Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2012. jan. 31.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Nem lehetnek köztisztviselők a kettős állampolgárok

Nem tölthetnek be közhivatali tisztséget a jövőben Ukrajnában olyan személyek, akik az ukrán mellett más állampolgársággal is rendelkeznek. A kettős állampolgárok kiszűrésére speciális bizottságot hoznak létre.

Vaszil Popadinec, a megyei közigazgatási főosztály vezetője az Ungvárról sugárzó Tisza-1 állami tévécsatorna adásában azt mondta, hogy az Ukrajnában folyó közigazgatási reform lezárulása után nem tölthetnek be közhivatali tisztséget Kárpátalján azok, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek, és a vezető beosztásban dolgozó köztisztviselőnek nem lehet közeli hozzátartozó a beosztottja.

Hozzátette: a közigazgatási reform már kezdetét vette 2011. december 9-én, amikor Viktor Janukovics elnök aláírta az új közigazgatási törvényt.

A tisztségviselő szerint a törvény száműzi az állami hivatalokból a "sógorságot-komaságot", hiszen a jövőben a főnök még az élettársát sem alkalmazhatja beosztottként. Igaz, ettől eltekintenek a falvakban és Kárpátalja hegyvidékén, ahol kevés a szakember – tette hozzá.

Közölte azt is, hogy speciális bizottságot hoznak létre, amelynek feladata a kettős állampolgársággal rendelkező köztisztviselők kiszűrése lesz.

Popadinec elmondta, hogy a jogszabály hatályba lépése után jelentős mértékben csökkentik a köztisztviselők számát. Ennek köszönhetően legalább kétezer hrivnyára (körülbelül 65 ezer forintra) emelik a közigazgatásban dolgozók fizetését, mivel eddig a hivatalnokok 80 százaléka mindössze havi ezerkétszáz hrivnyát keresett.

(MTI)


Magyarlakta térségeket érint a fejlesztés

Joggal merülhet fel bárkiben: az ukrán állam az utóbbi két évtizedben nem fordított különösebb figyelmet arra, hogy Kárpátalja alföldi régiót, a túlnyomó részt magyarok lakta térséget fejlessze. Ungvár és Munkács, mint a megye két legnagyobb városa persze kivételt képez, de ezek egyfelől a nyelvhatáron fekszenek, másrészt lakosságuknak mára csak igen kis hányada vallja magát magyarnak. Az ungvári, munkácsi, beregszászi és nagyszőlősi járás magyar falvai - illetve maga Beregszász és Nagyszőlős is - meglehetősen kedvezetlen elbírálásban részesültek az országos és megyei beruházások kihelyezése és a források elosztása terén. Nem tévedett nagyot az, aki gazdasági diszkriminációt emlegetett.

Éppen ezért örvendetes az alábbi hír.

Térségfejlesztési tervek
Kárpátalja magyarlakta vidékén

Kárpátalja kormányzójának első helyettese szerint az ukrajnai megye magyarlakta térségében a közeljövőben jelentős térségfejlesztési beruházások várhatók, amelyek keretében felújítják az úthálózatot, autópályát, hulladék-feldolgozó üzemet, és új határátkelőhelyet építenek.

Ivan Busko az ungvári Kárpáti Igaz Szó című megyei lap csütörtöki számának nyilatkozva a többi között elmondta, hogy tekintettel a 2012-es labdarúgó Európa Bajnokságra, már most elkezdték a főútvonalak javítását Kárpátalja határ menti, főként magyarok lakta vidékén. Az útfelújítási munkálatok, amelyekre 18 millió hrivnyát (kb. 0,5 milliárd forintot) fordítanak, jövő tavasszal folytatódnak - tette hozzá.

Busko kifejtette: azért kezdték el az utak átfogó rendbehozatalát, mivel nagyon sok szurkoló valószínűleg gépkocsival érkezik majd Ukrajnába, s így rendkívül fontos kérdés, hogy milyen az utak állapota. Közölte, már most biztosra vehető, hogy Kárpátalján elsősorban az ukrán-magyar határ csapi és az ukrán-román határon található nevetlenfalui átkelőhelyek fogják lebonyolítani az EB-re irányuló forgalmat, ezért jövőre európai hitelből mintegy 40 millió euró beruházásával felújítják a Csap-Kijev nemzetközi autóútnak a határtól Lembergig terjedő szakaszát.

