Kárpátalja - kárpátaljai magyarok

2010. nov. 17.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

A kárpátaljai magyarok körében a legmagasabb a diszkrimináció érzése

Az ukrajnai-kárpátaljai magyarok érzékeltek etnikai alapú diszkriminációt a legnagyobb mértékben a legújabb kutatás adatai szerint

A kelet- és közép-európai nemzeti kisebbségek etnikai alapú diszkriminációs tapasztalatai és kivándorlási hajlandósága

 
Legjobban az ukrajnai magyarok és a lengyelországi ukránok tapasztalnak etnikai alapú diszkriminációt – állapította meg az az összehasonlító kutatás (ENRI-East), amely a társadalmi-etnikai identitás alakulását vizsgálja az EU keleti határai mentén elterülő országok nemzeti-etnikai kisebbségeinek körében. Ez azonban a többség esetében nem torkollik radikális elhatározásokba, így kivándorlási tervbe se, annak ellenére sem, hogy a balti országokban és az Ukrajnában élő kisebbségek körében a legélénkebb a kivándorlási kedv.
 

Az ENRI-East néven futó európai kutatás olyan kisebbségek helyzetét vizsgálja, amelyek az EU keleti határán lévő országokban, az „anyaországhoz” közel, a határ másik oldalán élnek.

A diszkrimináció kutatásának egyik fő eredménye, hogy az ukrajnai magyarok és a lengyelországi ukránok tapasztaltak a leginkább, míg a magyarországi szlovákok, a kaliningrádi litvánok, az ukrajnai lengyelek, illetve a fehéroroszországi lengyelek és „kisebbségpárjuk”, a lengyelországi fehéroroszok elenyésző vagy kis arányban érzékeltek etnikai alapú diszkriminációt. Az 1. térképen látható számok azok arányát mutatják, akiket saját bevallásuk szerint az elmúlt egy évben hátrányos megkülönböztetés ért származása miatt.

A litvániai nemzeti kisebbségek és a szlovákiai magyarok valamivel több, mint tizede, a lettországi oroszok és a lengyelországi ukránok hatoda érezte úgy, hogy hátrányt szenvedett származása miatt. A legnagyobb mértékben az ukrajnai magyarok érzékeltek etnikai alapú diszkriminációt: minden negyedik válaszadó tapasztalt etnikai alapú megkülönböztetést az elmúlt egy évben.

Ugyanakkor a kivándorlásra való hajlandóság két kivétellel (lengyelek Fehéroroszországban és litvánok az Oroszországhoz tartozó kaliningrádi régióban) a balti és a nem EU-tag poszt-szovjet országokban nagyobb, mint a három kelet- és közép-európai ország négy kisebbsége esetében (amelyek közül a lengyelországi ukránok körében a legmagasabb a kivándorlási hajlam). A 2. térképen tizenkét, az EU határai mentén található kelet- és közép európai nemzeti kisebbség kivándorlási potenciáljának mértékét láthatjuk. A számok azok arányát mutatják, akik – ha erre módjuk lenne – biztosan kivándorolnának.

A legerősebb kivándorlási szándék a Lettországban és Litvániában élő, sokszor hontalan státuszú, fővárosi és „vándorlásképes” korú (azaz aktív korú) oroszokat és fehéroroszokat jellemzi: ezeknek a kisebbségi csoportoknak minden harmadik tagja nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, elköltözne az országból. Ennek ellentéte az idős, vidéki, jól integrálódott magyarországi szlovákok elenyésző kivándorlási hajlama (és a lengyelországi fehéroroszoké).


1. ábra A származás miatt hátrányos megkülönböztetést tapasztalók aránya az egyes nemzeti kisebbségek körében az EU keleti határán lévő EU-s és nem EU-s tagállamokban*
 

ábra

*Az egyes kisebbségek és országok Északról Dél felé haladva: oroszok Lettországban, Fehéroroszok, lengyelek és oroszok Litvániában, litvánok a kaliningrádi régióban (Oroszország), lengyelek Fehéroroszországban, fehéroroszok és ukránok Lengyelországban, lengyelek és magyarok Ukrajnában, magyarok Szlovákiában, szlovákok Magyarországon.

 

2. ábra A kivándorlást tervezők aránya az egyes nemzeti kisebbségek körében
az EU keleti határán lévő EU-s és nem EU-s tagállamokban**
 

ábra

**Az egyes kisebbségek és országok Északról Dél felé haladva: oroszok Lettországban, Fehéroroszok, lengyelek és oroszok Litvániában, litvánok a kaliningrádi régióban (Oroszország), lengyelek Fehéroroszországban, fehéroroszok és ukránok Lengyelországban, lengyelek és magyarok Ukrajnában, magyarok Szlovákiában, szlovákok Magyarországon

Forrás: Sik Endre, TÁRKI Zrt.

