Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2016. júl. 22.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Az Árpád-vonal mint turisztikai célpont

arpad vonal felsogereben bunkerBunkerek Kárpátalján

A Kárpátaljára látogató turisták a régmúlt erődítése, várai mellett a II. világháború magyar erődrendszerének maradványait is megtekinthetik. A történelem szerelmesei, illetve a magyar háborús múlt iránt érdeklődő kalandvágyók ezen erődök mélyére is lemerészkedhetnek.

A magyar hadsereg keleti védelmi vonala 3 részből állt. A legtávolabbi a Hunyadi-állás volt, középen a Szent László-állás helyezkedett el, mely valójában sohasem épült fel, és az utolsó védvonal, melynek feladata lett volna a szovjet csapatok feltartóztatása, az Árpád-vonal.

Az Árpád-vonal a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig terjedt. Valójában nem egybefüggő falról van szó, hanem a hegyeken átvezető utakon létesített völgyzárak alkották az Árpád-vonalat. A légvonalban mintegy 600 kilométer hosszan húzódó erődrendszer nagy részét a megszálló csapatok felrobbantották, használhatatlanná tették. Ma több helyen is látogathatóak a bunkerek.

arpad vonal bunker alaprajzAz felsőgerebeni bunkerrendszer

Az Árpád-vonal legnagyobb egybefüggő, felújított részét Kárpátalján, Felsőgereben falu közelében találjuk. A tulajdonos szerint, Ukrajna legnagyobb épen maradt bunkerét látogathatjuk itt meg, mely jelenleg 1 kilométer hosszan látogatható.

A feltárások alapján az itt található bunkernek 6 bejárata, 5 lőállása, tábori kórháza és raktára volt. A komplexum feladata és létrehozásának célja mindmáig rejtély. A tulajdonos szerint a bunkerrendszer még legalább három irányban folytatódik, mely részeket még nem tártak fel.

Az idelátogatókat borkóstolóval és a II. világháborúból fennmaradt relikviákból rendezett kiállítással várják.

  • Belépődíj: 40 hrivnya
  • A bejárás ideje: 40-60 perc
  • nyitvatartás: novembertől decemberig 9:30-16:00
  • márciustól októberig 9:00-17:00
  • A bunker weboldala: arpad-line.com

A bunker látogatói választhatnak a hagyományos vezetés és a sötétben bejárás között. Ilyenkor kikapcsolják a világítást és a kalandvágyóbbak zseblámpa fényénél kóborolhatnak a szűk járatokban.

H.Cs.

 

Tovább

Kárpátaljai meteorit

knyahinya-meteorit-becs.jpgA Knyahinai (Csillagfalvi) meteorit Európa legnagyobb tömegű meteoritja

A tudományos leírásokba Knyahinya néven került be az 1866. június 9.-én az Ung vármegyei (ma Ukrajna, Kárpátalja) Knyahina, Csillagfalva település környékén földet ért meteorit.

A meteorit fő lelőhelyének egyéb megnevezései: Csillagfalva, Knahyna, Kniaginia, Knyhyna, Kuyahinga, Nagy-Bereszna.

Az égből érkező kondrit, a maga 500 kilogrammjával a legnagyobb tárgy, mely Közép-Európa területén bolygónk légterébe lépett. A fényes nyári délutánon érkező meteorit mintegy 1200  darabra hullott szét, és beterítette Zemplén megyében Zboj, Ung megyében Újsztuzsica (Nova Sztuzsicja), Knyahinya és Sztricsava falvakat. Csodával határos módon senki sem sérült meg, és károkról sem írnak a korabeli források.

A meteorit Liptószentmiklós környékén tűnt fel az égbolton, és mintegy 220 kilométert haladt keleti irányba, majd körülbelül 40 kilométerre a kárpátaljai Knyahinya falu felett felrobbant. A becslések szerint a meteorit az atmoszférába lépése előtt mintegy 90 centiméter átmérőjű és 1300-1400 kilogramm tömegű lehetett.

Miközben keresztülrepült Ung megyén, jelentősen veszített tömegéből, és már csak ötszáz kilogramm tömegű volt a detonáció pillanatában. A meteorit darabkái egy hétszer tizenegy kilométeres területen szóródtak szét a Nagybereznai járásban, nehéz hegyi terepen, az erdőben.

