Kárpátalja - kárpátaljai magyarok

2017. sze. 20.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Az új ukrán oktatási törvény. Összefoglaló

Ez történt eddig…

Az új ukrán oktatási törvényről

ukran-oktatasi-torveny.jpg

 Fazekas Andrea összefoglalója

Két hete tartja lázban az ukrajnai kisebbségeket az újonnan megszavazott oktatási reform. Ugyanis 2017. szeptember 5-én szavazták meg Ukrajnában azt az új oktatási törvényt, ami hosszú idők óta lógott a levegőben. Természetesen sok múlik a végrehajtáson, de

a törvény szerint az országban élő kisebbségeknek részben ukrán nyelven kellene tanulniuk a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben.

A törvényszöveg egyelőre sokféleképpen értelmezhető, a sajtóorgánumokban megjelenő cikkek többsége igen borús értelmezésében a kisebbségek jogait korlátozzák és idővel megszüntetik a magyar nyelvű iskolákat, hiszen

az 1-4. osztály elvégzése után a gyerekeknek fokozatosan át kell állniuk az ukrán nyelven folyó oktatásra.

Ellenvélemény, más megközelítések

Ezzel ellentétben az átlátszó.hu oldalán e témában megjelenő cikk szerint - Állítsuk meg a hisztériát! – Nem esznek magyar gyereket az ukránok - koránt sem olyan veszélyes ez az oktatási reform, ahogyan arra a legtöbben reagáltak. Olvasatukban a törvénnyel csupán az államnyelv pozícióját szeretnék megerősíteni Ukrajnában, amely az orosz nemzeti kisebbség lehetőségeit korlátozza, ugyanakkor a többi ukrajnai nemzetiség anyanyelvi oktatási struktúráját nem változtatja meg érdemben. Külön felhívja a cikk a figyelmet arra, hogy az ominózus 7. cikkelyben szerepel egy kitétel, miszerint az oktatási intézményekben egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható, így angolul és az Európai Unió hivatalos nyelvein is.

ukran-nyelven-magyar-iskolaban.jpgAz igazság talán ezúttal is a két véglet között lehet valahol. Tény, hogy egyetlen kisebbségi szervezet, tudományos kutatócsoport véleményét sem kérték ki, és a magyar ajkú kisebbség számára a független Ukrajna megalakulása óta helytelenül tanították az ukrán nyelvet az iskolákban, így sokan az államnyelv kellő ismeretének hiányában érettségiztek. A törvény értelmében az 5. osztálytól egyre több tantárgyat tanulnak majd az államnyelven a diákok, viszont, ha magát a nyelvoktatást nem reformálják meg, akkor a nyelvtudás hiányában nem fogják tudni alaposan elsajátítani például a matematikát, fizikát vagy történelmet sem.

Miért nem jó az új törvény?

Épp ezt a problémát vetik fel a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai is, akik majd két évtizede vizsgálják a kárpátaljai magyar nyelvhasználatot és a nyelvoktatást egyaránt, folyamatosan felhívva az illetékesek figyelmét arra, hogy a jelenlegi nyelvoktatási módszerekkel, amelyeket az Ukrajnai Oktatási és Tudományos Minisztérium ír elő, lehetetlen magas szintű ukrán nyelvtudást elérni a magyar tannyelvű iskolába járó gyerekeknél.

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont cikkében leszögezi (Miért nem jó az új ukrajnai oktatási törvény a kárpátaljai magyaroknak?), hogy

nem az oktatási törvénnyel van gond, hanem a jogszabály 7. cikkelye aggasztó.

Az új törvénybe foglaltak bevezetése sérti Ukrajna Alkotmányát, az ország nemzetközi kötelezettségeit, a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényt, a nyelvpolitikai alapjairól szóló jogszabályt. Kiemelik, hogy  koránt sem azzal van problémájuk, hogy a kárpátaljai magyaroknak el kell(ene) sajátítaniuk az ukrán nyelvet, hanem, hogy az új jogszabályban előírt módon nem ehhez jutnak közelebb.

Az Európa Tanács előtt

Tíz nappal a parlamenti szavazást követően Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Kijev elküldte az oktatási törvényt az Európa Tanácsnak (ET) szakértői véleményezésre, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat a jogszabály. Elmondása szerint a törvény bírálói nem kellően ismerik a jogszabály tartalmát, mivel szó sincs benne arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, és arról sem, hogy a jövőben ezekben az oktatási intézményekben a diákok egyáltalán ne tanulhatnának magyarul. Azt hangsúlyozta, hogy az ukrán kormány segítséget kíván adni az Ukrajnában élő magyar és más nemzeti kisebbségeknek, hogy a középiskola befejezéséig olyan szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet, hogy ne okozzon számukra nehézséget felvételt nyerni ukrán tannyelvű felsőoktatási intézménybe. Hozzáfűzte, hogy amennyiben a törvény végrehajtása során a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek nehézségeket okozna az ukrán nyelv elsajátítása, illetve az államnyelven való tanulás, a kormányzat mindent megtesz majd a gondok orvoslására. Megjegyezte: tisztában van azzal, hogy az olyan nemzetiségekhez tartozóknak, mint a magyar, akiknek nem a szláv nyelvcsoporthoz tartozik az anyanyelvük, ukránul tanulni jóval nehezebb. Bár a nyilatkozat megnyugtató jellegű, nem elképzelhetetlen, hogy a jelenleg hatalmon lévő mérsékelten nacionalista kormány szükség esetén akár radikális eszközökhöz is nyúlhat. Ez esetben pedig, ahogy Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke is mondta, minden törvényes eszközt fel kell használni az oktatási jogok visszaállítása érdekében. Az elnökasszony értelmezésében Ukrajna európai integrációs törekvései miatt a törvény, akár pozitívan is hathat a kárpátaljai magyarság helyzetére. Kárpátalján két okból is nagyobb teret kaphat a magyar nyelv használata: 1) a megcélzott nyolcmilliós orosz kisebbségre jobban odafigyel az ukrán kormány, mint a 130-150 ezres magyarságra, 2) a magyar nyelv sokkal távolabb áll az ukrántól, mint az orosz, és nem lehet egy kalap alá venni a többi szláv kisebbségi nyelvvel. Így a magyar kormány – ahogy eddig is – kilobbizhat komolyabb engedményeket.

Magyarország: erőteljes reagálások

ukran-magyar-diplomacia.jpg

Magyarország a törvény megszavazását követően szinte azonnal kiállt a kárpátaljai magyarság mellett, Szijjártó Péter külügyminiszter egyenesen árulásról beszélt, berendelte az ukrán nagykövetet, és utasításba adta, hogy

a történtek után a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat egyetlen ukrán kezdeményezést sem.

A törvénytervezet szinte összekovácsolta a nemzetet, mivel együtt tüntetett az ellenzék is.

Ötpárti határozat: egyhangú parlamenti szavazás

Egyhangú szavazással fogadta el a magyar Országgyűlés szeptember 19-én azt az ötpárti határozati javaslatot, amely "a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szól. A képviselők felhívják Ukrajna felelős vezetőit arra, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől. Az Országgyűlés megállapította, hogy az ukrán törvényhozás által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelvhasználati jogokat.

Ugyanezen a napon a magyar külügyminiszter bejelentette, hogy levélben bejelentést tett az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, kérve az ügy kivizsgálását, továbbá a héten New Yorkban ülésező ENSZ-közgyűléshez is fordulnak, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Ukrajnára a világszervezet kisebbségi szabályait is sértő döntés visszavonása érdekében. Tehát

Magyarország az ENSZ-hez fordul az ukrán oktatási törvény módosítása miatt, mert Ukrajna döntése a világszervezet kisebbségi szabályait is sérti.

