi.

A kárpátaljai gyógyvizek fontosabb adatai

  • ásványvízforrások száma: kb. 400
  • a források napi vízhozama: kb. 10 000 köbméter
  • palackozott ásványvízfajták száma: 19
  • ásványvízforrások típusai: hidrokarbonátos-nátriumos, hidrokarbonátos-szulfátos, kalciumos-magnéziumos,
  • szulfidos, arzéntartalmú, szilíciumos.

A gyógyturizmus fellendülésében jelentős szerepet játszik a termálvizek egyre változatosabb módon történő kiaknázása, az európai minőségű szállások és szolgáltatások ötvözése a helyi sajátosságokkal, a tradicionális ételkínálat mellett a jó minőségű, francia konyha bevezetése.

A Kárpátok gyógyvizei Kárpátalján

Ha a gyógy-turizmusról beszélünk, mindenképpen meg kell említenünk a A Perecsenyi járásban található Rónafüredet, ahol a Kárpátalja-szerte sűrűn megtalálható gyógyító kénhidrogén tartalmú ásványvízforrás várja az ide látogatókat. A XVI. századtól ismert fürdőhely egyedisége abban rejlik, hogy az ide látogatók nem termálvízben fürödhetnek, hanem a direkt erre a célra kialakított üstökben forralt ásványvízben. A 42-45 fokosra melegített fürdőalkalmatosságok különösen a téli hónapokban nagyon népszerűek.

Szolyva ásványvizei

Kárpátalján a Szolyva környékén palackozott ásványvizek a legnépszerűbbek. A város környékén 17 forrásból és 77 furatból juthatunk hozzá a gyógyhatású vizekhez. Bár Kárpátalján a helyi lakosok ivóvízként, napi rendszerességgel fogyasztják a boltok polcain, rendkívül kedvező áron elérhető palackos ásványvizeket, ezek általában közepes és magas ásványianyag-tartalmúak, tehát gyógyászati célokra alkalmazhatók.

A Szolyva környékén palackozott, népszerű ásványvizek:

  • Polenai
  • Újpolenai
  • Ploszkei
  • Golubinei
  • Szolyvai
  • Nelipinei.

Kárpátalján 10 rekreációs-gyógyövezetet találhatunk, ahol 16 szanatórium várja a gyógyvizek szerelmeseit. Ezekben számos ivókúra, a gyógyvizes kezelés lehetősége segíti az egészség megőrzését az odalátogatók számára.

Tovább

Kárpátalja intézményei: az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézete

Kárpátaljai magyar nyelvű felsőfokú oktatás Ungváron

ungvari nemzeti egyetemAz Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézete (UMOTI) 2008. szeptember 25-én jött létre, akkori nevén Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar, melynek első dékánja Dr. Lizanec Péter professzor, akkor a Magyar Filológiai Tanszék vezetője, az Ungvári Hungarológiai Központ igazgatója. Az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetben magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika és matematika szakos tanárképzés folyik elsősorban a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák részére.

Magyar nyelvű képzés az ungvári egyetemen

Az Ungvári Nemzeti Egyetemet (korábban Ungvári Állami Egyetem), 1945-ben alapították, a Magyar Filológiai Tanszék 1963-ban kezdte meg működését, ahol magyar nyelv- és irodalom-szakos tanárok képzése folyik, eddig közel 1000 hallgató szerzett „magyar szakos” tanári oklevelet.

A Magyar Filológiai Tanszék kapcsán fontos megemlíteni az 1988-ban megnyitott és a tanszék bázisán működő Hungarológiai Központot, melynek igazgatója Dr. Lizanec Péter (Petro Lizanec) professzor.

Az ungvári magyar nyelvű felsőfokú oktatás egyik mérföldköve volt, amikor 2004-ben létrejött az egyetemen a magyar történelem és európai integrációs tanszék, majd 2008-tól a matematika és fizika karokon is megalakultak a magyar nyelvű csoportok. Az egyetem magyar tanszékei összefogásának céljából nyílik meg 2008. szeptember 25-én a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar, mely a későbbiek folyamán felveszi az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet nevet.

ungvari egyetem foucault ingaAz intézetben működő szakok 2013-tól: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, fizika, nemzetközi kapcsolatok, politológia, szakfordítás.

Az intézet szervezeti felépítése:

  • Magyar történelem és európai integráció tanszék
  • Fizika-matematika tanszék
  • Magyar filológia tanszék
  • Hungarológiai központ
  • “CROSSROADS” Európai integráció és nemzeti kisebbségek központ.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézete névjegye:

  • Igazgató: dr. Spenik Sándor docens
  • Igazgatóhelyettes (oktatás-nevelés): Imre Gyula adjunktus
  • Igazgatóhelyettes (tudomány): dr. Troski Viktor
  • Igazgatóhelyettes (nemzetközi kapcsolatok): dr. Zubánics László
  • Módszerész: Istvány Andrea

Az intézet címe:  88000 Ungvár, Universitetska (Egyetemi út) 14. (Új épület) V. emelet 517–518. szoba.

Telefon/fax: (+380 312) 64-39-60
e-mail: magyarkar.une@gmail.com
web: magyarkar-une.org
www.univ.uzhgorod.ua/departments/humanitar/

Tovább

A nevickei vár története és legendái

Nevicke vára - Történelem és legendák

osz-nevicke-karpatalja.jpg

 A nevickei vár, Kárpátalja egyik legrégibb erődítménye az Ung-folyó festői szépségű völgyében, egy vulkanikus sziklahegy csúcsán található, Ungvártól mintegy 12 km -re.

nevicke-lakotorony.jpgA vár évszázadokon át védelmezte a királyi Magyarország keleti határait, valamint az Uzsoki-hágón át vezető kereskedelmi útvonalat.

Története

A legújabb régészeti feltárások alapján feltételezhető, hogy a ma ismert középkori vár helyén korábban földvár állt.

A nevickei várról szóló első írásos emlékek a 14. századból valók.  IV. László király 1279-ben az Aba-családnak adományozta Ung vármegyét, majd néhány év múlva az Árpád-ház utolsó királya, III. András megerősítette Aba Amadét északkeleti birtokaiban.

A nagy hatalmú és dúsgazdag nádor a 14. század elején jelentősen kibővítette a nevickei erődítményt, ezért egyes történelmi források őt, Aba Amadét jelölik meg a ma ismert vár építtetőjeként.

