Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2009. aug. 09.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Nagyszőlős, a világ közepe

Nagyszőlős a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének, Ugocsának volt a székhelye. Trianon után Csehszlovákia, 1938-ban pár hónapig az autonóm Kárpáti Ukrajna, majd a bécsi döntéssel újra Magyarország része lett. A második világháborút követően Szovjetunió, jelenleg pedig Ukrajna települése. A "tulajdonosváltások" megnehezítették az itt élők sorsát. A város életét, a nemzetiségek közötti viszonyokat gyermekkoruk és fiatal éveik felelevenítésével mutatják be a visszaemlékezők, akik ma már a világ különböző pontjain élnek. Megelevenedik a város élete az idilli 1920-as, 1930-as évektől a gyászos 1940-es évekig. Mindezt egy kötetben négy nyelven olvashatják: magyarul, angolul, héberül és ruszinul. A kötet régi képeslapok segítségével mutatja be Nagyszőlős és környékének korabeli arcát, hangulatát.

Nagyszőlős, a világ közepe

Rendhagyó kiadvány jelent meg a fenti címen a budapesti Aposztróf Kiadó gondozásában. Megálmodói egy kárpátaljai kisváros múltját, saját gyermekkorukat elevenítették fel visszaemlékezéseik és a Nagyszőlőst ábrázoló, a múlt század első feléből származó képeslapok segítségével.

"A huszadik század utolsó évtizedeiben nosztalgiahullám söpört végig a nyugati világ számos országán. A korra jellemző stabil gazdasági és politikai helyzet számos európai és észak-amerikai számára lehetővé tette, hogy kielégítse a múlttal kapcsolatos tudáséhségét, valamint szüleik és nagyszüleik generációinak mindennapi életére vonatkozó kíváncsiságát. A múltból visszamaradt leletek között ott vannak a képeslapok is. Az 1970-es években – különösen Európában – már egyre gyakrabban találkozhatunk a könyvesboltok polcain olyan kötetekkel, melyek képeslap-reprodukciókon keresztül mutattak be különböző városokat. Ezek a képeslapok általában a tizenkilencedik század végétől a második világháborúig terjedő időszakból származtak" – emlékeztet a kötethez írott előszavában Paul Robert Magocsi, a Torontói Egyetem professzora, a Ruszinok Világkongresszusának elnöke.

"Ez a kötet is – amely Jichak Livnat gyűjtőmunkáját dicséri – a "képeslaptörténelmet" gazdagítja. A könyv témája nem meglepő módon a gyűjtő szülővárosa, ahol Weisz Sándor néven fiatal éveit töltötte, amíg 1944-ben a magyarországi holokauszt történései kíméletlenül távozásra nem kényszerítették" – teszi hozzá az ismert ruszin tudós.

A képeslapok mellett a Nagy Milada által szerkesztett kötet tartalmazza az Izraelbe kitelepült Jichak Livnat és nővére, az Egyesült Államokban élő Hedy Pivko (szül. Weisz Hedvig), valamint barátaik – a ma Kanadában élő William Aykler (szül. Aykler Béla), az Izraelbe került Chaya Zelikovich (szül. Farkas Ilona), az ugyancsak Izraelben élő Irma Biedermann (szül. Holländer Irma), valamint az Egyesült Államokba vándorolt Judith Auerbacher, (szül. Rosner Judit) – visszaemlékezéseit szülővárosukról, méghozzá párhuzamosan négy nyelven: magyarul, angolul, ruszinul és héberül.

Nagyszőlősön "...évszázadokon keresztül együtt éltek magyarok, ruszinok, zsidók – írja bevezetőjében Jichak Livnat. – A különböző nyelvek és kultúrák jól megfértek egymás mellett és kiegészítették egymást. Mindenki megtartotta a saját szokásait és vallását, mégis jól tudtak együtt élni."

Nagyszőlős történetét – különös tekintettel lakossága nemzetiségi összetételének változásaira – dr. Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa foglalta össze rövid tanulmányában a kötet olvasói számára.

szcs

Kárpátinfo.net

Megrongálták a vereckei emlékművet

Súlyosan megrongálták Kárpátalján a vereckei honfoglalási emlékművet, amelyre horogkeresztet és nacionalista feliratokat is pingáltak. Az esetről vasárnap este értesítették kirándulók az ungvári magyar főkonzulátust.
 

