Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2017. jún. 04.
A blogot jegyzi: bdk 1 komment

Trianoni naplók - Mi és hogyan történt 97 éve?

Új könyv készül a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről

nagy trianon palota békeszerződés

A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében (1920. június 4.) Fotó: Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques

a Wettstein-napló azokról a propagandaakciókról is szól, amelyeket a magyarbarát szlovák, ruszin és bánáti aktivis­ták hajtottak végre 1920 első felében

Trianon kétségtelenül a magyarság legnagyobb történelmi traumája. A békediktátum következményei ismertek, előzményiről kevesebb szó esik, aláírásának körülményeit pedig legendák övezik. A történtek felidézését a tárgyilagos értékelések mellett legtöbbször érzelmi motívumok és aktuálpolitikai szándékok is kísérik. A nemzeti érzületből táplálkozó sérelmi magatartás nehezen tűri a kritikus hozzáállást, annak megfogalmazását, hogy bár a békeszerződés a magyarságra nézve mindenképpen igazságtalan volt, ám egyrészt a dolgok ilyetén alakulásában a magyar politikai vezetésnek is megvolt a maga felelőssége, másrészt a Trianon előtti államformáció sem feltétlenül tekinthető igazságosnak, különösen akkor nem, ha a „magyar igazság” mellett a „román-, szlovák-, szerb-, ruszin stb. igazság” aspektusait és megvizsgáljuk. Éppen ezért rendelkezik kiemelkedő jelentőséggel minden olyan feldolgozás, amely az ismert tényeket kevésbé ismert történések kontextusába helyezi. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóműhelyében készülő kiadvány mindenképpen ezek sorát gyarapítja.

Egy reménytelen küldetés krónikája - Trianoni naplók, dokumentumok

Fazekas Andrea összefoglalója

Kárpátaljai magyarként nem kell magyarázni számomra, mit is jelent Trianon, azonnal az I. világháborút lezáró békeszerződésre és annak súlyos következményeire gondolok, amikor a történelmi Magyarországot feldarabolták. Idén már 97 éve annak, hogy a magyarság egy nem elhanyagolható része a trianoni határokon kívül rekedt. A „szomorú szertartást”, azaz az 1920. június 4-ei békediktátumot több hónapos előkészület előzte meg, amelyen a magyar küldöttség is részt vett. A 26 politikusból, diplomatából és szakértőből, háromfős irodai személyzetből, továbbá hat gépíró­nőből, négy nyomdászból, négy irodaszolgából, hat újságíróból, öt vasutasból és hatfős vasúti éttermi személyzetből álló, 1920. január 5-én a Keleti pályaudvarról Apponyi Albert gróf vezetésével útra kelt a magyar békedelegáció. De vajon milyen szerep jutott a magyar küldöttség számára? Milyen stratégiájuk volt? Milyen körülmények között s hogyan próbáltak meg teljesíteni egy lényegében reménytelen küldetést? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ - nagyrészt korabeli, közöttük a szakemberek számára is újdonságot jelentő – a nagypolitika kulisszái mögé is betekintést engedő dokumentumok segítségével az a hamarosan megjelenő hiánypótló kötet, amelyet az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós szerkesztett.

A kötet szerkezetét két fő dokumentum adja: a Wettstein-napló eredetije és a Csáky-napló magyar fordítása, amelyek az oldalpárok bal oldalán olvashatóak, míg a jobb oldalon a napi bejegyzésekhez dátum, illetve téma szerint kapcsolódó egyéb források szerepelnek. A Csáky István gróf által feljegyzett naplóra eddig is meghatározó forrásként hivatkoztak a történészek, ám a Wettstein János a hagyatékából előkerült feljegyzések, eddig feldolgozatlanok voltak. Ez utóbbi azért is fontos forrás, mert „a Wettstein-napló afféle belső munkaanyag volt, és nem a nyilvánosság számára készült, meglehe­tős nyíltsággal szólt néhány bizalmas ügyről is. Így például azokról a propagandaakciókról, amelyeket a magyar kormány által politikailag és anyagilag is támogatott magyarbarát szlovák, ruszin és bánáti aktivis­ták hajtottak végre 1920 első felében azzal a céllal, hogy a Felvidék, Kárpátalja és a Bánság területét ne csa­tolják el Magyarországtól.”

wettstein istván csaky istván -trianonWettstein János követségi tanácsos és Csáky István gróf. Forrás: A magyar békeküldöttség naplója. Neuilly – Versailles – Budapest (1920)

A kötet készítői igyekeztek kulcsfontosságú, jellegzetes és érdekes darabokat válogatni: a közölt dokumentumokban részletesen olvashatunk legendás beszédeket és kevésbé ismert drámai vitákat is. Többek közt azt is ismertetik a szerzők, hogyan jelölték ki Drasche-Lázár Alfréd államtitkárt és Bernárd Ágost népjóléti és munkaügyi minisz­tert a békeszerződés aláíróinak: „Teleki Pál és később Soós Károly vállalta volna önként a feladatot, őket azonban Apponyi javaslatára felmentették, mert az elszakított magyarság lelkén, úgymond, még fájdalmasabb sebet ejtett volna, ha a békét erdélyi származású politikus írja alá.”

A kötetben a forrásokon kívül olvashatók a magyar békeküldöttség által 1920 januárja és márciusa között benyújtott 38 jegyzék és a hozzájuk tartozó mellékletek listája, a szakirodalmi, levéltári és múzeumi hivatkozásokat tartalmazó forrás- és irodalomjegyzék, valamint névmutató.

Trianont nem lehet, pontosítok: nem szabad elfelejteni, bármennyire is fájó pontja a történelmünknek, az ehhez hasonló kötetek pedig kicsit közelebb vihetnek az események megismeréséhez, ezáltal a feldolgozáshoz. A minisztertanácsi jegyzőkönyveket, a magánnaplókat, leveleket, visszaemlékezéseket, újságcikkeket, riportkönyveket és korabeli fotókat közlő kötet nemcsak a történelem iránt érdeklődőket köti majd le, de a laikus olvasók számára is érdekes és hiteles olvasmányul szolgálhat.

Tovább

Utcanévváltozások Ungváron a „dekommunizáció” jegyében

karpatalja ungvar utcanevKárpátaljai érdekességek: Lenon utca?

Kárpátalján új erőre kapott a „dekommunizáció”, azaz a szovjet időszakból maradt utcanevek megváltoztatása. A 90-es években, a Szovjetunió megszűnése után a legtöbb kommunista nevet megváltoztatták, de furcsamód sok a mai napig megmaradt.

Március első hetében röppent föl a hír, mely inkább csak hoaxnak tűnik, de az országos sajtó is átvette, hogy Henagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója rendeletet adott ki, melyben a Técsői járási Alsókálinfalván található Lenin utcát mostantól Lenon utcára kereszteli, a Beatles énekesének tiszteletére. A hír több kérdést is felvet, annyi bizonyos, hogy a jelenlegi ukrajnai folyamatokra a kommunista múlttal kapcsolatban remekül rávilágít.

Ungváron a városi tanács 22 utcanevet változtat meg rendeletileg. Az utcák között sok olyan van, mely elvesztette eredeti kommunista jelentését a fiatalok számára. Az új utcanevek között néhány egészen különöset is találunk.

Az ungvári Halana utcát ezentúl „Krut hősei” utcának nevezik, azon fiatal kadétok tiszteletére, akik 1918-ban Krut város vasútállomásánál győzelmet arattak az orosz-bolsevik támadók felett.

