Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2012. máj. 11.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Liszt fonográffal?

lisztUngváron felavatták az Ung-parti sétány korlátján üldögélő Liszt Ferenc kis szobrocskáját. Mihajlo Kolodko bronzból készült munkájáról több fotó is készült ebből az alkalomból, ezek most a különböző híradásoknak helyet adó oldalakon sorra megjelentek, így egykönnyen fellelhetők a neten. A magyar kulturális kormányzat internetes portálja, a kultura.hu, mégis egy fonográfos Bartók-ábrázolással illusztrálta a Liszt-szobor avatásáról szóló MTI-hírt. >tovább a teljes íráshoz:

Szintén zenész. Liszt – ölében fonográffal?

 

_______________

Irodalom, könyvkiadás: Ungvár Kiadó

Egy alig ismert kárpátaljai költőnő

Talán nem teljesen véletlen, hogy alakja feledésbe merült. Nem volt sem jelentős személyiség, sem kiemelkedő alkotó. Ha Hollósy Simon nem örökítette volna meg (mára elveszett) festményén, talán örökre elfelejtette volna a köztudomásúlag hálátlan utókor.

Nevét ma kevesen ismerik Kárpátalján. Holott egykor az ungvári szalonok közkedvelt vendége volt, az irodalmi és zenei életről írott tudósításai a korabeli újságolvasók körében nagy népszerűségnek örvendtek. Versei kevésbé találtak utat a kor vidéki olvasójához, holott ezek alapján joggal sorolhatjuk a kárpátaljai(nak is nevezhető) magyar irodalom előremutató, ám feledésbe merült hagyományai közé.

Blodlay Klára 1901-ben született Szatmárnémetiben. Apja Blodlay Ambrus, a 19. századvégi Szatmár közismert seborvosa, anyja Blodlayné Lázár Mirtyll, kitagadott földbirtokos-lány. Klára korán árvaságra jutott, rokonai 1910-ben az ungvári Kálvin János Református Árvaházban helyezték el, majd 1916-ban a Nagyszebenből Ungvárra származó Blau Ignác szatócs fogadta örökbe, akinek biztatására, nevébe egy magánhangzót toldva, Bodolay Klára néven kezdett publikálni. A ’20-as, ’30-as években igen termékeny, ír verset, novellát, színművet és újsághíreket. 1944-től írásai meggyérülnek, de naplójegyzeteket is tartalmazó füzeteit 1957-ben bekövetkezett haláláig vezeti. Közel kétezer kéziratoldalra rúgó szellemi öröksége fogadott húga, Blau Eszter-Borbála hagyatékából került elő.

Tovább

Tiltakozás virtuális élőlánccal József Attila szobrának eltávolítása ellen

VIRTUÁLIS ÉLŐLÁNC JÓZSEF ATTILA SZOBRA KÖRÜL

A tiltakozásnak meglehetősen sajátos módját választotta a kárpátalja magyar író, Balla D. Károly: a Google találati listák "elfoglalásával" alakít ki virtuális élőláncot József Attila szobra köré. Mint ismeretes, a magyar Országgyűléshez Fideszes és KDNP-s képviselők nyújtottak be olyan határozati javaslatot, amely a budapesti Kossuth tér rekonstrukciója keretében szorgalmazza, hogy a kormány állítsa vissza "a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapotát". A terv megvalósítása esetén a közismert József Attila-szobor eltávolítására is sor kerülne. Ez ellen emel szót BDK azzal, hogy a témát érintő Google keresésekre adódó találati listákon a saját tiltakozására mutató linkeket igyekszik felsorakoztatni.

További részletek az író blogjában:

Tiltakozás József Attila szobrának eltávolítása ellen – Virtuális élőlánc József Attila szobra körül

és írói oldalán:

Virtuális élőlánc József Attila szobra körül - tiltakozás

 

Magyar-ukrán közös monográfia Kárpátaljáról

Kárpátalja elmúlt száz évének történelmi, politikai és kulturális szintézisét adja az a magyarul és ukránul is megjelent új tanulmánykötet, amely az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete együttműködéséből született. A szerzők célja az volt, hogy összefoglalójukkal meghaladják a korábbi, kizárólagos nemzeti látószögeket.