A meteorit legnagyobb darabját 8 kilométerre Knyahinya falutól találták meg, ennek súlya 279,76 kilogramm, és jelenleg a bécsi természettudományi múzeumban látható.

Érdekesség, hogy egy 46 kg-os darabot megvásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum, 760 forintért ungvári tulajdonosától, mely az 1956-os forradalom során megsemmisült.

A meteorit külsejéről így számolnak be a korabeli források:

A knyahinyai kövek kívülről fekete, többé-kevésbé fénylő vagy fénytelen kéreggel vannak beborítva, mely néhol sima, másutt ripacsos s imitt-amott homorú mélyedéseket mutat.

A lelőhely térképe:

 

H.CS.

Tovább

Üstben fürdés, „csánozás” Kárpátalján

ustben furdes karpataljaGyógyturizmus a Kárpátok vadregényes tájain, Rónafüreden

A Kárpátaljára érkező turisták kedvelt célpontjai a tiszta levegőjű hegyekben, erdőkben létesített szanatóriumok, gyógyüdülők. A pihenni és gyógyulni vágyókat már az 1600-as évektől várja a Perecsenyi járásban található Rónafüred (Lumsori). Kárpátalján innen indult el újra, az üstben fürdés, a „csánozás” hagyománya, melyet már a 17. században alkalmaztak. Már akkor virágzott a vidéken a gyógyturizmus.

Az üstben fürdés nem magyar vagy helyi találmány, a japánok és a vikingek is előszeretettel művelték. A kárpátaljai Rónafüreden azért különleges ez a gyógyfürdőfajta, mert az Osztrák-Magyar monarchia idejéből ránk maradt lekvárfőző üstökben főhetnek a vendégek.

Maga a procedúra több betegség kezelésére is alkalmas: lumbágó, reuma, emellett javítja a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, jótékony hatással van a bőrre és általánosan javítja a közérzetet.

A "csánozás" terápia

Az üstben fürdés Rónafüreden a patak partján felállított üstökben történik. Szeparált faházakat állítottak fel, ahol öltöző és étkezőasztal is a vendégek rendelkezésére áll. Az üstben fürdés egész évben hasznos gyógykúra vagy érdekes szórakozás, de a szakemberek azt javasolják, hogy a téli hónapokat, a mínusz 10 fokos hidegben vegyünk ilyen fürdőket.

csan lumsori karpatalja gyogyturizmusAz üst aljára köveket helyeznek, ezek óvják meg lábainkat a tűz közvetlen hőjétől. Minden fürdőzés előtt friss ásványvizet eresztenek az üstbe, amit a Kárpátok gyógynövényeivel tesznek még egészségesebbé. A fürdőzést plusz 40-50 fokos vízben kezdjük, a bátrabbak pedig a jéghideg patakvízben vehetnek kontrasztfürdőt.
Az üstben való fürdőzést kúrajelleggel ajánlják, naponta legalább egyszer, egy héten keresztül. Kérésre magnéziummal vagy kénnel dúsított ásványvízzel készítik el a gyógyfürdőt.

Kárpátalja hegyeiben, Rónafüreden csodálatos tájon pihenhetünk és gyógyulhatunk, sajnos az utak minősége és az egyre szaporodó irtások folyamatosan rombolják ezt a vidéket, elriasztva a turistákat.

 

H.Cs.

Tovább

Ungvárszkij Etno-wellness Hotel

hotel ungvarszkijUngváron találták ki az Etno-Wellness-t?

Ungvár egyik kuriózuma az óváros peremén található hotel. A magyar megnevezésével bajban vagyok, mivel többféle módon szerepel. A hotel weboldalán a magyar nyelvű ismertetőben Ungvárszkij Etno-wellness Hotel néven szerepel, az angol nyelvű  változat a Hotel Ungvarskiy Ethno-Wellness hotel, míg magyarul valójában Ungvári Hotel.

