A "becsületbeli ügy" fogálmának ilyetén használata kicsit furcsa és talán indokolatlan is, de a cikk korrekt és fontos információkat tartalmaz:

Kárpátalja becsületbeli ügyként kezei a honosítást

Megkezdődött az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos kérelmek befogadása az ukrajnai magyar külképviseleteken is, az új év első napjaiban. Annak ellenére, hogy az ukrán sajtó a tömeges kivándorlás veszélyére figyelmeztet, a felmérések szerint a helyi lakosság zöme csupán becsületbeli "ügyként kezeli" a magyar állampolgárság visszaszerzését.

Az ukrán televíziós csatornák közül az Inter TV számolt be először a Magyarország által kínált kettős állampolgárság előnyeiről és hátrányairól. A Kárpátalján készült helyszíni riport szerint a magyar állampolgárság megszerzéséhez csupán a magyar származást, vagy pedig valamely egyenes ági felmenő magyar állampolgárságát bizonyító okiratot kell bemutatni. Ezenkívül az igénylőnek tudnia kell magyarul. Nagy Attila, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja elmondta: a magyar állampolgárság visszanyerésére elsősorban azoknak van lehetőségük, akik büntetlen előéletűek, illetve nem folyik ellenük nyomozás. Bár a hatályos ukrán törvények értelmében a magyar állampolgárság elnyerésekor le kellene mondani az ukránról, ez a helyi lakosoknak nem jelent akadályt, derül ki a híradásból, ugyanis egy törvénybeli kiskapu szerint Ukrajnában senki sem fosztható meg erőszakkal eredeti állampolgárságától, s az előírások elmulasztásáért sincs érvényben kiszabható büntetés. Az ukrán híradó értesülései szerint a honosítási eljárásról tudomást szerezve sok család fontolgatja, hogy elhagyja az országot - elsősorban a magasabb fizetés reményében. A többség viszont azt vallja, csupán a nemzethez tartozás ténye készteti őket erre a lépésre.

Szociológiai felmérések szerint Kárpátalja jelenlegi lakosságának - nagyjából 1,2 millió fő - akár 40 százaléka is pályázhat a magyar állampolgárságra, mivel 1944-ig ez a terület Magyarországhoz tartozott. "Gyakorlatilag biztosra vehető, hogy mindazok, akiknek a felmenői 1944. előtt a Magyar Királyság területén éltek, kérhetik a magyar állampolgárságot" - szögezte le Sándor Fegyir, a Kárpáti Közvélemény-kutató Központ igazgatója, hozzátéve: "az, hogy ezzel ténylegesen megkezdődik-e a kárpátaljai lakosok tömeges kivándorlása Magyarországra, már tavaszra kiderül". Magyarország kárpátaljai külképviseletei eddig nem szolgáltattak információt azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnában eddig hányan jegyeztették elő magukat az egyszerűsített honosítási eljáráshoz szükséges okmányok benyújtására.

(forrás)

Ukrajna. A kárpátaljai ruszinok vezetője, Dmitrij Szidorov atya szokatlanul erős hangot ütött meg. Ha nem ismeri el Ukrajna a ruszin kisebbséget, akár a fegyveres felkelésre is módot ad a nemzetközi jog, állítja egy ruszin vezető.

A kárpátaljai ruszinok politikai mozgalmának vezetője, Dmitrij Szidorov tiszteletes (akinek egyháza a moszkvai patriarchátus alá tartozik), szokatlanul erős hangot ütött meg. Nyilatokozata szerint „miután sok éve hiába követelik jogaikat, a ruszin népnek joga van fegyverrel a kezében megvédeni saját szabadságát”. A tiszteletes „etnocídium”-mal, illetve genocídiumra emlékeztető diszkriminációval vádolja Kijevet. „Folytatódik a ruszin nép létének tagadása, a ruszin iskolák és a ruszin nyelv oktatásának betiltása.”

Dmitrij atya hozzátette: Ha Ukrajna, illetve az új hatalom elismeri a ruszinok jogait, a ruszinok hajlandóak megmaradni ukrán enklávénak, ukrán Kalinyingrádnak.

