Árpád-vonal, Kárpátalja, turizmus

Történelmi emlékhelyek Kárpátalján

Elsősorban magyar érdeklődőkre számítanak a kárpátaljai haditurizmus szervezői, akik központi programként a második világháború idején a magyar honvédség által kiépített Árpád-vonal és a hozzá kapcsolódó erődítésrendszerek megtekintését ajánlják.

A kárpátaljai haditurizmus programjának kidolgozásával az Ungvári Nemzeti Egyetem turisztikai tanszékének és a Kárpátaljai Idegenforgalmi Információs Központnak a munkatársai foglalkoznak. Reményeik szerint sok érdeklődőt vonzanak majd a szomszédos országokból, mindenekelőtt Magyarországról és Oroszországból a Kárpátok hegyei közt kiépített és nagyrészt épségben fennmaradt katonai védelmi vonalak - nyilatkozta Olekszandr Koval, az információs központ vezetője az ungvári Novini Zakarpattya hivatalos megyei lap legfrissebb számának.

Mint mondta, az ukrajnai megye területén hat erődítésrendszer található. Közülük legfontosabb az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített, több mint 600 km hosszú Árpád-vonal, amelynek a Keleti-Beszkidek és a Berecki-havasok között kellett volna feltartóztatnia a Vörös Hadsereg támadását. Ugyancsak második világháború idején épült ki a Hunyadi-vonal, a Szent László- és a Szent István-állások, míg a csehszlovák hadsereg 1919 és 1939 között két erődítésrendszert, a Masaryk- és a Benes-vonalakat létesítette Kárpátalja területén.

Koval szerint az Árpád-vonal már most is vonzza a magyar turistákat, akik közül sokan keresik fel a Velika Hrabivnica község határában található, 800 méter hosszú egykori lőállást. Mint mondta, az erődítésrendszer létesítményei könnyűszerrel megközelíthetők, neki négy óra alatt sikerült az Árpád-vonal 22 objektumát megtekintenie egy kirándulás során.

A magyar turisták számára érdekes vereckei honfoglalási emlékmű kapcsán Koval a többi között kifejtette: a Vereckei-hágóra, ahol a magyar katonák 1939-ben nem lőttek le ukrán ellenállókat, a magyarok akkor is jártak, amikor ott még nem volt emlékjel, és a jövőben is járnának. Akkor miért ne állhatna ott a magyar emlékmű, és miért ne lehetne ezt a hasznunkra fordítani - kérdezte a szakember, aki szerint a honfoglalási emlékmű kérdését konjunktúralovagok fújták fel.

(MTI- Origo)

Az eredeti cikk ukránul: Стежками опришків і оборонними лініями зможуть незабаром ходити гості Закарпаття - a link törölve, a cik már nem található

Boccaccio: Dekameron / Zsámbéki Színházi Bázis - Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház

Van némi pikantériája annak, hogy a Zsámbéki Színházi Bázis több év után ismét a Romtemplomnál tart előadást, miként annak is, hogy a híres műemlék melletti területen Boccaccio Dekameronjának egyes fejezetei kelnek életre. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.

Ám még mielőtt néhányan látatlanban is felháborodnának, provokációt gyanítanának, sietek leszögezni: a beregszászi színházzal közösen készített Dekameron teljesen ártalmatlan előadás. És sajnos meglehetősen érdektelen is.

Szűcs Nelli

A Dekameron színre állítása nem előzmények nélküli vállalkozás Vidnyánszky Attila és a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház pályáján; a Sólyompecsenye jó emlékezetű előadás – még ha képei nem is élnek igazán elevenen bennem. E mostani verzió voltaképpen kulturált, ízléses, legtöbb elemében meggyőző szakmai tudást mutató előadás, ami azonban kicsit sem ragad magával; sem a rekeszizmokat, sem az agysejteket, sem a könnyzacskókat nem mozgatja meg különösebben. Vidnyánszky megtartja a kerettörténet elemeit, de nem az egynapos királyság, hanem a pestis motívumának kedvéért, mely aztán újra és újra előkerül az előadásban a vidám történések ellenpontjaként. A megelevenedő novellák többségükben a mű közismert, eleven humorú, gátlástalan szélhámosokról, buta balekokról, kikapós asszonyokról szóló meséi, melyek közé két komoly, komor tónusú rész ékelődik: Ghismonda és Guiscardo tragikus szerelmének, illetve a sólyom feláldozásának története.

Trill Zsolt

A megjelenítés a lehető legegyszerűbb: annak az erős vizuális koncepciónak, mely Vidnyánszky utóbbi rendezéseit jellemzi, nincs nyoma – ami természetes is. (Az viszont kevésbé természetes, hogy mind a koreográfia, mind a mindig hatásos, de túl sokat nyúzott Carmina Buranára támaszkodó zenei szerkesztés jóval ötlettelenebb a szokottnál.) A Dekameron színészközpontú előadás: a szereplők játsszák és narrálják, megélik és felmutatják a történetet, s még reflektálnak is rá. Ám a felhasznált játékötletek meglehetősen konvencionálisak, s így a stilizálás is a lehető leghagyományosabb úton halad. S nemcsak az eredetiség, az invenció, de az az elsöprő lendület is hiányzik az előadásból, mely a beregszászi produkciókat jellemezni szokta.

