Az ukrajnai elnökválasztás második fordulójának - 2010. fenruár 7. -  eredménye:

Adatok feldolgozottsága: 99.95 %

Viktor Janukovics - 48.95 %

Az előző fordulóval ellentétben Kárpátalján ezúttal Timosenko kapott több szavazatot: Janukovics a voksok 41.55 %-át, míg Timosenkó 51.66 %-ukat szerezte meg. A választókerületenkénti bontásból az derül ki, hogy Janukovicsnak csupán a magyarok lakta, Beregszász központú 74. választókerületben, valamint a Munkács központú 70.-ben sikerült nyernie.

Az UMDSZ elégedett a beregszászi választókörzet választási eredményeivel
2010. február 8. 13:51

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) sikerként értékeli, hogy az általa támogatott ellenzéki elnökjelölt, Viktor Janukovics régiópárti vezető meggyőző fölénnyel nyert a magyar többségű beregszászi választási körzetben az ukrán elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. Gajdos István, az UMDSZ elnöke hétfőn az MTI-nek telefonon elmondta: Janukovicsot a Beregszász központú körzet vegyes lakosságú településein a szavazók több mint 60 százaléka támogatta, míg a színmagyar falvakban voksainak az aránya meghaladta a 80, sőt esetenként a 90 százalékot is, miközben ellenfele, Julija Timosenko miniszterelnök a szavazatok mintegy 30 százalékát szerezte meg.

Szerinte ez azt jelzi: a kárpátaljai magyarok bíznak abban, hogy az ukrán ellenzék vezére államfőként teljesíti majd azokat a vállalásait, amelyeket az UMDSZ-szel novemberben kötött választási megállapodásban tett.

Az UMDSZ elnöke kifejtette: reméli, hogy Janukovicsnak hetekkel az államfői tisztségbe történő beiktatását követően sikerül olyan helyzetet teremtenie, amely lehetővé teszi a nemzetiségeket sújtó korábbi rendeletek visszavonását.

A kisebbségi vezető azt is elmondta: zökkenőmentes kijevi hatalomváltásra számít, annál is inkább, mivel – mint fogalmazott – Timosenko többször hangoztatta az európai értékek iránti elkötelezettségét, s Viktor Juscsenko leköszönő elnök is jelezte, hogy készen áll a civilizált hatalomátadásra.

(MTI)

Megjelent!

Baranyi Béla (szerk.):

Kárpátalja
A Kárpát-medence régiói

Dialóg Campus, 2009, 541 oldal
ISBN: 9789639899186

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
A sorozat tizenegyedik kötete a ma Ukrajnához tartozó Kárpátalja régiót mutatja be, a térség jelenlegi gazdasági-társadalmi viszonyait elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel történelmi összefüggésekbe ágyazva.

A 12 800 km2 alapterületű 1,25 millió népességű, történelmileg az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék területéből 1920-ban létrejött közigazgatási egység jelenleg 13 járást, 11 várost, 19 városaias jellegű és 579 egyéb falusi települést foglal magában, a régió lakosságából mintegy 150 ezer fő, Kárpátalja népességének 12%-a a magyar nemzetiségű kisebbség. Többek között ezért is megkülönböztetett érdek a régió komplex gazdasági-társadalmi szempontú elemzése.

A könyv tartalomjegyzéke (.pdf formátum)

A 2010-es ukrajnai elnökválasztás első fordulójának az eredménye:

100 %-os feldolgozottságnál a listát vezetik:

Viktor Janukovics ........ 35.32 %

- a korábbi prognózisoknak megfelelően ők vesznek részt az Ukrajna elnökének kilétét eldöntő második választási fordulóban február 7-én.

Viktor Juscsenko jelenlegi elnök az ötödik helyen szerepel 5,45 százalékkal.

Kárpátalján - ahol országos szinten a legkisebb volt a résztvételi arány - Janukovics szerezte a legtöbb szavazatot - 29.65 %-ot, míg Timosenko 26,23-t (ellentétben az összes többi nyugat-ukrajnai megyével, ahol Timosenko győzedelmeskedett).

Az ukrajnai választások eredménye és minden további részlete ezen az oldalon követhető nyomon:

http://www.cvk.gov.ua/vp2010/wp0011.html

A HVG.hu-n olvastuk:

Az ukrán–orosz viszály árt a magyaroknak

Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere 2008 nyarán levélben fejezte ki aggodalmát az ukrán külügyminiszternek a kárpátaljai magyarokat sújtó intézkedések miatt. Ohrizko megnyugtató szavai ellenére Jeszenszky kétségei növekedtek. A történtek fényében érthetően.
Egy illúzió vége címmel közölt cikket a Magyar Szemlében a kárpátaljai magyar kisebbség romló helyzetéről az egykori külügyminiszter, volt washingtoni nagykövet. Írása pesszimizmusán aligha enyhít, hogy alcímét kérdésben fogalmazta meg: Az ukrán nacionalizmus a magyarok ellen fordul? Ezt ugyanis az általa felsorakoztatott érvek, a romló folyamat állomásainak bemutatása alapján maga a szerző is tényként kezeli. És nem tehet mást az olvasó sem.

Jeszenszky nem „érdektelen” krónikása a sanyarú történetnek, hiszen az 1991. december elsején függetlenségét elnyerő Ukrajnával kötött államközi szerződés (köznapi néven „alapszerződés”) egyik megalkotója és a parlamenti ratifikálás során (1993 tavaszán) beterjesztőként egyik harcos védelmezője volt a szélsőjobbos kritikusokkal szemben. A kezdet valóban reménykeltő volt. Az ukrán kisebbségi törvény példaértékű jogokat biztosított a nemzetiségeknek nemcsak a nyelvhasználat vagy az oktatás terén, de lehetővé tette saját nemzeti színeik kitűzését is a közintézményekre. A beregszászi városházán tehát az ukrán állami zászló mellett ott lenghetett a magyar nemzeti trikolór.

Azért már akkor sem volt minden tökéletes, hiába nyilvánította ki ugyanis autonómiaigényét a Beregszász környéki lakosság, az ukrán kormány, hivatkozva a Krímben és az ország felében élő tízmilliós orosz kisebbség szeparatista törekvéseire, végül is nem engedélyezte azt.

Már e korai fejlemény is bizonyította, hogy az ukrán–orosz viszony alapvetően meghatározza a kárpátaljai magyarok lehetőségeit. Márpedig e viszony párhuzamosan Moszkva megerősödésével és geopolitikai törekvéseivel, ha nem is monoton módon, de egyre romlik. A Putyin-adminisztráció és az ukrajnai orosz közösségek (hozzávetőlegesen a lakosság húsz százaléka) szoros szövetségben állnak a kijevi vezetéssel szemben, amelynek csak egyik – igaz, Európa számára is felfogható terepe – a gázvita.