Miután Aba Amadé fiai az új uralkodó, Károly Róbert ellen fordultak, a király megfosztotta őket birtokaiktól, s a nevickei várat a Drugetheknek adományozta. Az új tulajdonosok megerősítették a várat, a fából készült építmények helyett bazalt- és andezit falakat emeltettek.  A 16. században Drugeth Gáspár udvarában élt Görcsönyi Ambrus históriás énekszerző, aki elsőként énekelte meg magyar nyelven a Hunyadiak dicsőségét.

A 16. század második felében a Drugeth-család két pártra szakadt, s az erdélyi fejedelem támogatói, illetve a Habsburg-pártiak viszálya során a vár többször is gazdát cserélt.

1644-ben I. Rákóczi György fejedelem elfoglalta a várat, s attól való félelmében, hogy a császári seregek az ellene folytatott háborúban felhasználhatják, leromboltatta az erődítményt.

wagner-karoly-nevicke.jpg1879-ben elkezdődött a nevickei vár restaurálása. Parkot és kilátót alakítottak ki a vár területén, valamint emlékművet emeltek Wagner Károly erdészmérnök tiszteletére, aki fő kezdeményezője volt a helyreállításnak. Halálát követően a nevickei várrom melletti tisztáson egy obeliszk és egy hársfák övezte sétány, továbbá számos díszfát is tartalmazó arborétum hirdette a kiváló magyar erdész emlékét. Ez az emlékmű azonban a múlt század viharaiban megsemmisült (ukrán-magyar együttműködéssel Wágner Károly emléktábláját 2011-ben újra felállították). Az akkori nagyszabású helyreállítási munkálatok az első világháború kitörésekor félbemaradtak, s többé nem folytatódtak.

Kisebb-nagyobb helyreállítási munkák folytak az elmúlt évtizedekben, néhány ablakot, falrészletet restauráltak, a fa tetőzetetek is többször felújításra kerültek, de a vár egészének állaga inkább csak romlott. Hírek szerint a kárpátaljai megyei költségvetés és az Állami Regionális Fejlesztési Alap 2018-ól  jelentős összeget kíván fordítani a várrom restaurálására, elsőként az egyik bástya tetőszerkezetét újítják fel (frissítés: sajtóhír 2018 január - lásd a cikk alján).

nevicke-vara-ungvar.jpg

A vár építészeti sajátosságai

nevickei-var-alaprajza.jpgA nevickei vár elliptikus alaprajzú, belsőtornyos erődítmény. Legkorábban épült részei a belső vár körüli épületek. Aba Amadé nádor emeltette az idők során a vár jelképévé vált háromszintes, négyszögletű tornyot a vár délkeleti részén. A két kerek bástyával megerősített külső várfal és a belső udvar fala között vizesárok védelmezte a várat.  

nevicke-vara-belulrol.jpgA 14. században a vár hatszögű kapubástyáját emeletes folyosógaléria kötötte össze a belső udvarral, amely köré 41 helyiségből álló palota épült; az épületegyüttes összterülete mintegy 1500 négyzetméter volt.

A vár vízellátását kövezett kút biztosította, melyet egy közeli forrás táplált. A helyreállítási munkák során két kandalló maradványai is előkerültek.

Mondák a nevickei várról

Több változatban is fennmaradt a vár állítólagos építtetőjének, Pohana Gyivkának a mondája. Az elvetemült úrnő kegyetlenül sanyargatta a népét, ezért is nevezték el ’Rossz Lánynak’.

Gyivka azt az utasítást adta jobbágyainak, hogy a vár falainak építéséhez ne csupán habarcsot használjanak, hanem tojást és tejet is keverjenek a mészhez, ezek beszolgáltatását pedig nyomorgó népétől követelte.

Az úrnő gonoszságának messze földön híre ment, s eljutott az igazságos Mátyás királyhoz is. A bölcs király tudta, hogy Gyivka vára erős és jól védhető erődítmény, ezért cselhez folyamodott. Rendelkezése szerint a környék összes marháját, lovát és kecskéjét összegyűjtötték, kolompot kötöttek az állatok nyakába, s a csordát a vár felé terelték. Gyivka szörnyen megijedt a rettenetes zaj hallatán, s lova hátán elmenekült a várból. Mátyás király azonban utolérte, s lefejezte a kegyetlen nőszemélyt.

A monda egy másik változata szerint Pohana Gyivkát, a török úrnőt egy Ivanko nevű legény üldözte el a vár alá terelt állatcsorda segítségével. Ivanko jobbágynak született, de a jószerencsének köszönhetően Ungváron királlyá koronázták, s immár uralkodóként megszabadította népét Nevicke gonosz és vérengző úrnőjétől.

A harmadik monda a vár romjain burjánzó smaragdzöld borostyán eredetének történetét meséli el.

Történt egykoron, hogy Nevicke várának ura, Upor elszerette Munkács hercegének, Garának a menyasszonyát. A férfiúi önérzetében sértett herceg seregével Nevicke alá vonult. Upor egyezkedni kényszerült, s szorult helyzetében megígérte, hogy majdan születendő lányát a herceghez adja. Upornak és feleségének egy év múlva lánya született, akit Juditnak neveztek el. A szülők hiába remélték, hogy Gara idővel megfeledkezik a neki tett ígéretről, mikor Judit betöltötte a 16. életévét, megérkezett a kérő. A leányt gyengéd szerelem fűzte apja solymászához, s esze ágában sem volt hozzámenni az idős herceghez. Uport azonban kötötte az adott szó, ezért a parancsának ellenszegülő Juditot egy toronyszobába záratta, majd kitűzte az esküvő időpontját és összehívta a násznépet. Az elkeseredett leány a torony ablakából a mélybe vetette magát. Ekkor villám csapott a várba, s a lángok elemésztették az épületet a lakodalmas néppel együtt. Judit kiömlő vére pedig borostyánná változott, mely a hű szerelem jelképeként borítja ma is a szomorú romokat.

A menyasszonyos legenda szláv változatokban is él, a vár neve is állítólag a szláv „nyevesztka”, „nevisztka” (menyasszony) szóból ered.

Rekonstrukció. A kép készítője szerint valahogy így festhetett Nevicke vára a régi századokban.

nevickei-var-rekonstrukcio.jpg

Tovább

Munkalehetőség Magyarországon - fizetett hirdetés

ÁLLÁSHIRDETÉS vagy PR-cikk

 A Kárpátalja Blogban közzéteheti álláshirdetését

 Nem szólnak a célközönséghez az állásportálokon feladott hirdetések. A legtöbb PR-os és HR-es és toborzó nem is gondol arra, hogy egy álláshirdetés megírása valójában marketing szövegírási feladat a célcsoport számára ismert helyen kell közzétenni az állásajánlatot.

