Kárpátalja - kárpátaljai magyarok

2010. nov. 07.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Aki kilóg a sorból, megnézheti magát!

Üzenet a határon túlra

Orbán Viktor egyik választási ígéretének teljesítését pipálta ki azzal, hogy hat év után újra összehívta a Magyar Állandó Értekezletet.

Ennél több nemzetpolitikai szempontból nem is nagyon történt tegnap a parlamentben – maga a tanácskozás nem igazán igazolta, hogy e fórum felújítására múlhatatlanul szükség lett volna. Ilyesmit még akkor is nehéz volna állítani, ha maga a kormányfő kedvtelve ecsetelgette a külhoni magyar vezetők előtt, mennyire megnyomorította a nemzetet a MÁÉRT-nélküli élet, amelyet egy beteges politika kényszerített az emberekre.

Máig vitatott, mi minden játszott szerepet a fórum szüneteltetésében. Az azonban nem vitatható, hogy az anyaországi támogatások MÁÉRT hiányában is rendben eljutottak a címzettekhez – ezek mértéke pedig nem lett kisebb, mint korábban volt.

Ma sokan egyfajta aranykorként próbálják láttatni a régi MÁÉRT-os időket. Pedig ez az állítás messze van az igazságtól. Igaz, a MÁÉRT-nak mindig is a nemzeti egységet kellett volna szimbolizálnia. Csak éppen ez szinte sose sikerült neki. E tanácskozásokat sokkal inkább az éles pártpolitikai szembenállás jellemezte – a mindenkori kormányok (de legfőképpen az előző Orbán-kabinet) egyfajta transzmissziós szíjat láttak benne, amelynek segítségével érvényesíthetik akaratukat a határon túli magyar pártoknál.

E kézi vezérlésnek aztán voltak nyertesei és vesztesei – az előbbieknek, vagyis az adott kormányhoz közelállóknak több anyaországi támogatás jutott, a szuverenitásukra kényesebb szervezeteknek kevesebb. Még emlékszünk azokra a vádakra is, hogy Orbánék megosztani igyekeznek az érintett pártokat, döntőbírói szerepet vindikálnak maguknak belső ügyeikben, személyi választásaiknál.

Nyilvánvaló, hogy a tegnap tárgyalóasztalhoz ülő határon túli magyar vezetők leginkább arra lettek volna kíváncsiak: a MÁÉRT felújítása vajon e régi gyakorlat felújításának a szándékát jelzi-e? Merthogy az új kormány több ilyesmire utaló lépést tett az elmúlt hónapokban – és ez érzékelhető aggodalmakat váltott ki körükben. Nem kerülte el a figyelmüket például, hogy kedvenceik mellett Orbánék nyíltan beavatkoztak előbb a szlovákiai, majd pedig a kárpátaljai magyar pártok választási kampányába; máris kitagadták a magyarság kebeléből a szlovákiai Híd pártot és Bugár Béláéknak annak ellenére sem küldtek meghívót, hogy nyáron rájuk szavazott a szlovákiai magyarság túlnyomó többsége.

Miközben Orbán Viktor tegnapi beszédéből a külhoni magyar vezetők megtudhatták, hogy a magyar nagy nemzet, a fentebb említett ügyekről a kormányfő egyetlen szót sem szólt. Mint ahogy a „piszkos anyagiakról” sem. Két kormányfői üzenet így is világos: a határon túli vezetőknek a nemzeti egységre úgy kell vigyázniuk, mint a szemük fényére (vagyis, aki kilóg a sorból, megnézheti magát). És: európai viszonylatban is párját ritkítóan stabil az anyaország kormánya (tehát rendezkedjenek be hosszabb távú együttélésre Orbán Viktorral).

Kiss Tibor, Népszabadság, 2010. nov. 6.

Befellegzett a kárpátaljai magyarságnak?

kárpátaljai magyarság - ukrajnai választások - szavazat vásárlás

Árucikké váltak a kárpátaljai magyarok

A vasárnapi ukrajnai helyhatósági választások bebizonyították, hogy Kárpátalján szavazat formájában immár a magyarság is árucikké vált – írta az Ungváron kiadott Kárpáti Igaz Szó című lap.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság publicisztikai írása a többi között megállapítja, hogy a kilencven évvel ezelőtt egyfajta emigrációba kényszerített egyharmadnyi magyarságon belül ott jelentkeztek és jelentkeznek a gondok, ahol kicsi a közösség.