A pusztításban leverték az emlékmű két alsó tömbjének kőburkolatát, megbontották a sarkait. Ugyancsak megrongálták az emlékjel fekete gránitból készült, kocka alakú oltárkövét, amelynek letörték a sarkait és részben az éleit.

tablet emlékmű

Fotó: MTI
Szinte a teljes felületet összefestették a garázdák


Az emlékmű északi oldalára a rongálók „Budapest, gyakorolj bűnbánatot Kárpát-Ukrajnáért!”, a nyugati oldalára pedig a „Dicsőség Ukrajnának!” feliratot mázolták fel kék-sárga ukrán nemzeti színekkel. Az emlékmű tömbjeire kék-sárga horogkereszteket pingáltak, az oltárkő keresztje mellé pedig az ukrán címert festették. Az emlékjel déli oldalára az „1939. III.15” feliratot, azaz Kárpátalja magyar királyi honvédség általi elfoglalásának dátumát írták.

A területileg illetékes volóci járási rendőrség helyszínen tartózkodó operatív nyomozócsoportjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy egyelőre nem tudták megállapítani, mikor történhetett az emlékműrongálás, és nyomokat sem sikerült rögzíteniük az éjszaka lehullott nagy mennyiségű hó miatt. {így működik ez a rendszer}

A Vereckei-hágón még az 1896-os Millenniumi év alkalmából állították fel a honfoglalás előtt tisztelgő Turul-emlékművet. Ez Trianon után a csehszlovák hatalmat még átvészelte, de a szovjetek 1994-ben elbontották. Az új emlékmű felállítása a rendszerváltás után merült fel, és 1996-ban kezdték a megépítését, de az ukrán nacionalisták miatt 12 évet csúszott a végleges átadása.

operációs rendszer
 
Fotó: bdk.blog - Az új emlékmű egy éve készült el, a régit a szovjet rendszer hatóságai távolították el a helyéről


Az emlékművet nem először gyalázták meg. Ukrán nacionalista fiatalok csoportja tavaly júniusban ukrán címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő márványtáblát szerelt fel a Vereckei-hágón felépült magyar honfoglalási emlékműre

A múlt év júliusában felavatott emlékmű megrongálása egybeesik azzal a kárpátaljai rendezvénysorozattal, amely napok óta zajlik Kárpát-Ukrajna önálló államként történt kikiáltásának 70. évfordulója alkalmából. A független állam egy napig létezett, míg a bevonuló magyar csapatok visszacsatolták a területet Magyarországhoz.

Tovább

Teljes pusztulás fenyegeti a nevickei várat

Gazdátlanság miatt az enyészeté lehet az Ungvár melletti nevickei vár, amely gyorsan romló állaga miatt sürgős restaurálásra szorul.
A nevickei vár

A XIII. században épült, Európában is ritkaságszámba menő műemlék felújítását készségesen támogatnák különböző nemzetközi alapítványok. A viszonylagos épségben fennmaradt vár azonban jogilag nem létezik, mivel még a szovjet időszakban hivatalosan romnak nyilvánították, így nem szerepel sem Ungvár, sem a járás, sem pedig Kárpátalja megye leltárában. A gazdátlanság folytán nincs, akivel a restauráció támogatására hajlandó szervezetek szerződhetnének -

írta az ua-reporter.com címen elérhető ungvári hírportál.

A beszámoló szerint a középkori műemlék fenntartásához az állam semmivel nem járult hozzá, a vár eddig csak a fanatikus kutatók, önkéntesek és romantikus hajlamú turisták fáradozásainak köszönhetően nem omlott össze.

Olekszandr Dzembasz régész, a Nevickei Vár Társadalmi Egyesület elnöke elmondta, hogy a felújításához ajánlottak támogatást, de tulajdonos hiányában ezzel nem élhettek.

A megye illetékes hivatalnokai ugyanakkor azt állítják, hogy a nevickei vár hivatalosan is nemzeti építészeti emlék, amely állami védelem alatt áll. Ezt megerősítette

Szopkó Tamás, a Kárpátalja megyei művelődési főosztály vezető szakembere is, aki szerint Ukrajnában létezik a nemzeti kulturális örökség körébe tartozó létesítmények védelmének állami programja, de a megvalósítására a megye az utóbbi években egyetlen vasat sem kapott a központi költségvetésből.

A nevickei várnak autentikus az architektúrája, mert az eltelt századok során egyszer sem építették át. A helyi történészek az erődítés falain belül szeretnék visszaállítani a középkori miliőt, de ehhez legkevesebb másfél millió hrivnyára (kb. 45 millió Ft) lenne szükség. A vár lelkes rajongói saját erejükből igyekeznek megóvni a falakat a teljes leomlástól.