Ebben a drámában a picinyke és erőtlen magyar kisebbségre csak mellékszerepet osztottak. A vértolulásos ukrán nacionalisták azért még így is figyelnek rá. Az Ukrán Néppárt és a Szvoboda indította el a propagandát a „magyar szeparatizmussal” szemben (lásd a vereckei honfoglalási emlékmű elleni akciókat), de ennél jóval súlyosabb, hogy a kijevi kormány „esélyegyenlőségre” hivatkozva 2008 májusa óta rendeletileg korlátozza a magyar oktatást.

Timosenkónak más tervei voltak
© MTI
Ez késztette Jeszenszkyt levele megírására. Ebben hivatkozott az európai kisebbségvédelmi egyezményekre és a két ország közötti „hagyományosan jó viszonyra”. Ohrizko külügyminiszter válaszában leszögezte ugyan, hogy nem szándékoznak a kisebbségek nyelvén folyó oktatást ukránra váltani, de az azóta történtek ennek ellentmondanak. 2009 novemberében például az oktatási tárca már nem rendelte meg a magyar tankönyveket, és a magyar zászlók is veszélybe kerültek.

Jeszenszky szerint a most vasárnapi ukrajnai elnökválasztás elvben esélyt kínál, mert kampánya során az egyik győzelemre esélyes jelölt, Viktor Janukovics is védelmébe vette a nemzetiségi jogokat, sőt azok kiterjesztését ígérte. De azt is tudjuk jól, más a kampány és más a kormányzás. Különösen Ukrajnában, ahol az elnök és a kormány között állandósult a hatásköri háborúskodás. Hiába állt ki például Viktor Juscsenko, a mostani államfő a kisebbségi jogok mellett, mert közben a Julia Timosenko – aki szintén esélyese a mostani választásnak – vezette kormánynak más tervei voltak.

„Úgy tűnik, a kisebbségellenes nacionalizmus megfertőzte Ukrajnát is” – jegyzi meg keserűen a cikk szerzője. Nagy kérdés, ebben a helyzetben milyen lehetőségei vannak Budapestnek, hogyan léphet fel eredményesen az ukrajnai magyarok érdekében. Már csak azért is kényes a helyzet, mert a kisebbségi kollektív jogokért küzdve az Európa Tanácsban többször éppen azzal a Moszkvával került egy platformra, amelynek – méltányolható és méltányolhatatlan – törekvéseit Kijev mindenképpen meg akarja akadályozni.

Nem lesz könnyű célhoz érni, s még erős támogatók mellett is nagy szerencse kell ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetében kedvező fordulat álljon be.

(Magyar Szemle, 2009/11–12)

zádori

Forrás

Baráth József Kárpátaljai figyelőjéből:

Megszabadul-e valaha Kárpátalja a Premixtől?

Hosszú évek kilátástalansága után végre elmozdulás történt Premix-ügyben: megkezdődött a veszélyes hulladék újracsomagolása és elszállítása – jelentette a kárpátaljai megyei állami közigazgatási hivatal információs és közösségi kapcsolatokért felelős főosztálya.

A Premix története egészen 1998-ig nyúlik vissza, amikor az Ozon magánvállalat megkezdte a sokat kárhoztatott vegyület importját Magyarországról. Az ukrán vámszolgálat laboratóriumi vizsgálata akkor olyan por alakú keverékként határozta meg a Premixet, amelyet bizonyos technológiai eljárásoknál alkalmaznak, s amely nem igényel pótlólagos környezetvédelmi vizsgálatot.

Azonban 2004 végétől a közvélemény tiltakozásának hatására, s mert a sajtó is foglalkozni kezdett az üggyel, olyan veszélyes vegyületként kezdték kezelni a Premixet, amely a környezetre és az emberek egészségére egyaránt ártalmas. Ennek nyomán 2005. március 30-án a Kárpátaljai Megyei Ügyészség bűnügyi eljárást indított az ügyben. Még ugyanazon év júniusában az államfő utasítására kormánybizottságot hoztak létre, amelynek ki kellett vizsgálnia az ügy valamennyi aspektusát.

Nem sokkal később a rendkívüli helyzetek minisztériumának szakemberei a nem megfelelően tárolt Premix egy részét, összesen mintegy 656 tonnát, 24 vasúti kocsiba pakolták Beregszász és Borzsova vasútállomásain. A Premix fennmaradó, nagyobbik részét, mintegy 847 tonnát viszont, amelyet szabad ég alatt őriztek Beregszászban, Nagybaktán és más településeken, speciális hordókba töltötték. Ám a kezdeti lelkesedés ezen a ponton elapadt, s a másfél ezer tonnányi veszélyes anyag azóta is a sorsára vár.

Az elmúlt négy év során azok a műanyag zsákok, amelyekben a vasúti kocsikba pakolt anyagot tárolták, jobbára tönkrementek, a vagonok igénybevételéért pedig immár több mint 20 millió hrivnyát követel az állami vasúttársaság, az Ukrzaliznyica. Vélhetően pénz hiányában a hordókban tárolt anyag őrzése sem volt éppen tökéletes, ezért előfordult, hogy ismeretlenek ellopták a hordókat a tárolóhelyről, előzőleg a földre szórva belőle a Premixet.

Nem sok eredménnyel járt az ügyben indított számos vizsgálat sem. Az azóta eltelt mintegy öt esztendő nem volt elegendő ahhoz, hogy megállapítsák, kit terhel felelősség azért, hogy ez a veszélyes anyag Kárpátaljára kerülhetett, s kinek kell vállalnia a Premix elszállításának és megsemmisítésének költségeit. A helyi önkormányzatok és hivatalok az évek során számtalanszor kérték a kormányt, hogy járuljon hozzá a probléma megoldásához, mivel az jelentősen meghaladja a helyhatóságok lehetőségeit, ám Kijevből ígéreteken kívül egyéb nem érkezett – egészen mostanáig.

A hivatalos közlés szerint most a miniszteri kabinet 5,1 millió hrivnyát utalt ki a környezetvédelmi minisztériumnak arra, hogy szabadítsa fel a Premixszel megrakott vasúti kocsikat, s készítse elő az anyagot a Lengyelországba történő elszállításra, ahol megsemmisítik azt. A Premix-mentesítés első fázisa a tervek szerint e héten ér véget, minek következtében Beregszász végre teljesen megszabadul ettől a veszélyes anyagtól.

Ugyanakkor szakértői becslések szerint a Kárpátalján tárolt Premix egészének elszállításához és megsemmisítéséhez még további 10-11 millió hrivnyára volna szükség - közli a Kárpátalja hetilap. Félő azonban, mutatnak rá helyi források, hogy a mostani első részlet átutalására csupán az elnökválasztási kampány miatt került sor, s amint lecsillapodnak a politikai indulatok, ismét a feledésbe merül a Premix, amely ki tudja, meddig szennyezi így még vidékünket.

Forrás

• Ukrán-magyar helységnévjegyzék
  Kárpátalja települései ukrán és magyar nyelven
• Magyar-ukrán helységnévjegyzék
  Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven

KATT!