A kormányzóhelyettes azt is elmondta, hogy a tervek szerint a Beregszászhoz közeli Beregdéda térségében a csapinál nagyobb és korszerűbb közúti határátkelőhely fog épülni az 5-ös számú páneurópai közlekedési folyosó részeként, amikor az M-3-as autópálya eléri az ukrán határt. Megjegyezte: a kérdéssel személyesen Borisz Kolesznyikov miniszterelnök-helyettes foglalkozik, aki hamarosan a helyszínen tájékozódik az autópálya határmetszéspontjáról és Ukrajna területén való folytatásának lehetőségeiről. Úgy vélte, ha az autópálya és a határátkelőhely építésével kapcsolatos jelenlegi elképzelések 5-7 év múlva megvalósulnak, ez új lökést adhat a vidék fejlődésének.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Kárpátalja vezetése mennyire tartja fontosnak a törődést a régió magyarok lakta térségével, Busko hangsúlyozta: semmilyen tekintetben nem tesznek kivételt egy-egy terület lakosságának nemzetiségi összetétele szerint. A térségfejlesztés tervszerűen történik - folytatta -, megemlítve Beregszász ivóvízhálózatának további korszerűsítése mellett több környékbeli magyarlakta település köz- és gyermekintézményeinek soron lévő felújítását.

A magyarlakta térséget is súlyosan érintő hulladékprobléma kapcsán a kormányzóhelyettes elmondta: jövőre EU-s pályázaton nyert egymillió euróból korszerű hulladék-feldolgozó üzem építését kezdik meg a Beregszász melletti Makkosjánosi határában. A jelentős beruházásnak köszönhetően egészségesebb és élhetőbb lesz Kárpátalja síkvidéki régiója - mutatott rá Ivan Busko.

(forrás)

Zaklatnánk, de nincsen rá pénzünk

Ukrán nagykövet: meg kell vizsgálni,
tényleg zaklatták-e a kárpátaljai magyarokat

2011. május 04. 14:20
Jurij Muska budapesti ukrán nagykövet szerdán kijelentette: meg kell vizsgálni, honnan származik, és igaz-e az arról szóló információ, hogy az ukrán biztonsági szolgálat kárpátaljai magyarokat zaklatott. A nagykövet a független Ukrajna 20 éves fennállásának évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: nem tudja, milyen forrásból származnak ezek a hírek, és nincs információja arról, hogy azok megfelelnek-e a valóságnak.
 
Jelezte, túlzás az ukrán biztonsági szolgálatról (SZBU) feltételezni, hogy képes lenne több ezer embert zaklatni. Mint mondta, erre nincs se pénz, se ember.
 
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerdán közölte: Magyarország érdeklődéssel várja az ukrán állam magyarázatát arra vonatkozóan, hogy az SZBU miért zaklatott Kárpátalján élő magyar nemzetiségű polgárokat. Felidézte, hogy az elmúlt napokban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtől és Ukrajnában élő magyar nemzetiségűektől jelzések érkeztek: az SZBU zaklatta őket a honosítással kapcsolatban, illetve azt firtatva, milyen a kapcsolatuk Magyarországgal, jártak-e az ottani magyar konzulátuson.
 
(MTI)
 
Előzmények:

A kárpátaljai magyarok körében a legmagasabb a diszkrimináció érzése

Az ukrajnai-kárpátaljai magyarok érzékeltek etnikai alapú diszkriminációt a legnagyobb mértékben a legújabb kutatás adatai szerint

A kelet- és közép-európai nemzeti kisebbségek etnikai alapú diszkriminációs tapasztalatai és kivándorlási hajlandósága

 
Legjobban az ukrajnai magyarok és a lengyelországi ukránok tapasztalnak etnikai alapú diszkriminációt – állapította meg az az összehasonlító kutatás (ENRI-East), amely a társadalmi-etnikai identitás alakulását vizsgálja az EU keleti határai mentén elterülő országok nemzeti-etnikai kisebbségeinek körében. Ez azonban a többség esetében nem torkollik radikális elhatározásokba, így kivándorlási tervbe se, annak ellenére sem, hogy a balti országokban és az Ukrajnában élő kisebbségek körében a legélénkebb a kivándorlási kedv.
 

Az ENRI-East néven futó európai kutatás olyan kisebbségek helyzetét vizsgálja, amelyek az EU keleti határán lévő országokban, az „anyaországhoz” közel, a határ másik oldalán élnek.

A diszkrimináció kutatásának egyik fő eredménye, hogy az ukrajnai magyarok és a lengyelországi ukránok tapasztaltak a leginkább, míg a magyarországi szlovákok, a kaliningrádi litvánok, az ukrajnai lengyelek, illetve a fehéroroszországi lengyelek és „kisebbségpárjuk”, a lengyelországi fehéroroszok elenyésző vagy kis arányban érzékeltek etnikai alapú diszkriminációt. Az 1. térképen látható számok azok arányát mutatják, akiket saját bevallásuk szerint az elmúlt egy évben hátrányos megkülönböztetés ért származása miatt.

