Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2017. sze. 20.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Az új ukrán oktatási törvény. Összefoglaló

Ez történt eddig…

Az új ukrán oktatási törvényről

ukran-oktatasi-torveny.jpg

 Fazekas Andrea összefoglalója

Két hete tartja lázban az ukrajnai kisebbségeket az újonnan megszavazott oktatási reform. Ugyanis 2017. szeptember 5-én szavazták meg Ukrajnában azt az új oktatási törvényt, ami hosszú idők óta lógott a levegőben. Természetesen sok múlik a végrehajtáson, de

a törvény szerint az országban élő kisebbségeknek részben ukrán nyelven kellene tanulniuk a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben.

A törvényszöveg egyelőre sokféleképpen értelmezhető, a sajtóorgánumokban megjelenő cikkek többsége igen borús értelmezésében a kisebbségek jogait korlátozzák és idővel megszüntetik a magyar nyelvű iskolákat, hiszen

az 1-4. osztály elvégzése után a gyerekeknek fokozatosan át kell állniuk az ukrán nyelven folyó oktatásra.

Ellenvélemény, más megközelítések

Ezzel ellentétben az átlátszó.hu oldalán e témában megjelenő cikk szerint - Állítsuk meg a hisztériát! – Nem esznek magyar gyereket az ukránok - koránt sem olyan veszélyes ez az oktatási reform, ahogyan arra a legtöbben reagáltak. Olvasatukban a törvénnyel csupán az államnyelv pozícióját szeretnék megerősíteni Ukrajnában, amely az orosz nemzeti kisebbség lehetőségeit korlátozza, ugyanakkor a többi ukrajnai nemzetiség anyanyelvi oktatási struktúráját nem változtatja meg érdemben. Külön felhívja a cikk a figyelmet arra, hogy az ominózus 7. cikkelyben szerepel egy kitétel, miszerint az oktatási intézményekben egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható, így angolul és az Európai Unió hivatalos nyelvein is.

ukran-nyelven-magyar-iskolaban.jpgAz igazság talán ezúttal is a két véglet között lehet valahol. Tény, hogy egyetlen kisebbségi szervezet, tudományos kutatócsoport véleményét sem kérték ki, és a magyar ajkú kisebbség számára a független Ukrajna megalakulása óta helytelenül tanították az ukrán nyelvet az iskolákban, így sokan az államnyelv kellő ismeretének hiányában érettségiztek. A törvény értelmében az 5. osztálytól egyre több tantárgyat tanulnak majd az államnyelven a diákok, viszont, ha magát a nyelvoktatást nem reformálják meg, akkor a nyelvtudás hiányában nem fogják tudni alaposan elsajátítani például a matematikát, fizikát vagy történelmet sem.

Miért nem jó az új törvény?

Épp ezt a problémát vetik fel a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai is, akik majd két évtizede vizsgálják a kárpátaljai magyar nyelvhasználatot és a nyelvoktatást egyaránt, folyamatosan felhívva az illetékesek figyelmét arra, hogy a jelenlegi nyelvoktatási módszerekkel, amelyeket az Ukrajnai Oktatási és Tudományos Minisztérium ír elő, lehetetlen magas szintű ukrán nyelvtudást elérni a magyar tannyelvű iskolába járó gyerekeknél.

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont cikkében leszögezi (Miért nem jó az új ukrajnai oktatási törvény a kárpátaljai magyaroknak?), hogy

nem az oktatási törvénnyel van gond, hanem a jogszabály 7. cikkelye aggasztó.

Az új törvénybe foglaltak bevezetése sérti Ukrajna Alkotmányát, az ország nemzetközi kötelezettségeit, a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényt, a nyelvpolitikai alapjairól szóló jogszabályt. Kiemelik, hogy  koránt sem azzal van problémájuk, hogy a kárpátaljai magyaroknak el kell(ene) sajátítaniuk az ukrán nyelvet, hanem, hogy az új jogszabályban előírt módon nem ehhez jutnak közelebb.