Négy új magyar filmet mutatnak be Ungváron a most kezdődött Magyar Filmhét keretében az egyetemen.

Kortárs fiatal magyar rendezők filmjeit vetítik egy héten át, 2009. december 28. és 2010. január 3. között Ungváron, a Kárpátaljai Állami Egyetem konferenciatermében.

Az ungvári magyar főkonzulátus által szervezett filmhéten a kárpátaljai megyeszékhely mozikedvelő közönsége Fliegauf Benedek, Hajdu Szabolcs, Mundruczó Kornél, Gigor Attila és Pálfi György egy-egy alkotását tekintheti meg. A közép-európai idő szerint 16 órakor kezdődő előadásokra a belépés díjtalan – adta hírül kedden az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírportál.

- számol be a DunaTV

A vetítés naponta kijevi idő szerint 17 órától (16 h C.E.T) kezdődik. A sorra kerülő filmek és a vetítés ideje:

december 29 - Fehér tenyér
december 30 - Hukkle
január 2 - Tejút
január 2 - Delta

A filmeket eredeti magyar nyelven, ukrán felirattal vetítik!

Eredeti forrás

Mire költik a pénzt a családi költségvetésekből? Hány ukrán állampolgárnak van a létminimumnál nagyobb jövedelme? Mennyire gyakori, hogy az ukrajnai családokban hiányoznak még a legalapvetőbb háztartási eszközök is? Ezekre a kérdésekre a Szejcsasz internetes hírújság próbált meg választ adni.

Az utóbbi tíz év során tavaly első ízben fordult elő, hogy az ország lakossága kevesebbet költött étkezésre az összes jövedelmének felénél. Míg 1999-ben még az összjövedelem 65,2%-át, 2003-ban 58,6%-át, 2008-ban már „csak” 48,9%-át fordították élelmezésre.

Az étkezés mellett ugyancsak kevesebbet költöttek alkoholos- és dohánytermékekre (2,2%), távközlési szolgáltatásokra (2,3%). Ugyanakkor az egészségügyi kiadások 2,5%-ról 2,7%-ra nőttek, míg közlekedésre fordított pénz 3,4-ről 4%-ra nőtt.

Háztartási cikkekre, elektromos berendezésekre és lakásfenntartásra az ukránok szerény jövedelmük mindössze 2,8%-át fordították. Ezek után nem kell azon csodálkozni, hogy cd-dvd lejátszó csak minden ötödik családnak van, fényképezőgép pedig minden harmadikban. Porszívóval csak a háztartások 74%-a, mosógéppel 84%-a rendelkezik. Minden 100 ukrajnai családra 107 színes tévékészülék jut, továbbá 106 hűtő- és fagyasztó szekrény.

Nem sajnálták viszont a pénzt az utóbbi években mobiltelefonok vásárlására, amit az is elősegített, hogy áruk évről évre csökkent. Míg 2004-ben százból csak 15 család rendelkezett mobiltelefonos készülékkel, egy évvel később 24, 2006-ban már 81 családnál volt mobil. Tavaly pedig a száz családra jutó készülékek száma elérte a 149-et.

Baráth József, Kitekintő

Az eredeti cikkből - Семейная статистика: где деньги? - az is megtudható, jelenleg Ukrajnában cirka 8 millió ember él a létminimum alatti jövedelemből.

Ukrajnában politikai hullámokat kavart Kárpátalja ruszin himnusza

• Előzmény: Egy ruszin vers lesz Kárpátalja hivatalos himnusza (<< itt hallgatható meg és olvasható el a himnusz)

Az ukrán nemzetbiztonsági hivatal (SZBU) büntetőeljárás kezdeményezését fontolgatja Kárpátalja megye kedden hivatalosan elfogadott ruszin himnusza ügyében.

Valentin Nalivajcsenko, az SZBU vezetője a kijevi 5-ös csatorna szerda este sugárzott adásában kijelentette, hogy az SZBU, amely a kárpátaljai ügyészséggel együtt nyomoz az ukrajnai megye himnuszával kapcsolatban, szükség esetén büntetőeljárást indít az ügyben. Hozzátette: a szeparatizmusra szólító felhívások és az állam területi egységét fenyegető törvényellenes cselekedetek nem elévülő bűncselekményeknek minősülnek. Következésképpen egyetlen képviseleti testület egyetlen képviselőjének sincs joga arra, hogy szeparatizmusra hívjon fel – fogalmazott Nalivajcsenko, megjegyezve, hogy úgy tudja, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) himnuszról szóló szavazása nem volt szabályos.

Vjacseszlav Kirilenko, az Ukrajnáért párt képviselőcsoportjának vezetője szerdán a parlamentben arra szólította fel az ukrán állam és az SZBU vezetőit, hogy „értékeljék megfelelő módon” a Kárpátalja megyei tanácsnak „az ország politikai destabilizálására irányuló” döntését, amellyel (az egykori csehszlovák államon belüli) Podkarpatszka Rusz himnuszát fogadta el a megye hivatalos himnuszaként.

Borisz Taraszjuk, az Ukrán Népi Mozgalom (Ruh) párt elnöke Ukrajna legfőbb ügyészénél interpellált Kárpátalja „szeparatista” himnuszának az ügyében.

A szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezete december 28-ára a ruszin himnuszt elfogadó megyei tanácsi döntés visszavonását követelő tüntetést szervez Ungvárra, a megyei állami közigazgatási hivatal és tanács épülete elé. (MTI)

Alekszandr Duhnovics eperjesi görög katolikus lelkész XIX. század közepén írt Kárpátaljai ruszinok című verse lett Kárpátalja hivatalos himnusza az ukrajnai megye tanácsának (közgyűlésének) kedden Ungváron elfogadott döntése alapján.
 

A ruszinok nemzettudatra ébresztésének legkiemelkedőbb alakjaként számon tartott Duhnovics verse már volt Kárpátalja hivatalos himnusza, amikor a terület a múlt század első felében, Podkarpatszka Rusz néven, Csehszlovákiához tartozott.

A kárpátaljai képviselőtestület tagjainak többsége vita nélkül, négy ellenszavazat mellett döntött a megye hivatalos himnuszának elfogadásáról, amellyel kapcsolatban a helyi állami közigazgatási hivatalhoz közel álló ungvári zakarpattya.net.ua hírportál azt írta, hogy a megyei tanács „a ruszin himnusszal a szeparatizmust hagyta jóvá”. Az orgánum szerint a kárpátaljai képviselők többsége korábban elvetette Vaszil Grendzsa-Donszkoj múlt századi kárpátaljai ukrán nacionalista költő hivatalos helyi himnusznak javasolt ukrán érzelmű költeményét.