„A magyar és ukrán szakemberek között, falként tornyosuló elzártságot akartuk áttörni egy olyan könyvvel, amely irányjelző lehet a további kutatásokhoz is” - mondta az mta.hu-nak nyilatkozva Fedinec Csilla, a Kárpátalja 1919-2009: történelem, politika, kultúra című kiadvány egyik szerkesztője, az MTA Entikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete tudományos munkatársa arról a kötetről, amely két éves közös munka után a napokban jelent meg magyarul és ukránul, két kötetben, Magyarországon és Ukrajnában egyaránt.

A magyar történész szerint a mű szerzői igyekeztek hidat építeni a régióval kapcsolatos magyar és ukrán nyelvű tudományosság között. A két közeg, a két nemzeti historiográfia eddigi kapcsolódási pontjai ugyanis nehezen felismerhetőek. Alig épülnek egymásra, s mind ez idáig sokkal inkább egymás mellett léteztek, a párbeszéd, a szakmai vita lehetősége és igénye nélkül.

Nézegessen képeket Kárpátaljáról!

„A magyar és ukrán szakemberek együttes munkájával készült kollektív monográfia lényegében a már meglévő tudásanyag összefoglalása. Még a lábjegyzeteket is elhagytuk, mégpedig abból a határozott megfontolásból, hogy egyértelművé váljék, - a kötet célja nem a historiográfiai vonatkozások, a kutatói dilemmák bemutatása, hanem a szintézisre törekvés” - hangsúlyozta az MTA kutatója, aki szerint a magyar kezdeményezést nyitottan, együttműködésre készen fogadták az ukrajnai szakemberek. A monográfia - amelyet Fedinec Csilla mellett Vehes Mikola, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora, történész szerkesztett - 26 szerző, közöttük 5 magyarországi és 6 Ukrajnában élő magyar társadalomtudós írt.

A közös munka eredménye egy több mint hatszáz oldalas kötet, amely négy fejezetben tárgyalja a huszadik században több állam fennhatósága alá került Kárpátalja történetét az első világháborútól kezdve a Csehszlovák Köztársaságban, Magyarországon, a Szovjetunióban és Ukrajnában. A szerzők a hagyományos történeti korszak szerinti tagoláson kívül külön részt szenteltek az elmúlt évszázad nyelvpolitikai törekvéseinek és változásainak. A kötet tehát nem csupán politikatörténeti összefoglaló, hanem egyúttal a régió gazdaságának, társadalmának és kulturális életének átfogó képét is adja. A negyedik fejezetben pedig egy 180 oldalas tanulmány az elmúlt két évtized legfontosabb fejleményeit dolgozza fel.
 
A szerkesztő a kettős kiadvány jelentőségéről szólva azt hangsúlyozta: a monográfia nem csupán azért fontos, mert két különböző tudományos   ismeretanyagot mutat be együtt, hanem szemléletformáló is, hiszen egy régió szerkezetén belül ad betekintést az ukrán olvasónak a kárpátaljai magyarságról. A magyar olvasó pedig - végre - nem pusztán egy zárványként értelmezheti a kárpátaljai magyar problematikát, hanem egy régió évszázados társadalmi, intézményi szerkezetváltozásában. Fedinec Csilla kiemelte, hogy a két legkritikusabb pontot, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását és az 1939-1944 közti időszakot  a két nemzeti történetírást képviselő kutatók egymást kiegészítő alfejezetekben együtt oldották meg.

Arra a kérdésre, hogy a jövőben várható-e hasonló kiadvány például a magyar-szlovák vagy magyar-román közös múltról a történész úgy vélte: egy ilyen munka nagyon fontos feltétele, hogy egy-egy fogalomhoz ugyanazt a tartalmat kösse mindkét fél. Szerinte jelenleg ez még nem mondható el például a szlovák-magyar tudományos kapcsolatokban, de felhívta a figyelmet arra, hogy a német-francia történészek példája nyomán a magyar és szlovák kutatók is elkezdtek közösen írni egy olyan középiskolai történelem tankönyvet, amely tükrözi mindkét ország szakembereinek tudományos eredményeit és nézeteit.