Az Európa Tanács előtt

Tíz nappal a parlamenti szavazást követően Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Kijev elküldte az oktatási törvényt az Európa Tanácsnak (ET) szakértői véleményezésre, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat a jogszabály. Elmondása szerint a törvény bírálói nem kellően ismerik a jogszabály tartalmát, mivel szó sincs benne arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, és arról sem, hogy a jövőben ezekben az oktatási intézményekben a diákok egyáltalán ne tanulhatnának magyarul. Azt hangsúlyozta, hogy az ukrán kormány segítséget kíván adni az Ukrajnában élő magyar és más nemzeti kisebbségeknek, hogy a középiskola befejezéséig olyan szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet, hogy ne okozzon számukra nehézséget felvételt nyerni ukrán tannyelvű felsőoktatási intézménybe. Hozzáfűzte, hogy amennyiben a törvény végrehajtása során a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek nehézségeket okozna az ukrán nyelv elsajátítása, illetve az államnyelven való tanulás, a kormányzat mindent megtesz majd a gondok orvoslására. Megjegyezte: tisztában van azzal, hogy az olyan nemzetiségekhez tartozóknak, mint a magyar, akiknek nem a szláv nyelvcsoporthoz tartozik az anyanyelvük, ukránul tanulni jóval nehezebb. Bár a nyilatkozat megnyugtató jellegű, nem elképzelhetetlen, hogy a jelenleg hatalmon lévő mérsékelten nacionalista kormány szükség esetén akár radikális eszközökhöz is nyúlhat. Ez esetben pedig, ahogy Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke is mondta, minden törvényes eszközt fel kell használni az oktatási jogok visszaállítása érdekében. Az elnökasszony értelmezésében Ukrajna európai integrációs törekvései miatt a törvény, akár pozitívan is hathat a kárpátaljai magyarság helyzetére. Kárpátalján két okból is nagyobb teret kaphat a magyar nyelv használata: 1) a megcélzott nyolcmilliós orosz kisebbségre jobban odafigyel az ukrán kormány, mint a 130-150 ezres magyarságra, 2) a magyar nyelv sokkal távolabb áll az ukrántól, mint az orosz, és nem lehet egy kalap alá venni a többi szláv kisebbségi nyelvvel. Így a magyar kormány – ahogy eddig is – kilobbizhat komolyabb engedményeket.

Magyarország: erőteljes reagálások

ukran-magyar-diplomacia.jpg

Magyarország a törvény megszavazását követően szinte azonnal kiállt a kárpátaljai magyarság mellett, Szijjártó Péter külügyminiszter egyenesen árulásról beszélt, berendelte az ukrán nagykövetet, és utasításba adta, hogy

a történtek után a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat egyetlen ukrán kezdeményezést sem.

A törvénytervezet szinte összekovácsolta a nemzetet, mivel együtt tüntetett az ellenzék is.

Ötpárti határozat: egyhangú parlamenti szavazás

Egyhangú szavazással fogadta el a magyar Országgyűlés szeptember 19-én azt az ötpárti határozati javaslatot, amely "a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szól. A képviselők felhívják Ukrajna felelős vezetőit arra, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől. Az Országgyűlés megállapította, hogy az ukrán törvényhozás által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelvhasználati jogokat.

Ugyanezen a napon a magyar külügyminiszter bejelentette, hogy levélben bejelentést tett az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, kérve az ügy kivizsgálását, továbbá a héten New Yorkban ülésező ENSZ-közgyűléshez is fordulnak, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Ukrajnára a világszervezet kisebbségi szabályait is sértő döntés visszavonása érdekében. Tehát

Magyarország az ENSZ-hez fordul az ukrán oktatási törvény módosítása miatt, mert Ukrajna döntése a világszervezet kisebbségi szabályait is sérti.

Az ukrán elnök kezében a döntés

Az ukrán államfő még nem véglegesítette aláírásával a törvényt, tehát még semmi sem végleges.Szeptember 18-i nyilatkozata szerint senkinek sem tiltják meg a kisebbségi nyelvtanulást, mindössze annyit szeretnének elérni, hogy minden ukrán állampolgár beszéljen ukránul. Még ezt megelőzően szeptember 16-án Budapesten az ukrán oktatási törvény módosítása ellen tiltakozó nyilatkozatot írt alá tizenkét magyarországi, erdélyi, délvidéki, szlovákiai és ukrajnai magyar ifjúsági szervezet képviselője a Fidelitas kezdeményezésére, melyben arra kérik Petro Porosenkót, az ukrán államfőt, hogy ne írja alá ezt a törvényt és küldje vissza az ukrán parlament számára módosításra.

E rövid összefoglalóból is kiderül, hogy nem egyértelmű oktatási reformmal állunk szemben és amennyiben nem módosítják, még jó ideig parázs viták fognak kialakulni körülötte.