A kárpátaljai himnuszról tartott szavazás előtt – tiltakozása jeléül – kivonult az ülésteremből a regnáló miniszterelnökről elnevezett párttömörülés, a Julija Tyimosenko Blokk frakciója. A hírportál szerint nem nehéz megjósolni, hogy a képviselőtestület „meggondolatlan” döntése a kárpátaljai „ukrán többség” igen éles bírálatát fogja kiváltani, vagyis tiltakozó nyilatkozatok özöne várható a politikai pártok, társadalmi szervezetek, sőt egyes helyi önkormányzatok részéről is a ruszin himnusz miatt.

(MTI)

Hallgassa meg, olvassa el:  

Подкарпатские русины,
Оставте глубокий сон.
Народный голос зовет вас:
Не забудьте о своем!
Наш народ любимый
да будет свободный
От него да отдалится
неприятелей буря
да посетит справедливость
уж и русское племя!
Желание русских вождь:
Русский да живет народ!
Просим Бога Вышняго
да поддержит русскаго
и даст века лучшаго!

Ünnepélyes keretek közt avatták újra Kossuth Lajos magyarországi támogatással felújított szobrát szombaton a kárpátaljai Técsőn. Técső lakossága 1896-ban közadakozásból állított mellszobrot Kossuthnak. A kisváros központjában álló emlékmű sorrendben a hatodik a világ köztéri Kossuth-szobrai között. A szobor újraavatásán részt vett Bacskai József, a beregszászi magyar konzulátus főkonzulja, aki az MTI-nek telefonon elmondta, hogy a técsői Kossuth-emlékművet és a hozzá tartozó parkot a városrendezés keretében újította meg a helyi református egyházközség és a polgármesteri hivatal.

A reformátusok a beregszászi magyar konzulátus közbenjárásával sikeresen pályáztak a Külügyminisztériumnál, aminek köszönhetően 350 ezer forinttal tudtak hozzájárulni a rekonstrukciós munkálatok költségeihez. A fennmaradó részt a polgármesteri hivatal fedezte – tette hozzá, megjegyezve, hogy az átadási ünnepségen legmagasabb szinten képviseltette magát a técsői járás – a legnagyobb ukrajnai járás – állami közigazgatási hivatala is.

A két méter magas talapzaton lévő Kossuth-szobor egyike az azon kevés magyar emlékműveknek, amelyeket nem romboltak le Kárpátalja Csehszlovákiához, majd a Szovjetunióhoz történt csatolása után. A helyi legenda szerint a técsőiek 1944-ben úgy mentették meg a Kossuth-emlékművet, hogy szilvapálinkával leitatták a szobor lerombolására készülő szovjeteket. Később Váradi Sternberg János ungvári történészprofesszor járt közben a szovjet hatóságoknál azért, hogy kíméljék meg Kossuth Lajos szobrát.

MTI

Nagyszőlős a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének, Ugocsának volt a székhelye. Trianon után Csehszlovákia, 1938-ban pár hónapig az autonóm Kárpáti Ukrajna, majd a bécsi döntéssel újra Magyarország része lett. A második világháborút követően Szovjetunió, jelenleg pedig Ukrajna települése. A "tulajdonosváltások" megnehezítették az itt élők sorsát. A város életét, a nemzetiségek közötti viszonyokat gyermekkoruk és fiatal éveik felelevenítésével mutatják be a visszaemlékezők, akik ma már a világ különböző pontjain élnek. Megelevenedik a város élete az idilli 1920-as, 1930-as évektől a gyászos 1940-es évekig. Mindezt egy kötetben négy nyelven olvashatják: magyarul, angolul, héberül és ruszinul. A kötet régi képeslapok segítségével mutatja be Nagyszőlős és környékének korabeli arcát, hangulatát.

Nagyszőlős, a világ közepe

Rendhagyó kiadvány jelent meg a fenti címen a budapesti Aposztróf Kiadó gondozásában. Megálmodói egy kárpátaljai kisváros múltját, saját gyermekkorukat elevenítették fel visszaemlékezéseik és a Nagyszőlőst ábrázoló, a múlt század első feléből származó képeslapok segítségével.

"A huszadik század utolsó évtizedeiben nosztalgiahullám söpört végig a nyugati világ számos országán. A korra jellemző stabil gazdasági és politikai helyzet számos európai és észak-amerikai számára lehetővé tette, hogy kielégítse a múlttal kapcsolatos tudáséhségét, valamint szüleik és nagyszüleik generációinak mindennapi életére vonatkozó kíváncsiságát. A múltból visszamaradt leletek között ott vannak a képeslapok is. Az 1970-es években – különösen Európában – már egyre gyakrabban találkozhatunk a könyvesboltok polcain olyan kötetekkel, melyek képeslap-reprodukciókon keresztül mutattak be különböző városokat. Ezek a képeslapok általában a tizenkilencedik század végétől a második világháborúig terjedő időszakból származtak" – emlékeztet a kötethez írott előszavában Paul Robert Magocsi, a Torontói Egyetem professzora, a Ruszinok Világkongresszusának elnöke.

"Ez a kötet is – amely Jichak Livnat gyűjtőmunkáját dicséri – a "képeslaptörténelmet" gazdagítja. A könyv témája nem meglepő módon a gyűjtő szülővárosa, ahol Weisz Sándor néven fiatal éveit töltötte, amíg 1944-ben a magyarországi holokauszt történései kíméletlenül távozásra nem kényszerítették" – teszi hozzá az ismert ruszin tudós.

A képeslapok mellett a Nagy Milada által szerkesztett kötet tartalmazza az Izraelbe kitelepült Jichak Livnat és nővére, az Egyesült Államokban élő Hedy Pivko (szül. Weisz Hedvig), valamint barátaik – a ma Kanadában élő William Aykler (szül. Aykler Béla), az Izraelbe került Chaya Zelikovich (szül. Farkas Ilona), az ugyancsak Izraelben élő Irma Biedermann (szül. Holländer Irma), valamint az Egyesült Államokba vándorolt Judith Auerbacher, (szül. Rosner Judit) – visszaemlékezéseit szülővárosukról, méghozzá párhuzamosan négy nyelven: magyarul, angolul, ruszinul és héberül.

Nagyszőlősön "...évszázadokon keresztül együtt éltek magyarok, ruszinok, zsidók – írja bevezetőjében Jichak Livnat. – A különböző nyelvek és kultúrák jól megfértek egymás mellett és kiegészítették egymást. Mindenki megtartotta a saját szokásait és vallását, mégis jól tudtak együtt élni."

Nagyszőlős történetét – különös tekintettel lakossága nemzetiségi összetételének változásaira – dr. Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa foglalta össze rövid tanulmányában a kötet olvasói számára.

szcs

Kárpátinfo.net

A pusztításban leverték az emlékmű két alsó tömbjének kőburkolatát, megbontották a sarkait. Ugyancsak megrongálták az emlékjel fekete gránitból készült, kocka alakú oltárkövét, amelynek letörték a sarkait és részben az éleit.