A színészek persze teszik a dolgukat: Trill Zsolt jó néhány figura bőrébe bújva csillogtatja ismét komikusi vénáját, magabiztosan poentíroz, ki-kikacsint a nézőtérre is, miközben soha nem lépi át a jó ízlés határait. Lényegében hasonló mondható Szűcs Nelli valamivel szűkebb spektrumon megjelenített nőalakjairól is, míg a többé-kevésbé háttérbe szoruló többi szereplő inkább egy-egy sajátos karaktert vagy színt igyekszik felvillantani. Ami elegendő ahhoz, hogy egy-egy jelenet élénkebb, színesebb legyen, lekösse a nézői figyelmet, ám kevés ahhoz, hogy az ismert történeteket sajátosan friss humorba pácolva, netán új, eredeti fénytörésben láthassuk. Így szükségképpen jobb-rosszabb (vagy inkább élénkebb-fásultabb) jelenetekre esik szét a játék, melynek leggyengébb eleme a keret lesz.

Jelenet az előadásból. Szkárossy Zsuzsa felvételei

Mivel személyes mondandó, intellektuális-morális állásfoglalás nem csillan meg az egyes etűdökben, a pestisnek (vagyis annak, amit szimbolikusan képviselhet) nemigen van mivel kontrasztot képeznie. S árulkodó az is, hogy a legkevésbé sikerültnek éppen a két komolyabb jelenet hat; itt a színészi technika kevésbé tud csillogni, az erősebb emocionális hatáshoz pedig hiányzik az atmoszféra. E jelenetek elválnak ugyan a mókás etűdöktől, a reflexió is hiányzik belőlük, ám a néző nem tudja hová kapcsolni ezeket, s nem is igen tud mit kezdeni velük (jellemző, hogy az általam látott előadáson Ghismonda történetét eleinte bátortalan kacajok kísérték).

Így amolyan tisztesen előállított, visszafogottan elővezetett, különösebb emléket maga után nem hagyó előadásként emlékezhetünk a Dekameronra. Vidnyánszky Attila igen sokat dolgozott ezen a nyáron: ha jól számoltam, öt bemutatót rendezett. Nyilvánvalóan nem jutott mindre egyformán ereje: tudjuk be ennek a zsámbéki előadás fantáziátlanul rutinszerű lebonyolítását.

Szerző: Urbán Balázs

Forrás

Zsuppán András, Heti Válasz 8. évfolyam 35. szám, 2008.08.28:
 
Egyelőre nem sikerült áttörést elérni a kárpátaljai magyar iskolarendszert ért támadás ügyében. Az ukránosító rendeletet nem vonták vissza, de Sólyom László lobbizása nyomán felderengett némi remény. A magyarok zsebében egyetlen ütőkártya van: a grúz háború után mind sürgetőbb ukrán NATO-csatlakozás támogatása.

Beregszászon ünnepelte augusztus 20-át a magyar köztársasági elnök. A helyszínválasztás üzenetértékű; túl azon, hogy Sólyom László szívesen tölti a nemzeti ünnepeket a határon túli magyaroknál, Ukrajna idén különösen forró terep. Nyár elején hírt adtunk róla, hogy a kárpátaljai magyar iskolarendszert veszély fenyegeti: az új rendszerben csak emelt szintű ukrán nyelvi érettségivel lehet bejutni az egyetemekre, így a magyar szülők inkább a többségi nemzet nyelvén tanító iskolába íratják gyerekeiket (Heti Válasz, 2008. június 3.). Hároméves átmeneti idő után minden nemzetiségi iskolát kétnyelvűvé kell alakítani, és a fontosabb tantárgyakat ezután ukránul kell tanítani. A 2004-es narancsos forradalom óta tartó ukrán nemzetállamépítési láz valódi célpontja az országban élő tízmilliós orosz kisebbség, ám a kisebbségi oktatási rendszer elleni támadást az oroszokhoz képest kisszámú magyarság jobban megszenvedheti.

"A magyar közösség fennmaradását már rövid és középtávon is fenyegeti az iskolarendszert ért támadás. Ha nem sikerül megvédeni az intézményeket, a kárpátaljai magyarság jelentéktelen nemzetiségi folklórcsoporttá válik, aminek nincs jövője" - állítja lapunknak Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Az érettségiről szóló rendelet hatását a beregszászi II. Rákóczi Ferenc főiskola is megérezte. A kárpátaljai magyarság számára jelképes jelentőségű, Beregszász főterén álló iskolaépület anyaországi pénzen felújított szárnyát augusztus 20-án adták át, de az örömteli eseményre árnyékot vetett, hogy két tucat gyereket nem tudtak beiskolázni az ukrán nyelvi érettségin elért rossz eredményük miatt.