(forrás)
 

Külhoni Művészeti Fesztivál

ART-MOZAIK

Külhoni Művészeti Fesztivál

2008. augusztus 29-30-31. Millenáris

Az Égtájak Iroda a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával 2008. augusztus 29-én, 30-án és 31-én a budapesti Millenárison külhoni művészeti fesztivált rendez.

A háromnapos program kapcsolódik a 2007-ben első alkalommal megvalósult Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiváljához. A Biennále egyik tanulsága ugyanis az volt, hogy a határon túli művészek magyarországi bemutatkozási lehetőségeit bővíteni kell, különösen a fiatal alkotók megismertetésére kell nagyobb gondot fordítani és a nemzetközi együttműködések kialakítását kell segíteni. E törekvések megvalósulásához igyekszik az ART-MOZAIK – Külhoni Művészeti Fesztivál hozzájárulni.

Augusztus utolsó hétvégéjén a Millenáris látogatói bepillantást nyerhetnek a környező országok pezsgő és sokszínű kulturális életébe – elsősorban magyar nemzetiségű amatőr és hivatásos alkotók fellépésein keresztül. A meghívott alkotók és alkotóközösségek pedig bemutathatják kreati­vi­tásukat, a sajátos, „határon túli” helyzetükre reflektáló művészetüket.

Az Égtájak Iroda szervezésében megvalósuló fesztivál célja, hogy olyan tehetséges művészekhez, művészeti együttesekhez hozza közelebb a budapesti közönséget, akik már ismertek és kedveltek Magyarországon is, illetve akik számára ez a fellépés hozhatja meg a kiugrási lehetőséget.

A helyszínek alapján a programok három csoportba rendezhetők:

Park

A parkban zajló produkciók döntő többsége a május folyamán közzétett felhívásra beérkezett ajánlatokból áll össze. Célunk külhoni amatőr művészeket és művészeti társulatokat bemutatni a budapesti közönségnek. Támogatni kívánjuk olyan tehetségek fellépését, akiknek – lehetőségek híján – nincs alkalmuk bemutatkozni saját régiójukon kívül. A legjobbaknak lehetőségük nyílik a 2009-es Biennálén fellépni.

A program elsősorban gyerek-, diák- és amatőr színtársulatokra (Tinikomédiások, Bóbita gyerek­szín­játszó csoport, Novus Ortus Diákszínpad, Bereknye Diákszínjátszó Csoport, Meseláda Bábcsoport, Szabadkai Színitanoda, a Beregszászi Színház Gyermekstúdiója, a Zentai Gimnázium Drámacsoportja stb.), valamint verséneklő együttesekre (Kelemenék, Kor-Zár stb.) épül, de természetesen hivatásos előadók, együttesek produkciói is láthatók lesznek (Agócs Gergely, Comorra Trió, Snaps Vocal Band, Fabatka együttes).

Gyerekprogramok:

A nyár utolsó hétvégéjén a Millenárison megforduló családosok számára is tartalmas szórakozást szeretnénk nyújtani. Ezért az amatőr produkciók mellett – melyek jó része szintén ezt a korosztályt célozza – hivatásos együttesek produkciói is láthatók lesznek (Szabadkai Gyermekszínház, Rozsnyói Meseszínház, Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület, Árgyélus Színház, Korpás Éva stb.), továbbá a gyerekek székely­udvarhelyi és füleki kézművesek foglalkozásain is részt vehetnek.

 

Kiállítások, kültéri installációk:

Látható lesz Juhász R. József Egy lehetséges múlt című interaktív hanginstallációja – a kiállításhoz performansz, „koncert” is kapcsolódik. A kassai Rovás művészeti csoport A Nibelung gyűrűje című helyszínen készülő akciófestészeti alkotásában a zene és a festészet lényege találkozik. A Fogadó galériájának korlátján Henning János cigány tematikájú fotói kapnak helyet, a Pódiumon pedig Szilágyi Nándor szabadkai színész Fotó-Vers című kiállítása lesz megtekinthető.