Az ukrán elnök kezében a döntés

Az ukrán államfő még nem véglegesítette aláírásával a törvényt, tehát még semmi sem végleges.Szeptember 18-i nyilatkozata szerint senkinek sem tiltják meg a kisebbségi nyelvtanulást, mindössze annyit szeretnének elérni, hogy minden ukrán állampolgár beszéljen ukránul. Még ezt megelőzően szeptember 16-án Budapesten az ukrán oktatási törvény módosítása ellen tiltakozó nyilatkozatot írt alá tizenkét magyarországi, erdélyi, délvidéki, szlovákiai és ukrajnai magyar ifjúsági szervezet képviselője a Fidelitas kezdeményezésére, melyben arra kérik Petro Porosenkót, az ukrán államfőt, hogy ne írja alá ezt a törvényt és küldje vissza az ukrán parlament számára módosításra.

E rövid összefoglalóból is kiderül, hogy nem egyértelmű oktatási reformmal állunk szemben és amennyiben nem módosítják, még jó ideig parázs viták fognak kialakulni körülötte.

______________

Frissítés:

Petro Porosenko aláírta...

Ukrajna elnöke szeptember 25-én aláírta az új ukrán oktatási törvényt

A elnöki hivatal tájékoztatása szerint az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer "mélyreható és átfogó" megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon.   Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban...

Az Ungvár tengerjáró és kárpátaljai tengerésze

Az Ungvár tengerjáró hajó történetéből. Adatai, pusztulása. Tengerészemlékmű Budapesten

ungvar hajo vizrebocsatasaAz elcsatolt részek emlékére elnevezett hajók

Nagyon keveset hallhattunk, olvashattunk a világháborúkban szolgálatot teljesítő magyar hajókról és tengerészekről. A tengeri csaták és ütközetek magyar vonatkozásainak emlegetése a harmadik otrantói csatára korlátozódik, mint az egyik legnagyobb magyar tengerészeti sikerre. A magyar tengerjáró és csatahajók közül általában az az I. világháborúban szolgálatot teljesítő SMS Szent Istvánt és az SMS Novarra hajókról szokás szót ejteni, pedig II. világháborúban is szolgáltak magyar tengerjáró hajók és magyar tengerészek.

ungvar sullyedKárpátaljai tengerész az áldozatok között

1941 november 9-én a Krím-félsziget felé hajózva, Nyikolajev (ma Mikolajev, Ukrajna) környékén az Ungvár tengerjáró hajó aknára futott. Tolatás közben ráment egy második aknára is, mely berobbantotta a rakományt: 20 „wagon” benzint és 600 db. repülőbombát. A katasztrófában az Ungvár legénységének 41 tagja közül 12-en életüket vesztették, köztük a Nagyszőlősön született Szőnyei István (1914) MFTR géptisztjelölt. A tragédia oka a rengeteg Fekete-tengerre telepített hajóakna volt.

De mit keresett egy Ungvár nevű tengerjáró hajó 1941-ben Mikolajev környékén?

A magyar hajóépítés hazafias névválasztásai

ungvar hajo probaut

Az I. világháború elvesztése után Magyarország elvesztette 500 hajóból álló flottáját és tengeri kikötőjét is. A tengeri kereskedelem beindítására a Dunán keresztül tettek kísérleteket, ezen kísérletek eredménye lett a Dunai-tengerjáró hajók kifejlesztése. Ezek a te hajók a Dunán leereszkedve szállítottak árut Fekete-tengeri és Földközi-tengeri kikötőkbe. A hajótípus fejlesztése során figyelembe kellett venni a folyami hajózás kritériumait, sajátosságait, és így kellett jó tengerjáró hajót építeni.

Az első ilyen teherszállító hajó a Budapest volt, melyet 1934-ben bocsátottak vízre, ezt a Szeged követte 1936-ban, majd a Tisza (1937), Kassa (1939) és 1941-ben az Ungvár következett.

ungvár teherhajó 1941

Az Ungvár tengerjáró adatai:

  • Hossza – 76,35 m
  • Szélessége – 10 m
  • Oldalmagassága – 4,7 m
  • Legnagyobb merülés – 3,10 m
  • Hordképesség – 1234 DWT
  • Hajómotor – Ganz VIII JhR 216/310 2x400 LE
  • Sebessége 10,5 csomó.

A Barbarossa hadművelet elindítása után Németország bérbe vette a magyar tengerjáró hajókat, melyek utánpótlást szállítottak a Dunán és a Fekete-tengeren át az Ukrajnában harcoló német Déli hadseregnek, így került 1941. november 9-én az Ungvár tengerjáró a Mikolajev körüli aknazárhoz.

A hajó katasztrófájának emlékére az Ungvár tengerjáró horgonyának másolatát Budapesten, a Duna-korzón helyezték el 1993-ban (fotó: Mercs Lajos). A Tengerészemlékmű a kereskedelmi tengerészekről való évi rendszeres központi megemlékezések helyszíne.

ungvár hajo horgonya budapesten, a duna-korzón

Az Ungvár tengerjáró a hajóregiszteren

Az összefoglalót készítette: Horváth Csaba

Tovább

Trianoni naplók - Mi és hogyan történt 97 éve?

Új könyv készül a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről

nagy trianon palota békeszerződés

A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében (1920. június 4.) Fotó: Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques

a Wettstein-napló azokról a propagandaakciókról is szól, amelyeket a magyarbarát szlovák, ruszin és bánáti aktivis­ták hajtottak végre 1920 első felében

Trianon kétségtelenül a magyarság legnagyobb történelmi traumája. A békediktátum következményei ismertek, előzményiről kevesebb szó esik, aláírásának körülményeit pedig legendák övezik. A történtek felidézését a tárgyilagos értékelések mellett legtöbbször érzelmi motívumok és aktuálpolitikai szándékok is kísérik. A nemzeti érzületből táplálkozó sérelmi magatartás nehezen tűri a kritikus hozzáállást, annak megfogalmazását, hogy bár a békeszerződés a magyarságra nézve mindenképpen igazságtalan volt, ám egyrészt a dolgok ilyetén alakulásában a magyar politikai vezetésnek is megvolt a maga felelőssége, másrészt a Trianon előtti államformáció sem feltétlenül tekinthető igazságosnak, különösen akkor nem, ha a „magyar igazság” mellett a „román-, szlovák-, szerb-, ruszin stb. igazság” aspektusait és megvizsgáljuk. Éppen ezért rendelkezik kiemelkedő jelentőséggel minden olyan feldolgozás, amely az ismert tényeket kevésbé ismert történések kontextusába helyezi. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóműhelyében készülő kiadvány mindenképpen ezek sorát gyarapítja.

