beregszászi magyar konzulátus kettős állampolgárság - ungvári főkonzulátus kettős állampolgárság időpontfoglalás - a Google szeszélye folytán ez a blog a fentebb említett kifejezésekkel a Top találatok közt szerepel a keresési eredménylistán, ezért segítséget kívánunk nyújtani azoknak, akik a konzulátusok honlapja helyett ide kattintanak akár a kettős állampolgárság ügyében, akár más konzuli szolgáltatást vagy a honosítással, állampolgárság megszerzésével kapcsolatos információt keresve. A nevezett intézmények weboldalának elérhetősége (KATT A NÉVRE!):

MAGYARORSZÁG KONZULÁTUSA - BEREGSZÁSZ

MAGYARORSZÁG UNGVÁRI FŐKONZULÁTUSA

Kettős államolgárság

Tájékoztatásul: magyar állampolgárságért az egyszerűsített honosítási kérelem benyújtásával az a nem magyar állampolgár folyamodhat

• akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,
  magyar nyelvtudását igazolja,
• a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
• honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
• aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
• aki öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született

Az egyszerűsített honosítási kérelemhez csatolandó iratok

A konzulátusok kérik, hogy a honosítási kérelemhez az alábbi dokumentumokat csatolják a magyar állampolgárságért folyamodók:

• Születési anyakönyvi kivonat és családi állapotot igazoló okirat eredetiben vagy hiteles másolatban. Hitelesnek elfogadható pl. közjegyző által hitelesített másolat is.
• Magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú kérelmezőnek magyar nyelven saját kézzel írt és aláírt önéletrajzot és 2 db igazolványképet, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is mellékelni kell.
• A kiskorú gyermekről 2 db igazolványképet kell csatolni. Ha van magyarországi lakóhelye, a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is mellékelni kell.
• A külföldön élő nagykorú kérelmezőnek magyar nyelven saját kézzel írt és aláírt önéletrajzot és 1 db igazolványképet, a 14. életévét betöltött kérelmezőnek 1 db igazolványképet kell csatolnia

- további információk az illetékes intézmények hivatalos honlapján szerezhetők be.

Annak oka, hogy a kárpátalja.blog.hu a beregszászi és ungvári magyar külképviseleteket érintő egyes kulcsszavakkal a Google első helyére került, blogunk erős optimalizáltsága (SEO, honlapoptimalizálás, keresőmarketing) mellett valószínűleg ennek a régi közleménynek volt döntő szerepe:

2011. január. 4.

A kettős állampolgárságról

Az ungvári főkonzulátuson december közepére meghaladta az 1700 főt az eljárás céljából időpontot kérők száma, s jelenleg már csak júliusra van szabad hely. Beregszászban karácsonyig több mint 1500-an foglaltak időpontot, de ott még áprilisra is akad hely. December végétől ugyanakkor a külképviseletek már senkinek, a helyi magyar sajtónak sem adnak ki információt. - Csak a külügyminisztérium sajtóosztálya nyilatkozhat a kettős állampolgársággal összefüggő bármilyen témában - így hárították el még a múlt év végén az egyetlen ukrajnai országos magyar lap, a Kárpáti Igaz Szó érdeklődését az ügyben. Kárpátalján az ungvári főkonzulátus korábbi ígéretével ellentétben végül egyetlenegy tájékoztatót sem tartottak az eljárás menetéről, s amíg a már említett lap nem közölte, hogy Ungváron és Beregszászban is lehet telefonon időpontot foglalni, csak alig páran jelentkeztek, utána viszont napok alatt több százan.

Az ungvári zsidóság gettósítása, deportálása és a zsidó vagyonok elkobzása 1944-ben

Az utóbbi években számos kutatás jelent meg a holokauszt feltárásának történetében, így nem maradt kivétel a kárpátaljai zsidóság tragédiájának feldolgozása sem. A téma mérföldkövének számító Randolph L. Braham tanulmánya elsősorban magyarországi forrásokat használ fel, amikor az ungvári eseményeket taglalja, viszont külön kitér minden Kárpátalján létrehozott gettó működésére, így röviden az ungvári bemutatására is sor kerül. De korszakalkotónak számítanak többek között Frojimovics Kinga, Karsai László, Fedinec Csilla és Dupka György kutatásai is. Ám szinte mindegyik hiányossága ugyanaz: helyi levéltári forrásokat nem tartalmaznak, az információk ismétlődnek, az eseménytaglalás leíró jellegű, sok esetben elmaradnak a forráskritikák és az elemző okfejtések, az ungvári események pedig legtöbbször említetlenül maradnak. Ennek a hiátusnak a kitöltésére vállalkozik Kosztyó Gyula Az ungvári zsidóság a végkorszakban* című tanulmánya, amely az 1944-es gettósításról, deportálásról és a zsidó vagyonok sorsáról ad számot. A helyi levéltári forrásokat feldolgozó kutatási anyag az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóiratában, a Betekintő 2016/4 számában jelent meg. 