A magyar iskolában tanuló gyerekek komoly hátrányban vannak a vizsgán ukrán anyanyelvű társaikkal szemben. "Mintha egy úszóversenyen kezdő úszók mérnék össze tudásukat delfinekkel" - jellemzi a helyzetet Orosz Ildikó. Az iskolarendszer alsóbb szintjein is érezni a rendelet hatását, igaz, a helyzet településenként változó. Bótrágyon például a magyar falu 16 elsős diákja közül 11-en ukrán osztályban kezdik az iskolát szeptemberben, annak ellenére, hogy tízen magyar óvodába jártak. A szürtei középiskolában a magyar szülők jelentős része az ukrán osztályt választotta, ezért félő, hogy gyerekhiány miatt el sem indulhat idén a magyar osztály. A nagymuzsalyi középiskolában szintén felborult a többségi és a kisebbségi osztályok eddigi aránya.

"A kétnyelvű iskola a nyelvvesztés iskolája" - szögezte le Sólyom László Beregszászon, és arra kérte a magyar szülőket, ne engedjenek a nyomásnak, írassák továbbra is magyar intézménybe a gyerekeiket, és higgyenek abban, hogy lehetséges a nemzetiségi iskolarendszer megmentése. Nyár elején még úgy látszott, hogy az anyaország nem fogta fel a veszély súlyát, és tétlenül szemléli az eseményeket. A helyzet azóta valamicskét javult, elsősorban Sólyom fellépésének köszönhetően. Az elnök július elején kijevi látogatásán határozottan felvetette a problémát. Julija Timosenko ukrán miniszterelnök akkor kijelentette: talán kissé előresiettek az ukrán nyelv általánossá tételével, és megígérte, azon lesz, hogy fennmaradjon az önálló magyar iskolarendszer.

A szövevényes ukrán belpolitika viszonyait ismerők szerint a miniszterelnöki szándék kevés a sikerhez. Az oktatási miniszter, Ivan Vakarcsuk ugyanis Viktor Juscsenko ukrán elnök köréhez kötődik. Juscsenko néhány éve még Timosenko szövetségese volt, de a narancsos forradalom két vezére ma már állandó politikai harcban áll egymással. Az ukránosító rendelkezések a nacionalista nyu gat-ukrajnai szavazótábor mozgósítását szolgálják - Juscsenko ezen a téren rálicitálna a miniszterelnökre.

A Sólyom-látogatás után végre a magyar oktatási tárca is megmozdult. Bogyay Katalin szakállamtitkár júliusban tárgyalásokat kezdeményezett Vakarcsukkal. A mi niszter kilátásba helyezte, hogy augusztus végéig kidolgozzák a magyarokra vonatkozó különleges szabályokat. "Az iskolák ügye végre elmozdult a holtpontról. Egyelőre kérdéses, hogy az augusztus végére ígért megoldásból lesz-e valami, vagy az ukrán fél ismét a szőnyeg alá tudja söpörni a problémát. Ősszel mindenesetre újabb lehetőség kínálkozik a tárgyalásra, mert összeül az ukrán-magyar kisebbségi vegyesbizottság" - mondja Orosz Ildikó.

Az oroszlakta keleti országrész érdekeit képviselő Régiók Pártja, mely ebben az ügyben a magyarok természetes szövetségese, a rendelet miatt kezdeményezte Ivan Vakarcsuk felmentését. A nemzetiségi iskolák kétnyelvűsítése elleni tiltakozást 53 ukrán parlamenti képviselő írta alá. Egy honatya azzal is megvádolta Vakarcsukot, hogy nemzetközi egyezményeket felrúgó rendeletével veszélyezteti Ukrajna európai törekvéseit.

Az ötvenmilliós Ukrajna viselkedését természetesen nehéz befolyásolni. Ugyanakkor Magyarország NATO-tagállamként most kifejezetten erős pozícióban van, hiszen az ukránok mielőbb csatlakozni akarnak a nyugati katonai szövetséghez. A grúz háború után pedig az orosz fenyegetéssel még egy Ukrajna méretű országnak is számolnia kell. A NATO-csatlakozás legfőbb hívei ráadásul éppen az ukránosítást szorgalmazó nacionalista pártok.

Adódik a lehetőség, hogy az ügyben Magyarország összefogjon a szintén érintett Romániával, amely az észak-bukovinai román kisebbség iskoláit félti a rendelet hatásától. Ahhoz, hogy a különalku megszülethessen, nem elég Sólyom László egyszemélyes diplomáciai offenzívája - létező magyar külpolitikára is szükség volna.

Forrás