 

Teátrum

A Teátrum adottságaiból adódóan esténként profi színházi produkcióknak biztosít helyszínt. A Komáromi Jókai Színház kisvárdai nagydíjas A bor című zenés falusi történetét mutatja be, a kisvárdai nagydíjas Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház legfrissebb bemutatóját, a Dekameront hozza el a Teátrumba, valamint a közönségcsalogató produkciók közül a Vajdasági Tanyaszínház Hegedűs a háztetőn című darabja lesz látható.

 

Fogadó

A fesztivál három napja alatt a Millenáris – Fogadó ad helyet az esti könnyűzenei koncerteknek. A bemutatkozó formációkra a nemzetközi felállás jellemző, tagjaik között vajdasági, felvidéki, erdélyi magyar zenészt éppúgy találunk, mint román, szlovák muzsikust. Bár a meghívott előadók zenei műfajukat tekintve széles palettán mozognak –többek között jazz, broken etno, rhythm&blues –, saját műfajukban komoly hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkeznek, s rendszeresen játszanak magyarországi, romániai, szlovákiai színpadokon.

A Fogadó részletes programja:

Augusztus 29.: Zuboly playz Jazz, Kistehén Tánczenekar

Augusztus 30.: Peter Lipa Quintet, Harcsa Veronika Quartet

Augusztus 31.: Slang, Ferenczi György és a Rackajam

 

A zenei programokat követően a közönség még élvezheti a vajdasági Góbi Rita magyar-finn koprodukcióban született Fehér fal – Inspirációk Rodinre című kortárstánc-előadását, valamint Szilágyi Nándor Fotó-Vers című kiállításához kapcsolódó performanszt.

 

További információ:

Goldschmied József programigazgató, Égtájak Iroda

1073 Budapest, Kertész utca 36. (Fészek Művészklub), levélcím: 1072 Budapest, Rákóczi út 20., telefon: +36 1 424 6900, fax: +36 1 424 6901, mobiltelefon: +36 30 9628 790, e-mail cím: info@egtajak.com, jgold@freemail.hu; www.egtajak.com


 

RÉSZLETES PROGRAM

Tovább

"Új" Munkácsy-kép

A munkácsi születésű Munkácsy Mihály egy újabb festményét szerezte meg az ugyancsak kárpátaljai születésű amerikai műgyűjtő, Pákh Imre.

A rendkívüli érzékenységgel megalkotott, "Délután a parkban" című 120 x 90 centiméteres  remekmű története nem mindennapi. 120 esztendőn át egy francia bankárcsalád birtokában volt. A szerény becslések szerint is több mint 180 milliót érő alkotás a londoni Christie's aukciósház árverésnét követően került az amerikai magyar műgyűjtő tulajdonába. A remekművet állítólag még a tapasztalt művészettörténészek is csodálattal fogadták.

Feltételezések szerint a képet Munkácsy a műhelyéhez közeli Monceau-parkban festhette 1882 körül. Ebben az időben szerződés kötötte őt a Sedel-Mayer Galériához. Egy nap a párizsi bankár leánya, Esther Lasarde besétált a galériába, és megvette a művet, amely egészen mostanáig ott lógott a családi birtok egyik szobájának falán
 


Pákh Imre a Munkácsy képpel


Bár a szakma tényleg semmit sem tudott a műről, annak eredetiségéhez kétség sem férhet. Francia tulajdonosai vigyáztak a képre. Valószínűleg restaurálni sem kell.

A képet a tervek szerint a Magyar Nemzeti Galériában állítják majd ki. A Pákh Imre tulajdonát képező Munkácsy-képekből álló kiállítást jelenleg Székesfehérváron tekinthetik meg az érdeklődők.

Mint ismeretes, a tárlat Munkácsot is megjárta és igen nagy sikert aratott.