Ebben a korszakban Ungvár többek között az Északkeleti Hadműveleti Terület központjaként működött, valamint Kárpátalja életének meghatározó stratégiai, logisztikai, politikai és kulturális központja volt. Ahogy a tanulmány bevezetőjéből is megtudhatjuk, a nemzetiségi és vallási sokszínűségéről ismert városban az izraelita közösségnek (a lakosság 1/3-a) jelentős szerepe volt a közigazgatásban, a kereskedelemben és az idegenforgalomban egyaránt. Az 1944-es deportálások után a zsidóság teljesen eltűnt Ungvárról (9576 fő), a várost pedig súlyos gazdasági nehézségek sújtották. A tanulmány ezen időszak történetét tárgyalja, elsőként az eddig feltáratlan források alapján.

A dolgozat részletesen tárgyalja a német megszállást és a zsidók összegyűjtéséről szóló rendelet közvetlen eseményeit. 1944. március 22-én vonultak be a német katonák Ungvárra: „mikor a németek bejöttek, óriási lárma volt a városban”. A megérkező SS- és Gestapo-szervek túszszedésekkel, sarcolásokkal sújtották a helyi zsidó hitközösségeket és hamarosan a megszorító és megkülönböztető rendeletek is sorra láttak napvilágot (a zsidók szabad mozgásának korlátozása, a sárga csillag viselése). A fennmaradt magyarországi és kárpátaljai iratokból jól látható, hogy Ungváron a magyar–német kapcsolatokban a zsidók összegyűjtése és deportálása során nem voltak súlyos nézeteltérések. Ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy Megay László, a város polgármestere gondolkodás nélkül végrehajtotta, sőt olykor kezdeményezte a zsidók elleni diszkriminatív intézkedések bevezetését. A zsidókat érintő mindennemű atrocitással kapcsolatos ügyintézések kezelésére létrehoztak egy Zsidó Tanácsot (Ungváron ez 65 fős lett).

1944. április 1-jén a Kassán berendezkedő Einsatzkommando és az SD-parancsnokság egyik SS-őrnagya nyílt levélben közölte követeléseit, miszerint Kárpáti Ukrajna sajátságos helyzete miatt, a rendőrség és a csendőrség a falvakban élő zsidó lakosságot gyűjtse össze Munkács, Ungvár és Beregszász (szükség esetén Huszt) városokba. A gyűjtést több rendelet és tanácskozás is megelőzte, s végül 1944. április 16-án a terveknek megfelelően kezdődött a zsidó lakosság összegyűjtése.

Elsőként az ungi közigazgatási kirendeltség területéről Ungvárra hozták őket, tehát kezdetét vette a gettósítás (a Glüch-fatelepből átalakított gyűjtőtáborban, majd a Felszabadulás utcai téglagyárban is gettó volt): „az összegyűjtött zsidók hangulata megnyugtató, a beszállítások zavartalanul, minden rendzavarás nélkül folytak le”. Mind a lakások átkutatása, mind pedig az emberek összegyűjtése drasztikusan zajlott, minden vagyonukat elvették, s mindössze két váltás ruhát, ágyneműt és 14 napra elegendő élelmiszert vihettek magukkal a gettóba, így a kétségbeesés egyre általánosabbá vált a zsidók körében. Előfordult, hogy a tisztviselők némi pénz ellenében mentességet ígértek nekik, amit persze nem teljesítettek. Április 25-ére több mint 17 ezerre nőtt az összegyűjtött zsidók száma, végül a Zsidó Tanács tagjait is gettósították. Az élelmiszerhiány egyre nagyobb problémává vált, ezért a zsidók lakásaiban maradt élelmiszert összegyűjtötték és a zsidó népkonyhára szállították. Mindemellett kezdetét vette a „zsidó és tengelyellenes” szerzőktől származó könyvek begyűjtése.

1944. május 2-án az ungvári polgármesteri hivatal tanácskozásának fő témája a közellátási és a pénzügyi problémák voltak (a vita dokumentumát közli a tanulmány szerzője). A fennmaradt dokumentációból kiderül, hogy a városvezetés nem tudta, hogy a zsidókat deportálni fogják, ugyanis a gettó áram- és vízellátása is napirendi pont volt.

A levéltári adatok alapján az ungvári gettók körülményeit is alaposan elemzi Kosztyó Gyula: zsúfoltság volt, a barakkok folyton beáztak, nem voltak fekvőhelyek, kevés volt az élelem, tisztálkodásra nem volt lehetőség, tomboltak a betegségek (tetvesedés, tífusz, vérhas), dolgoztatták a zsidókat és gyakran bűntették (bűntető barakk). Az általános hangulat apatikus volt, amit sok esetben a keresztény lakosság is nehezített, mivel a nagy többségük elégedett volt, és lelkesen fogadták állampolgártársaiknak a gettósítását, de akadtak olyanok is, akik segítették, élelmezték bezárt rokonaikat, barátaikat. A zsidók bíztak a szovjet csapatok felszabadításában és időről időre szabadon bocsájtásukat is kérvényezték szakmai érdemeikre hivatkozva (egykori magyar állami tisztviselők, pedagógusok, orvosok, rabbik, első világháborús hadirokkantak).