A 9 Szicsnya (Január 9.-e) utcát Szicsgárdisták utcára keresztelték, az Osztrovszkoho utca pedig a Kárpát Ukrajna nevet veszi fel.  Nyilvánvalóan az Európai Uniós csatlakozás és közös megbékélés szellemében választották ezeket az erősen nacionalista utcaneveket.

Az új utcanevek általában híres zeneszerzők, írók, költők, tudósok nevei, végső soron igazolható döntések.  Az Ungvári utcák régi és új nevei:

Régi utcanév Új név
Belinszkoho Bradacsa I.
Blagojeva Potusnyák F.
Bozsenka Gosovszkoho V.
Ivana Vasa Csubinszkoho P.
Halana Herojiv Krut
Kolhoszpna Kocaka A.
Kotovszkoho Ivaszjuka V.
Lazo Sz. Mészáros K.
Mondoka I. Verbickoho M.
Parhomenka Dobosa Sz.
Párizsi Kommün Kondratyuka Ju.
Szidorjak Irljavszkoho I.
Telmana Keresztelő Szent János
Terek P. Popovics D.
Vatutyina Fircák I.
Lavriscseva Suhevicsa R.
9 Szicsnya Szicsgárdisták
Osztrovszkoho Kárpát Ukrajna
Plehánová Lengyel V
Dzsambula Komendarja V.
Lokoti Zoreszláv
Rotman Vesivanoho V.
Tovább

Botrány a Kárpátaljai Megyei Tanács ülésén

karpatalja karpataljai megyei tanacsTörténelme során talán a legbotrányosabb alakuló ülésre került sor a Kárpátaljai Megyei Tanács üléstermében.

Az alakulóülés kezdetén még minden nyugodtan, ünnepélyes formában folyt. Az október 25-i helyhatósági választáson megválasztott képviselők letették az esküt és átvették mandátumaikat. Ekkor még a bizakodás, a megújulás légköre lengte be Kárpátalja vezetőinek környezetét.

Az indulatok akkor szabadultak el, amikor a megyei tanács új elnökéről kellett volna szavazni. A listavezető Jedinij Centr a KMKSZ képviselőivel kiegészülve a Batykivscsina képviselőjét Olekszandr Kemenyast jelölték a posztra, s értelemszerűen többségük lévén biztosnak tűnt a szavazás eredménye. Ekkor kezdődött a komédia.

Az ukrán elnök, Petro Porosenkó pártjának képviseletében Henagyij Moszkál  nagyfokú ordibálással tűntette ki magát. A hangulat tetőfokán elődjét, nemes egyszerűséggel, „budifőnöknek” nevezte. A Vidrodzsennya Párt egészen egyszerűen ellopta a szavazó urnát és megrongálták a szavazófülkét.

Az ülés ilyen fokú szabotálása alkalmat adott a háttéregyezkedésekre, melyek nem jártak sikerrel. Az ülésnek nevezett cirkusznak végül is egy kellemes bombariadó után vetettek véget, és a Kárpátaljai Megyei Tanács ülését november 27-ig elnapolták. Folytatása következik.

H.Cs.

Tovább

Az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarok

A sorsnak egy perverz játéka, hogy a kárpátaljai magyaroknak - ha behívót kapnak - egy olyan zászlóaljnál kell szolgálniuk és meghalniuk, amely részt vett 1944-ben Kárpátalja megszállásában, 1956-ban pedig lőtte Budapestet.

- kezdi legutóbbi blogbejegyzését Horváth Csaba, aki alig néhány nappal ezelőtt indította tematikus blogját az Origo hírportál alatt működő reblog.hu rendszerében. Témaválasztása nem véletlen: manapság mi sem foglalkoztathatja élénkebben egy kárpátaljai magyar fiatalember fantáziáját, mint az ukrajnai polgárháború (amit hivatalosan nem neveznek így) és annak hatása a kárpátaljai magyarságra. A hadkötelezettség és a sorozások morális dilemma elé állítja azokat, akiket fennállása alatt Ukrajna nem tudott meggyőzni arról, hogy olyan ország, olyan haza lenne, amelyért érdemes lenne vért ontani, életet áldozni. Hogy milyen emberáldozatokat követelt eddig a háború, hogy milyen állapotok uralkodnak a hadseregben, milyen a fegyverzet, egyáltalán kik harcolnak kikkel, arról sok információ beszerezhető a máris több ezres olvasottságú blogból, itt:

ukrajna-haboru-karpatalja.jpgMegrázó kép: Búcsú a bajtárstól - menet az ungvári gyalogjáró hídon

ukrajna, magyarság, kárpátalja, magyarok, harcok, történelem, polgárháború, hadsereg, ungvár, az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarok kérdése

Ukrajna és a magyar mellszélesség

A sajtóhírekben nem esik szó arról, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke utalt volna Orbán Viktor korábbi autonómia-követelésése, ehelyett az kapott hangsúlyt, hogy Magyarország maximálisan - TELJES MELLSZÉLESSÉGGEL - támogatja Ukrajna területi integritásának megőrzését. Mint emlékezetes, 2014 májusban erős külföldi, így ukrajnai és lengyel polotikai visszhangot kiváltva a magyar miniszterelnök több megnyilatkozásában is a kárpátaljai magyaroknak az autonómiához való jogát hangsúlyozta, nyomatékosítva, hogy "Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben…”. Ehhez képest meglepő, hogy ez a követelés semmilyen hangot nem kapott a témát részletesen érintő tanácskozáson (legalábbis az MTI tudósítása nem említi). Érdemes azt is észrevenni, hogy Brenzovics László, a KMKSZ nemrégiben megválasztott elnöke arról beszélt, hogy "az ukrán helyzet drámaisága ellenére mind a kárpátaljai magyarság, mind a magyar külpolitika helytállt" - mondta, megállapítva, hogy a nehézségek ellenére az utóbbi években olyan eredmények születtek, amelyekről a kárpátaljai magyarok korábban nem is álmodhattak - s hivatkozott a Porosenko ukrán elnökkel kötött megállapodásra. Az érintettek, emlékezve arra is, hogy a KMKSZ által a korábbi hatalmi erőkkel kötött paktumokból mi valósult meg (kis híján felszámolták a magyar anyanyelvű oktatást), továbbá tapasztalva az új politikai vezetés nacionalista túlbuzgalmát és kisebbségellenességét - minderről valószínűleg nem vélekednek ennyire pozitívan. De lássuk a tudósítást.

Magyarország teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna területi integritásának megőrzését

- jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton Felsőszinevéren, a XXII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában.

A politikus hangsúlyozta: Magyarország kezdettől fogva, azaz 1991-től támogatja egy erős, független Ukrajna megteremtését, aminek különös jelentősége van a mostani bonyolult helyzetben. Fontosnak tartjuk, hogy Ukrajna előrehaladjon az európai integrációs úton - tette hozzá, megjegyezve, hogy Budapest üdvözli az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírását. Reményét fejezte ki, hogy az EU még az év végéig eltörli az Ukrajnával szembeni vízumkényszert. Kiemelte: Magyarország teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna területi integritásának megőrzését.

A kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) még jelöltsége idején megállapodást kötött Petro Porosenko ukrán elnökkel. Úgy vélte, a hat pontból álló megállapodás teljes egészében lefedi a kárpátaljai magyarság érdekeit, és ezt Magyarország erőteljesen támogatja.