Az emlékmű északi oldalára a rongálók „Budapest, gyakorolj bűnbánatot Kárpát-Ukrajnáért!”, a nyugati oldalára pedig a „Dicsőség Ukrajnának!” feliratot mázolták fel kék-sárga ukrán nemzeti színekkel. Az emlékmű tömbjeire kék-sárga horogkereszteket pingáltak, az oltárkő keresztje mellé pedig az ukrán címert festették. Az emlékjel déli oldalára az „1939. III.15” feliratot, azaz Kárpátalja magyar királyi honvédség általi elfoglalásának dátumát írták.

A területileg illetékes volóci járási rendőrség helyszínen tartózkodó nyomozócsoportjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy egyelőre nem tudták megállapítani, mikor történhetett az emlékműrongálás, és nyomokat sem sikerült rögzíteniük az éjszaka lehullott nagy mennyiségű hó miatt.

A Vereckei-hágón még az 1896-os Millenniumi év alkalmából állították fel a honfoglalás előtt tisztelgő Turul-emlékművet. Ez Trianon után a csehszlovák hatalmat még átvészelte, de a szovjetek 1994-ben elbontották. Az új emlékmű felállítása a rendszerváltás után merült fel, és 1996-ban kezdték a megépítését, de az ukrán nacionalisták miatt 12 évet csúszott a végleges átadása.

 

Fotó: bdk.blog - Az új emlékmű egy éve készült el, a régit a szovjetek távolították el a helyéről

Az emlékművet nem először gyalázták meg. Ukrán nacionalista fiatalok csoportja tavaly júniusban ukrán címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő márványtáblát szerelt fel a Vereckei-hágón felépült magyar honfoglalási emlékműre

A múlt év júliusában felavatott emlékmű megrongálása egybeesik azzal a kárpátaljai rendezvénysorozattal, amely napok óta zajlik Kárpát-Ukrajna önálló államként történt kikiáltásának 70. évfordulója alkalmából. A független állam egy napig létezett, míg a bevonuló magyar csapatok visszacsatolták a területet Magyarországhoz.

Forrás: Blikk

A nevickei vár

A XIII. században épült, Európában is ritkaságszámba menő műemlék felújítását készségesen támogatnák különböző nemzetközi alapítványok. A viszonylagos épségben fennmaradt vár azonban jogilag nem létezik, mivel még a szovjet időszakban hivatalosan romnak nyilvánították, így nem szerepel sem Ungvár, sem a járás, sem pedig Kárpátalja megye leltárában. A gazdátlanság folytán nincs, akivel a restauráció támogatására hajlandó szervezetek szerződhetnének -

írta az ua-reporter.com címen elérhető ungvári hírportál.

A beszámoló szerint a középkori műemlék fenntartásához az állam semmivel nem járult hozzá, a vár eddig csak a fanatikus kutatók, önkéntesek és romantikus hajlamú turisták fáradozásainak köszönhetően nem omlott össze.

Olekszandr Dzembasz régész, a Nevickei Vár Társadalmi Egyesület elnöke elmondta, hogy a felújításához ajánlottak támogatást, de tulajdonos hiányában ezzel nem élhettek.

A megye illetékes hivatalnokai ugyanakkor azt állítják, hogy a nevickei vár hivatalosan is nemzeti építészeti emlék, amely állami védelem alatt áll. Ezt megerősítette

Szopkó Tamás, a Kárpátalja megyei művelődési főosztály vezető szakembere is, aki szerint Ukrajnában létezik a nemzeti kulturális örökség körébe tartozó létesítmények védelmének állami programja, de a megvalósítására a megye az utóbbi években egyetlen vasat sem kapott a központi költségvetésből.

A nevickei várnak autentikus az architektúrája, mert az eltelt századok során egyszer sem építették át. A helyi történészek az erődítés falain belül szeretnék visszaállítani a középkori miliőt, de ehhez legkevesebb másfél millió hrivnyára (kb. 45 millió Ft) lenne szükség. A vár lelkes rajongói saját erejükből igyekeznek megóvni a falakat a teljes leomlástól.

Forrás: Kultúra.hu

A várról a Wikupédiában

Képek: Nevicke, 2007 tavasza

Füst Milán verseinek ukrán fordításából összeállított kötetet jelentetett meg egy kárpátaljai kiadó Ungváron.

(MTI-Kultúra.hu)

Boccaccio: Dekameron / Zsámbéki Színházi Bázis - Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház

Van némi pikantériája annak, hogy a Zsámbéki Színházi Bázis több év után ismét a Romtemplomnál tart előadást, miként annak is, hogy a híres műemlék melletti területen Boccaccio Dekameronjának egyes fejezetei kelnek életre. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.

Ám még mielőtt néhányan látatlanban is felháborodnának, provokációt gyanítanának, sietek leszögezni: a beregszászi színházzal közösen készített Dekameron teljesen ártalmatlan előadás. És sajnos meglehetősen érdektelen is.

Szűcs Nelli

A Dekameron színre állítása nem előzmények nélküli vállalkozás Vidnyánszky Attila és a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház pályáján; a Sólyompecsenye jó emlékezetű előadás – még ha képei nem is élnek igazán elevenen bennem. E mostani verzió voltaképpen kulturált, ízléses, legtöbb elemében meggyőző szakmai tudást mutató előadás, ami azonban kicsit sem ragad magával; sem a rekeszizmokat, sem az agysejteket, sem a könnyzacskókat nem mozgatja meg különösebben. Vidnyánszky megtartja a kerettörténet elemeit, de nem az egynapos királyság, hanem a pestis motívumának kedvéért, mely aztán újra és újra előkerül az előadásban a vidám történések ellenpontjaként. A megelevenedő novellák többségükben a mű közismert, eleven humorú, gátlástalan szélhámosokról, buta balekokról, kikapós asszonyokról szóló meséi, melyek közé két komoly, komor tónusú rész ékelődik: Ghismonda és Guiscardo tragikus szerelmének, illetve a sólyom feláldozásának története.

Trill Zsolt

A megjelenítés a lehető legegyszerűbb: annak az erős vizuális koncepciónak, mely Vidnyánszky utóbbi rendezéseit jellemzi, nincs nyoma – ami természetes is. (Az viszont kevésbé természetes, hogy mind a koreográfia, mind a mindig hatásos, de túl sokat nyúzott Carmina Buranára támaszkodó zenei szerkesztés jóval ötlettelenebb a szokottnál.) A Dekameron színészközpontú előadás: a szereplők játsszák és narrálják, megélik és felmutatják a történetet, s még reflektálnak is rá. Ám a felhasznált játékötletek meglehetősen konvencionálisak, s így a stilizálás is a lehető leghagyományosabb úton halad. S nemcsak az eredetiség, az invenció, de az az elsöprő lendület is hiányzik az előadásból, mely a beregszászi produkciókat jellemezni szokta.