Egy reménytelen küldetés krónikája - Trianoni naplók, dokumentumok

Fazekas Andrea összefoglalója

Kárpátaljai magyarként nem kell magyarázni számomra, mit is jelent Trianon, azonnal az I. világháborút lezáró békeszerződésre és annak súlyos következményeire gondolok, amikor a történelmi Magyarországot feldarabolták. Idén már 97 éve annak, hogy a magyarság egy nem elhanyagolható része a trianoni határokon kívül rekedt. A „szomorú szertartást”, azaz az 1920. június 4-ei békediktátumot több hónapos előkészület előzte meg, amelyen a magyar küldöttség is részt vett. A 26 politikusból, diplomatából és szakértőből, háromfős irodai személyzetből, továbbá hat gépíró­nőből, négy nyomdászból, négy irodaszolgából, hat újságíróból, öt vasutasból és hatfős vasúti éttermi személyzetből álló, 1920. január 5-én a Keleti pályaudvarról Apponyi Albert gróf vezetésével útra kelt a magyar békedelegáció. De vajon milyen szerep jutott a magyar küldöttség számára? Milyen stratégiájuk volt? Milyen körülmények között s hogyan próbáltak meg teljesíteni egy lényegében reménytelen küldetést? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ - nagyrészt korabeli, közöttük a szakemberek számára is újdonságot jelentő – a nagypolitika kulisszái mögé is betekintést engedő dokumentumok segítségével az a hamarosan megjelenő hiánypótló kötet, amelyet az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós szerkesztett.

A kötet szerkezetét két fő dokumentum adja: a Wettstein-napló eredetije és a Csáky-napló magyar fordítása, amelyek az oldalpárok bal oldalán olvashatóak, míg a jobb oldalon a napi bejegyzésekhez dátum, illetve téma szerint kapcsolódó egyéb források szerepelnek. A Csáky István gróf által feljegyzett naplóra eddig is meghatározó forrásként hivatkoztak a történészek, ám a Wettstein János a hagyatékából előkerült feljegyzések, eddig feldolgozatlanok voltak. Ez utóbbi azért is fontos forrás, mert „a Wettstein-napló afféle belső munkaanyag volt, és nem a nyilvánosság számára készült, meglehe­tős nyíltsággal szólt néhány bizalmas ügyről is. Így például azokról a propagandaakciókról, amelyeket a magyar kormány által politikailag és anyagilag is támogatott magyarbarát szlovák, ruszin és bánáti aktivis­ták hajtottak végre 1920 első felében azzal a céllal, hogy a Felvidék, Kárpátalja és a Bánság területét ne csa­tolják el Magyarországtól.”

wettstein istván csaky istván -trianonWettstein János követségi tanácsos és Csáky István gróf. Forrás: A magyar békeküldöttség naplója. Neuilly – Versailles – Budapest (1920)

A kötet készítői igyekeztek kulcsfontosságú, jellegzetes és érdekes darabokat válogatni: a közölt dokumentumokban részletesen olvashatunk legendás beszédeket és kevésbé ismert drámai vitákat is. Többek közt azt is ismertetik a szerzők, hogyan jelölték ki Drasche-Lázár Alfréd államtitkárt és Bernárd Ágost népjóléti és munkaügyi minisz­tert a békeszerződés aláíróinak: „Teleki Pál és később Soós Károly vállalta volna önként a feladatot, őket azonban Apponyi javaslatára felmentették, mert az elszakított magyarság lelkén, úgymond, még fájdalmasabb sebet ejtett volna, ha a békét erdélyi származású politikus írja alá.”

A kötetben a forrásokon kívül olvashatók a magyar békeküldöttség által 1920 januárja és márciusa között benyújtott 38 jegyzék és a hozzájuk tartozó mellékletek listája, a szakirodalmi, levéltári és múzeumi hivatkozásokat tartalmazó forrás- és irodalomjegyzék, valamint névmutató.

Trianont nem lehet, pontosítok: nem szabad elfelejteni, bármennyire is fájó pontja a történelmünknek, az ehhez hasonló kötetek pedig kicsit közelebb vihetnek az események megismeréséhez, ezáltal a feldolgozáshoz. A minisztertanácsi jegyzőkönyveket, a magánnaplókat, leveleket, visszaemlékezéseket, újságcikkeket, riportkönyveket és korabeli fotókat közlő kötet nemcsak a történelem iránt érdeklődőket köti majd le, de a laikus olvasók számára is érdekes és hiteles olvasmányul szolgálhat.

Tovább

Holokauszt Ungváron. Az ungvári zsidóság deportálása, 1944

Az ungvári zsidóság gettósítása, deportálása és a zsidó vagyonok elkobzása 1944-ben

az ungvári zsidók deportálása - holokausztAz utóbbi években számos kutatás jelent meg a holokauszt feltárásának történetében, így nem maradt kivétel a kárpátaljai zsidóság tragédiájának feldolgozása sem. A téma mérföldkövének számító Randolph L. Braham tanulmánya elsősorban magyarországi forrásokat használ fel, amikor az ungvári eseményeket taglalja, viszont külön kitér minden Kárpátalján létrehozott gettó működésére, így röviden az ungvári bemutatására is sor kerül. De korszakalkotónak számítanak többek között Frojimovics Kinga, Karsai László, Fedinec Csilla és Dupka György kutatásai is. Ám szinte mindegyik hiányossága ugyanaz: helyi levéltári forrásokat nem tartalmaznak, az információk ismétlődnek, az eseménytaglalás leíró jellegű, sok esetben elmaradnak a forráskritikák és az elemző okfejtések, az ungvári események pedig legtöbbször említetlenül maradnak. Ennek a hiátusnak a kitöltésére vállalkozik Kosztyó Gyula Az ungvári zsidóság a végkorszakban* című tanulmánya, amely az 1944-es gettósításról, deportálásról és a zsidó vagyonok sorsáról ad számot. A helyi levéltári forrásokat feldolgozó kutatási anyag az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóiratában, a Betekintő 2016/4 számában jelent meg

uzhgorod2.jpgEbben a korszakban Ungvár többek között az Északkeleti Hadműveleti Terület központjaként működött, valamint Kárpátalja életének meghatározó stratégiai, logisztikai, politikai és kulturális központja volt. Ahogy a tanulmány bevezetőjéből is megtudhatjuk, a nemzetiségi és vallási sokszínűségéről ismert városban az izraelita közösségnek (a lakosság 1/3-a) jelentős szerepe volt a közigazgatásban, a kereskedelemben és az idegenforgalomban egyaránt. Az 1944-es deportálások után a zsidóság teljesen eltűnt Ungvárról (9576 fő), a várost pedig súlyos gazdasági nehézségek sújtották. A tanulmány ezen időszak történetét tárgyalja, elsőként az eddig feltáratlan források alapján.

A dolgozat részletesen tárgyalja a német megszállást és a zsidók összegyűjtéséről szóló rendelet közvetlen eseményeit. 1944. március 22-én vonultak be a német katonák Ungvárra: „mikor a németek bejöttek, óriási lárma volt a városban”. A megérkező SS- és Gestapo-szervek túszszedésekkel, sarcolásokkal sújtották a helyi zsidó hitközösségeket és hamarosan a megszorító és megkülönböztető rendeletek is sorra láttak napvilágot (a zsidók szabad mozgásának korlátozása, a sárga csillag viselése). A fennmaradt magyarországi és kárpátaljai iratokból jól látható, hogy Ungváron a magyar–német kapcsolatokban a zsidók összegyűjtése és deportálása során nem voltak súlyos nézeteltérések. Ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy Megay László, a város polgármestere gondolkodás nélkül végrehajtotta, sőt olykor kezdeményezte a zsidók elleni diszkriminatív intézkedések bevezetését. A zsidókat érintő mindennemű atrocitással kapcsolatos ügyintézések kezelésére létrehoztak egy Zsidó Tanácsot (Ungváron ez 65 fős lett).

1944. április 1-jén a Kassán berendezkedő Einsatzkommando és az SD-parancsnokság egyik SS-őrnagya nyílt levélben közölte követeléseit, miszerint Kárpáti Ukrajna sajátságos helyzete miatt, a rendőrség és a csendőrség a falvakban élő zsidó lakosságot gyűjtse össze Munkács, Ungvár és Beregszász (szükség esetén Huszt) városokba. A gyűjtést több rendelet és tanácskozás is megelőzte, s végül 1944. április 16-án a terveknek megfelelően kezdődött a zsidó lakosság összegyűjtése.