______________

Frissítés:

Petro Porosenko aláírta...

Ukrajna elnöke szeptember 25-én aláírta az új ukrán oktatási törvényt

A elnöki hivatal tájékoztatása szerint az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer "mélyreható és átfogó" megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon.   Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban...

Magyar autonómia Kárpátalján?

Az ukrán közvéleményt (és gyakran a politikai életet is) általában felbolydítja, ha bármilyen szinten szóba kerül valamiféle autonómiatörekvés. Ez voltaképp érthető: Ukrajna nem nemzetállam, kis rosszindulattal akár olyan politikai tákolmánynak is tekinthető, amely etnikai, nyelvi, vallási szempontból, valamint kulturális és történelmi hagyományai szerint erősen különböző népcsoportokat igyekszik, nem sok sikerrel, egységbe forrasztani. Így aztán mindazok, akik pontosan tudják, mennyire ingatag a Szovjetunió szétesése után létrejött fiatal állam politikai és területi integritása, fokozott érzékenységgel reagálnak minden olyan megnyilvánulásra, amelyről úgy vélik, ezen ingatag egység további gyengítésére irányul. Éppen ezért az autonómia kifejezés (már csak Krím példája miatt is) sokak szemében vörös posztó.

Ugyanakkor nem kétséges, hogy például a kárpátaljai magyarság hosszabb távú fennmaradását egy megfelelő jogosultságokkal bíró területi önrendelkezési formáció sokkal eredményesebben szolgálná, mint akár a csak széthúzáshoz vezető, hatékony politikai képviseletet nem eredményező pártosodás, akár a Magyarország felől érkező támogatások (beleértve a visszahonosítás lehetőségét is).

E körülmények ismeretében tűnik némileg meglepőnek a magyar kormány eddig kevéssé hangoztatott álláspontját képviselő nagykövetnek, a kijevi magyar külképviselet vezetőjének a nyilatkozata. Az ukrán hírportálon megjelent interjút az MTI így foglalta össze:

A magyar kormány támogatja az egyik kárpátaljai magyar párt azon kezdeményezését, hogy Kárpátalja területén hozzanak létre autonómiát - közölte Bayer Mihály kijevi magyar nagykövet a weekly.ua című ukrán hírportálon közölt interjúban.

A diplomata elmondta: a magyar kormány legutóbbi ülésén támogatást javasolt azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a kárpátaljai magyarok legitim politikai szervezeteitől indultak ki. "Ez a két kárpátaljai magyar párt egyikének a kezdeményezése. Mi egyszerűen csak támogatásunkról biztosítottuk e kezdeményezéseket, nincs szó semmilyen szakadár törekvésről" - hangsúlyozta.

Bayer Mihály az újságíró azon megjegyzésére, hogy Ukrajnában úgy vélik, a Tiszamenti járás létrehozása a magyar etnikum számára alkalmat adhat e terület Magyarországhoz csatolására, közölte: "beszélni bármiről lehet; a Krím-félszigeten autonóm köztársaság létezik, Európában (is) vannak autonómiák; Moldovában, ahol (korábban) dolgoztam, autonómiát hoztak létre a gagauzoknak, Romániában pedig már Ceausescu idejében is létezett az erdélyi autonómia".

A nagykövet az interjúban leszögezte, hogy Magyarországnak nincs területi igénye Ukrajnával szemben. Megjegyezte, hogy elég gyakran megfordul Kárpátalján, ahol a megbízatása kezdete óta eltelt másfél évben egyszer sem beszéltek neki ilyen igényről. Emlékeztetett arra is, hogy a kárpátaljai autonómiával kapcsolatos elképzelés néhány évvel ezelőtt merült fel (először), az pedig, hogy a kárpátaljai magyar párt felelevenítette, elsősorban kulturális, oktatási kérdésekkel, valamint az azonosságtudat megőrzésével függ össze.

A portál közölte, hogy a 2001-es népszámlálás szerint 156.600 magyar él Ukrajnában, túlnyomó többségük - 151.500 - Kárpátalján lakik, ahol a népesség 12 százalékát teszik ki. Az írás szerint a magyar kisebbség "meglehetősen ellenáll" az asszimilációnak, mivel tömbben élnek néhány járásban, amelyek közül több Magyarországgal szomszédos.