Tehát többet gondolkodunk azon, hogy hová tegyük ki a hirdetésünket, mint azon, hogy jó-e a szöveg, amivel elárasztjuk az internetet. Egy lokális jelentőségű blog nyilván jó hely, sok potenciális jelöltet érint.

A tudatosan megírt és közzétett álláshirdetések között nyerő az itt megjelentetett. Hasonlóan eredményesek a fizetett PR-cikkek, amelyek tetszőleges témájú írások. Publikálásuk keresőmarketing szolgáltatás. A fenti linkre kattintva szerezhetők SEO tippek, ötletek, mégpedig weboldal és Google tanácsadó szakértőtől.

zsaluzó ács állás hirdetésZsaluzó ács - állás hirdetés - PR-cikkben hiperhivatkozás

Releváns link elhelyezés informatív, egyedi Public relations cikkekben, webszövegben. Keretprojekt: Havidíjas honlap keresőoptimalizálás Budapest. 

Az új ukrán oktatási törvény. Összefoglaló

Ez történt eddig…

Az új ukrán oktatási törvényről

ukran-oktatasi-torveny.jpg

 Fazekas Andrea összefoglalója

Két hete tartja lázban az ukrajnai kisebbségeket az újonnan megszavazott oktatási reform. Ugyanis 2017. szeptember 5-én szavazták meg Ukrajnában azt az új oktatási törvényt, ami hosszú idők óta lógott a levegőben. Természetesen sok múlik a végrehajtáson, de

a törvény szerint az országban élő kisebbségeknek részben ukrán nyelven kellene tanulniuk a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben.

A törvényszöveg egyelőre sokféleképpen értelmezhető, a sajtóorgánumokban megjelenő cikkek többsége igen borús értelmezésében a kisebbségek jogait korlátozzák és idővel megszüntetik a magyar nyelvű iskolákat, hiszen

az 1-4. osztály elvégzése után a gyerekeknek fokozatosan át kell állniuk az ukrán nyelven folyó oktatásra.

Ellenvélemény, más megközelítések

Ezzel ellentétben az átlátszó.hu oldalán e témában megjelenő cikk szerint - Állítsuk meg a hisztériát! – Nem esznek magyar gyereket az ukránok - koránt sem olyan veszélyes ez az oktatási reform, ahogyan arra a legtöbben reagáltak. Olvasatukban a törvénnyel csupán az államnyelv pozícióját szeretnék megerősíteni Ukrajnában, amely az orosz nemzeti kisebbség lehetőségeit korlátozza, ugyanakkor a többi ukrajnai nemzetiség anyanyelvi oktatási struktúráját nem változtatja meg érdemben. Külön felhívja a cikk a figyelmet arra, hogy az ominózus 7. cikkelyben szerepel egy kitétel, miszerint az oktatási intézményekben egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható, így angolul és az Európai Unió hivatalos nyelvein is.

ukran-nyelven-magyar-iskolaban.jpgAz igazság talán ezúttal is a két véglet között lehet valahol. Tény, hogy egyetlen kisebbségi szervezet, tudományos kutatócsoport véleményét sem kérték ki, és a magyar ajkú kisebbség számára a független Ukrajna megalakulása óta helytelenül tanították az ukrán nyelvet az iskolákban, így sokan az államnyelv kellő ismeretének hiányában érettségiztek. A törvény értelmében az 5. osztálytól egyre több tantárgyat tanulnak majd az államnyelven a diákok, viszont, ha magát a nyelvoktatást nem reformálják meg, akkor a nyelvtudás hiányában nem fogják tudni alaposan elsajátítani például a matematikát, fizikát vagy történelmet sem.

Miért nem jó az új törvény?

Épp ezt a problémát vetik fel a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai is, akik majd két évtizede vizsgálják a kárpátaljai magyar nyelvhasználatot és a nyelvoktatást egyaránt, folyamatosan felhívva az illetékesek figyelmét arra, hogy a jelenlegi nyelvoktatási módszerekkel, amelyeket az Ukrajnai Oktatási és Tudományos Minisztérium ír elő, lehetetlen magas szintű ukrán nyelvtudást elérni a magyar tannyelvű iskolába járó gyerekeknél.

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont cikkében leszögezi (Miért nem jó az új ukrajnai oktatási törvény a kárpátaljai magyaroknak?), hogy

nem az oktatási törvénnyel van gond, hanem a jogszabály 7. cikkelye aggasztó.

Az új törvénybe foglaltak bevezetése sérti Ukrajna Alkotmányát, az ország nemzetközi kötelezettségeit, a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényt, a nyelvpolitikai alapjairól szóló jogszabályt. Kiemelik, hogy  koránt sem azzal van problémájuk, hogy a kárpátaljai magyaroknak el kell(ene) sajátítaniuk az ukrán nyelvet, hanem, hogy az új jogszabályban előírt módon nem ehhez jutnak közelebb.

Az Európa Tanács előtt

Tíz nappal a parlamenti szavazást követően Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Kijev elküldte az oktatási törvényt az Európa Tanácsnak (ET) szakértői véleményezésre, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat a jogszabály. Elmondása szerint a törvény bírálói nem kellően ismerik a jogszabály tartalmát, mivel szó sincs benne arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, és arról sem, hogy a jövőben ezekben az oktatási intézményekben a diákok egyáltalán ne tanulhatnának magyarul. Azt hangsúlyozta, hogy az ukrán kormány segítséget kíván adni az Ukrajnában élő magyar és más nemzeti kisebbségeknek, hogy a középiskola befejezéséig olyan szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet, hogy ne okozzon számukra nehézséget felvételt nyerni ukrán tannyelvű felsőoktatási intézménybe. Hozzáfűzte, hogy amennyiben a törvény végrehajtása során a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek nehézségeket okozna az ukrán nyelv elsajátítása, illetve az államnyelven való tanulás, a kormányzat mindent megtesz majd a gondok orvoslására. Megjegyezte: tisztában van azzal, hogy az olyan nemzetiségekhez tartozóknak, mint a magyar, akiknek nem a szláv nyelvcsoporthoz tartozik az anyanyelvük, ukránul tanulni jóval nehezebb. Bár a nyilatkozat megnyugtató jellegű, nem elképzelhetetlen, hogy a jelenleg hatalmon lévő mérsékelten nacionalista kormány szükség esetén akár radikális eszközökhöz is nyúlhat. Ez esetben pedig, ahogy Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke is mondta, minden törvényes eszközt fel kell használni az oktatási jogok visszaállítása érdekében. Az elnökasszony értelmezésében Ukrajna európai integrációs törekvései miatt a törvény, akár pozitívan is hathat a kárpátaljai magyarság helyzetére. Kárpátalján két okból is nagyobb teret kaphat a magyar nyelv használata: 1) a megcélzott nyolcmilliós orosz kisebbségre jobban odafigyel az ukrán kormány, mint a 130-150 ezres magyarságra, 2) a magyar nyelv sokkal távolabb áll az ukrántól, mint az orosz, és nem lehet egy kalap alá venni a többi szláv kisebbségi nyelvvel. Így a magyar kormány – ahogy eddig is – kilobbizhat komolyabb engedményeket.