Elsőként az ungi közigazgatási kirendeltség területéről Ungvárra hozták őket, tehát kezdetét vette a gettósítás (a Glüch-fatelepből átalakított gyűjtőtáborban, majd a Felszabadulás utcai téglagyárban is gettó volt): „az összegyűjtött zsidók hangulata megnyugtató, a beszállítások zavartalanul, minden rendzavarás nélkül folytak le”. Mind a lakások átkutatása, mind pedig az emberek összegyűjtése drasztikusan zajlott, minden vagyonukat elvették, s mindössze két váltás ruhát, ágyneműt és 14 napra elegendő élelmiszert vihettek magukkal a gettóba, így a kétségbeesés egyre általánosabbá vált a zsidók körében. Előfordult, hogy a tisztviselők némi pénz ellenében mentességet ígértek nekik, amit persze nem teljesítettek. Április 25-ére több mint 17 ezerre nőtt az összegyűjtött zsidók száma, végül a Zsidó Tanács tagjait is gettósították. Az élelmiszerhiány egyre nagyobb problémává vált, ezért a zsidók lakásaiban maradt élelmiszert összegyűjtötték és a zsidó népkonyhára szállították. Mindemellett kezdetét vette a „zsidó és tengelyellenes” szerzőktől származó könyvek begyűjtése.

1944. május 2-án az ungvári polgármesteri hivatal tanácskozásának fő témája a közellátási és a pénzügyi problémák voltak (a vita dokumentumát közli a tanulmány szerzője). A fennmaradt dokumentációból kiderül, hogy a városvezetés nem tudta, hogy a zsidókat deportálni fogják, ugyanis a gettó áram- és vízellátása is napirendi pont volt.

A levéltári adatok alapján az ungvári gettók körülményeit is alaposan elemzi Kosztyó Gyula: zsúfoltság volt, a barakkok folyton beáztak, nem voltak fekvőhelyek, kevés volt az élelem, tisztálkodásra nem volt lehetőség, tomboltak a betegségek (tetvesedés, tífusz, vérhas), dolgoztatták a zsidókat és gyakran bűntették (bűntető barakk). Az általános hangulat apatikus volt, amit sok esetben a keresztény lakosság is nehezített, mivel a nagy többségük elégedett volt, és lelkesen fogadták állampolgártársaiknak a gettósítását, de akadtak olyanok is, akik segítették, élelmezték bezárt rokonaikat, barátaikat. A zsidók bíztak a szovjet csapatok felszabadításában és időről időre szabadon bocsájtásukat is kérvényezték szakmai érdemeikre hivatkozva (egykori magyar állami tisztviselők, pedagógusok, orvosok, rabbik, első világháborús hadirokkantak).

1944. április 24-én volt az első olyan alkalom, amikor a helyi közigazgatás önként vetette fel – német nyomás nélkül – a zsidók deportálását Kárpátalján: Megay polgármester kérte az összegyűjtött zsidók deportálását a nagy zsúfoltságra hivatkozva.A deportálás napjának reggelén hangosbemondón sorolták azoknak a családfőknek és családtagoknak a nevét, akiknek az összecsomagolást követően készen kellett állniuk az indulásra.” A zsidókat újra megmotozták, majd csendőri és SS felügyelet mellett a vasútállomáson álló marhavagonokba terelték őket, egy-egy teherkocsiba olykor 120 embert is bezsúfoltak, így a szomjúság és a hőség általános volt. A vagonokat Kassáig a csendőrség, onnan pedig a németek őrizték.

Az ungvári gettóba összegyűjtött zsidókat 1944. május 17. és május 31. között öt transzporttal deportálták Auschwitz-Birkenauba, onnan pedig többeket átszállítottak Dora, Mauthausen és Buchenwald táboraiba.

Ungvár 1/3-ad lakosságának elszállítása érezhető következményekkel járt, többek közt az adásvételi ügyek is leálltak, és csak Ungváron 215 ipari üzem és 152 kereskedés szűnt meg.

A szerző a tanulmány utolsó fejezetében az ungvári zsidók vagyonának szétosztását, a lakások és a kereskedések felhasználását tekinti át átfogó módon (több száz oldalnyi levéltári irat maradt fenn e témakörben). A vagyonuk sorsa már a gettósítás előtt megpecsételődött, hiszen már április 4-én kezdetét vette a zsidó kereskedések bezárása. A Kereskedelmi és Közlekedésügyi Miniszter rendeletére a zsidó kereskedők üzleteiben lévő árukészleteket és az üzletek berendezéseit zár alá vették. A város keresztény kereskedőket jelölt ki a zsidó üzletek gondnokaiként. Kiemelten foglalkozott a városvezetés a hátrahagyott vagyon kezelésével, a vagyon a helyi közigazgatás által megalakított átvételi bizottsághoz került. 1944 áprilisától pedig a zsidó lakások bérbeadása is megkezdődött. 1944 májusában a Pénzügyminisztérium fennhatósága alá került minden zsidó ingó és ingatlan, így a város szegényei közt a fennmaradt ruhaneműt sem tudták szétosztani. A lakások fosztogatása napi problémává vált, a rendőrség pedig szinte tehetetlen volt ez ügyben. Ezzel egyidőben kezdetüket vették a lakáskérelmezések, május végére Ungváron közel félszáz kérvény várt elintézésre, ezért júniusban egy öt fős bizottság alakult e munka elvégzésére és létrehoztak egy formanyomtatványt is. A lakásleltározási munkálatok során 2085 zsidó lakást vettek hatósági zár alá. Július 1-ig 703 darab lakásigénylést jegyeztek be a hatóságok Ungváron (a lakások odaítélésének indokait a szerző diagramon ábrázolja). Augusztus végére a polgármester megtiltotta az újabb kérvények beadását, ami a fokozódó katonai jelenléttel hozható összefüggésbe.

Kosztyó Gyula tanulmánya valóban hiánypótló az ungvári holokauszt történetével foglalkozó témakörben, elsődleges forrásokat használva tárja fel és érteti meg a városban lezajló zsidóellenes intézkedéseket és azok következményeit.

Az összefoglalót a Kárpátalja Blog számára Fazekas Andrea készítette.

Kosztyó Gyula terjedelmes tanulmánya az elsődleges források megjelölésével itt olvasható:

Az ungvári zsidóság a végkorszakban *

* FRISSÍTÉS. Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a Betekintő honlapján, mint az oldal egy részéről készített legfelső kép is mutatja, a tanulmány címe torzított formában jelent meg, eredetileg:

Az ungvári zsidóság a vészkorszakban

A hiba nyilvánvaló, hiszen a letölthető .pdf dokumentumban valóban ez a cím olvasható. Köszönjük a kiegészítést.

Kapcsolódó témájú írások a blogban:

Virágzik a Nárciszok völgye a Kárpátalja című színes útikönyvben

karpatalja konyvCsodálatos képeskönyv Ukrajna nyugati vidékéről

Az Alexandria kiadó gondozásában, 2015-ben jelent meg Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Kárpátalja, Hegyek erdők, vizek – egy csodálatos és sokszínű táj felfedezése című könyve.

A csodálatos albumban fantasztikus fotósorozaton keresztül ismerhetjük meg Ukrajna magyarlakta vidékeit, a szerzők rövid leírásokkal és történelmi kitekintésekkel teszik érdekesebbé a látványos képeskönyvet.