Németh kiemelte: jelentős fejlemény, hogy kulturáltan, konfliktus nélkül történt meg a vezetőváltás a KMKSZ élén a bonyolult ukrajnai helyzetben, és a magyar szervezet megerősödve került ki az elnökváltásból. Az a változás, amely a másik kárpátaljai magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) élén bekövetkezett, előrevetíti annak lehetőségét, hogy egy egységes magyarságpolitika alakuljon ki Kárpátalján, ami nagyon fontos lenne a jelenlegi szituációban - fogalmazott.

Előadásában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke kifejtette: Ukrajnában jelentős átalakulás kezdődött, amelynek még nem látható a kimenetele, ám ezt a helyzetet a kárpátaljai magyarságnak saját helyzete javítására kell kihasználnia. Az ukrán helyzet drámaisága ellenére mind a kárpátaljai magyarság, mind a magyar külpolitika helytállt - mondta, megállapítva, hogy a nehézségek ellenére az utóbbi években olyan eredmények születtek, amelyekről a kárpátaljai magyarok korábban nem is álmodhattak. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy Bocskor Andrea személyében kárpátaljai magyar képviselője van az Európai Parlamentnek, és ezt még a nacionalista ukrán sajtó sem kifogásolta.

A KMKSZ elnöke nagy eredménynek mondta, hogy a polgárháborús helyzet ellenére Kárpátalja az utóbbi fél évben a béke szigete volt, a régiót stabilitás jellemezte, és ebben a KMKSZ-nek is szerepe volt. Emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ és Petro Porosenko elnök között megkötött megállapodással a kárpátaljai magyarság visszakerült az ukrán politika térképére.

Arra reagálva, hogy Gajdos István lemondott az UMDSZ elnöki tisztségéről, Brenzovics elmondta: a cél a kárpátaljai magyarság egységének a megteremtése, s ennek érdekében a KMKSZ hajlandó mindenkivel tárgyalni, de levitézlett politikusokkal nem. Hozzáfűzte: a kárpátaljai magyarság jogainak érvényesítése csak abban az esetben lesz lehetséges, ha Ukrajna az európai integráció útját választja. Pozitív változások a kárpátaljai magyarság életében az ukrajnai politikai rendszernek az előrehozott parlamenti választásokat is magában foglaló teljes átalakításától várhatók - hangoztatta a KMKSZ elnöke.

Forrás: STOP/MTI

 

Kárpátalja: autonómia. Orbán Viktor nyilatkozata

Miniszterelnökké választásának alkalmából Orbán Viktor többek között ezeket mondotta 2014. május 10-én

„A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában. Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben…”

A megszólalás élénk nemzetközi visszhangot keltett, Ukrajna bekérette Magyarország kijevi nagykövetét, a magyar ellenzék mellet lengyel kormányfő is negatívan nyilatkozott, főleg a rossz időzítést említve. Akadt, aki azt igyekezett bizonyítani hogy, hogy Orbán az autonómiát nem úgy értette, akadt, aki ezt az ukrán média felé próbálta kommunikálni.  

Hogy a homályosítás fölösleges és az autonómiát pontosan a szó jelentésének megfelelően és tudatosan épp ebben a pillanatban használta, azt Orbán Viktor az M1 Az Este című műsorában erősítette meg 2014. május 16-án:

„se stabil, se demokratikus nem lehet Ukrajna, ha nem adja meg az ott élő kisebbségeknek azt, ami őket megilleti: vagyis a kettős állampolgárságot, a kollektív, vagyis közösségi jogokat és az autonómiát”.

Szerinte ennek szükségessége látszik a többnemzetiségű nyugat-európai országok történelmi tapasztalatából is, így „ezt várjuk Ukrajnától” – szögezte le a miniszterelnök.

Mint mondta, az autonómiának számos lehetősége, intézményrendszere létezik, és Közép-Európában sem példa nélküli, hiszen ott van például a Vajdaság autonómiája.

„Majd a kárpátaljai magyarok meg fogják mondani, hogy az autonómia széles és színes világán belül melyik jogintézmény mellett törnek majd lándzsát.”

De bármyelyiket is választják, azt tudniuk kell, hogy a magyar állam teljes súllyal ott van az autonómiaigényük mögött – fejtette ki Orbán, aki azt is elmondta, miért tartja most, ebben a feszült helyzetben időszerűnek, hogy erről beszéljen.

„Most áll föl az új Ukrajna, most lesz az elnökválasztás, most születnek meg a legfőbb döntések, amik a következő időszakban meghatározzák Ukrajna helyzetét. Mikor kellene megmondanunk, hogy milyen elvárásaink vannak az új Ukrajnával szemben, ha nem akkor, amikor megalakul?”

– érvelt a miniszterelnök.

Az egy ettől teljesen különböző vita, hogy Ukrajna területi szuverenitását megsértették, Oroszország akciót indított Ukrajna ellen. „Ebben az ügyben nekünk Ukrajnát kell támogatnunk” – jelentette ki Orbán Viktor 2014. május 16-án a magyar köztelevízióban.

 

Ruszin-magyar autonómia Kárpátalján?

ukrajna-etnikai-nyelvi-terkepe.pngMint ismeretes, az 1991-es népszavazáson Kárpátalja lakosságának döntő többsége nemcsak a független Ukrajna létrejöttét támogatta, hanem Kárpátalja autonóm státusát is. Az autonóm körzet létrehozásáról azonban azóta sem született döntés. Most, a az ukrajnai forradalmi átalakulások közepette, amikor a szélsőséges magyar politikai erők Kárpátaljának Magyarországhoz való visszacsatolását szorgalmazzák, a radikális ruszinok pedig egy önálló ruszin állam létrehozása mellett törnek lándzsát, a józanabbak az említett autonómia megvalósítását hozzák szóba. Ez szerepelt többek között abban a számos kárpátaljai civil és egyházi szervezet által kiadott nyilatkozatban is, amely Ukrajna keretein belül képzeli el a nemzeti kisebbségeknek, így a magyaroknak a politikai, kulturális, oktatási, nyelvi és egyéb igényeinek széleskörű kielégítését. Erre a megfogalmazott igényre utal és a ruszinok elképzeléseit is érinti az Oroszország hanga A magyaroké és a ruszinoké lesz Kárpátalja? c. cikkében:

Az Ukrajnában élő magyarok nemzeti autonómiát szeretnének Kárpátalján. Ugyancsak kérik a kijevi főhatóságokat, hogy megválaszthassák „saját” képviselőiket, akik a Verhovna Radában képviselnék az ukrajnai magyarokat.

Időközben a hivatalos Budapest továbbra is útlevelet ad a kárpátaljai magyaroknak, annak dacára is, hogy Ukrajnában nincs kettős állampolgárság. Martonyi János külügyminiszter a honfitársak és érdekeik teljes támogatásáról beszélt a napokban.

Kárpátalján a magyarok és a ruszinok nemzeti autonómiát sürgetnek. A jelenlegi ukrán hatóságoktól maximálisan távol tartják magukat. Már megvan az eljövendő autonómia elnevezése is, amely a magyar és a ruszin népek kárpátaljai regionális konföderációját ígéri. Az ukrajnai magyarok etnikai kisebbségnek számítanak, de a ruszinoknak még ilyen joguk sincs – mondja Genyisz Kirjuhin ukrán politológus.