A hotel elődjét 1876-ban építette az Artogi házaspár egy korábban felfedezett ásványvízforrás mellé. Akkor az Ungvári Hotel az óváros kellemesen csendes helyén, a vadaspark és az Ung folyó mellet, az ungvári vár alatt fantasztikus élményt nyújthatott a kikapcsolódni vágyóknak. Az újjáépített Ungvárszkij Hotel a régi hagyományokat és miliőt szeretné visszahozni, amin sajnos sokat ront, hogy időközben egy ronda bútorgyár épült a hotel és a vár közé, nem messze pedig vízierőmű és villanytelep létesült az Ung folyón.

A hotel nevét a magyar Ungvár szó cirill betűs átírásával és az „i” ukrán nyelvű megfelelőjével, a -szkij melléknévképzővel alkották meg, így utalva a régi magyar örökségre.

Mi az Etno-wellnes?

hotel ungvarszkij etno wellnessA hotel a maga idejében egyedülálló Wellness központ volt (még ha ekkor ez a fogalom nem is létezett), ennek felélesztésével kísérleteztek a tulajdonosok. Az Etno-wellnes vagy népi, esetleg néprajzi wellnes lényege, hogy a wellness részleg hagyományosan, tájjellegűen van kialakítva. A hotelbe látogatók a kárpáti fürdő, a kelta fürdő, hucul fürdő, a Rutenian SPA, és az Ungvári fürdő szolgáltatásai közül választhatnak.

A hotel árai kedvezőnek mondhatóak, különösen a dizájn és a városközpont közelségét figyelembe véve. A hotel a közelben található skanzenre szeretne hasonlítani, ugyanakkor a legmodernebben van berendezve. Leginkább azoknak tudnám ajánlani, akik csendes, de kulturált helyen szeretnének pihenni, ahol az ukrán hagyományoknak is hódolhatnak anélkül, hogy a rendkívül rossz minőségű hegyi utakon végigdöcögnének.

H. Cs,

Tovább

Ungvár torta

ungvar torta valentin shtefanoKárpátalja édes jelképe a Kijevi torta mintájára készül

Kárpátalján, Ungváron az édességek és sütemények palettáját a szovjet időkben berögződött cukrászati hagyományok határozták meg nagyon sokáig. A rendszerváltás után a vásárlók egész egyszerűen azt vették, ami volt a boltokban és a cukrászdákban. Az orosz-ukrán cukrászat a tömény vajas krémet és a sűrített tejet alkalmazza előszeretettel.

Ukrajna szerte sokáig az egyetlen állandó recepttel készített tájjellegű édesség a Kijevi torta volt. Természetesnek mondható, hogy a mostani felnőtt generáció (az X generáció) a régi ízek iránt érzett nosztalgiából keresi ezt a fajta édességet.

Valentin Stefanyo, az „Ungvár torta” kitalálója és készítője szerint, nem véletlen az utánérzés. Testvérével a Kijevi torta újragondolásával készítették el az új receptet. Stefanyo szíve szerint sokat változtatna a recepten, de a vásárlóközönség éppen ezt a fajta torták szereti és keresi.

Az Ungvár tortát 2011 januárjában mutatták be, akkor naponta ötven darabot készítettek belőle, most havonta hatezret adnak el. Egy torta 400 grammot nyom és 5-6 személynek elegendő. Az ungvári cukrászmester annyit változtatott az eredeti 2004-ben megírt recepten, hogy a nehéz vajas krémet mousse-ra cserélte.

ungvar tortaAz Ungvár torta receptje és elkészítése

Stefanyo mester szerint a torta elkészítése körülményes és bonyolult folyamat, nyáron sok a selejt. Lisztet nem használnak ehhez az édességhez. A torta alapja erdei mogyoró, tojásfehérje, cukor és kukoricakeményítő. Az ebből készült habot formákba töltik és 2,5 órán át 120 Celsius fokon szárítják, ez adja a torta alapját.
A titok a mousse elkészítésében rejlik, melyről csak annyit lehet tudni, hogy sűrített tejből, vajból és tejszínből készül. Három réteg tortaalap és három réteg krém kerül egymásra, így készül el az Ungvár torta.

A legfelső mousse rétegre az ungvári görög katolikus székesegyház képét festik csokoládészóró segítségével. A mester szeretné, hogy a torta szorosan kapcsolódjon Ungvárhoz, ezért időről időre új sablonokat (trafaretteket) használ, a város valamilyen nevezetességének képét rajzolja a torta tetejére.

