A változatos domborzati és  vízrajzi sajátosságokkal rendelkező Kárpátalját okkal nevezhetnénk a 10 000 folyó földjének, hiszen forrásainak, folyóinak és patakjainak száma együttesen meghaladja a 9400-at. A megye szinte valamennyi járásában találunk kisebb-nagyobb vízeséseket a folyók medrében: van, ahol meredek kiszögelléseken, másutt földrengés vájta mélyedésekben zuhog alá a kristálytiszta víz, elkápráztatva a vidéket felfedezni vágyó utazót.

Lássunk néhányat a tekintélyes megjelenésű és népszerű, illetve a kevésbé ismert, ám garantáltan lenyűgöző látványt nyújtó zuhatagok közül!

A Perecsenyi járásban található a Vojevodin-vízesés az azonos nevű folyón Turjamező (Turja Poljana) falutól mintegy 12 kilométerre, délre. A Vojevodin-folyó a Polonina Runi (1497 m) csúcson ered, ahonnan sebes sodrással ömlik a Sipot-folyóba. A vízesés feltehetően egy valamikori földrengés következtében alakult ki, mely a folyómederben egy mély és keskeny árkot hozott létre.  A Vojevodin-vízesés szegmentált típusú, azaz több ágból áll, fő kaszkádja 6 méter körüli.

Kárpátalja egyik legkülönlegesebb természeti látványossága a közel 1000 méter terngerszint feletti magasságban található Szinevéri-tó, és az azt körülölelő nemzeti park az Ökörmezői járásban. A több mint 40 000 hektáron elterülő természetvédelmi terület számos ásványvízforrás lelőhelye, s a lejtős hegyoldalakon apró, fátyolszerűen leomló vízeséseket is láthatunk.

A folyókban, patakokban különösen gazdag hegyvidéki járás másik nevezetessége, a Sipot-vízesés, Fülöpfalvától (Pilipec) 6 kilométerre, a Borzsa-havas Plosanka nevű patakjának medrében található.  A 14 méter magas, háromlépcsős zuhatagot sokan Kárpátalja legszebb vízesésének tartják.

A megye legnagyobb vízesése a Trufanec, magassága kb. 36 méter, több kaszkádból áll. Könnyen megközelíthető, hiszen a Kőrösmező–Rahó főútvonal közelében található, a Trufanec-patak medrében. A kis folyó érdekessége, hogy egy 1880 méter magas hegycsúcson, az Iker-havason (Bliznica) ered, 230 méteren keresztül a föld alatt halad, majd egy kanyargós, csaknem 3 kilométer hosszú szakasz után a Trufanec a Fekete-Tiszába ömlik.

A Kárpátalja zuhogóit sorra vevő cikk a www.tisza-forras.hu című honlap 2020-banmegújítása és újraindulása után a nevezett tematikus portál tartalmát gazdagítja, így teljes terjedelmében ott olvasható:

Vízesések Kárpátalján, a Tisza vízgyűjtő területén

Vendégposzt. Írta: H. T.

Verecke – a honfoglalás kapuja

2015-ben jelent meg Kovács Sándor legújabb kárpátaljai útikönyve Verecke a honfoglalás kapuja címmel, mely Kárpátalja középső térségébe kalauzolja az idelátogatókat.

A kötet a Máramarosi bércek között című kötet folytatásának is tekinthető, a Huszt-Munkács autóúttól illetve képzeletbeli tengelytől északra fekvő térséget mutatja be. Különös figyelmet szentel a szerző a Vereckei-hágó környékére, a II. világháború előtti határvonal mentén található nevezetességeknek.

A kötetben az útleírásokat és a falvak bemutatását végigkíséri a magyar történelem ismertetése valamint az ukrán nemzeti törekvések bemutatása Kárpátalján.

Az első fejezetben a Borzsavölgyi Gazdasági Vasúttal ismerkedhetünk meg, bemutatja a szerző a pisztraházi radarállomást és a Feszty-körkép panorámáját.

A színes térképekkel és fényképekkel illusztrált kötete második fejezetében Ilosva környékével és a Borzsa folyó forrásvidékével ismerkedhetünk meg. A kalauzolás közben nem csak a falvak és városok épített örökségeivel, nevezetességeivel ismerkedhetünk meg, a mára ritkának számító mesterségeket is bemutatja a szerző, például a rókamezői vízi kovács műhelyet.