Magyarország: erőteljes reagálások

ukran-magyar-diplomacia.jpg

Magyarország a törvény megszavazását követően szinte azonnal kiállt a kárpátaljai magyarság mellett, Szijjártó Péter külügyminiszter egyenesen árulásról beszélt, berendelte az ukrán nagykövetet, és utasításba adta, hogy

a történtek után a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat egyetlen ukrán kezdeményezést sem.

A törvénytervezet szinte összekovácsolta a nemzetet, mivel együtt tüntetett az ellenzék is.

Ötpárti határozat: egyhangú parlamenti szavazás

Egyhangú szavazással fogadta el a magyar Országgyűlés szeptember 19-én azt az ötpárti határozati javaslatot, amely "a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szól. A képviselők felhívják Ukrajna felelős vezetőit arra, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől. Az Országgyűlés megállapította, hogy az ukrán törvényhozás által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelvhasználati jogokat.

Ugyanezen a napon a magyar külügyminiszter bejelentette, hogy levélben bejelentést tett az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, kérve az ügy kivizsgálását, továbbá a héten New Yorkban ülésező ENSZ-közgyűléshez is fordulnak, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Ukrajnára a világszervezet kisebbségi szabályait is sértő döntés visszavonása érdekében. Tehát

Magyarország az ENSZ-hez fordul az ukrán oktatási törvény módosítása miatt, mert Ukrajna döntése a világszervezet kisebbségi szabályait is sérti.

Az ukrán elnök kezében a döntés

Az ukrán államfő még nem véglegesítette aláírásával a törvényt, tehát még semmi sem végleges.Szeptember 18-i nyilatkozata szerint senkinek sem tiltják meg a kisebbségi nyelvtanulást, mindössze annyit szeretnének elérni, hogy minden ukrán állampolgár beszéljen ukránul. Még ezt megelőzően szeptember 16-án Budapesten az ukrán oktatási törvény módosítása ellen tiltakozó nyilatkozatot írt alá tizenkét magyarországi, erdélyi, délvidéki, szlovákiai és ukrajnai magyar ifjúsági szervezet képviselője a Fidelitas kezdeményezésére, melyben arra kérik Petro Porosenkót, az ukrán államfőt, hogy ne írja alá ezt a törvényt és küldje vissza az ukrán parlament számára módosításra.

E rövid összefoglalóból is kiderül, hogy nem egyértelmű oktatási reformmal állunk szemben és amennyiben nem módosítják, még jó ideig parázs viták fognak kialakulni körülötte.

______________

Frissítés:

Petro Porosenko aláírta...

Ukrajna elnöke szeptember 25-én aláírta az új ukrán oktatási törvényt

A elnöki hivatal tájékoztatása szerint az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer "mélyreható és átfogó" megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon.   Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban...

Az Ungvár tengerjáró és kárpátaljai tengerésze

Az Ungvár tengerjáró hajó történetéből. Adatai, pusztulása. Tengerészemlékmű Budapesten

ungvar hajo vizrebocsatasaAz elcsatolt részek emlékére elnevezett hajók

Nagyon keveset hallhattunk, olvashattunk a világháborúkban szolgálatot teljesítő magyar hajókról és tengerészekről. A tengeri csaták és ütközetek magyar vonatkozásainak emlegetése a harmadik otrantói csatára korlátozódik, mint az egyik legnagyobb magyar tengerészeti sikerre. A magyar tengerjáró és csatahajók közül általában az az I. világháborúban szolgálatot teljesítő SMS Szent Istvánt és az SMS Novarra hajókról szokás szót ejteni, pedig II. világháborúban is szolgáltak magyar tengerjáró hajók és magyar tengerészek.

ungvar sullyedKárpátaljai tengerész az áldozatok között

1941 november 9-én a Krím-félsziget felé hajózva, Nyikolajev (ma Mikolajev, Ukrajna) környékén az Ungvár tengerjáró hajó aknára futott. Tolatás közben ráment egy második aknára is, mely berobbantotta a rakományt: 20 „wagon” benzint és 600 db. repülőbombát. A katasztrófában az Ungvár legénységének 41 tagja közül 12-en életüket vesztették, köztük a Nagyszőlősön született Szőnyei István (1914) MFTR géptisztjelölt. A tragédia oka a rengeteg Fekete-tengerre telepített hajóakna volt.

De mit keresett egy Ungvár nevű tengerjáró hajó 1941-ben Mikolajev környékén?

A magyar hajóépítés hazafias névválasztásai

ungvar hajo probaut

Az I. világháború elvesztése után Magyarország elvesztette 500 hajóból álló flottáját és tengeri kikötőjét is. A tengeri kereskedelem beindítására a Dunán keresztül tettek kísérleteket, ezen kísérletek eredménye lett a Dunai-tengerjáró hajók kifejlesztése. Ezek a te hajók a Dunán leereszkedve szállítottak árut Fekete-tengeri és Földközi-tengeri kikötőkbe. A hajótípus fejlesztése során figyelembe kellett venni a folyami hajózás kritériumait, sajátosságait, és így kellett jó tengerjáró hajót építeni.

Az első ilyen teherszállító hajó a Budapest volt, melyet 1934-ben bocsátottak vízre, ezt a Szeged követte 1936-ban, majd a Tisza (1937), Kassa (1939) és 1941-ben az Ungvár következett.

ungvár teherhajó 1941

Az Ungvár tengerjáró adatai:

  • Hossza – 76,35 m
  • Szélessége – 10 m
  • Oldalmagassága – 4,7 m
  • Legnagyobb merülés – 3,10 m
  • Hordképesség – 1234 DWT
  • Hajómotor – Ganz VIII JhR 216/310 2x400 LE
  • Sebessége 10,5 csomó.

A Barbarossa hadművelet elindítása után Németország bérbe vette a magyar tengerjáró hajókat, melyek utánpótlást szállítottak a Dunán és a Fekete-tengeren át az Ukrajnában harcoló német Déli hadseregnek, így került 1941. november 9-én az Ungvár tengerjáró a Mikolajev körüli aknazárhoz.