1944. április 24-én volt az első olyan alkalom, amikor a helyi közigazgatás önként vetette fel – német nyomás nélkül – a zsidók deportálását Kárpátalján: Megay polgármester kérte az összegyűjtött zsidók deportálását a nagy zsúfoltságra hivatkozva.„A deportálás napjának reggelén hangosbemondón sorolták azoknak a családfőknek és családtagoknak a nevét, akiknek az összecsomagolást követően készen kellett állniuk az indulásra.” A zsidókat újra megmotozták, majd csendőri és SS felügyelet mellett a vasútállomáson álló marhavagonokba terelték őket, egy-egy teherkocsiba olykor 120 embert is bezsúfoltak, így a szomjúság és a hőség általános volt. A vagonokat Kassáig a csendőrség, onnan pedig a németek őrizték.

Ungvár 1/3-ad lakosságának elszállítása érezhető következményekkel járt, többek közt az adásvételi ügyek is leálltak, és csak Ungváron 215 ipari üzem és 152 kereskedés szűnt meg.

A szerző a tanulmány utolsó fejezetében az ungvári zsidók vagyonának szétosztását, a lakások és a kereskedések felhasználását tekinti át átfogó módon (több száz oldalnyi levéltári irat maradt fenn e témakörben). A vagyonuk sorsa már a gettósítás előtt megpecsételődött, hiszen már április 4-én kezdetét vette a zsidó kereskedések bezárása. A Kereskedelmi és Közlekedésügyi Miniszter rendeletére a zsidó kereskedők üzleteiben lévő árukészleteket és az üzletek berendezéseit zár alá vették. A város keresztény kereskedőket jelölt ki a zsidó üzletek gondnokaiként. Kiemelten foglalkozott a városvezetés a hátrahagyott vagyon kezelésével, a vagyon a helyi közigazgatás által megalakított átvételi bizottsághoz került. 1944 áprilisától pedig a zsidó lakások bérbeadása is megkezdődött. 1944 májusában a Pénzügyminisztérium fennhatósága alá került minden zsidó ingó és ingatlan, így a város szegényei közt a fennmaradt ruhaneműt sem tudták szétosztani. A lakások fosztogatása napi problémává vált, a rendőrség pedig szinte tehetetlen volt ez ügyben. Ezzel egyidőben kezdetüket vették a lakáskérelmezések, május végére Ungváron közel félszáz kérvény várt elintézésre, ezért júniusban egy öt fős bizottság alakult e munka elvégzésére és létrehoztak egy formanyomtatványt is. A lakásleltározási munkálatok során 2085 zsidó lakást vettek hatósági zár alá. Július 1-ig 703 darab lakásigénylést jegyeztek be a hatóságok Ungváron (a lakások odaítélésének indokait a szerző diagramon ábrázolja). Augusztus végére a polgármester megtiltotta az újabb kérvények beadását, ami a fokozódó katonai jelenléttel hozható összefüggésbe.

Kosztyó Gyula tanulmánya valóban hiánypótló az ungvári holokauszt történetével foglalkozó témakörben, elsődleges forrásokat használva tárja fel és érteti meg a városban lezajló zsidóellenes intézkedéseket és azok következményeit.

Az összefoglalót a Kárpátalja Blog számára Fazekas Andrea készítette.

Kosztyó Gyula terjedelmes tanulmánya az elsődleges források megjelölésével itt olvasható:

Az ungvári zsidóság a végkorszakban *

* FRISSÍTÉS. Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a Betekintő honlapján, mint az oldal egy részéről készített legfelső kép is mutatja, a tanulmány címe torzított formában jelent meg, eredetileg:

Az ungvári zsidóság a vészkorszakban

A hiba nyilvánvaló, hiszen a letölthető .pdf dokumentumban valóban ez a cím olvasható. Köszönjük a kiegészítést.

Kapcsolódó témájú írások a blogban:

• Zsidók Kárpátalján - a dualizmustól napjainkig
• Zsidók az Északkeleti-Kárpátokban
• A beregszászi nagyzsinagóga
• Ungvár, 1918. - Esküvő a temetőben

A pop-art mint marketingfogás a hotelbizniszben

Ungváron megnyílt Kárpátalja első art-hotelje, az Emigrand Conceptual Art Hotel, melyet Andy Warhol stílusában alakítottak ki és rendeztek be.

A 2016. november 26-án szervezett megnyitóünnepségen bemutatták az Ukrajnában is egyedülálló hotel-étterem komplexumot. A hotelben 24 szoba várja az Ungvárra látogatókat, ezek mindegyikét pop-art stílusban rendezték be, illetve minden szobát a ruszin származású amerikai művész, Andy Warhol munkái díszítenek.

A hotelmegnyitó marketing jelentőségét bizonyítja, hogy Kárpátalja kormányzója társaságában a ceremónián megjelent Ungvár elitjének krémje is. A cateringért felelős Valentyn Shtefanyo mellett jelen volt Mihajlo Kolodko is, aki nemcsak Ungvár, hanem Kárpátalja és talán Ukrajna első és sokáig egyetlen Andy Warhol szobrát készítette el mini-szobor formájában, majd ezt követően a hotel bejárata előtt egy újabb, ezúttal egész alakos szobrot avathatott föl. Ezen a művész szelfit készít okostelefont utánozó kis kamerával. Nem lehet kétségünk, hogy azonnal fel is tölti a Facebookra. (Valóban, hogyan és mire használná ma Andy a közösségi médiát?)