---

Az interjú eredeti szövege

Kijevi ígéretek

Hajdanában, még a hidegháború idején járta a vicc, hogy míg Amerika az ígéretek földje, addig a Szovjetunió az ígérgetéseké. Ezt a remek tulajdonságot, úgy tűnik, Ukrajna maximálisan megörökölte.

Kijevben járt Martonyi János, ahol a tárgyalások során sikerült sokatmondó ígéreket bezsebelnie, elsősorban a kárpátaljai magyarság kilátásaival kapcsolatban.

= A Kitekintő nyomán =

Az ukrán fővárosban látogatott Martonyi János, magyar külügyminiszter, az ukrán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulóján. Az egynapos látogatás során ukrán kollégájával, Kosztyantin Griscsenkoval, majd az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökével, Volodimir Litvinnel, valamint az ukrán elnökkel, Viktor Janukoviccsalfolytatott ígéretekben bővelkedő megbeszéléseket.

Diplomáciai és gazdasági kapcsolatok erősítése

Mindezek során a két külügyér megállapodást írt alá a 2012-13-as külügyi konzultációs tervről és elfogadták az egyetértési memorandumot az EU és Ukrajna közötti vízumliberalizáció továbbfejlesztéséről. A kereskedelemmel kapcsolatban Martonyi és Griscsenko pozitívan fogalmaztak: szerintük ugyanis az ukrán-magyar kereskedelmi kapcsolatok túl vannak a válságon. De nem csak ezen a téren említésre méltóak a szomszédos országok közötti kapcsolat: a magas szintű látogatások számának növekedése is optimizmusra adhat okot. Jövő év elején ugyanis Kövér László házelnök fog vizitet tartani Ukrajnában.

Kiemelt téma a magyar kisebbség

Emellett az ukrán-magyar kisebbségi vegyesbizottsági ülések a jövő héten folytatódnak, amitől mindkét fél eredményeket vár. A Legfelsőbb Tanács elnökével folytatott egyeztetések során a magyar külügyminiszter kitért a kárpátaljai magyarok politikai képviseletének - adott szituációban - kényesnek mondható témájára is. Volodimir Litvin ugyanakkor ígéretett tett arra, hogy a választási rendszer átalakításakor figyelembe veszik a magyaroknak kedvező lehetőségeket. A vegyes választási rendszer bevezetését ugyanis Martonyi pozitívan értékelte, hiszen az akár lehetőséget adhat a magyar kisebbség parlamenti képviseletének visszaszerzésére - írja az MTI.

Ehhez kapcsolódóan szó esett a felsőfokú oktatási intézményekbe történő magyar nyelvű felvételi rendszer törvényi úton történő szabályozásának lehetőségéről is, hiszen a jelenlegi állás szerint ez évről-évre változik, növelve a magyar anyanyelvű felvételizők kiszolgáltatottságát és bizonytalanságát.

Jószomszédság és bizalom

Végül, de nem utolsó sorban Viktor Janukovics elnökkel is sikerült megbeszéléseket folytatni az egynapos látogatás során, ami ténylegesen is bizonyítja az ukrán partner fogadókészségét és nyitottságát. A 20 éve tartó diplomáciai kapcsolatok méltatásakor az ukrán államfő nem felejtette kihangsúlyozni a két ország között érvényesülő olyan elveket, mint a jószomszédság és bizalom.

Janukovics mindeközben arról sem feledkezett meg, hogy kihangsúlyozza töretlen elkötelezettségét az EU-csatlakozás iránt. Martonyi amellett, hogy támogatásáról biztosította az ukrán elnököt, megemlítette Julija Timosenko ügyét is, ami az utóbbi időben komoly feszültséget okozott az Unió és a keleti partner között. Mindenesetre a beszélgetés zárszava barátira sikeresedett, hiszen a magyar külügyminiszter Magyarországi látogatásra invitálta Janukovicsot, amire akár a közeljövőben sor is kerülhet.

A két ország jó diplomáciai kapcsolatainak ápolása kétségkívül fontos szempont, nemcsak gazdaságilag és politikailag, de Ukrajna esetében a kárpátaljai magyarság helyzete miatt is. A szomszédságpolitika és nemzetpolitika közötti egyensúly megtartása e közösség esetében különösen fontos, annak jól ismert helyzete és életfeltételei miatt. Martonyi mindenképpen jól indított és remélhetőleg a rendszeres látogatásokkal sikerül kisebb-nagyobb kedvezményeket kiharcolni az ottani magyarság számára, amivel mérsékelhető lesz folytonos fogyásuk.