Még nagyobb a probléma ott, ahol e közösség teljesen átvette a többség mentalitását, szokásrendjét, és már rég nem magyarul gondolkodik, ahol "a teljes önfeladás alattomos kórja a lelkeket támadta meg, méghozzá eredményesen" – olvasható a cikkben, amely szerint innen „nem méterek, centiméterek, hanem sokkal inkább milliméterek választanak el mindenkit attól, hogy a lélek után a nemzettest is kapituláljon."

A publicisztika szerint Ukrajna a világ legkorrumpáltabb országai közé tartozik, s az országban uralkodó állapotok a magyarokat is rákényszerítik arra, hogy e "rend" alapján éljenek. „Mind ez idáig azonban azt hittük, hogy bár minden eladó és minden megvehető, a magyarságunk azért talán mégsem”, ám a választások bebizonyították, szavazat formájában immár az is árucikké vált – mutatott rá a szerző.

„Nem adjuk ugyan oda egy féldeciért, mint a velünk együtt élő egyik-másik nemzetiség tagjai, de négy üveg pálinka, vagy két kilogramm hús, vagy tizenhárom liter benzin, vagy tíz kilogramm rizs áráért, azaz száz hrivnyáért (csaknem háromezer forint) dalolva kótyavetyéljük el a kárpátaljai magyarság jövőjét. Közösségünk lelke még nem aludt ki. De már csak pislákol...” – zárta írását az ungvári magyar lap.

Megmérettetett és könnyűnek találtatott a kárpátaljai magyarság

Az ukrajnai helyhatósági választások napja, 2010. október 31-e a reformáció és a demokrácia ünnepe helyett a legtöbb magyarlakta kárpátaljai településen az árulás és a demokrácia szégyenének napjaként vonul majd be a történelembe – írta a Beregszászon kiadott Kárpátalja című hetilap.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szócsövének számító lap írása szerint kudarcba fulladt a KMKSZ több száz aktivistájának a törekvése, hogy a választási kampány során elmagyarázzák a magyar embereknek, mit kockáztatnak a voksukkal, és mekkora tétje van a döntésüknek. A jelek szerint csak kevesen vették komolyan az intelmeket, s álltak hozzá felelősségteljesen, öntudatosan, nemzeti elkötelezettséggel felvértezve állampolgári kötelezettségükhöz – olvasható a cikkben.

Alig hat éve, amikor Kárpátalján a legtöbbeknek máig fájó és megbocsáthatatlan kettős állampolgársági (magyarországi) referendum kérdése elbukott, ugyanazok a magyarok nevezték anyaországi honfitársaikat nemzetárulóknak, akik most olcsón, mondhatni bagóért eladták magyarságukat, identitásukat, nemzeti önbecsülésüket – fogalmazott a hetilap. A legfájóbb mindebben az – a Kárpátalja megállapítása szerint–, hogy ugyanezek a derék "magyarok" néhány hónap múlva bizonyára az elsők között lesznek majd, akik benyújtják a kettős állampolgárságra való "jogos" igényüket és bizonyára az óvodai, oktatási és vízumkérelmi támogatásért is kitartóan tartják majd a markukat.

A most egy-kétszáz hrivnyáért (közel 3–6 ezer forintért) eladott szavazatok miatt bekövetkezett az, hogy a helyi szinten legfőbb döntéshozó testületként szolgáló beregszászi járási tanácsban (közgyűlésben) a korábban birtokolt mintegy 70 százaléknyi mandátum helyett a néhány hét múlva felálló 60 fős testületben a magyar pártok együtt is csak alig 30 százalékot fognak kitenni, vagy hogy a 110 tagból álló megyei tanácsban két kézen meg lehet majd számolni a magyar képviselők számát – mutat rá a beregszászi magyar lap, amely szerint a kárpátaljai magyarság ismét megmérettetett és minden eddiginél könnyebbnek találtatott.

forrás: MTI-Figyelőnet

"egyszerűen megvették a magyar szavazatokat"

MTI-Népszabadság, 2010. nove. 2.:

Kárpátalja: „egyszerűen megvették a magyar szavazatokat”

A vasárnapi ukrajnai helyhatósági választások kedd délelőtt közölt előzetes eredményei szerint nagy valószínűséggel mind a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), mind az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) - a háromszázalékos küszöbértéket alig átlépve - pártlistán bejut a Kárpátalja megyei tanácsba (közgyűlésbe).

