A nevickei vár története és legendái

Nevicke vára - Történelem és legendák

osz-nevicke-karpatalja.jpg

 A nevickei vár, Kárpátalja egyik legrégibb erődítménye az Ung-folyó festői szépségű völgyében, egy vulkanikus sziklahegy csúcsán található, Ungvártól mintegy 12 km -re.

nevicke-lakotorony.jpgA vár évszázadokon át védelmezte a királyi Magyarország keleti határait, valamint az Uzsoki-hágón át vezető kereskedelmi útvonalat.

Története

A legújabb régészeti feltárások alapján feltételezhető, hogy a ma ismert középkori vár helyén korábban földvár állt.

A nevickei várról szóló első írásos emlékek a 14. századból valók.  IV. László király 1279-ben az Aba-családnak adományozta Ung vármegyét, majd néhány év múlva az Árpád-ház utolsó királya, III. András megerősítette Aba Amadét északkeleti birtokaiban.

A nagy hatalmú és dúsgazdag nádor a 14. század elején jelentősen kibővítette a nevickei erődítményt, ezért egyes történelmi források őt, Aba Amadét jelölik meg a ma ismert vár építtetőjeként.

Miután Aba Amadé fiai az új uralkodó, Károly Róbert ellen fordultak, a király megfosztotta őket birtokaiktól, s a nevickei várat a Drugetheknek adományozta. Az új tulajdonosok megerősítették a várat, a fából készült építmények helyett bazalt- és andezit falakat emeltettek.  A 16. században Drugeth Gáspár udvarában élt Görcsönyi Ambrus históriás énekszerző, aki elsőként énekelte meg magyar nyelven a Hunyadiak dicsőségét.

A 16. század második felében a Drugeth-család két pártra szakadt, s az erdélyi fejedelem támogatói, illetve a Habsburg-pártiak viszálya során a vár többször is gazdát cserélt.

1644-ben I. Rákóczi György fejedelem elfoglalta a várat, s attól való félelmében, hogy a császári seregek az ellene folytatott háborúban felhasználhatják, leromboltatta az erődítményt.

wagner-karoly-nevicke.jpg1879-ben elkezdődött a nevickei vár restaurálása. Parkot és kilátót alakítottak ki a vár területén, valamint emlékművet emeltek Wagner Károly erdészmérnök tiszteletére, aki fő kezdeményezője volt a helyreállításnak. Halálát követően a nevickei várrom melletti tisztáson egy obeliszk és egy hársfák övezte sétány, továbbá számos díszfát is tartalmazó arborétum hirdette a kiváló magyar erdész emlékét. Ez az emlékmű azonban a múlt század viharaiban megsemmisült (ukrán-magyar együttműködéssel Wágner Károly emléktábláját 2011-ben újra felállították). Az akkori nagyszabású helyreállítási munkálatok az első világháború kitörésekor félbemaradtak, s többé nem folytatódtak.

Kisebb-nagyobb helyreállítási munkák folytak az elmúlt évtizedekben, néhány ablakot, falrészletet restauráltak, a fa tetőzetetek is többször felújításra kerültek, de a vár egészének állaga inkább csak romlott. Hírek szerint a kárpátaljai megyei költségvetés és az Állami Regionális Fejlesztési Alap 2018-ól  jelentős összeget kíván fordítani a várrom restaurálására, elsőként az egyik bástya tetőszerkezetét újítják fel.

nevicke-vara-ungvar.jpg

A vár építészeti sajátosságai

nevickei-var-alaprajza.jpgA nevickei vár elliptikus alaprajzú, belsőtornyos erődítmény. Legkorábban épült részei a belső vár körüli épületek. Aba Amadé nádor emeltette az idők során a vár jelképévé vált háromszintes, négyszögletű tornyot a vár délkeleti részén. A két kerek bástyával megerősített külső várfal és a belső udvar fala között vizesárok védelmezte a várat.  

nevicke-vara-belulrol.jpgA 14. században a vár hatszögű kapubástyáját emeletes folyosógaléria kötötte össze a belső udvarral, amely köré 41 helyiségből álló palota épült; az épületegyüttes összterülete mintegy 1500 négyzetméter volt.

A vár vízellátását kövezett kút biztosította, melyet egy közeli forrás táplált. A helyreállítási munkák során két kandalló maradványai is előkerültek.

Mondák a nevickei várról

Több változatban is fennmaradt a vár állítólagos építtetőjének, Pohana Gyivkának a mondája. Az elvetemült úrnő kegyetlenül sanyargatta a népét, ezért is nevezték el ’Rossz Lánynak’.

Gyivka azt az utasítást adta jobbágyainak, hogy a vár falainak építéséhez ne csupán habarcsot használjanak, hanem tojást és tejet is keverjenek a mészhez, ezek beszolgáltatását pedig nyomorgó népétől követelte.

Az úrnő gonoszságának messze földön híre ment, s eljutott az igazságos Mátyás királyhoz is. A bölcs király tudta, hogy Gyivka vára erős és jól védhető erődítmény, ezért cselhez folyamodott. Rendelkezése szerint a környék összes marháját, lovát és kecskéjét összegyűjtötték, kolompot kötöttek az állatok nyakába, s a csordát a vár felé terelték. Gyivka szörnyen megijedt a rettenetes zaj hallatán, s lova hátán elmenekült a várból. Mátyás király azonban utolérte, s lefejezte a kegyetlen nőszemélyt.

A monda egy másik változata szerint Pohana Gyivkát, a török úrnőt egy Ivanko nevű legény üldözte el a vár alá terelt állatcsorda segítségével. Ivanko jobbágynak született, de a jószerencsének köszönhetően Ungváron királlyá koronázták, s immár uralkodóként megszabadította népét Nevicke gonosz és vérengző úrnőjétől.

A harmadik monda a vár romjain burjánzó smaragdzöld borostyán eredetének történetét meséli el.

Történt egykoron, hogy Nevicke várának ura, Upor elszerette Munkács hercegének, Garának a menyasszonyát. A férfiúi önérzetében sértett herceg seregével Nevicke alá vonult. Upor egyezkedni kényszerült, s szorult helyzetében megígérte, hogy majdan születendő lányát a herceghez adja. Upornak és feleségének egy év múlva lánya született, akit Juditnak neveztek el. A szülők hiába remélték, hogy Gara idővel megfeledkezik a neki tett ígéretről, mikor Judit betöltötte a 16. életévét, megérkezett a kérő. A leányt gyengéd szerelem fűzte apja solymászához, s esze ágában sem volt hozzámenni az idős herceghez. Uport azonban kötötte az adott szó, ezért a parancsának ellenszegülő Juditot egy toronyszobába záratta, majd kitűzte az esküvő időpontját és összehívta a násznépet. Az elkeseredett leány a torony ablakából a mélybe vetette magát. Ekkor villám csapott a várba, s a lángok elemésztették az épületet a lakodalmas néppel együtt. Judit kiömlő vére pedig borostyánná változott, mely a hű szerelem jelképeként borítja ma is a szomorú romokat.

A menyasszonyos legenda szláv változatokban is él, a vár neve is állítólag a szláv „nyevesztka”, „nevisztka” (menyasszony) szóból ered.

Rekonstrukció. A kép készítője szerint valahogy így festhetett Nevicke vára a régi századokban.

nevickei-var-rekonstrukcio.jpg