A hajó katasztrófájának emlékére az Ungvár tengerjáró horgonyának másolatát Budapesten, a Duna-korzón helyezték el 1993-ban (fotó: Mercs Lajos). A Tengerészemlékmű a kereskedelmi tengerészekről való évi rendszeres központi megemlékezések helyszíne.

ungvár hajo horgonya budapesten, a duna-korzón

Az Ungvár tengerjáró a hajóregiszteren

Az összefoglalót készítette: Horváth Csaba

Tovább
2017. jún. 04.
A blogot jegyzi: bdk 1 komment

Trianoni naplók - Mi és hogyan történt 97 éve?

Új könyv készül a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről

nagy trianon palota békeszerződés

A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében (1920. június 4.) Fotó: Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques

a Wettstein-napló azokról a propagandaakciókról is szól, amelyeket a magyarbarát szlovák, ruszin és bánáti aktivis­ták hajtottak végre 1920 első felében

Trianon kétségtelenül a magyarság legnagyobb történelmi traumája. A békediktátum következményei ismertek, előzményiről kevesebb szó esik, aláírásának körülményeit pedig legendák övezik. A történtek felidézését a tárgyilagos értékelések mellett legtöbbször érzelmi motívumok és aktuálpolitikai szándékok is kísérik. A nemzeti érzületből táplálkozó sérelmi magatartás nehezen tűri a kritikus hozzáállást, annak megfogalmazását, hogy bár a békeszerződés a magyarságra nézve mindenképpen igazságtalan volt, ám egyrészt a dolgok ilyetén alakulásában a magyar politikai vezetésnek is megvolt a maga felelőssége, másrészt a Trianon előtti államformáció sem feltétlenül tekinthető igazságosnak, különösen akkor nem, ha a „magyar igazság” mellett a „román-, szlovák-, szerb-, ruszin stb. igazság” aspektusait és megvizsgáljuk. Éppen ezért rendelkezik kiemelkedő jelentőséggel minden olyan feldolgozás, amely az ismert tényeket kevésbé ismert történések kontextusába helyezi. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóműhelyében készülő kiadvány mindenképpen ezek sorát gyarapítja.

Egy reménytelen küldetés krónikája - Trianoni naplók, dokumentumok

Fazekas Andrea összefoglalója

Kárpátaljai magyarként nem kell magyarázni számomra, mit is jelent Trianon, azonnal az I. világháborút lezáró békeszerződésre és annak súlyos következményeire gondolok, amikor a történelmi Magyarországot feldarabolták. Idén már 97 éve annak, hogy a magyarság egy nem elhanyagolható része a trianoni határokon kívül rekedt. A „szomorú szertartást”, azaz az 1920. június 4-ei békediktátumot több hónapos előkészület előzte meg, amelyen a magyar küldöttség is részt vett. A 26 politikusból, diplomatából és szakértőből, háromfős irodai személyzetből, továbbá hat gépíró­nőből, négy nyomdászból, négy irodaszolgából, hat újságíróból, öt vasutasból és hatfős vasúti éttermi személyzetből álló, 1920. január 5-én a Keleti pályaudvarról Apponyi Albert gróf vezetésével útra kelt a magyar békedelegáció. De vajon milyen szerep jutott a magyar küldöttség számára? Milyen stratégiájuk volt? Milyen körülmények között s hogyan próbáltak meg teljesíteni egy lényegében reménytelen küldetést? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ - nagyrészt korabeli, közöttük a szakemberek számára is újdonságot jelentő – a nagypolitika kulisszái mögé is betekintést engedő dokumentumok segítségével az a hamarosan megjelenő hiánypótló kötet, amelyet az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós szerkesztett.

A kötet szerkezetét két fő dokumentum adja: a Wettstein-napló eredetije és a Csáky-napló magyar fordítása, amelyek az oldalpárok bal oldalán olvashatóak, míg a jobb oldalon a napi bejegyzésekhez dátum, illetve téma szerint kapcsolódó egyéb források szerepelnek. A Csáky István gróf által feljegyzett naplóra eddig is meghatározó forrásként hivatkoztak a történészek, ám a Wettstein János a hagyatékából előkerült feljegyzések, eddig feldolgozatlanok voltak. Ez utóbbi azért is fontos forrás, mert „a Wettstein-napló afféle belső munkaanyag volt, és nem a nyilvánosság számára készült, meglehe­tős nyíltsággal szólt néhány bizalmas ügyről is. Így például azokról a propagandaakciókról, amelyeket a magyar kormány által politikailag és anyagilag is támogatott magyarbarát szlovák, ruszin és bánáti aktivis­ták hajtottak végre 1920 első felében azzal a céllal, hogy a Felvidék, Kárpátalja és a Bánság területét ne csa­tolják el Magyarországtól.”

wettstein istván csaky istván -trianonWettstein János követségi tanácsos és Csáky István gróf. Forrás: A magyar békeküldöttség naplója. Neuilly – Versailles – Budapest (1920)

A kötet készítői igyekeztek kulcsfontosságú, jellegzetes és érdekes darabokat válogatni: a közölt dokumentumokban részletesen olvashatunk legendás beszédeket és kevésbé ismert drámai vitákat is. Többek közt azt is ismertetik a szerzők, hogyan jelölték ki Drasche-Lázár Alfréd államtitkárt és Bernárd Ágost népjóléti és munkaügyi minisz­tert a békeszerződés aláíróinak: „Teleki Pál és később Soós Károly vállalta volna önként a feladatot, őket azonban Apponyi javaslatára felmentették, mert az elszakított magyarság lelkén, úgymond, még fájdalmasabb sebet ejtett volna, ha a békét erdélyi származású politikus írja alá.”

A kötetben a forrásokon kívül olvashatók a magyar békeküldöttség által 1920 januárja és márciusa között benyújtott 38 jegyzék és a hozzájuk tartozó mellékletek listája, a szakirodalmi, levéltári és múzeumi hivatkozásokat tartalmazó forrás- és irodalomjegyzék, valamint névmutató.

Trianont nem lehet, pontosítok: nem szabad elfelejteni, bármennyire is fájó pontja a történelmünknek, az ehhez hasonló kötetek pedig kicsit közelebb vihetnek az események megismeréséhez, ezáltal a feldolgozáshoz. A minisztertanácsi jegyzőkönyveket, a magánnaplókat, leveleket, visszaemlékezéseket, újságcikkeket, riportkönyveket és korabeli fotókat közlő kötet nemcsak a történelem iránt érdeklődőket köti majd le, de a laikus olvasók számára is érdekes és hiteles olvasmányul szolgálhat.