A színészek persze teszik a dolgukat: Trill Zsolt jó néhány figura bőrébe bújva csillogtatja ismét komikusi vénáját, magabiztosan poentíroz, ki-kikacsint a nézőtérre is, miközben soha nem lépi át a jó ízlés határait. Lényegében hasonló mondható Szűcs Nelli valamivel szűkebb spektrumon megjelenített nőalakjairól is, míg a többé-kevésbé háttérbe szoruló többi szereplő inkább egy-egy sajátos karaktert vagy színt igyekszik felvillantani. Ami elegendő ahhoz, hogy egy-egy jelenet élénkebb, színesebb legyen, lekösse a nézői figyelmet, ám kevés ahhoz, hogy az ismert történeteket sajátosan friss humorba pácolva, netán új, eredeti fénytörésben láthassuk. Így szükségképpen jobb-rosszabb (vagy inkább élénkebb-fásultabb) jelenetekre esik szét a játék, melynek leggyengébb eleme a keret lesz.

Jelenet az előadásból. Szkárossy Zsuzsa felvételei

Mivel személyes mondandó, intellektuális-morális állásfoglalás nem csillan meg az egyes etűdökben, a pestisnek (vagyis annak, amit szimbolikusan képviselhet) nemigen van mivel kontrasztot képeznie. S árulkodó az is, hogy a legkevésbé sikerültnek éppen a két komolyabb jelenet hat; itt a színészi technika kevésbé tud csillogni, az erősebb emocionális hatáshoz pedig hiányzik az atmoszféra. E jelenetek elválnak ugyan a mókás etűdöktől, a reflexió is hiányzik belőlük, ám a néző nem tudja hová kapcsolni ezeket, s nem is igen tud mit kezdeni velük (jellemző, hogy az általam látott előadáson Ghismonda történetét eleinte bátortalan kacajok kísérték).

Így amolyan tisztesen előállított, visszafogottan elővezetett, különösebb emléket maga után nem hagyó előadásként emlékezhetünk a Dekameronra. Vidnyánszky Attila igen sokat dolgozott ezen a nyáron: ha jól számoltam, öt bemutatót rendezett. Nyilvánvalóan nem jutott mindre egyformán ereje: tudjuk be ennek a zsámbéki előadás fantáziátlanul rutinszerű lebonyolítását.

Szerző: Urbán Balázs

Forrás

Zsuppán András, Heti Válasz 8. évfolyam 35. szám, 2008.08.28:
 
Egyelőre nem sikerült áttörést elérni a kárpátaljai magyar iskolarendszert ért támadás ügyében. Az ukránosító rendeletet nem vonták vissza, de Sólyom László lobbizása nyomán felderengett némi remény. A magyarok zsebében egyetlen ütőkártya van: a grúz háború után mind sürgetőbb ukrán NATO-csatlakozás támogatása.

Beregszászon ünnepelte augusztus 20-át a magyar köztársasági elnök. A helyszínválasztás üzenetértékű; túl azon, hogy Sólyom László szívesen tölti a nemzeti ünnepeket a határon túli magyaroknál, Ukrajna idén különösen forró terep. Nyár elején hírt adtunk róla, hogy a kárpátaljai magyar iskolarendszert veszély fenyegeti: az új rendszerben csak emelt szintű ukrán nyelvi érettségivel lehet bejutni az egyetemekre, így a magyar szülők inkább a többségi nemzet nyelvén tanító iskolába íratják gyerekeiket (Heti Válasz, 2008. június 3.). Hároméves átmeneti idő után minden nemzetiségi iskolát kétnyelvűvé kell alakítani, és a fontosabb tantárgyakat ezután ukránul kell tanítani. A 2004-es narancsos forradalom óta tartó ukrán nemzetállamépítési láz valódi célpontja az országban élő tízmilliós orosz kisebbség, ám a kisebbségi oktatási rendszer elleni támadást az oroszokhoz képest kisszámú magyarság jobban megszenvedheti.

"A magyar közösség fennmaradását már rövid és középtávon is fenyegeti az iskolarendszert ért támadás. Ha nem sikerül megvédeni az intézményeket, a kárpátaljai magyarság jelentéktelen nemzetiségi folklórcsoporttá válik, aminek nincs jövője" - állítja lapunknak Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Az érettségiről szóló rendelet hatását a beregszászi II. Rákóczi Ferenc főiskola is megérezte. A kárpátaljai magyarság számára jelképes jelentőségű, Beregszász főterén álló iskolaépület anyaországi pénzen felújított szárnyát augusztus 20-án adták át, de az örömteli eseményre árnyékot vetett, hogy két tucat gyereket nem tudtak beiskolázni az ukrán nyelvi érettségin elért rossz eredményük miatt.

A magyar iskolában tanuló gyerekek komoly hátrányban vannak a vizsgán ukrán anyanyelvű társaikkal szemben. "Mintha egy úszóversenyen kezdő úszók mérnék össze tudásukat delfinekkel" - jellemzi a helyzetet Orosz Ildikó. Az iskolarendszer alsóbb szintjein is érezni a rendelet hatását, igaz, a helyzet településenként változó. Bótrágyon például a magyar falu 16 elsős diákja közül 11-en ukrán osztályban kezdik az iskolát szeptemberben, annak ellenére, hogy tízen magyar óvodába jártak. A szürtei középiskolában a magyar szülők jelentős része az ukrán osztályt választotta, ezért félő, hogy gyerekhiány miatt el sem indulhat idén a magyar osztály. A nagymuzsalyi középiskolában szintén felborult a többségi és a kisebbségi osztályok eddigi aránya.

"A kétnyelvű iskola a nyelvvesztés iskolája" - szögezte le Sólyom László Beregszászon, és arra kérte a magyar szülőket, ne engedjenek a nyomásnak, írassák továbbra is magyar intézménybe a gyerekeiket, és higgyenek abban, hogy lehetséges a nemzetiségi iskolarendszer megmentése. Nyár elején még úgy látszott, hogy az anyaország nem fogta fel a veszély súlyát, és tétlenül szemléli az eseményeket. A helyzet azóta valamicskét javult, elsősorban Sólyom fellépésének köszönhetően. Az elnök július elején kijevi látogatásán határozottan felvetette a problémát. Julija Timosenko ukrán miniszterelnök akkor kijelentette: talán kissé előresiettek az ukrán nyelv általánossá tételével, és megígérte, azon lesz, hogy fennmaradjon az önálló magyar iskolarendszer.

A szövevényes ukrán belpolitika viszonyait ismerők szerint a miniszterelnöki szándék kevés a sikerhez. Az oktatási miniszter, Ivan Vakarcsuk ugyanis Viktor Juscsenko ukrán elnök köréhez kötődik. Juscsenko néhány éve még Timosenko szövetségese volt, de a narancsos forradalom két vezére ma már állandó politikai harcban áll egymással. Az ukránosító rendelkezések a nacionalista nyu gat-ukrajnai szavazótábor mozgósítását szolgálják - Juscsenko ezen a téren rálicitálna a miniszterelnökre.