Már több éve vannak problémák a ruszinokkal. Ez az egyedüli nemzeti kisebbség Ukrajnában, amelyet Kijev mindeddig nem ismert el. Elmondható, hogy a ruszinok és az ukránok közötti viszony soha nem volt egyszerű.

A magyar - ruszin autonómia mellett a kárpátaljai magyarok azt szeretnék, ha az ukrán parlamenti választásokon lenne „magyar” körzet. Vagyis magyar származású jelölt indulna a parlamenti mandátumért.

Budapest támogatja a honfitársak törekvését. Bayer Mihály, Magyarország kijevi nagykövete kijelentette, hogy az ukrajnai magyarok autonómiát szeretnének, maguk akarják irányítani dolgaikat. A nagykövet nem tagadta, hogy Kárpátalja magyar lakosai igényelhetik a magyar állampolgárságot, annak ellenére is, hogy Ukrajnában nincs elismerve a kettős állampolgárság.

Kijev projektje az „ukrán politikai nemzetről”, amely értelmében az ukrajnai állampolgársághoz hivatalosan is hozzátartozna az ukrán nemzetiség, megszüntetné Ukrajna etnikai sokféleségét.

Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/2014_04_23/A-magyaroke-es-a-ruszinoke-lesz-Karpatalja-5013/

Orbán Viktor Beregszászban

2013. április 26-án Beregszászba látogatott Orbán Viktor. Jövetele a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola részére megítélt félmilliárd forintos magyarországi támogatás okán vált aktuálissá. A főiskolával megkötött megállapodás, a miniszterelnök megjelenése Kárpátalján és maga a támogatás sokak véleménye szerint a határon túli magyarság támogatása mellett közvetlen kampánycélokat szolgált.

Alább a Kitekintő összefoglalóját adjuk közre az eseményről és annak politikai kontextusáról.

Visszhangoktól terhes kárpátaljai látogatás

Kitekintő összeállítás - Zsár Virág

Orbán Viktor beregszászi látogatása meglehetősen ellentétes sajtóvisszhangokat váltott ki mind a kárpátaljai, mind a magyar sajtóban. A célirányos segítség több kérdést is felvet az aktuális politikai helyzetben. A Kitekintő most ezeket próbálta számba venni.

Amint arról korábban beszámoltunk, április 26-án Beregszászra látogatott Orbán Viktor. A látogatásra azt követően került sor, hogy az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának április 24-i ülésén 500 millió forint elkülönítéséről döntöttek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola részére. Az együttműködési megállapodás aláírásával összekötött ünnepségről egészen ellentétes sajtóvisszhangok láttak napvilágot.

,,A közös gyökerek erősítenek"

A Kárpátinfó és a Kárpátalja Lap üdvözölte a látogatást, és részletesen beszámolóval jelentkezett az eseményről. A magyar miniszterelnök beszédének lényegi részeit adták vissza a tudósítások, melyekben Orbán a kárpátaljai magyar közösség buzdítását és bátorítását célozta. Szavai szerint ugyanis a nyolc ország területén élő magyar nemzetnek dolgozik az idő, ,,a jövő a mi oldalunkon áll, a korszellem a mi vitorlánkat dagasztja, a mi hajónkat hajtja".

Orbán aláhúzta a jelenlegi kormány törekvését a határokon átnyúló nemzetegyesítés érdekében is: szerint ,,ennek fontos állomása a most létrejövő stratégiai megállapodás, mely reményeink szerint új lendületet adhat Kárpátalja magyar nyelvű felsőoktatásának". Kiemelte, hogy a nemrégiben elfogadott ukrán nyelvtörvénynek érvényt kell szerezni, a magyar közösségnek tehát élnie kell a lehetőséggel, hiszen egy nép kultúráját és saját gyökereit csak anyanyelve ápolásán és megtartásán keresztül tarthatja meg. Ehhez a magyar kormány igyekszik minden segítséget megadni a főiskolának és - bár explicite nem lett kimondva - a KMKSZ-nek.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 17 éves múltra tekint vissza. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke ünnepi beszédében fontosnak nevezte a magyar állam jelenleg megítélt támogatását. Ezen túlmenően támogatás érkezett 75 magyarországi település és 8 megyei önkormányzat részéről az épület felújítására - olvashatjuk a Kárpátinfón.

Orosz ugyanakkor arrr is utalt, hogy sokszor a fennmaradásért kellett küzdeni: a megítélt források a kimúláshoz soknak, a túléléshez kevésnek bizonyultak. A Kárpáti Igaz Szó ezt kérdőjelezi meg azzal az állítással, miszerint 2002 és 2010 között mintegy 800 millió forint támogatában részesült a főiskola az ellentétes politikai nézeteket valló kormánytól. De vajon elegendő-e a pénzbeli támogatás, ha nincs meg a politikai-jogi környzet, amiben az intézet múködhet?

Célirányos segítség

De vajon mennyire célzott ez a segítség? A Kárpáti Igaz Szó ugyanis arról számol be, hogy az ünnepségen csak a fentebb megnevezett kárpátaljai hírorgánumok, valamint a magyar sajtó néhány képviselője kapott meghívást. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) sajtóközleményben tiltakozását fejezte ki a Fidesz kiválasztáson alapuló nemzetpolitikája ellen. A Beregszász polgármesterét mindezidáig adó párt tömegdemonstráció szervezésénekgondolatával is eljátszott, végül azonban úgy döntött, hogy nem ad táptalajt az ukrán nacionalisták és egyéb ellenzéki erők magyarellenes kirohanásainak.


,Az idő a magyar nemzetnek dolgozik" (forrás: karpatalja.ma, Bojtár Gergely)

Beregszászon ugyanis június 2-án lesz polgármester-választás, hiszen Gajdos István, az UMDSZ elnöke bekerült az országos törvényhozásba és ezt követően - az ukrán törvényeknek megfelelően - le kellett mondania polgármesteri címéről. A kampány a napokban indul, a hangulat feszült: a magyarok már nincsenek többségben a városban, és noha a legutóbbi választást az UMDSZ elnökének sikerült megnyerni, pár százalékkal kerekedett felül ukrán ellenfelén.

Ennek ellenére a két kárpátaljai magyar párt jelöltjei ismét külön indulnak. A Kárpátalja Ma hírportál találgatásai szerint a KMKSZ lehetséges jelöltjét a helyi magyar értelmiség támogatná - kampányához vélhetően a magyar kormány igyekezett hátszelet gyűjteni a miniszterelnök látogatásával. Ez még kevés a sikerhez, ugyanis a kárpátaljai hírportálok szerint a párt potenciális jelöltjének, Orosz Gézának nem szökik az egekbe a támogatottsága. Mivel megegyezésnek esélye sincs - legfeljebb az UMDSZ és a regnáló ukrán párt között -, csak remélhetik a beregszásziak, hogy nem kapnak ukrán polgármestert.

Polgármester-választás Beregszászban

Az összefogás ezúttal is elmaradt: magyar jelöltek egymás ellenében indulnak az előrehozott polgármester-választáson, aminek akár az is lehet a következménye, hogy az ukrán jelöltek valamelyike lehetne a befutó. ..Bár az MTI híradásából az derül ki, hogy a legszorosabb verseny a két magyar politikai erő, „a kormánypárt támogatását is élvező magyar UMDSZ és a KMKSZ között bontakozhat ki”, holott a legtöbb ukrán párt szintén jelöltet állít a júniusi polgármester-választáson. Szerencsére ők sem fogtak össze... A hír így folytatódik:

Hivatalosan is elkezdődött Beregszászon az ukrán parlament által 2013. június 2-ra kitűzött polgármester-választás kampánya, amely kemény küzdelmet vetít előre a két nagy kárpátaljai magyar szervezet jelöltjei között. Az előre hozott polgármester-választást azért kellett kiírni Kárpátalja „legmagyarabb" városában, mert a tavaly őszi ukrán parlamenti választásokon mandátumot szerzett Gajdos István korábbi polgármesternek, egyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének – az ukrán törvények értelmében – le kellett mondania közhivatali tisztségéről.