A még nem végleges adatok szerint a KMKSZ a kárpátaljai szavazatok négy százalékát megszerezve két, ideális esetben három képviselőt küldhet pártlistáról a megyei tanácsba, míg a voksok 97 százalékának összesítése mellett az UMDSZ a voksok 3,01 százalékának birtokában – a már megválasztott négy egyéni képviselőn kívül – további két képviselőt juttathat a megyei képviselőtestületbe. A KMKSZ egyetlen képviselőjelöltjének sem sikerült egyéni választási körzetben mandátumot szereznie.

A voksolás magyar szempontból gyenge eredményeit értékelve Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a vasárnapi ukrajnai helyhatósági választások mind a KMKSZ-t, mind a kárpátaljai magyarságot tekintve rosszabb eredményt hoztak, mint a 2006-os, ugyancsak gyengén sikerül voksolás. Ennek oka elsősorban az, hogy a kárpátaljai magyarság szavazatai nagy részét akkor is és vasárnap még nagyobb számban a magyar szervezetek helyett ukrán pártokra, mindenekelőtt egy Kárpátalján erős pozíciókkal rendelkező pártra adta - tette hozzá. Vagyis kijelenthető, hogy – mint fogalmazott – a magyar voksokat 100–150 hrivnyáért, azaz három-négyezer forintnak megfelelő összegért „egész egyszerűen megvásárolták”. Ez elsősorban a falvakra volt jellemző, a városokban jobb volt a helyzet, itt a KMKSZ jobban is szerepelt.

Gajdos István, az UMDSZ elnöke az MTI-vel telefonon közölte, hogy nagy valószínűséggel az UMDSZ is átlépi pártlistán a megyei képviselőtestületbe való bejutás küszöbét. A vasárnapi választás eredményeiről kifejtette, hogy azok nagyon lehangolóak, a kárpátaljai magyarság megosztottsága miatt rendkívüli mértékben előretörtek a magyar körzetekben az ukrán pártok, elsősorban a Jedinij Centr (Egységes Centrum - JC). Ez meg fogja gyengíteni a magyar érdekképviseletet a 104 tagú megyei tanácsban – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a megosztottság hatása mellett „a kárpátaljai magyarok két kiló hús árának megfelelő összegért eladták a voksaikat”, s a 2006-os választásnál is kevesebben szavaztak a magyar pártokra.

Az UMDSZ elnöke szerint némi vigaszt jelent a kedvezőtlen választási eredmények tükrében, hogy a szervezetnek négy egyéni jelöltjét sikerült megyei tanácsi mandátumhoz juttatnia. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy mindkét magyar szervezet bejut a megyei képviselőtestületbe, ami 4-5 további mandátumot jelenthet. A város történelmi magyar nevének visszaállításáról Beregszászon vasárnap megtartott helyi népszavazással kapcsolatban elmondta, hogy ezen a téren is romlott a helyzet, hiszen míg a kérdésről 1990-ben tartott referendum alkalmával leadott 12 ezer voksból mindössze ezer volt a „nem” szavazat - akkor a népszavazást nem ismerték el érvényesnek -, addig a mostani népszavazás 10 ezer voksából az ellenszavazatokhoz képest alig négyszázzal volt több a Beregszász név hivatalossá tételét támogató voks - vagyis csak kis többséggel győzött az "igen" szavazat, s az eredményt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A magyar kisebbségi politikus szerint ez az erős ukrán nacionalista pártok és a JC által folytatott ellenpropaganda hatásának tudható be.

Gajdos István végül elmondta, hogy a választók bizalmának köszönhetően tovább folytathatja polgármesteri tevékenységét Beregszász élén.


A témával kapcsolatban lásd még: írás Balla D. Károly blogjában

Címkék: politika, közélet