Kárpátalja - kárpátaljai magyarok

2015. nov. 23.
A blogot jegyzi: bdk komment

Kárpátalja »visszatér a Magyar Szent Korona testébe«

fedinec-csilla-karpatalja.jpgMejelent Fedinec Csilla A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja c. könyve - ajánló, könyvbemutató

Hogy mi történt Kárpátaljával az 1938. november 2-ai első bécsi döntés következtében? „A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről” szóló 1938. évi XXXIV. törvénycikk úgy fogalmazott, hogy „az elszakított Felvidék”, közte a történeti Kárpátalja magyarok lakta, alföldi része „visszatér a Magyar Szent Korona testébe”; a magyar állam „visszacsatolja” a felvidéki területeket. Az 1938. november 3-i budapesti minisztertanácsi jegyzőkönyv „Csehszlovákia által átengedett”, „felszabadult” területekről tesz említést.

Hogy mi történt Kárpátaljával 1939. március közepén? „A Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről” szóló 1939. évi VI. törvénycikk úgy fogalmazott, hogy „az elszakított Felvidék” visszatérése után „az ezeréves határokkal szegélyezett […] Kárpátalja is visszatért a Magyar Szent Korona testébe”, a magyar királyi honvédség kötelességteljesítésének köszönhetően megtörtént „Kárpátalja birtokbavétele”, és a „birtokba vett területeket a magyar törvényhozás a magyar állam területéhez visszacsatolja”. Az 1939. március 17-i, március 28-i, április 4-i magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvekben „Ruszinszkó katonai elfoglalásáról”, „megszállásáról”, „visszacsatolásáról” esik szó.

Hogy mi történt Kárpátaljával ezután? Erről szól a Jaffa Kiadónál megjelent kötet, amelyet a könyv gondozói e szavakkal ajánlanak az olvasó figyelmébe:

Az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntés, majd az 1939. márciusi magyar katonai akció következményeként a történeti Kárpátalja területe ismét Magyarország része lett. Bár az új állapotokat rögzítő törvénycikk „a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területekről” beszélt, Fedinec Csilla kötete rámutat: a sok szempontból „köztes térnek” számító, összetett nyelvi és etnikai bonyodalmakkal szembenéző régióban nem fogadta egyöntetű lelkesedés a két évtizedes szünet után visszatérő magyar közigazgatást.

Ám a történész nem csupán a részletesen bemutatott történeti-politikai eseményekre koncentrál. Könyvéből kiderül az is, létezett-e „kárpátaljai szellem”, és ha igen, azt mi képviselte leginkább: a fenyőerdőkkel borított romantikus hegygerincek, a gazdag történelmi emlékekkel rendelkező városok, a magyar őstörténet kultikus pontja: a Vereckei-hágó, a terület sokrétű – utóbb szinte mind egy szálig halálba küldött – zsidó lakossága, netán a „leghűségesebb nemzet”, azaz a ruszinok közössége, akik sohasem kaphatták meg a nekik ígért autonómiát. Fedinec Csilla forrásokban gazdag és olvasmányos kötete számos olyan eseményt és történetet tárgyal, amelyek hatásai a jelenbe nyúlnak, bizonyítva ezzel, hogy háromnegyed évszázaddal az események után még mindig vannak feltáratlan és kibeszéletlen fejezetek történelmünkben.

Tovább

Botrány a Kárpátaljai Megyei Tanács ülésén

karpatalja karpataljai megyei tanacsTörténelme során talán a legbotrányosabb alakuló ülésre került sor a Kárpátaljai Megyei Tanács üléstermében.

Az alakulóülés kezdetén még minden nyugodtan, ünnepélyes formában folyt. Az október 25-i helyhatósági választáson megválasztott képviselők letették az esküt és átvették mandátumaikat. Ekkor még a bizakodás, a megújulás légköre lengte be Kárpátalja vezetőinek környezetét.

