Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2011. dec. 10.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Magyarlakta térségeket érint a fejlesztés

Joggal merülhet fel bárkiben: az ukrán állam az utóbbi két évtizedben nem fordított különösebb figyelmet arra, hogy Kárpátalja alföldi régiót, a túlnyomó részt magyarok lakta térséget fejlessze. Ungvár és Munkács, mint a megye két legnagyobb városa persze kivételt képez, de ezek egyfelől a nyelvhatáron fekszenek, másrészt lakosságuknak mára csak igen kis hányada vallja magát magyarnak. Az ungvári, munkácsi, beregszászi és nagyszőlősi járás magyar falvai - illetve maga Beregszász és Nagyszőlős is - meglehetősen kedvezetlen elbírálásban részesültek az országos és megyei beruházások kihelyezése és a források elosztása terén. Nem tévedett nagyot az, aki gazdasági diszkriminációt emlegetett.

Éppen ezért örvendetes az alábbi hír.

Térségfejlesztési tervek
Kárpátalja magyarlakta vidékén

Kárpátalja kormányzójának első helyettese szerint az ukrajnai megye magyarlakta térségében a közeljövőben jelentős térségfejlesztési beruházások várhatók, amelyek keretében felújítják az úthálózatot, autópályát, hulladék-feldolgozó üzemet, és új határátkelőhelyet építenek.

Ivan Busko az ungvári Kárpáti Igaz Szó című megyei lap csütörtöki számának nyilatkozva a többi között elmondta, hogy tekintettel a 2012-es labdarúgó Európa Bajnokságra, már most elkezdték a főútvonalak javítását Kárpátalja határ menti, főként magyarok lakta vidékén. Az útfelújítási munkálatok, amelyekre 18 millió hrivnyát (kb. 0,5 milliárd forintot) fordítanak, jövő tavasszal folytatódnak - tette hozzá.

Busko kifejtette: azért kezdték el az utak átfogó rendbehozatalát, mivel nagyon sok szurkoló valószínűleg gépkocsival érkezik majd Ukrajnába, s így rendkívül fontos kérdés, hogy milyen az utak állapota. Közölte, már most biztosra vehető, hogy Kárpátalján elsősorban az ukrán-magyar határ csapi és az ukrán-román határon található nevetlenfalui átkelőhelyek fogják lebonyolítani az EB-re irányuló forgalmat, ezért jövőre európai hitelből mintegy 40 millió euró beruházásával felújítják a Csap-Kijev nemzetközi autóútnak a határtól Lembergig terjedő szakaszát.

A kormányzóhelyettes azt is elmondta, hogy a tervek szerint a Beregszászhoz közeli Beregdéda térségében a csapinál nagyobb és korszerűbb közúti határátkelőhely fog épülni az 5-ös számú páneurópai közlekedési folyosó részeként, amikor az M-3-as autópálya eléri az ukrán határt. Megjegyezte: a kérdéssel személyesen Borisz Kolesznyikov miniszterelnök-helyettes foglalkozik, aki hamarosan a helyszínen tájékozódik az autópálya határmetszéspontjáról és Ukrajna területén való folytatásának lehetőségeiről. Úgy vélte, ha az autópálya és a határátkelőhely építésével kapcsolatos jelenlegi elképzelések 5-7 év múlva megvalósulnak, ez új lökést adhat a vidék fejlődésének.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Kárpátalja vezetése mennyire tartja fontosnak a törődést a régió magyarok lakta térségével, Busko hangsúlyozta: semmilyen tekintetben nem tesznek kivételt egy-egy terület lakosságának nemzetiségi összetétele szerint. A térségfejlesztés tervszerűen történik - folytatta -, megemlítve Beregszász ivóvízhálózatának további korszerűsítése mellett több környékbeli magyarlakta település köz- és gyermekintézményeinek soron lévő felújítását.

A magyarlakta térséget is súlyosan érintő hulladékprobléma kapcsán a kormányzóhelyettes elmondta: jövőre EU-s pályázaton nyert egymillió euróból korszerű hulladék-feldolgozó üzem építését kezdik meg a Beregszász melletti Makkosjánosi határában. A jelentős beruházásnak köszönhetően egészségesebb és élhetőbb lesz Kárpátalja síkvidéki régiója - mutatott rá Ivan Busko.

(forrás)

Ukrán családi statisztika – mire költik a pénzt?

létminimum | ukrajna | jövedelem | Az eredeti cikkből megtudható, jelenleg Ukrajnában cirka 8 millió ember él a létminimum alatti jövedelemből. Семейная статистика: где деньги? 

Mire költik a pénzt a családi költségvetésekből? Hány ukrán állampolgárnak van a létminimumnál nagyobb jövedelme? Mennyire gyakori, hogy az ukrajnai családokban hiányoznak még a legalapvetőbb háztartási eszközök is? Ezekre a kérdésekre a Szejcsasz internetes hírújság próbált meg választ adni.

Az utóbbi tíz év során tavaly első ízben fordult elő, hogy az ország lakossága kevesebbet költött étkezésre az összes jövedelmének felénél. Míg 1999-ben még az összjövedelem 65,2%-át, 2003-ban 58,6%-át, 2008-ban már „csak” 48,9%-át fordították élelmezésre.

Az étkezés mellett ugyancsak kevesebbet költöttek alkoholos- és dohánytermékekre (2,2%), távközlési szolgáltatásokra (2,3%). Ugyanakkor az egészségügyi kiadások 2,5%-ról 2,7%-ra nőttek, míg közlekedésre fordított pénz 3,4-ről 4%-ra nőtt.

Háztartási cikkekre, elektromos berendezésekre és lakásfenntartásra az ukránok szerény jövedelmük mindössze 2,8%-át fordították. Ezek után nem kell azon csodálkozni, hogy cd-dvd lejátszó csak minden ötödik családnak van, fényképezőgép pedig minden harmadikban. Porszívóval csak a háztartások 74%-a, mosógéppel 84%-a rendelkezik. Minden 100 ukrajnai családra 107 színes tévékészülék jut, továbbá 106 hűtő- és fagyasztó szekrény.

Nem sajnálták viszont a pénzt az utóbbi években mobiltelefonok vásárlására, amit az is elősegített, hogy áruk évről évre csökkent. Míg 2004-ben százból csak 15 család rendelkezett mobiltelefonos készülékkel, egy évvel később 24, 2006-ban már 81 családnál volt mobil telefon. Tavaly pedig a száz családra jutó készülékek száma elérte a 149-et.

Baráth József, Kitekintő