Az Ungvár belvárosától gyalog mindössze 7 percre található Emigrand Art Hotel & Restaurant éttermében kárpátaljai, zsidó, olasz és amerikai ízek várják az idelátogató vendégeket.

A marketing szempontból fontos pop-art hangulatot a belsőépítészeti megoldások mellett a zenei aláfestés teszi teljessé.

Alighanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Ungváron kialakult egyfajta Warhol-kultusz, láthatóan egyre többeket vonz a pop-art, és ez a kicsit talán nosztalgikus érdeklődés színesebbé, gazdagabbá teszi a várost.

Szellemes szójáték a hotel neve: nyilvánvaló az utalás az emigráns Warhola (Varchola) szülőkre, ez olvad össze a patinás Grand Hotel elnevezéssel.

Az Emigrand Conceptual Art Hotel elérhetősége:
Ungvár, Mytna u. 31. (I. Franka u 1.)
weboldal: www.emigrand.com
tel.: 067-483-1513
étterem: 067-483-1015

H. Cs.

A kitüntetés polgári változatát Ungváron alapították

Az Ukrajnában, Kárpátalján létrehozott és évente adományozott Mária Terézia-rendnek semmi köze sincs a Katonai Mária Terézia-rendhez. A kitüntetést Alen Panov alapította 2015. március 27.-én Ungváron. Minden évben két kitüntetést adnak át.

Mária Terézia-rendet kap az a személy, aki jelentősen hozzájárult Kárpátalja vagy Ungvár fejlődéséhez az alábbi kategóriákban:

• üzlet és gazdaság
• kultúra és oktatás
• Ungvár / Kárpátalja arculata
• civil közösségek, összefogások fejlesztése.

Mária Terézia-rendet kap az a csoport vagy közösség, mely jelentősen hozzájárul Ungvár / Kárpátalja fejlődéséhez, vagy öregbíti a város / megye hírnevét a világban (hozzájárul a vidék marketingjéhez).

A rend alapítói: Panov Anna, Panov Volodimir, Panov Alen.

A kárpátaljai Mária Terézia-rend 2016-tól hivatalosan Sandor Habsburg-Lothringen királyi herceg és felesége, Herta Margarete Habsburg-Lothringen hercegné párfogása alá került, akik jelen voltak a 2016-os első átadási ceremónián.

Első alkalommal a hercegi pár jelenlétében Ungváron a Mária Terézia szobor melletti parkban adták át a kitüntetést. A Mária Terézia-rend lovagja, Ungvár és Kárpátalja híres cukrásza, Valentyn Stefanyo volt, aki divatos szóval "cukrász marketing kampányban" népszerűsíti Ungvárt és Kárpátalját. Nevéhez fűződik például az Ungvár torta is.

A csoportoknak járó kitüntetést a Blitz Táncművészeti Stúdió vehette át, akik immár több éve járják a világot, bemutatva az ungvári fiatalok tehetségét.

H.Cs.

A Knyahinai (Csillagfalvi) meteorit Európa legnagyobb tömegű meteoritja

A tudományos leírásokba Knyahinya néven került be az 1866. június 9.-én az Ung vármegyei (ma Ukrajna, Kárpátalja) Knyahina, Csillagfalva település környékén földet ért meteorit.

A meteorit fő lelőhelyének egyéb megnevezései: Csillagfalva, Knahyna, Kniaginia, Knyhyna, Kuyahinga, Nagy-Bereszna.

Az égből érkező kondrit, a maga 500 kilogrammjával a legnagyobb tárgy, mely Közép-Európa területén bolygónk légterébe lépett. A fényes nyári délutánon érkező meteorit mintegy 1200  darabra hullott szét, és beterítette Zemplén megyében Zboj, Ung megyében Újsztuzsica (Nova Sztuzsicja), Knyahinya és Sztricsava falvakat. Csodával határos módon senki sem sérült meg, és károkról sem írnak a korabeli források.

A meteorit Liptószentmiklós környékén tűnt fel az égbolton, és mintegy 220 kilométert haladt keleti irányba, majd körülbelül 40 kilométerre a kárpátaljai Knyahinya falu felett felrobbant. A becslések szerint a meteorit az atmoszférába lépése előtt mintegy 90 centiméter átmérőjű és 1300-1400 kilogramm tömegű lehetett.

Miközben keresztülrepült Ung megyén, jelentősen veszített tömegéből, és már csak ötszáz kilogramm tömegű volt a detonáció pillanatában. A meteorit darabkái egy hétszer tizenegy kilométeres területen szóródtak szét a Nagybereznai járásban, nehéz hegyi terepen, az erdőben.

A meteorit legnagyobb darabját 8 kilométerre Knyahinya falutól találták meg, ennek súlya 279,76 kilogramm, és jelenleg a bécsi természettudományi múzeumban látható.

Érdekesség, hogy egy 46 kg-os darabot megvásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum, 760 forintért ungvári tulajdonosától, mely az 1956-os forradalom során megsemmisült.