A kötetbe olyan ritka fényképek is bekerültek, melyek bemutatják a szovjet kor, ma már nem látható érdekességeit, ilyenek a pisztraházi radarállomásról és a Gemba hegyen létesített egykori Asztagon nevű szupertitkos katonai létesítményről készült képek.

A harmadik fejezetben Viznicja és Szentmiklós térségével és fatemplomaikkal ismerkedhetünk meg.

A negyedik fejezet Szolyva és környékének bemutatásával foglalkozik, a Szolyvai Magyar Golgota, az emlékpark természetesen nem maradhatott ki.

Az ötödik fejezetben a Vecssa völgyét Volócot és a Beszkid hágót mutatja be a szerző, természetesen a hegyvidéki (rutén) akcióra is kitérve.

A Latorca vízgyűjtőjében Szolyvától Polenáig és a Szarvas-patak völgyében tett utazásról szó a hatodik fejezet.

A hetediktől a kilencedik fejezetig tart Verecke és környékén bemutatása, a Vereckei Honfoglalási Emlékmű és a milleniumi határkő-emlékmű történetével és részleteivel.

Horváth Csaba

Szállás a Kárpátokban, Fülöpfalván

A Kárpátok hegyei remek téli kikapcsolódási lehetőségeket nyújtanak a síelést kedvelő turisták számára. A síelés mellett a friss hegyi levegő és a helyi konyha is csalogatja a pihenni vágyókat.

A Fülöpfalván épült Grand Hotel Pilipec (Grand Hotel Fülöpfalva) négy csillagos szállással SPA és Wellness szolgáltatással várja vendégeit. A síelés, szánkózás után a meleg fürdő és a helyi házi pálinkák kívül-belül kellemesen átmelegítik a testet.

A hotel 700 méterrel a tengerszint felett épült, ahol a téli időszakban számtalan sípálya működik, nyáron pedig a Sipot-vízesés hívogat a Borzsavai havasokhoz tartozó hegyek közzé.

A fülöpfalvi turisztikai központ Kárpátalja második legmagasabban fekvő telepe Ukrajnában. A környéken mintegy 20 kilométernyi sípálya található, melyek többségéhez felvonó is tartozik.

A síelés szerelmesei mellett a kirándulások kedvelői számára is igénybe vehető az 1650 méteres magasságig közlekedő kétüléses felvonó, mellyel 30 perc alatt juthatunk el a Kárpátok tetejére. A lefelé vezető úton is igénybe vehetjük a felvonót vagy választhatjuk a turistautak valamelyikét.

Ha nyáron látogatunk a Grand Hotel Pilipec-be, kvadot bérelve barangolhatjuk be a környéket és látogathatunk el a szerelmesek szimbólumának is tartott Sipot-vízeséshez, ahol a legenda szerint örök szerelmet nyerhetnek azok a párok, akik ezt kívánják.

A kárpátaljai Grand Hotel Pilipec kényelmes, luxus kategóriájú szállást kínál a Kárpátokban, minden évszakban.

A téli sportok és kirándulások kedvelői és a nyári barangolások szerelmesei is megtalálják a megfelelő helyeket, programokat.

Kevesen tudják, hogy alig 100 évvel ezelőtt az osztrák trónörökös a Kárpátokat választotta téli kikapcsolódása helyszínéül az osztrák Alpok helyett. A turizmus fellendülésének egyetlen akadálya a meglehetősen rossz utak. A határtól Vereckéig elsőrendű országúton haladhatunk, a hátralévő 40 kilométeres útszakasz viszont meglehetősen elhanyagolt állapotban van, ettől függetlenül ajánljuk a síturizmus kedvelőinek ezt a szállást.

H. Cs.

Grand Hotel Pilipec weboldala: http://grandhotelpylypets.com/en

A Knyahinai (Csillagfalvi) meteorit Európa legnagyobb tömegű meteoritja

A tudományos leírásokba Knyahinya néven került be az 1866. június 9.-én az Ung vármegyei (ma Ukrajna, Kárpátalja) Knyahina, Csillagfalva település környékén földet ért meteorit.

A meteorit fő lelőhelyének egyéb megnevezései: Csillagfalva, Knahyna, Kniaginia, Knyhyna, Kuyahinga, Nagy-Bereszna.