H. Cs.

Így készül az Ungvár torta:

Tovább

Gyógyvizek Kárpátalján

Jó arcú középkorú donyecki férfi mondja a Rákóczi-pince előtt: a tokaji bor kedvéért akár a világ végére is elmenne, de a magyarországi gyógyfürdők vonzereje sokat csökkent az utóbbi években. Egyfelől magasak a belépti díjak, másfelől majdnem ugyanezt Kárpátalján is megtalálják a keletebbről érkezők. Igaz, a víz gyakran ugyanolyan gyógyerejű... No de a körülmények... A beregszászi termálvízű strandnál lepusztultabb posztszocialista létesítményt Ukrajna határaitól nyugatabbra azért nem igen találni. És mégis megtelik napról napra a medence, látszólag senkit nem zavar a málladozó beton, a rozsdás csövek, a higiénikusnak aligha mondható öltöző, ahol a zuhanyrózsából nemhogy meleg, de néha még hideg víz sem folyik. Nem folyik, mert ezt a város szolgáltatja. Még szerencse, hogy a medencébe a Földanya szolgáltatja a forró vízet.

A beregszászi Zakarpattya sportkomplexumot még 60-as évek Szovjetuniójában építették. Ilyen méretekre is kell számítani, benne egy 50 méteres medencével, melyben termál-gyógyvíz várja a fürdőzőket. A medencét egy gejzír tölti fel 1,5 km-es mélységből. A termálvíz szilícium-nitrogén-karbonát- és magas sótartalmú, így a legtöbb mikroorganizmust elpusztítja. A gejzír vize 50 fok, de a medencébe érve 33-ra hűl. Mind bőrbetegségek, mind mozgásszervi panaszok ellen jó gyógyír. Szintén Beregszászban, a Pacsirta Hotel szintén működtet egy termálfürdőt, sószobával – írja a karpat-tur.net.

Mostanában kezdték el felfedezni Kárpátalja gyógyvizeit igazán, igaz ez az ukránokra is és a magyarokra is. Ha a meglévő fürdőket korszerűen felújítanák és néhány újat is nyitnának, valószínűleg elszívná a jelenleg Magyarországra járó ukrán fürdőzőket, de a magyarokat is. Az árak közötti különbség és a környék szépsége, na és persze a nyelvi könnyebbség akkora vonzerő lehet, amivel még Budapest vagy Hévíz sem tudja felvenni a versenyt.

Kárpátaljai vélemények

A POSZTINFO.hu kérdésre több kárpátaljai úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen a turizmusban és azon belül a gyógyvízekben látják  Kárpátalja gazdasági fellendülésének egyetlen módját. A 24 éves ungvári Marija szerint Az Európai Unió tőszomszédságában, Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából és persze Magyarországról is özönlenének a turisták Kárpátaljára, ha a szükséges fejlesztések megtörténnének. A 32 éves munkácsi Iván szerint, aki maga is az idegenforgalomban tevékenykedik, legalább reklámra lenne szükség. “Olyan hirdetésekre gondolok, amik nem szokványosak. Egy jó YouTube-vírusvideó Kárpátaljáról, magyar nyelvű szereplőkkel például megfelelő módja lenne annak, hogy a magyarok fejéből kiverjük azt a képet, hogy a volt Szovjetunióban minden szakadt, dohos, rozsdás és betonból van.” Egy negyvenes éveiben járó beregszászi magyar nemzetiségű tanárnő pedig leginkább a schengeni határátlépés egyszerűsítését látná megoldásnak:  “Az világos, hogy az olykor órákig tartó várakozás és pepecselés a határon elriaszt mindenkit. Szerintem, aki EU-s útlevéllel jön ide azért, hogy itt költse el a pénzét, annak élből továbbot kellene inteni. Nyilvánvaló, hogy ezért cserébe ukrán útlevéllel rendelkezőkkel nem fognak ugyanígy bánni, de ez az arcvesztés megérné.” Külön kiemelte, hogy távolabbról repülővel is lehetne “hozatni” turistákat. hiszen Ungváron van egy erre alkalmas repülőtér, mégsem használják.