A kárpátaljai ukrán média várakozása szerint kemény küzdelem várható a beregszászi választáson, amelyre a régióban képviselt legtöbb ukrán párt saját polgármesterjelöltet állít. Választási szakértők úgy vélik, akár tíz jelölt is ringbe szállhat a tisztség elnyeréséért. Legszorosabb verseny várhatóan a két ellenlábas magyar szervezet, az UMDSZ és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) polgármesterjelöltjei között bontakozik majd ki.

Az UMDSZ részéről induló Babják Zoltán, Beregszász első polgármester-helyettese sajtónyilatkozatában kifejtette: az új polgármesternek rendkívüli feladatokkal kell megbirkóznia, mivel jó esetben 2-2,5 éve lesz programjának megvalósítására. Mint mondta, ennek ellenére nagyon komolyan veszi a kampányt és programjának megvalósítását, hiszen nem csak az UMDSZ, hanem a vele szövetséges kormányzó Régiók Pártja (PR) is az ő jelölését támogatja. Választási programja fontos pontjának nevezte azoknak az embereknek az egymáshoz közelítését, akik fontos szerepet játszanak Beregszász társadalmi, kulturális és gazdasági életében. Hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén nem fogja megengedni semmilyen szélsőségeseknek a nemzetiségek közötti uszítás folytatását.

A KMKSZ jelöltje, Orosz Géza, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gazdasági rektorhelyettese a médiának azt mondta: választási programjában hangsúlyosan szerepel az ukrán nyelvtörvény alkalmazásának kiszélesítése, különös tekintettel a magyar anyanyelvű oktatásra. Úgy vélte, javítani kell a katasztrofális helyzetben lévő közműszféra működésén, mert – mint fogalmazott – Beregszászon kritikán aluli a vízellátás és az utak állapota. Szerinte javítani kell a város polgármesteri hivatalának tisztviselői állományán is, olyan szakemberek kinevezésével, akik képesek a megfelelő döntések meghozatalára. (MTI)

Gajdos beszólt a megyének

Mint ismeretes, Kárpátalja képviselői tanácsa (megyei önkormányzata) 2012. december 21-i ülésén vizsgálta az ukrán nyelvtörvény helyi, azaz regionális szintű alkalmazásának a lehetőségeit.

A képviselők előtt két tervezet is szerepelt, mivel mind a KMKSZ, mind az UMDSZ benyújtotta a saját verzióját, ám a testület annak ellenére nem ismerte el a magyart regionális nyelvként, hogy a megye területén e nemzetiség képviselőinek az aránya két százalékkal meghaladja a nyelvtörvény által meghatározott 10 %-ot. A kérdésben hozott határozat csupán azt mondja ki, hogy az ukrán mellett a régióban a magyar, a román és a ruszin is elterjedt nyelv, és ezt figyelembe kell venniük az érintett helybéli önkormányzatoknak.

Gajdos István, az UMDSZ elnöke, az ukrán parlamentbe most bejutott magyar képviselő szerint a Kárpátalja megyei tanács nem járt el helyesen, amikor  nem szavazta meg a kisebbségbarát ukrán nyelvtörvény alkalmazását Kárpátalja területén.

Az UMDSZ elnöke bírálja a Kárpátalja megyei önkormányzat magyar nyelvről hozott döntését

MTI-hír, 2012 December 26
    
Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője szerint a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) nem járt el helyesen, amikor múlt pénteki ülésén nem szavazta meg a kisebbségbarát ukrán nyelvtörvény alkalmazását Kárpátalja területén.

A kárpátaljai magyar politikus, aki a kormányzó Régiók Pártjának (PR) listáján szerzett parlamenti mandátumot, az ukrán parlament hivatalos lapja, a Holosz Ukrajini szerdai számának adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a Kárpátalja megyei tanács ahelyett, hogy a saját hatáskörén belül határozott volna a nyelvtörvénynek a soknemzetiségű Kárpátalja területén történő végrehajtásáról, mindössze azokat a döntéseket hagyta jóvá, amelyeket az érintett közigazgatási egységek korábban hoztak a nyelvtörvény rendelkezéseinek végrehajtását illetően. Gajdos István úgy vélte, hogy a megyei képviselő-testületnek ez a lépése teljesen fölösleges volt, hiszen a jogszabály értelmében a különböző szintű helyi önkormányzatok saját hatáskörükön belül dönthetnek a nyelvtörvény megvalósításáról.
   
Az UMDSZ elnöke bírálta szövetségese, a PR Kárpátalja megyei szervezetének vezetését is, amiért az megijedt a nyelvtörvényt ellenző politikai erők fenyegetőzéseitől. "Remélem, hogy ez csak taktikai lépés volt, s nem merül feledésbe az a tény, hogy a PR kárpátaljai választási győzelmében jelentős szerepet játszottak a magyar nemzetiségű választók. A többségében magyarlakta településeken a kormánypárt átlagosan a voksok 55 százalékát szerezte meg a parlamenti választásokon" - mutatott rá Gajdos István.
   
Kárpátalja megye önkormányzata 2012. december 21-i ülésén vizsgálta az ukrán nyelvtörvény regionális szintű alkalmazásának lehetőségeit. A képviselőtestület azonban annak ellenére nem ismerte el a magyart regionális nyelvként, hogy a megye területén a magyarok aránya két százalékkal meghaladja a nyelvtörvény által előírt 10 százalékos küszöbértéket. A kérdésben hozott határozat csupán azt mondja ki, hogy az ukrán mellett a régióban elterjedt nyelv a magyar, a román és a ruszin, amit figyelembe kell venniük az érintett helyi önkormányzatoknak.
   
Eddig Beregszász, a Beregszászi, az Ungvári és a Nagyszőlősi járások önkormányzatai szavazták meg az ukrán nyelvtörvény egyes rendelkezéseinek alkalmazását a magyar nyelv helyi szintű használatára vonatkozóan. Ugyanakkor a felerészben magyarlakta Csap megyei jogú város vezetése hevesen ellenzi a magyar hivatalos használatának engedélyezését.
   
A Kárpátalja megyei tanács nyelvtörvénnyel kapcsolatos pénteki döntését az országos ukrán média úgy interpretálja, hogy Kárpátalján regionális státust kapott a magyar, a román és a ruszin nyelv. Ez azért sem lenne lehetséges, mert a román lakosság aránya az ukrajnai megyében alig három százalék, míg a ruszinokat állami szinten nem ismerik el önálló nemzetiségként.

