Kárpátalja - kárpátaljai magyarok

2011. feb. 17.
A blogot jegyzi: bdk Szólj hozzá!

Honosítás: Ukrajna bekeményíthet

Törvénybe iktatnák, hogy meg lehetne fosztani az ukrán állampolgárságuktól azokat, akik más ország állampolgárságát is felveszik.

Volodimir Litvin, az ukrán parlament elnöke azt kezdeményezi, hogy hozzanak létre munkacsoportot az állampolgárságot szabályozó jogszabályok tökéletesítését célozva, emellett szorgalmazza, hogy az államfő adjon ki rendeletet e csoport felállításáról.  A Legfelsőbb Tanács elnöke levélben tájékoztatta erről Viktor Janukovics államfőt és Mikola Azarov kormányfőt - olvasható az ukrán parlament hivatalos honlapján.

A törvényhozás vezetője megállapítja, hogy az utóbbi időben egyes közép-európai országok nemzeti törvényeiben olyan módosítások léptek hatályba, amelyek egyszerűbbé tették az állampolgárság azon személyek által történő felvételét, akik etnikailag ezen országokból származnak és határain kívül élnek.

Volodimir Litvin megjegyzi, hogy  a törvények ezen módosításai bizonyos feszültséghez vezettek a régió országainak politikai kapcsolataiban, mivel - húzza alá a házelnök - „teljesen nyilvánvalóvá válik az a tendencia, hogy egy sor, Ukrajnával szomszédos ország alkalmazza az állampolgárság kiterjesztésének, a kettős állampolgárság felvétele ösztönzésének politikáját”.

Volodimir Litvin aláhúzza, hogy jogi szempontból Ukrajna Alkotmánya 4. cikkelye követelményeinek megsértését jelenti, az, hogy Ukrajnában bizonyos etnikai csoportoknak nemzeti alapon kapott második állampolgárságuk van. „Ugyanakkor az állampolgársági törvény nem tiltja meg közvetlenül az ukrán állampolgároknak más országok állampolgárságának felvételét, s nincs is semmiféle szankció előirányozva emiatt. Mi több, nincs benne mechanizmus sem, ami lehetővé tenné, hogy nyilvántartsák azon ukrán polgárokat, akik megkapták más országok állampolgárságát” - olvasható a levélben.

„Nyilvánvalóan szükség van arra, hogy törvényileg irányozzák elő azt a pontos és gyors procedúrát, amely szerint meg lehetne fosztani az ukrán állampolgárságtól amiatt, ha más ország állampolgárságát vette fel (valaki), elkülönítsék az ukrán állampolgárok és azok jogi státuszát, akik ukrán állampolgárként felvették egy másik ország állampolgárságát. Végeredményben pedig azoknak az ukrán állampolgároknak, akik fel szeretnék venni egy másik ország állampolgárságát, pontosan tudatában kell lenniük az ukrán állampolgárság jogi státuszának elveszítésével kapcsolatos szociális, gazdasági és jogi következményeivel” - véli a Legfelsőbb Tanács elnöke.

(forrás)

Magyar-ukrán közös monográfia Kárpátaljáról

Kárpátalja elmúlt száz évének történelmi, politikai és kulturális szintézisét adja az a magyarul és ukránul is megjelent új tanulmánykötet, amely az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete együttműködéséből született. A szerzők célja az volt, hogy összefoglalójukkal meghaladják a korábbi, kizárólagos nemzeti látószögeket.

„A magyar és ukrán szakemberek között, falként tornyosuló elzártságot akartuk áttörni egy olyan könyvvel, amely irányjelző lehet a további kutatásokhoz is” - mondta az mta.hu-nak nyilatkozva Fedinec Csilla, a Kárpátalja 1919-2009: történelem, politika, kultúra című kiadvány egyik szerkesztője, az MTA Entikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete tudományos munkatársa arról a kötetről, amely két éves közös munka után a napokban jelent meg magyarul és ukránul, két kötetben, Magyarországon és Ukrajnában egyaránt.

A magyar történész szerint a mű szerzői igyekeztek hidat építeni a régióval kapcsolatos magyar és ukrán nyelvű tudományosság között. A két közeg, a két nemzeti historiográfia eddigi kapcsolódási pontjai ugyanis nehezen felismerhetőek. Alig épülnek egymásra, s mind ez idáig sokkal inkább egymás mellett léteztek, a párbeszéd, a szakmai vita lehetősége és igénye nélkül.

Nézegessen képeket Kárpátaljáról!

„A magyar és ukrán szakemberek együttes munkájával készült kollektív monográfia lényegében a már meglévő tudásanyag összefoglalása. Még a lábjegyzeteket is elhagytuk, mégpedig abból a határozott megfontolásból, hogy egyértelművé váljék, - a kötet célja nem a historiográfiai vonatkozások, a kutatói dilemmák bemutatása, hanem a szintézisre törekvés” - hangsúlyozta az MTA kutatója, aki szerint a magyar kezdeményezést nyitottan, együttműködésre készen fogadták az ukrajnai szakemberek. A monográfia - amelyet Fedinec Csilla mellett Vehes Mikola, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora, történész szerkesztett - 26 szerző, közöttük 5 magyarországi és 6 Ukrajnában élő magyar társadalomtudós írt.

A közös munka eredménye egy több mint hatszáz oldalas kötet, amely négy fejezetben tárgyalja a huszadik században több állam fennhatósága alá került Kárpátalja történetét az első világháborútól kezdve a Csehszlovák Köztársaságban, Magyarországon, a Szovjetunióban és Ukrajnában. A szerzők a hagyományos történeti korszak szerinti tagoláson kívül külön részt szenteltek az elmúlt évszázad nyelvpolitikai törekvéseinek és változásainak. A kötet tehát nem csupán politikatörténeti összefoglaló, hanem egyúttal a régió gazdaságának, társadalmának és kulturális életének átfogó képét is adja. A negyedik fejezetben pedig egy 180 oldalas tanulmány az elmúlt két évtized legfontosabb fejleményeit dolgozza fel.
 
A szerkesztő a kettős kiadvány jelentőségéről szólva azt hangsúlyozta: a monográfia nem csupán azért fontos, mert két különböző tudományos   ismeretanyagot mutat be együtt, hanem szemléletformáló is, hiszen egy régió szerkezetén belül ad betekintést az ukrán olvasónak a kárpátaljai magyarságról. A magyar olvasó pedig - végre - nem pusztán egy zárványként értelmezheti a kárpátaljai magyar problematikát, hanem egy régió évszázados társadalmi, intézményi szerkezetváltozásában. Fedinec Csilla kiemelte, hogy a két legkritikusabb pontot, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását és az 1939-1944 közti időszakot  a két nemzeti történetírást képviselő kutatók egymást kiegészítő alfejezetekben együtt oldották meg.

Arra a kérdésre, hogy a jövőben várható-e hasonló kiadvány például a magyar-szlovák vagy magyar-román közös múltról a történész úgy vélte: egy ilyen munka nagyon fontos feltétele, hogy egy-egy fogalomhoz ugyanazt a tartalmat kösse mindkét fél. Szerinte jelenleg ez még nem mondható el például a szlovák-magyar tudományos kapcsolatokban, de felhívta a figyelmet arra, hogy a német-francia történészek példája nyomán a magyar és szlovák kutatók is elkezdtek közösen írni egy olyan középiskolai történelem tankönyvet, amely tükrözi mindkét ország szakembereinek tudományos eredményeit és nézeteit.

(forrás)
 

süti beállítások módosítása