A szerzőpáros korábban bejárta már a Hargitát, Kalotaszeget, Aranyosszéket, Marosszéket, Csík és a moldvai csángó vidéket, Szászföldet Háromszéket és a Barcaságot. Most Kárpátalját fotózták végig, ahol a soknemzetiségű vidéken a kultúrák keveredése nyűgözte le őket, „a történelem viharaiban igencsak megtépázott” vidéken.

A könyv négy részre tagolódik:

  • Beszkidek és a Róna-havas vidéke.
  • A Szinyák-hegység és a tőle délre fekvő Ungi-sík, a Szernye-mocsár és az Ugocsai-sík vidék.
  • Nagyszőlősi-hegység, Máramarosi-medence, valamint a Kraszna-, a Borzsa- és a Máramarosi-havasok vidéke.
  • A Tisza mente Kárpátalja keleti szélén, valamint a Fagyalos, a Máramarosi-havasok és a Csornahora vidéke.

Évszakok határán

A könyv érdekessége, hogy az egyes tájegységeket különböző évszakokban mutatja be. A Huszt mellett található Nárciszok völgyét természetesen tavasszal, a virágzás idején kapták lencsevégre. Az emberek, tájak, épületek és műemlékek fényképei mellett a szovjet korszak épületein hagyott jelképek is bekerült a könyvbe. A vörös kezeslábast viselő munkás ruháján virító sarló és kalapács önkényuralmi jelkép, turisztikai látványossággá szelídül a képeken.

Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik szeretnek a képeskönyvek segítségével utazni. A szerzők az objektíven keresztül is igyekeznek szubjektivitást csempészni az utazásba. Az alsókalocsai Magyar Királyi Csendőrség Laktanyájának korhű bemutatása c. képen az olvasó már-már látni véli a kakastollas csendőröket, ahogyan ledobják csizmájukat és belebújnak a képen látható, odakészített műanyag papucsokba.

Kárpátalja : hegyek, erdők, vizek : egy csodálatos és sokszínű táj felfedezése / Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila. - Pécs : Alexandra, 2015. - 173, [3] p. : ill., színes ; 29 cm

Az ismertetőt írta: Horvát Csaba

Tovább

Kárpátaljai útikönyv Kovács Sándortól

Kovács Sándor Verecke a honfoglalas kapujaVerecke – a honfoglalás kapuja

2015-ben jelent meg Kovács Sándor legújabb kárpátaljai útikönyve Verecke a honfoglalás kapuja címmel, mely Kárpátalja középső térségébe kalauzolja az idelátogatókat.

A kötet a Máramarosi bércek között című kötet folytatásának is tekinthető, a Huszt-Munkács autóúttól illetve képzeletbeli tengelytől északra fekvő térséget mutatja be. Különös figyelmet szentel a szerző a Vereckei-hágó környékére, a II. világháború előtti határvonal mentén található nevezetességeknek.

A kötetben az útleírásokat és a falvak bemutatását végigkíséri a magyar történelem ismertetése valamint az ukrán nemzeti törekvések bemutatása Kárpátalján.

Az első fejezetben a Borzsavölgyi Gazdasági Vasúttal ismerkedhetünk meg, bemutatja a szerző a pisztraházi radarállomást és a Feszty-körkép panorámáját.

A színes térképekkel és fényképekkel illusztrált kötete második fejezetében Ilosva környékével és a Borzsa folyó forrásvidékével ismerkedhetünk meg. A kalauzolás közben nem csak a falvak és városok épített örökségeivel, nevezetességeivel ismerkedhetünk meg, a mára ritkának számító mesterségeket is bemutatja a szerző, például a rókamezői vízi kovács műhelyet.

A kötetbe olyan ritka fényképek is bekerültek, melyek bemutatják a szovjet kor, ma már nem látható érdekességeit, ilyenek a pisztraházi radarállomásról és a Gemba hegyen létesített egykori Asztagon nevű szupertitkos katonai létesítményről készült képek.

A harmadik fejezetben Viznicja és Szentmiklós térségével és fatemplomaikkal ismerkedhetünk meg.

A negyedik fejezet Szolyva és környékének bemutatásával foglalkozik, a Szolyvai Magyar Golgota, az emlékpark természetesen nem maradhatott ki.

Az ötödik fejezetben a Vecssa völgyét Volócot és a Beszkid hágót mutatja be a szerző, természetesen a hegyvidéki (rutén) akcióra is kitérve.

A Latorca vízgyűjtőjében Szolyvától Polenáig és a Szarvas-patak völgyében tett utazásról szó a hatodik fejezet.

A hetediktől a kilencedik fejezetig tart Verecke és környékén bemutatása, a Vereckei Honfoglalási Emlékmű és a milleniumi határkő-emlékmű történetével és részleteivel.

Horváth Csaba

Tovább

Kárpátalja intézményei: a megyei könyvtár magyar és idegen nyelvű osztálya

karpataljai megyei konyvtarHangos könyvekkel és kávéval az olvasók kegyeiért

A Potusnyák Fedir Kárpátaljai Területi Univerzális Tudományos Könyvtár Magyar és Idegen Nyelvű Dokumentumok Osztálya Ungváron várja a magyarul és idegen nyelven tanulni vágyó felhasználókat. A könyvtár állománya az utóbbi években a hagyományos állomány mellett, bővülő hangoskönyv kínálattal várja a betérőket.

Kárpátalja egyik legnagyobb magyar nyelvű könyvállományával rendelkező könyvtára Ungváron a Káptalan utca 10. szám alatt várja a látogatókat. A szótárak és szakkönyvek segítségével mintegy 30 nyelv világába nyerhetünk bepillantást, kezdve az elterjedtebb magyar, angol, német, francia nyelvektől az olyan ritkaságokig, mint a kínai, eszkimó vagy eszperantó.

A szépirodalmi részlegen a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett a legújabb bestsellerek is szép számmal megtalálhatóak a Harry Pottertől kezdve Ken Folletten át Stephen Hawking legújabb eszmefuttatásáig.

A könyvek és az egyre elterjedtebb e-book állományok mellett nagy népszerűségnek örvend a hangoskönyv, melyek folyamatosan gyarapodnak a könyvtár állományában, nem utolsó sorban a Márai Programnak köszönhetően. A klasszikusok mellett találunk gyerekeknek szánt meséket, altatókat és felnőttes történeteket is.

A magyar nyelvű könyveket őrző idegen nyelvű osztály minden évben változatos programokkal várja a felhasználókat. 2017-ben a kárpátaljai megyei könyvtár idegen nyelvű osztályán hagyományosan a következő programok és rendezvények látogathatók:

„La Dolce Vita 3” – június hónap folyamán harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Tortanapi rendezvény, ahol a látogatók megismerkedhetnek a tortadíszítés elméletével és gyakorlatával is. Megtekinthetik a könyvtárban elérhető szakácskönyvek kiállítását, szakavatott mesterek segítenek helyben eligazodni a tortasütés és édességkészítés világában.

„BiblioCáfé” – a „Gyere a könyvtárba kávézni” rendezvény az év folyamán több alkalommal kerül megrendezésre, de az „Ukrajnai Könyvtárak Napja” alkalmából szeptemberben mindig számíthat a betérő olvasó egy csésze finom, helyben főzött kávéra. A BiblioCáfé ideje alatt a laptoppal, okostelefonnal érkezők ingyenesen használhatják a WiFi internet hozzáférést.

A Potusnyák Fedir Kárpátaljai Területi Univerzális Tudományos Könyvtár Magyar és Idegen Nyelvű Dokumentumok Osztálya elérhetőségei.