Forrás: Kultúra.hu

A várról a Wikupédiában

Képek: Nevicke, 2007 tavasza

Haditurizmus az Árpád-vonalhoz

árpád-vonal

Árpád-vonal, Kárpátalja, turizmus

Történelmi emlékhelyek Kárpátalján

Elsősorban magyar érdeklődőkre számítanak a kárpátaljai haditurizmus szervezői, akik központi programként a második világháború idején a magyar honvédség által kiépített Árpád-vonal és a hozzá kapcsolódó erődítésrendszerek megtekintését ajánlják.

Forrás: [origo]

A kárpátaljai haditurizmus programjának kidolgozásával az Ungvári Nemzeti Egyetem turisztikai tanszékének és a Kárpátaljai Idegenforgalmi Információs Központnak a munkatársai foglalkoznak. Reményeik szerint sok érdeklődőt vonzanak majd a szomszédos országokból, mindenekelőtt Magyarországról és Oroszországból a Kárpátok hegyei közt kiépített és nagyrészt épségben fennmaradt katonai védelmi vonalak - nyilatkozta Olekszandr Koval, az információs központ vezetője az ungvári Novini Zakarpattya hivatalos megyei lap legfrissebb számának.

Forrás: [origo]

Mint mondta, az ukrajnai megye területén hat erődítésrendszer található. Közülük legfontosabb az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített, több mint 600 km hosszú Árpád-vonal, amelynek a Keleti-Beszkidek és a Berecki-havasok között kellett volna feltartóztatnia a Vörös Hadsereg támadását. Ugyancsak második világháború idején épült ki a Hunyadi-vonal, a Szent László- és a Szent István-állások, míg a csehszlovák hadsereg 1919 és 1939 között két erődítésrendszert, a Masaryk- és a Benes-vonalakat létesítette Kárpátalja területén.

Koval szerint az Árpád-vonal már most is vonzza a magyar turistákat, akik közül sokan keresik fel a Velika Hrabivnica község határában található, 800 méter hosszú egykori lőállást. Mint mondta, az erődítésrendszer létesítményei könnyűszerrel megközelíthetők, neki négy óra alatt sikerült az Árpád-vonal 22 objektumát megtekintenie egy kirándulás során.

A magyar turisták számára érdekes vereckei honfoglalási emlékmű kapcsán Koval a többi között kifejtette: a Vereckei-hágóra, ahol a magyar katonák 1939-ben nem lőttek le ukrán ellenállókat, a magyarok akkor is jártak, amikor ott még nem volt emlékjel, és a jövőben is járnának. Akkor miért ne állhatna ott a magyar emlékmű, és miért ne lehetne ezt a hasznunkra fordítani - kérdezte a szakember, aki szerint a honfoglalási emlékmű kérdését konjunktúralovagok fújták fel.

(MTI- Origo)

Az eredeti cikk ukránul: Стежками опришків і оборонними лініями зможуть незабаром ходити гості Закарпаття - a link törölve, a cik már nem található

Kisebbségi magyar közösségek

Bárdi Nándor - Fedinec Csilla - Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században.

Gondolat Kiadó - MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008

 

A könyv az első világháború után kisebbségi helyzetbe került, s külön csoportként megszerveződött magyar közösségek 20. századi történetét foglalja össze, kitekintéssel az 1989. évi rendszerváltások óta végbement változásokra. A szerzők társadalom-, politika-, gazdaság- és művelődéstörténeti szempontok szerint ismertetik meg az olvasót a kisebbségi magyar közösségek kilenc évtizedes fejlődésével. Vizsgálják a Magyarországgal, illetve a többségi nemzetekkel kialakult kapcsolataikat, politikai, jogi helyzetük változásait.

A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, illetve a drávaszögi, muravidéki és burgenlandi magyar közösségek – nagyságrendjüknek és lehetőségeiknek megfelelően, a migrációs és asszimilációs veszteségek ellenére - képesek voltak regionális társadalmi szerkezeteiket, kulturális, oktatási intézményeiket kiépíteni, kultúrájukat és identitásukat megtartani, fejleszteni. Külön fejezetek foglalkoznak a szomszéd országokban élő magyar anyanyelvű zsidók, cigányok és a csángó-magyarok, illetve a nyugat-európai és tengerentúli diaszpóra-magyarság múlt századi történetével.