Az indulatok akkor szabadultak el, amikor a megyei tanács új elnökéről kellett volna szavazni. A listavezető Jedinij Centr a KMKSZ képviselőivel kiegészülve a Batykivscsina képviselőjét Olekszandr Kemenyast jelölték a posztra, s értelemszerűen többségük lévén biztosnak tűnt a szavazás eredménye. Ekkor kezdődött a komédia.

Az ukrán elnök, Petro Porosenkó pártjának képviseletében Henagyij Moszkál  nagyfokú ordibálással tűntette ki magát. A hangulat tetőfokán elődjét, nemes egyszerűséggel, „budifőnöknek” nevezte. A Vidrodzsennya Párt egészen egyszerűen ellopta a szavazó urnát és megrongálták a szavazófülkét.

Az ülés ilyen fokú szabotálása alkalmat adott a háttéregyezkedésekre, melyek nem jártak sikerrel. Az ülésnek nevezett cirkusznak végül is egy kellemes bombariadó után vetettek véget, és a Kárpátaljai Megyei Tanács ülését november 27-ig elnapolták. Folytatása következik.

H.Cs.

Tovább

Ungvár és környéke - 1922

Ha csak egy szót fűzhetnék hozzá ehhez a páratlan dokumentumértékű, 93 esztendős filmhez, alighanem Balogh Edgár nem sokkal későbbi (1930-as) szociográfiai útirajzának a címéből venném ezt a kifejezést: Szegényország.

Ужгород та його околиці. 1922 рікЧеський фільм-хроніка. Основні сюжети стрічки: панорама набережної з Пішохідного мосту, Театральна площа, готель «Korona», жупанат, губерніум, резиденція єпископа, гімназія, замок, урочистості в Ужгороді з нагоди 4-ї річниці незалежности Чехословаччини, військовий парад, площа біля греко-католицького собору після Служби Божої, роздача благодійних обідів русинською громадою міста для знедолених, хресна хода вулицями міста, циганська чверть, типи хат на Підкарпатській Русі тощо.Виробництво: «A-B Praha» Джерело: NFA (Národní filmový archiv)

Szerző: Transcarpathian Heritage, 2015. február 6.

Nincs még hivatalos választási végeredmény Kárpátalján

valasztasok karpataljan UkrajnabanTöbb mint tíz nap elteltével sincs hivatalos végeredménye a kárpátaljai 2015-ös helyhatósági választásnak. A területi bizottságokhoz még nem érkeztek meg a lepecsételt jegyzőkönyvek, a Központi Választási Bizottság pedig csak részleges eredményeket publikált hivatalos weboldalán.
Amit a választás végeredményéről biztosan tudni lehet, Kárpátalját illetően:
A választásokon 339051 érvényes szavazatot adtak le és 6 politikai párt jutott be a Kárpátaljai Megyei Tanácsba.
Egységes Közép Pártja – 100211 szavazattal (22,79%) 19 mandátumot szerzett
Szolidaritás Petro Porosenkó Blokk – 79393 szavazattal (18,06%) 15 mandátumot kapott
Újjászületés Pártja – 56490 szavazattal (12,85%) 11 mandátumhoz jutott
KMKSZ Ukrajnai Magyarok Pártja 41517 szavazattal (9,44%) 8 mandátumot kap
„Batykivscsina” Párt – 37751 szavazattal (8,59%) 7 tanácsi helyet kap
Ellenzéki Blokk – 23689 szavazattal (5,39%) 4 képviselőt küldhet a megyei tanácsba.
Érdekes adat, hogy 27052 szavazólapot találtak érvénytelennek, ez a leadott szavazatok mintegy 8%-a.

Kárpátalján a szavazólapokat kétszer kellett elkészíteni, mivel a választási bizottság, a választás előtt néhány nappal érvénytelenítette mind a 958 981 darabot, mert az egyik párt neve helytelenül szerepelt.
Bár ezt a végeredmény a Területi  Választási Bizottság már elfogadta, még hátra van az Ukrán Választási Bizottság érvényesítése és a végeredmény hivatalos közzététele.

Tovább
süti beállítások módosítása