Dmitrij atya keveri a fogalmakat, mivel enklávénak olyan államot nevezünk, melynek területét egy másik ország veszi körül. Ilyen például Vatikán állam vagy a Dél-Afrikai Köztársaság területébe ékelődő Lesotho. Ez azonban azt jelentené, hogy a ruszin területek függetlenné válnak, önálló államot alkotnak, amihez Ukrajna aligha járulhatna könnyen hozzá.

A Kalinyingrádi terület viszont Oroszország exklávéja, ami azt jelenti, hogy olyan, az országhoz tartozó egység, mely közvetlenül nem érintkezik az állam központi területeivel. (Oroszország és a Kalinyingrádi terület közé Litvánia, illetve Lettország és Belorusszia ékelődik.)

„Ha Ukrajna nem képes elismerni az autonómiánkat, és csak azon siránkozik, hogy Kárpátalja Kijev támogatásából él, hát vesse le magáról ezt a terhet, és békésen elválunk, mint Csehország és Szlovákia.” – mondta a ruszin vezető, aki szerint a nemzetközi normáknak megfelel, hogy ellenkező esetben fegyverrel vívják ki függetlenségüket. Dmitrij atya szerint Kárpátalja lakosságának kb. 70%-a ruszin, azaz kb. 800 000 ember.

2008-ban a kárpátaljai ruszinok Oroszországhoz fordultak azzal a kéréssel, hogy ismerjék el a Kárpátaljai Rusz függetlenségét. Ezek után ÍDmitrij Szidorov ellen eljárás indult Ukrajna területi integritásának megsértése miatt.

(Nyelv és Tudomány)

A kettős állampolgárságról

Noha Ukrajnában sem az alkotmány, sem a hatályos törvénykezés sem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, tegnap Magyarország két kárpátaljai külképviseletén - Ungváron és Beregszászban - elkezdődött a visszahonosítási kérelmek fogadása.

Az ungvári főkonzulátuson december közepére meghaladta az 1700 főt az eljárás céljából időpontot kérők száma, s jelenleg már csak júliusra van szabad hely. Beregszászban karácsonyig több mint 1500-an foglaltak időpontot, de ott még áprilisra is akad hely. December végétől ugyanakkor a külképviseletek már senkinek, a helyi magyar sajtónak sem adnak ki információt. - Csak a külügyminisztérium sajtóosztálya nyilatkozhat a kettős állampolgársággal összefüggő bármilyen témában - így hárították el még a múlt év végén az egyetlen ukrajnai országos magyar lap, a Kárpáti Igaz Szó érdeklődését az ügyben. Kárpátalján az ungvári főkonzulátus korábbi ígéretével ellentétben végül egyetlenegy tájékoztatót sem tartottak az eljárás menetéről, s amíg a már említett lap nem közölte, hogy Ungváron és Beregszászban is lehet telefonon időpontot foglalni, csak alig páran jelentkeztek, utána viszont napok alatt több százan.

Egyébként a már említett Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége a honlapján megszavaztatta olvasóit arról, hogy felgyorsulhat-e az áttelepülés az anyaországba az egyszerűsített honosítással. A legtöbben - a válaszadók 41 százaléka - úgy vélték, hogy nem, mivel aki akart, már átköltözött. Az igennel válaszolók aránya a 15 százalékot sem érte el.

A hiányos konzulátusi tájékoztatás miatt az érdeklődők jobbára csak egymástól kérdezgetik csendesen, nem lesz-e később bajuk a magyar állampolgárság felvétele miatt. A félelmeket az okozza, hogy Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

- Az alkotmány úgy szól, hogy Ukrajnában "egyes állampolgárság" létezik s ezt a tételt értelmezi számos jogász úgy, miszerint az alkotmány tiltja a többes állampolgárságot - mondta Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa. A megkérdezett jogász hozzátette: ő egyetlenegy olyan esetről tud, amikor valakit egy másik ország állampolgárságának, konkrétan a románnak felvétele miatt fosztottak meg eredeti állampolgárságától.
Ugyanakkor politológusok látnak arra esélyt, hogy amennyiben a következő parlamenti választásokon - 2011 tavaszán vagy 2012 őszén - a jelenleg kormányzó Régiók Pártja akár egyedül, akár koalícióban kétharmados többséghez jut, akkor lehetővé teszi a kettős állampolgárságot, amit biztosan örömmel fogadna a tömb szavazóbázisának számító több milliós orosz kisebbség.

(forrás)