A Sólyom-látogatás után végre a magyar oktatási tárca is megmozdult. Bogyay Katalin szakállamtitkár júliusban tárgyalásokat kezdeményezett Vakarcsukkal. A mi niszter kilátásba helyezte, hogy augusztus végéig kidolgozzák a magyarokra vonatkozó különleges szabályokat. "Az iskolák ügye végre elmozdult a holtpontról. Egyelőre kérdéses, hogy az augusztus végére ígért megoldásból lesz-e valami, vagy az ukrán fél ismét a szőnyeg alá tudja söpörni a problémát. Ősszel mindenesetre újabb lehetőség kínálkozik a tárgyalásra, mert összeül az ukrán-magyar kisebbségi vegyesbizottság" - mondja Orosz Ildikó.

Az oroszlakta keleti országrész érdekeit képviselő Régiók Pártja, mely ebben az ügyben a magyarok természetes szövetségese, a rendelet miatt kezdeményezte Ivan Vakarcsuk felmentését. A nemzetiségi iskolák kétnyelvűsítése elleni tiltakozást 53 ukrán parlamenti képviselő írta alá. Egy honatya azzal is megvádolta Vakarcsukot, hogy nemzetközi egyezményeket felrúgó rendeletével veszélyezteti Ukrajna európai törekvéseit.

Az ötvenmilliós Ukrajna viselkedését természetesen nehéz befolyásolni. Ugyanakkor Magyarország NATO-tagállamként most kifejezetten erős pozícióban van, hiszen az ukránok mielőbb csatlakozni akarnak a nyugati katonai szövetséghez. A grúz háború után pedig az orosz fenyegetéssel még egy Ukrajna méretű országnak is számolnia kell. A NATO-csatlakozás legfőbb hívei ráadásul éppen az ukránosítást szorgalmazó nacionalista pártok.

Adódik a lehetőség, hogy az ügyben Magyarország összefogjon a szintén érintett Romániával, amely az észak-bukovinai román kisebbség iskoláit félti a rendelet hatásától. Ahhoz, hogy a különalku megszülethessen, nem elég Sólyom László egyszemélyes diplomáciai offenzívája - létező magyar külpolitikára is szükség volna.

Forrás

A Szinevéri-tó is bekerült Ukrajna „hét természeti csodája” közé
A kárpátaljai Szinevéri-tó lett "Ukrajna hét természeti csodájának" egyike egy tíz hónapja tartó, most lezárult internetes és szakértői szavazás eredményeként.

A múlt év novemberében kezdődött országos akció abból a célból indult, hogy Ukrajna természeti látványosságai közül szavazással kiválasszák azt a hetet, amelyekkel legeredményesebben népszerűsíthetők az ország természeti nevezetességei, illetve nagyobb figyelem irányuljon a természeti környezet állapotára, annak problémáira - írta szerdán a kijevi Szegodnya című napilap.

A magyarországi turisták körében is népszerű Szinevéri-tó az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava. A tengerszint fölött közel 900 méter magasságban található tengerszem - évszakoktól és vízhozamtól függően változó - vízfelületének kiterjedése közel hét hektár, átlagos mélysége 8-10 méter, legmélyebb pontja 22 méter. Körülötte, a Gorgánok hegyei közt természetvédelmi terület, a Szinevéri Nemzeti Park terül el.

A hét ukrán "természeti csoda" között található a dél-ukrajnai Aszkanyija-Nova Természetvédelmi Terület, a Dnyeszter-kanyon, a krími Márványbarlang, a Déli-Bug völgyében húzódó kanyonszerű képződmény, a gránit-sztyeppei tájvédelmi körzet, valamint az egykori Szarmata-tenger zátonymaradványai, az úgynevezett Podólia-Tovtrok és a volhíniai Szvityaz-tó.

Forrás

ART-MOZAIK

Külhoni Művészeti Fesztivál

2008. augusztus 29-30-31. Millenáris

Az Égtájak Iroda a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával 2008. augusztus 29-én, 30-án és 31-én a budapesti Millenárison külhoni művészeti fesztivált rendez.

A háromnapos program kapcsolódik a 2007-ben első alkalommal megvalósult Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiváljához. A Biennále egyik tanulsága ugyanis az volt, hogy a határon túli művészek magyarországi bemutatkozási lehetőségeit bővíteni kell, különösen a fiatal alkotók megismertetésére kell nagyobb gondot fordítani és a nemzetközi együttműködések kialakítását kell segíteni. E törekvések megvalósulásához igyekszik az ART-MOZAIK – Külhoni Művészeti Fesztivál hozzájárulni.

Augusztus utolsó hétvégéjén a Millenáris látogatói bepillantást nyerhetnek a környező országok pezsgő és sokszínű kulturális életébe – elsősorban magyar nemzetiségű amatőr és hivatásos alkotók fellépésein keresztül. A meghívott alkotók és alkotóközösségek pedig bemutathatják kreati­vi­tásukat, a sajátos, „határon túli” helyzetükre reflektáló művészetüket.

Az Égtájak Iroda szervezésében megvalósuló fesztivál célja, hogy olyan tehetséges művészekhez, művészeti együttesekhez hozza közelebb a budapesti közönséget, akik már ismertek és kedveltek Magyarországon is, illetve akik számára ez a fellépés hozhatja meg a kiugrási lehetőséget.

A helyszínek alapján a programok három csoportba rendezhetők:

Park

A parkban zajló produkciók döntő többsége a május folyamán közzétett felhívásra beérkezett ajánlatokból áll össze. Célunk külhoni amatőr művészeket és művészeti társulatokat bemutatni a budapesti közönségnek. Támogatni kívánjuk olyan tehetségek fellépését, akiknek – lehetőségek híján – nincs alkalmuk bemutatkozni saját régiójukon kívül. A legjobbaknak lehetőségük nyílik a 2009-es Biennálén fellépni.

A program elsősorban gyerek-, diák- és amatőr színtársulatokra (Tinikomédiások, Bóbita gyerek­szín­játszó csoport, Novus Ortus Diákszínpad, Bereknye Diákszínjátszó Csoport, Meseláda Bábcsoport, Szabadkai Színitanoda, a Beregszászi Színház Gyermekstúdiója, a Zentai Gimnázium Drámacsoportja stb.), valamint verséneklő együttesekre (Kelemenék, Kor-Zár stb.) épül, de természetesen hivatásos előadók, együttesek produkciói is láthatók lesznek (Agócs Gergely, Comorra Trió, Snaps Vocal Band, Fabatka együttes).

Gyerekprogramok:

A nyár utolsó hétvégéjén a Millenárison megforduló családosok számára is tartalmas szórakozást szeretnénk nyújtani. Ezért az amatőr produkciók mellett – melyek jó része szintén ezt a korosztályt célozza – hivatásos együttesek produkciói is láthatók lesznek (Szabadkai Gyermekszínház, Rozsnyói Meseszínház, Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület, Árgyélus Színház, Korpás Éva stb.), továbbá a gyerekek székely­udvarhelyi és füleki kézművesek foglalkozásain is részt vehetnek.

