Kárpátalja - kárpátaljai magyarok


2016. dec. 14.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

A független Ukrajna - könyv

fuggetlen-ukrajna-konyv-fedinec.jpgfedinec - tóth - halász - független ukrajna könyv - kalligram kiadó 2016 - államépítés, természeti kincsek

A független Ukrajna

Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek

címen Fedinec Csilla, Halász Iván és Tóth Mihály jegyzi a Pesti Kalligram kiadó gondozásában 2016 végén megjelent könyvet, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának a szellemi műhelyében készült.

A kiadói ajánló sorok megállapítása szerint az ukránok több évszázada élnek Közép- és Kelet-Európa határvidékén, de csupán huszonöt éve van önálló államiságuk. A jelenlegi Ukrajna pedig olyan nemzetállam, amelyben a nemzetiségek is látszani akarnak és kollektív nemzetiségi, olykor önrendelkezési jogokat fogalmaznak meg. Természetesen a szerzők külön kitérnek a háborús viszonyok közepette kiéleződött problémákra is.

A kiadvány hasznos olvasmánya lehet mindazoknak, akik a kárpátaljai magyarság sorsát, életkilátásait olykor hajlamosak az ukrajnai viszonyoktól elvonatkoztatva (vagy azokat egyáltalán nem ismerve) értékelni.

A kötet hívószavai többek között:

  • természeti kincsek, hatalmas adottságok
  • a Kárpátok, a Fekete-tenger, a Dnyeper
  • parázs parlamenti jelenetek
  • forradalmak az utcán
  • hibridháború a végeken
  • tranzitállam, ütközőállam
  • területvesztés, népességvesztés
  • oligarchák, társadalmi szakadékok, csődközeli állapotok
  • reménytelen kutatás a magánzsebekbe vándorolt milliárdok után.

A szerzők az ukrajnában élő nemezeti kisebbségek helyzetével is részletesen foglalkoznak, ám a könyv elsősorban Magyarország legnagyobb szomszédjának negyed évszázados államiságáról és annak történelmi gyökereiről szól. Ennek tömör összefoglalása a rendelkezésünkre bocsájtott bevezetőben olvasható, amelyet alább ismertetünk.

Tovább

Kárpátalja: autonómia. Orbán Viktor nyilatkozata

Miniszterelnökké választásának alkalmából Orbán Viktor többek között ezeket mondotta 2014. május 10-én

„A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában. Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben…”

A megszólalás élénk nemzetközi visszhangot keltett, Ukrajna bekérette Magyarország kijevi nagykövetét, a magyar ellenzék mellet lengyel kormányfő is negatívan nyilatkozott, főleg a rossz időzítést említve. Akadt, aki azt igyekezett bizonyítani hogy, hogy Orbán az autonómiát nem úgy értette, akadt, aki ezt az ukrán média felé próbálta kommunikálni.  

Hogy a homályosítás fölösleges és az autonómiát pontosan a szó jelentésének megfelelően és tudatosan épp ebben a pillanatban használta, azt Orbán Viktor az M1 Az Este című műsorában erősítette meg 2014. május 16-án:

„se stabil, se demokratikus nem lehet Ukrajna, ha nem adja meg az ott élő kisebbségeknek azt, ami őket megilleti: vagyis a kettős állampolgárságot, a kollektív, vagyis közösségi jogokat és az autonómiát”.

Szerinte ennek szükségessége látszik a többnemzetiségű nyugat-európai országok történelmi tapasztalatából is, így „ezt várjuk Ukrajnától” – szögezte le a miniszterelnök.

Mint mondta, az autonómiának számos lehetősége, intézményrendszere létezik, és Közép-Európában sem példa nélküli, hiszen ott van például a Vajdaság autonómiája.

„Majd a kárpátaljai magyarok meg fogják mondani, hogy az autonómia széles és színes világán belül melyik jogintézmény mellett törnek majd lándzsát.”

De bármyelyiket is választják, azt tudniuk kell, hogy a magyar állam teljes súllyal ott van az autonómiaigényük mögött – fejtette ki Orbán, aki azt is elmondta, miért tartja most, ebben a feszült helyzetben időszerűnek, hogy erről beszéljen.

„Most áll föl az új Ukrajna, most lesz az elnökválasztás, most születnek meg a legfőbb döntések, amik a következő időszakban meghatározzák Ukrajna helyzetét. Mikor kellene megmondanunk, hogy milyen elvárásaink vannak az új Ukrajnával szemben, ha nem akkor, amikor megalakul?”

