Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2016. júl. 02.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Kárpátaljai meteorit

knyahinya-meteorit-becs.jpgA Knyahinai (Csillagfalvi) meteorit Európa legnagyobb tömegű meteoritja

A tudományos leírásokba Knyahinya néven került be az 1866. június 9.-én az Ung vármegyei (ma Ukrajna, Kárpátalja) Knyahina, Csillagfalva település környékén földet ért meteorit.

A meteorit fő lelőhelyének egyéb megnevezései: Csillagfalva, Knahyna, Kniaginia, Knyhyna, Kuyahinga, Nagy-Bereszna.

Az égből érkező kondrit, a maga 500 kilogrammjával a legnagyobb tárgy, mely Közép-Európa területén bolygónk légterébe lépett. A fényes nyári délutánon érkező meteorit mintegy 1200  darabra hullott szét, és beterítette Zemplén megyében Zboj, Ung megyében Újsztuzsica (Nova Sztuzsicja), Knyahinya és Sztricsava falvakat. Csodával határos módon senki sem sérült meg, és károkról sem írnak a korabeli források.

A meteorit Liptószentmiklós környékén tűnt fel az égbolton, és mintegy 220 kilométert haladt keleti irányba, majd körülbelül 40 kilométerre a kárpátaljai Knyahinya falu felett felrobbant. A becslések szerint a meteorit az atmoszférába lépése előtt mintegy 90 centiméter átmérőjű és 1300-1400 kilogramm tömegű lehetett.

Miközben keresztülrepült Ung megyén, jelentősen veszített tömegéből, és már csak ötszáz kilogramm tömegű volt a detonáció pillanatában. A meteorit darabkái egy hétszer tizenegy kilométeres területen szóródtak szét a Nagybereznai járásban, nehéz hegyi terepen, az erdőben.

A meteorit legnagyobb darabját 8 kilométerre Knyahinya falutól találták meg, ennek súlya 279,76 kilogramm, és jelenleg a bécsi természettudományi múzeumban látható.

Érdekesség, hogy egy 46 kg-os darabot megvásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum, 760 forintért ungvári tulajdonosától, mely az 1956-os forradalom során megsemmisült.

A meteorit külsejéről így számolnak be a korabeli források:

A knyahinyai kövek kívülről fekete, többé-kevésbé fénylő vagy fénytelen kéreggel vannak beborítva, mely néhol sima, másutt ripacsos s imitt-amott homorú mélyedéseket mutat.

A lelőhely térképe:

 

H.CS.

Tovább

Dokumentumkötet jelent meg Novák Endre munkásságáról és "kórházáról"

novak endre muzeumAz Ungvári Novák Endre Kórház hiteles története (A legrégebbi időktől máig) - 3 kötetben című mű első kötete A kórház fejlődése és működése Novák Endre vezetése alatt (1874-1928) címen jelent meg a Patent kiadó gondozásában Ungváron.

A kötet megjelenésének apropója, hogy 2016-ban ünnepli a kórház alapításának 150. évfordulóját. A két szerző Turák József és Jacina György a teljesség igényével gyűjtötték össze az összes fellelhető archív dokumentumot, iratot és publikációt magán és hivatalos archívumokból. A szerzők kiemelik, hogy a dokumentumok gyűjtésére és feldolgozására rányomta bélyegét Kárpátalja elmúlt másfél száz éves történelmének viszontagsága. A mű nemcsak a kárpátaljai megyei kórháznak s Novák Endrének állít emléket, de Kárpátalja történetével is foglalkozik a gyógyászat szemszögéből.

A kötet szerzői ezt így fogalmazták meg:

Megpróbáltuk megközelíteni azon folyamatokat, melyek az Ung megyei, Ung városi egészségügyi intézmény fejlődésével és a kor társadalmi, gazdasági és politikai eseményeivel kapcsolatosak és a XI. századtól a II. világháború végéig tartottak.

turak jacina novak endreA hatszáz oldalas kötetben a kórház alapításának és működésének statisztikái, hivatalos dokumentumai, alapítólevele és szabályzata mellett Novák Endre életéről szóló adatok, információk és dokumentumok is szerepelnek. A kötet 12 részből és 88 fejezetből áll, 311 illusztrációt és 91 táblázatot és diagramot tartalmaz.

Dr. Novák Endrét 1874-ben nevezték ki a kórház főorvosává, Dr. Preisz Jakabot váltotta. Tevékenykedése alatt alakult valódi kórházzá az orvosok rendelkezésére bocsátott épület, és lett megyeszerte elismert intézmény.

Külön érdekesség, hogy a szerzők a kórház és a bábaképző intézet körül kialakult konfliktusról szóló fellelhető dokumentumokat is közlik. 1907-ben érkezett feljelentés a főorvos ellen, mely nyomán eljárás indult, amelynek végén Ungvár városa hivatalosan is elismerte  Novák Endre „tisztességét”.

A könyvben szereplő dokumentumok és illusztrációk érdekessége, hogy a legtöbbjük Ungváron íródott hivatalos nyelven: magyarul, szlovákul, csehül, oroszul és ukránul.