  • Cím: UA – 88000 Ungvár
  • Kapitulna u. 10.
  • Telefonszám: +380-312 – 614421
  • e-mail: transclibrary@gmail.com
  • skype: karpataljaikonyvtar
  • facebook: https://www.facebook.com/ungvarkonyvtar/
  • blog: konyvtar.reblog.hu

 

H.Cs.

Tovább

Kárpátaljai turizmus: Grand Hotel Pilipec

grand hotel pilipec fulopfalvaSzállás a Kárpátokban, Fülöpfalván

A Kárpátok hegyei remek téli kikapcsolódási lehetőségeket nyújtanak a síelést kedvelő turisták számára. A síelés mellett a friss hegyi levegő és a helyi konyha is csalogatja a pihenni vágyókat.

A Fülöpfalván épült Grand Hotel Pilipec (Grand Hotel Fülöpfalva) négy csillagos szállással SPA és Wellness szolgáltatással várja vendégeit. A síelés, szánkózás után a meleg fürdő és a helyi házi pálinkák kívül-belül kellemesen átmelegítik a testet.

A hotel 700 méterrel a tengerszint felett épült, ahol a téli időszakban számtalan sípálya működik, nyáron pedig a Sipot-vízesés hívogat a Borzsavai havasokhoz tartozó hegyek közzé.

A fülöpfalvi turisztikai központ Kárpátalja második legmagasabban fekvő telepe Ukrajnában. A környéken mintegy 20 kilométernyi sípálya található, melyek többségéhez felvonó is tartozik.

A síelés szerelmesei mellett a kirándulások kedvelői számára is igénybe vehető az 1650 méteres magasságig közlekedő kétüléses felvonó, mellyel 30 perc alatt juthatunk el a Kárpátok tetejére. A lefelé vezető úton is igénybe vehetjük a felvonót vagy választhatjuk a turistautak valamelyikét.

Ha nyáron látogatunk a Grand Hotel Pilipec-be, kvadot bérelve barangolhatjuk be a környéket és látogathatunk el a szerelmesek szimbólumának is tartott Sipot-vízeséshez, ahol a legenda szerint örök szerelmet nyerhetnek azok a párok, akik ezt kívánják.

A kárpátaljai Grand Hotel Pilipec kényelmes, luxus kategóriájú szállást kínál a Kárpátokban, minden évszakban.

A téli sportok és kirándulások kedvelői és a nyári barangolások szerelmesei is megtalálják a megfelelő helyeket, programokat.

Kevesen tudják, hogy alig 100 évvel ezelőtt az osztrák trónörökös a Kárpátokat választotta téli kikapcsolódása helyszínéül az osztrák Alpok helyett. A turizmus fellendülésének egyetlen akadálya a meglehetősen rossz utak. A határtól Vereckéig elsőrendű országúton haladhatunk, a hátralévő 40 kilométeres útszakasz viszont meglehetősen elhanyagolt állapotban van, ettől függetlenül ajánljuk a síturizmus kedvelőinek ezt a szállást.

H. Cs.

Grand Hotel Pilipec weboldala: http://grandhotelpylypets.com/en

Tovább

Kárpátalja oktatási intézményei: a Drugeth Gimnázium

ungvari-drugeth-gimnazium_1.jpgGimnázium és elemi iskola Ungváron

A kárpátaljai oktatás egyik legpatinásabb intézményét 1613-ban alapította Drugeth György, eredetileg Homonnán. Halála után felesége Jakusich Anna 1646-ban Ungvárra költöztette át az intézményt, ahol megszakítások nélkül, mindössze épületet váltva, de 1944-ig működött.

A gimnázium legismertebb épületét 1895-ben emelte a Magyar Királyi Kincstár 100 000 arany koronáért, ez jelenleg az Ungvári Nemzeti Egyetem Kémiai Karának ad otthont, kertjében Dayka Gábor szobra látható.

Az 1944-es bezárást követően 60 évnek kellett eltelnie, mire 2004. szeptember 1-jén újra megnyithatta kapuit az iskola, mely korábban Ungvár krémjét, elitjét nevelte. Az újranyitáskor 110 gyermek és 14 pedagógus alkotta a gimnáziumot.

A gimnázium oktatói voltak: Szabó Dezső, Lauden János, Fülöp Árpád és Dayka Gábor, az iskola weboldalán büszkén említik korábbi diákjaikat: Balla László írót, Balla Pál festőművészt és Takács József történészt.

A Gimnázium népszerűsége egyre nő az utóbbi évek kárpátaljai és ukrajnai események hozadékaként is. A magyar anyanyelvű gyermekek között egyre nagyobb létszámban íratják be ukrán nemzetiségű szülők is gyermekeiket, nem titkoltan a magyar állampolgárság megszerzésének indokával.

A Drugeth Gimnázium folyamatosan fejlődik és bővül. Bár a vertikális terjeszkedés még várat magára, (szeretnék egy emelettel bővíteni) a technikai és informatikai eszközök folyamatosan gyarapodnak. Az iskola területét Wifi hálózat fedi le, mely elkülönített, biztonságos hálózatot és internet elérést biztosít a tanárok okostelefonjai és laptopjai számára, míg a tanulók, diákok és vendégek szeparált módon, a belső hálózatok számítógépeit és laptopjait nem veszélyeztetve, biztonságosan csatlakozhatnak. A pályázatoknak, adományoknak és fejlesztéseknek köszönhetően nem csak az osztálytermek padlói, falai és berendezése újulhatott meg, de az oktatói munka magasabb színvonalú műveléséhez okostáblák, projektorok (kivetítők) és laptopok állnak a tanárok rendelkezésére is.

A Drugeth Gimnázium fejlesztése és fejlődése folyamatos, Kárpátalja meghatározó oktatási intézményei közötti helye megkérdőjelezhetetlen.

H.Cs.

Tovább

A független Ukrajna - könyv

fuggetlen-ukrajna-konyv-fedinec.jpgfedinec - tóth - halász - független ukrajna könyv - kalligram kiadó 2016 - államépítés, természeti kincsek

A független Ukrajna

Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek

címen Fedinec Csilla, Halász Iván és Tóth Mihály jegyzi a Pesti Kalligram kiadó gondozásában 2016 végén megjelent könyvet, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának a szellemi műhelyében készült.

A kiadói ajánló sorok megállapítása szerint az ukránok több évszázada élnek Közép- és Kelet-Európa határvidékén, de csupán huszonöt éve van önálló államiságuk. A jelenlegi Ukrajna pedig olyan nemzetállam, amelyben a nemzetiségek is látszani akarnak és kollektív nemzetiségi, olykor önrendelkezési jogokat fogalmaznak meg. Természetesen a szerzők külön kitérnek a háborús viszonyok közepette kiéleződött problémákra is.

A kiadvány hasznos olvasmánya lehet mindazoknak, akik a kárpátaljai magyarság sorsát, életkilátásait olykor hajlamosak az ukrajnai viszonyoktól elvonatkoztatva (vagy azokat egyáltalán nem ismerve) értékelni.

A kötet hívószavai többek között:

  • természeti kincsek, hatalmas adottságok
  • a Kárpátok, a Fekete-tenger, a Dnyeper
  • parázs parlamenti jelenetek
  • forradalmak az utcán
  • hibridháború a végeken
  • tranzitállam, ütközőállam
  • területvesztés, népességvesztés
  • oligarchák, társadalmi szakadékok, csődközeli állapotok
  • reménytelen kutatás a magánzsebekbe vándorolt milliárdok után.