A meteorit külsejéről így számolnak be a korabeli források:

A knyahinyai kövek kívülről fekete, többé-kevésbé fénylő vagy fénytelen kéreggel vannak beborítva, mely néhol sima, másutt ripacsos s imitt-amott homorú mélyedéseket mutat.

A lelőhely térképe:

H.CS.

Ungváron találták ki az Etno-Wellness-t?

Ungvár egyik kuriózuma az óváros peremén található hotel. A magyar megnevezésével bajban vagyok, mivel többféle módon szerepel. A hotel weboldalán a magyar nyelvű ismertetőben Ungvárszkij Etno-wellness Hotel néven szerepel, az angol nyelvű  változat a Hotel Ungvarskiy Ethno-Wellness hotel, míg magyarul valójában Ungvári Hotel.

A hotel elődjét 1876-ban építette az Artogi házaspár egy korábban felfedezett ásványvízforrás mellé. Akkor az Ungvári Hotel az óváros kellemesen csendes helyén, a vadaspark és az Ung folyó mellet, az ungvári vár alatt fantasztikus élményt nyújthatott a kikapcsolódni vágyóknak. Az újjáépített Ungvárszkij Hotel a régi hagyományokat és miliőt szeretné visszahozni, amin sajnos sokat ront, hogy időközben egy ronda bútorgyár épült a hotel és a vár közé, nem messze pedig vízierőmű és villanytelep létesült az Ung folyón.

A hotel nevét a magyar Ungvár szó cirill betűs átírásával és az „i” ukrán nyelvű megfelelőjével, a -szkij melléknévképzővel alkották meg, így utalva a régi magyar örökségre.

Mi az Etno-wellnes?

A hotel a maga idejében egyedülálló Wellness központ volt (még ha ekkor ez a fogalom nem is létezett), ennek felélesztésével kísérleteztek a tulajdonosok. Az Etno-wellnes vagy népi, esetleg néprajzi wellnes lényege, hogy a wellness részleg hagyományosan, tájjellegűen van kialakítva. A hotelbe látogatók a kárpáti fürdő, a kelta fürdő, hucul fürdő, a Rutenian SPA, és az Ungvári fürdő szolgáltatásai közül választhatnak.

A hotel árai kedvezőnek mondhatóak, különösen a dizájn és a városközpont közelségét figyelembe véve. A hotel a közelben található skanzenre szeretne hasonlítani, ugyanakkor a legmodernebben van berendezve. Leginkább azoknak tudnám ajánlani, akik csendes, de kulturált helyen szeretnének pihenni, ahol az ukrán hagyományoknak is hódolhatnak anélkül, hogy a rendkívül rossz minőségű hegyi utakon végigdöcögnének.

H. Cs,

Kárpátaljai érdekességek: Lenon utca?

Kárpátalján új erőre kapott a „dekommunizáció”, azaz a szovjet időszakból maradt utcanevek megváltoztatása. A 90-es években, a Szovjetunió megszűnése után a legtöbb kommunista nevet megváltoztatták, de furcsamód sok a mai napig megmaradt.

Március első hetében röppent föl a hír, mely inkább csak hoaxnak tűnik, de az országos sajtó is átvette, hogy Henagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója rendeletet adott ki, melyben a Técsői járási Alsókálinfalván található Lenin utcát mostantól Lenon utcára kereszteli, a Beatles énekesének tiszteletére. A hír több kérdést is felvet, annyi bizonyos, hogy a jelenlegi ukrajnai folyamatokra a kommunista múlttal kapcsolatban remekül rávilágít.

Ungváron a városi tanács 22 utcanevet változtat meg rendeletileg. Az utcák között sok olyan van, mely elvesztette eredeti kommunista jelentését a fiatalok számára. Az új utcanevek között néhány egészen különöset is találunk.

Az ungvári Halana utcát ezentúl „Krut hősei” utcának nevezik, azon fiatal kadétok tiszteletére, akik 1918-ban Krut város vasútállomásánál győzelmet arattak az orosz-bolsevik támadók felett.

A 9 Szicsnya (Január 9.-e) utcát Szicsgárdisták utcára keresztelték, az Osztrovszkoho utca pedig a Kárpát Ukrajna nevet veszi fel.  Nyilvánvalóan az Európai Uniós csatlakozás és közös megbékélés szellemében választották ezeket az erősen nacionalista utcaneveket.

Az új utcanevek általában híres zeneszerzők, írók, költők, tudósok nevei, végső soron igazolható döntések.  Az Ungvári utcák régi és új nevei:

Ha csak egy szót fűzhetnék hozzá ehhez a páratlan dokumentumértékű, 93 esztendős filmhez, alighanem Balogh Edgár nem sokkal későbbi (1930-as) szociográfiai útirajzának a címéből venném ezt a kifejezést: Szegényország.

Végigfotózta a Google Kárpátalját, már indulhat is a virtuális túra.