Ukrajnai választások - 2012 - Kárpátaljai eredmények

ukrajnai-regiok-kis.gifAz ukrajnai parlamenti választás kárpátaljai vonatkozású eredményeiről az Ukrajna blogban olvashatók friss adatok (később majd értékelések is). Ezen kívül elkészült egy új weboldal, amely az Ukrajnával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat tartalmazza. A választás végeredményei majd ide is felkerülnek: Ukrajna

Címkék: politika, ukrajna

Érdekérvényesítésből elégtelen

Bátran leszögezhetjük: a kárpátaljai magyarság politikai érdekérvényesítő teljesítménye Ukrajnában csapnivaló. Holott most már lassan negyedszázada annak, hogy az első érdekvédelmi szervezetek (eleinte kulturális köntösben) megjelentek, a magát legerősebbnek mondó, pártszerűen működő magyarságszervezet is régen kinőtt a kamaszkorból (1989-ben alakult). A független Ukrajna létrejötte óta a politikai viszonyok többé-kevésbé demokratikusak, vagy ha ez így nem is teljesen igaz, annak azért még sincs, mégsem lenne akadálya, hogy Kárpátalján igazi ütőképes magyar politikai erő működjön, olyan, amely hatékonyan ellátja e népcsoport politikai képviseletét. Ehhez képest az utóbbi időben ezen a téren nemhogy javulás nem történik, hanem a helyzet egyre kilátástalanabb: az ukrajnai magyarságnak több választási ciklus óta nincs képviselője az ukrán parlamentben, a kárpátaljai magyarok politikai tekintetben végletesen megosztottak, így erejük nem összegződhet, hanem megoszlik, a KMKSZ-t az önérdekű működés iskolapéldájaként lehetne felhozni (e kirekesztő jellegű és kizárólag a saját hatalmi pozíciók megszerzésére és megőrzésére irányuló tevékenységükhöz leginkább a magyarországi politikai jobboldal biztosítja a magas lovat), ellenfelüket, az UMDSZ-t pedig nem alaptalanul vádolják az ukrán hatalmi erőkkel és pártokkal való elvtelen kollaborációval.

Nem igazán várhatunk változást az idei választásoktól sem. A KMKSZ egyéni jelöltjei esélytelenek, az UMDSZ elnöke pedig ugyan biztos befutónak látszik a legerősebb ukrán kormánypárt listáján, de mind politikai-vállalkozói múltját, mind hivatali státusát (Beregszász polgármestere), mind pártvonzalmait illetően aligha lehet róla feltételezni, hogy adott esetben akár az ukrán hatalommal és pártérdekekkel szembeszegülve is síkra szállna a magyar érdekekért. (Az ukrán erőkkel való együttműködés önmagában persze nem káros, hanem hasznos, az UMDSZ és elnöke azonban e tekintetben sokkal inkább a politikai kiszolgáló személyzet szerepét látszik játszani, semmint a következetes érdekérvényesítőét).

A helyzet tehát rossz, de reménytelen. A kárpátaljai magyarságnak nincs esélye a tényleges érdekérvényesítésre - 2012-ben sem.

Viszont ezen a helyzeten is lehet még rontani. Például azzal, ha Kövér László eljön kárpátaljára kampányolni.

(bdk)

Fenti véleményünket bevezetőnek szántuk az MTI alábbi, részben kiegészített anyagához:

Tovább

Kisebbségbarát nyelvtörvény Ukrajnában? - ...

... - vagy az orosz nyelv státusának visszaállítása?

A magyar sajtót is bejáró hír szerint az ukrán törvényhozás kedden első olvasásban megszavazta az országos vitát kiváltó kisebbségbarát nyelvtörvény tervezetét, amelynek májusi parlamenti vitája a karzat tapsát is kiváltó látványos verekedéssé fajult a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között.

A törvénytervezet első olvasatban való elfogadása mellett az ülésteremben megjelent 248 képviselőből 234 szavazott igennel.

Az ügyben történt előrelépést a kárpátaljai magyarok nagyrészt kisebbség-barát gesztusként értékelik. Ugyanakkor tudni kell, hogy a leendő törvény mindenekelőtt az orosz nyelv ukrajnai státusát erősíti meg - innen a nacionalista indulatok.

Az állami nyelvpolitika alapjairól című jogszabálytervezetet még 2011 augusztusában nyújtotta be két régiópárti (PR) politikus, Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov. Az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény végleges elfogadása lehetővé tenné, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot.

Az ellenzéki pártok és az ukrán nacionalisták tiltakozását az váltotta ki, hogy a jogszabálytervezet értelmében az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban - azaz 13 megyében - kapna regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv válna regionálissá, míg a többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatná hivatalosan anyanyelvét.

Keddre mind az ukrán ellenzék, mind a kormánypárt tüntetést hirdetett a parlament elé. A nyelvtörvény elfogadását támogató, az orosz ajkú kelet-ukrajnai megyékből autóbuszokkal szállított szimpatizánsok már hétfő este elfoglalták a kijevi törvényhozás előtti teret. A törvényt ellenző tüntetők, akik közül sokan Nyugat-Ukrajnából érkeztek, a környező utcákba szorultak vissza. A két ellentábort rendőrkordonok választják el egymástól, s nem zárható ki, hogy az erős rendőri jelenlét ellenére a nap folyamán összetűzések alakulnak ki közöttük.

*

Kárpátaljai előzmények:

A megyei tanács egyes képviselői levélben fordultak Volodimir Litvinhez, a Legfelső Tanács elnökéhez. A dokumentumot több tucat képviselő mellett néhány járási tanácsi elnök, valamint a megyei jogú városok vezetői írták alá. A levélben azt hangsúlyozzák, a soknemzetiségű Kárpátalja jó példa arra, hogy a hatályos alkotmány maradéktalanul biztosítja a nemzetiségek szabad nyelvhasználatát. A nyelvtörvénytervezet elfogadása destabilizálná a társadalmi helyzetet, mélyítené a politikai ellentéteket. 

A dokumentum először néhány magyar képviselő aláírásával került nyilvánosságra.

Később a Kárpáti Igaz Szóban az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Kárpátalja megyei tanácsi képviselői cáfolták, hogy aláírták volna a kisebbségbarát ukrán nyelvtörvény elleni felhívást.

Az UMDSZ három megyei tanácsi képviselője, akinek a neve ott szerepelt a dokumentumot aláíró 61 képviselő névsorában, a Kárpáti Igaz Szóban közzétett nyilatkozatában leszögezte: nem ismerték a megyei tanács honlapján közzétett felhívás szövegét, azt aláírásukkal nem támogatták.

A képviselők egyike a lapnak elmondta, hogy a dokumentum közzététele után azonnal tiltakoztak, ezért pénteken eltávolították a nevüket a felhívás szövege alól.

*

A fent említett levélhez hasonló okmányt készített elő az Ukrán Írószövetség kárpátaljai szervezete, amelyet kijevi elnökségükhöz készülnek eljuttatni. E blog tulajdonosát a levél előkészítőinek egyike telefonon hívta fel azzal, hogy hozzájárul-e nevének szerepeltetéséhez az aláírók közt. A kérdezett röviden kifejtette, hogy miért nem. A hívó maximális megértést tanúsított.

Kik védik nyelvi jogainkat az ukrán parlamentben?

 

Heves vitát váltott ki és verekedésbe torkollott május 24-én este a kijevi parlamentben az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény vitája - a tervezet egyebek mellett lehetővé tenné, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a 10 százalékot meghaladó arányban élő kisebbség - így a kárpátaljai magyarság - hivatalosan is használhassa anyanyelvét.

Az állami nyelvpolitika alapjairól elnevezésű jogszabálytervezetet két régiópárti (PR) politikus, Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov nyújtotta be még tavaly augusztusban.