A szerzők az ukrajnában élő nemezeti kisebbségek helyzetével is részletesen foglalkoznak, ám a könyv elsősorban Magyarország legnagyobb szomszédjának negyed évszázados államiságáról és annak történelmi gyökereiről szól. Ennek tömör összefoglalása a rendelkezésünkre bocsájtott bevezetőben olvasható, amelyet alább ismertetünk.

Tovább

Emigrand Art Hotel nyílt Ungváron

emigrand art hotel ungvarA pop-art mint marketingfogás a hotelbizniszben

Ungváron megnyílt Kárpátalja első art-hotelje, az Emigrand Conceptual Art Hotel, melyet Andy Warhol stílusában alakítottak ki és rendeztek be.

A 2016. november 26-án szervezett megnyitóünnepségen bemutatták az Ukrajnában is egyedülálló hotel-étterem komplexumot. A hotelben 24 szoba várja az Ungvárra látogatókat, ezek mindegyikét pop-art stílusban rendezték be, illetve minden szobát a ruszin származású amerikai művész, Andy Warhol munkái díszítenek.

A hotelmegnyitó marketing jelentőségét bizonyítja, hogy Kárpátalja kormányzója társaságában a ceremónián megjelent Ungvár elitjének krémje is. A cateringért felelős Valentyn Shtefanyo mellett jelen volt Mihajlo Kolodko is, aki nemcsak Ungvár, hanem Kárpátalja és talán Ukrajna első és sokáig egyetlen Andy Warhol szobrát készítette el mini-szobor formájában, majd ezt követően a hotel bejárata előtt egy újabb, ezúttal egész alakos szobrot avathatott föl.

Az Ungvár belvárosától gyalog mindössze 7 percre található Emigrand Art Hotel & Restaurant éttermében kárpátaljai, zsidó, olasz és amerikai ízek várják az idelátogató vendégeket.

A marketing szempontból fontos pop-art hangulatot a belsőépítészeti megoldások mellett a zenei aláfestés teszi teljessé.

Alighanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Ungváron kialakult egyfajta Warhol-kultusz, láthatóan egyre többeket vonz a pop-art, és ez a kicsit talán nosztalgikus érdeklődés színesebbé, gazdagabbá teszi a várost.

Szellemes szójáték a hotel neve: nyilvánvaló az utalás az emigráns Warhola (Varchola) szülőkre, ez olvad össze a patinás Grand Hotel elnevezéssel.

warhol-emigrandt-hotel-uzhhorod_1.jpg

Az Emigrand Conceptual Art Hotel elérhetősége:
Ungvár, Mytna u. 31. (I. Franka u 1.)
weboldal: www.emigrand.com
tel.: 067-483-1513
étterem: 067-483-1015

 

H. Cs.

Tovább

Gerillamarketing Ungváron 1907-ben

eszterhazy konyak Ungvári KözlönyÍgy reklámozta a konyakot az Ungvári Közlöny

Eleink világa, különösen a századforduló Magyarországa, megannyi csodát tartogat a történelemkutatók számára. A kor hétköznapjaiba némi betekintést nyújtanak a korabeli sajtótermékek, melyek a kor marketingjének, reklámjának a csúcsát képviselték.

Az 1907. január 3-án megjelent Ungvári Közlöny első számát böngészve akadtam az „Ujdonságok” rovatban a következő cikkre:

Utazás a föld középpontja felé.

Bjorustjerna hirneves norvég tudós oly biztos adatok birtokába jutott, melyek Verne Gyula „Utazás a föld közepébe” című regényét valószínűvé teszik, ha nem is végig, de legalább az izlandi Hekla nevű vulkán kráterébe való leszállást. Blurustjerna a helyszínén tanulmányokat tett és arra a meglepő eredményre jutott, hogy legalább kétezer méternyire le lehet szállni a föld belsejében. Számításainál egy pisztoly dörrenésének visszhangját vette alapul. Goszemann nevű szogáját is rábírta már, hogy ez utjára kísérje el öt, mely összesen öt napot fog igénybe venni. Hegymászó botokkal, kötélhágcsóval, villamos lámpákkal és a szükséges tudományos eszközökkel indulnak utra a vulkán belsejébe. Élelmiszerül az öt napra nem visznek egyebet mint kétszersültet és valódi Eszterházy cognacot mint olyan szert, mely egyaránt táplál és ojtja a szomjuságot. A kráter nyilásánál egy négyezer méter hosszu erős zsineg lesz egy könnyen mozgó hengeren felcsavarva, melynek egyik végét magukkal viszik a mélybe és mely a merész utazókat visszavezeti a tüzhányó hegy sötét kráteréből a föld felszínére.

A cikkben szereplő tudóst nem sikerült az interneten megtalálni, viszont létezik egy Bjørnstjerne Bjørnson nevű író. Maga a vállalkozás meglehetősen hihetetlennek tűnik, a leleplezést a cikknek a következő része hozza:

"valódi Eszterházy cognacot mint olyan szert, mely egyaránt táplál és ojtja a szomjuságot.” Miért vinne magával egy norvég tudós Eszterházy konyakot?

A válasz rendkívül egyszerű: a cikk írója egy fantasztikus történettel keltette fel az ungvári olvasók figyelmét, majd figyelmükbe ajánlotta az eladni kívánt árut, esetünkben az „Eszterházy cognacot”.

110 évvel az újság megjelenése után már ne morfondírozzunk azon, hogy mennyire etikus a hírek rovatban megjelentetni egy marketing célzatú álhírt, csak mulassunk a kor emberének naivitásán, és igyunk Esterházy cognacot.

H.Cs.

A kárpátaljai Mária Terézia-rend

maria-terezia-rend-karpatalja.jpgA kitüntetés polgári változatát Ungváron alapították

Az Ukrajnában, Kárpátalján létrehozott és évente adományozott Mária Terézia-rendnek semmi köze sincs a Katonai Mária Terézia-rendhez. A kitüntetést Alen Panov alapította 2015. március 27.-én Ungváron. Minden évben két kitüntetést adnak át.

Mária Terézia-rendet kap az a személy, aki jelentősen hozzájárult Kárpátalja vagy Ungvár fejlődéséhez az alábbi kategóriákban:

  • üzlet és gazdaság
  • kultúra és oktatás
  • Ungvár / Kárpátalja arculata
  • civil közösségek, összefogások fejlesztése.

Mária Terézia-rendet kap az a csoport vagy közösség, mely jelentősen hozzájárul Ungvár / Kárpátalja fejlődéséhez, vagy öregbíti a város / megye hírnevét a világban (hozzájárul a vidék marketingjéhez).

A rend alapítói: Panov Anna, Panov Volodimir, Panov Alen.

A kárpátaljai Mária Terézia-rend 2016-tól hivatalosan Sandor Habsburg-Lothringen királyi herceg és felesége, Herta Margarete Habsburg-Lothringen hercegné párfogása alá került, akik jelen voltak a 2016-os első átadási ceremónián.

Első alkalommal a hercegi pár jelenlétében Ungváron a Mária Terézia szobor melletti parkban adták át a kitüntetést. A Mária Terézia-rend lovagja, Ungvár és Kárpátalja híres cukrásza, Valentyn Stefanyo volt, aki divatos szóval "cukrász marketing kampányban" népszerűsíti Ungvárt és Kárpátalját. Nevéhez fűződik például az Ungvár torta is.

A csoportoknak járó kitüntetést a Blitz Táncművészeti Stúdió vehette át, akik immár több éve járják a világot, bemutatva az ungvári fiatalok tehetségét.