A Google a nyáron kezdte meg a szükséges panorámaképek elkészítését, a fotók pedig mostantól elérhetőek a rendszerben. A virtuális túrán elindulók bebarangolhatják Kárpátalja nevezetességeit és eldugottabb helyeit is. Meglepő részletességgel készültek a felvételek, ezért olyan kis utcák is felkerültek, melyek nem válnak tájaink büszkeségévé.

A Vereckei hágón átkelve megcsodálhatjuk a táj mellett a zavargások idején épült bunkereket is. A Munkácsi vár autóval el nem érhető részeit is végigfotózták gyalogos kamerával. Most pedig következzen néhány érdekesebb kép a Google Street View-ről.

A Munkácsi Vár

Verecke híres útján

Egy jellemző kárpátaljai szerpentín

Összetákolt bunker Vereckén

Olyasmit is láthatunk, amire nem büszkék az ott lakók

További kellemes barangolást. Akad, aki innen indul.

A sorsnak egy perverz játéka, hogy a kárpátaljai magyaroknak - ha behívót kapnak - egy olyan zászlóaljnál kell szolgálniuk és meghalniuk, amely részt vett 1944-ben Kárpátalja megszállásában, 1956-ban pedig lőtte Budapestet.

- kezdi legutóbbi blogbejegyzését Horváth Csaba, aki alig néhány nappal ezelőtt indította tematikus blogját az Origo hírportál alatt működő reblog.hu rendszerében. Témaválasztása nem véletlen: manapság mi sem foglalkoztathatja élénkebben egy kárpátaljai magyar fiatalember fantáziáját, mint az ukrajnai polgárháború (amit hivatalosan nem neveznek így) és annak hatása a kárpátaljai magyarságra. A hadkötelezettség és a sorozások morális dilemma elé állítja azokat, akiket fennállása alatt Ukrajna nem tudott meggyőzni arról, hogy olyan ország, olyan haza lenne, amelyért érdemes lenne vért ontani, életet áldozni. Hogy milyen emberáldozatokat követelt eddig a háború, hogy milyen állapotok uralkodnak a hadseregben, milyen a fegyverzet, egyáltalán kik harcolnak kikkel, arról sok információ beszerezhető a máris több ezres olvasottságú blogból, itt:

• Ukrajna, Kárpátalja, háború - minden, ami itt történik!

Megrázó kép: Búcsú a bajtárstól - menet az ungvári gyalogjáró hídon

ukrajna, magyarság, kárpátalja, magyarok, harcok, történelem, polgárháború, hadsereg, ungvár, az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarok kérdése

 független Ukrajna, magyarok Kárpátalján, ukrán történelem, Kijevi Rusz megalakulása - seo pr

Ukrajna történelme

 A mai ukrán állam területén egységes ország soha nem létezett és ezen a néven független állam 1991-ig nem volt. Szigorúan véve a jelenlegi UA egy heterogén posztszovjet politikai alakulat, amely a Nyugat és Oroszország kényszerű kompromisszumából született ütközőzónaként. 

Az általánosan elfogadott (bár több kutató által vitatott) történelmi tudásunk szerint a mai Ukrajna területén zajlott események - így az ország története - a következőkben foglalható össze. 

Az ukránok elődei minden valószínűség szerint keleti szlávok voltak, a velük kapcsolatba kerülő legfontosabb etnikum pedig a vikingek, akiket Európa keleti részén varégoknak neveztek, és akik bejárták a keleti szlávok lakta Kelet-európai-síkságot a Bizánci Birodalomig és a Kaszpi-tengerig. A felfegyverzett kalmárok a kereskedelmi útvonalaik mentén telepeket alapítottak. Megjelenésük óriási hatással volt a térség lakóira.

A Kijevi Rusz megalakulása

Az Elmúlt idők krónikája vagy ismertebb nevén a Nesztor-krónika (amely a XII. században keletkezett) a következőket írja az időszámításunk szerinti 862. évről. A helyi (valószínűleg szláv) törzsek

A varégokat elűzték a tengeren túlra, nem fizettek nekik adót, hanem a maguk gazdái lettek. De testvérviszály tört ki közöttük. Ezért így okoskodtak: »Keressünk magunknak egy igazságosan uralkodó és ítélkező fejedelmet.« Elmentek a tengeren túlra a varégokhoz. Ezeket ruszoknak hívták és így szóltak a ruszokhoz: »Országunk hatalmas és gazdag, de nincs benne rend. Gyertek és uralkodjatok fölöttünk.« Ki is választottak három fivért, akik a szlávok földjére települtek egész nemzetségükkel. Rurik Novgorodban telepedett le.

A varégoknak a Kijevi Rusz létrejöttében betöltött jelentőségét illetően ennek a szerepnek a megítélése két táborra osztotta történészeket. A krónika idézett sorai a vikingek behívásáról a 18. századtól többször nagy vitákat gerjesztettek az orosz történelem e korszakáról: olyannyira, hogy többen utólagos betoldásnak nyilvánították, sőt: I. Erzsébet orosz cárnő (1741-1762) és Sztálin hatalmi szóval döntötték el a vitákat a „vikingek behívásának” történetét tagadva.