A kormánypárti honatyák tervezete szerint regionális szinten az államival egyenrangúan használhatnák a kisebbségek nyelveit, mivel szerintük eddig rendszertelen, ellentmondásos és szabályozatlan a volt a nyelvekről szóló jogszabályi keret Ukrajnában.

A törvény az orosz, a belarusz, a bolgár, az örmény, a gagauz, a jiddis, a krími-tatár, a moldáv, az újgörög, a lengyel, a roma, a román, a szlovák, a magyar, a ruszin, a karaim és a krimcsak nyelveknek biztosítana regionális státust. A jogszabálytervezet szakértői szintű kidolgozásában más kisebbségi szervezetek mellett az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is részt vett.

Az ukrán ellenzéki pártok és nacionalista erők heves tiltakozását kiváltó törvénytervezet értelmében az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási-területi egysége közül 13-ban kapna regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv válna regionálissá, míg a többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatná hivatalosan az anyanyelvét.

Az ukrajnai ellenzék attól tart, hogy ha elfogadják a nyelvtörvényt, akkor az ukránok többsége az oroszt fogja választani, így az ukrán visszaszorul a falvakba, sőt hosszú távon el fog tűnni. A jogszabálytervezet ellen csütörtökön több százan tüntettek a törvényhozás épülete előtt.

Megszólalt az ügyben a hétéves büntetését töltő, orosz anyanyelvű Julija Timosenko volt miniszterelnök, ellenzéki vezető is, aki a börtönből azt üzente, hogy nem fogja megengedni az ukrán-orosz kétnyelvűség bevezetését Ukrajnában. Úgy vélte, az orosz nyelvet előnyökhöz juttató nyelvtörvény elfogadása - tekintettel az októberben esedékes parlamenti voksolásra - a hatalompárt választási manipulációja.


Háttér


A főként a nyugat-ukrajnai lakosság véleményét tükröző ellenzéki elképzelés szerint Ukrajna mint állam csak akkor szilárdulhat meg, ha az ukrán lesz az uralkodó nyelv az élet minden területén, s ennek érdekében hosszú ideig kell az ukránhoz szoktatni a lakosságot.

A kelet- és dél-ukrajnai régiók népességének álláspontját képviselő Régiók Pártja és a kommunisták úgy vélik, hogy mindenkinek ismernie kell az államnyelvet, de biztosítani kell számukra az anyanyelv használatának lehetőségét a közéletben.

Ennek a nézetnek a képviselői szerint az emberi jogoknak prioritást kell élvezniük az állam jogaival szemben. Ez az elképzelés testesül meg az új nyelvtörvényben, amely az államnyelv kötelező használatát az állami szférára, az erőszervezetekre és az állami tömegtájékoztatási eszközökre korlátozza, de továbbra is kötelezővé teszi mindenki számára az államnyelv elsajátítását.

A hatalompárt részéről igyekeztek megnyugtatni az ellenzéket. Olekszandr Jefremov, a PR parlamenti frakcióvezetője csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajnában nem lesz második államnyelv az orosz, mivel ehhez módosítani kellene az alkotmányt. Hangsúlyozta, hogy rövid távon lehetőség sem lenne az ehhez szükséges 300 szavazat biztosítására. Ennek ellenére csütörtök este a tervezet parlamenti vitája olyan heves indulatokat váltott ki az ukrán ellenzéki pártok képviselőiből, hogy az elnöki emelvényen egymásnak estek.

A dulakodásban az ellenzéki BJUT párt egyik képviselője fejsérülést szenvedett, s a vérző honatyát mentővel szállították kórházba. Kijutott a verésből a nyelvtörvénytervezet egyik előterjesztőjének, Vagyim Kolesznyicsnkónak is, akiről ellenzéki képviselőtársai letépték az inget, majd távozásakor a parlament előtt tüntetők cipővel dobálták meg.

A parlament ülését az elnöklő Volodimir Litvin a dulakodás miatt berekesztette. A nyelvtörvény vitája, mint azt a PR közleményében jelezte, pénteken folytatódik.

Egy idén márciusban végzett felmérés eredményei szerint Ukrajnában körülbelül fele-fele arányban vannak azok, akik támogatják, hogy második államnyelv legyen az orosz, illetve azok, akik ellenzik ezt.

A megkérdezett ukrán állampolgárok 47 százaléka szerint emelni kell az orosz nyelv státusát, míg 49 százalékuk úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzetet kell fenntartani, és az államnyelvet kellene inkább támogatni.

Forrás: MTI, cenzor.net

----

Új oldal: Vereckei hágó - honfoglalási emlékmű - összefoglaló, kronológia

Címkék: politika, ukrajna, nyelv

A magyar-magyar ellentétek súlyos következményei

A kárpátaljai magyarság mind a mai napig nem rendelkezik hatékony politikai képviselettel - főleg egységesen fellépővel nem. Ennek legfőbb oka a széthúzás, amely sokak szerint nem is annyira a kárpátaljai magyarok gondolkodásában fellelhető különbségekre, hanem sokkal inkább a külső erők megosztó hatására vezethető vissza.

Egy ukrán lap figyelemre méltó véleménye

 Figyelemreméltó cikket közölt március 24-i számában az Ungváron megjelenő RIO című hetilap. Az antagonizmus története című írásában Volodimir Martin, a cikk szerzője arra a következtetésre jut, hogy „a két magyar párt ellenségeskedése Kárpátalján növeli a hatalom képviselőjének esélyét a magyar nyelvű egyéni választókerületben aratott győzelemre.” Mivel a tárgyilagos, szélsőségektől mentes, egész oldalas cikk bizonyára érdeklődésre tarthat számot a magyar olvasók körében, elhatároztuk, kivonatosan közöljük tartalmát.

A cikk szerzője röviden összefoglalja a két kárpátaljai magyar szervezet – a KMKSZ és az UMDSZ – eddigi történetét. A KMKSZ 1989-ben alakult meg, az UMDSZ – két évvel később. Jelenleg két közismert magyar politikus áll az élükön – a 44 éves Kovács Miklós (KMKSZ) és a 40 éves Gajdos István (UMDSZ).

Kovács Miklós 1998-ban győzött a beregszászi egyéni választókerületben, parlamenti képviselő lett, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságban tevékenykedett, mint pártonkívüli képviselő a Szolidaritás frakció tagja volt.  Gajdos István a 2002. évi parlamenti választásokon nyerte el parlamenti mandátumát, és ugyanebben a bizottságban dolgozott, mint az Egyesített Szociáldemokrata Párt tagja, pártja parlamenti frakciójának a tagja volt, a „narancsos” forradalom után azonban átült a Szocialista Párt frakciójába.

Az ezt követő parlamenti választásokon azonban egyik ukrajnai párt sem ajánlott „befutó” helyet a több mint 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbség képviselőjének, ezért jelenleg nincs képviselőjük a Legfelső Tanácsban.

2005-ben a választási törvény megváltoztatása következtében, melynek értelmében csak politikai pártok állíthattak képviselő jelölteket, mindkét magyar szervezet országos politikai párttá alakult. A cikk szerzőjének véleménye szerint jelenleg a KMKSZ hozzávetőlegesen több mint 40 ezer, az UMDSZ több mint 20 ezer tagra számíthat. Erről pontosabb adatot valószínűleg csak a következő parlamenti választásokon nyerünk majd. A megyei tanácsi választásokon egyébként a KMKSZ 20,5 ezer szavazatot szerzett és 3 képviselőt delegálhatott a testületbe, az UMDSZ  15,5 ezer voksot kapott, de ezzel nem érte el a  3 százalékos küszöböt, egyéni választó kerületekből viszont 4 képviselőt delegálhatott a megyei tanácsba.