Magyarlakta térségeket érint a fejlesztés

Joggal merülhet fel bárkiben: az ukrán állam az utóbbi két évtizedben nem fordított különösebb figyelmet arra, hogy Kárpátalja alföldi régiót, a túlnyomó részt magyarok lakta térséget fejlessze. Ungvár és Munkács, mint a megye két legnagyobb városa persze kivételt képez, de ezek egyfelől a nyelvhatáron fekszenek, másrészt lakosságuknak mára csak igen kis hányada vallja magát magyarnak. Az ungvári, munkácsi, beregszászi és nagyszőlősi járás magyar falvai - illetve maga Beregszász és Nagyszőlős is - meglehetősen kedvezetlen elbírálásban részesültek az országos és megyei beruházások kihelyezése és a források elosztása terén. Nem tévedett nagyot az, aki gazdasági diszkriminációt emlegetett.

Éppen ezért örvendetes az alábbi hír.

Térségfejlesztési tervek
Kárpátalja magyarlakta vidékén

Kárpátalja kormányzójának első helyettese szerint az ukrajnai megye magyarlakta térségében a közeljövőben jelentős térségfejlesztési beruházások várhatók, amelyek keretében felújítják az úthálózatot, autópályát, hulladék-feldolgozó üzemet, és új határátkelőhelyet építenek.

Ivan Busko az ungvári Kárpáti Igaz Szó című megyei lap csütörtöki számának nyilatkozva a többi között elmondta, hogy tekintettel a 2012-es labdarúgó Európa Bajnokságra, már most elkezdték a főútvonalak javítását Kárpátalja határ menti, főként magyarok lakta vidékén. Az útfelújítási munkálatok, amelyekre 18 millió hrivnyát (kb. 0,5 milliárd forintot) fordítanak, jövő tavasszal folytatódnak - tette hozzá.

Busko kifejtette: azért kezdték el az utak átfogó rendbehozatalát, mivel nagyon sok szurkoló valószínűleg gépkocsival érkezik majd Ukrajnába, s így rendkívül fontos kérdés, hogy milyen az utak állapota. Közölte, már most biztosra vehető, hogy Kárpátalján elsősorban az ukrán-magyar határ csapi és az ukrán-román határon található nevetlenfalui átkelőhelyek fogják lebonyolítani az EB-re irányuló forgalmat, ezért jövőre európai hitelből mintegy 40 millió euró beruházásával felújítják a Csap-Kijev nemzetközi autóútnak a határtól Lembergig terjedő szakaszát.

A kormányzóhelyettes azt is elmondta, hogy a tervek szerint a Beregszászhoz közeli Beregdéda térségében a csapinál nagyobb és korszerűbb közúti határátkelőhely fog épülni az 5-ös számú páneurópai közlekedési folyosó részeként, amikor az M-3-as autópálya eléri az ukrán határt. Megjegyezte: a kérdéssel személyesen Borisz Kolesznyikov miniszterelnök-helyettes foglalkozik, aki hamarosan a helyszínen tájékozódik az autópálya határmetszéspontjáról és Ukrajna területén való folytatásának lehetőségeiről. Úgy vélte, ha az autópálya és a határátkelőhely építésével kapcsolatos jelenlegi elképzelések 5-7 év múlva megvalósulnak, ez új lökést adhat a vidék fejlődésének.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Kárpátalja vezetése mennyire tartja fontosnak a törődést a régió magyarok lakta térségével, Busko hangsúlyozta: semmilyen tekintetben nem tesznek kivételt egy-egy terület lakosságának nemzetiségi összetétele szerint. A térségfejlesztés tervszerűen történik - folytatta -, megemlítve Beregszász ivóvízhálózatának további korszerűsítése mellett több környékbeli magyarlakta település köz- és gyermekintézményeinek soron lévő felújítását.

A magyarlakta térséget is súlyosan érintő hulladékprobléma kapcsán a kormányzóhelyettes elmondta: jövőre EU-s pályázaton nyert egymillió euróból korszerű hulladék-feldolgozó üzem építését kezdik meg a Beregszász melletti Makkosjánosi határában. A jelentős beruházásnak köszönhetően egészségesebb és élhetőbb lesz Kárpátalja síkvidéki régiója - mutatott rá Ivan Busko.

(forrás)