Tovább
2017. ápr. 08.
A blogot jegyzi: bdk 6 komment

Holokauszt Ungváron. Az ungvári zsidóság deportálása, 1944

Az ungvári zsidóság gettósítása, deportálása és a zsidó vagyonok elkobzása 1944-ben

az ungvári zsidók deportálása - holokausztAz utóbbi években számos kutatás jelent meg a holokauszt feltárásának történetében, így nem maradt kivétel a kárpátaljai zsidóság tragédiájának feldolgozása sem. A téma mérföldkövének számító Randolph L. Braham tanulmánya elsősorban magyarországi forrásokat használ fel, amikor az ungvári eseményeket taglalja, viszont külön kitér minden Kárpátalján létrehozott gettó működésére, így röviden az ungvári bemutatására is sor kerül. De korszakalkotónak számítanak többek között Frojimovics Kinga, Karsai László, Fedinec Csilla és Dupka György kutatásai is. Ám szinte mindegyik hiányossága ugyanaz: helyi levéltári forrásokat nem tartalmaznak, az információk ismétlődnek, az eseménytaglalás leíró jellegű, sok esetben elmaradnak a forráskritikák és az elemző okfejtések, az ungvári események pedig legtöbbször említetlenül maradnak. Ennek a hiátusnak a kitöltésére vállalkozik Kosztyó Gyula Az ungvári zsidóság a végkorszakban* című tanulmánya, amely az 1944-es gettósításról, deportálásról és a zsidó vagyonok sorsáról ad számot. A helyi levéltári forrásokat feldolgozó kutatási anyag az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóiratában, a Betekintő 2016/4 számában jelent meg

uzhgorod2.jpgEbben a korszakban Ungvár többek között az Északkeleti Hadműveleti Terület központjaként működött, valamint Kárpátalja életének meghatározó stratégiai, logisztikai, politikai és kulturális központja volt. Ahogy a tanulmány bevezetőjéből is megtudhatjuk, a nemzetiségi és vallási sokszínűségéről ismert városban az izraelita közösségnek (a lakosság 1/3-a) jelentős szerepe volt a közigazgatásban, a kereskedelemben és az idegenforgalomban egyaránt. Az 1944-es deportálások után a zsidóság teljesen eltűnt Ungvárról (9576 fő), a várost pedig súlyos gazdasági nehézségek sújtották. A tanulmány ezen időszak történetét tárgyalja, elsőként az eddig feltáratlan források alapján.

A dolgozat részletesen tárgyalja a német megszállást és a zsidók összegyűjtéséről szóló rendelet közvetlen eseményeit. 1944. március 22-én vonultak be a német katonák Ungvárra: „mikor a németek bejöttek, óriási lárma volt a városban”. A megérkező SS- és Gestapo-szervek túszszedésekkel, sarcolásokkal sújtották a helyi zsidó hitközösségeket és hamarosan a megszorító és megkülönböztető rendeletek is sorra láttak napvilágot (a zsidók szabad mozgásának korlátozása, a sárga csillag viselése). A fennmaradt magyarországi és kárpátaljai iratokból jól látható, hogy Ungváron a magyar–német kapcsolatokban a zsidók összegyűjtése és deportálása során nem voltak súlyos nézeteltérések. Ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy Megay László, a város polgármestere gondolkodás nélkül végrehajtotta, sőt olykor kezdeményezte a zsidók elleni diszkriminatív intézkedések bevezetését. A zsidókat érintő mindennemű atrocitással kapcsolatos ügyintézések kezelésére létrehoztak egy Zsidó Tanácsot (Ungváron ez 65 fős lett).

1944. április 1-jén a Kassán berendezkedő Einsatzkommando és az SD-parancsnokság egyik SS-őrnagya nyílt levélben közölte követeléseit, miszerint Kárpáti Ukrajna sajátságos helyzete miatt, a rendőrség és a csendőrség a falvakban élő zsidó lakosságot gyűjtse össze Munkács, Ungvár és Beregszász (szükség esetén Huszt) városokba. A gyűjtést több rendelet és tanácskozás is megelőzte, s végül 1944. április 16-án a terveknek megfelelően kezdődött a zsidó lakosság összegyűjtése.

Elsőként az ungi közigazgatási kirendeltség területéről Ungvárra hozták őket, tehát kezdetét vette a gettósítás (a Glüch-fatelepből átalakított gyűjtőtáborban, majd a Felszabadulás utcai téglagyárban is gettó volt): „az összegyűjtött zsidók hangulata megnyugtató, a beszállítások zavartalanul, minden rendzavarás nélkül folytak le”. Mind a lakások átkutatása, mind pedig az emberek összegyűjtése drasztikusan zajlott, minden vagyonukat elvették, s mindössze két váltás ruhát, ágyneműt és 14 napra elegendő élelmiszert vihettek magukkal a gettóba, így a kétségbeesés egyre általánosabbá vált a zsidók körében. Előfordult, hogy a tisztviselők némi pénz ellenében mentességet ígértek nekik, amit persze nem teljesítettek. Április 25-ére több mint 17 ezerre nőtt az összegyűjtött zsidók száma, végül a Zsidó Tanács tagjait is gettósították. Az élelmiszerhiány egyre nagyobb problémává vált, ezért a zsidók lakásaiban maradt élelmiszert összegyűjtötték és a zsidó népkonyhára szállították. Mindemellett kezdetét vette a „zsidó és tengelyellenes” szerzőktől származó könyvek begyűjtése.

1944. május 2-án az ungvári polgármesteri hivatal tanácskozásának fő témája a közellátási és a pénzügyi problémák voltak (a vita dokumentumát közli a tanulmány szerzője). A fennmaradt dokumentációból kiderül, hogy a városvezetés nem tudta, hogy a zsidókat deportálni fogják, ugyanis a gettó áram- és vízellátása is napirendi pont volt.

A levéltári adatok alapján az ungvári gettók körülményeit is alaposan elemzi Kosztyó Gyula: zsúfoltság volt, a barakkok folyton beáztak, nem voltak fekvőhelyek, kevés volt az élelem, tisztálkodásra nem volt lehetőség, tomboltak a betegségek (tetvesedés, tífusz, vérhas), dolgoztatták a zsidókat és gyakran bűntették (bűntető barakk). Az általános hangulat apatikus volt, amit sok esetben a keresztény lakosság is nehezített, mivel a nagy többségük elégedett volt, és lelkesen fogadták állampolgártársaiknak a gettósítását, de akadtak olyanok is, akik segítették, élelmezték bezárt rokonaikat, barátaikat. A zsidók bíztak a szovjet csapatok felszabadításában és időről időre szabadon bocsájtásukat is kérvényezték szakmai érdemeikre hivatkozva (egykori magyar állami tisztviselők, pedagógusok, orvosok, rabbik, első világháborús hadirokkantak).