A nemzeti, kisebbségi kérdések, változások a 20. századi Kelet-Közép-Európa valamennyi nemzetének, államának és magának a régiónak a történelmében végig rendkívül fontos szerepet játszottak. A 20. századi magyar kisebbségtörténet fő kérdéseit, tendenciáit és jelenségeit bemutató könyv a nemzeti, nemzetállami történelmekből rendre kimaradó kisebbségi közösségeket, etnikai, etnopolitikai folyamatokat igyekszik valóságos súlyuknak, szerepüknek megfelelően elhelyezni az elmúlt 90 év történeti folyamataiban. Hiszen a csehszlovákiai, ukrajnai, romániai, jugoszláviai és ausztriai magyarság közösségépítő törekvései, a szomszéd államokban és az államközi kapcsolatokban lezajlott kisebbségpolitikai konfliktusok nemcsak Magyarország és a magyar nemzet, hanem a szomszéd államok és nemzetek történelmének is elválaszthatatlan részét alkotják.

A politikatörténeti korszakhatárok szerint hat részre felosztott könyvből az olvasó képet kap a Magyarországgal szomszédos államok magyar közösségeinek kialakulásáról, ellentmondásokkal teli fejlődésükről. Az egyes fejezetek okfejtését forrásszemelvények, képek, térképek, táblázatok, illetve kronológiai és szakirodalmi adatok egészítik ki.

Előszó

1. Impériumváltás és nemzetállamok 1918–1921

  • Szarka László: A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak
  • Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek ügye a párizsi béketárgyalásokon: határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem
  • Bárdi Nándor: A Romániához került erdélyi, bánsági, kelet-magyarországi magyarok (1918–1921)
  • Simon Attila: A Csehszlovákiához került felvidéki magyarok (1918–1921)
  • Fedinec Csilla: A Csehszlovákiához került Kárpátalja (1918–1921)
  • A. Sajti Enikő: A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került magyarok (1918–1921)
  • Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyarság az első világháború végétől a soproni népszavazásig (1918–1921)
  • Bárdi Nándor: Magyarország és a magyar kisebbségek az 1918 utáni első években: a magyar külpolitika revíziós céljainak megfogalmazása, a kisebbségi kultúra és politika támogatása
  • Eiler Ferenc: A népszövetségi nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer működése az első években

2. A két világháború közti időszak 1921–1938

  • Szarka László: Nemzetállamok, kisebbségek az 1920-as években
  • Bárdi Nándor: A Magyarországgal szomszédos országok magyarságpolitikája a két világháború között
  • Eiler Ferenc: Kisebbségvédelem és revízió. A kisebbségi kérdés helye
    a magyar kormánypolitikában
  • Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség a két világháború között
  • Simon Attila: A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai fejlődés sajátosságai a két világháború között
  • A. Sajti Enikő: A jugoszláviai magyarok a két világháború között
  • Gerhard Baumgartner: Burgenland tartomány felállításától az Anschlussig (1922–1938)
  • Simon Attila - Kovács Attila: Gazdaság és nacionalizmus. Földreformok az utódállamokban
  • Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kultúra, művészet, művelődés, tudományosság intézményei és teljesítményei 
  • Bárdi Nándor: Viták, tervek, javaslatok a kisebbségi kérdés kezeléséről
  • Szarka László: A magyar revíziós politika eredményei és dilemmái
  • Bárdi Nándor: A kisebbségi magyar társadalmak a két világháború között
  • Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kulturális és művészeti élet intézményei
  • Bárdi Nándor: Magyarország és a határon túli magyarok (1948–1989)
  • Tátrai Patrik: A magyar kisebbségek demográfiai fejlődésének fő vonalai a kommunizmus évtizedeiben

3. A második világháború évei 1939–1944

  • Filep Tamás Gusztáv: A "visszatért" magyarok és nem magyarok beilleszkedése, jogi helyzetük és magatartásuk
  • L. Balogh Béni - Bárdi Nándor: A dél-erdélyi magyarság jogi és politikai helyzete a második bécsi döntést követően
  • Popély Árpád: A Szlovák Köztársaságban maradt magyar kisebbség helyzete és önszerveződése
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai autonómia kérdése
  • A. Sajti Enikő: A bánáti magyar kisebbség helyzete a második világháború éveiben
  • Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyar kisebbség a III. birodalomban