A litvániai nemzeti kisebbségek és a szlovákiai magyarok valamivel több, mint tizede, a lettországi oroszok és a lengyelországi ukránok hatoda érezte úgy, hogy hátrányt szenvedett származása miatt. A legnagyobb mértékben az ukrajnai magyarok érzékeltek etnikai alapú diszkriminációt: minden negyedik válaszadó tapasztalt etnikai alapú megkülönböztetést az elmúlt egy évben.

Ugyanakkor a kivándorlásra való hajlandóság két kivétellel (lengyelek Fehéroroszországban és litvánok az Oroszországhoz tartozó kaliningrádi régióban) a balti és a nem EU-tag poszt-szovjet országokban nagyobb, mint a három kelet- és közép-európai ország négy kisebbsége esetében (amelyek közül a lengyelországi ukránok körében a legmagasabb a kivándorlási hajlam). A 2. térképen tizenkét, az EU határai mentén található kelet- és közép európai nemzeti kisebbség kivándorlási potenciáljának mértékét láthatjuk. A számok azok arányát mutatják, akik – ha erre módjuk lenne – biztosan kivándorolnának.

A legerősebb kivándorlási szándék a Lettországban és Litvániában élő, sokszor hontalan státuszú, fővárosi és „vándorlásképes” korú (azaz aktív korú) oroszokat és fehéroroszokat jellemzi: ezeknek a kisebbségi csoportoknak minden harmadik tagja nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, elköltözne az országból. Ennek ellentéte az idős, vidéki, jól integrálódott magyarországi szlovákok elenyésző kivándorlási hajlama (és a lengyelországi fehéroroszoké).


1. ábra A származás miatt hátrányos megkülönböztetést tapasztalók aránya az egyes nemzeti kisebbségek körében az EU keleti határán lévő EU-s és nem EU-s tagállamokban*
 

ábra

*Az egyes kisebbségek és országok Északról Dél felé haladva: oroszok Lettországban, Fehéroroszok, lengyelek és oroszok Litvániában, litvánok a kaliningrádi régióban (Oroszország), lengyelek Fehéroroszországban, fehéroroszok és ukránok Lengyelországban, lengyelek és magyarok Ukrajnában, magyarok Szlovákiában, szlovákok Magyarországon.

 

2. ábra A kivándorlást tervezők aránya az egyes nemzeti kisebbségek körében
az EU keleti határán lévő EU-s és nem EU-s tagállamokban**
 

ábra

**Az egyes kisebbségek és országok Északról Dél felé haladva: oroszok Lettországban, Fehéroroszok, lengyelek és oroszok Litvániában, litvánok a kaliningrádi régióban (Oroszország), lengyelek Fehéroroszországban, fehéroroszok és ukránok Lengyelországban, lengyelek és magyarok Ukrajnában, magyarok Szlovákiában, szlovákok Magyarországon

Forrás: Sik Endre, TÁRKI Zrt.

Infó: Magyarok Ukrajnában, Kárpátalján

Nincs magyar emelt szintű érettségi Kárpátalján

Jövőre sem érettségizhetnek emelt szinten magyarul a kárpátaljai diákok. Az ukrán oktatási minisztérium változtatások nélkül fogadta el a jövő évi felvételi szabályzatot, és nem vette figyelembe a magyarok kéréseit.

A magyar iskolák végzőseinek továbbra is ugyanazt a tesztet kell megírniuk ukrán nyelvből és irodalomból, mint az ukrán iskolák diákjainak. Azt mondják, így továbbra is hátrányban maradnak a felvételiken.

Az ukrán oktatási minisztérium szeptembertől gyűjtötte a javaslatokat, mint mondták, azért, hogy módosítsák a Timosenko-kormány idején, 2 éve kidolgozott felvételi rendszert. Javaslataikat a magyarok is megtették, végül mégis csak az oroszoknak engedélyezték az anyanyelvű felvételit.

Soós Kálmán, a Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora legnagyobb megdöbbenésére nem tudták elérni azt sem, hogy a magyar nyelv és irodalom az elkövetkezendőkben felvételi tantárgy legyen. Ez tovább csökkenti a magyar nyelv presztízsét itt Kárpátalján.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség most azt javasolja, tűzze napirendre a magyar felvételi kérdését a magyar-ukrán kormányközi kisebbségi vegyes bizottság, a legközelebbi ülésen.

Videó lejátszása

Forrás: Lehoczki Zsuzsa, DunaTV

oktatás - képzés - magyar