• A normann-teoria hívei a varégok államalkotó szerepét hangsúlyozzák, háttérbe szorítva szlávokat
• az antinormann elmélet pedig a szlávok vezető szerepét bizonygatja az óorosz állam megteremtésében, esetenként tagadva, hogy a normannoknak bármi szerepük is lett volna az államszervezésben.

Mára a tudományos alapokra (és nem a szláv, orosz, ukrán kontinuitás ideológiájára) helyezkedő kutatók számára bebizonyosodott, hogy a Kijevi Rusz létrejöttében a varégok vezető szerepét nem lehet tagadni, ám az államalapításban maguk a szlávok is tevékenyen részt vettek. A varégok dominálták az állam kialakulását és felgyorsították a keleti szláv társadalom rétegződését. A varégok a társadalom legfelsőbb uralkodó rétegeibe tartoztak évszázadokon keresztül, az első fejedelmek is még varég neveket viseltek. Ugyanakkor nemzedékről nemzedékre egyre inkább elszlávosodtak. Végeredményben a Kijevi Rusz a keleti szlávok, a varégok és különböző finn, balti és török népelemek összességéből alakult ki.

A hagyomány szerint Oleg fejedelemségétől (879-912) számítják a Kijevi Rusz létrejöttét, ám a modern ruszisztika szerint az állam kritériumainak Oleg fejedelemsége még nem felelt meg és a Kijevi Rusz mint állam Vlagyimir uralkodásától (980-1015) a tatárok megjelenéséig (1237-1240) tartó időszakban állt fenn.

A kérdés vitatható, de tény, hogy Oleg 882-ben elfoglalta Kijevet, és annak uraként ellenőrizni tudta a Baltikumtól a Konstantinápoly felé vezető kereskedelmi útvonalat (varég-út), emellett adót szedett a környező törzsektől. Utódai Igor (912-944) és Olga (945-962) is hasonló politikát folytattak: zsákmányszerző hadjáratokat vezettek és adóztatták a szomszédos törzseket. Igor és Olga fia, Szvjatoszláv (962-972) – aki már szláv nevet viselt, jelezve a varég előkelőségek elszlávosodását – kalandozó hadjáratai során már az Al-Dunáig is eljutott. Az időközben megnövekedett birodalmat egymaga már nem tudta ellenőrizni és engedelmességre bírni a druzsinájával, így fiait ülteti az egymástól távol eső területek központjaiba. A legidősebb fia, Jaropolk (972-980) kapta a legfontosabb várost, Kijevet. Jaropolk öccse Vlagyimir (980-1015), aki Novgorodot irányította apja halálakor, hosszas háborúskodásba kezdett és végül megszerezte magának a kijevi nagyfejedelmi széket. Ha ezt tekintjük kezdetnek, akkor a ma Ukrajnának nevezett ország területén ekkor alakult meg az első keleti szláv állam, amely 988-ban, Vlagyimit nagyfejedelem uralkodása idején felvette a keresztet (a bizánci, azaz ortodox kereszténységet).

Ez volt a Kijevi Rusz fénykora.

Részekre bomlás, idegen hódítás, feldaraboltság

A későbbiek folyamán a fejedelemség részekre bomlott.

1240-ben elfoglalták a tatárok, ekkor lényegében megszűnt a Kijevi Rusz, később a terület a Litván Nagyfejedelemség uralma alá került.

1569 után a terület Ukrajna néven a Lengyel Királyság része lett. (A név egy territóriumot jelentett, semmiképpen sem valamilyen állami önállóságot).

1667-ben a lázadó kozákok kérésére az Orosz Birodalom Ukrajnának a Dnyeper bal partján fekvő részét Kijevvel együtt elcsatolta. 1793-ban Lengyelország második felosztásakor II. Katalin cárnő egyesítette a két ukrán területet, amely ettől kezdve Oroszország része lett, a cári birodalom egyik kiemelkedően fontos részét képezte. Társadalmi elitje hamar eloroszosodott, ezért az ukrán nemzeti mozgalom csak a XIX. század második felében tudott kibontakozni, s ekkor született meg az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolt Galíciában az ukrán irodalmi nyelv Ivan Franko, Kucjubinszkij, Sevcsenko, Leszja Ukrajinka és mások munkássága nyomán (ám megjegyzendő, hogy az irodalmi ukrán nyelv ekkor még nem esett át a teljes egységesülésen, az írók saját nyelvükben a saját tájegységüknek megfelelő szavak és kifejezések sokaságát használták; nem ment végbe a magyarokéhoz hasonlatos nyelvújítás, így az ukrán nyelv még a huszadik században is mutatott némi archaikusságot; az új fogalmakat orosz megfelelőjükkel fejezték ki úgy, hogy ukrán végződést toldottak hozzá).

Ukrajna a szovjet érában

Az 1917-es orosz forradalom után Ukrajna területén három állam - az Ukrán Népköztársaság, a Nyugat-Ukrajnai Népköztársaság és Szovjet-Ukrajna - alakult meg. Szovjet-Ukrajna a kialakuló Szovjetunió egyik alapító tagja lett, bár lakossága hosszú időn át kitartóan küzdött a függetlenségért. Bolsevik beavatkozással felszámolták a polgári köztársaságot, míg Nyugat-Ukrajnát a Lengyel Köztársaság kebelezte be. Később a több millió áldozatot követelő éhínséget - az úgynevezett holodomort - előidéző kollektivizálások ellen valóságos polgárháború bontakozott ki.