H.Cs.

Tovább

Az Árpád-vonal mint turisztikai célpont

arpad vonal felsogereben bunkerBunkerek Kárpátalján

A Kárpátaljára látogató turisták a régmúlt erődítése, várai mellett a II. világháború magyar erődrendszerének maradványait is megtekinthetik. A történelem szerelmesei, illetve a magyar háborús múlt iránt érdeklődő kalandvágyók ezen erődök mélyére is lemerészkedhetnek.

A magyar hadsereg keleti védelmi vonala 3 részből állt. A legtávolabbi a Hunyadi-állás volt, középen a Szent László-állás helyezkedett el, mely valójában sohasem épült fel, és az utolsó védvonal, melynek feladata lett volna a szovjet csapatok feltartóztatása, az Árpád-vonal.

Az Árpád-vonal a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig terjedt. Valójában nem egybefüggő falról van szó, hanem a hegyeken átvezető utakon létesített völgyzárak alkották az Árpád-vonalat. A légvonalban mintegy 600 kilométer hosszan húzódó erődrendszer nagy részét a megszálló csapatok felrobbantották, használhatatlanná tették. Ma több helyen is látogathatóak a bunkerek.

arpad vonal bunker alaprajzAz felsőgerebeni bunkerrendszer

Az Árpád-vonal legnagyobb egybefüggő, felújított részét Kárpátalján, Felsőgereben falu közelében találjuk. A tulajdonos szerint, Ukrajna legnagyobb épen maradt bunkerét látogathatjuk itt meg, mely jelenleg 1 kilométer hosszan látogatható.

A feltárások alapján az itt található bunkernek 6 bejárata, 5 lőállása, tábori kórháza és raktára volt. A komplexum feladata és létrehozásának célja mindmáig rejtély. A tulajdonos szerint a bunkerrendszer még legalább három irányban folytatódik, mely részeket még nem tártak fel.

Az idelátogatókat borkóstolóval és a II. világháborúból fennmaradt relikviákból rendezett kiállítással várják.

  • Belépődíj: 40 hrivnya
  • A bejárás ideje: 40-60 perc
  • nyitvatartás: novembertől decemberig 9:30-16:00
  • márciustól októberig 9:00-17:00
  • A bunker weboldala: arpad-line.com

A bunker látogatói választhatnak a hagyományos vezetés és a sötétben bejárás között. Ilyenkor kikapcsolják a világítást és a kalandvágyóbbak zseblámpa fényénél kóborolhatnak a szűk járatokban.

H.Cs.

 

Tovább

Kárpátaljai meteorit

knyahinya-meteorit-becs.jpgA Knyahinai (Csillagfalvi) meteorit Európa legnagyobb tömegű meteoritja

A tudományos leírásokba Knyahinya néven került be az 1866. június 9.-én az Ung vármegyei (ma Ukrajna, Kárpátalja) Knyahina, Csillagfalva település környékén földet ért meteorit.

A meteorit fő lelőhelyének egyéb megnevezései: Csillagfalva, Knahyna, Kniaginia, Knyhyna, Kuyahinga, Nagy-Bereszna.

Az égből érkező kondrit, a maga 500 kilogrammjával a legnagyobb tárgy, mely Közép-Európa területén bolygónk légterébe lépett. A fényes nyári délutánon érkező meteorit mintegy 1200  darabra hullott szét, és beterítette Zemplén megyében Zboj, Ung megyében Újsztuzsica (Nova Sztuzsicja), Knyahinya és Sztricsava falvakat. Csodával határos módon senki sem sérült meg, és károkról sem írnak a korabeli források.

A meteorit Liptószentmiklós környékén tűnt fel az égbolton, és mintegy 220 kilométert haladt keleti irányba, majd körülbelül 40 kilométerre a kárpátaljai Knyahinya falu felett felrobbant. A becslések szerint a meteorit az atmoszférába lépése előtt mintegy 90 centiméter átmérőjű és 1300-1400 kilogramm tömegű lehetett.

Miközben keresztülrepült Ung megyén, jelentősen veszített tömegéből, és már csak ötszáz kilogramm tömegű volt a detonáció pillanatában. A meteorit darabkái egy hétszer tizenegy kilométeres területen szóródtak szét a Nagybereznai járásban, nehéz hegyi terepen, az erdőben.

A meteorit legnagyobb darabját 8 kilométerre Knyahinya falutól találták meg, ennek súlya 279,76 kilogramm, és jelenleg a bécsi természettudományi múzeumban látható.

Érdekesség, hogy egy 46 kg-os darabot megvásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum, 760 forintért ungvári tulajdonosától, mely az 1956-os forradalom során megsemmisült.

A meteorit külsejéről így számolnak be a korabeli források:

A knyahinyai kövek kívülről fekete, többé-kevésbé fénylő vagy fénytelen kéreggel vannak beborítva, mely néhol sima, másutt ripacsos s imitt-amott homorú mélyedéseket mutat.

A lelőhely térképe:

 

H.CS.

Tovább

Üstben fürdés, „csánozás” Kárpátalján

ustben furdes karpataljaGyógyturizmus a Kárpátok vadregényes tájain, Rónafüreden

A Kárpátaljára érkező turisták kedvelt célpontjai a tiszta levegőjű hegyekben, erdőkben létesített szanatóriumok, gyógyüdülők. A pihenni és gyógyulni vágyókat már az 1600-as évektől várja a Perecsenyi járásban található Rónafüred (Lumsori). Kárpátalján innen indult el újra, az üstben fürdés, a „csánozás” hagyománya, melyet már a 17. században alkalmaztak. Már akkor virágzott a vidéken a gyógyturizmus.

Az üstben fürdés nem magyar vagy helyi találmány, a japánok és a vikingek is előszeretettel művelték. A kárpátaljai Rónafüreden azért különleges ez a gyógyfürdőfajta, mert az Osztrák-Magyar monarchia idejéből ránk maradt lekvárfőző üstökben főhetnek a vendégek.

Maga a procedúra több betegség kezelésére is alkalmas: lumbágó, reuma, emellett javítja a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, jótékony hatással van a bőrre és általánosan javítja a közérzetet.

A "csánozás" terápia

Az üstben fürdés Rónafüreden a patak partján felállított üstökben történik. Szeparált faházakat állítottak fel, ahol öltöző és étkezőasztal is a vendégek rendelkezésére áll. Az üstben fürdés egész évben hasznos gyógykúra vagy érdekes szórakozás, de a szakemberek azt javasolják, hogy a téli hónapokat, a mínusz 10 fokos hidegben vegyünk ilyen fürdőket.

csan lumsori karpatalja gyogyturizmusAz üst aljára köveket helyeznek, ezek óvják meg lábainkat a tűz közvetlen hőjétől. Minden fürdőzés előtt friss ásványvizet eresztenek az üstbe, amit a Kárpátok gyógynövényeivel tesznek még egészségesebbé. A fürdőzést plusz 40-50 fokos vízben kezdjük, a bátrabbak pedig a jéghideg patakvízben vehetnek kontrasztfürdőt.
Az üstben való fürdőzést kúrajelleggel ajánlják, naponta legalább egyszer, egy héten keresztül. Kérésre magnéziummal vagy kénnel dúsított ásványvízzel készítik el a gyógyfürdőt.

Kárpátalja hegyeiben, Rónafüreden csodálatos tájon pihenhetünk és gyógyulhatunk, sajnos az utak minősége és az egyre szaporodó irtások folyamatosan rombolják ezt a vidéket, elriasztva a turistákat.

 

H.Cs.

Tovább