Kiállítások, kültéri installációk:

Látható lesz Juhász R. József Egy lehetséges múlt című interaktív hanginstallációja – a kiállításhoz performansz, „koncert” is kapcsolódik. A kassai Rovás művészeti csoport A Nibelung gyűrűje című helyszínen készülő akciófestészeti alkotásában a zene és a festészet lényege találkozik. A Fogadó galériájának korlátján Henning János cigány tematikájú fotói kapnak helyet, a Pódiumon pedig Szilágyi Nándor szabadkai színész Fotó-Vers című kiállítása lesz megtekinthető.

Teátrum

A Teátrum adottságaiból adódóan esténként profi színházi produkcióknak biztosít helyszínt. A Komáromi Jókai Színház kisvárdai nagydíjas A bor című zenés falusi történetét mutatja be, a kisvárdai nagydíjas Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház legfrissebb bemutatóját, a Dekameront hozza el a Teátrumba, valamint a közönségcsalogató produkciók közül a Vajdasági Tanyaszínház Hegedűs a háztetőn című darabja lesz látható.

Fogadó

A fesztivál három napja alatt a Millenáris – Fogadó ad helyet az esti könnyűzenei koncerteknek. A bemutatkozó formációkra a nemzetközi felállás jellemző, tagjaik között vajdasági, felvidéki, erdélyi magyar zenészt éppúgy találunk, mint román, szlovák muzsikust. Bár a meghívott előadók zenei műfajukat tekintve széles palettán mozognak –többek között jazz, broken etno, rhythm&blues –, saját műfajukban komoly hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkeznek, s rendszeresen játszanak magyarországi, romániai, szlovákiai színpadokon.

A Fogadó részletes programja:

Augusztus 29.: Zuboly playz Jazz, Kistehén Tánczenekar

Augusztus 30.: Peter Lipa Quintet, Harcsa Veronika Quartet

Augusztus 31.: Slang, Ferenczi György és a Rackajam

A zenei programokat követően a közönség még élvezheti a vajdasági Góbi Rita magyar-finn koprodukcióban született Fehér fal – Inspirációk Rodinre című kortárstánc-előadását, valamint Szilágyi Nándor Fotó-Vers című kiállításához kapcsolódó performanszt.

További információ:

Goldschmied József programigazgató, Égtájak Iroda

1073 Budapest, Kertész utca 36. (Fészek Művészklub), levélcím: 1072 Budapest, Rákóczi út 20., telefon: +36 1 424 6900, fax: +36 1 424 6901, mobiltelefon: +36 30 9628 790, e-mail cím: info@egtajak.com, jgold@freemail.hu; www.egtajak.com

RÉSZLETES PROGRAM

Kellemetlen utóérzést hagyott maga után Sólyom László magyar köztársasági elnök keddi beregszászi látogatása, amely csak néhány órás volt, de több mint elegendő ahhoz, hogy az ukrán "hazafiak piruljanak, a nacionalisták pedig bosszúságukban az ajkukba harapjanak" - írta a Zerkalo Nyegyeli című kijevi hetilap.

A szombaton megjelent lap szerint akár szemet is lehetne hunyni a fogadó fél olyan szervezési hibái fölött, mint amilyen az volt, hogy a magyar államfő beszéde előtt a magyar himnuszt kórus adta elő, míg az ukránt felvételről játszották. Mindazonáltal az ukrán vendéglátóknak elemi kötelességük lett volna tolmácsot biztosítani a szomszédos ország elnöke számára - emlékeztetett a hetilap.

A cikk szerint beregszászi beszédében Sólyom László legalább két figyelemreméltó kijelentést tett: mindenekelőtt elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az ukrajnai pártlistás választási rendszer következtében a magyar kisebbség képviselője nem juthat be a parlamentbe, illetve kétségét fejezte ki a kétnyelvű oktatásnak a kárpátaljai magyar iskolákban történő bevezetése kapcsán, mert szerinte az a magyarok asszimilációjához vezet.

A hetilap a magyar államfőnek leginkább azt a megállapítását nehezményezte, hogy az államnyelvet - amelyet a köztársasági elnök szerint is feltétlenül tanulni kell a magyar iskolákban - jobb lenne az idegen nyelv módszertana szerint oktatni.

"A szomszédos ország elnökének természetesen lehet saját véleménye Ukrajna választási rendszeréről és nyelvpolitikájáról, hasonló kijelentéseket tennie azonban - a diplomácia nyelvén fogalmazva is - nem egészen korrekt" - állapította meg az írás, amely szerint a magyarországi ukrán kisebbségnek közel nincsenek olyan jogai, mint a magyaroknak Ukrajnában, miközben a hatezresre fogyatkozott magyarországi ukránság asszimilációját az ukrán államférfiak egyáltalán nem emlegetik.

A cikk utalt arra, hogy Sólyom László az ukrán nyelv idegen nyelvként való magyar iskolai oktatásának kérdését már a múlt hónapban is felvetette a Viktor Juscsenko ukrán elnökkel folytatott kijevi tárgyalásain, ám az ukrán állam feje erre nem is reagált. A hallgatását magyar partnere talán egyetértése jeleként értelmezte - fogalmazott az írás.

"Ha hasonló kijelentések Magyarország valamelyik nyugati szomszédjának a területén hangoztak volna el, akkor a megfogalmazójuknak finoman, de határozottan azt tanácsolták volna, hogy ne avatkozzon más országok belügyeibe" - írta a többi között a kijevi hetilap. (MTI-Privát Bankár)

Eredeti cikk: За державу обидно...

Környezeti katasztrófa fenyegeti a Tiszát a kárpátaljai Rahónál (Rahiv), mert a város kommunális szennyvizét a folyó alatt továbbító csővezetékek kimosódtak és a mederbe kerültek, írta csütörtökön megjelent számában a lembergi (lvivi) Ekszpresz című hetilap. A legnagyobb példányszámú ukrán újság beszámolója szerint a Tisza-meder alatt másfél méter mélységben lefektetett, a szennyvizet a tisztító műhöz szállító két csővezetéket a július végi áradások kimosták a földből, így azok bekerültek a folyó medrébe.

Anatolij Pric, a rahói lakás- és közműgazdálkodási főosztály vezetője a lapnak elmondta, hogy a lecsupaszított szennyvízvezetékek egy átlagos záporeső nyomán kialakuló áradás következtében is eltörhetnek, ami szerinte katasztrofális következményekkel járhat. A hegyvidéki városnak, amelyben naponta mintegy kétezer köbméter szennyvíz termelődik, jelenleg nincs pénze arra, hogy megszüntesse a környezetszennyezéssel fenyegető helyzetet - emlékeztetett a hetilap.

Forrás

A Felsző-Tiszáról bővebben (videók az áradásról!): Tisza-forrás