4. A világháború végétől a kommunista hatalomátvételig 1944–1948

  • Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek helyzete 1945-ben
  • Nagy Mihály Zoltán: Áldozatok, elhurcoltak, menekülők, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei (1944–1948)
  • Olti Ágoston: A kisebbségi magyarok ügye a magyarországi béke-előkészítésben
  • Novák Csaba Zoltán: A romániai magyar kisebbség helyzete. Petru Groza politikájának magyar támogatása
  • Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség jogfosztása: deportálás, lakosságcsere és reszlovakizáció
  • A. Sajti Enikő: A jugoszláviai helyzet: bosszúakciók, lakosságcsere. Az engedékeny jugoszláv kisebbségpolitikai gyakorlat kezdete
  • Fedinec Csilla: A Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyar kisebbségének helyzete (1944–1946)
  • Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyarság a szovjet megszállás idején (1945–1955)

5. A kelet-közép-európai pártállamokban 1948–1989

  • Stefano Bottoni: Az ötvenes évek a kelet-közép-európai kommunista államokban. A pártállami nemzetiségi politika alakváltozatai
  • Bárdi Nándor - László Márton: A kollektivizálás és a falu átalakítása
  • Stefano Bottoni: A XX. pártkongresszus és az 1956. évi magyarországi forradalom hatása a szomszéd országok kisebbségi politikájára
  • Stefano Bottoni: A romániai modell sajátosságai: a Magyar Autonóm Tartomány. A Ceauşescu-féle modell, a román államnacionalizmus
  • Hornyák Árpád: A jugoszláviai különút kisebbség politikai következményei.
    Magyarok a horvát, szerb és szlovén tagköztársaságban. A vajdasági autonómia és a magyarok 1945–1989
  • Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyar népcsoport az államszerződéstől 
    a keleti blokk összeomlásáig (1955–1989)
  • Popély Árpád: A csehszlovák kisebbségpolitika, a magyar közösség újjászerveződése. A Csemadok szerepvállalása. Az 1968-69-es reformfolyamat és a Husák-korszak
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar életviszonyok a Szovjetunióban. Politika és irodalom
  • Novák Csaba Zoltán: A Brezsnyev-doktrína és a szovjet nemzetiségpolitikai fordulat kelet-közép-európai következményei
  • Bárdi Nándor - Papp Richárd: A kisebbségi magyar egyházak
  • Fedinec Csilla: A kisebbségi magyar oktatásügy helyzete Közép-Európában (1944–1989)
  • Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kulturális és művészeti élet intézményei
  • Bárdi Nándor: Magyarország és a határon túli magyarok (1948–1989)
  • Tátrai Patrik: A magyar kisebbségek demográ.ai fejlődésének fő vonalai
    a kommunizmus évtizedeiben

6. A rendszerváltástól napjainkig 1989–2007

 

  • Vizi Balázs: A kisebbségi jogok újraszabályozása a nemzetközi jogalkotásban és politikában
  • Szarka László: Útkeresés, önszerveződés a rendszerváltás éveiben (1989–1991)
  • Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség helyzetének változásai, társadalmi, kulturális önszerveződésének eredményei
  • Hamberger Judit: A magyar kisebbség jogi-politikai helyzete Szlovákiában
    1989 novembere után
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének változásai Ukrajnában
  • Vékás János: Kelet és Nyugat között: magyarok Szerbiában 1991 után
  • Vékás János: A befejezetlen nemzetállam: magyarok Horvátországban 1991 után
  • Vékás János: Együtt Európában: magyarok Szlovéniában 1991 után
  • Gerhard Baumgartner: Magyarok Ausztriában a rendszerváltástól napjainkig (1989–2005)
  • Bárdi Nándor: A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája 1989 után
  • Gyurgyík László: A kisebbségi magyar közösségek népesedési folyamatai 1989 után
  • Papp Z. Attila: A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei
  • Bárdi Nándor - Fedinec Csilla - Papp Z. Attila: A magyar kultúra és tudomány a kisebbségi magyar közösségekben a 20. század végén
  • Nádor Orsolya: A magyar mint kisebbségi anyanyelv. Nyelvi jogok és nyelvhasználat
  • Bányai Viktória: A Kárpát-medence magyar nyelvű zsidósága
  • Bányai Viktória: Magyar ajkú zsidó közösségek a világban
  • Ilyés Zoltán: A moldvai csángók
  • Szuhay Péter: Magyar nyelvű cigányok a Kárpát-medencében
  • Kovács Ilona: Magyar szórványközösségek a Kárpát-medencén kívül

Válogatott bibliográfia

Statisztikai táblázatok

Térképek

____________________

könyv - online szöveg

Más: weboptimalizálás - seo - honlap google optimalizálás

süti beállítások módosítása