– érvelt a miniszterelnök.

Az egy ettől teljesen különböző vita, hogy Ukrajna területi szuverenitását megsértették, Oroszország akciót indított Ukrajna ellen. „Ebben az ügyben nekünk Ukrajnát kell támogatnunk” – jelentette ki Orbán Viktor 2014. május 16-án a magyar köztelevízióban.

 

Magyar autonómia Kárpátalján?

Az ukrán közvéleményt (és gyakran a politikai életet is) általában felbolydítja, ha bármilyen szinten szóba kerül valamiféle autonómiatörekvés. Ez voltaképp érthető: Ukrajna nem nemzetállam, kis rosszindulattal akár olyan politikai tákolmánynak is tekinthető, amely etnikai, nyelvi, vallási szempontból, valamint kulturális és történelmi hagyományai szerint erősen különböző népcsoportokat igyekszik, nem sok sikerrel, egységbe forrasztani. Így aztán mindazok, akik pontosan tudják, mennyire ingatag a Szovjetunió szétesése után létrejött fiatal állam politikai és területi integritása, fokozott érzékenységgel reagálnak minden olyan megnyilvánulásra, amelyről úgy vélik, ezen ingatag egység további gyengítésére irányul. Éppen ezért az autonómia kifejezés (már csak Krím példája miatt is) sokak szemében vörös posztó.

Ugyanakkor nem kétséges, hogy például a kárpátaljai magyarság hosszabb távú fennmaradását egy megfelelő jogosultságokkal bíró területi önrendelkezési formáció sokkal eredményesebben szolgálná, mint akár a csak széthúzáshoz vezető, hatékony politikai képviseletet nem eredményező pártosodás, akár a Magyarország felől érkező támogatások (beleértve a visszahonosítás lehetőségét is).

E körülmények ismeretében tűnik némileg meglepőnek a magyar kormány eddig kevéssé hangoztatott álláspontját képviselő nagykövetnek, a kijevi magyar külképviselet vezetőjének a nyilatkozata. Az ukrán hírportálon megjelent interjút az MTI így foglalta össze:

A magyar kormány támogatja az egyik kárpátaljai magyar párt azon kezdeményezését, hogy Kárpátalja területén hozzanak létre autonómiát - közölte Bayer Mihály kijevi magyar nagykövet a weekly.ua című ukrán hírportálon közölt interjúban.

A diplomata elmondta: a magyar kormány legutóbbi ülésén támogatást javasolt azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a kárpátaljai magyarok legitim politikai szervezeteitől indultak ki. "Ez a két kárpátaljai magyar párt egyikének a kezdeményezése. Mi egyszerűen csak támogatásunkról biztosítottuk e kezdeményezéseket, nincs szó semmilyen szakadár törekvésről" - hangsúlyozta.

Bayer Mihály az újságíró azon megjegyzésére, hogy Ukrajnában úgy vélik, a Tiszamenti járás létrehozása a magyar etnikum számára alkalmat adhat e terület Magyarországhoz csatolására, közölte: "beszélni bármiről lehet; a Krím-félszigeten autonóm köztársaság létezik, Európában (is) vannak autonómiák; Moldovában, ahol (korábban) dolgoztam, autonómiát hoztak létre a gagauzoknak, Romániában pedig már Ceausescu idejében is létezett az erdélyi autonómia".

A nagykövet az interjúban leszögezte, hogy Magyarországnak nincs területi igénye Ukrajnával szemben. Megjegyezte, hogy elég gyakran megfordul Kárpátalján, ahol a megbízatása kezdete óta eltelt másfél évben egyszer sem beszéltek neki ilyen igényről. Emlékeztetett arra is, hogy a kárpátaljai autonómiával kapcsolatos elképzelés néhány évvel ezelőtt merült fel (először), az pedig, hogy a kárpátaljai magyar párt felelevenítette, elsősorban kulturális, oktatási kérdésekkel, valamint az azonosságtudat megőrzésével függ össze.

A portál közölte, hogy a 2001-es népszámlálás szerint 156.600 magyar él Ukrajnában, túlnyomó többségük - 151.500 - Kárpátalján lakik, ahol a népesség 12 százalékát teszik ki. Az írás szerint a magyar kisebbség "meglehetősen ellenáll" az asszimilációnak, mivel tömbben élnek néhány járásban, amelyek közül több Magyarországgal szomszédos.

---

Az interjú eredeti szövege