Документальна історія лікарні імені Андрія Новака в Ужгороді (з найдавніших часів до наших днів) : у 3 т. Т. 1 / Турак Й.А., Яцина Ю.Ю. -- Ужгород : ТДВ "Патент", 2016.- . ISBN 978-617-589-102-5

Т. 1 / Розвиток та діяльність лікарні під керівництвом Андрія Новака (1874-1928). -- 2015. - 624 с. : іл., табл. ISBN 978-617589-104-9

H. Cs. könyvismertetője

Tovább

Babiloni Kárpátalja

miscevij_babilon.JPGMegjelent Csernicskó István és Fedinec Csilla új, ukrán nyelvű monográfiája Babiloni Kárpátalja: a regionális nyelvpolitika története a XX. század első felében (1944-ig) címmel, az Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete szakmai ajánlásával, az ungvári Lira könyvkiadó gondozásában. A monográfia a 20. század első felének nyelvpolitikai törekvéseibe enged betekintést a mai Kárpátalja területén, különös tekintettel a nyelvek életét befolyásoló objektív (történeti, politikai, gazdasági, szociális-kulturális, társadalmi-demográfiai) és szubjektív (ideológiai) tényezőkre.

Черничко Степан, Фединець Чілла

НАШ МІСЦЕВИЙ ВАВИЛОН

Історія мовної політики на території сучасного Закарпаття у першій половині ХХ століття (до 1944 року)

Монографія. – Ужгород: Поліграфцентр «Ліра», 2014.

Szerzők: Csernicskó István és Fedinec Csilla
Kiadás helye: Ungvár
Kiadó: Poligrafcentr LIRA
Kiadás éve: 2014
ISBN: 978-617-596-143-8
Oldalszám: 240

 

Ismertetés

Az Ungvári Nemzet Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete tudományos tanácsa által kiadásra javasolt monográfia a 20. század első felének nyelvpolitikai törekvéseibe enged betekintést a mai Kárpátalja területén, különös tekintettel a nyelvek életét befolyásoló objektív (történeti, politikai, gazdasági, szociális-kulturális, társadalmi-demográfiai) és szubjektív (ideológiai) tényezőkre. 

(rövidesen részletesebben is)

 

Tovább

Csillag viseli egy földink nevét

MTI-hír: Csillagot neveztek el a kárpátaljai Nagyszőlősön élő Hasznyuk Józsefről, aki a múlt század 50-es éveitől gyűjti az űrhajózással kapcsolatos bélyegeket és relikviákat, emellett kapcsolatokat ápolt a Gagarin család minden tagjával.
 

Az egykor sikeres labdarúgó, ma ifjúságvédelmi szakemberként tevékenykedő Hasznyuk József a hét elején vette át az Ukrán Állami Űrkutatási Ügynökség okiratát arról, hogy ezentúl az ő nevét viseli egy csillag a Lant csillagképben. Az űrkutatási hivatal ezzel a gesztussal Hasznyuknak a világűrkutatás és űrhajózás vívmányait népszerűsítő, valamint ifjúságnevelő tevékenysége előtt tisztelgett. Az ünnepség keretében az orosz Roszkoszmosz űrügynökség Mihail Jangel-éremmel, Beregovoj Kozmonauta-éremmel és Jurij Gagarin-éremmel tüntette ki az űrkutatás nagyszőlősi szerelmesét – adta hírül csütörtökön az ua-reporter.com ungvári hírportál.

A kitüntetések ünnepélyes átnyújtásakor Eduard Kuznyecov, az Ukrán Állami Űrkutatási Ügynökség elnökhelyettese hangsúlyozta: az idén méltatjuk Gagarin űrrepülésének 50. és Jangel űrrakéta-tervező születésének 100. évfordulóját. Hozzátette: „nagyra értékeljük azokat az embereket, akik az űrtechnikát népszerűsítik, és az ifjúság érdeklődését az űrkutatás felé terelik”.

A néhány éve Nagyszőlős díszpolgárává avatott Hasznyuk József még 1957-ben, a Szputnyik-1 űrhajó világűrből küldött hangjelzéseit közvetítő moszkvai rádiót hallgatva határozta el, hogy az űrkutatásról kiadott bélyegeket fogja gyűjteni. Amikor Jurij Gagarin 1961. április 12-én első emberként kijutott a világűrbe, úgy döntött, felveszi vele a kapcsolatot. Levelet írt Csillagvárosba, és két hónap múlva megjött az űrhajós saját kézzel írt válaszlevele és dedikált fényképe, ami meghatározó jelentőséggel bírt a hobbiját illetően. A világ első űrhajósának utolsó levelét egy nappal annak tragikus halála után kapta kézhez.

Hasznyuk a Gagarin családdal és az Interkozmosz program résztvevőivel tovább ápolta a kapcsolatot, és szinte valamennyi kozmonauta elküldte neki dedikált fotóját, sőt olyan ritkaságokkal is kedveskedtek, mint a Szaljut űrállomáson lebélyegzett, világűrt megjárt üdvözlőlapok. Gagarin édesanyja 1984-ben, nem sokkal halála előtt küldött levelében köszönte meg neki, hogy ápolja fia emlékét.

A kárpátaljai gyűjtő a NASA asztronautáival, köztük a Holdra elsőként lépő Neil Armstronggal is felvette a kapcsolatot, és levelezett Farkas Bertalannal.