Az égből érkező kondrit, a maga 500 kilogrammjával a legnagyobb tárgy, mely Közép-Európa területén bolygónk légterébe lépett. A fényes nyári délutánon érkező meteorit mintegy 1200  darabra hullott szét, és beterítette Zemplén megyében Zboj, Ung megyében Újsztuzsica (Nova Sztuzsicja), Knyahinya és Sztricsava falvakat. Csodával határos módon senki sem sérült meg, és károkról sem írnak a korabeli források.

A meteorit Liptószentmiklós környékén tűnt fel az égbolton, és mintegy 220 kilométert haladt keleti irányba, majd körülbelül 40 kilométerre a kárpátaljai Knyahinya falu felett felrobbant. A becslések szerint a meteorit az atmoszférába lépése előtt mintegy 90 centiméter átmérőjű és 1300-1400 kilogramm tömegű lehetett.

Miközben keresztülrepült Ung megyén, jelentősen veszített tömegéből, és már csak ötszáz kilogramm tömegű volt a detonáció pillanatában. A meteorit darabkái egy hétszer tizenegy kilométeres területen szóródtak szét a Nagybereznai járásban, nehéz hegyi terepen, az erdőben.

A meteorit legnagyobb darabját 8 kilométerre Knyahinya falutól találták meg, ennek súlya 279,76 kilogramm, és jelenleg a bécsi természettudományi múzeumban látható.

Érdekesség, hogy egy 46 kg-os darabot megvásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum, 760 forintért ungvári tulajdonosától, mely az 1956-os forradalom során megsemmisült.

A meteorit külsejéről így számolnak be a korabeli források:

A knyahinyai kövek kívülről fekete, többé-kevésbé fénylő vagy fénytelen kéreggel vannak beborítva, mely néhol sima, másutt ripacsos s imitt-amott homorú mélyedéseket mutat.

A lelőhely térképe:

H.CS.

Gyógyturizmus a Kárpátok vadregényes tájain, Rónafüreden

A Kárpátaljára érkező turisták kedvelt célpontjai a tiszta levegőjű hegyekben, erdőkben létesített szanatóriumok, gyógyüdülők. A pihenni és gyógyulni vágyókat már az 1600-as évektől várja a Perecsenyi járásban található Rónafüred (Lumsori). Kárpátalján innen indult el újra, az üstben fürdés, a „csánozás” hagyománya, melyet már a 17. században alkalmaztak. Már akkor virágzott a vidéken a gyógyturizmus.

Az üstben fürdés nem magyar vagy helyi találmány, a japánok és a vikingek is előszeretettel művelték. A kárpátaljai Rónafüreden azért különleges ez a gyógyfürdőfajta, mert az Osztrák-Magyar monarchia idejéből ránk maradt lekvárfőző üstökben főhetnek a vendégek.

Maga a procedúra több betegség kezelésére is alkalmas: lumbágó, reuma, emellett javítja a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, jótékony hatással van a bőrre és általánosan javítja a közérzetet.

A "csánozás" terápia

Az üstben fürdés Rónafüreden a patak partján felállított üstökben történik. Szeparált faházakat állítottak fel, ahol öltöző és étkezőasztal is a vendégek rendelkezésére áll. Az üstben fürdés egész évben hasznos gyógykúra vagy érdekes szórakozás, de a szakemberek azt javasolják, hogy a téli hónapokat, a mínusz 10 fokos hidegben vegyünk ilyen fürdőket.

Az üst aljára köveket helyeznek, ezek óvják meg lábainkat a tűz közvetlen hőjétől. Minden fürdőzés előtt friss ásványvizet eresztenek az üstbe, amit a Kárpátok gyógynövényeivel tesznek még egészségesebbé. A fürdőzést plusz 40-50 fokos vízben kezdjük, a bátrabbak pedig a jéghideg patakvízben vehetnek kontrasztfürdőt.
Az üstben való fürdőzést kúrajelleggel ajánlják, naponta legalább egyszer, egy héten keresztül. Kérésre magnéziummal vagy kénnel dúsított ásványvízzel készítik el a gyógyfürdőt.

Kárpátalja hegyeiben, Rónafüreden csodálatos tájon pihenhetünk és gyógyulhatunk, sajnos az utak minősége és az egyre szaporodó irtások folyamatosan rombolják ezt a vidéket, elriasztva a turistákat.

H.Cs.