1944. április 24-én volt az első olyan alkalom, amikor a helyi közigazgatás önként vetette fel – német nyomás nélkül – a zsidók deportálását Kárpátalján: Megay polgármester kérte az összegyűjtött zsidók deportálását a nagy zsúfoltságra hivatkozva.A deportálás napjának reggelén hangosbemondón sorolták azoknak a családfőknek és családtagoknak a nevét, akiknek az összecsomagolást követően készen kellett állniuk az indulásra.” A zsidókat újra megmotozták, majd csendőri és SS felügyelet mellett a vasútállomáson álló marhavagonokba terelték őket, egy-egy teherkocsiba olykor 120 embert is bezsúfoltak, így a szomjúság és a hőség általános volt. A vagonokat Kassáig a csendőrség, onnan pedig a németek őrizték.

Az ungvári gettóba összegyűjtött zsidókat 1944. május 17. és május 31. között öt transzporttal deportálták Auschwitz-Birkenauba, onnan pedig többeket átszállítottak Dora, Mauthausen és Buchenwald táboraiba.

Ungvár 1/3-ad lakosságának elszállítása érezhető következményekkel járt, többek közt az adásvételi ügyek is leálltak, és csak Ungváron 215 ipari üzem és 152 kereskedés szűnt meg.

A szerző a tanulmány utolsó fejezetében az ungvári zsidók vagyonának szétosztását, a lakások és a kereskedések felhasználását tekinti át átfogó módon (több száz oldalnyi levéltári irat maradt fenn e témakörben). A vagyonuk sorsa már a gettósítás előtt megpecsételődött, hiszen már április 4-én kezdetét vette a zsidó kereskedések bezárása. A Kereskedelmi és Közlekedésügyi Miniszter rendeletére a zsidó kereskedők üzleteiben lévő árukészleteket és az üzletek berendezéseit zár alá vették. A város keresztény kereskedőket jelölt ki a zsidó üzletek gondnokaiként. Kiemelten foglalkozott a városvezetés a hátrahagyott vagyon kezelésével, a vagyon a helyi közigazgatás által megalakított átvételi bizottsághoz került. 1944 áprilisától pedig a zsidó lakások bérbeadása is megkezdődött. 1944 májusában a Pénzügyminisztérium fennhatósága alá került minden zsidó ingó és ingatlan, így a város szegényei közt a fennmaradt ruhaneműt sem tudták szétosztani. A lakások fosztogatása napi problémává vált, a rendőrség pedig szinte tehetetlen volt ez ügyben. Ezzel egyidőben kezdetüket vették a lakáskérelmezések, május végére Ungváron közel félszáz kérvény várt elintézésre, ezért júniusban egy öt fős bizottság alakult e munka elvégzésére és létrehoztak egy formanyomtatványt is. A lakásleltározási munkálatok során 2085 zsidó lakást vettek hatósági zár alá. Július 1-ig 703 darab lakásigénylést jegyeztek be a hatóságok Ungváron (a lakások odaítélésének indokait a szerző diagramon ábrázolja). Augusztus végére a polgármester megtiltotta az újabb kérvények beadását, ami a fokozódó katonai jelenléttel hozható összefüggésbe.

Kosztyó Gyula tanulmánya valóban hiánypótló az ungvári holokauszt történetével foglalkozó témakörben, elsődleges forrásokat használva tárja fel és érteti meg a városban lezajló zsidóellenes intézkedéseket és azok következményeit.

Az összefoglalót a Kárpátalja Blog számára Fazekas Andrea készítette.

Kosztyó Gyula terjedelmes tanulmánya az elsődleges források megjelölésével itt olvasható:

Az ungvári zsidóság a végkorszakban *

* FRISSÍTÉS. Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a Betekintő honlapján, mint az oldal egy részéről készített legfelső kép is mutatja, a tanulmány címe torzított formában jelent meg, eredetileg:

Az ungvári zsidóság a vészkorszakban

A hiba nyilvánvaló, hiszen a letölthető .pdf dokumentumban valóban ez a cím olvasható. Köszönjük a kiegészítést.

Kapcsolódó témájú írások a blogban:

Virágzik a Nárciszok völgye a Kárpátalja című színes útikönyvben

karpatalja konyvCsodálatos képeskönyv Ukrajna nyugati vidékéről

Az Alexandria kiadó gondozásában, 2015-ben jelent meg Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Kárpátalja, Hegyek erdők, vizek – egy csodálatos és sokszínű táj felfedezése című könyve.

A csodálatos albumban fantasztikus fotósorozaton keresztül ismerhetjük meg Ukrajna magyarlakta vidékeit, a szerzők rövid leírásokkal és történelmi kitekintésekkel teszik érdekesebbé a látványos képeskönyvet.

A szerzőpáros korábban bejárta már a Hargitát, Kalotaszeget, Aranyosszéket, Marosszéket, Csík és a moldvai csángó vidéket, Szászföldet Háromszéket és a Barcaságot. Most Kárpátalját fotózták végig, ahol a soknemzetiségű vidéken a kultúrák keveredése nyűgözte le őket, „a történelem viharaiban igencsak megtépázott” vidéken.

A könyv négy részre tagolódik:

  • Beszkidek és a Róna-havas vidéke.
  • A Szinyák-hegység és a tőle délre fekvő Ungi-sík, a Szernye-mocsár és az Ugocsai-sík vidék.
  • Nagyszőlősi-hegység, Máramarosi-medence, valamint a Kraszna-, a Borzsa- és a Máramarosi-havasok vidéke.
  • A Tisza mente Kárpátalja keleti szélén, valamint a Fagyalos, a Máramarosi-havasok és a Csornahora vidéke.

Évszakok határán

A könyv érdekessége, hogy az egyes tájegységeket különböző évszakokban mutatja be. A Huszt mellett található Nárciszok völgyét természetesen tavasszal, a virágzás idején kapták lencsevégre. Az emberek, tájak, épületek és műemlékek fényképei mellett a szovjet korszak épületein hagyott jelképek is bekerült a könyvbe. A vörös kezeslábast viselő munkás ruháján virító sarló és kalapács önkényuralmi jelkép, turisztikai látványossággá szelídül a képeken.

Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik szeretnek a képeskönyvek segítségével utazni. A szerzők az objektíven keresztül is igyekeznek szubjektivitást csempészni az utazásba. Az alsókalocsai Magyar Királyi Csendőrség Laktanyájának korhű bemutatása c. képen az olvasó már-már látni véli a kakastollas csendőröket, ahogyan ledobják csizmájukat és belebújnak a képen látható, odakészített műanyag papucsokba.

Kárpátalja : hegyek, erdők, vizek : egy csodálatos és sokszínű táj felfedezése / Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila. - Pécs : Alexandra, 2015. - 173, [3] p. : ill., színes ; 29 cm

Az ismertetőt írta: Horvát Csaba

Tovább

Kárpátaljai útikönyv Kovács Sándortól

Kovács Sándor Verecke a honfoglalas kapujaVerecke – a honfoglalás kapuja

2015-ben jelent meg Kovács Sándor legújabb kárpátaljai útikönyve Verecke a honfoglalás kapuja címmel, mely Kárpátalja középső térségébe kalauzolja az idelátogatókat.

A kötet a Máramarosi bércek között című kötet folytatásának is tekinthető, a Huszt-Munkács autóúttól illetve képzeletbeli tengelytől északra fekvő térséget mutatja be. Különös figyelmet szentel a szerző a Vereckei-hágó környékére, a II. világháború előtti határvonal mentén található nevezetességeknek.

A kötetben az útleírásokat és a falvak bemutatását végigkíséri a magyar történelem ismertetése valamint az ukrán nemzeti törekvések bemutatása Kárpátalján.

Az első fejezetben a Borzsavölgyi Gazdasági Vasúttal ismerkedhetünk meg, bemutatja a szerző a pisztraházi radarállomást és a Feszty-körkép panorámáját.

A színes térképekkel és fényképekkel illusztrált kötete második fejezetében Ilosva környékével és a Borzsa folyó forrásvidékével ismerkedhetünk meg. A kalauzolás közben nem csak a falvak és városok épített örökségeivel, nevezetességeivel ismerkedhetünk meg, a mára ritkának számító mesterségeket is bemutatja a szerző, például a rókamezői vízi kovács műhelyet.

A kötetbe olyan ritka fényképek is bekerültek, melyek bemutatják a szovjet kor, ma már nem látható érdekességeit, ilyenek a pisztraházi radarállomásról és a Gemba hegyen létesített egykori Asztagon nevű szupertitkos katonai létesítményről készült képek.

A harmadik fejezetben Viznicja és Szentmiklós térségével és fatemplomaikkal ismerkedhetünk meg.

A negyedik fejezet Szolyva és környékének bemutatásával foglalkozik, a Szolyvai Magyar Golgota, az emlékpark természetesen nem maradhatott ki.

Az ötödik fejezetben a Vecssa völgyét Volócot és a Beszkid hágót mutatja be a szerző, természetesen a hegyvidéki (rutén) akcióra is kitérve.

A Latorca vízgyűjtőjében Szolyvától Polenáig és a Szarvas-patak völgyében tett utazásról szó a hatodik fejezet.

A hetediktől a kilencedik fejezetig tart Verecke és környékén bemutatása, a Vereckei Honfoglalási Emlékmű és a milleniumi határkő-emlékmű történetével és részleteivel.

Horváth Csaba

Tovább

Kárpátalja intézményei: a megyei könyvtár magyar és idegen nyelvű osztálya

karpataljai megyei konyvtarHangos könyvekkel és kávéval az olvasók kegyeiért

A Potusnyák Fedir Kárpátaljai Területi Univerzális Tudományos Könyvtár Magyar és Idegen Nyelvű Dokumentumok Osztálya Ungváron várja a magyarul és idegen nyelven tanulni vágyó felhasználókat. A könyvtár állománya az utóbbi években a hagyományos állomány mellett, bővülő hangoskönyv kínálattal várja a betérőket.

Kárpátalja egyik legnagyobb magyar nyelvű könyvállományával rendelkező könyvtára Ungváron a Káptalan utca 10. szám alatt várja a látogatókat. A szótárak és szakkönyvek segítségével mintegy 30 nyelv világába nyerhetünk bepillantást, kezdve az elterjedtebb magyar, angol, német, francia nyelvektől az olyan ritkaságokig, mint a kínai, eszkimó vagy eszperantó.

A szépirodalmi részlegen a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett a legújabb bestsellerek is szép számmal megtalálhatóak a Harry Pottertől kezdve Ken Folletten át Stephen Hawking legújabb eszmefuttatásáig.

A könyvek és az egyre elterjedtebb e-book állományok mellett nagy népszerűségnek örvend a hangoskönyv, melyek folyamatosan gyarapodnak a könyvtár állományában, nem utolsó sorban a Márai Programnak köszönhetően. A klasszikusok mellett találunk gyerekeknek szánt meséket, altatókat és felnőttes történeteket is.

A magyar nyelvű könyveket őrző idegen nyelvű osztály minden évben változatos programokkal várja a felhasználókat. 2017-ben a kárpátaljai megyei könyvtár idegen nyelvű osztályán hagyományosan a következő programok és rendezvények látogathatók:

„La Dolce Vita 3” – június hónap folyamán harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Tortanapi rendezvény, ahol a látogatók megismerkedhetnek a tortadíszítés elméletével és gyakorlatával is. Megtekinthetik a könyvtárban elérhető szakácskönyvek kiállítását, szakavatott mesterek segítenek helyben eligazodni a tortasütés és édességkészítés világában.

„BiblioCáfé” – a „Gyere a könyvtárba kávézni” rendezvény az év folyamán több alkalommal kerül megrendezésre, de az „Ukrajnai Könyvtárak Napja” alkalmából szeptemberben mindig számíthat a betérő olvasó egy csésze finom, helyben főzött kávéra. A BiblioCáfé ideje alatt a laptoppal, okostelefonnal érkezők ingyenesen használhatják a WiFi internet hozzáférést.

A Potusnyák Fedir Kárpátaljai Területi Univerzális Tudományos Könyvtár Magyar és Idegen Nyelvű Dokumentumok Osztálya elérhetőségei.

  • Cím: UA – 88000 Ungvár
  • Kapitulna u. 10.
  • Telefonszám: +380-312 – 614421
  • e-mail: transclibrary@gmail.com
  • skype: karpataljaikonyvtar
  • facebook: https://www.facebook.com/ungvarkonyvtar/
  • blog: konyvtar.reblog.hu

 

H.Cs.

Tovább
süti beállítások módosítása