A cikk szerzőjének véleménye szerint az eddigi magyar kormányok nem segítették elő a két magyar szervezet közeledését, együttműködését. Az előző magyar kormány egyértelműen az UMDSZ-t támogatta, Orbán Viktor kormánya viszont a KMKSZ-t favorizálja. Az utóbbinak egyik leginkább közismert bizonyítéka, hogy az UMDSZ-t megfosztották a schengeni vízum kiadásához szükséges támogató nyilatkozatok kiállításának jogától.

A cikk szerzője megkísérelte tisztázni ennek okát, az ungvári főkonzulátus viszont kérdésére azt válaszolta, hogy nem illetékes ennek a kérdésnek a tisztázására. Az újságíró kérdéseire válaszolva, Gajdos István, az UMDSZ elnöke kifejtette, hogy személy szerint ő és az UMDSZ mindig a két magyar párt közötti ellentétek megszüntetésére törekedett, a KMKSZ viszont a szembenállás mellett szállt síkra. Véleménye szerint az UMDSZ és a KMKSZ két éven keresztül kiválóan oldották meg a támogató nyilatkozatok kiadását, ennek ellenére 2010-ban, a FIDESZ győzelme után az UMDSZ-t alaptalanul fosztották meg ettől a jogától.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szerint a két magyar szervezet együttműködése jelenleg lehetetlennek tűnik, véleménye szerint ugyanis az UMDSZ a hatalom jelenlegi birtokosait szolgálja ki. A magyar középiskolák végzősei nem egyenrangúak az ukrán tanintézetek érettségizőivel a felsőoktatási intézményekbe való felvételizésnél, a hivatalos kétnyelvűség is csorbát szenved még a túlnyomóan magyarlakta beregszászi járásban is, ahol a járási közigazgatási hivatal vezetői között már egy magyar sincs.

A cikk szerzője szerint a két magyar szervezet közötti ellentétek az idén súlyos következményekhez vezethetnek. Míg az 1994, 1998 és 2002 évi választásokon a beregszászi egyéni választókerületben mindig magyar nemzetiségű képviselőjelölt került ki győztesen, most a helyzet gyökeresen megváltozott. A választókerület határait ugyanis úgy jelölhetik ki, hogy a magyar nemzetiségű választópolgárok kisebbségbe kerülhetnek, Ha pedig a magyar szervezetek nem egy közös jelöltet, hanem kettőt jelölnek meg, könnyen vereséget szenvedhetnek. Egy közös jelölt megnevezése mindenképpen növelné a magyarok esélyeit, hogy képviselőt juttassanak a parlamentbe, a két magyar párt közötti ellentétek azonban egyelőre ezt lehetetlenné teszik. Amit a cikk szerzője szerint a hatalmon lévő erők nem fognak kihasználatlanul hagyni.

-i-gy

 

Olvasd el ezt is:

Kijevi ígéretek

Hajdanában, még a hidegháború idején járta a vicc, hogy míg Amerika az ígéretek földje, addig a Szovjetunió az ígérgetéseké. Ezt a remek tulajdonságot, úgy tűnik, Ukrajna maximálisan megörökölte.

Kijevben járt Martonyi János, ahol a tárgyalások során sikerült sokatmondó ígéreket bezsebelnie, elsősorban a kárpátaljai magyarság kilátásaival kapcsolatban.

= A Kitekintő nyomán =

Az ukrán fővárosban látogatott Martonyi János, magyar külügyminiszter, az ukrán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulóján. Az egynapos látogatás során ukrán kollégájával, Kosztyantin Griscsenkoval, majd az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökével, Volodimir Litvinnel, valamint az ukrán elnökkel, Viktor Janukoviccsalfolytatott ígéretekben bővelkedő megbeszéléseket.

Diplomáciai és gazdasági kapcsolatok erősítése

Mindezek során a két külügyér megállapodást írt alá a 2012-13-as külügyi konzultációs tervről és elfogadták az egyetértési memorandumot az EU és Ukrajna közötti vízumliberalizáció továbbfejlesztéséről. A kereskedelemmel kapcsolatban Martonyi és Griscsenko pozitívan fogalmaztak: szerintük ugyanis az ukrán-magyar kereskedelmi kapcsolatok túl vannak a válságon. De nem csak ezen a téren említésre méltóak a szomszédos országok közötti kapcsolat: a magas szintű látogatások számának növekedése is optimizmusra adhat okot. Jövő év elején ugyanis Kövér László házelnök fog vizitet tartani Ukrajnában.

Kiemelt téma a magyar kisebbség

Emellett az ukrán-magyar kisebbségi vegyesbizottsági ülések a jövő héten folytatódnak, amitől mindkét fél eredményeket vár. A Legfelsőbb Tanács elnökével folytatott egyeztetések során a magyar külügyminiszter kitért a kárpátaljai magyarok politikai képviseletének - adott szituációban - kényesnek mondható témájára is. Volodimir Litvin ugyanakkor ígéretett tett arra, hogy a választási rendszer átalakításakor figyelembe veszik a magyaroknak kedvező lehetőségeket. A vegyes választási rendszer bevezetését ugyanis Martonyi pozitívan értékelte, hiszen az akár lehetőséget adhat a magyar kisebbség parlamenti képviseletének visszaszerzésére - írja az MTI.

Ehhez kapcsolódóan szó esett a felsőfokú oktatási intézményekbe történő magyar nyelvű felvételi rendszer törvényi úton történő szabályozásának lehetőségéről is, hiszen a jelenlegi állás szerint ez évről-évre változik, növelve a magyar anyanyelvű felvételizők kiszolgáltatottságát és bizonytalanságát.

Jószomszédság és bizalom

Végül, de nem utolsó sorban Viktor Janukovics elnökkel is sikerült megbeszéléseket folytatni az egynapos látogatás során, ami ténylegesen is bizonyítja az ukrán partner fogadókészségét és nyitottságát. A 20 éve tartó diplomáciai kapcsolatok méltatásakor az ukrán államfő nem felejtette kihangsúlyozni a két ország között érvényesülő olyan elveket, mint a jószomszédság és bizalom.

Janukovics mindeközben arról sem feledkezett meg, hogy kihangsúlyozza töretlen elkötelezettségét az EU-csatlakozás iránt. Martonyi amellett, hogy támogatásáról biztosította az ukrán elnököt, megemlítette Julija Timosenko ügyét is, ami az utóbbi időben komoly feszültséget okozott az Unió és a keleti partner között. Mindenesetre a beszélgetés zárszava barátira sikeresedett, hiszen a magyar külügyminiszter Magyarországi látogatásra invitálta Janukovicsot, amire akár a közeljövőben sor is kerülhet.

A két ország jó diplomáciai kapcsolatainak ápolása kétségkívül fontos szempont, nemcsak gazdaságilag és politikailag, de Ukrajna esetében a kárpátaljai magyarság helyzete miatt is. A szomszédságpolitika és nemzetpolitika közötti egyensúly megtartása e közösség esetében különösen fontos, annak jól ismert helyzete és életfeltételei miatt. Martonyi mindenképpen jól indított és remélhetőleg a rendszeres látogatásokkal sikerül kisebb-nagyobb kedvezményeket kiharcolni az ottani magyarság számára, amivel mérsékelhető lesz folytonos fogyásuk.