Infó: Magyarok Ukrajnában, Kárpátalján

Nincs magyar emelt szintű érettségi Kárpátalján

Jövőre sem érettségizhetnek emelt szinten magyarul a kárpátaljai diákok. Az ukrán oktatási minisztérium változtatások nélkül fogadta el a jövő évi felvételi szabályzatot, és nem vette figyelembe a magyarok kéréseit.

A magyar iskolák végzőseinek továbbra is ugyanazt a tesztet kell megírniuk ukrán nyelvből és irodalomból, mint az ukrán iskolák diákjainak. Azt mondják, így továbbra is hátrányban maradnak a felvételiken.

Az ukrán oktatási minisztérium szeptembertől gyűjtötte a javaslatokat, mint mondták, azért, hogy módosítsák a Timosenko-kormány idején, 2 éve kidolgozott felvételi rendszert. Javaslataikat a magyarok is megtették, végül mégis csak az oroszoknak engedélyezték az anyanyelvű felvételit.

Soós Kálmán, a Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora legnagyobb megdöbbenésére nem tudták elérni azt sem, hogy a magyar nyelv és irodalom az elkövetkezendőkben felvételi tantárgy legyen. Ez tovább csökkenti a magyar nyelv presztízsét itt Kárpátalján.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség most azt javasolja, tűzze napirendre a magyar felvételi kérdését a magyar-ukrán kormányközi kisebbségi vegyes bizottság, a legközelebbi ülésen.

Videó lejátszása

Forrás: Lehoczki Zsuzsa, DunaTV

oktatás - képzés - magyar

Hét képviselő a megyei tanácsban

A 2010-es ukrajnai helyhatósági választások eredménye / MTI-Kárpátalja Blog

Mint tudható, a kárpátaljai magyarság szempontjából a 2010-es ukrajnai helyhatósági választások siralmas eredménnyel jártak. A jövőben a magyar lakosság a korábbinál is alacsonyabb számban képviselteti magát a helyi önkormányzati szervekben, holott már azelőtt is messze alatta maradt a lélekszámának megfelelő aránynak. A megyei tanács 108 fős testületébe a két magyar párt most összesen 7 képviselőt tudott bejuttatni, holott Kárpátalján a magyar lakosság kerekítve kb. 12 %-ot tesz ki.

A magyar szavazók mintegy 100 ezer fős kontingense nem igazán értékelte szavazataival a két magyar szervezet működését, kevesebb mint 36 ezer vokssal támogatták pártjaikat.

Az elhúzódó szavazatszámlálás miatt egészen a múlt hét végéig úgy festett, hogy a két meghatározó kárpátaljai magyar szervezet átlépte a 3 %-os küszöböt, és összesen - a korábbi ciklushoz hasonlóan - kilenc képviselőjük lesz a megyei tanácsban, ám a hivatalos eredményhirdetés idejére az UMDSZ szavazatainak száma váratlanul 15 300-ra fogyatkozott, és az a két jelöltjük, aki listán bejuthatott volna, mintegy háromszáz szavazat híján kívül rekedt – írta kedden megjelent számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap. A különös fordulatnak leginkább az Régiók Pártja (PR) és az Egységes Központ (JC) örülhet, mivel a kiesett két magyar helyére az ő jelöltjeik kerültek – olvasható a cikkben. A lap szerint az UMDSZ-nek négy egyéni választókerületből bejutott képviselője van a Kárpátalja megyei tanácsban, míg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) – 20 456 vokssal – pártlistán három képviselőt küldhet a testületbe.

Sovány vigasz, hogy az ukrán pártok színeiben több magyar jelölt is bejutott a testületbe. Így a csupán Kárpátalján erős pozíciókkal rendelkező JC pártnak négy magyar nemzetiségű képviselője lesz a megyei tanácsban. A JC frakciója egyébként 46 főt számlál, míg a második legnépesebb csoport, a PR 36 képviselőt delegál a testületbe. Az ellenzéki Batykivscsina (Haza) párt összesen 8 mandátumot, a választásokon első ízben indult Erős Ukrajna párt pedig három mandátumot szerzett. A kárpátaljai megyi tanácsban (képviselőtestületben) valószínűleg a PR és a JC alkot majd koalíciót, értesüléseink szerint a KMKSZ frakciója semmiképpen nem vesz részt a koalicióban, az UMDSZ megfelelő megkeresés esetén akár igent is mondhat.

Címkék: politika