A II. világháborút követően csatolták Ukrajnához az 1920-ban Csehszlovákiának ítélt vegyes lakosságú Kárpátalját. Itt él ma is az ukrajnai magyarság zöme, bár az eltelt évtizedek során kisebb magyar kolóniák jöttek létre az ukrán nagyvárosokban, így Kijevben és Lembergben is, az 1990-es években szövetségeik jelentős aktivitást mutattak, mára ez alább hagyott. Amikor az ukrajnai magyarok kifejezés elhangzik, mindenki leginkább a kárpátaljai magyarságot érti ezen.

A független Ukrajna létrejötte

A szovjet éra évtizedei után a gorbacsovi peresztrojkát követően 1991-ben alakult meg a független Ukrán Köztársaság, amely 1996-ban új alkotmányt fogadott el, s amely 2014-ben polgárháborús veszélybe sodródott azt követően, hogy a forradalmi jellegű hatalomváltás kiélezte az orosz-ukrán ellentéteket és Oroszország annektálta a Krímet.

A kárpátaljai magyarok

A kárpátaljai magyarokat kevéssé érintette meg az ország sorsfordulója, a legtöbben semlegesek maradtak mind a régi hatalom - új hatalom szembenállása, mind az ukrán-orosz ellentétek tekintetében. Ez részben azzal magyarázható, hogy létezésének negyedszázada alatt a független Ukrajna nem tudta (akarta) teljesíteni a magyar nemzetiség kollektív jogokkal kapcsolatos igényeit, másrészt Magyarország nemzeti kormánya megadta az itt élők számára a kettős állampolgárság megszerzésének a lehetőségét és ezzel érzelmileg, szellemi kötődéseit illetően a korábbinál is jobban elidegenítette a kárpátaljai magyarokat lakóországuktól.

• Cégek, vállalkozások Ukrajnában és Kárpátalján
• Ukrajna 2022 - forradalom, polgárháború - választások
• A kárpátaljai magyarság ukrajnai helyzete + seo keresőoptimalizálás
• Ingatlanok Ungváron: könyv kiadó lakás, eladó ház, utcai szoba
• Az orosz Самиздат kifejezés előbb a szovjet, kelet-európai blokkban terjedt el, de ma már minden nyelvben
• az ukrán parlamentben új mandátum - könyv seo pr-cikk
•  a hivatalos cenzúrát megkerülő kiadványok megnevezéseként használatos.
• Magyarul beszélő ügyvédek Ukrajnában, Kárpátalján - ukrán-magyar fordítás

Ungvári és más városképek régi képeslapokon - fotók, rajzok Kárpátaljáról - képarchívum. Facebook - Transcarpathian Heritage oldal

Még csak néhány hónapja működik a Facebookon a Transcarpathian Heritage oldal, de máris nagy mennyiségű és igen értékes képanyagot osztott meg Kárpátalja múltjáról. Az oldal készítője példás pontossággal adatolja is a közölt fotókat, rajzokat, ábrákat, könyvborítókat, térképeket, grafikákat, képeslapokat, tervrajzokat - sajnos csak ukránul. A Kárpátalja Blog időnként szemelgetni fog a roppant gazdag vizuális örökségből.

Ungvár, Rákóczi utca - 1902. (ma: Volosin utca) - Képeslap 

A háttérben a domb tetején álló vármegyeháza látható (egy részét kitakarja egy lentebbi-közelebbi épület tűzfala), jobbra még a református templom tornya is belóg. Az előtérben, a kép jobb oldalán feketébe öltözött férfiak a katolikus templom előtt haladnak el (vélhetőleg most jöttek ki a miséről). Érdekesség még, hogy a hosszú expozíciós idő miatt a legnagyobb szögsebességgel mozgó alakok elmosódottak; a lovak is szinte szellemszerűek).

Ungvár és más kárpátaljai városok régi képeslapokon - fénykép, képeslap, utcakép - archív kép, fotó, képarchívum, városkép, vizuális örökség

A timelapse (time-lapse; annyi mint: az idő múlása) kifejezés egy speciális képrögzítési és vetítési technikát jelent. A művelet során a hosszú idő alatt egyesével felvett képeket utólag rövid idő belül gyors egymásutánban lejátsszák. Az így levetített képsorozatok egy felgyorsított film élményét adják, ugyanakkor az egyes képek beállításai, művészi értékei jobban átmentődnek, mint egy folyamatosan felvett és felgyorsított filmen - az élmény mindenképpen különleges.

Az alábbi videó Ungvár városát mutatja be ezzel a timelapse eljárással. Az anyagot készítői két és fél hónap alatt vették fel, ezalatt 35 000 fotó (állókép) készült.

Felvételek/feldolgozás/montázs: Volodimir Bojisko (Володмир Боїшко), Mihajlo Mikita (Михайло Микита)
Zene: Blackmill - Miracle

lásd még: Budapest-timeplapse

Egy 1917-es elképzelés. Kattintással nagyítható.